Időállapot: közlönyállapot (2017.XII.20.)

2017. évi CCI. törvény

a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról * 

1. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban Njtv.) 2. § 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a 2. § a következő 16. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„15. nemzetiségi egyesület: alapszabálya szerint adott nemzetiség érdekvédelmét, érdekképviseletét, vagy a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenységet ellátó egyesület;

16. nemzetiségi alapítvány: az alapító okirata szerint adott nemzetiség érdekvédelmét, érdekképviseletét, vagy a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenységet ellátó alapítvány.”

2. § Az Njtv. 4. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Minden nemzetiségi közösségnek és nemzetiséghez tartozó személynek joga van)

c) képviselője útján részt venni az Országgyűlés nemzetiségek érdekeit, jogait érintő törvényalkotási munkájában.”

3. § Az Njtv. 16. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A nemzetiséghez tartozó személynek joga van saját és gyermeke utónevének saját nemzetiségének megfelelő megválasztásához és nemzetisége nyelvének szabályai szerinti anyakönyveztetéséhez.

(3) Kérésre a személyazonosító igazolvány a nemzetiséghez tartozó személy nevét - az anyakönyvi bejegyzésben foglaltnak megfelelően - nemzetisége nyelvén is tartalmazza. Jogszabály lehetővé teheti, hogy más hatósági igazolvány a nemzetiséghez tartozó személy nevét - az anyakönyvi bejegyzésben foglaltnak megfelelően - nemzetisége nyelvén is tartalmazza.”

4. § Az Njtv. a 21. §-t követően a következő IV/A. Fejezettel egészül ki:

IV/A. FEJEZET

A NEMZETISÉGEK RÉSZVÉTELE AZ ORSZÁGGYŰLÉS MUNKÁJÁBAN

21/A. § A nemzetiségek képviseletét az Országgyűlésben:

a) nemzetiségi listán mandátumot szerzett nemzetiségi képviselő,

b) nemzetiségi szószóló

láthatja el.

21/B. § (1) A nemzetiségi képviselő és a nemzetiségi szószóló tevékenységét nemzetiségi közössége és a magyarországi nemzetiségek érdekében végzi.

(2) A nemzetiségi képviselő és a nemzetiségi szószóló tevékenysége során együttműködik nemzetisége önkormányzataival, intézményeivel és szervezeteivel.

(3) A nemzetiségi képviselő és a nemzetiségi szószóló tevékenységével összefüggésben jogosult tájékoztatást kérni az országos nemzetiségi önkormányzat elnökétől, közgyűlésétől és intézményeitől.

(4) Az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlésén az adott nemzetiséghez tartozó nemzetiségi képviselő és nemzetiségi szószóló állandó meghívottként, tanácskozási joggal vehet részt.

(5) Az országos nemzetiségi önkormányzat évente legalább egy alkalommal lehetőséget biztosít a nemzetiségi képviselő és a nemzetiségi szószóló részére, hogy tájékoztatást nyújthasson az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlésének saját, és az Országgyűlés nemzetiségekkel kapcsolatos tevékenységéről, illetve döntéseiről.”

5. § (1) Az Njtv. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A nemzetiséghez tartozó gyermek - törvényes képviselője döntésétől függően - nemzetiségi anyanyelvű, vagy nemzetiségi kétnyelvű óvodai nevelésben, illetve nemzetiségi anyanyelvű, nemzetiségi kétnyelvű, vagy nemzetiségi nyelvoktató iskolai nevelésben-oktatásban, kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban vagy roma nemzetiségi köznevelésben jogosult részt venni. A roma nemzetiségi óvodai nevelés, iskolai nevelés-oktatás folyhat kizárólag magyar nyelven, de a gyermek törvényes képviselőjének igénye alapján az intézményfenntartó köteles biztosítani a roma nyelv (romani, illetve beás) oktatását is. A 14. életévét betöltött, nem cselekvőképtelen gyermek esetében a gyermek törvényes képviselője e döntési jogát a gyermekkel közösen gyakorolja, a köznevelési intézménybe történő beiratkozáskor.”

(2) Az Njtv. 22. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 22. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A településen meg kell szervezni és fenn kell tartani a nemzetiségi óvodai nevelést, továbbá a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatást - a roma nemzetiség esetében a (3) bekezdés szerinti igénynek megfelelően - ha ezt ugyanahhoz a nemzetiséghez tartozó nyolc (gyermek) tanuló törvényes képviselője a fenntartótól kérte, és az óvodai csoport, iskolai osztály a nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései alapján megszervezhető.

(6) Ha a tanulólétszám nem teszi lehetővé a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás egy településen belüli megszervezését, az érintett országos önkormányzat kezdeményezésére a feladatellátásra köteles szerv megteremti a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatás feltételeit. A kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatást az országos nemzetiségi önkormányzat maga is megszervezheti. Amennyiben az országos nemzetiségi önkormányzat a nevelés-oktatás megszervezését nem vállalja, azt az érintett térség egyik területi, ennek hiányában a települési nemzetiségi önkormányzata is megszervezheti.”

6. § Az Njtv. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nemzetiségi önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmény és többcélú intézmény vezetőjét az oktatásért felelős miniszter egyetértésével a fenntartó bízza meg, a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. A miniszter az egyetértését csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg.”

7. § (1) Az Njtv. 25. § (1) és (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Állami, önkormányzati feladatot ellátó intézmény esetében az országos nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére át kell adni az országos nemzetiségi önkormányzat részére annak az országos vagy térségi beiskolázású köznevelési intézménynek a fenntartói jogát, amely alapító okirata alapján nemzetiségi feladatot lát el, és a gyermekek, tanulók legalább hetvenöt százaléka részt vesz a nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, illetve kollégiumi ellátásban részesül. A kezdeményezéshez csatolni kell az érintett intézmény óvodaszékének, iskolaszékének, ennek hiányában szülői szervezetének (közösségének) és diákönkormányzatának, továbbá az adott nemzetiség érintett települési és területi nemzetiségi önkormányzatának a véleményét.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzat megkeresésére - az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértése esetén - az intézmény helyi önkormányzati, állami fenntartója átadhatja a települési nemzetiségi önkormányzatnak annak a köznevelési intézménynek a fenntartói jogát, amely alapító okirata alapján nemzetiségi feladatot lát el, és a gyermekek, tanulók legalább hetvenöt százaléka részt vesz a nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, illetve kollégiumi ellátásban részesül. A kezdeményezéshez csatolni kell az érintett intézmény óvodaszékének, iskolaszékének, ennek hiányában szülői szervezetének (közösségének), diákönkormányzatának, továbbá az adott nemzetiség érintett területi nemzetiségi önkormányzatának a véleményét.”

(2) Az Njtv. 25. § (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Különösen indokolt esetben az országos nemzetiségi önkormányzat - az oktatásért felelős miniszter engedélyével - átveheti az országos vagy térségi feladatot el nem látó, nemzetiségi anyanyelvű, illetve nemzetiségi két tanítási nyelvű intézmény, továbbá a roma nemzetiségi intézmény fenntartását, valamint az adott nemzetiség országos feladatot is ellátó nemzetiségi nyelvoktató intézményét. A kezdeményezéshez csatolni kell az érintett intézmény iskolaszékének, ennek hiányában szülői szervezetének (közösségének) és diákönkormányzatának, továbbá az adott nemzetiség érintett települési és területi nemzetiségi önkormányzatának a véleményét. A miniszter az átadást akkor engedélyezi, ha

a) a tanulók legalább hetvenöt százaléka részt vesz a nemzetiségi oktatásban és

b) az adott nemzetiség köznevelése szempontjából kiemelt jelentőséggel bír.

(5) A nevelési-oktatási intézmény átadására az átadó és az átvevő között írásbeli megállapodás alapján kerülhet sor.

(6) A fenntartói jog átadásával együtt a köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont ingyenesen - a 125. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel - az átvevő vagyonkezelésébe kell adni mindaddig, amíg a köznevelési közfeladatnak az átvevő részéről történő ellátása az adott ingatlanban meg nem szűnik.”

(3) Az Njtv. 25. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A 24. § (1) bekezdés, az (1)-(2) bekezdés és (4) bekezdés szerinti, továbbá a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti fenntartói jog átvétele esetén megkötött írásbeli megállapodást a felek a nemzeti köznevelésről szóló törvénynek az egyházi köznevelési intézményre vonatkozó szabályai szerinti tartalommal kötik meg.”

8. § Az Njtv. 39. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kulturális feladat átadásával együtt a feladat ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont ingyenesen - a 125. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel - az átvevő vagyonkezelésébe kell adni mindaddig, amíg a kulturális közfeladatnak az átvevő részéről történő ellátása az adott ingatlanban meg nem szűnik.”

9. § Az Njtv. a 49. §-t követően a következő fejezetcímmel egészül ki:

„VI. FEJEZET

A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT”

10. § Az Njtv. 64. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A választópolgár

a) a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az 51. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben legfeljebb három, az 51. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben legfeljebb öt települési képviselőjelöltre,

b) a területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán egy területi listára, és

c) az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán egy országos listára

szavazhat.”

11. § (1) Az Njtv. 80. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A települési önkormányzat, illetve az a hivatal, amelyik a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatali feladatát ellátja, biztosítja a helyi nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, szakmai segítséget nyújt, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos gazdálkodási és adminisztratív végrehajtási feladatok ellátásáról. Az önkormányzati működés feltételei és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatok:

a) a helyi nemzetiségi önkormányzat részére annak saját székhelyén havonta igény szerint, de legalább harminckét órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használata, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselése;

b) a helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása;

c) a testületi ülések előkészítése, különösen a meghívók, az előterjesztések, a testületi ülések jegyzőkönyveinek és valamennyi hivatalos levelezés előkészítése és postázása;

d) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátása;

e) a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási, iratkezelési feladatok ellátása;

f) a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatának biztosítása, és

g) az a)-f) pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségek viselése a helyi nemzetiségi önkormányzat tagja és tisztségviselője telefonhasználata költségeinek kivételével.”

(2) Az Njtv. 80. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdés szerinti megállapodásban rögzíteni kell]

d) a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek és gazdálkodásának eljárási és dokumentációs részletszabályaival, a belső ellenőrzéssel, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos előírásokat, feltételeket.”

12. § (1) Az Njtv. 106. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Nem lehet a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az alapvető jogok biztosa és helyettese, az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke és számvevője, állami vezető, központi államigazgatási szerv kormánytisztviselője, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke és a pénzügyi békéltető testületi tag, továbbá a Magyar Nemzeti Bank fizetési, elszámolási, és értékpapír-elszámolási rendszerek felvigyázásával, a makroprudenciális politika kialakításával, a szanálási hatósági feladatok ellátásával és a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletével kapcsolatos feladatköréhez kapcsolódó feladatot ellátó alkalmazottja, a fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott, a területi vagy helyi államigazgatási szervnek az a kormánytisztviselője, állami tisztviselője, akinek feladatkörébe az adott települési, területi nemzetiségi önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, és illetékessége a helyi nemzetiségi önkormányzatra kiterjed, a területileg illetékes helyi önkormányzat jegyzője, főjegyzője, polgármesteri vagy közös önkormányzati hivatalának köztisztviselője, bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a területileg illetékes területfejlesztési tanács munkaszervezetének tagja, az, aki ugyanannál a helyi nemzetiségi önkormányzatnál a helyi nemzetiségi önkormányzat által létesített vagy fenntartott intézmény, gazdasági társaság vezetője, vezető tisztségviselője.”

(2) Az Njtv. 106. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nem lehet az országos nemzetiségi önkormányzat elnöke a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az alapvető jogok biztosa és helyettese, az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke és számvevője, állami vezető, központi államigazgatási szerv kormánytisztviselője, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke és a pénzügyi békéltető testületi tag, továbbá a Magyar Nemzeti Bank fizetési, elszámolási, és értékpapír-elszámolási rendszerek felvigyázásával, a makroprudenciális politika kialakításával, a szanálási hatósági feladatok ellátásával és a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletével kapcsolatos feladatköréhez kapcsolódó feladatot ellátó alkalmazottja, a fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott, a területi vagy helyi államigazgatási szervnek az a kormánytisztviselője, állami tisztviselője, akinek feladatkörébe az adott nemzetiségi önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, helyi önkormányzat jegyzője, polgármesteri vagy közös önkormányzati hivatalának köztisztviselője, bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a területfejlesztési tanács munkaszervezetének tagja, az, aki ugyanannál az országos nemzetiségi önkormányzatnál az országos nemzetiségi önkormányzat által létesített vagy fenntartott intézmény, gazdasági társaság vezetője, vezető tisztségviselője, az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal munkavállalója, vagy a hivatallal munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy.”

(3) Az Njtv. 106. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A fővárosi és megyei kormányhivatal a törvényszéknél kezdeményezheti az elnök összeférhetetlenségének a kimondását, ha a képviselő-testület, közgyűlés nem dönt az összeférhetetlenségről vagy döntése jogszabálysértő. A törvényszék eljárására a (7) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a törvényszék döntése ellen - annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül - az elnök, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal fellebbezést nyújthat be. A fellebbezésről, annak beérkezésétől számított három napon belül a Kúria nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz.”

13. § Az Njtv. 109. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A települési nemzetiségi önkormányzat elnökének tiszteletdíja nem lehet magasabb, mint a mindenkori közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap kétszerese, ha köznevelési intézményt is tart fenn az önkormányzat, akkor a mindenkori közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap négyszerese, a területi nemzetiségi önkormányzat elnökének tiszteletdíja nem lehet magasabb, mint a mindenkori közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap négyszerese, ha köznevelési intézményt is tart fenn az önkormányzat, akkor a mindenkori közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap hatszorosa, a természetbeni juttatás pedig az illetményalappal megegyező mértékű.”

14. § (1) Az Njtv. 110. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az országos önkormányzat által az elnök és elnökhelyettes részére megállapított illetmény összege nem lehet magasabb a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap tizennyolcszorosánál.”

(2) Az Njtv. 110. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az országos önkormányzat által megállapított tiszteletdíj összege nem lehet magasabb)

a) elnök és elnökhelyettes esetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap tizenkétszeresénél,”

15. § Az Njtv. 113. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A helyi nemzetiségi önkormányzat - jogszabályi keretek között - át nem ruházható hatáskörében, minősített többséggel határozza meg törvényes működésének feltételeit, így)

d) a használatába adott, tulajdonba vagy vagyonkezelésbe vett, egyéb módon rendelkezésére bocsátott állami vagy önkormányzati vagyon kezelésére, használatára, működtetésére vonatkozó szabályokat, továbbá e körben megköti a szükséges megállapodásokat,”

16. § Az Njtv. 114. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A helyi nemzetiségi önkormányzat át nem ruházható hatáskörében dönt:)

d) költségvetéséről és zárszámadásáról,”

17. § Az Njtv. 117. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 117. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az országos nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladata:

a) amennyiben a településen nemzetiségi önkormányzat nem működik, ellátja az adott nemzetiségi közösséggel kapcsolatosan a településen jelentkező érdekképviseleti, érdekvédelmi feladatokat,

b) a megyei önkormányzat által ellátott önkormányzati feladatok kapcsán - törvényben meghatározott - érdekképviseleti, érdekvédelmi tevékenységet fejt ki,

c) ellátja az általa képviselt nemzetiség érdekeinek országos szintű képviseletét és védelmét,

d) a nemzetiségi kulturális autonómia fejlesztése érdekében országos szintű nemzetiségi intézményhálózatot tart fenn.

(3) Az országos nemzetiségi önkormányzat elláthatja továbbá a 116. § (1) bekezdésben felsorolt közfeladatokat is.”

18. § Az Njtv. 119. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az országos nemzetiségi önkormányzat hivatala foglalkoztatottjainak jogviszonyára (ide nem értve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokat) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

19. § (1) Az Njtv. 123. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése át nem ruházható hatáskörében, pályázat alapján, határozatlan időre, gazdaságtudományi, jogi, igazgatásszervezői, közigazgatási, államtudományi, vagy felsőoktatásban szerzett egyéb egyetemi vagy főiskolai végzettséggel és közigazgatási szakvizsgával rendelkező hivatalvezetőt nevez ki az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal élére. Az érvényesen pályázó jelöltek közül a hivatalvezető személyére az elnök tesz javaslatot. Amennyiben az elnök egyik pályázót sem támogatja, új pályázatot kell kiírni.

(2) A kinevezés vezetői megbízásnak minősül. A hivatal vezetője tekintetében - a felmentés esetét kivéve - az elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat. A felmentés jogát a közgyűlés gyakorolja.”

(2) Az Njtv. 123. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hivatalvezető)

a) vezeti az országos nemzetiségi önkormányzati hivatalt, ellátja az ehhez kapcsolódó munkáltatói jogkörbe tartozó feladatokat, a hivatal munkavállalóival közszolgálati jogviszonyt, munkajogviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesít, szabályozza a hivatal belső működésének rendjét,”

20. § Az Njtv. 125. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törzsvagyon körébe tartozó vagyonrészek közül)

a) forgalomképtelen az állam vagy a helyi önkormányzat által a nemzetiségi önkormányzat tulajdonába adott ingatlan, ingatlanrész, a nemzetiségi önkormányzat működését és kötelező feladatainak ellátását szolgáló nem az állam által tulajdonba adott ingatlan vagyon, vagyonrész, vagyoni értékű jog, továbbá minden más olyan ingatlan vagyon, vagyonrész, vagyoni értékű jog, amelyet törvény vagy a nemzetiségi önkormányzat át nem ruházható hatáskörében, minősített többséggel meghozott határozatában annak nyilvánít,”

21. § Az Njtv. 126. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állam a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben támogatást nyújt)

a) a nemzetiségi önkormányzatok részére a nemzetiségi közfeladatok ellátásához,”

22. § Az Njtv. 127. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„127. § A nemzetiségi önkormányzatok által működtetett intézmények - amennyiben a fenntartói jog átadásáról szóló megállapodás eltérően nem rendelkezik - a költségvetési támogatások tekintetében az egyházi jogi személlyel azonos elbírálás alá esnek.”

23. § Az Njtv. 128. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„128. § (1) A 126. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározottak célja az, hogy a nemzetiségi önkormányzatok rendelkezésére álljon az általuk ellátott kötelező nemzetiségi közfeladatokhoz kapcsolódó kiadások fedezete.

(2) A központi költségvetésből nyújtott támogatást a nemzetiségi önkormányzat kizárólag nemzetiségi közfeladatai ellátására használhatja fel.”

24. § Az Njtv. a 137. §-t követően a következő fejezetcímmel egészül ki:

„VIII. FEJEZET

A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT MEGSZŰNÉSE”

25. § Az Njtv. a következő 162. §-al egészül ki:

„162. § Amennyiben a fenntartói jog átadása a 25. § (6) bekezdése vagy a 39. § (3) bekezdése szerint a nemzetiségi önkormányzat számára a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról szóló 2017. évi CCI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatályba lépése előtt már megtörtént, akkor a helyi önkormányzat legkésőbb a Módtv. hatályba lépését követő hat hónapon belül köteles a fenntartói jogot gyakorló nemzetiségi önkormányzattal a köznevelési vagy kulturális közfeladat ellátásához kapcsolódó ingó és ingatlan vagyonra vagyonkezelési szerződést kötni, a korábban megkötött ingyenes használati megállapodás egyidejű megszüntetése mellett.”

26. § Az Njtv.

1. 2. melléklet 1. a) pontjában a „helyi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi”, a „polgármester” szövegrész helyébe az „elnök”, az „alpolgármester” szövegrész helyébe az „elnökhelyettes” szöveg,

2. 2. melléklet II. 9. pontjában a „mindenkori képviselői alapdíj” szövegrész helyébe a „közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap” szöveg

lép.

27. § Hatályát veszti az Njtv.

a) 106. § (10) bekezdése,

b) 120. §-a.

28. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

29. § Ez a törvény az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.


  Vissza az oldal tetejére