Időállapot: közlönyállapot (2018.VII.25.)

2018. évi XXXVI. törvény

egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról * 

1. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

1. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 132. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A kormányhivatal a Nemzeti Választási Iroda elnökének a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 69. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatása alapján haladéktalanul fegyelmi eljárást kezdeményez a polgármesternél a jegyző ellen.”

2. Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény módosítása

2. § Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Kktv.) 3/A. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 3. § szerinti támogatás csak akkor folyósítható a pártlistát állító pártnak, ha a pártlistát állító párt - legkésőbb a pártlista nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedését követő napon - nyilatkozik arról, hogy ha a 8/C. § (7) bekezdésében foglaltak szerinti visszafizetési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, és az tőle nem hajtható be, a párt vezető tisztségviselői és listán állított, valamint egyéni választókerületi jelöltjei állnak helyt egyetemlegesen a támogatás visszafizetéséért. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a párt vezető tisztségviselőinek nevét, és a vezető tisztségviselői jogviszony kezdő időpontját.”

3. § A Kktv. 1. alcíme a következő 6/A. §-sal egészül ki:

„6/A. § (1) Nem jogosult az 1. § szerinti támogatásra az a jelölt,

a) akinek korábban a 8. § (3) vagy (4) bekezdése szerinti visszafizetési kötelezettsége keletkezett, és azt nem teljesítette, valamint annak a 8. § (7) bekezdése szerinti behajtása sem vezetett eredményre,

b) aki olyan párt - a 8/C. § (8) bekezdése alapján a visszafizetésre egyetemlegesen köteles - jelöltje volt, amely a 8/C. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti visszafizetési kötelezettségét nem teljesítette, valamint annak a 8/C. § (7) vagy (8) bekezdése szerinti behajtása sem vezetett eredményre.

(2) Nem jogosult a 3. § szerinti támogatásra az a párt, amelynek

a) korábban a 8/A. § (3) vagy (4) bekezdése szerinti visszafizetési kötelezettsége keletkezett, és azt nem teljesítette, valamint annak a 8/A. § (7) bekezdése szerinti behajtása sem vezetett eredményre,

b) korábban a 8/C. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti visszafizetési kötelezettsége keletkezett, és azt nem teljesítette, valamint annak a 8/C. § (7) vagy (8) bekezdése szerinti behajtása sem vezetett eredményre,

c) vezető tisztségviselője olyan párt - a 8/C. § (8) bekezdése alapján a visszafizetésre egyetemlegesen köteles - vezető tisztségviselője volt, amely a 8/C. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti visszafizetési kötelezettségét nem teljesítette, valamint annak a 8/C. § (7) vagy (8) bekezdése szerinti behajtása sem vezetett eredményre.

(3) Nem bocsátható a 2/A. § szerinti támogatás olyan párt rendelkezésére, amely a (2) bekezdés alapján nem jogosult támogatásra.”

4. § A Kktv. 8. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kincstár az elszámolás ellenőrzése során az 1. §-ban és a 2. §-ban foglaltak szabályszerű teljesítését, ezen belül is különösen azt ellenőrzi, hogy)

c) a kiadás kifizetése a kampányidőszak alatt, de legkésőbb a kampányidőszak végét követő harmadik munkanapon kincstári kártyával vagy átutalással történt-e.”

5. § A Kktv. 8/A. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kincstár az összesített elszámolás ellenőrzése során az 1. §-ban és a 2/A. §-ban foglaltak szabályszerű teljesítését, ezen belül is különösen azt ellenőrzi, hogy)

c) a kiadás kifizetése a kampányidőszak alatt, de legkésőbb a kampányidőszak végét követő harmadik munkanapon kincstári kártyával vagy átutalással történt-e.”

6. § A Kktv. 8/C. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Ha a pártlistát állító párttól a visszafizetési kötelezettség nem hajtható be, annak megfizetésére határozattal kötelezhetők a pártlistát állító párt 3/A. §-ban meghatározott vezető tisztségviselői, a pártlistán állított jelöltjei, valamint a pártlistát állító párt által állított egyéni választókerületi jelöltek. Ha a vezető tisztségviselő vagy a jelölt a visszafizetési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a kincstár megkeresésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal intézkedik a vezető tisztségviselővel, illetve a jelölttel szemben a tartozás behajtása iránt.”

7. § A Kktv. a következő 11/A. §-sal egészül ki:

„11/A. § E törvénynek az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2018. évi XXXVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépését követően kitűzött választásokon kell alkalmazni.”

3. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása

8. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A választás kitűzése és a választás eredményének jogerőre emelkedése közötti időszakban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit a választási szervek azzal az eltéréssel alkalmazzák, hogy a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerése iránti igénynek haladéktalanul, de legfeljebb 5 munkanapon belül tesznek eleget.”

9. § A Ve. 3. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) E törvény alkalmazásában

1. fogyatékossággal élő választópolgár: az a választópolgár, aki érzékszervi - így különösen látás-, hallás-, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetve a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során,

2. hozzátartozó: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon és annak házastársa vagy bejegyzett élettársa, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér, a házastárs vagy bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa vagy bejegyzett élettársa,

3. jelölő szervezet:

a) az országgyűlési képviselők választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt, továbbá az országos nemzetiségi önkormányzat;

b) az Európai Parlament tagjainak választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt;

c) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt, valamint egyesület, a szakszervezet kivételével;

d) a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő nemzetiségi szervezet,

ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette,

4. képviselő: a választáson megválasztott képviselő, nemzetiségi szószóló, polgármester,

5. magyarországi lakcím: a bejelentett magyarországi lakóhely címe; a sem magyarországi, sem külföldi bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy esetében a bejelentett magyarországi tartózkodási hely címe,

6. külképviselet: Magyarországnak a Kormány döntése alapján létrehozott, külföldön működő diplomáciai és konzuli képviselete,

7. meghatalmazott: közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező személy,

8. miniszter: a választások és népszavazások szabályozásáért felelős miniszter,

9. név: házassági családi és utónév, ennek hiányában, valamint az anyja neve esetén a születési családi és utónév,

10. országosan elérhető médiaszolgáltatás: az a médiaszolgáltatás, amely Magyarország lakosságának legalább ötven százaléka számára elérhető,

11. polgármester: a polgármester és a főpolgármester,

12. személyazonosságot igazoló hatósági igazolvány: magyar hatóság által kiállított, érvényes személyazonosító igazolvány, útlevél és vezetői engedély,

13. település: a község, a város, járásszékhely város, megyei jogú város és a fővárosi kerület,

14. települési szintű lakóhely: olyan lakóhely, amely esetében a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás a bejelentett település neve mellett a „lakcím nélküli” bejegyzést tartalmazza,

15. választási szerv: a választási bizottság és a választási iroda.

(2) E törvény alkalmazásában a névjegyzékkel kapcsolatos, valamint a jogorvoslati kérelem

a) közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással történő benyújtására a személyesen történő benyújtás,

b) borítékba helyezett példányának postai szolgáltató vagy egyéb - meghatalmazással nem rendelkező - személy általi kézbesítésére a levélben történő benyújtás

szabályait kell alkalmazni.”

10. § A Ve. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az e törvényben foglalt határidő munkaszüneti napon járna le, a miniszter a rendeletében, illetve a választást kitűző választási bizottság a határozatában a határidő lejártának naptár szerinti dátumát az azt megelőző vagy követő munkanapra állapíthatja meg”

11. § A Ve. 17. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 26. §-ban, a 28. §-ban, a 35. § (3) bekezdésében és a 171. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével]

a) a szavazatszámláló bizottságnak és a helyi választási bizottságnak csak a településen, közös önkormányzati hivatalhoz tartozó település választási bizottsága esetében a közös hivatalhoz tartozó bármely településen,”

[lakcímmel rendelkező, a központi névjegyzékben szereplő választópolgár lehet tagja.]

12. § A Ve. 18. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti összeférhetetlenségi ok nem vonatkozik

a) az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság tagjára, ha az egy szavazókörrel rendelkező településen működő helyi választási bizottság kivételével az országgyűlési egyéni választókerület területén fekvő településen működő helyi választási bizottság tagjává választják, valamint

b) az egy szavazókörrel rendelkező településen működő helyi választási bizottság kivételével az országgyűlési egyéni választókerület területén fekvő településen működő helyi választási bizottság tagjára, ha az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság tagjává választják.

(4) A választási bizottság választott tagjának, póttagjának javasolt választópolgár a megválasztása előtt, a megbízott tag a megbízásakor írásban nyilatkozik arról, hogy vele szemben nem áll fenn összeférhetetlenség. A választási bizottság tagja, póttagja a vele szemben felmerült összeférhetetlenség tényét köteles haladéktalanul közölni a választási bizottság mellett működő választási iroda vezetőjével, továbbá bejelenteni a választási bizottság soron következő ülésén”

13. § A Ve. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szavazatszámláló bizottságot a helyi választási iroda vezetője - legkésőbb a szavazást megelőző harmadik napon - a póttagok közül a szükséges számban további tagokkal egészíti ki, ha az átjelentkező választópolgárok vagy a mozgóurnát igénylő választópolgárok száma azt indokolja. A helyi választási iroda vezetője köteles a szavazatszámláló bizottságot

a) legalább négy taggal kiegészíteni, ha a szavazóköri névjegyzéken szereplő választópolgárok száma az 1500 főt meghaladja, valamint

b) a szavazóköri névjegyzékben szereplő minden további ezredik választópolgár után legalább további két fővel kiegészíteni.”

14. § A Ve. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § (1) A választási bizottság tagjaira és póttagjaira tett indítványhoz módosító javaslat nem nyújtható be.

(2) Az indítvány benyújtását követően, ha a köztársasági elnök vagy a választási iroda vezetője által javasolt személy

a) a 17. §-ban vagy a 18. §-ban foglalt feltételeknek nem felel meg,

b) elhalálozik vagy

c) a megbízatást nem vállalja,

a köztársasági elnök, illetve a választási iroda vezetője az indítványt módosíthatja.

(3) A választási bizottság tagjainak és póttagjainak megválasztásáról egy szavazással dönt az Országgyűlés, a közgyűlés, illetve a képviselő-testület.

(4) A választási bizottság tagjainak és póttagjainak nevét, valamint a választási bizottság elérhetőségeit a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.”

15. § A Ve. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. § (1) A területi választási bizottság további egy-egy tagját

a) az országgyűlési képviselők választásának kitűzését követően az országos listát állító jelölő szervezetek,

b) az Európai Parlament tagjai választásának kitűzését követően a listát állító jelölő szervezetek,

c) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának kitűzését követően a megyei listát, fővárosi kompenzációs listát vagy főpolgármester-jelöltet állító jelölő szervezetek, valamint a független főpolgármester-jelöltek

bízzák meg.

(2) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság további egy-egy tagját az országgyűlési képviselők általános választásának vagy az időközi országgyűlési képviselőválasztásnak a kitűzését követően az országgyűlési egyéni választókerületben jelöltet állító jelölő szervezetek, valamint az országgyűlési egyéni választókerületben induló független jelöltek bízzák meg.

(3) A helyi választási bizottság további egy-egy tagját a településen jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek, valamint a településen induló független jelöltek bízzák meg.

(4) A szavazatszámláló bizottságba, valamint az egy szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottságba a választókerületben jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek, valamint a független jelöltek két-két tagot bízhatnak meg.

(5) Amennyiben a helyi választási iroda a szavazatszámláló bizottságot a 24. § (3) bekezdése szerint legalább öt taggal kiegészítette, haladéktalanul értesíti a (4) bekezdés szerint ugyanazon szavazatszámláló bizottságba tagot megbízó jelölő szervezetet, hogy a szavazást megelőző második nap 16 óráig

a) amennyiben a helyi választási iroda a szavazatszámláló bizottságot a 24. § (3) bekezdése szerint 5-9 taggal egészítette ki, további két,

b) amennyiben a helyi választási iroda a szavazatszámláló bizottságot a 24. § (3) bekezdése szerint 10-14 taggal egészítette ki, további négy,

c) amennyiben a helyi választási iroda a szavazatszámláló bizottságot a 24. § (3) bekezdése szerint 15-19 taggal egészítette ki, további hat,

d) amennyiben a helyi választási iroda a szavazatszámláló bizottságot a 24. § (3) bekezdése szerint legalább húsz taggal egészítette ki, további nyolc

tagot bízhat meg.

(6) Amennyiben a helyi választási iroda a szavazatszámláló bizottságot a 24. § (3) bekezdése szerint legalább tíz taggal kiegészítette, a szavazatszámláló bizottság a szavazás lebonyolításával kapcsolatos feladatait ugyanazon épületen belül egyidejűleg több, külön helyiségben is végezheti.

(7) A szavazatszámláló bizottság szavazás lebonyolításával kapcsolatos feladatait a miniszter rendeletében meghatározott feltételek teljesülése esetén ugyanazon épületen belül egyidejűleg több, külön helyiségben végzi.”

16. § A Ve. 29. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Egy jelölő szervezet, illetve párt, valamint egy független jelölt csak egy jogcímen jogosult tag megbízására egy választási bizottságba, abban az esetben is, ha ezen jogosultság egyébként több jogcím alapján is megilletné.”

17. § A Ve. 30. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A választási bizottság megbízott tagját - a 27. § (1) bekezdése kivételével - legkésőbb a szavazás napját megelőző kilencedik napon lehet bejelenteni.

(3) A bejelentés tartalmazza a megbízó nevét, a megbízott tag nevét, magyarországi lakcímét és személyi azonosítóját, valamint a választási bizottság megjelölését.”

18. § A Ve. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„34. § (1) A választási bizottság tagjának megbízatása a 33. §-ban foglaltakon túl megszűnik:

a) ha a megbízatás 17. §-ban foglalt feltételei megszűntek,

b) a 18. § szerinti összeférhetetlenség esetén,

c) lemondással,

d) ha a megbízott tag megbízatását a megbízó visszavonja,

e) ha a megbízott tagot megbízó független jelölt vagy a jelölő szervezet által állított, a megbízásra jogosító jelölt vagy lista kiesik,

f) a tag halálával.

(2) A választási bizottsági tag megbízatásának az (1) bekezdés a), b), d) és e) pontja szerinti megszűnését a választási bizottság - a szavazatszámláló bizottság tagja esetében a helyi választási bizottság - határozattal állapítja meg. A megbízatás megszűnésének megállapítását bárki indítványozhatja. Az indítványról a választási bizottság három napon belül dönt. A döntéshozatalban az érintett tag nem vehet részt, az érintett tagot a határozatképesség szempontjából nem kell figyelembe venni.

(3) A választási bizottság

a) tagja a bizottság elnökéhez,

b) elnöke az őt a bizottság tagjának megválasztó képviselő-testület, közgyűlés, illetve Országgyűlés elnökéhez

címzett, a választási iroda vezetőjéhez benyújtott írásbeli nyilatkozattal mondhat le megbízatásáról. A lemondás nem vonható vissza. A megbízatás a nyilatkozat átvételének napján szűnik meg.

(4) A megbízatás (1) bekezdés c) és f) pontja szerinti megszűnését a választási bizottság elnöke a bizottság soron következő ülésén bejelenti. A megbízatás megszűnését a bizottság jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel tudomásul veszi.

(5) E § rendelkezéseit a póttagokra is alkalmazni kell.”

19. § A Ve. 35. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Póttag hiányában a települési önkormányzat képviselő-testülete vagy a fővárosi, megyei közgyűlés, a Nemzeti Választási Bizottság esetében az Országgyűlés új tagot és póttagokat választ.

(3) Ha nem került sor a választási bizottság új tagjának, póttagjának megválasztására, a 26. § szerint kell eljárni. Ha a 26. § a) pontja szerinti esetben az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság nem működik, helyette a helyi választási bizottság, ha a 26. § b) pontja szerinti esetben a területi választási bizottság nem működik, helyette a Nemzeti Választási Bizottság jár el.”

20. § A Ve. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36. § (1) Ha a választási bizottság megbízott tagjának megbízatása a 34. § (1) bekezdés a)-d) és f) pontjában meghatározott okból megszűnt, helyébe a megbízó új tagot bízhat meg.

(2) Ha a póttag megbízatása megszűnik, a települési önkormányzat képviselő-testülete vagy a fővárosi, megyei közgyűlés, a Nemzeti Választási Bizottság esetében az Országgyűlés új póttagot választhat.”

21. § A Ve. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„37. § (1) A választási bizottság tagja és póttagja a megválasztását vagy bejelentését követő öt napon belül, a szavazatszámláló bizottság tagja és póttagja legkésőbb a szavazást megelőző második napon esküt vagy fogadalmat tesz.

(2) A választási bizottság 28. § (5) bekezdése szerint megbízott tagja legkésőbb a szavazást megelőző napon tesz esküt vagy fogadalmat.

(3) A Nemzeti Választási Bizottság választott tagja és póttagja az Országgyűlés előtt, a Nemzeti Választási Bizottság megbízott tagja az Országgyűlés elnöke előtt, a területi választási bizottság tagja és póttagja a főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke előtt, a szavazatszámláló bizottság, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság és a helyi választási bizottság tagja és póttagja a polgármester előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel tesz esküt vagy fogadalmat.

(4) Ha az eskü vagy fogadalom letételére az (1) bekezdésben foglalt határidőig nem kerül sor, az Országgyűlés helyett az Országgyűlés elnöke előtt, a polgármester helyett a főpolgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke előtt, a főpolgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke helyett a Nemzeti Választási Bizottság elnöke előtt kell esküt vagy fogadalmat tenni.

(5) Ha az eskü vagy fogadalom kivételében a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke vagy az Országgyűlés elnöke akadályoztatva van, az esküt vagy a fogadalmat a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, főpolgármester-helyettes, a megyei közgyűlés tagjai közül választott alelnök, illetve az Országgyűlés alelnöke is kiveheti.

(6) A választási bizottság tagja az eskü- vagy fogadalomtételt követően gyakorolhatja jogait.”

22. § A Ve. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A választási bizottság - tagjai megválasztását és eskü- vagy fogadalomtételét követően - alakuló ülést tart. Az alakuló ülést a választási bizottság mellett működő választási iroda vezetője, a szavazatszámláló bizottság alakuló ülését a helyi választási iroda vezetője hívja össze.”

23. § A Ve. 39. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságnak, illetve az egy szavazókörös településen a helyi választási bizottságnak sem az elnöke, sem az elnökhelyettese nincs jelen aszavazóhelyiségben, az elnök hatáskörét a választási bizottság tagjai közül a legidősebb választott tag mint korelnök gyakorolja.”

24. § A Ve. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„40. § (1) A választási bizottság ülése nyilvános.

(2) A választási bizottság elnökének a rend fenntartására tett intézkedése mindenkire kötelező.

(3) A választási bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés időpontjának és helyszínének megjelölését, a jelen lévő tagok nevét, a választási bizottság döntését, valamint a kisebbségi véleményt.

(4) A szavazatszámláló bizottság üléséről - az elnök és az elnökhelyettes megválasztása, valamint e törvényben foglalt egyéb kivétellel - nem kell külön jegyzőkönyvet készíteni.”

25. § A Ve. 43. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, az írásbeli tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték.”

26. § A Ve. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A választási bizottság - a szavazatszámláló bizottság kivételével - az ügy érdemében határozatot, az eljárás során felmerült minden egyéb kérdésben jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz. A szavazatszámláló bizottság a szavazás előkészítése és lebonyolítása során felmerült vitás kérdésekben jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz.”

27. § A Ve. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A határozatot - ha jelen van, vagy ha telefaxszáma vagy elektronikus levélcíme rendelkezésre áll - a meghozatala napján haladéktalanul, ha ez nem lehetséges, a meghozatalát követő napon haladéktalanul, rövid úton kell közölni a kérelmezővel, valamint azzal, akire a határozat jogot vagy kötelezettséget keletkeztet vagy származtat. A határozat rövid úton való közlése

a) a jelenlévők részére a határozat átadásával,

b) telefaxon,

c) elektronikus dokumentum formájában (e-mail) vagy

d) a kézbesítési megbízott részére az a)-c) pontban meghatározott módon

történhet. A határozat rövid úton való közlésének módját (módjait) a kérelmező jelöli meg.”

28. § A Ve. 49. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A választási bizottság a határozatát - a személyes adatok kivételével - nyilvánosságra hozza. Nem minősül személyes adatnak a jelölt, a jelölő szervezet, a médiaszolgáltató és a sajtótermék neve.”

29. § A Ve. 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Nemzeti Választási Bizottság a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése érdekében a választási szervek számára iránymutatást adhat ki. Iránymutatás kiadását választási szerv kezdeményezheti.”

30. § A Ve. 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szavazatszámláló bizottság mellett a helyi választási iroda legalább egy tagja jegyzőkönyvvezetőként működik. A szavazatszámláló bizottság mellett közreműködő jegyzőkönyvvezetők számát a helyi választási iroda vezetője állapítja meg.”

31. § A Ve. 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„58. § (1) A Nemzeti Választási Iroda elnöke államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.

(2) A Nemzeti Választási Iroda elnökét naptári évenként negyven munkanap szabadság illeti meg.

(3) A Nemzeti Választási Iroda elnöke személyi anyagának kezelését, valamint az elnök tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 115. §-a szerinti adatok nyilvántartását, továbbá az elnök foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos ügyviteli feladatokat az elnökhelyettesek látják el.

(4) A Nemzeti Választási Iroda elnöke kiadja a Nemzeti Választási Iroda Szervezeti és Működési Szabályzatát.”

32. § A Ve. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„69. § (1) A választási irodának nem lehet tagja

a) képviselő,

b) alpolgármester,

c) választási bizottság tagja,

d) jelölt,

e) a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja, valamint

f) a választókerületben induló jelölt hozzátartozója.

(2) Az (1) bekezdés f) pontjában foglalt tilalmat nem kell alkalmazni a helyi választási iroda azon tagjára, aki kizárólag jegyzőkönyvvezetői feladatokat lát el olyan szavazókör szavazatszámláló bizottsága mellett, amely nem tartozik abba a választókerületbe, amelyben a hozzátartozója jelöltként indul.

(3) Ha a választási iroda vezetőjével szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, azt haladéktalanul köteles bejelenteni a Nemzeti Választási Iroda elnökének, aki őt felmenti, és kinevezi az iroda új vezetőjét.

(4) A választási iroda tagja a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot a választási iroda vezetőjével köteles haladéktalanul közölni, aki őt felmenti.

(5) Ha a helyi választási iroda vezetője, illetve az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője jogszabályból fakadó hivatali kötelezettségének nem tesz eleget és ezzel a választások törvényes lebonyolítását veszélyezteti, a területi választási iroda vezetője - a Nemzeti Választási Iroda elnökének egyetértésével - megállapítja a helyi választási iroda vezetőjének, illetve az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetőjének összeférhetetlenségét, és más település, illetve országgyűlési egyéni választókerület választási irodáját bízza meg a választási iroda feladatainak vagy azok egy részének ellátásával.

(6) Ha a helyi választási iroda illetékességi területén található bármely, a 78. § szerint kijelölt szavazókörben a szavazás lezárására legkésőbb a szavazás befejezésének időpontját követő harminc percen belül nem került sor, a Nemzeti Választási Iroda elnöke erről tájékoztatja a kormányhivatalt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerinti fegyelmi eljárás kezdeményezése érdekében.”

33. § (1) A Ve. 76. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Nemzeti Választási Iroda a honlapján folyamatosan, legalább napi frissítéssel közzéteszi a névjegyzékekkel, a szavazással és a választás eredményével összefüggő közérdekű adatokat, így különösen]

d) a választás szavazóköri eredményét és a választás eredményét megállapító jegyzőkönyvek tartalmát.”

(2) A Ve. 76. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Nemzeti Választási Iroda csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet adatfeldolgozót bízhat meg

a) a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásával,

b) a központi névjegyzékkel, a szavazóköri névjegyzékkel, a külképviseleti névjegyzékkel, a levélben szavazók névjegyzékével,

c) a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásával,

d) a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásával,

e) a képviselők nyilvántartásával,

f) a népszavazási kezdeményezést, az európai polgári kezdeményezést, a nemzetiség Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló kezdeményezést aláírók ellenőrzési nyilvántartásával,

g) a választási részvételi adatok, az előzetes és végleges jegyzőkönyvi adatok nyilvántartásával, valamint

h) az a)-g) pont szerinti nyilvántartásokhoz történő elektronikus hozzáférést biztosító felhasználói nyilvántartással

kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával, kivéve, ha e korlátozás alól a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint egyedi felmentést kap.”

34. § A Ve. 79. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A választás kitűzésétől a szavazás napjáig nem lehet szavazókör sorszámát megváltoztatni, szavazókörbe sorolt cím besorolását megváltoztatni, továbbá település megnevezésének, közterület nevének és jellegének, ház számának, épület vagy lépcsőház jelének megváltozását a címnyilvántartásban átvezetni.”

35. § A Ve. 82. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A központi névjegyzék a Nemzeti Választási Iroda által vezetett elektronikus nyilvántartás. A választójogát az a választópolgár gyakorolhatja, aki a központi névjegyzékben szerepel.”

36. § A Ve. 84. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„84. § (1) A névjegyzékbe vételét, névjegyzékbe vételének meghosszabbítását, illetve a névjegyzékben szereplő adatai módosítását az a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár kérheti, az adott választást megelőző huszonötödik napig, aki az e törvény hatálya alá tartozó bármely választáson választójogosult.

(2) A még nem nagykorú polgár a tizenhetedik életévének betöltését követően kérheti a névjegyzékbe vételét. A kérelem benyújtásakor a polgár önállóan tehet jognyilatkozatot.”

37. § A Ve. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„85. § (1) A magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár - a (2) bekezdés kivételével - kérheti

a) nemzetiséghez tartozásának,

b) szavazási segítség iránti igényének,

c) személyes adatai kiadása megtiltásának

bejegyzését a központi névjegyzékbe, illetve a bejegyzés törlését.

(2) A magyarországi lakcímmel rendelkező, nem magyar állampolgár választópolgár az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti adat központi névjegyzékbe való bejegyzését, illetve a bejegyzés törlését kérheti.

(3) A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a 88. § b) pontja szerinti segítség iránti igényének központi névjegyzékbe való bejegyzését, illetve a bejegyzés törlését kérheti.”

38. § A Ve. 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„92. § (1) A központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelemnek - a (3) bekezdés kivételével - tartalmaznia kell a választópolgár

a) nevét,

b) születési nevét,

c) születési helyét,

d) személyi azonosítóját.

(2) A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár névjegyzékbe vétele iránti kérelmének az (1) bekezdésben foglalt adatokon túl tartalmaznia kell

a) azt a postacímet, ahova a szavazási levélcsomag eljuttatását kéri, vagy

b) annak a - 277. § (2) bekezdése szerinti - településnek, illetve külképviseletnek a megjelölését, ahol a szavazási levélcsomagot át kívánja venni.

(3) Az elektronikus azonosítással benyújtott kérelemnek az (1) bekezdés a) és d) pontja, továbbá a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár esetében a (2) bekezdés szerinti adatokat kell tartalmaznia.

(4) A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár - ha a kérelmet elektronikus azonosítás nélkül nyújtja be - köteles megadni, a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár megadhatja a postacímét, e-mail címét vagy telefaxszámát, ahova a 95. § (3) bekezdése szerinti értesítés megküldését kéri.

(5) A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a személyi azonosítója helyett megadhatja a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát.”

39. § A Ve. 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„93. § (1) A választási iroda a névjegyzékkel kapcsolatos kérelemnek csak abban az esetben adhat helyt, ha a választópolgárnak a kérelemben szereplő adatai megegyeznek a központi névjegyzék, vagy a névjegyzékbe vétel iránti kérelem esetében a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás adataival.

(2) Nem tekinthető elutasítási oknak, ha a kérelemben foglaltak

a) ékezethiba,

b) írásmódbeli eltérés,

c) földrajzi név idegen nyelvű megjelölése,

d) a 92. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti

da) adatban több utónév egyikének elhagyása, „dr.” megjelölés elhagyása vagy feltüntetése, az ifjabb, idősebb, özvegy vagy más előtag, illetve ezen előtagok rövidítésének feltüntetése vagy

db) adat más nyelven történő megadása

következtében nem egyeznek meg a központi névjegyzék vagy a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás, illetve a központi útiokmány-nyilvántartás adataival, de a választópolgár személyazonossága kétséget kizáróan megállapítható.

(3) Nem tekinthető elutasítási oknak, ha a kérelem nem tartalmazza a kérelmező születési nevét, feltéve, hogy az megegyezik a viselt nevével.

(4) Azt, hogy a kérelmező adatai megegyeznek-e a központi útiokmány-nyilvántartás adataival, a Nemzeti Választási Iroda a központi útiokmány-nyilvántartásból közvetlen adathozzáféréssel átvett adatok alapján ellenőrzi.”

40. § A Ve. 95. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a választópolgár a kettős állampolgárságot tiltó országban lévő értesítési címet adott meg, a döntést a külképviselet közreműködésével is kézbesítheti a Nemzeti Választási Iroda.”

41. § A Ve. 101-102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„101. § A Nemzeti Választási Iroda a választás kitűzését követő naptól a választás eredményének jogerőre emelkedését követő tizenötödik napig a választáson szavazati joggal rendelkező választópolgárok központi névjegyzékben nyilvántartott adatait - a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásával összekapcsolva - a 3. melléklet szerinti adattartalommal szavazóköri bontásban teszi hozzáférhetővé a helyi választási iroda számára (a továbbiakban: szavazóköri névjegyzék).

102. § (1) Egy választópolgár csak egy szavazóköri névjegyzékben szerepelhet.

(2) Az a polgár, aki legkésőbb a szavazás napján betölti tizennyolcadik életévét, a választás kitűzésének napját követő naptól szerepel a szavazóköri névjegyzéken.

(3) Azt a választópolgárt, aki a 88. § d) pontja szerint legkésőbb a szavazást megelőző negyedik napon kérte, hogy akadálymentes szavazóhelyiségben szavazhasson, és akinek a lakcíme szerint kijelölt szavazóhelyiség nem akadálymentes, a helyi választási iroda a lakcíme szerinti szavazóhelyiséggel azonos településen és választókerületben lévő, akadálymentes szavazóhelyiséggel rendelkező szavazókör névjegyzékébe teszi át.

(4) A szavazatszámláló bizottság tagját és jegyzőkönyvvezetőjét kérelmére a helyi választási iroda annak a szavazókörnek a névjegyzékébe teszi át, amely szavazatszámláló bizottságának munkájában a szavazás napján részt vesz, feltéve, hogy az ugyanazon választókerületbe tartozik, mint a választópolgár lakcíme szerinti szavazókör.”

42. § A Ve. 103-104. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„103. § (1) A mozgóurna iránti kérelmet a szavazóköri névjegyzékben szereplő, mozgásában egészségi állapota vagy fogyatékossága, illetve fogvatartása miatt gátolt választópolgár nyújthatja be.

(2) A mozgóurna iránti kérelmet

a) a helyi választási irodához

aa) levélben vagy elektronikus azonosítás nélkül elektronikus úton legkésőbb a szavazást megelőző negyedik napig,

ab) személyesen vagy elektronikus azonosítással elektronikus úton a szavazást megelőző második napig, vagy

ac) a szavazást megelőző második napon 16 órát követően elektronikus azonosítással elektronikus úton a szavazás napján 12 óráig,

b) az illetékes szavazatszámláló bizottsághoz meghatalmazott útján vagy levélben a szavazás napján, legkésőbb 12 óráig

kell benyújtani.

(3) A mozgóurna iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a szavazókör területén lévő címet, ahova a mozgóurna kivitelét a választópolgár kéri, ha az a magyarországi lakcímétől eltér, valamint

b) a mozgóurna-igénylés okát.

(4) A 102. § (3) bekezdése alapján a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékéből más szavazókör névjegyzékébe áttett választópolgár a lakcímére is kérhet mozgóurnát.

104. § (1) A helyi választási iroda

a) a 103. § (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerinti kérelem alapján a mozgóurnát igénylő választópolgárt felveszi a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékébe,

b) a 103. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti kérelmet elbírálásra továbbítja a szavazatszámláló bizottsághoz.

(2) A helyi választási iroda a 103. § (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerint benyújtott, a 103. § (4) bekezdése szerinti kérelem alapján a választópolgárt átteszi a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékébe, és felveszi a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékébe.

(3) A szavazatszámláló bizottság a mozgóurnát igénylő választópolgárt felveszi a mozgóurnát igénylő választópolgárok kinyomtatott jegyzékébe, és törli a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékből.”

43. § A Ve. 108. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„108. § (1) Ha a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti a szavazást a szavazókörben, az ismételt szavazáson azok a választópolgárok szerepelhetnek a szavazóköri névjegyzékben, akik

a) a megismételtetett szavazáson a szavazóköri névjegyzékben szerepeltek,

b) a megismételtetett szavazáson azért nem szerepeltek a szavazóköri névjegyzékben, mert nem rendelkeztek választójoggal, de

ba) legkésőbb az ismételt szavazás napján nagykorúvá válnak vagy

bb) a névjegyzék lezárásáig egyébként választójogot szereznek.

(2) Az ismételt szavazáson sem szerepelnek a szavazóköri névjegyzékben azok, akik a megismételtetett szavazáson azért nem szerepeltek a szavazóköri névjegyzékben, mert

a) nem rendelkeztek lakcímmel a szavazókörben vagy

b) más szavazókör névjegyzékében szerepeltek.”

44. § A Ve. 110. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„110. § (1) A 103. §, a 250. §, a 259. § és a 307/A. § szerinti kérelemre a 91. § (1) és (3) bekezdésének, valamint a 92. § (1), (3) és (4) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet a szavazást megelőző hatvanhatodik naptól lehet benyújtani.”

45. § A Ve. 112. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„112. § (1) A kérelmet - a 93. § (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásával - az a választási iroda bírálja el, amelynek szavazóköri névjegyzékében a választópolgár szerepel.

(2) Ha a választópolgár a kérelmet nem az elbírálásra jogosult helyi választási irodához nyújtja be, a kérelmet a helyi választási iroda haladéktalanul átteszi az elbírálásra jogosult helyi választási irodához.

(3) A 103. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pontja szerinti kérelmet a szavazatszámláló bizottság bírálja el.”

46. § A Ve. 115. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„115. § (1) Azt a választópolgárt, aki a szavazás napját megelőző hatvanhetedik napon a szavazóköri névjegyzékben szerepel, a Nemzeti Választási Iroda értesítő megküldésével tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe vételéről.

(2) Az értesítőt a választópolgár értesítési címére, ennek hiányában lakcímére a szavazást megelőző ötvenegyedik napig kell megküldeni.

(3) Az értesítő tartalmazza

a) a választás megnevezését,

b) a szavazás napját,

c) a választókerületet,

d) a szavazókört,

e) a szavazóhelyiség címét,

f) a szavazóhelyiség akadálymentességére vonatkozó információt,

g) a választópolgár nevét,

h) a választópolgár magyarországi lakcímét,

i) a választópolgár születési idejét,

j) a választópolgár születési nevét, ha az a viselt nevétől eltér és

k) a választással kapcsolatos tájékoztatást.

(4) A választópolgár - ha nem kapja meg az értesítőt, az megsemmisül vagy elvész - a helyi választási irodától új értesítőt igényelhet.”

47. § A Ve. 117. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„117. § (1) A választópolgár részére - a 88. § a) pontja szerinti, legkésőbb a szavazást megelőző hatvannyolcadik napon benyújtott kérelmére - Braille-írással készült értesítőt küld a Nemzeti Választási Iroda.

(2) A választópolgár részére - a 88. § b) pontja szerinti, legkésőbb a szavazást megelőző hatvannyolcadik napon benyújtott kérelmére - könnyített tájékoztatót küld a Nemzeti Választási Iroda.”

48. § A Ve. 120-121. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„120. § (1) Jelöltet ajánlani ajánlóíven lehet.

(2) Az ajánlóívet a független jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság mellett működő választási irodától igényelheti a választás kitűzését követően.

(3) Az ajánlóív iránti igénynek tartalmaznia kell a jelöltként indulni szándékozó választópolgár nevét, személyi azonosítóját, ennek hiányában személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát lakcímét, továbbá nyilatkozatát arról, hogy

a) a jelölést elfogadja,

b) nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással, illetve megválasztása esetén az összeférhetetlenséget megszünteti,

c) az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvény szerinti párttámogatás visszafizetésére a tartozás párttól való behajthatatlansága esetére kötelezettséget vállal.

(4) Ajánlóívet csak olyan választópolgár számára lehet igényelni, aki az igény benyújtásakor választójoggal rendelkezik.

(5) Az ajánlóív igénylésekor

a) a több utónévvel rendelkező választópolgár kérheti, hogy az ajánlóív és a szavazólap csak az egyik utónevét tartalmazza,

b) a választópolgár kérheti, hogy az ajánlóív és a szavazólap a nevének részét képező „dr.” megjelölést ne tartalmazza.

121. § (1) Az ajánlóíven a választási iroda feltünteti a választás típusát, a 120. § (5) bekezdésére is figyelemmel a jelöltként indulni szándékozó választópolgár nevét, a jelölő szervezet nevét vagy a független jelölés tényét, a választókerület megjelölését. Közös jelölt esetén az ajánlóíven a közös jelöltet állító valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni.

(2) A választási iroda az igénylését követően haladéktalanul, de legkorábban a szavazást megelőző ötvenedik napon átadja az igénylő vagy a jelöltként indulni szándékozó választópolgár részére az általa igényelt mennyiségű ajánlóívet. A választási iroda valamennyi ajánlóívet egyedi azonosítóval lát el.”

49. § A Ve. 123. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„123. § (1) Ajánlást a polgárok zaklatása nélkül - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a jelölő szervezet képviselője vagy a jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve annak képviselője bárhol gyűjthet.

(2) Nem gyűjthető ajánlás:

a) az ajánlást gyűjtő és az ajánló munkahelyén munkaidejében vagy munkaviszonyból, illetve munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettsége teljesítése közben,

b) a Magyar Honvédségnél és a központi államigazgatási szerveknél szolgálati viszonyban levő személytől a szolgálati helyén vagy szolgálati feladatának teljesítése közben,

c) tömegközlekedési eszközön,

d) állami, helyi és nemzetiségi önkormányzati szervek hivatali helyiségében,

e) felsőoktatási és köznevelési intézményben,

f) egészségügyi szolgáltató helyiségében, valamint

g) a tulajdonos előzetes, írásbeli hozzájárulásának hiányában közforgalom számára nyitva álló magánterületen.

(3) Az ajánlásért az ajánlást adó választópolgár részére előnyt adni vagy ígérni tilos. Az ajánlást adó választópolgár az ajánlásért nem kérhet előnyt, illetve nem fogadhat el előnyt vagy annak ígéretét.

(4) Érvénytelen az az ajánlás, amelyet az ajánlási szabályok megsértésével gyűjtöttek.”

50. § A Ve. 124. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„124. § (1) A jelöltet az ajánlóívek átadásával kell bejelenteni a nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságnál.

(2) A független jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jelöltet állítani szándékozó jelölő szervezet a rendelkezésére bocsátott összes ajánlóívet köteles átadni a választási irodának a jelölt bejelentésére rendelkezésre álló határidőben. E kötelezettség elmulasztása esetén a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki. A bírság összege minden be nem nyújtott ajánlóív után ezer forint.

(3) Nem szabható ki bírság a legkésőbb a (2) bekezdés szerinti határidő elteltét követő napon benyújtott, ajánlást nem tartalmazó ajánlóív után.

(4) A választási bizottság a bírság kiszabásáról a (2) bekezdés szerinti határidő elteltét követő nyolc napon belül dönt.”

51. § A Ve. 126-127. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„126. § (1) Az ajánlás érvényes, ha

a) az ajánló választópolgár az ajánlóív kiadásának és benyújtásának napja közötti bármely időpontban jogosult volt jelöltet ajánlani a választókerületben,

b) az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai - az aláírás kivételével - a szavazóköri névjegyzék adataival megegyeznek,

c) az ajánlás megfelel a 122. §-ban foglalt követelményeknek.

(2) Nem tekinthető érvénytelenségi oknak, ha az ajánló választópolgár

a) nem tüntette fel a neve mellett a „dr.” megjelölést, de azt a szavazóköri névjegyzék tartalmazza;

b) feltüntette, de a szavazóköri névjegyzékben nem szerepel a neve részeként az ifjabb, idősebb, özvegy vagy más előtag, illetve ezen előtagok rövidítése,

c) a neve esetében a szavazóköri névjegyzékben szereplő több utónév közül csak az egyiket tüntette fel,

d) lakcímében a település nevét, a közterület elnevezését vagy jellegét a szavazóköri névjegyzékben szereplő formától eltérően adta meg, de a lakcím az ellenőrzés során egyértelműen beazonosítható,

e) lakcímében a lépcsőház, emelet, ajtó megjelölését nem tüntette fel, vagy az eltér a szavazóköri névjegyzékben szereplő adattól.

127. § (1) Az ajánlások ellenőrzését a jelölt bejelentésétől számított három napon belül kell elvégezni.

(2) Az ajánlások tételes ellenőrzését nem kell tovább folytatni, ha bizonyossá válik, hogy az érvényes ajánlások száma eléri a jelöltséghez szükséges számot.

(3) Az ajánlások ellenőrzésének eredményéről a választási iroda tájékoztatja a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságot és - kérelmére - a jelöltet.”

52. § A Ve. 129. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„129. § (1) A lista bejelentésének tartalmaznia kell a listán állított valamennyi jelölt nevét, személyi azonosítóját - ennek hiányában a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát -, lakcímét, valamint nyilatkozatát arról, hogy

a) a jelölést elfogadja,

b) nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással, illetve megválasztása esetén az összeférhetetlenséget megszünteti,

c) az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvény szerinti párttámogatás visszafizetésére a tartozás párttól való behajthatatlansága esetére kötelezettséget vállal.

(2) A listán legfeljebb háromszor annyi jelölt állítható, mint a listán megszerezhető mandátumok száma. A listán szereplő jelöltek sorrendjét a jelölő szervezet határozza meg.

(3) A listán csak olyan jelölt állítható, aki a lista bejelentésekor választójoggal rendelkezik.

(4) A listán állított jelölt legkésőbb a lista bejelentésekor nyilatkozhat a 120. § (5) bekezdése szerinti kérelemről.”

53. § A Ve. 65. alcíme a következő 136/A. §-sal egészül ki:

„136/A. § A jelölt, illetve a jelölő szervezet adatainak megváltozása nem érinti a jelölt, illetve a jelölő szervezet jogait és kötelezettségeit.”

54. § A Ve. 137. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„137. § (1) A jelölt kiesik, ha a magyarországi szavazás megkezdése előtt a központi névjegyzékből törlésre kerül, a választhatóság jogát elveszíti, vagy a jelöltet állító jelölő szervezetet törlik a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából. Kiesik továbbá a jelölt, ha a szavazást legkorábban kezdő amerikai kontinensen létesített külképviseleten történő szavazás 269. § (2) bekezdése szerinti kezdő időpontjáig a jelölésről írásban lemond. A kiesett jelölt nevét a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából, valamint az egyéni szavazólapokról törölni kell.

(2) A jelöltnek az (1) bekezdés szerinti határidőt követő lemondása joghatás kiváltására nem alkalmas, a jelöltre leadott szavazatok érvényes szavazatnak minősülnek.”

55. § A Ve. 139. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„139. § (1) A választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart.

(2) Az e fejezetben a jelöltek, jelölő szervezetek részére biztosított jogok nem korlátozzák a nem állami vagy önkormányzati jogalany más jogszabályban biztosított, a tulajdonjog védelméhez fűződő jogosultságainak érvényesítését.”

56. § A Ve. 143-143/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„143. § (1) Nem folytatható kampánytevékenység a szavazás napján

a) a szavazóhelyiségben, valamint a szavazóhelyiséget magában foglaló épületben,

b) a szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belül közterületen,

c) a b) pontban meghatározott területen kívül az e területen belül tartózkodó választópolgár választói akaratának befolyásolására alkalmas módon.

(2) A szavazás napját megelőzően jogszerűen elhelyezett plakát nem valósítja meg az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti tilalom sérelmét.

(3) Amennyiben több egymással párhuzamos, az 1. § szerinti választási eljárás van folyamatban, az (1) bekezdés szerinti tilalom az összes, folyamatban lévő választási eljárás során érvényesül.

143/A. § (1) A választópolgár a mozgóurna igényléséhez és a szavazóhelyiséghez való eljutásához más személy segítségét jogosult igénybe venni.

(2) Mozgóurna igénylésére és a szavazóhelyiséghez történő szállításra nyilvános felhívás nem tehető közzé, szavazóhelyiséghez történő szállításra autóbuszos személyszállítás nem végezhető.

(3) Szavazóhelyiséghez történő szállításra való nyilvános felhívás közzétételének minősül az olyan felhívás, nyilvános közlés vagy plakát, amely szavazóhelyiséghez történő szállítás megszervezésére hív fel, szavazóhelyiséghez történő szállítást elősegítő eszközt népszerűsít, vagy annak használatára hív fel. Szavazóhelyiséghez történő szállításra való felhívásnak minősül a szavazóhelyiséghez való szállítás megszervezése, illetve a szavazóhelyiséghez való szállítás szervezésére szolgáló számítógépes alkalmazás előállítása, közzététele.”

57. § A Ve. 144. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„144. § (1) E § alkalmazásában plakát a választási falragasz, felirat, szórólap, vetített kép, embléma mérettől és hordozóanyagtól függetlenül.

(2) A kampányidőszakban a jelölő szervezetek és a jelöltek engedély és bejelentés nélkül készíthetnek plakátot. A plakáton fel kell tüntetni a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét.

(3) Plakát a kampányidőszakban - a (4)-(7) bekezdésben meghatározott kivételekkel - korlátozás nélkül elhelyezhető.

(4) Plakátot elhelyezni

a) magántulajdonban álló dolgon kizárólag a tulajdonos vagy a bérlő,

b) állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő dolgon a vagyonkezelői jog gyakorlójának előzetes, írásbeli hozzájárulásával lehet.

(5) Védett műemléki értéken, védett örökségi elemen, az építészeti örökség védett elemén, védett természeti területen és értéken, továbbá állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos.

(6) A választási kampányt szolgáló önálló hirdetőberendezés elhelyezésére, valamint az óriásplakátok vonatkozásában a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.

(7) A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot az, aki elhelyezte vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani, vagy ennek elmaradása esetén az eltávolítás költségét viselni.”

58. § A Ve. 147/A-147/B. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„147/A. § (1) Az országgyűlési képviselők általános választását megelőző kampányidőszakban a közszolgálati médiaszolgáltató lineáris médiaszolgáltatásaiban a Nemzeti Választási Bizottság által - valamennyi országos lista jogerős nyilvántartásba vételét követően - a (2) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott időtartamban köteles közzétenni az országos listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjait.

(2) Az országgyűlési képviselők általános választását megelőző kampányidőszakban a pártlistát állító jelölő szervezetek politikai reklámjainak közzétételére rendelkezésre álló időtartam négyszázhetven perc, a nemzetiségi listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjainak közzétételére rendelkezésre álló időtartam százharminc perc. A jelölő szervezetek rendelkezésére álló időtartamot az egyes pártlisták, illetve az egyes nemzetiségi listák között egyenlő arányban kell felosztani.

(3) A politikai reklámot a közszolgálati médiaszolgáltató a legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal bíró lineáris audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatásában, egyenlő arányban megosztva teszi közzé.

(4) A közszolgálati médiaszolgáltató naponta három alkalommal, a 6-8, 12-14 és 18-20 óra között kezdődő idősávokban, megszakítás nélkül köteles biztosítani a politikai reklámok közzétételét. A pártlistát állító jelölő szervezetek, illetve a nemzetiségi listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjait egymást követően kell közzétenni. A politikai reklámok megjelenési sorrendjét az esélyegyenlőség biztosítása érdekében naponta változtatni kell.

(5) A közszolgálati médiaszolgáltató a jelölő szervezet által megjelölt napon és idősávban köteles a politikai reklámot közzétenni. A jelölő szervezet politikai reklám közzétételét egy idősávban naponta csak egyszer, legfeljebb harminc másodperces időtartamban kérheti.

(6) A médiaszolgáltató abban az esetben köteles a politikai reklámot közzétenni, ha a jelölő szervezet legkésőbb a közzétételt megelőző harmadik napon átadja az általa készített politikai reklámot.

147/B. § A 147/A. §-ban foglalt rendelkezéseket az Európai Parlament tagjainak választásán is alkalmazni kell azzal, hogy a rendelkezésre álló műsoridő tartama az összes lista tekintetében együttesen háromszáz perc.”

59. § A Ve. 147/C. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A 147/A. §-ban foglalt rendelkezéseket a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán is alkalmazni kell azzal, hogy)

b) a rendelkezésre álló műsoridő tartama az összes lista tekintetében együttesen háromszáz perc.”

60. § A Ve. 147/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„147/D. § A nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választásán a szavazás napját megelőző napon a közszolgálati médiaszolgáltató lineáris audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatásában az országos listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjait egy-egy alkalommal köteles közzétenni. A közzétételre a 147/A. § (3) és (6) bekezdését alkalmazni kell.”

61. § A Ve. 147/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„147/F. § (1) Az általános választást megelőző kampányidőszakban a 147/A-147/E. § szabályozása alá nem tartozó, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató - a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris médiaszolgáltatásának vagy médiaszolgáltatásainak megjelölésével - legkésőbb a választást megelőző ötvenedik napon közli a Nemzeti Választási Bizottsággal, ha biztosítani kívánja politikai reklám közzétételének lehetőségét. Amennyiben a határidőig nem nyilatkozik, politikai reklámot nem tehet közzé. A Nemzeti Választási Iroda a választások hivatalos honlapján a nyilatkozatot tett médiaszolgáltatót és a médiaszolgáltatások megnevezését, illetve a közzétételre biztosított időtartamot közzéteszi.

(2) A politikai reklám közzétételére a 147/A-147/E. § rendelkezéseit - a 147/A. § (3) bekezdése kivételével - kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az országgyűlési képviselők általános választásán, az Európai Parlament tagjainak választásán és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán

a) a politikai reklámok közzétételére szánt, az egy médiaszolgáltatásra eső időtartamot a médiaszolgáltató határozza meg, de az nem lehet kevesebb, mint a közszolgálati médiaszolgáltatóra eső időtartam fele,

b) a médiaszolgáltatónak az (1) bekezdés szerinti bejelentésben az a) pont szerinti időtartamot is meg kell jelölnie,

c) ha az a) pont szerinti időtartam eltér a közszolgálati médiaszolgáltatóra eső időtartamtól, a Nemzeti Választási Bizottság az egyes jelölő szervezetek rendelkezésére álló időtartamot arányosan csökkentett, illetve megnövelt mértékben állapítja meg.

(3) A választási kampányidőszakban politikai reklámot a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató e §-ban, míg a helyi és körzeti vételkörzetű médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató a 147. §-ban foglalt szabályokra figyelemmel tehet közzé.”

62. § A Ve. 148. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„148. § (1) Az Mttv. 203. § 60. pontjában meghatározott sajtótermékekben politikai hirdetés a választási kampányidőszakban az e §-ban foglaltak szerint tehető közzé.

(2) A sajtótermékben közzétett politikai hirdetésnek azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie. A politikai hirdetésen fel kell tüntetni megrendelőjének nevét és lakóhelyét, illetve székhelyét.

(3) Amennyiben sajtótermék politikai hirdetést kíván közölni, a választás kitűzését követő 5 munkanapon belül az Állami Számvevőszékhez eljuttatja hirdetési szolgáltatásainak árjegyzékét, amelyet az nyilvántartásba vesz, és honlapján közzétesz. A sajtótermék ugyanezt az árjegyzékét a honlapján közzéteszi.

(4) Politikai hirdetést kizárólag olyan sajtótermék közölhet, amelynek hirdetési árjegyzékét az Állami Számvevőszék nyilvántartásba vette. Politikai hirdetés csak a nyilvántartásba vett árjegyzék által meghatározott ellenérték fejében közölhető. Magyarországon letelepedett kiadók sajtótermékei közül csak az közölhet politikai hirdetést, amely az Mttv. szerinti hatósági nyilvántartásban szerepel.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott sajtótermék a szavazás napját követő 15 napon belül az Állami Számvevőszéket tájékoztatja a közzétett politikai hirdetésekről. A tájékoztatás tartalmazza, hogy az egyes jelöltek és jelölő szervezetek politikai hirdetéseit kinek a megrendelésére, milyen ellenérték fejében, mely időpontban és milyen terjedelemben tette közzé. Az Állami Számvevőszék e tájékoztatásokat a honlapján közzéteszi.”

63. § A Ve. 149. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„149. § Választási kampányanyag a választópolgár részére közvetlen megkeresés módszerével a 89. §-ban meghatározottak figyelembevételével juttatható el azzal, hogy egyéb adatai felhasználásához - mint telefonszám, elektronikus levélcím - a kifejezett hozzájárulása szükséges.”

64. § A Ve. 151-152. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„151. § (1) A médiaszolgáltatók és a sajtó, illetve a filmszínházak választási kampányban való részvételével - az e törvény rendelkezéseinek megsértésével - kapcsolatos kifogást a Nemzeti Választási Bizottság bírálja el. Körzeti és helyi, illetve lekérhető médiaszolgáltatással vagy nem országosan terjesztett sajtótermékkel kapcsolatos kifogást az országgyűlési képviselők választásán a médiatartalom-szolgáltató székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, az Európai Parlament tagjainak választásán, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a médiatartalom-szolgáltató székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes területi választási bizottság bírálja el.

(2) A nyomtatott sajtótermék oldalhű elektronikus változatában elkövetett jogsértés esetén a kifogás benyújtására nyitva álló határidő a nyomtatott sajtótermék megjelenésének időpontját követő harmadik nap.

(3) A kifogásban a kérelmező megjelöli vagy lehetőség szerint csatolja a törvénysértés bizonyítékául szolgáló műsorszámot vagy médiatartalmat. A megjelölt műsorszámot az (1) bekezdés szerint illetékes választási bizottság - amennyiben szükséges és a kérelmező nem csatolta - hivatalból szerzi be.

(4) A jogsértő internetes médiatartalom miatti kifogást a médiatartalom közzétételétől számított három napon belül kell benyújtani. Nem utasítható el elkésettség miatt a kifogás, ha a kifogást a jogsértés észlelésétől számított három napon belül nyújtották be, és a választási bizottság felhívására a tartalomszolgáltató a médiatartalom közzétételének időpontját nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani.

(5) Nem vizsgálható érdemben a kifogás, ha az abban megjelölt internetes médiatartalom valamely audiovizuális, rádiós médiaszolgáltatásban vagy nyomtatott sajtótermékben megjelenő médiatartalom utánközlése, és a kifogást az eredeti médiatartalom közzétételétől számított három napon túl nyújtották be.

152. § (1) Ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, a 218. § (2) bekezdése a)-c) pontjában foglalt jogkövetkezmények alkalmazásán túl kötelezi a médiatartalom-szolgáltatót, hogy határozata rendelkező részét

a) napilap és internetes sajtótermék, valamint lekérhető médiaszolgáltatás esetében a határozat közlésétől számított három napon belül, a jogsértő közléshez hasonló módon,

b) más időszaki lap esetében a legközelebbi számban, a jogsértő közléshez hasonló módon,

c) lineáris médiaszolgáltatás esetében a határozat közlésétől számított három napon belül, a jogsértő közléssel azonos napszakban és ahhoz hasonló módon

tegye közzé.

(2) A választási bizottság az (1) bekezdésben foglaltak mellett bírságot is kiszabhat. Annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapításában az eset összes körülményeit - így különösen a jogsértéssel érintett médiaszolgáltató fajtáját, vételkörzetét, a jogsértéssel érintett sajtótermék jellemzőit, a jogsértés súlyát és a jogsértés ismétlődő jellegét - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.

(3) A bírság legmagasabb összege a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötvenszerese.

(4) A 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése időszaki kiadvány esetén akkor állapítható meg, ha az legalább két egymást követő lapszám együttes vizsgálata alapján fennállt a megjelölt bizonyítékok alapján.”

65. § A Ve. 153-154. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„153. § (1) A szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét - a 89. § rendelkezéseire is figyelemmel -

a) a jelölt kérésére - az érintett választókerületre kiterjedően - a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság mellett működő választási iroda,

b) a listát állító jelölő szervezet kérésére - a jelölő szervezet által megjelölt választókerületekre kiterjedően - a Nemzeti Választási Iroda

öt napon belül, de legkorábban a 132. § szerinti nyilvántartásba vételük jogerőre emelkedését követően átadja.

(2) Az igénylő az adatszolgáltatást nem, életkor, vagy lakcím szerinti csoportosításban is kérheti.

154. § (1) A 153. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatszolgáltatás teljesítésének feltétele, hogy a jelölt igazolja a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének megfelelő összegű adatszolgáltatási díjnak a Nemzeti Választási Iroda számlájára történt befizetését.

(2) A 153. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatszolgáltatás teljesítésének feltétele, hogy a listát állító jelölő szervezet igazolja a kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének megfelelő összegű adatszolgáltatási díjnak a listás választókerületben megválasztható képviselők száma szerinti befizetését a Nemzeti Választási Iroda számlájára.”

66. § A Ve. 156. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„156. § (1) Az egyéni szavazólap alap-adattartalmát az 5. melléklet, a listás szavazólap alap-adattartalmát a 6. melléklet állapítja meg.

(2) A szavazólap a jelölt nevét a 120. § (5) bekezdése, illetve a 129. § (4) bekezdése szerinti kérelemnek megfelelően tartalmazza.

(3) A jelölt nevének változását a szavazólap jóváhagyását követően a szavazólapon nem kell átvezetni.”

67. § A Ve. 158-159. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„158. § (1) Közös jelölt, illetve lista esetén a szavazólap aj elölt, illetve lista állításában részt vevő valamennyi jelölő szervezet nevét tartalmazza.

(2) A szavazólapon fel kell tüntetni a jelölő szervezet rövidített nevét, illetve jelképének szürkeárnyalatos képét is, ha azt a jelölő szervezet a bejelentésekor kéri.

159. § A jelölő szervezet nevének, rövidített nevének, illetve jelképének változását a szavazólap jóváhagyását követően a szavazólapon nem kell átvezetni.”

68. § A Ve. 160. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„160. § (1) A szavazólapon a jelöltek, illetve listák a választási bizottság által kisorsolt sorrendben szerepelnek.

(2) A választási bizottság a bejelentett jelöltek, illetve listák - annak a jelöltnek vagy listának a kivételével, amelynek nyilvántartásba vételét jogerősen elutasították - sorrendjének sorsolását a jelöltek, illetve listák bejelentésére rendelkezésre álló határnapon, 16 óra után végzi el. Nem kell sorsolást tartani, ha csak egy jelölt, illetve lista van.

(3) Ha a sorsolást követően valamely jelöltet vagy listát nem vesznek nyilvántartásba, vagy abból törölnek, a szavazólapon szereplő jelöltek, illetve listák egymáshoz viszonyított sorrendje nem változik. A szavazólapon a jelölteket, listákat folyamatos sorszámozással ellátva kell feltüntetni.

(4) Ha a szavazólapon csak egy jelölt vagy lista szerepel, a szavazólapon nem kell feltüntetni sorszámot.”

69. § A Ve. 79. alcíme a következő 163/A. §-sal egészül ki:

„163/A. § A Nemzeti Választási Iroda gondoskodik a szavazólapok eljuttatásáról az illetékes választási irodákhoz.”

70. § A Ve. 174. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„174. § (1) A szavazatszámláló bizottság az urnák állapotát, valamint azt, hogy azok üresek, az elsőként szavazó választópolgárral együtt - aki a szavazatszámláló bizottság tagja és a jegyzőkönyvvezető nem lehet - a szavazás megkezdése előtt megvizsgálja.

(2) Az urnákat az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében úgy kell lezárni, hogy azokból - az urna szétszedése nélkül - ne lehessen szavazólapot eltávolítani.

(3) Ezt követően a szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjai és az elsőként szavazó választópolgár a szavazóköri jegyzőkönyvön aláírásával tanúsítja, hogy az urnák lezárásukkor üresek, továbbá az urnák szabályszerű lezárását.

(4) A szavazatszámláló bizottság a mozgóurnába ellenőrző lapot helyez, amely tartalmazza az ellenőrző lap elhelyezésének időpontját, valamint a szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjainak és az elsőként szavazó választópolgárnak az aláírását.

(5) Az urnák hitelesítését megelőzően a szavazást nem lehet megkezdeni.”

71. § A Ve. 176. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„176. § (1) A választópolgár a személyazonosság igazolására alkalmas, magyar hatóság által kiállított hatósági igazolvánnyal igazolja személyazonosságát. Az Európai Unió más tagállamának állampolgára az állampolgársága szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kiállított útlevéllel vagy személyazonosító igazolvánnyal igazolja személyazonosságát.

(2) A választópolgár

a) a lakcím igazolására alkalmas okmánnyal igazolja lakcímét vagy

b) a személyi azonosító igazolására alkalmas okmánnyal igazolja személyi azonosítóját.

(3) A szavazatszámláló bizottság megállapítja, hogy a polgár szerepel-e a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben.”

72. § A Ve. 184. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„184. § (1) A mozgóurnát a szavazatszámláló bizottság két tagja viszi ki - a szavazókör területén belül - a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékében szereplő választópolgárhoz.

(2) Ha a 102. § (3) bekezdése alapján a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékéből más szavazókör névjegyzékébe áttett választópolgár - a 103. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja vagy b) pontja szerint - a lakcímére kér mozgóurnát, a szavazatszámláló bizottság két tagja a szavazókör területén kívülre, a választópolgár lakcímére viszi ki a mozgóurnát.

(3) Az esetleges rontott szavazólapok kicserélése érdekében a mozgóurnás szavazáshoz a választópolgárok számánál legfeljebb tízzel több szavazólapot visz ki a szavazatszámláló bizottság két tagja.

(4) A mozgóurnás szavazáshoz a szavazólapot előzetesen, a szavazóhelyiségben bélyegzőlenyomattal látja el a szavazatszámláló bizottság.

(5) A mozgóurnás szavazás során fel nem használt, előre lebélyegzett szavazólapokat a szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazóhelyiségbe történő visszaérkezésükkor felhasználásra alkalmatlanná teszik, és külön csomagolják.

(6) A mozgóurnás szavazást úgy kell megszervezni, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai 19 óráig visszaérjenek a szavazóhelyiségbe a mozgóurnával.”

73. § A Ve. 200. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„200. § A választási bizottság - a szavazatszámláló bizottság kivételével - határozattal állapítja meg a választás eredményét. A határozat mellékletét képezi az eredményről kiállított jegyzőkönyv.”

74. § A Ve. 206. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„206. § (1) A választás eredményét megállapító választási bizottság a választás eredményének jogerőssé válását vagy - ha az későbbi időpontra esik - a szavazás megismételtetését eredményezhető jogorvoslati eljárások jogerős befejezését követő öt munkanapon belül átadja a megbízólevelet a megválasztott képviselőnek.

(2) A megüresedett mandátum időközi választás nélküli betöltése esetén a mandátum kiadásáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő öt munkanapon belül kell átadni a megbízólevelet a képviselőnek.

(3) A választási bizottság az (1) és (2) bekezdés szerinti hatáskörét a választási bizottság elnökére átruházhatja.”

75. § A Ve. 207. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„207. § (1) A Nemzeti Választási Iroda a megválasztott képviselőkről nyilvántartást vezet.

(2) A képviselők nyilvántartásán az általános választások között a képviselők személyében beállt változásokat a megbízólevelet átadó választási bizottság mellett működő választási iroda átvezeti.

(3) A Nemzeti Választási Iroda a képviselők 9. melléklet a)-g) pontja szerinti adatait a központi névjegyzék adatai alapján - a mandátum fennállása alatt - folyamatosan frissíti, a központi névjegyzékből történt törlésről, illetve a választhatóság jogának elvesztéséről a megbízólevelet átadó választási bizottságot haladéktalanul értesíti.

(4) A megbízólevelet átadó választási bizottság elnöke

a) országgyűlési képviselő választójogának megszűnése esetén az Országgyűlés elnökéhez,

b) Európai Parlament tagja választójogának megszűnése esetén az Európai Parlament elnökéhez,

c) helyi önkormányzati képviselő vagy polgármester választójogának megszűnése esetén a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal vezetőjéhez,

d) nemzetiségi önkormányzati képviselő választójogának megszűnése esetén a nemzetiségi önkormányzat elnökéhez

küldött megkeresésében tájékoztatást ad a képviselő választójogának megszűnéséről.”

76. § A Ve. 209. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„209. § (1) A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz.

(2) Folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll.

(3) Nyomtatott sajtótermék esetén a jogszabálysértés elkövetésének időpontja a sajtótermék megjelenésének napja. Ebben az esetben a (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók.”

77. § A Ve. 221. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„221. § (1) A választási bizottság elsőfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést nyújthat be.

(2) Nincs helye fellebbezésnek a jegyzőkönyvbe foglalt döntés, a másodfokon eljáró választási bizottság által hozott határozat, valamint a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen.”

78. § A Ve. a következő 230/A. §-sal egészül ki:

„230/A. § A 221. § (1) bekezdése szerint fellebbezésre jogosultak által ugyanazon elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezéseket a választási bizottság egy eljárásban bírálja el.”

79. § A Ve. 232. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„232. § (1) A fellebbezési eljárás során hozott határozatot a másodfokon eljárt választási bizottság közli

a) a fellebbezővel,

b) azzal, akire a határozat jogot vagy kötelezettséget keletkeztet vagy származtat, és

c) azokkal, akikkel az elsőfokú határozatot közölték.

(2) A másodfokon eljáró választási bizottság a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a határozat jogerőre emelkedését követően - a határozattal együtt - visszaküldi az első fokon eljáró választási bizottsághoz.

(3) A bírósági felülvizsgálat során hozott határozatot a bíróság közli

a) a kérelmezővel

b) azzal, akire a határozat jogot vagy kötelezettséget keletkeztet vagy származtat, és

c) azokkal, akikkel a másodfokú határozatot közölték.

(4) A bíróság a határozatát - a személyes adatok kivételével - nyilvánosságra hozza. A határozatban nyilvánosságra hozható a jelölt és a jelölő szervezet neve.

(5) A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

(6) A bíróság a bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálása érdekében megküldött iratokat - a határozatával együtt - az alkotmányjogi panasz megtételére rendelkezésre álló határidő eredménytelen leteltét, alkotmányjogi panasz benyújtása esetén az iratoknak az Alkotmánybíróságtól való visszaérkezését követően visszaküldi a felülvizsgált határozatot hozó választási bizottsághoz.”

80. § A Ve. 245. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„245. § (1) Az országgyűlési képviselők választásán a következő választási bizottságok működnek:

a) Nemzeti Választási Bizottság,

b) területi választási bizottság,

c) országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság,

d) szavazatszámláló bizottság (egy szavazókörös településen a helyi választási bizottság).

(2) A Nemzeti Választási Bizottságba tag megbízására jogosult jelölő szervezet, ide nem értve az országos nemzetiségi önkormányzatot, a Nemzeti Választási Iroda mellé legfeljebb öt megfigyelőt bízhat meg a szavazási iratok ellenőrzése és a szavazatok megszámlálása törvényességének ellenőrzésére.

(3) Megfigyelő csak a központi névjegyzékben szereplő, a választási bizottság elnöke előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt vagy fogadalmat tett választópolgár lehet. A megfigyelőre egyebekben az 5. § (3) bekezdésének, (4) bekezdés a), b) és d) pontjának, valamint (5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.”

81. § A Ve. 247. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„247. § (1) A kinyomtatott szavazóköri névjegyzék nem tartalmazza a külképviseleti névjegyzékben és - a 257. § (1b) bekezdésében foglalt kivétellel - a levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgárok adatait sem.

  Vissza az oldal tetejére