Időállapot: közlönyállapot (2017.XII.5.)

2017. évi CLXXXI. törvény

a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról * 

1. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása

1. § (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 6/A. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„6/A. § (1) A muzeális intézmények, a nyilvános könyvtárak és a könyvtári tevékenység, valamint a közművelődési intézmények tevékenységének ágazati irányítását a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el. E feladatának ellátásában - közreműködőként - szakfelügyelői és szakmai testületeket működtethet.

(2) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 20. § (4) bekezdése szerinti, régészeti feltárásra jogosult múzeumok régészeti feltárási tevékenységének ágazati irányításában a kulturális örökség védelméért felelős miniszter a miniszterrel közösen jár el.”

(2) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 50. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fenntartó az e törvényben foglaltak alapján)

c) biztosítja a muzeális intézmény működési engedélyében meghatározott szakmai besorolása szerinti feladatai, valamint a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges személyi és infrastrukturális feltételeket,”

2. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása

2. § (1) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Valamennyi védett műemléki értékkel kapcsolatos építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásban a (3) bekezdés szerinti örökségvédelmi tanácsadó testület jogszabályban foglaltak szerinti igénybevétele és támogató véleménye esetén a hatóság a határozatát a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül hozza meg.”

(2) A Kötv. 20. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv feltárási jogosultsága az előzetes régészeti dokumentáció készítéséhez kapcsolódó régészeti feladatellátásra, a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv saját vagyonkezelésében lévő ingatlanon megvalósuló régészeti feltárásra, valamint tervásatás végzésére terjed ki.”

(3) A Kötv. 22. § (2)-(2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A földmunkával járó beruházások előkészítése során a földterület-kiválasztáshoz és nyomvonal-kijelöléshez a beruházó előzetes régészeti dokumentációt készíttethet.

(2a) A földmunkával járó, nagyberuházásnak nem minősülő, új nyomvonalú, külterületi közútépítések előkészítése során - a kerékpárút kivételével - a beruházó köteles a régészeti érintettség felderítése érdekében előzetes régészeti dokumentációt készíttetni.

(2b) A (2) és (2a) bekezdés szerinti előzetes régészeti dokumentáció készítésére a 23/C. és 23/D. §-ban foglaltak alkalmazásával a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv jogosult.”

(4) A Kötv. 22. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A régészeti feladatellátás szaktevékenységi részének jogszabályban meghatározottak szerinti elvégzésébe kapacitáshiány esetén kizárólag más, a 20. § (4) bekezdés szerinti feltárásra jogosult intézmény vonható be. A bevont feltárásra jogosult intézmény további régészeti szaktevékenységet ellátó közreműködőt nem vehet igénybe.

(8a) A régészeti feladatellátás járulékos részéhez a megelőző feltárást végző múzeum biztosítja a szükséges régészeti bontómunkát. A régészeti bontómunkába gazdasági társaság bevonható.”

(5) A Kötv. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A régészeti feltáráshoz kapcsolódó régészeti földmunka megvalósításáról a beruházó köteles gondoskodni. Ha a beruházó nem tudja biztosítani a földmunkát, akkor a feltárást végző intézmény - a közbeszerzésekről szóló törvény szerint - gondoskodik a régészeti feladatellátáshoz kapcsolódó földmunka elvégzéséről a beruházó költségén.

(2a) A régészeti feltárás dokumentálásához kapcsolódó geodéziai és térinformatikai feladatok ellátásába gazdasági társaság bevonható.”

(6) A Kötv. 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a megelőző feltárás módja régészeti megfigyelés, akkor a földmunkát a feltárás vezetőjének irányításával kell végezni. A régészeti megfigyelés során előkerülő régészeti lelőhelyek feltárási módjáról és feltételeiről jogszabályban meghatározottak szerint a hatóság dönt.”

(7) A Kötv. 23/C. § (6) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv az előzetes régészeti dokumentáció keretében végzett régészeti feladatellátás jogszabályban meghatározottak szerinti elvégzésébe saját kapacitáshiánya esetén kizárólag más, a 20. § (4) bekezdés szerinti, feltárásra jogosult intézményt vonhat be. A bevont feltárásra jogosult intézmény további régészeti szaktevékenységet ellátó közreműködőt nem vehet igénybe.

(7) A műszeres lelőhely- és leletfelderítéshez kapcsolódó feladatok ellátásába gazdasági társaság bevonható.

(8) Az előzetes régészeti dokumentáció keretében végzett régészeti feladatellátáshoz kapcsolódó régészeti földmunka elvégzéséről a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv - a közbeszerzésekről szóló törvény szerint - gondoskodik a beruházó költségén.”

(8) A Kötv. 23/D. § (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A beruházó által elfogadott projekttervet a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv megküldi a projekttervben szereplő, a régészeti feladatellátás elvégzésére megjelölt intézménynek, valamint a Magyar Nemzeti Múzeumnak.”

(9) A Kötv. 23/E. § (1)-(6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A beruházó a megelőző feltárás elvégzésére írásbeli szerződést köt, ha a megelőző feltárás elvégzésére a terület rendelkezésre áll.

(2) A Magyar Nemzeti Múzeum a beruházó szerződéskötési szándékáról, annak kézhezvételét követő 5 napon belül értesíti a nagyberuházás megelőző feltárásának elvégzésére jogosult intézményt és koordinálja a szerződéskötést.

(2a) A nagyberuházást megelőző feltárást a gyűjtőterületén érintett megyei hatókörű városi múzeum, Budapesten a Budapesti Történeti Múzeum végezheti jogszabályban meghatározottak szerint.

(2b) A nagyberuházást megelőző feltárás régészeti szaktevékenységének elvégzésébe

a) a gyűjtőterületén érintett területi múzeumot kapacitása erejéig kötelezően be kell vonni,

b) további kapacitáshiány esetén kizárólag más, a 20. § (4) bekezdése szerinti feltárásra jogosult intézmény vonható be.

(3) A (2b) bekezdés szerinti bevont feltárásra jogosult intézmény a régészeti szaktevékenység ellátásában további közreműködőt nem vehet igénybe.

(4) Ha a gyűjtőterületén érintett megyei hatókörű városi múzeum, Budapesten a Budapesti Történeti Múzeum a megelőző feltárásra vonatkozó szerződést a 22. § (11) bekezdésében meghatározott 15 napos határidőn belül nem köti meg, akkor a Magyar Nemzeti Múzeum gondoskodik a régészeti feladatellátás elvégzéséről.

(4a) A (4) bekezdés szerinti esetben a kultúráért felelős miniszter - a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 40. § (3) bekezdése alapján a működési engedély módosításával - hivatalból indított eljárásban dönt a megyei hatókörű városi múzeum régészeti gyűjtőkörének lezárásáról. Az eljárásban a kulturális örökség védelméért felelős miniszter egyetértési jogot gyakorol.

(5) Nagyberuházás megvalósítása esetén a régészeti földmunka, valamint a kivitelezés földmunkái régészeti megfigyelés mellett végezhetőek.

(6) A nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti megfigyelés biztosítására a (2a)-(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.”

(10) A Kötv. 23/F. § (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A teljes felületű feltárás költségei nem haladhatják meg a beruházás teljes bekerülési költségének 1 százalékát, kivéve, ha a beruházó ennél magasabb összeg megfizetését vállalja. Az összeg

a) tartalmazza a teljes felületű feltárás terepi munkavégzésén túl - beleértve a feltárás munkafeltételei biztosítását is - a jogszabályban meghatározott tartalmú dokumentálás és az elsődleges leletfeldolgozás, valamint a végleges leletbefogadás költségeit,

b) nem tartalmazza a jogszabályban meghatározottak szerint feltárásra alkalmas napon kívüli régészeti feltárás végzéséhez a beruházó által kötelezően biztosítandó szükséges technikai felszerelés biztosításának költségét.

(10) A tényleges költségekről köteles

a) a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv az előzetes régészeti dokumentáció tekintetében

b) a feltárás elvégzésére szerződött múzeum

jogszabályban meghatározott módon elszámolni.”

3. § (1) A Kötv. 53/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a hatóság hatósági ellenőrzés vagy az 52. § (2) bekezdése alapján lefolytatott ellenőrzése során, vagy bejelentés alapján megállapítja, hogy a kulturális javak körébe tartozó tárgy őrzési helye ismeretlen (a továbbiakban: eltűnt kulturális javak), az őrzési hely megállapítása érdekében elrendeli annak körözését.”

(2) A Kötv. az „A kulturális javak külföldre történő kivitele” alcímet megelőzően a következő 53/B. §-sal egészül ki:

„53/B. § (1) Az e törvény 71. § (2) bekezdése c) pontja szerinti nyilvántartásba bejegyzett kulturális javak előkerülése esetén a hatóság megvizsgálja a nyilvántartásból történő törlés indokoltságát.

(2) Kétség esetén a tárgy birtokosa köteles bizonyítani a birtoklás jogszerűségét és azt, hogy a tárgy birtokba vétele vagy tulajdonjogának a megszerzése során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, különös tekintettel a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény 3. § (3) bekezdésében foglalt szempontokra.

(3) Amennyiben a tárgy visszaadása iránt igényt terjesztenek elő, és az igényt igazolják, a birtokos köteles a tárgyat az igénybejelentő részére visszaadni.

(4) Amennyiben a birtokos bizonyítja, hogy a (2) bekezdésben foglaltak szerint járt el, a visszaadáskor az igénybejelentőtől méltányos és ésszerű kártalanítás illeti meg.

(5) Kulturális javak kereskedelmi forgalomban - így különösen árverésen - történő átruházása esetén a (2) bekezdés szerinti eljárásra a kereskedő köteles, ezért a vevő részéről a (2) bekezdésben foglaltakat teljesültnek kell tekinteni.

(6) A tárgy visszaadásának elrendelése iránti keresetet bírósághoz kell benyújtani, a bíróság dönt a visszaadás elrendeléséről és a kártalanításról.”

4. § A Kötv. 55. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az e törvény alapján védett kulturális javakra vonatkozó, az Európai Unió tagállamaiba történő kivitele esetén a kulturális javak kiviteléről szóló 116/2009/EK rendelet céljából a Bizottság 1081/2012/EU végrehajtási rendelete 13. cikke alapján kiállított általános nyílt engedély az (1) bekezdésben meghatározott ideiglenes kiviteli engedélynek minősül.”

5. § A Kötv. 56. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kiviteli engedély, illetve a műtárgykísérő igazolás legfeljebb tíz évig terjedő határozott időre szólhat.”

6. § (1) A Kötv. 71. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hatóság vezeti)

d) a nyilvántartott műemléki értékek, a műemlékek, a műemléki jelentőségű területek, a műemléki környezetek és a történeti tájak,”

[központi, közhiteles nyilvántartását, amely tartalmazza az a)-e) pontban meghatározottakkal összefüggő adatokat.]

(2) A Kötv. 71. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A 71. § (1) bekezdés a), c)-e) pontok szerinti nyilvántartáshoz szükséges állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adatait, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszernek a 71. § (1) bekezdés a), c)-e) pontok szerinti nyilvántartáshoz szükséges adattartalmú felszínborítási rétegét, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer programszerű felújításához használt legfrissebb évjárat szerinti ortofotóit, valamint az ország 1:10000 digitális szintvonalrajzát és domborzatmodelljét (DDM-5), a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv térítésmentesen biztosítja.”

7. § A Kötv. 73. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„73. § (1) A védetté nyilvánított kulturális javak esetében a nyilvántartás tartalmazza:

a) a tárgy részletes leírását, valamint az azonosítását lehetővé tévő egyéb adatokat;

b) a tárgy tulajdonosának és birtokosának természetes személyazonosító adatait, valamint lakcímét;

c) a tulajdonszerzés idejét és módját;

d) a tárgy - állandó, illetve ideiglenes - őrzési helyét;

e) a jogszabályban meghatározott egyéb adatokat.

(2) A jogellenesen eltulajdonított kulturális javak esetében a nyilvántartás tartalmazza:

a) a tárgy részletes leírását, valamint az azonosítását lehetővé tévő egyéb adatokat;

b) a tárgy tulajdonosának és birtokosának természetes személyazonosító adatait, valamint lakcímét;

c) a cselekmény elkövetésének az idejét és helyét;

d) az eljáró szerv nevét és ügyszámát.”

8. § A Kötv. 75/A. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Szakértőként a jogszabályban kijelölt szervezet vehető igénybe.”

9. § A Kötv. 86. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Magyar Állam elővásárlási jogát

a) ingatlanok esetében a kormányrendeletben kijelölt örökségvédelmi szerv,

b) védetté nyilvánított kulturális javak tekintetében a kormányrendeletben kijelölt szerv

gyakorolja.”

10. § A Kötv. a következő 92/H. és 92/I. §-sal egészül ki:

„92/H. § (1) A megyei hatókörű városi múzeumoknak, a Budapesti Történeti Múzeumnak, valamint a Magyar Nemzeti Múzeumnak - amennyiben a feladat ellátására szerződéssel nem rendelkeznek, vagy a feladat esetleges jogutódlását követően ilyen tárgyú kötelezettségvállalással várhatóan nem fognak rendelkezni - közbeszerzési eljárást kell kiírni a 23. § (2) bekezdés, valamint a 23/C. § (8) bekezdése szerinti, a régészeti feladatellátáshoz kapcsolódó földmunka biztosítása érdekében.

(2) E törvénynek a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv5.) megállapított 22. § (2)-(2b) és (8) bekezdését, 23. § (2) és (2a) bekezdését, 23/C. § (6)-(8) bekezdését és 23/E. § (1)-(6) bekezdését az (1) bekezdésben meghatározott közbeszerzési eljárások lefolytatása után indult eljárásokban és megkötött szerződésekre kell alkalmazni.

92/I. § A 92/H. § (1) bekezdése szerinti közbeszerzési eljárások eredményhirdetését megelőzően indult eljárásokban és megkötött szerződések tekintetében e törvénynek a Módtv5. hatályba lépését megelőzően hatályos előírásait kell alkalmazni azzal, hogy a jogutódlás tekintetében érintett szervezetek a jogelődnél fennálló kötelezettségvállalásokat a továbbiakban is kötelesek fenntartani.”

11. § (1) A Kötv. 93. § (1) bekezdés 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. meghatározza a nagyberuházásokkal kapcsolatos régészeti feladatellátás részletes szabályait, a nagyberuházás régészeti szakaszolásának szempontjait, a nagyberuházás kivitelezése során ellátandó régészeti megfigyelés és az elfedés szabályait, valamint a 19. § (4) bekezdése szerinti hatósági ár képzésének szabályait, az alkalmazható legmagasabb ár mértékét, továbbá a régészeti feladatellátással összefüggő költségtételek figyelembevételének részletes szabályait, valamint a régészeti megfigyelés során előkerülő régészeti lelőhelyek feltárási módjáról és feltételeiről szóló miniszter döntés részletes szabályait;”

(2) A Kötv. 93. § (1a) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg - a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság javaslata alapján vagy véleményének kikérésével -)

f) a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottságnak a nemzeti jelképek kiemelt nemzeti emlékhelyen történő használatával kapcsolatos egyes feladatait.”

(3) A Kötv. 93. § (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben, rendeletben megállapítsa az egyes hadtörténeti örökségi helyszínek védetté nyilvánítását és a védettség megszüntetését.”

12. § A Kötv.

a) 7. § 29a. pontjában a „jellegű örökségvédelmi tevékenység” szövegrész helyébe a „jellegű, közfeladatként állami vagy önkormányzati fenntartású intézmény által végzett örökségvédelmi tevékenység” szöveg, a „feldolgozása, valamint a geodéziai és térinformatikai feladatok ellátása.” szövegrész helyébe a „feldolgozása”,

b) 23/F. § (1) bekezdésében a „30 - régészeti feltárás elvégzésére jogszabályban meghatározottak szerint alkalmas - nap” szövegrész helyébe a „30 nap”,

c) 23/F. § (3) bekezdésében „az akkreditált intézmény” szövegrész helyébe az „a feltárásra jogosult intézmény”

d) 61/H. § (1) bekezdésében a „b) pont bb) alpontjában” szövegrész helyébe a „b) pontjában”,

e) 61/I. § (5) bekezdésében a „b) pont ba) alpontja” szövegrész helyébe a „b) pontja”

szöveg lép.

13. § Hatályát veszti a Kötv.

a) 23/B. § (2)-(4) bekezdése,

b) 23/G. §,

c) 27/A. § (4) bekezdése,

d) 57. § (2) bekezdése.

14. § A Kötv. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

3. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása

15. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 8. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A kulturális javakra elrendelt körözés esetén - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a 4. § (2) bekezdés a) pont aa), ab), ad) alpontjában és c) pont ca) alpontjában meghatározott adat közérdekből nyilvános adat.”

4. Záró rendelkezések

16. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2017. december 31-én lép hatályba.

(2) A 2. § (1) bekezdése 2018. január 1-jén lép hatályba.

(3) Az 1. alcím, a 2. § (2)-(10) bekezdése, a 3-14. § 2018. április 1-jén lép hatályba.

(4) A 3. alcím 2018. október 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 2017. évi CLXXXI. törvényhez

„1. melléklet a 2001. évi LXIV. törvényhez

A kiviteliengedély-köteles nem védett kulturális javak

A B
Kategória Meghatározás Együttes feltétel
1. A földből és a víz alól előkerült, a 7. § 33. pontja szerinti régészeti leletnek kor legalább 50 év
nem minősülő egyéb tárgyak. forgalmi érték nincs
2. Művészeti, történelmi, illetve vallási emlékekből származó, de azok kor legalább 50 év
szerves részét képező részek és elemek. forgalmi érték nincs
3. Bármilyen alapra, bármilyen anyag használatával, teljesen kézzel készített kor legalább 50 év
képek és festmények, amelyek nem tartoznak a 4. és az 5. kategóriába, valamint nincsenek alkotójuk tulajdonában. forgalmi érték legalább 1 000 000 Ft
4. Bármilyen alapra, vízfesték, guache és pasztell használatával, teljesen kor legalább 50 év
kézzel készített képek és festmények, amelyek nincsenek alkotójuk tulajdonában. forgalmi érték legalább 300 000 Ft
5. Az 1., 2. és 4. kategóriába nem tartozó, bármilyen alapra, bármilyen anyag használatával, teljesen kézzel készített mozaikképek és rajzok, amelyek kor legalább 50 év
nincsenek alkotójuk tulajdonában. forgalmi érték legalább 300 000 Ft
6. Eredeti metszetek, nyomatok, szita- és kőnyomatok a hozzájuk tartozó nyomólemezekkel, valamint eredeti plakátok, amelyek nincsenek alkotójuk kor legalább 50 év
tulajdonában. forgalmi érték legalább 300 000 Ft
7. Az 1. kategóriába nem tartozó eredeti szobrok, illetve szoborművek és az eredetivel azonos eljárással készült másolataik, amelyek nincsenek kor legalább 50 év
alkotójuk tulajdonában. forgalmi érték legalább 500 000 Ft
8. Fényképek, filmek és negatívjaik, amelyek nincsenek alkotójuk tulajdonában. kor legalább 50 év
forgalmi érték legalább 300 000 Ft
9. Ősnyomtatványok és kéziratok, beleértve a kézírásos bejegyzéssel kor legalább 50 év
ellátott könyveket, a térképeket és zenei partitúrákat egyenként vagy gyűjteményes formában, amelyek nincsenek alkotójuk tulajdonában. forgalmi érték nincs
10. A 9. kategóriába nem tartozó könyvek egyenként vagy gyűjteményes kor 1800 előtt
formában. forgalmi érték legalább 300 000 Ft
11. Nyomtatott térképek. kor 100 év
forgalmi érték legalább 300 000 Ft
12. Iratok, irategyüttesek, valamint irat- és tervtári anyagok, kép- és kor legalább 50 év
hangarchívumok anyagai, bármilyen adathordozón. forgalmi érték nincs
13. a) Természettudományos gyűjtemények: zoológiai, botanikai, paleontológiái, ásványtani vagy anatómiai gyűjtemények, illetve azok egyes darabjai; kor nincs
b) Történeti jellegű gyűjtemények: történelmi, néprajzi vagy numizmatikai jelentőségű gyűjtemények. forgalmi érték legalább 500 000 Ft
14. Közlekedési eszközök. kor legalább 50 év
forgalmi érték legalább 500 000 Ft
15. Az 1-14-ig terjedő kategóriák egyikéhez sem tartozó minden egyéb antik darab, különösen: kor legalább 50 év
a) játékok, játékszerek,
b) üvegtárgyak,
c) arany- és ezüstnemű,
d) bútorok,
e) optikai, fotó- és kinematográfiai berendezések,
f) hangszerek,
g) órák és alkatrészeik,
h) fából készített műtárgyak,
i) kerámia,
j) kárpit,
k) szőnyegek,
l) tapéta,
m) fegyverek,
n) numizmatikai tárgyak (érmek, jelvények stb.).





forgalmi
érték





legalább 300 000 Ft

  Vissza az oldal tetejére