Időállapot: közlönyállapot (2017.XII.20.)

2017. évi CCV. törvény

egyes agrárszabályozási tárgyú törvényeknek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel összefüggő és más célú módosításáról * 

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

1. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban Itv.) a következő 99/R. §-sal egészül ki:

„99/R. § A 26. § (1) bekezdés p) pont pc) alpontjának egyes agrárszabályozási tárgyú törvényeknek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel összefüggő és más célú módosításáról szóló 2017. évi CCV. törvénnyel megállapított rendelkezését a hatályba lépése napján az állami adóhatóság által jogerősen vagy véglegesen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.”

2. § Hatályát veszti az Itv. 26. § (1) bekezdés p) pont pc) alpontjában az „egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy családi gazdálkodóként” szövegrész.

2. Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása

3. § Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A tenyésztési hatóság - ellenőrzése mellett - elismert tenyésztő szervezetet is megbízhat a teljesítményvizsgálatok végzésével, kivéve a fajtaelismerésre irányuló vizsgálatokat. A megbízás alapján végzett teljesítményvizsgálatokat a tenyésztési hatóság rendszeresen felülvizsgálja.”

4. § (1) Az Átv. 18. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A 17. § a) alapján a tenyésztési hatóság engedélyezi]

e) méhanyanevelő telep pároztatótelepnek való minősítését.”

(2) Az Átv. 18. § (5) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A tenyésztési hatóság hatósági feladatainak ellátása érdekében külön jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartást vezet)

j) a génbankban elhelyezett szaporítóanyagról és genetikai mintáról.”

5. § (1) Az Átv. 20. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) E törvény végrehajtására kiadott jogszabály - a (2) bekezdésben meghatározott feltételeken túl - a tenyésztőszervezeti elismerési eljárásban további feltételt írhat elő.

(2b) A miniszter a tenyésztőszervezeti elismerés iránti kérelmet elutasíthatja, ha a kérelemben foglalt, fenntartani kívánt fajta tenyésztésének engedélyezése egy már elismert vagy ideiglenes elismert tenyésztő szervezet által fenntartott fajta fenntartását súlyosan veszélyezteti.”

(2) Az Átv. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az elismerési eljárásban

a) a kapcsolattartás írásban történik, valamint

b) az ügyintézési határidő 150 nap.”

(3) Az Átv. 20. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A tenyésztőszervezeti elismerésre irányuló eljárás tekintetében a fajtaelismerési eljárás megelőző eljárásnak minősül.”

6. § (1) Az Átv. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tenyésztési hatóság az előírásoknak nem megfelelően működő tenyésztőszervezet elismerését az előírások teljesítéséig, de legfeljebb 90 napra felfüggeszti. A felfüggesztő határozatban meg kell jelölni a feladatok teljesítésének határidejét, valamint a tenyészállat és szaporítóanyag forgalmának korlátozására vonatkozó előírásokat.”

(2) Az Átv. 23. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A tenyésztési hatóság (2) bekezdés szerinti határozatában meghatározza a fajta még meglévő állományának hasznosítási módját.”

7. § Az Átv. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A tenyésztési hatóság a kérelem benyújtásától számított három éven belül köteles lefolytatni a fajtaelismerésre irányuló teljesítményvizsgálatot. Ha a kérelmező a tenyésztési hatóság felhívására nem tesz eleget az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti minta szolgáltatására irányuló kötelezettségének, a tenyésztési hatóság az eljárást megszünteti.

(4) A 20. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltakat a fajtaelismerési eljárás vonatkozásában is alkalmazni kell.”

8. § Az Átv. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nyilvántartást vezető szerv az ideiglenesen elismert és az elismert fajtákról közhiteles nyilvántartást vezet. A miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában és a tenyésztési hatóság honlapján évente közzé kell tenni az elismert fajták jegyzékét.”

9. § Az Átv. 30. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 18. § (1) bekezdés a), c), d) és e) pontja szerint engedélyezett tevékenységet a tenyésztési hatóság e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott módon felülvizsgálja.

(6) Az (5) bekezdés szerinti felülvizsgálat alapján a tenyésztési hatóság az engedély

a) hatályát a következő felülvizsgálatig meghosszabbítja,

b) hatályának meghosszabbítását feltételhez köti,

c) visszavonásáról dönt, vagy

d) legfeljebb hat hónapra történő felfüggesztéséről rendelkezik.”

10. § Az Átv. a „Mesterséges termékenyítő állomás üzemeltetése” alcímet megelőzően a következő 30/A. §-sal egészül ki:

„30/A. § (1) A 18. § (1) bekezdése szerinti engedélyezési eljárásokban

a) a kérelmet írásban kell benyújtani,

b) a tenyésztési hatóság - a 18. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárás kivételével - helyszíni szemlét tart, valamint

c) ha az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény értelmében függő hatályú döntés meghozatalának van helye, a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.

(2) A 18. § (1) bekezdés a), c), d) és e) pontjában hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye.”

11. § Az Átv. 49. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

c) a nyilvántartást vezető szervet rendeletben jelölje ki.”

12. § Az Átv.

a) 20. § (1) bekezdésében az „Az elismerési eljárás” szövegrész helyébe az „A tenyésztőszervezet elismerése iránti eljárás (a továbbiakban ezen alcím vonatkozásában: elismerési eljárás)” szöveg,

b) 20. § (4) bekezdésében a „szükséges,” szövegrész helyébe a „szükséges, a tenyésztési hatóság kormányrendeletben meghatározott szakértő szakvéleményét kéri,” szöveg,

c) 23. § (2) bekezdés b) pontjában az „írt feltételek” szövegrész helyébe a „vagy e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott egyéb feltétel” szöveg

lép.

3. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

13. § Hatályát veszti a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 33/B. § (1) bekezdésének b) pontja.

4. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

14. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 31. § (3) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben” szövegrész helyébe a „jogszabályban” szöveg lép.

5. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

15. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 1. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) E törvény alkalmazása során a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) Ötödik Könyvének Negyedik Részében meghatározott ingatlan-nyilvántartási rendelkezések, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezései szerint - az e törvényben meghatározott eljárási szabályok figyelembevételével - kell eljárni.”

16. § Az Inytv. 17. § (1) bekezdése a következő 34. ponttal egészül ki:

(Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények jegyezhetők fel:)

„34. az eljárás megszüntetésének ténye.”

17. § Az Inytv. 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló vagy arra alkalmas, illetve alkalmassá tett terület művelési ágát, valamint minőségét földminősítési eljárás lefolytatásával kell megállapítani. Az ingatlan-nyilvántartásban a föld minőségeként a minőségi osztályt és az annak megfelelő kataszteri tiszta jövedelmet kell feltüntetni.”

18. § Az Inytv. 25. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az ingatlan-nyilvántartási eljárás során a kérelmet kizárólag írásban lehet előterjeszteni.”

19. § (1) Az Inytv. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott nyomtatványon benyújtott kérelemre vagy megkeresés alapján kell az ingatlan-nyilvántartásba átvezetni. A kérelmet az ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságnál kell benyújtani. Az ingatlan-nyilvántartási kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az Ákr. 45. § (5) bekezdése alkalmazásának nincs helye.”

(2) Az Inytv. 26. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Ptk. 5:167. §-ában foglalt okirati elvnek történő megfelelés érdekében a kérelemhez két eredeti és egy másolati példányban kell csatolni a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot, közjegyzői okirat esetén a közjegyzői okirat hiteles kiadmányának vagy hiteles másolatának két eredeti és egy másolati példányát, amelyeknek tartalmazniuk kell a jogszabályban meghatározott esetekben az okiratra vezetett záradékot, továbbá a bejegyzéshez és az illeték megállapításához szükséges egyéb iratokat. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az Ákr. 65. § (2) bekezdése szerinti eljárás alkalmazásának, valamint bejegyzés alapjául szolgáló okirat ügyfél nyilatkozatával történő pótlásának - az e törvényben foglalt kivételektől eltekintve - nincs helye.”

(3) Az Inytv. 26. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A kérelem a szerződő feleknek - a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal megegyező alakisággal rendelkező - közös nyilatkozatával, az ingatlanügyi hatóság határozatának véglegessé válásáig visszavonható vagy módosítható. Ha a bejegyzés folytán harmadik személy vált volna jogosulttá, a kérelem visszavonásához vagy módosításához az ő hozzájárulása is szükséges.”

20. § Az Inytv. a következő 26/A. §-sal egészül ki:

„26/A. § Ha a kérelem elutasítását követően ugyanazon jog bejegyzése iránt az újból benyújtott kérelemhez módosított tartalmú okiratot nyújt be a kérelmező, úgy a kérelmet az ingatlan-nyilvántartási eljárásban újból benyújtott kérelemnek kell tekintetni.”

21. § Az Inytv. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Művelési ág változása esetén nem kell változási vázrajzot benyújtani az ingatlanügyi hatósághoz, ha

a) a változás egy földrészleten belül nem éri el a 400 m2-t,

b) egy földrészlet egész területe más művelési ágra változik,

c) egy vagy több alrészlet területe teljes egészében azonos művelési ágra változik és így a földrészlet egy művelési ágba kerül,

d) ha egy alrészlet egész területe más művelési ágra változik, kivéve, ha az alrészlet új művelési ága megegyezik valamely szomszédos alrészlet művelési ágával.”

22. § Az Inytv. 30. § (2a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bejegyzés Ptk. szerinti törlésére)

b) a tulajdonszerzéshez szükséges, valamint a bejegyzés alapjául szolgáló hatósági döntésnek saját hatáskörben, vagy ügyészi felhívás nyomán történő visszavonása, bírósági döntéssel történő hatályon kívül helyezése vagy megváltoztatása, és a törlésre irányuló megkeresés, vagy”

23. § Az Inytv. a következő 32/A. §-sal egészül ki:

„32/A. § (1) Követelés engedményezése esetén az engedményesre átszálló jelzálogjognak az engedményes javára történő bejegyzéséhez az erre irányuló kérelemhez elegendő az engedményezés tényét és az engedményező bejegyzési engedélyét tartalmazó okirat (engedményezési okirat) csatolása, ha az egyébként megfelel a 32. § (1) bekezdés a)-e) pontjaiban, valamint a 32. § (3)-(5) bekezdéseiben foglalt követelményeknek.

(2) Ha az engedményesre átszálló jelzálogjog javára történő bejegyzését az engedményes kéri, a bejegyzés akkor is teljesíthető, ha az engedményes a kérelméhez csatolja az engedményezőnek az (1) bekezdés szerinti követelményeknek megfelelő engedményezési okirattal azonos tartalmú egyoldalú jognyilatkozatát. A bejegyzés iránti kérelem benyújtása ilyen esetben pótolja az engedményesnek az engedményezést elfogadó jognyilatkozatát is.

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az önálló zálogjog átruházása esetén, illetve azokban az esetekben is, ha a jelzálogjog szerződésátruházás, illetve állományátruházás folytán száll át más jogosultra.”

24. § Az Inytv. 35. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A külföldön kiállított magánokiratot, ha hitelesítéssel vagy hitelesítési záradékkal (Apostille) nincs ellátva, és nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat sem ad felmentést a hitelesítés, illetve felülhitelesítés alól, vagy ha egyébként a külföldön kiállított magánokirat alaki szempontból történő felhasználhatóságát illetően kétség merült fel, az ingatlanügyi hatóság állásfoglalás céljából az igazságügyért felelős miniszterhez terjeszti fel. Az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása kialakítása során a kérelemben előadott, méltánylást érdemlő rendkívüli körülményeket is figyelembe veheti. Ezen esetekben az okirat felhasználhatóságával kapcsolatban az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.”

25. § Az Inytv. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hiány pótlására rendelkezésre álló határidő indokolt esetben kérelemre egy alkalommal nyolc nappal meghosszabbítható. A meghosszabbított hiánypótlási határidő számítása az eredeti határidő lejártát követő nappal kezdődik.”

26. § (1) Az Inytv. 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a kérelmező a hiánypótlási felhívásra nem nyilatkozott, az ingatlanügyi hatóság a kérelem teljesíthető részének helyt ad, a kérelem többi részének vonatkozásában az eljárást megszünteti. Erre a kérelmezőt a felhívásban figyelmeztetni kell.”

(2) Az Inytv. 40. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az eljárás részben vagy egészben történő megszüntetésének, illetve a kérelem részben vagy egészben történő elutasításának tényét a tulajdoni lapra fel kell jegyezni, kivéve, ha az elutasításra az 51. § (1) bekezdésében foglaltak miatt vagy azért kerül sor, mert a kérelem a 39. § (4) bekezdésében meghatározott hiányosságokkal bír.”

27. § (1) Az Inytv. 40/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez olyan adatok szükségesek, amelyek nem képezik az öröklési bizonyítvány részét, az ingatlanügyi hatóság ezen adatoknak - a (3), valamint (3a) bekezdésben foglalt kivétellel - az európai öröklési bizonyítványt kiállító szervtől való beszerzése céljából hiánypótlási felhívást bocsát ki.”

(2) Az Inytv. 40/B. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha a benyújtott európai öröklési bizonyítvány nem tartalmazza az abban igazolt örököst megillető vagyontárgyak felsorolását (így az érintett ingatlan helyrajzi számát), az örökös tulajdonjogát az európai öröklési bizonyítvány által igazolt eszmei hányadnak megfelelően kell bejegyezni, feltéve, hogy a kérelemben a településnévvel, helyrajzi számmal megjelölt ingatlan tulajdoni lapjának tartalma alapján az örökhagyó személye kétséget kizáróan megállapítható és az örökös által örökölhető jog bejegyzett jogosultjaként szerepel.

(3b) A benyújtott európai öröklési bizonyítványban az örököst megillető ingatlan vagyontárgyak megjelölésének hiánya miatt a kérelem elutasításának, illetve hiánypótlási felhívás kibocsátásának nincs helye, amennyiben a kérelem megfelel a (3a) bekezdésben foglaltaknak.”

(3) Az Inytv. 40/B. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az európai öröklési bizonyítvány esetében elegendő az okirat kiállító hatóság által kitöltendő, a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok tartalmi követelményeinek megfelelő szövegrészek hiteles fordításának benyújtása, amennyiben nem teljesülnek az Ákr. 65. §-ában és 73. §-ában foglaltak.

(10) Azon ingatlan-nyilvántartási eljárásokban, ahol a bejegyzés alapjául az európai öröklési bizonyítvány szolgál, nem kötelező a jogi képviselet.”

28. § Az Inytv. 45. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha törvény soron kívüli változásvezetést ír elő, eltérő törvényi rendelkezés hiányában az ügyintézési határidő az általános szabályok szerinti ügyintézési határidő fele. Az eljárási cselekményt legkésőbb az arra okot adó körülmény felmerülésétől számított öt napon belül kell megtenni.”

29. § Az Inytv. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„46. § A beadványt soron kívül kell elintézni, ha arról törvény rendelkezik, vagy ha az ingatlanügyi hatóság az ügyfél kérelmére indokolt esetben a beadvány soron kívüli elintézését írásban engedélyezi. A beadvány soron kívüli elintézése esetén az ugyanarra az ingatlanra vonatkozó, megelőző beadványokat felül kell vizsgálni, és ha bármelyik elintézésének akadálya van, a soronkívüliség nem engedélyezhető.”

30. § Az Inytv. 47/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az ügyintézési határidő

a) az (1) bekezdés a) pontja esetében a rangsorban előrébb álló beadvány elintézését követő napon,

b) az (1) bekezdés b) pontja esetében a bejegyzett jogosult által a tulajdonjog bejegyzési engedély ingatlanügyi hatósághoz történő beérkezését követő napon, de legkésőbb a hat hónapos határidő leteltét követő napon,

c) az (1) bekezdés c) pontja esetében a 42. § (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatás ingatlanügyi hatósághoz történő beérkezését követő napon,

d) az (1a) bekezdés esetében a feltétel teljesülésének igazolását követő napon, de legkésőbb a hat hónapos határidő leteltét követő napon,

e) az (1b) bekezdés esetében a felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás tárgyában hozott döntésben foglaltak ingatlan-nyilvántartási átvezetését követő napon

kezdődik.”

31. § Az Inytv. a 47/B. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

Az eljárás szünetelése

47/C. § Az ingatlan-nyilvántartási eljárás szünetelésének nincs helye.”

32. § (1) Az Inytv. 52. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A tulajdonjog bejegyzéséről szóló határozatot kézbesíteni kell a jelzálogjog (önálló zálogjog, átalakításos önálló zálogjog) és az alzálogjog jogosultjának is.”

(2) Az Inytv. 52. §-sa a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a döntés szóban történő közlése kizárt.”

33. § Az Inytv. 54. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A bejegyzés, feljegyzés Ptk. szerinti kijavításáról, illetve a határozat kiegészítéséről, továbbá a bejegyzéssel, feljegyzéssel, adatok átvezetésével (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban együtt: bejegyzés) kapcsolatos döntés saját hatáskörben történő kijavításáról, módosításáról, visszavonásáról az ingatlanügyi hatóság az eredeti kérelem rangsorában újabb döntést hoz, egyidejűleg a bejegyzést helyesbíti, törli, illetve a hiányzó bejegyzést pótolja. Az újabb döntését közli a kérelmezővel, valamint mindazokkal, akikkel az eredeti döntést közölte. A Ptk.-nak a bejegyzésben, feljegyzésben történt hibás névírás, szám- vagy számítási hiba, más hasonló elírás és helytelen megjelölés kijavítására vonatkozó rendelkezését az adatváltozás átvezetésére is megfelelően alkalmazni kell.”

34. § Az Inytv. 55. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az az érdekelt, akinek az ingatlanügyi hatósági döntést bármilyen okból nem kézbesítették, legkésőbb a bejegyzéstől számított egy éven belül kérheti a határozat, illetve a kérelmet visszautasító végzés kézbesítését.”

35. § Az Inytv. 56. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A beadvány megtartja a benyújtás időpontjának megfelelő ranghelyét, ha az elutasításra a 39. § (3) bekezdése miatt került sor, a határozat fellebbezéssel megtámadható és a fellebbezés során pótolták a határozatban megjelölt hiányosságokat, vagy ha a kérelem visszautasítására a 39. § (4) bekezdés f) pontjára tekintettel került sor, és a fellebbezéssel a formanyomtatvány pótlásra került.”

36. § Az Inytv. 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A keresetlevél benyújtásának tényét a tulajdoni lapra fel kell jegyezni.”

37. § Az Inytv. 60. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bejegyzés alapjául szolgáló okiratok hiányosságai a közigazgatási per során nem pótolhatók.”

38. § Az Inytv. a 61/A. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

Felügyeleti eljárás

61/B. § (1) A felügyeleti szerv az eljárás megindításakor haladéktalanul megkeresi az elsőfokú ingatlanügyi hatóságot a felügyeleti eljárás megindítása tényének tulajdoni lapra történő feljegyzése iránt.

(2) A felügyeleti eljárás során hozott határozat hatálya a felülvizsgált bejegyzésen alapuló további bejegyzésekre is kiterjed.

(3) Ha a felügyeleti szerv az elsőfokú döntést egészben vagy részben megváltoztatja, a döntés tartalmának megfelelő változást az elsőfokú ingatlanügyi hatóság foganatosítja a tulajdoni lapon, ennek megtörténtét a felügyeleti eljárás során hozott döntésre vezetett záradékkal igazolja és az érdekeltet a felügyeleti eljárás során hozott döntés kézbesítésével értesíti, valamint törli a felügyeleti eljárás tényét az ingatlan tulajdoni lapjáról.

(4) Ha a felügyeleti szerv az elsőfokú döntést megsemmisíti és új eljárás lefolytatását rendeli el, az ingatlanügyi hatóság az új eljárásban meghozott döntésnek megfelelő bejegyzéssel egyidejűleg törli a felülvizsgált bejegyzést, valamint a felügyeleti eljárásra vonatkozó feljegyzést. Az erről szóló döntést a felügyeleti szerv döntésével együtt kell kézbesíteni.

61/C. § Az Ákr. 123. § (1) bekezdésének g) pontja alkalmazása szempontjából súlyos eljárási jogszabálysértésnek minősül, ha

a) az ingatlanügyi hatóság a kérelemnek helyt adó döntést a bejegyzés alapjául szolgáló okirat hiánya ellenére hozza meg,

b) a beadványok intézése a rangsor elvének megsértésével történik, vagy ha

c) a beadvány intézése a kérelem széljegyzése nélkül történik.”

39. § Az Inytv. 68/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld esetében - ide nem értve az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészleteket - a tulajdonilap-másolat szolgáltatását úgy kell teljesíteni, hogy abból megállapítható legyen az érintett földrészletnek a Fétv. szerint vezetett földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználója is, vagy az a tény, hogy a földhasználati nyilvántartás adatai alapján az érintett földrészletre nincs bejelentett földhasználó.”

40. § Az Inytv. 82. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„82. § (1) Törzskönyv az ingatlanügyi hatóság jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához, a település földterületéről az ingatlan-nyilvántartás tartalmát képező adatok felhasználásával készült dokumentum.

(2) A törzskönyv az egész településre összesítve vagy a földek településen belüli fekvése szerinti csoportosításban, a 10. § (1) bekezdése szerinti esetekben pedig kerületenként összesítve tartalmazza a földrészletek művelési áganként, azon belül minőségi osztályonként összesített területét és kataszteri tiszta jövedelmét, valamint minőségi osztályonként, illetve művelési áganként a minőségi osztályok adatai alapján az egy hektár területre kiszámított átlag aranykorona-értéket is.

(3) A törzskönyv a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza a halastóként, illetve a művelés alól kivettként nyilvántartott területek összesített területi adatait, illetve a mezőgazdasági terület és a termőterület szerinti területi összesítést is.”

41. § Az Inytv.

a) 17. § (2) bekezdésében a „31-33. pontjaiban” szövegrész helyébe a „31-34. pontjaiban” szöveg,

b) 21. § (4) bekezdésében a „13. § a) pontja” szövegrész helyébe a „12. § a) pontja” szöveg,

c) 28. § (1) bekezdésében a „jogerős hatósági engedély, jóváhagyás igazolás,” szövegrész helyébe a „végleges hatósági engedély, jóváhagyás, bizonyítvány,” szöveg,

d) 30. § (2) bekezdésében a „hatósági határozat” szövegrész helyébe a „végleges hatósági határozat” szöveg,

e) 37. § (1) bekezdésében az „igazolás” szövegrész helyébe a „hatósági bizonyítvány” szöveg,

f) 39. § (4) bekezdés f) pontjában a „nyomtatvány” szövegrész helyébe a „formanyomtatvány” szöveg,

g) a 40. § (1) bekezdésében az „El kell utasítani a kérelmet” szövegrész helyébe „Az eljárást meg kell szüntetni” szöveg,

h) 47. § (3b) és (4) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

i) 49. § (5) bekezdésében a „bejegyzi” szövegrész helyébe a „haladéktalanul bejegyzi” szöveg,

j) 57. §-át követően a „Bírósági jogorvoslati kérelem” alcím cím helyébe a „Közigazgatási per” szöveg

lép.

42. § Hatályát veszti az Inytv.

a) 23. § (5) bekezdése,

b) 36. § (4)-(6) bekezdései,

c) 43. §-ában az „a meghallgatás,” szövegrész,

d) 47/A. § (4) bekezdése,

e) 52/A. § (1) bekezdése,

f) 58. § (1) és (4) bekezdése

g) 60. § (1) bekezdése.

6. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény módosítása

43. § A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 2. § (3) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

[A Kamara az (1)-(2) bekezdésekben foglaltak megvalósítása érdekében a következő feladatokat látja el:]

r) ajánlást ad ki a növényorvos által végzett szolgáltatások munkadíjának alsó és felső határára vonatkozóan.”

7. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosítása

44. § A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: Vetőmagtv.) 1. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény rendelkezéseit)

b) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fajtajegyzékben felsorolt szántóföldi növényfajta, zöldségfajta, gyógy- és egyes fűszernövényfajta, a szőlő - beleértve a klónokat is -, a gyümölcstermő növények nemes és alany fajtájának, továbbá a dísz- és erdészeti növényfajta állami elismerésére, fajtafenntartására, valamint”

45. § A Vetőmagtv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) A növénytermesztési hatóság dönt

a) a növényfajta állami elismerése,

b) az állami elismerés hatályának meghosszabbítása,

c) az államilag elismert fajta visszavonása, valamint

d) a növényfajta egyedi szaporítási engedélye

iránti eljárásban.

(2) A növényfajta állami elismerése iránti kérelmet

a) a nemesítő,

b) tájfajta esetében a növényfajtát fenntartó természetes személy vagy jogi személy, valamint

c) az Európai Unión kívüli országban lakóhellyel rendelkező természetes személy vagy székhellyel, telephellyel rendelkező jogi személy kizárólag magyar állampolgár, Magyarország vagy az Európai Unió más tagállama területén lakóhellyel rendelkező természetes személy, vagy székhellyel, telephellyel rendelkező jogi személy képviselő útján

intézhet a növénytermesztési hatósághoz.”

46. § A Vetőmagtv. 9-11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) A növénytermesztési hatóság az állami elismerés iránti kérelem beérkezését követően hivatalból beszerzi a fajtavizsgálatot végző szerv által lefolytatott vizsgálat összefoglalását és a vizsgálati eredménynek a fajta állami elismerhetőségére vonatkozó értékelését.

(2) Az állami elismeréshez szükséges vizsgálat elvégzéséről e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban kijelölt fajtavizsgálatot végző szerv gondoskodik. Az elvégzett vizsgálat a növényfajta-oltalom iránti eljárás alapját is képezi.

(3) A nyilvántartást vezető szerv az állami elismerés iránti vizsgálat alatt álló, valamint az állami elismerésben részesített növényfajtákról nyilvántartást vezet, és a honlapján közzéteszi a Nemzeti Fajtajegyzéket.

10. § (1) Az állami elismerés időtartama szőlő-, gyümölcs-, erdészeti fajták és fás szárú dísznövények esetében a megadástól számított 30. év végéig, egyéb növényfajták esetében a megadástól számított 10. év végéig tart.

(2) Az állami elismerés időtartama - a kérelmező legalább a lejárat időpontja előtt két évvel előterjesztett kérelmére - további 30, illetve 10 éves időtartamra többször is meghosszabbítható, ha a fajta eredeti fajtaleírásban rögzített tulajdonságai nem változtak meg.

(3) Az állami elismerés megszűnik

a) a növényfajta elismerési idejének lejárta esetén, amennyiben a fajta állami elismerése meghosszabbításra nem került, vagy

b) ha a növénytermesztési hatóság a fajta állami elismerését kérelemre vagy hivatalból indított eljárásban visszavonja.

(4) A növénytermesztési hatóság az állami elismerés megszűnéséről a határozat megküldésével értesíti a nyilvántartást vezető szervet, amely a növényfajtát törli a 15. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból.

11. § (1) A növénytermesztési hatóság kérelemre visszavonja a fajta állami elismerését, amennyiben a fajtatulajdonos vagy a fajtafenntartó az állami elismerés lejárata előtt kéri.

(2) A növénytermesztési hatóság a fajta állami elismerését hivatalból visszavonja, ha

a) az állami elismerés iránti kérelem benyújtásakor vagy a 9. § (2) bekezdés szerinti vizsgálat során hamis adatot szolgáltattak,

b) a fajtafenntartó nem teljesíti fajtafenntartási kötelezettségét,

c) a növényfaj felkerül az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, az Európai Unió, egy adott régió vagy a Magyarország számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok listájára,

d) az adott fajtának nincs nyilvántartásba vett fajtafenntartója,

e) a fajtafenntartás eredményességét ellenőrző vizsgálat során megállapításra kerül, hogy a fajtának a Nemzeti Fajtajegyzékre vételekor leírt tulajdonságai megváltoztak, az nem egyöntetű, illetve nem állandó, vagy

f) bebizonyosodik, hogy a fajta állami elismerésekor nem volt megkülönböztethető.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a fajta állami elismerésének visszavonását követően a szaporítóanyag a visszavonást követő harmadik év június 30. napjáig forgalmazható.”

47. § (1) A Vetőmagtv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Magyarországon

a) a Nemzeti Fajtajegyzékben,

b) a Közösségi Fajtajegyzékben, valamint szőlő és gyümölcs esetében bármely tagállam fajta (klón) jegyzékében,

c) az Erdészeti Szaporítóanyag-források Nemzeti Jegyzékében, vagy az Európai Unió Közös Erdészeti Szaporítóanyag-forrás Jegyzékében, vagy

d) a dísznövényekre vonatkozó, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban

szereplő növényfaj-, és fajta szaporítóanyagát szabad forgalomba hozatal céljára előállítani, forgalomba hozni, továbbszaporítani, árutermesztésre vagy árutermesztő ültetvény létesítésére, erdősítésre, faültetvény létesítésre felhasználni, amennyiben azok az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelnek.”

(2) A Vetőmagtv. 15. § (7)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(7) E törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott esetben szőlő, gyümölcs-, dísznövény és erdészeti szaporítóanyag, valamint zöldségpalánta előállítására és forgalomba hozatalára irányuló tevékenységet az folytathat, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek és rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges, a növénytermesztési hatóság által kiadott engedéllyel.

(8) A (7) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkező előállítót, forgalmazót a nyilvántartást vezető szerv - a növénytermesztési hatóság megkeresésére - nyilvántartásba veszi.

(9) Szőlő-, gyümölcs- és erdészeti szaporítóanyagot - beleértve a mikorrhizált erdészeti szaporítóanyagot - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott módon, a Kormány által kijelölt szerv általi minősítést követően lehet előállítani, gyűjteni, valamint forgalomba hozni. A minősítés eredményéről a minősítést végző szerv hatósági bizonyítványt állít ki.”

(3) A Vetőmagtv. 15. §-a a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A szaporítóanyagnak a minősítés során megállapított minőségéért a szaporítóanyag-tétel forgalomban tartásának ideje alatt a szaporítóanyag-forgalmazó a felelős.

(13) A növénytermesztési hatóság a szaporítóanyag fajtaazonosságának utólagos ellenőrzése érdekében fajtaazonosító kitermesztést végez.”

48. § A Vetőmagtv. 16. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény szerinti eljárásban a vámhatóság megkeresésére a nyilvántartást vezető szerv hozzáférést biztosít a nyilvántartás 23. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adataihoz.”

49. § A Vetőmagtv. 18/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A növénytermesztési hatóság a zárt körzet kialakításának engedélyezéséről szóló határozatában rendelkezik az egyes idegen beporzást vagy növény-egészségügyi fertőzést előidéző növényfajok, növényfajták termesztésének korlátozásáról, tilalmáról, valamint azokat a földhasználókat megillető ellenszolgáltatásról, akikkel nem sikerült megegyezni. A zárt körzet kialakításának engedélyezéséről szóló határozatot a növénytermesztési hatóság megküldi a zárt körzeten belüli korlátozás és tilalom betartása ellenőrzésére jogosult növénytermesztési hatóságnak, a terméktanácsnak és az agrárkamarának. A zárt körzetet elrendelő határozatot hirdetmény útján is közölni kell, ha a védőtávolságba eső földterületen ismeretlen földhasználó van.”

50. § A Vetőmagtv. 19. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A szőlő-, gyümölcs- és erdészeti fajták minőségi szaporításának biztosítására törzsültetvényt kell létrehozni. A szőlő-, gyümölcs- és erdészeti szaporítóanyag előállítására szolgáló törzsültetvény létesítését a növénytermesztési hatóság az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerint engedélyezi.

(2) Az (1) bekezdés szerint engedélyezett törzsültetvényről a nyilvántartást vezető szerv nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a törzsültetvény fenntartójára, helyére, telepítésének idejére, fajára, fajtájára, származására, valamint az évenkénti minősítésre vonatkozó adatokat.

(3) A növénytermesztési hatóság a Kormány által kijelölt minősítő szerv által minősített törzsültetvényről engedélyezi szaporítóanyag előállítását.”

51. § A Vetőmagtv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § (1) A szántóföldi növényfaj vetőmagját az ezen alcímben és e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerinti eljárásban kell minősíteni. A vetőmag addig maradhat forgalomban, és addig használható fel, ameddig minősítő paraméterei megfelelnek e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírt feltételeknek.

(2) A vetőmag-előállító (a továbbiakban e § alkalmazásában: fémzároltató) köteles a vetőmag-szaporító táblát - a növénytermesztési hatóság által rendszeresített nyomtatványon - a növénytermesztési hatóságnak e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott jogvesztő határnapig írásban bejelenteni, amely alapján a növénytermesztési hatóság a területet nyilvántartásba veszi. A növénytermesztési hatóság a nyilvántartásba vételt akkor tagadja meg, ha a kérelem a határnapon túl érkezett.

(3) A fémzároltató tájékoztatja a növénytermesztési hatóságot a vetőmag-szaporító tábla növényállományának szántóföldi ellenőrzésre alkalmas fejlettségi állapotáról. A növénytermesztési hatóság a tájékoztatás alapján hivatalból, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott számú alkalommal hatósági ellenőrzést végez, amelyről jegyzőkönyvet vesz fel.

(4) A fémzároltató a 21. § (2) bekezdése szerinti címkét köteles a növénytermesztési hatóságtól megrendelni, amely a vetőmagtétel azonosítása céljából kiadja a címkét.

(5) A növénytermesztési hatóság a (4) bekezdés szerinti megrendelést követő 8 napon belül hatósági ellenőrzést, mintavételt végez a vetőmag minőségi megfelelőségének laboratóriumi vizsgálata céljából.

(6) A növénytermesztési hatóság az (5) bekezdés szerinti mintavétel eredménye alapján a vetőmagtételt nyilvántartásba veszi. A növénytermesztési hatóság a nyilvántartás adatai alapján a fémzároltató részére hatósági bizonyítványt állít ki.

(7) Ha a (2) és (6) bekezdés szerinti eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény értelmében függő hatályú döntés meghozatalának van helye, a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.

(8) A növénytermesztési hatóság az (1)-(6) bekezdés szerinti eljárást az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltak szerint átruházhatja a szaporítóanyag-előállítóra. Mintavevői tevékenységet csak az folytathat, aki rendelkezik a növénytermesztési hatóság engedélyével. A növénytermesztési hatóság a mintavevői tevékenység folytatásra engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait.

(9) A (8) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére - a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben - statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.”

52. § (1) A Vetőmagtv. 23. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyilvántartást vezető szerv nyilvántartást vezet:

a) az állami elismerésben részesített növényfajtákról, amely

aa) tartalmazza:

1. az állami elismerés időpontját (év, hónap, nap),

2. a kérelmező, a képviselő, illetve a fajtafenntartó alábbi adatait: természetes személy esetén természetes személyazonosító adatait; jogi személy esetén az azonosító adatokat (cégnév, adószám, székhely, telephely),

3. az állami elismerésben részesített növényfajta nevét,

4. az állami elismerés megszűnése és a tovább-forgalmazás időpontját,

5. a növényfajta-oltalom fennállását, valamint

6. a kertészeti növények szaporítóanyagának előállításánál alanyként használt növényfajtákat, illetve fajokat;

ab) tartalmazhatja:

1. kérelemre a nemesítő nevét, valamint

2. a fajta termesztésének és felhasználásának sajátosságára, valamint a fajta egyediségére vonatkozó adatokat, információkat;”

(2) A Vetőmagtv. 23. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartást vezető szerv nyilvántartást vezet:)

k) a 9. § (2) bekezdés szerinti vizsgálat elvégzéséhez szükséges, a fajtavizsgálatot végző szerv által rendszeresített nyomtatvány szerinti adatokról.”

53. § (1) A Vetőmagtv. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A fajtavizsgálatot végző szerv által végzett

a) az állami elismeréshez elvégzett fajtavizsgálatokért,

b) a növényfajta oltalomra bejelentett fajta kísérleti vizsgálatáért

igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”

(2) A Vetőmagtv. 26. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A növénytermesztési hatóság

a) a szaporítóanyag minősítéséért, valamint

b) az állami elismerésben részesített növényfajták állami elismerésének időtartama alatt végzett azonossági vizsgálatokért és az azzal összefüggő feladat ellátásáért

a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott mértékű díjat számít fel.”

54. § A Vetőmagtv. 30. § (1) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

e) jelölje ki a fajtavizsgálatot végző szervet,

f) jelölje ki a nyilvántartást vezető szervet.”

55. § A Vetőmagtv.

a) 1. § (2) bekezdés c) pontjában a „szaporítóanyagok” szövegrész helyébe a „szaporítóanyagok előállítására,” szöveg,

b) 5. § (2) bekezdésében az „Az állami elismerésre bejelentett” szövegrész helyébe az „Az állami elismeréshez szükséges vizsgálat alatt álló” szöveg,

c) 6. § (1) bekezdés d) pontjában az „amely növényfajta bejelentője” szövegrész helyébe a „növényfajta állami elismerésének kérelmezője” szöveg,

d) 6. § (2) bekezdés a) pontjában a „bejelentés” szövegrész helyébe a „9. § (2) bekezdés szerinti vizsgálatra történő bejelentés” szöveg,

e) 8. §-ában az „elismerésre való bejelentésekor” szövegrész helyébe az „elismeréséhez szükséges vizsgálat megkezdése iránti kérelem előterjesztésekor” szöveg, a „növénytermesztési hatóság” szövegrész helyébe a „fajtavizsgálatot végző szerv” szöveg,

f) 12. § (1) bekezdésében, a 14. § (3) bekezdésében és a 15. § (11) bekezdésében az „A növénytermesztési hatóság” szövegrész helyébe az „A nyilvántartást vezető szerv” szöveg,

g) 13. § (2) bekezdésében az „elismerésre bejelentő” szövegrész helyébe az „elismerés iránti kérelmet előterjesztő” szöveg,

h) 14. § (2) bekezdésében a „bejelentő” szövegrész helyébe a „fajtafenntartó” szöveg,

i) 14. § (3) bekezdésében a „növénytermesztési hatósághoz” szövegrész helyébe a „nyilvántartást vezető szervhez” szöveg,

j) 18. § (4) bekezdésben a „követően 30 napon belül” szövegrész helyébe a „követő 30 napos jogvesztő határidőn belül” szöveg,

k) 23. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában az „a Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivatal” szövegrész helyébe az „az ügyfél” szöveg

lép.

56. § Hatályát veszti a Vetőmagtv.

a) 2. § 7. 8. 12. és 14. pontja,

b) 5. § (4) bekezdése,

c) 12. § (2)-(4) bekezdése,

d) 15. § (5) bekezdése,

e) 19. § (5) bekezdése,

f) 23. § (2) bekezdés a)-c) pontja,

g) 23. § (2) bekezdés d) pontjában az „a Fajtaminősítő Bizottság állásfoglalása, illetve az elvégezett DUS-vizsgálat szerint” szövegrész,

h) 23. § (2) bekezdés h) pont hg) alpontjában az „és fás szárú energetikai” szövegrész,

i) 24. §-a,

j) 25. § (1) bekezdése,

k) 27. § e) pontjában az „az eredetet igazoló bizonylattal nem rendelkező növényfajta használata esetén” szövegrész,

l) 30. § (2) bekezdés b) pontjában a „továbbá a Fajtaminősítő Bizottság működésére vonatkozó előírásokat” szövegrész.

8. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása

57. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) a következő 3/A-3/E. §-sal egészül ki:

„3/A. § A mezőgazdasági támogatási eljárásban tilos minden olyan különbségtétel, kizárás vagy korlátozás, amelynek célja vagy következménye a törvény előtti egyenlő bánásmód megsértése, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője e törvényben biztosított jogának csorbítása.

3/B. § A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ügyintézője jóhiszeműen, a jogszabály keretei között az ügyfél jogát és jogos - ideértve gazdasági - érdekét szem előtt tartva, az eljárásban érintett kiskorú érdekeinek fokozott figyelembevételével jár el.

3/C. § A mezőgazdasági támogatási eljárás hivatalos nyelve a magyar. Külföldi természetes személy vagy vállalkozás vonatkozásában magyar nyelvet ismerő törvényes képviselője jár el.

3/D. § (1) Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv eljárási kötelességének a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, a felügyeleti szerv az erre irányuló kérelem megérkezésétől vagy a hivatalos tudomásszerzéstől számított hatvan napon belül kivizsgálja a mulasztás okát, és a mulasztó mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az eljárás soron kívüli lefolytatására utasítja.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a fellebbezési eljárásra is alkalmazni kell. E rendelkezések akkor is irányadók, ha - a határozat megsemmisítése vagy hatályon kívül helyezése folytán - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget az új eljárás lefolytatására irányuló kötelezettségének.

(3) A felügyeleti szerv a (2) bekezdés szerinti intézkedésről az ügyfelet értesíti, továbbá ellenőrzi, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a mulasztást követően határidőn belül eleget tesz-e eljárási kötelezettségének.

3/E. § A mezőgazdásági és vidékfejlesztési támogatási szerv a joghatóságát - ezzel összefüggésben az alkalmazandó jogot -, valamint hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni.”

58. § A Tv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) Az ügyfelet megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. Az ügyfél jogainak gyakorlása és kötelezettségeinek teljesítése során köteles jóhiszeműen eljárni, valamint elősegíteni a törvény végrehajtásában közreműködő szervek, szervezetek feladatainak végrehajtását. Az ügyfél magatartása nem irányulhat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. Az ügyfél jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell, a rosszhiszeműség bizonyítása a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet terheli.

(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv eljárása során az ügyfelet a támogatási feltétellel összefüggésben őt terhelő kötelezettség alól egyedi méltányosság alapján történő mentesítő intézkedésnek nincs helye.”

59. § A Tv. a következő 4/A. és 4/B. §-sal egészül ki:

„4/A. § (1) A mezőgazdasági támogatási eljárásban ügyintézőként vagy döntési jogkörben nem vehet részt olyan személy, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

(2) A mezőgazdasági támogatási ügy elintézéséből kizárt az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett, az ügyfél képviselőjeként vagy hatósági tanúként járt el.

(3) Az ügyintéző a kizárási ok észlelését követően bejelenti a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vezetőjének a kizárási ok fennállását. A kizárási okot az ügyfél is bejelentheti.

(4) A kizárás tárgyában a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vezetője dönt, szükség esetén más ügyintézőt jelöl ki, és arról is dönt, hogy meg kell-e ismételni azokat az eljárási cselekményeket, amelyekben a kizárt ügyintéző járt el. Ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be, a kizárásról a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv végzésben dönt, és azt az ügyféllel is közli.

(5) Cselekvőképtelen kiskorú ügyfél a 45. § (3) bekezdésben foglalt jogutódlás kivételével a mezőgazdasági támogatási eljárásban nem vehet részt.

4/B. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megkereséssel él más hatósághoz, ha az előtte folyamatban lévő eljárásban azt

a) az ügyfél jogos érdeke vagy a költségtakarékosság indokolja,

b) az ügy elbírálásához olyan adat vagy irat szükséges, amellyel más hatóság, egyéb állami, önkormányzati szerv vagy - ha törvény meghatározott ügyfajtában lehetővé teszi - egyéb szerv vagy személy rendelkezik, vagy

c) a külön jogszabályban meghatározott támogatási feltételek igazolása indokolja.

(2) Mezőgazdasági támogatási eljárásban az ügyfélnek az eljárásban szükséges személyes adatainak kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezni kell a megkeresés teljesítése céljából, az ahhoz szükséges mértékben továbbított személyes adatok tekintetében is.

(3) A megkeresett szerv vagy személy csak akkor tagadhatja meg a megkeresésben foglaltak teljesítését, ha az jogszabályba ütközik. Ha a megkeresés teljesítésére más szerv jogosult, a megkeresett szerv vagy személy a megkeresést haladéktalanul, de legkésőbb a megkeresés megérkezésétől számított öt napon belül e szervhez továbbítja, és erről egyidejűleg tájékoztatja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet.

(4) A megkeresést a megkeresett szervhez történő beérkezését követően

a) az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott esetben tizenöt napon belül,

b) az (1) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben öt napon belül,

c) az (1) bekezdés c) pontjában szabályozott esetben tíz napon belül

kell teljesíteni.

(5) Ha a megkereső hatóság közvetlen elektronikus hozzáféréssel is rendelkezik az eljárásához szükséges adatot nyilvántartó szerv nyilvántartásához, az adatot a nyilvántartásból közvetlen lekérdezéssel szerzi meg, kivéve, ha a nyilvántartáshoz való hozzáférés üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény miatt nem lehetséges.

(6) Ha a megkeresett szerv vagy személy határidőre nem teljesíti a megkeresést, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv - határidő tűzésével - tájékoztatást kér a megkeresett szervtől vagy személytől ennek okáról. Ha a megkeresett szerv vagy személy nem teljesíti a tájékoztatást, illetve az eljárási cselekmény elvégzésére irányuló megkeresés teljesítését továbbra is megtagadja vagy elmulasztja, akkor a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv jogosult a megkeresett szerv vagy személy egyidejű értesítése mellett az eljárási cselekményt elvégezni, továbbá ha a megkeresett szerv vagy személy felügyeleti szervvel rendelkező hatóság, akkor felügyeleti eljárást kezdeményez, egyéb esetben jelzi a mulasztást a szerv vezetőjének. A felügyeleti szerv tizenöt napon belül intézkedik.

(7) A megkeresés teljesítésének (6) bekezdés szerinti elmaradásából eredő többletköltségeket a megkeresett szerv téríti meg.

(8) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetekben a megkeresést kizárólag elektronikus levél útján vagy egyéb elektronikus úton lehet megküldeni, amely tekintetében biztosítják a kézhezvétel visszaigazolását.

(9) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti hatóságok a megkeresés során elektronikus levél útján vagy egyéb elektronikus úton tartanak kapcsolatot egymással, amely tekintetében biztosítják a kézhezvétel visszaigazolását.”

60. § A Tv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) E törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:

1. adatkezelő: a kifizető ügynökség, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, a 12. pont b) alpontja szerinti irányító hatóság, valamint az 1305/2013/EU rendelet 66. cikk (2) bekezdés szerinti közbenső szervezet;

2. beruházás: az ügyfél által eszközölt, a számvitelről szóló törvény és a személyi jövedelemadóról szóló törvény által befektetett eszközként aktiválhatónak minősített ráfordítások összessége, valamint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 71. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységek és az erdő faállományának minőségi javítását szolgáló törzsalakító nyesés, azzal, hogy a társasági tulajdon, illetőleg szavazati jog megszerzésére fordított összeg csak abban az esetben minősül beruházásnak, ha a támogatás igénybevételi feltételeit megállapító jogszabály ezt kifejezetten lehetővé teszi;

3. egyéb szervezet: a szakcsoport, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;

4. ellenőrző hatóság: az 1198/2006/EK tanácsi rendelet 58. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti szervezet;

5. folyamatban lévő eljárás: a kérelemre vagy hivatalból indult, véglegessé vált döntéssel még le nem zárt eljárás;

6. folyamatban lévő támogatás: az intézkedésben való részvétel iránti kérelem benyújtásától a kérelemre hozott döntés alapján az ügyfelet terhelő kötelezettségek fennállásáig tartó időszak;

7. gondatlanság: a mezőgazdasági és vidékfejlesztési intézkedésekkel összefüggésben gondatlannak minősül az ügyfél, illetve az általa igénybevett közreműködője, képviselője magatartása, amennyiben az a 27. pont szerint nem minősíthető szándékos magatartásnak;

8. hatáskörrel rendelkező hatóság: a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó előírások és követelmények ellenőrzését, igazolását végző közigazgatási szerv;

9. igazoló hatóság: az 1198/2006/EK tanácsi rendelet 58. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezet;

10. illetékes hatóság: a 885/2006/EK bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdése, valamint a 908/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 1. cikk (1) bekezdése alapján az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter;

11. irat: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti irat, okirat, közokirat és magánokirat;

12. irányító hatóság: az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter mint

a) az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 75. cikke és az 1198/2006/EK tanácsi rendelet 58. cikk (1) bekezdés a) pontja,

b) az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 65. cikk (2) bekezdése és az Európai Tengerügyi és Halászati Alappal összefüggésben a 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó közösségi jogi aktus

alapján kijelölt hatóság;

13. keretkimerülés: a jogszabályban meghatározott jogosultsági keret teljes mértékű vagy olyan részleges kimerülése, amikor a fennmaradó rész (maradvány) az intézkedés jellegéből adódóan nem használható ki;

14. kifizető ügynökség: az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkében meghatározottak szerinti, a Kormány által rendeletben kijelölt, és az illetékes hatóság által e feladat ellátására akkreditált szerv;

15. kölcsönös megfeleltetés: az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. címében meghatározott rendszer;

16. közreműködő szervezet: az 1198/2006/EK tanácsi rendelet 3. cikk p) pontja szerinti szervezet;

17. mezőgazdasági célú csekély összegű támogatások:

a) az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti mezőgazdasági célú általános csekély összegű támogatás,

b) az 1408/2013/EU bizottsági rendelet szerinti mezőgazdasági csekély összegű támogatás, továbbá

c) a 717/2014/EU bizottsági rendelet szerinti halászati csekély összegű támogatás;

18. mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv: a Kormány által rendeletben kijelölt szerv;

19. mezőgazdasági támogatási eljárás: mezőgazdasági, halászati, erdészeti és vadgazdálkodási és agrár-vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó, e törvény hatálya alá tartozó eljárás;

20. monitoring: az 1698/2005/EK tanácsi rendelet, az 1974/2006/EK bizottsági rendelet, valamint a 498/2007/EK bizottsági rendelet szerint meghatározott mutatókra vonatkozóan végrehajtott, az intézkedések megkezdésekor, valamint a célkitűzéseikhez viszonyított előrehaladásának, hatásának rendszeres vizsgálata;

21. monitoring-adatgyűjtés: az 1698/2005/EK tanácsi rendelet, az 1974/2006/EK bizottsági rendelet, az 1198/2006/EK tanácsi rendelet, valamint a 498/2007/EK bizottsági rendelet szerint meghatározott mutatókra vonatkozóan végrehajtott, az intézkedések megkezdésekor, valamint a célkitűzéseikhez viszonyított előrehaladásának, hatásának mérésére szolgáló adatok rendszeres gyűjtése;

22. monitoringrendszer: a monitoringtevékenység folytatása céljából létrehozott intézmények, szervezetek, eszközök és eljárásrendek, valamint ezek együttes működtetése érdekében foganatosított intézkedések összessége;

23. nyilvánvaló hiba: az ügyfél által benyújtott kérelemben, pályázatban feltüntetett adatok olyan egyértelmű hiányossága vagy hibája, amely a kérelem, vagy a pályázat más adataiból vagy más, a végrehajtási feladatokat ellátó szervezet által közvetlenül elérhető nyilvántartásból származó adatok alapján hiánypótlásra felszólítás nélkül, saját hatáskörben pótolható vagy javítható, kivéve a kérelem hitelességét befolyásoló hiányosság (aláírás, bélyegző lenyomat);

24. pénzügyi kapcsolat: olyan gazdasági kapcsolat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a vele kapcsolatban álló ügyfél között, amelynek alapján közöttük tartozások és követelések keletkeznek, azaz elszámolási viszony jön létre;

25. szabálytalanság: az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK Euratom tanácsi rendelet 1. cikk (2) bekezdésében megállapított tényállás;

26. szakrendszer: az ügyfélnyilvántartáshoz az ügyfél-azonosítóval kapcsolódó, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóság hatáskörébe tartozó, általuk működtetett (vezetett) nyilvántartás;

27. szándékosság, súlyos gondatlanság (a továbbiakban együtt: szándékosság): a mezőgazdasági és vidékfejlesztési intézkedésekkel összefüggésben szándékosnak minősül az ügyfél, illetve az általa igénybevett közreműködő, képviselő magatartása, amennyiben az ügyfél vagy az általa igénybevett közreműködő, képviselő tudatában van annak, hogy a tanúsított tevőleges magatartás vagy mulasztás az intézkedésekkel összefüggésben az ügyfél számára a jogosultság jogosulatlan megszerzése, annak fenntartása, illetve az intézkedésekkel összefüggésben jogosultságának bármely eleme vonatkozásában kedvezőbb elbírálást biztosít, mint a tanúsított tevőleges magatartás nélkül;

28. tanúsító szerv: az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikkében meghatározottak szerinti szerv;

29. ügyfél: az a természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet, aki vagy amely támogatást igényel, támogatásra jogosult, vagy akit vagy amelyet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrzés alá vont;

30. üzemzavar: az ügyfél és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és egyéb szervek közötti elektronikus úton történő kapcsolattartása során felmerült, az elektronikus kapcsolattartás eszközéül használt informatikai rendszer átmeneti vagy tartós olyan meghibásodása, valamint olyan karbantartásának időtartama, ami miatt az informatikai rendszerek nem tudják biztosítani az elektronikus tájékoztatást, az elektronikus úton történő kapcsolattartást, valamint az elektronikus irat feltöltését, letöltését, továbbítását;

31. vagyoni értékű támogatási jogosultság: a közvetlen támogatási intézkedések keretében az ügyfél számára megállapított olyan vagyoni értékű jog, amelynek azonosítását és nyilvántartását jogszabály írja elő.

(2) Az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer (a továbbiakban: ügyfél-nyilvántartási rendszer) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozó eljárásokban részt vevő ügyfelek azonosítását és törzsadatainak nyilvántartását szolgáló rendszer, amely tekintetében a törvény, valamint a törvény végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:

a) ügyfél törzsadat: a 28. § (2) bekezdése szerinti adatok;

b) ügyfél-azonosító: az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer keretében megállapított, az ügyfél egyedi azonosítását szolgáló szám;

c) kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél: az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben beazonosított és ügyfél-azonosítóval rendelkező ügyfél, aki vagy amely a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szervnél kérte a nyilvántartásba vételét;

d) hivatalból nyilvántartásba vett ügyfél: az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben beazonosított és ügyfél-azonosítóval rendelkező ügyfél, akit vagy amelyet az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, valamint nem kérelemre induló eljárás kapcsán a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vett nyilvántartásba; illetve akinek vagy amelynek nyilvántartásba vétele a nem kérelemre induló eljárás során a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv jogszabályban meghatározott feladatai végrehajtásához szükséges;

e) elsődleges képviselő: elektronikus kapcsolattartás során az a természetes személy, aki az általa képviselt, kérelemre nyilvántartásba vett besorolású nem természetes személy ügyfélnek az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerbe bejelentett, közhiteles hatósági nyilvántartás szerint önálló képviseleti joggal rendelkező kizárólagos törvényes képviselője, és rendelkezik ügyfélkapus hozzáféréssel, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kérelemre nyilvántartásba vett besorolású ügyfeleként rendelkezik saját ügyfél-azonosítóval.”

61. § (1) A Tv. 11. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(E törvény hatálya kiterjed:)

e) az Európai Unió általános költségvetése keretében”

(hozott intézkedésekben való részvétellel kapcsolatos, az irányítási, valamint a végrehajtási feladatokat ellátó szervek, illetve szervezetek hatáskörébe tartozó eljárására.)

(2) A Tv. 11. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Az (1) bekezdés a) és c) pontja tekintetében e törvényt - a 9. § (1) bekezdés 10. pontja, a 11. § (10) bekezdése, a 13. §-a, 14. § (1) bekezdés f) pontja, a III. Fejezete, a 36. § (3) bekezdése, a 43/A. §, a 44. § (7) bekezdése, a 45. § (3) és (9) bekezdése, a 81. § (1) bekezdés c)-g) pontja, a 81. § (1a) és (2) bekezdése, a 81. § (3) bekezdés b)-d), j) és k) pontja kivételével - a 2007-2013. programozási időszak intézkedései tekintetében kell alkalmazni.”

(3) A Tv. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdésben foglaltak szerinti szervek, illetve szervezetek feletti egyes, a közösségi jogszabályok által meghatározott, támogatás kifizetéséhez kapcsolódó ellenőrzési jogosítványokat

a) a tanúsító szerv,

b) az igazoló hatóság, valamint

c) az EHA és ETHA esetében az ellenőrző hatóság

gyakorolja.”

62. § (1) A Tv. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatásköre az akkreditált feladataihoz kapcsolódó, az e törvény szerinti mezőgazdasági támogatási eljárás keretében kizárólagos.”

(2) A Tv. 12. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetben az ügyfélnek elektronikus úton kell a kérelmet, pályázatot benyújtania, adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítenie, illetve elektronikus úton kell kapcsolatot tartania.”

63. § (1) A Tv. 14. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter irányító hatósági jogkörének gyakorlása során:)

f) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felett szakmai irányítási jogkörből eredő kormányrendeletben meghatározott egyes jogosítványokat, valamint a 9. § (1) bekezdés 12. pont a) pontja szerinti irányító hatóságként felügyeleti jogkört gyakorol;”

(2) A Tv. 14. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az agrárpolitikáért felelős miniszter kormányrendeletben meghatározottak szerint szakmailag irányítja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet.”

64. § A Tv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § A 11. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedések végrehajtása, valamint az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben nyilvántartott adatok bejelentéséhez és azok módosításához kapcsolódó eljárások esetében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatáskörébe tartozó feladatokat hatáskörének más szervre szerződéssel történő átruházás útján is elláthatja.”

65. § A Tv. 19. § (3) bekezdése helyében a következő rendelkezés lép:

„(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felé ellenőrzési eredményeket szolgáltató szerv a kölcsönös megfeleltetés keretében történő ellenőrzések ellátásával, valamint az adatok kölcsönös átadásával kapcsolatos részletes feltételekről írásban állapodnak meg. Az írásbeli megállapodásnak tartalmaznia kell különösen:

a) a hatáskörrel rendelkező hatóság által a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó feltételek ellenőrzésének a körét;

b) az ellenőrzés során alkalmazandó mintavétel módját;

c) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrzésre kiválasztott ügyfeleinek és azok kérelmeinek a hatáskörrel rendelkező hatóság részére átadandó adatainak körét; és

d) a hatáskörrel rendelkező hatóság által kiállítandó ellenőrzési jegyzőkönyvek tartalmát, átadásának ütemezését és módját.”

66. § (1) A Tv. 22. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a meghatalmazás időtartama alatt nyilvántartja az ügyfél nevében eljáró állandó meghatalmazott természetes személy személyazonosító adatait, lakcímadatait, ügyfél-azonosítóját a meghatalmazás alapján eljáró személyek beazonosíthatósága és eljárási jogosultságának ellenőrizhetősége érdekében.”

(2) A Tv. 22. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az adatkezelő szerv a támogatási adatot az intézkedésben való jogosulatlan részvétel végrehajtásához való jogra vonatkozó elévülési időn belül az adatkezelő szerv hatáskörébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával összefüggésben átadhatja az átruházott feladatot ellátó szervnek, illetve az együttműködő szervezetnek, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságnak és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felé ellenőrzési eredményeket szolgáltató szervnek, amely szervek, illetve szervezetek ezen adatokat kezelik.”

(3) A Tv. 22. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A kérelemre induló eljárásban vélelmezni kell, hogy a kérelmező ügyfél a tényállás tisztázásához szükséges személyes adatok - ideértve a különleges adatokat is - kezeléséhez hozzájárulást adott.”

67. § A Tv. 23. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfélre vonatkozó - a gazdálkodással, a termőföld-hasznosítással, az állattartással, az erdőgazdálkodással, a mezőgazdasági termékek tárolásával, feldolgozásával, valamint az egyéb mezőgazdasági tevékenységgel, halászattal kapcsolatos - támogatási adatokat egyedi azonosításra alkalmas módon, valamint a támogatások összegével, felhasználásával kapcsolatos egyedi azonosításra alkalmas adatokat szakpolitikai célú felhasználásra térítésmentesen adja át az agrárpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézet részére.”

68. § A Tv. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Nem nyilvános támogatási adatnak minősül valamennyi, az adatkezelő szerv eljárásában készített vagy rögzített, a (2) bekezdésben meghatározott adatkörön kívüli adat.”

69. § (1) A Tv. 25. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adatkezelő szerv - ha az adott szerv az adat kezelésére törvény alapján egyébként jogosult - tájékoztatja a nem nyilvános támogatási adatról:)

e) az Állami Számvevőszéket, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervezetet, az Európai Csalásellenes Hivatalt (OLAF), a tanúsító szervet, az állami adóhatóságot, a vámhatóságot, ha a tájékoztatás az ellenőrzéshez szükséges;”

(2) A Tv. 25. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv EMGA tekintetében az agrárpolitikáért felelős miniszter, EMVA és ETHA tekintetében az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter, felkérése alapján jogosult a támogatásban részesülő ügyfelek személyre szóló tájékoztatására intézkedésenként.

(7) Az agrárpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézet évente, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel megállapodásban rögzített ütemterv szerint jogosult szakpolitikai és gazdaságelemzési feladatainak ellátása céljából, a feladatainak ellátásához szükséges mértékben, egyedi azonosításra alkalmas módon az ügyfelek agrárgazdasági tevékenységgel össze nem függő személyes adatainak kivételével személyes adatok átvételére.”

70. § A Tv. a következő 25/A. §-sal egészül ki:

„25/A. § (1) Erre irányuló indokolt kérelem esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv elrendeli a tanú, a tolmács és a szemletárgybirtokos, természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését, ha az adatok zárt kezelése iránti kérelmet előterjesztő valószínűsíti, hogy őt az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. A végzést kizárólag a kérelmet előterjesztővel kell közölni.

(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a 4/A. § (5) bekezdése szerinti kiskorú ügyfél védelme érdekében erre irányuló kérelem nélkül is dönthet a kiskorú ügyfél adatainak zárt kezeléséről. A végzést a kiskorú ügyfél törvényes képviselőjével is közölni kell.

(3) A zártan kezelt adatok megismerésére csak az ügyintéző, a jegyzőkönyvvezető és a leíró, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vezetője, a felügyeleti szerv, valamint a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság erre felhatalmazott ügyintézője és vezetője, az illetékes ügyész és a közigazgatási per során eljáró bíró jogosult.

(4) Az iratbetekintési jog biztosítása érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv - a jogszabályban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek egyebekben megfelelő - kivonatot készít az eljárás során keletkezett iratról akként, hogy abból az (1) bekezdésben meghatározott személy kilétére vonatkozóan következtetés ne legyen levonható.”

71. § (1) A Tv. 26. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatási adatok nyilvántartására az alábbi nyilvántartási rendszereket működteti:)

f) az 1407/2013/EU bizottsági rendelet, az 1408/2013/EU bizottsági rendelet és a 717/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, az egy és ugyanazon vállalkozásokra vonatkozó adatokat is tartalmazó mezőgazdasági, halászati, erdészeti és vadgazdálkodási, vidékfejlesztési csekély összegű támogatások nyilvántartási rendszere,”

(2) A Tv. 26. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ahol e törvény közhiteles nyilvántartásban szereplő adatról rendelkezik, ilyen adat esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki az adott nyilvántartásban szereplő közhiteles adatokban bízva jogot szerez. Az ellenkező bizonyításáig a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, a nyilvántartásból törölt adatról vélelmezni kell, hogy nem áll fenn. Senki sem hivatkozhat arra, hogy a nyilvántartásba bejegyzett adatot nem ismeri, kivéve, ha a nyilvántartásba bejegyzett adat személyes adatnak vagy törvény által védett titoknak minősül, és megismerhetőségének törvényi feltételei nem állnak fenn.”

(3) A Tv. 26. § (3) bekezdése a következő 37-42. ponttal egészül ki:

(Az adatkezelő szerv részére az intézkedések végrehajtása során a vonatkozó feltételek, illetve kötelezettségek betartásának ellenőrzése, továbbá az ügyfelek azonosítása céljából adatokat kell átadni:)

„37. az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerből (FELIR),

38. az országos lóinformációs rendszerből (OLIR),

39. szarvasmarha-információs rendszerből (SZIR),

40. Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerből (OKIR),

41. termékenyítési rendszerből (TER),

42. a szőlőültetvények országos térinformatikai nyilvántartásából.”

(4) A Tv. 26. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást kezelő szerv az adatkezelő szerv megkeresésére annak törvényben rögzített feladatai ellátása érdekében elektronikus úton adatot szolgáltat azon természetes személyek személyazonosító adataira, állampolgárságára, elektronikus levélcímére, ügyfélkapu-azonosítójára vonatkozó adatokról, akik ügyfélkaput létesítettek, továbbá az ügyfélkapu-létesítés időpontjára vonatkozó adatokról. Ügyfélkapu megszüntetése esetén a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást kezelő szerv az adatkezelő szerv megkeresésére elektronikus úton a tárhely címzéséhez szükséges adatokat szolgáltatja.”

72. § (1) A Tv. 28. § (3) bekezdés a) pontja a következő aj) és ak) alponttal egészül ki:

[A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kérelemre induló eljárásaiban való részvétel feltétele, hogy az ügyfél legkésőbb a kérelem benyújtásával egyidejűleg kérelmezze nyilvántartásba vételét az ügyfél-nyilvántartási rendszerben. A nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek a (2) bekezdésben foglalt adatok mellett tartalmaznia kell természetes személy esetén]

aj) bankszámlaszámát és annak devizanemét - nem magyar állampolgárságú külföldi illetőségű magánszemély (a továbbiakban: külföldi természetes személy) - külföldi természetes személy esetén nemzetközi fizetési szám megadása is lehetséges,

ak) szöveges üzenet fogadására alkalmas telefonos elérhetőségét,”

(2) A Tv. 28. § (3) bekezdés b) pontja a következő bl) és bm) alponttal egészül ki:

[A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kérelemre induló eljárásaiban való részvétel feltétele, hogy az ügyfél legkésőbb a kérelem benyújtásával egyidejűleg kérelmezze nyilvántartásba vételét az ügyfél-nyilvántartási rendszerben. A nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek a (2) bekezdésben foglalt adatok mellett tartalmaznia kell nem természetes személy esetén]

bl) bankszámlaszámát és annak devizanemét - külföldi természetes személy esetén nemzetközi fizetési szám megadása is lehetséges,

bm) szöveges üzenet fogadására alkalmas telefonos elérhetőségét,”

(3) A Tv. 28. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az ügyfélnek elektronikus úton történő támogatási kérelem benyújtása esetén a kérelem benyújtásakor kérelemre nyilvántartásba vett ügyfélnek kell lennie.”

(4) A Tv. 28. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:

(A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél-nyilvántartás vezetése keretében)

f) az ügyfél nyilvántartásba vételéről és az ügyfél-azonosító megállapításáról döntést hoz,

g) a kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél ilyen irányú kérelmére a nyilvántartott adatokról hatósági bizonyítványt állít ki.”

(5) A Tv. 28. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet - az erre rendszeresített nyomtatványon - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél lehet benyújtani.

(6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére biztosítja az ügyfél-nyilvántartási rendszerhez való folyamatos hozzáférést, továbbá az egyes ügyekhez, eljárásokhoz kapcsolódó ellenőrzések lefolytatása érdekében, az azok lefolytatásához szükséges mértékben, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kölcsönösen biztosítják egymás részére a szakrendszereikhez való hozzáférést. Az így átvett személyes adat kizárólag az ellenőrzések lefolytatása célja érdekében kezelhető, az ellenőrzéssel érintett ügy lezárását követő ötödik év végéig.

(7) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszeren keresztül az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a hatáskörébe tartozó szakrendszereket (nyilvántartási alrendszereket) az ügyfél-nyilvántartáshoz kapcsolódóan alakítja ki.”

73. § (1) A Tv. 28/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó, pénzügyi következményekkel járó intézkedésben való részvétel során a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: 2004. évi XXXIV. törvény) hatálya alá tartozó vállalkozás köteles bejelenteni vállakozása 2004. évi XXXIV. törvény szerinti minősítését.”

(2) A Tv. 28/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az e törvény hatálya alá tartozó fizetési kötelezettség forintban teljesítendő, a támogatás forintban utalandó ki. Az adózás rendjéről szóló törvény alapján pénzforgalmi számla nyitására kötelezett ügyfelet megillető támogatást a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kizárólag az ügyfél belföldi pénzforgalmi számlájára történő átutalással teljesítheti. A pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett ügyfelet megillető támogatást a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv belföldi fizetési számlára történő átutalással teljesíti az ügyfél számára. A belföldi fizetési számla nyitására nem kötelezett, külföldi illetőségű ügyfelet megillető pénzösszeget a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél által megadott külföldi fizetési számlára, az ügyfél által meghatározott devizanemben utalja át.”

(3) A Tv. 28/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó, pénzügyi következményekkel járó intézkedés vonatkozásában kifizetésre csak az az ügyfél jogosult, aki bejelentette a fizetési számlaszámát, valamint annak devizanemét. A külföldi vállalkozás vagy külföldi természetes személy ügyfél nemzetközi fizetési számlaszámot is megadhat. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kifizetést az ügyfél-nyilvántartásban rögzített számlára teljesíti akkor is, ha az ügyfél vagy más személy - az ügyfél-nyilvántartásban szereplő számla módosítását nem kérve - az ügyfél-nyilvántartásban rögzített fizetési számlától eltérő személy nevén szereplő fizetési számlára történő kifizetés teljesítése iránt kérelmet nyújt be.”

(4) A Tv. 28/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 28. § (3) bekezdés aj) és bl) pontjában meghatározott bankszámlaszám bejelentéséhez az ügyfél nevére szóló bankszámla létezését igazoló két hónapnál nem régebbi bankszámlakivonat másolatát vagy két hónapnál nem régebbi fizetésiszámla-szerződés másolatát vagy a számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatónak a kérelem benyújtási időpontját megelőző két hónapnál nem régebbi nyilatkozatát kell csatolni, amely tartalmazza az ügyfél azonosításához szükséges adatokat, valamint az ügyfél nevére szóló bankszámlaszámot.”

74. § (1) A Tv. 28/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A mezőgazdasági támogatási eljárásban az ügyfél helyett az ügyfél-nyilvántartási rendszerben kérelemre nyilvántartásba vett besorolású, az elektronikus kapcsolattartás feltételeinek megfelelő meghatalmazott személy, illetve törvényes képviselője, valamint elsődleges képviselője is eljárhat. A meghatalmazást - az eseti meghatalmazás kivételével - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv nyilvántartásba veszi, hatályát és érvényességét valamennyi eljárási cselekménynél megvizsgálja, és azt ötévente felülvizsgálhatja.

(1a) A meghatalmazás általános jelleggel vagy egyes intézkedésekre szólhat. A meghatalmazás kiterjed az eljárással kapcsolatos minden nyilatkozatra és cselekményre, ideértve a biztosítási intézkedést és a végrehajtási eljárást.

(1b) Az eseti meghatalmazást nem kell nyomtatványon bejelenteni, de legalább teljes bizonyító erejű, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti magánokiratba kell foglalni, és annak eredeti példányát az adott eljárási cselekménnyel egyidejűleg kell a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére benyújtani.”

(2) A Tv. 28/B. §-a a következő (4)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az (1) és (1a) bekezdésben foglaltaknak meg nem felelő nyilvántartásba vételi kérelmet visszautasítja. A meghatalmazott visszautasítása esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felhívja az ügyfelet, hogy járjon el személyesen, vagy gondoskodjon az (1) és (1a) bekezdésben foglaltaknak megfelelő képviselő alkalmazásáról.

(5) Ha az ügyfél nevében meghatalmazottja jár el, és az ügyfél eltérően nem rendelkezik, az iratokat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a meghatalmazott részére küldi meg. Ha az ügyfél az iratok saját részére történő kézbesítését kérte, akkor részére kézbesítendő az irat, kivéve, ha kötelező elektronikus kapcsolattartás esetén nem ő volt az utolsó iratot benyújtó személy. Kötelező elektronikus kapcsolattartás esetén az iratokat az utolsó iratot benyújtó személynek kell kézbesíteni.

(6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv nyilatkozattételre hívja fel az ügyfelet, ha az eljárás során az ügyfél és az ügyfél meghatalmazottjának a nyilatkozata eltér egymástól, vagy egyéb eljárási cselekményeik ellentétesek. Ha az ügyfél eltérően nem nyilatkozik, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a későbbi cselekményt, nyilatkozatot tekinti érvényesnek.

(7) Ha az ügyfélnek több meghatalmazottja van, az iratok - az ügyfél egyidejű értesítésével - az adott intézkedésben utoljára eljáró, hatályos képviseleti joggal rendelkező meghatalmazottnak kerülnek kézbesítésre.

(8) Folyamatban lévő támogatás esetén az ügy megindítását követően rendelkezési nyilvántartásba meghatalmazásra tett új ügyintézési rendelkezést, vagy annak módosítását a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv csak akkor veszi figyelembe, ha azt az ügyfél a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek is bejelenti.”

75. § A Tv. a következő 28/C-28/E. §-sal egészül ki:

„28/C. § (1) A magyarországi lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkező ügyfél köteles az első kapcsolatfelvétel alkalmával - a kézbesítési meghatalmazás előterjesztésével együtt - kézbesítési meghatalmazottat megnevezni, ha

a) képviselőt nem nevezett meg, és

b) elektronikus kapcsolattartásnak nincs helye.

(2) A kézbesítési meghatalmazott feladata, hogy az eljárásban keletkezett, az ügyféllel közlendő döntéseket és iratokat átvegye, és azokat az ügyfél részére továbbítsa, amely tevékenységéért az ügyféllel szemben a polgári jog szabályai szerint felel. Az ügyfél részére szóló és a kézbesítési meghatalmazottal szabályszerűen közölt döntést úgy kell tekinteni, hogy az a kézbesítési meghatalmazottal történt közlést követő tizenötödik napon minősül az ügyféllel közöltnek.

28/D. § Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását,

a) helyette törvényes képviselője vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá

b) az ügyfél és képviselője együtt is

eljárhat.

28/E. § A képviseleti jog keletkezése és megszűnése a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben az arra vonatkozó bejelentés mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez történő beérkezése napjától vagy a bejelentésben megjelölt, a beérkezés napjánál későbbi időponttól hatályos.”

76. § (1) A Tv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ügyfél köteles a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az ügyfél-nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változásról, valamint a (4) bekezdés szerinti változásról - annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által előírt nyomtatványon értesíteni.”

(2) A Tv. 29. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség kiterjed az ügyfél végelszámolásának elhatározására, csődeljárás, végelszámolás, felszámolási, kényszertörlési, illetve adósságrendezési eljárás alatt állásának, valamint a jogi személy, illetve egyéb szervezet megszűnésére is. Ebben az esetben a bejelentési kötelezettség kiterjed a jogi személy, illetve az egyéb szervezet vagyonfelügyelőre, végelszámolójára, felszámolójára, kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselőjére, vagy - ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg - a volt végelszámolóra illetve pénzügyi gondnokára is.

(5) Az (1)-(2) bekezdés szerinti kötelezettség elmulasztása esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet, a vagyonfelügyelőt, felszámolót, végelszámolót, kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselőt, vagy - ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg - a volt végelszámolót vagy a pénzügyi gondnokot végzésben a kötelezettség teljesítésére hívja fel, amely teljesítésre kötelező döntésben előírt határidő elmulasztása esetén mulasztási bírság fizetésére kötelezi.”

77. § A Tv. 29/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt eltérést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hivatalból - ideértve a más hatóság által elektronikus úton küldött megkeresés alapján indított eljárást is - közhiteles nyilvántartás adata alapján állapítja meg, a közhiteles nyilvántartásban szereplő adatot - a (2) bekezdés szerinti igazolásra történő felszólítás és külön értesítés nélkül - az ügyfél-nyilvántartási rendszerben átvezeti. A más hatóság elektronikus úton küldött megkeresése alapján indított eljárás esetében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a megkereső hatóságot az adat átvezetéséről a megkereséssel megegyező elektronikus úton tájékoztatja.”

78. § A Tv. 30. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet visszautasítja, ha az ügyfél által benyújtott kérelem, illetve a bejelentett adatok valótlanok, hiányosak vagy valótlan tartalmúak. Nem minősül hiányosnak a kérelem, ha nem tartalmazza a 28. § (3) bekezdés a) pont ah) vagy ak) alpontjában, valamint a 28. § (3) bekezdés b) pont bg) vagy bm) alpontjában foglalt adatokat.

(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és az élelmiszer-felügyeleti szerv hivatalból állapít meg ügyfél-azonosítót annak a személynek, akinek vagy amelynek nyilvántartása, illetve azonosítása szükséges a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv jogszabályban meghatározott feladatainak végrehajtásához, és aki vagy amely nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nem nyújtott be. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hivatalból megállapított ügyfél-azonosítót az érintett személlyel közölheti.

(5) A hivatalból nyilvántartásba vett besorolású ügyfél az erre rendszeresített nyomtatványon és a szükséges adatok bejelentésével kérheti besorolásának megváltoztatását. A besorolás megváltoztatása esetén az ügyfél-azonosító nem változik.”

79. § A Tv. 30/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30/A. § Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv tudomására jut, hogy az ügyfél az ügyfél-nyilvántartási rendszerhez kapcsolódó változásbejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséig, valamint az ezek elmulasztása miatt kiszabott mulasztási bírság megfizetéséig az ügyfél részére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a törvény hatálya alá tartozó intézkedések alapján, a kérelemre induló eljárásaiban jogosultságot nem állapít meg, illetve támogatást nem folyósít, valamint az ügyfél által benyújtott új kérelmeket visszautasítja.”

  Vissza az oldal tetejére