Időállapot: közlönyállapot (2015.IV.24.)

2015. évi XLII. törvény

a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról * 

Magyarország a rendvédelmi feladatokat ellátó szervektől alkotmányos kötelezettségeik teljesítését, Magyarország függetlenségének, törvényes rendje fenntartásának, a lakosság és az ország anyagi javai védelmének a jogszabályok keretei között hatékony és a köz érdekének megfelelő ellátását várja el. E kötelezettségek teljesítése a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományától magas szintű szakmai ismereteket követel meg, valamint megköveteli a törvények és más jogszabályok feltétlen tiszteletét, a kötelezettségek pártatlan és etikus teljesítését, a hivatással járó kötelezettségek vállalását, a Magyarország iránti tántoríthatatlan hűséget és bátor helytállást. A hivatásos szolgálati jogviszony különleges közszolgálati jogviszony. Az Országgyűlés az Államreform Program célkitűzéseire figyelemmel, ezen különleges közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak életpályamodelljének bevezetése érdekében - elismerve a hivatásos szolgálattal járó áldozatvállalás nagyságát és az azzal arányban álló erkölcsi és anyagi megbecsülés indokoltságát, egyben biztosítva a más közszolgálati életpályák közötti átjárhatóságot - a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának hivatásos szolgálati jogviszonyáról a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya

a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv,

b) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv,

c) a terrorizmust elhárító szerv [az a)-c) pontban felsorolt szervek a továbbiakban együtt: rendőrség],

d) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv,

e) a büntetés-végrehajtási szervezet,

f) az Országgyűlési Őrség,

g) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint

h) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal

[az a)-h) pontban felsorolt rendvédelmi feladatokat ellátó szervek e törvény alkalmazásában a továbbiakban: rendvédelmi szerv] hivatásos állománya tagjainak hivatásos szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) és egyes társadalombiztosítási ellátására terjed ki.

(2) Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának szolgálati viszonyára az e törvényben foglaltakat az Országgyűlésről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományának szolgálati viszonyára az e törvényben foglaltakat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) E törvény rendelkezéseit - az e törvényben meghatározott esetben és körben -

a) a hivatásos szolgálatra jelentkezőkre,

b) a rendvédelmi oktatási intézménybe, hivatásos szolgálat ellátására jogosító képzésre jelentkezőkre,

c) a rendvédelmi oktatási intézmény nem hivatásos állományának ösztöndíjas hallgatóira, tanulóira,

d) a rendvédelmi oktatási intézmény tisztjelöltjeire (a továbbiakban: tisztjelölt),

e) a szolgálati nyugdíjasokra, valamint

f) a hivatásos állomány tagja és a szolgálati nyugdíjas közeli hozzátartozóira

is alkalmazni kell.

(5) A tartalékállományra vonatkozó rendelkezéseket a szolgálati viszony megszűnését követően a hivatásos állományból tartalékállományba helyezettekre vagy tartalékállományban tartottakra is alkalmazni kell.

(6) A 14. §-t, valamint a XXIX. és XXX. Fejezet rendelkezéseit a rendvédelmi szervvel közalkalmazotti jogviszonyban állókra is alkalmazni kell.

(7) A XXVIII. Fejezet rendelkezéseit a rendvédelmi szervvel munkaviszonyban állókra kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában:

1. alacsonyabb besorolású vezetői beosztás: az a vezetői szolgálati beosztás (a továbbiakban: vezetői beosztás), amely a betöltött vezetői beosztás besorolási kategóriájánál alacsonyabb besorolási kategóriába tartozik;

2. alacsonyabb szolgálati beosztás: az a szolgálati beosztás, amely a betöltött szolgálati beosztásnál alacsonyabb besorolási osztályba vagy besorolási kategóriába tartozik, továbbá a vezetői beosztást betöltők esetében a nem vezetői beosztás vagy az alacsonyabb besorolású vezetői beosztás is;

3. állományilletékes parancsnok: a rendvédelmi szerv általános munkáltatói jogkört gyakorló azon hivatásos állományba tartozó elöljárója vagy nem hivatásos állományba tartozó munkahelyi vezetője, aki a rendvédelmi szerv olyan szervezeti egységét vezeti, amely önálló állománytáblázattal rendelkezik; az állományilletékes parancsnok gyakorolja mindazon munkáltatói jogokat, és teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet nem határoz meg más parancsnok vagy vezető részére;

4. állománytáblázat: a rendvédelmi szerv szervezeti egységénél rendszeresített szervezeti elemeket, a rendszeresített szolgálati beosztásokat, azok besorolását, az azokban rendszeresített rendfokozatokat, valamint az azok ellátásához szükséges képesítési, képzettségi, végzettségi és egyéb követelményeket meghatározó okmány; az állománytáblázat tartalmazhatja a rendvédelmi szerv által más foglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyekkel betölthető munkakörökre vonatkozó adatokat is;

5. átszervezés: a rendvédelmi szervnél végrehajtott minden olyan, az állománytáblázat módosításával járó szervezési intézkedés, amelynek következtében a hivatásos állomány tagja által betöltött szolgálati beosztás megszűnik, vagy lényeges tartalma - így különösen a szolgálati beosztás besorolása vagy az ahhoz rendelt képesítési, képzettségi, végzettségi követelmények -, vagy a szolgálatteljesítési hely megváltozik; nem minősül átszervezésnek, ha a rendvédelmi szerv egészét vagy érintett szervezeti egységét más rendvédelmi szervvel összevonják vagy annak alárendelik, és ennek következtében a hivatásos állomány tagja más rendvédelmi szerv állományába kerül, feltéve, hogy a szolgálati beosztás lényeges tartalma nem változik;

6. azonos besorolású szolgálati beosztás: olyan szolgálati beosztás, amely a betöltött szolgálati beosztással azonos besorolási osztályba és besorolási kategóriába tartozik;

7. azonos besorolású vezetői beosztás: olyan vezetői beosztás, amelynek besorolási kategóriája megegyezik a betöltött vezetői beosztás besorolási kategóriájával;

8. belföldi szolgálati kiküldetés: a hivatásos állomány tagjának meghatározott szolgálati feladat teljesítése céljából a szolgálatteljesítési helyének közigazgatási határán kívül történő ideiglenes szolgálatteljesítése, ide nem értve, ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítésének természetéből eredően szolgálati feladatait szokásosan a szolgálatteljesítési helyének közigazgatási határán kívül teljesíti;

9. egyenruha: a rendvédelmi szervnél rendszeresített, miniszteri rendeletben meghatározott egységes öltözet, valamint annak cikkei és tartozékai;

10. éjszakai szolgálatteljesítés: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített szolgálat;

11. elöljáró parancsnok: az állományilletékes parancsnok közvetlen szolgálati elöljárója, a rendvédelmi szerv országos parancsnoka vagy országos főigazgatója esetén a miniszter;

12. kiválasztási eljárás: a szervezeti egységnél betölthető beosztás betöltésére az előírt követelményeknek megfelelő, alkalmas személy kiválasztása, jogszabályban meghatározott módszerek alkalmazásával és eljárásrend szerint;

13. közeli hozzátartozó: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, a házastárs egyeneságbeli rokona, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs;

14. külföldi szolgálati kiküldetés: a hivatásos állomány tagjának meghatározott szolgálati feladat teljesítése céljából Magyarország területén kívül történő ideiglenes szolgálatteljesítése, ide nem értve a külföldre vezénylés, valamint az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programokban történő szakértői részvétel eseteit, továbbá, ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítésének természetéből eredően szolgálati feladatait szokásosan Magyarország területén kívül teljesíti;

15. magasabb besorolású vezetői beosztás: az a vezetői beosztás, amely a betöltött vezetői beosztás besorolási kategóriájánál magasabb besorolási kategóriába tartozik;

16. magasabb szolgálati beosztás: az a szolgálati beosztás, amely a betöltött szolgálati beosztásnál magasabb besorolási osztályba vagy magasabb besorolási kategóriába tartozik, vagy magasabb besorolású vezetői beosztásnak minősül, továbbá a nem vezetői beosztást betöltők esetében a vezetői beosztás is;

17. miniszter: a Kormánynak a rendvédelmi szervet irányító tagja;

18. országos főigazgató: a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója;

19. országos parancsnok: az országos rendőr-főkapitányság, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének vezetője, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói;

20. pályakezdő: az a személy, aki a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettségének megszerzése után első foglalkoztatási jogviszonyként szolgálati viszonyt létesít;

21. preferált település: olyan település vagy településrész, amelynek sajátosságai miatt - figyelemmel a rendvédelmi szerv vagy annak szervezeti egysége által ellátott feladatok jellegére - az adott településen vagy településrészen való szolgálatteljesítés ösztönzése indokolt;

22. rendvédelmi oktatási intézmény: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 36. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezés szerinti, a rendvédelmi szakképesítés megszerzésére létesített és fenntartott köznevelési intézmény, valamint a rendészeti és nemzetbiztonsági felsőoktatást folytató felsőoktatási intézmény;

23. szervezeti állománytáblázat: a rendvédelmi szerv önálló jogi személynek minősülő egységeihez tartozó szervezeti egységek állománytáblázatát összesítő állománytáblázat, valamint a rendvédelmi szerv egészére vonatkozó, valamennyi, a rendvédelmi szervhez tartozó szervezeti egység állománytáblázatát összesítő állománytáblázat;

24. szervezeti egység: a rendvédelmi szervnek a rendvédelmi szerv szervezeti rendszerében elhelyezkedő, különböző szervezeti elemekből álló, önálló feladatra és működésre létrehozott, meghatározott székhellyel vagy telephellyel rendelkező, az állományilletékes parancsnok által vezetett szervezete;

25. szolgálati beosztás: az állománytáblázatban rendszeresített, a hivatásos állomány tagjával betölthető munkakör;

26. szolgálati elöljáró: a hivatásos állomány tagjával szemben a magasabb szolgálati beosztásánál fogva parancs, intézkedés kiadására vagy munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy; szolgálati elöljárónak vezető beosztású, kormánytisztviselőként, igazságügyi alkalmazottként vagy közalkalmazottként foglalkoztatott személy is minősülhet;

27. szolgálati érdek: a rendvédelmi szerv vagy a szervezeti egység jogszerű, rendeltetésszerű és eredményes működéséhez, jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott feladatainak teljesítéséhez szükséges vagy azt meghatározó módon befolyásoló személyi feltétel vagy körülmény;

28. szolgálati hely: az a szervezeti egység, amelynek állományába a hivatásos állomány tagja tartozik;

29. szolgálati nyugdíjas: a hivatásos állományból nyugállományba került, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) szerinti öregségi nyugdíjban részesülő vagy a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Knytv.) szerinti szolgálati járandóságban részesülő személy, valamint a hivatásos állomány azon korábbi tagja, akinek a szolgálati viszonya 2012. január 1-je előtt rokkantsági nyugállományba helyezés miatt szűnt meg;

30. szolgálati viszonyra vonatkozó szabály: az e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az e törvényben meghatározott tárgykörökben kiadott közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott rendelkezés;

31. szolgálatteljesítési hely: a rendvédelmi szerv szervezeti egységének székhelye vagy telephelye szerinti közigazgatási terület; változó szolgálatteljesítési hely megállapítása esetén az a munkaköri leírásban meghatározott közigazgatási terület, amelyen a szolgálati feladatot ténylegesen végre kell hajtani.

II. FEJEZET

A SZOLGÁLATI VISZONYRA VONATKOZÓ ALAPELVEK

3. Együttműködési kötelezettség

3. § A szolgálati viszony alanyai a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kötelesek eljárni és kölcsönösen együttműködni. Kötelesek egymást tájékoztatni minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy változásról, amely a szolgálati viszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

4. A joggal való visszaélés tilalma

4. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni és teljesíteni. Tilos a joggal való visszaélés.

(2) E törvény alkalmazásában joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.

(3) Ha a joggal való visszaélés a szolgálati viszonyra vonatkozó szabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás a szolgálati érdeket vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.

(4) A joggal való visszaélés hátrányos következményeit orvosolni kell.

5. Az egyenlő bánásmód követelménye

5. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.

(2) A rendvédelmi szerv megkülönböztetés nélkül biztosítja a hivatásos állomány tagjának az e törvény szerinti, kizárólag a szakmai képességek, képzettségek, a gyakorlat és a teljesítmény, továbbá a szolgálatban eltöltött idő alapján meghatározott előmeneteli lehetőséget.

6. Jognyilatkozatok

6. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatokat - ideértve a két- vagy többoldalú jognyilatkozatokat tartalmazó megállapodásokat is - eltérő rendelkezés hiányában alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. A hivatásos állomány tagjának kérésére a nyilatkozatot akkor is írásba kell foglalni, ha az írásbeliség egyébként nem kötelező.

(2) Nem minősül a szolgálati viszonnyal kapcsolatos nyilatkozatnak a szolgálati feladatok végrehajtására vonatkozó parancs vagy intézkedés.

(3) Írásbeliséghez kötött

a) a szolgálati viszony létesítésére, szünetelésére és megszüntetésére vonatkozó nyilatkozat,

b) a hivatásos állomány tagjának kinevezésére, előléptetésére, előresorolására, elismerésére, áthelyezésére, átrendelésére, más szervhez vezénylésére, a miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter által irányított szervhez vezénylésére, ügyészi szervezethez vezénylésére, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre vezénylésére, külföldre vezénylésére, helyettesítésre megbízására, valamint alkalmasságára vonatkozó nyilatkozat,

c) a teljesítményértékelés és minősítés,

d) a fegyelmi, méltatlansági, kártérítési és személyiségi jogsértés tárgyában hozott határozat, a Becsületbíróság által hozott határozat, valamint a szolgálati beosztásból történő felfüggesztés, továbbá

e) a baleset vagy betegség szolgálattal való összefüggését minősítő határozat.

(4) Az írásbeli nyilatkozatot közölni kell a hivatásos állomány tagjával. A nyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a hivatásos állomány tagjának vagy az átvételre jogosult személynek kézbesítették. A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadta, vagy szándékosan megakadályozta. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(5) Miniszteri rendelet alapján az írásbeli nyilatkozat elektronikus adathordozón is rögzíthető, valamint elektronikus úton is közölhető.

(6) A (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően a postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény többletszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot kézbesítettnek kell tekinteni,

a) ha a címzett vagy meghatalmazottja a küldemény átvételét megtagadta: az átvétel megtagadásának napján,

b) ha a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult: a kézbesítés megkísérlésének napján, vagy

c) egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint a második kézbesítési kísérlet sikertelensége esetén hátrahagyott értesítés elhelyezésének napját követő tizedik munkanapon.

(7) Az olyan jognyilatkozattal kapcsolatban, amellyel szemben e törvény alapján bírósági eljárásnak van helye, a (4) bekezdésben szabályozott kézbesítési vélelem megdöntése iránt az eljárás kezdeményezésével egyidejűleg, a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a vélelem beálltától számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül terjeszthető elő kérelem a bíróságnál. A kézbesítési vélelem megdöntésére egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A vélelem megdöntése esetén a bírósági eljárás kezdeményezésére előírt határidőt megtartottnak kell tekinteni.

7. A jognyilatkozat megtámadhatósága, semmissége

7. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozat megtámadható, ha

a) a szolgálati viszonynak a 31. §-ban meghatározott valamelyik alanya a jognyilatkozat megtételekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, hogy tévedését a másik fél okozta, vagy azt felismerhette,

b) a szolgálati viszony mindkét alanya lényeges tény vagy körülmény tekintetében téves feltevésben volt,

c) a nyilatkozat megtételére a szolgálati viszony alanyát a másik fél jogellenes fenyegetéssel vette rá, vagy

d) a szolgálati viszony alanyát a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejtette vagy tévedésben tartotta, és a szolgálati viszony alanya ezen megtévesztő magatartás hatására tette meg nyilatkozatát.

(2) Lényeges tényre vagy körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a szolgálati viszony alanya nem vagy más tartalommal tette volna meg a jognyilatkozatát.

(3) A nyilatkozatot az támadhatja meg, akit megtévesztettek, a nyilatkozat megtételére jogellenes fenyegetéssel vettek rá, valamint az, aki tévedett vagy téves feltevésben volt.

(4) Nem támadhatja meg a jognyilatkozatát az, aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta.

(5) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozat megtámadható akkor is, ha az (1) bekezdés c) vagy d) pontja szerinti megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett.

(6) A szolgálati viszony alanyának titkos fenntartása vagy rejtett indoka a megállapodás érvényességét nem érinti.

(7) A megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés vagy megtévesztés felismerésétől vagy jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre a szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény elévülésének szabályai irányadók azzal, hogy a jognyilatkozat megtételétől számított hat hónap - mint jogvesztő határidő - elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.

(8) A megtámadást a (7) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban kell közölni a másik féllel. Az eljárásra a szolgálati jogvitára vonatkozó szabályok az irányadók.

8. § (1) Semmis az a jognyilatkozat vagy annak az a része, amely a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályba vagy jogszabályba ütközik.

(2) A semmisséget hivatalból kell figyelembe venni.

9. § (1) Érvénytelen a semmis és a sikeresen megtámadott jognyilatkozat.

(2) Ha a jognyilatkozat valamely része érvénytelen, helyette a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg.

10. § (1) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat, valamint az annak alapján teljesített kötelezettségeket úgy kell elbírálni, mintha azok érvényesek lettek volna.

(2) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján létrejött szolgálati viszonyt a rendvédelmi szerv köteles azonnali hatállyal megszüntetni.

(3) A rendvédelmi szerv hibájából eredő érvénytelenség esetén a hivatásos állomány tagjának fel nem róható magatartása szerinti felmentés szabályait és jogkövetkezményeit kell megfelelően alkalmazni.

(4) Ha a feleknek a jognyilatkozat érvénytelenségéből kára származott, annak megtérítésére e törvénynek a kártérítési felelősségre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

8. A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény elévülése

11. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - három év alatt évül el.

(2) A bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség, valamint a bűncselekménnyel okozott személyiségi jogi sérelem miatt fizetendő sérelemdíj iránti igény öt év alatt, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, annak megfelelő idő alatt évül el.

(3) Az igény elévülése az igény érvényesítésének esedékessé válásától kezdődik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén nem lehet visszakövetelni.

(4) A kártérítés, valamint a sérelemdíj - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a károkozás vagy a személyiségi jogi sérelem bekövetkeztekor azonnal esedékes.

(5) Ha a jogosult igényét menthető okból nem tudta érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított hat hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból hat hónapnál kevesebb van hátra.

(6) Az elévülést megszakítja az igény bírósági érvényesítése iránti keresetindítás, a kereset megegyezéssel történő módosítása, az egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése.

(7) Az elévülés megszakadása, valamint az elévülés megszakítását előidéző eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

9. A határidők számítása

12. § (1) Napon - ha jogszabály vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya esetében közjogi szervezetszabályozó eszköz eltérően nem rendelkezik - naptári napot kell érteni.

(2) A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó intézkedés - így különösen a kézbesítés - történt.

(3) A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdőnapnak megfelel.

(4) A hónapokban vagy években megállapított határidő vagy időtartam lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel. Ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, akkor a hónap utolsó napja.

(5) Ha valamely nyilatkozat megtételére előírt határidő utolsó napja heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.

(6) A határidő elmulasztása akkor menthető ki, ha a határidőt megállapító jogszabály ezt kifejezetten megengedi. A határidőt az ellenkező bizonyításáig megtartottnak kell tekinteni.

III. FEJEZET

A SZOLGÁLATI VISZONY SAJÁTOS JELLEGE

10. A szolgálati viszony jellege

13. § (1) A szolgálati viszony az állam nevében eljáró rendvédelmi szerv és a hivatásos állomány tagja között létrejött különleges közszolgálati jogviszony, amelyben mindkét felet a sajátos szolgálati körülményeknek megfelelő, a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályban és más jogszabályban meghatározott kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg.

(2) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból fakadó kötelmeit - a rendvédelmi szerv rendeltetés szerinti feladatainak megvalósítása érdekében - önkéntes vállalás alapján, élethivatásként, szigorú függelmi rendben, akár életének és testi épségének kockáztatásával és egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti.

(3) A rendvédelmi szerv a hivatásos állomány tagjának (2) bekezdés szerinti kötelmeihez igazodó, azok teljesítéséhez szükséges feltételeket, az e törvényben megállapított díjazást, juttatásokat és kedvezményeket biztosítja.

(4) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszony létesítésekor vállalja, hogy az e törvényben meghatározott feltételekkel, a szolgálati érdekeknek megfelelően a rendvédelmi szerv bármely szervezeti egységénél kötelezhető szolgálatteljesítésre, vagy - beleegyezésével - az e törvényben meghatározott más szervezetnél szolgálat teljesítésére. A szolgálatteljesítési hely meghatározásakor a hivatásos állomány tagjának méltányolható érdekeit lehetőség szerint figyelembe kell venni.

(5) A miniszter a rendvédelmi szervnél rendszeresített szolgálati beosztásokat a szolgálati érdek figyelembevételével és a szolgálati tevékenység jellegének megfelelően állapítja meg.

(6) A szolgálati beosztás szolgálati jellegének megszűnése miatt a szolgálati beosztás nem hivatásos munkakörré való átminősítése esetén a hivatásos állomány tagja az átminősített munkakörben szolgálati viszonyban legfeljebb öt évig foglalkoztatható tovább.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott időtartam elteltével a hivatásos állomány tagját - a hivatásos állomány tagjának méltányolható érdekét is figyelembe véve, beleegyezésével - szolgálati beosztásba kell kinevezni, vagy szolgálati viszonyát a 80. § (2) bekezdés e) pontjának alkalmazásával meg kell szüntetni. Ha a hivatásos állomány tagja ezek egyikébe sem egyezik bele, szolgálati viszonyát a 86. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerinti felmentés szabályainak alkalmazásával kell megszüntetni.

11. A rendvédelmi hivatás etikai alapelvei

14. § (1) A rendvédelmi hivatás etikai alapelvei a hivatásos állomány tagjai tekintetében különösen a hűség, a nemzeti érdek előnyben részesítése, a méltóság és a tisztesség, az előítéletektől való mentesség, a pártatlanság, a felelősségtudat, a szakszerűség, az együttműködés és az arányosság.

(2) A rendvédelmi hivatás etikai alapelvei a rendvédelmi szerv közalkalmazottai tekintetében különösen az elkötelezettség, a nemzeti érdek előnyben részesítése, a tisztesség, az előítéletektől való mentesség és az együttműködés.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon kívül a vezetői beosztást betöltőkkel és a közalkalmazotti jogviszonyban álló vezetőkkel szemben támasztott további etikai alapelv a példamutatás, a szakmai szempontok érvényesítése és a számonkérési kötelezettség.

12. A rendfokozat

15. § (1) A hivatásos állomány tagja az állománycsoportjába tartozó, az általa betöltött szolgálati beosztás besorolása és a hivatásos állomány tagjának fizetési fokozata alapján meghatározott rendfokozattal rendelkezik.

(2) A hivatásos állomány tagja rendfokozata szerint

a) tiszthelyettesi,

b) zászlósi,

c) tiszti,

d) főtiszti vagy

e) tábornoki

állománycsoportba (a továbbiakban: rendfokozati állománycsoport) tartozik.

(3) A tiszthelyettesi rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozatok:

a) őrmester,

b) törzsőrmester,

c) főtörzsőrmester.

(4) A zászlósi rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozatok:

a) zászlós,

b) törzszászlós,

c) főtörzszászlós.

(5) A tiszti rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozatok:

a) hadnagy,

b) főhadnagy,

c) százados.

(6) A főtiszti rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozatok:

a) őrnagy,

b) alezredes,

c) ezredes.

(7) A tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozatok:

a) dandártábornok,

b) vezérőrnagy,

c) altábornagy,

d) vezérezredes.

16. § (1) A hivatásos állomány tagját a rendfokozati állománycsoport első rendfokozatába kinevezik, a többi rendfokozatba előléptetik.

(2) A hivatásos állomány tagja rendfokozatát az adott rendvédelmi szervhez tartozásra utaló jelzővel együtt használja mind szóban, mind írásban.

13. Az egyenruha

17. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálati feladatait az öltözködési szabályzatban előírtaknak megfelelően, a rendvédelmi szervnél rendszeresített egyenruhában vagy polgári ruhában látja el.

(2) Az egyenruha viselése a rajta elhelyezett szolgálati jelvénnyel együtt igazolja a rendvédelmi szerv hivatásos állományába tartozást.

(3) A rendszeresített egyenruházati termékeket, rendfokozati jelzéseket és azok viselésének rendjét a miniszter állapítja meg.

(4) Az egyenruha viselésére a rendvédelmi szerv hivatásos állományának tagjai, valamint az e törvényben meghatározott feltételekkel a rendvédelmi szerv hivatásos állományából nyugállományba helyezett szolgálati nyugdíjas jogosult.

(5) Az állománytáblázat tartalmazza a szolgálati beosztás ellátásához rendelt szolgálati öltözet típusát (a továbbiakban: ruházati ellátási norma).

14. Szolgálati igazolvány és jelvény

18. § (1) A hivatásos állomány tagját el kell látni a rendvédelmi szervhez tartozást és a szolgálati jogosultságokat igazoló szolgálati igazolvánnyal és szolgálati jelvénnyel.

(2) A szolgálati igazolvány a rendvédelmi szerv hivatásos állományába tartozáson túl - a miniszter által meghatározottak szerint - igazolhatja a hivatásos állomány tagjának

a) fegyverviselési jogosultságát, valamint

b) intézkedési jogosultságát.

(3) A szolgálati igazolvány tartalmazza a hivatásos állomány tagjának arcképét, nevét, rendfokozatát, társadalombiztosítási azonosító jelét és aláírását, a rendvédelmi szerv megjelölését, továbbá az igazolvány azonosítószámát. A miniszter a szolgálati igazolvány egyéb adattartalmáról is rendelkezhet.

(4) A szolgálati jelvény a rendvédelmi szervnél rendszeresített, azonosító számmal ellátott jelvény, amely a hivatásos állomány tagjának szolgálati, hatósági intézkedésre való jogosultságát igazolja az egyenruhán viselve vagy a szolgálati igazolvánnyal együttesen felmutatva.

IV. FEJEZET

AZ ALAPVETŐ JOGOK KORLÁTOZÁSA

15. A szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztása

19. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálati érdekből kötelezhető arra, hogy szolgálatteljesítési időn kívüli elérhetőségét bejelentse, a tartózkodási helyéről a szolgálati elöljárót tájékoztassa, szolgálatképes állapotát fenntartsa.

(2) A hivatásos állomány tagja kötelezhető arra, hogy a külföldre utazását szolgálati elöljárójának bejelentse.

(3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya tagjának külföldre utazása az e törvényben foglaltak szerint megtiltható vagy korlátozható. A külföldre utazás korlátozása vagy megtiltása miatt felmerült költséget a hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni.

20. § (1) A hivatásos állomány tagja a tartózkodási helyéről - szabadsága ideje alatt is - a szolgálatteljesítési helyére visszarendelhető.

(2) A visszarendelésre a szolgálati elöljáró jogosult. Nem rendelhető vissza a hivatásos állomány tagja, ha a visszarendelés a szolgálati feladat végrehajtásával arányban nem álló jog- vagy érdeksérelmet okozna. A visszarendelés miatt felmerült költséget a hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni. A visszarendelés miatt szolgálatban töltött időt a túlszolgálat szabályai szerint, a szabadság ideje alatt történő visszarendelés esetén a túlszolgálat szabályai szerint vagy a szabadság ismételt kiadásával kell ellentételezni.

16. A véleménynyilvánítás szabadsága

21. § (1) A hivatásos állomány tagja a részére kiadott parancsot, intézkedést - a 103. §-ban meghatározott esetet kivéve - nem bírálhatja, arról a jog- és érdekérvényesítő tevékenysége körén kívül véleményt nem mondhat, a szolgálati rendet és a fegyelmet sértő nyilatkozatot nem tehet, a sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos eljárásban magánvéleményt nem nyilváníthat.

(2) A szolgálati rendet és a fegyelmet veszélyeztető sajtóterméket a hivatásos állomány tagja nem állíthat elő és nem terjeszthet, ilyen tartalmú plakátot, hirdetményt vagy emblémát nem függeszthet ki.

(3) Az országos parancsnok és az országos főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben megtilthatja, hogy a hivatásos állomány tagja az internetes felületen magánszemélyként való megnyilvánulásakor, magánvélemény nyilvánításakor a hivatásos állományba tartozására vonatkozó adatot hozzon nyilvánosságra.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezést megsérti, magatartását fegyelmi eljárásban kell vizsgálni.

(5) A hivatásos állomány érdek-képviseleti szerveinek tevékenységi körébe eső hirdetményei a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozhatók.

(6) A hivatásos állomány tagja nem kötelezhető arra, hogy politikai nézeteiről vagy pártszimpátiájáról - közvetlenül vagy közvetve - nyilatkozatot tegyen. A hivatásos állomány tagját a szolgálati viszonyával összefüggő jogai gyakorlásában és előmenetelében a politikai nézetei vagy pártszimpátiája hátrányosan nem érintheti és abból előnye sem származhat.

17. Gyülekezési jog

22. § (1) A szolgálati helyen a gyülekezési jog alapján nyilvános rendezvény csak az állományilletékes parancsnok engedélyével tartható.

(2) Nem engedélyezhető rendezvény a szolgálati helyen, ha az

a) politikai célt szolgál,

b) a szolgálati feladat, a szolgálati rend és fegyelem ellen irányul vagy azt bírálja,

c) a rendvédelmi szerv iránti közbizalom megingatására alkalmas, vagy

d) a rendvédelmi szerv feladataival ellentétes célra irányul.

23. § (1) A helyszínen szolgálatot ellátók kivételével a hivatásos állomány tagja egyenruháját

a) a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésen nem viselheti, továbbá

b) egyéb politikai rendezvényen, valamint a gyülekezési jog hatálya alá tartozó nyilvános rendezvényen csak a rendvédelmi szervet képviselő személyként, az állományilletékes parancsnok engedélyével viselheti.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést megsérti, magatartását fegyelmi eljárásban kell vizsgálni.

18. Egyesülési jog

24. § (1) A hivatásos állomány tagjai érdek-képviseleti szerveket az egyesülési jog alapján - az e törvényben meghatározott keretek között - hozhatnak létre, valamint csatlakozhatnak azokhoz. A hivatásos állomány tagjának joga, hogy - törvényben meghatározott feltételek szerint - gazdasági és társadalmi érdekei előmozdítása, védelme érdekében, mindennemű megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdek-képviseleti szervezetet alakítson, továbbá az általa választott szervezetbe - kizárólag az adott szervezet szabályaitól függően - belépjen, vagy az ilyen jellegű szervezetektől távol maradjon.

(2) Az érdek-képviseleti szervek e törvény keretei között szabadon működhetnek és gyakorolhatják jogosítványaikat. Sztrájkot azonban nem szervezhetnek, és tevékenységükkel - ideértve a rendvédelmi szerv működéséhez szükséges közbizalom fenntartásának veszélyeztetését is - nem akadályozhatják meg a rendvédelmi szerv jogszerű és rendeltetésszerű működését, a hivatásos állomány tagjának a parancs és az intézkedés végrehajtására vonatkozó kötelezettségének teljesítését.

(3) A hivatásos állomány tagja nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek tevékenysége a rendvédelmi szerv feladataival ellentétes.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja a (3) bekezdésben foglalt rendelkezést megsérti, magatartását fegyelmi eljárásban kell vizsgálni.

(5) A hivatásos állomány tagja köteles a hivatásával össze nem függő, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezettel fennálló, valamint újonnan létesülő tagsági viszonyát előzetesen, az állományilletékes parancsnoknak írásban bejelenteni. Az állományilletékes parancsnok a tagsági viszony fenntartását vagy létesítését írásban megtilthatja, ha az a hivatással vagy az ellátott szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, vagy a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti. Az állományilletékes parancsnok köteles a döntését megindokolni.

(6) A hivatásos állomány tagja kamarai tagsághoz kötött tevékenység esetén tagja lehet az illetékes szakmai kamarának.

25. § A 24. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az egyesülési jog alapján létrehozott, szervezett politikai tevékenységet folytató szervezethez, alapítványhoz való csatlakozásra és tevékenységében való részvételre is.

19. Az anyanyelv használata

26. § A rendvédelmi szerveknél a szolgálati érintkezés nyelve a magyar. E korlátozáson túl a hivatásos állomány tagja anyanyelvét szabadon használhatja.

20. Választójog

27. § (1) A hivatásos állomány tagja nem lehet országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati vagy nemzetiségi önkormányzati képviselő, és nem tölthet be főpolgármesteri, polgármesteri vagy alpolgármesteri tisztséget.

(2) A hivatásos állomány tagja haladéktalanul köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni, ha az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltként nyilvántartásba vették, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségbe való megválasztását, valamint annak elmaradását.

28. § (1) A hivatásos állomány tagja számára lehetővé kell tenni, hogy az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán, továbbá népszavazáson szavazhasson.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja szolgálati érdekből a szavazáshoz szükséges ideig nem tartózkodhat a lakóhelyén, erről őt a választás, népszavazás előtt legalább tizenöt nappal értesíteni kell. Ez esetben lehetővé kell tenni számára - ha a választásról szóló törvény másképpen nem rendelkezik -, hogy a szolgálatteljesítési helyén szavazhasson.

21. A munka és foglalkozás szabad megválasztása

29. § A hivatásos állomány tagja

a) szolgálati beosztásában a polgári szakképesítését a szolgálat ellátására vonatkozó szabályoknak megfelelően gyakorolhatja,

b) más keresőfoglalkozást e törvénynek az összeférhetetlenségről szóló 108-110. §-a figyelembevételével folytathat.

22. A tulajdonjog gyakorlásának korlátozása

30. § Az országos parancsnok, az országos főigazgató vagy az állományilletékes parancsnok munkabiztonsági okból vagy a szolgálatellátás rendjének fenntartása és ellenőrizhetősége érdekében megtilthatja, hogy a hivatásos állomány tagja a szolgálatban a miniszteri rendeletben meghatározott egyes vagyontárgyakat, magáncélú telekommunikációs eszközöket, valamint meghatározott összeget meghaladó készpénzt vagy - a bankkártya kivételével - készpénzt helyettesítő eszközt magánál tartson, továbbá korlátozhatja a magáncélú telekommunikációs eszközöknek a szolgálatellátás során történő használatát.

V. FEJEZET

A SZOLGÁLATI VISZONY ALANYAI

23. A szolgálati viszony alanyai

31. § (1) A szolgálati viszony alanya az állam képviseletében a rendvédelmi szerv, valamint a szolgálatában álló hivatásos állomány tagja.

(2) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos munkáltatói jogokat - az e törvényben, valamint a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az állományilletékes parancsnok gyakorolja.

(3) Kormányrendelet meghatározza azokat a munkáltatói jogokat, amelyeket a miniszter, az országos parancsnok, az országos főigazgató vagy az állományilletékes parancsnok alárendeltségébe tartozó vezető gyakorol.

24. Tábornok szolgálati viszonyával kapcsolatos döntések

32. § (1) A hivatásos állomány tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó tagja (a továbbiakban: tábornok) szolgálati viszonyának létesítéséről, megszüntetéséről, a tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozatba történő kinevezésről vagy előléptetésről, a tábornoki rendfokozat visszavonásáról, továbbá a tábornokra vonatkozó rendfokozatot vagy szolgálati viszonyt érintő fegyelmi fenyítés kiszabásáról - az állományilletékes parancsnok által lefolytatott fegyelmi eljárást követően - a miniszter javaslatára a köztársasági elnök dönt.

(2) A miniszternek a tábornok szolgálati viszonyának megszüntetésére, valamint rendfokozatát vagy szolgálati viszonyát érintő fegyelmi fenyítés kiszabására vonatkozó előterjesztését haladéktalanul közölni kell a tábornokkal.

(3) A tábornok az előterjesztéssel szemben a kézbesítéstől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül bírósághoz fordulhat, és ezt a miniszternek köteles írásban jelenteni.

(4) A kereset jogerős elbírálásáig az előterjesztés nem terjeszthető a köztársasági elnök elé. A tábornok a keresetindítás jogáról a köztársasági elnökhöz címzett írásos nyilatkozatával lemondhat, ha a szolgálati viszony megszüntetését ő kezdeményezte vagy azzal egyetért.

(5) Ha a tábornok munkaügyi pert kezdeményez, a per alperese a javaslatot tevő miniszter által vezetett minisztérium.

VI. FEJEZET

A SZOLGÁLATI VISZONY LÉTESÍTÉSE

25. A szolgálati viszony létesítésének feltételei

33. § (1) Szolgálati viszony azzal az önként jelentkező, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető,

a) aki a tizennyolcadik életévét betöltötte, és életkora - az e törvényben meghatározott kivételekkel - a hivatásos szolgálat rá irányadó felső korhatáránál legalább tíz évvel kevesebb,

b) aki rendelkezik a tervezett szolgálati beosztás besorolási osztálya szerint meghatározott iskolai végzettséggel és szolgálati viszonyra vonatkozó szabályban a szolgálati viszony létesítésének feltételeként meghatározott szakképzettséggel,

c) aki a hivatásos szolgálatra és a tervezett szolgálati beosztására egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas,

d) akinek életvitele nem kifogásolható, és aki hozzájárul annak a szolgálati viszony létesítését megelőző, valamint a szolgálati viszony fennállása alatti ellenőrzéséhez,

e) aki elfogadja egyes alapvető jogainak e törvény szerinti korlátozását,

f) aki tudomásul veszi, hogy szolgálati viszonyának fennállása alatt szolgálata törvényes ellátását tudta és beleegyezése nélkül - a törvényben meghatározott esetekben és módon - a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a Rendőrségről szóló törvény szerinti megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti,

g) aki tudomásul veszi és elfogadja a hivatásos szolgálattal járó, szolgálati viszonyra vonatkozó szabályokban meghatározott kötelezettségeket és elvárásokat, valamint

h) akinél nem állnak fenn a szolgálati viszony létesítését kizáró körülmények.

(2) Nem létesíthető szolgálati viszony az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő olyan személlyel, akinek tervezett szolgálati beosztása nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztásnak minősül, és a nemzetbiztonsági ellenőrzés során kiállított biztonsági szakvélemény szerint a biztonsági feltételeknek nem felel meg, kivéve, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés tárgykörét szabályozó törvény szerint arra feljogosított személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony létesítését jóváhagyta.

(3) Ha a hivatásos állományba jelentkezővel szemben a nemzetbiztonsági ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg, és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony létesítését nem hagyta jóvá a nemzetbiztonsági ellenőrzés tárgykörét szabályozó törvény szerint arra feljogosított személy, a rendvédelmi szerv a hivatásos állományba jelentkező részére más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső szolgálati beosztást ajánlhat fel. Ha a rendvédelmi szerv nem ajánl fel másik szolgálati beosztást, vagy ha a hivatásos állományba jelentkező a neki felajánlott szolgálati beosztást nem fogadja el, szolgálati viszony nem létesíthető.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel egyidejűleg a kifogástalan életvitel ellenőrzésére nem kerül sor. Ebben az esetben a hivatásos állományba jelentkező személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a szolgálati viszony létesítését kizáró körülmény nem áll fenn. A (3) bekezdésben meghatározott esetben a kifogástalan életvitel ellenőrzésének lefolytatására intézkedni kell, és csak akkor lehet a hivatásos állományba jelentkezővel szolgálati viszonyt létesíteni, ha a jelentkező életvitele az ellenőrzés alapján nem kifogásolható.

(5) A szolgálati viszony létesítéséhez szükséges, az (1) bekezdésben meghatározott adatokat és tényeket a hivatásos állományba jelentkezőnek kell igazolnia eredeti okirattal vagy annak hiteles másolatával.

(6) Ha a szolgálati viszony létesítésének feltétele a nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelés, a hivatásos szolgálatra jelentkezőnek a jelentkezéskor írásban hozzá kell járulnia ahhoz, hogy ezt az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat ellenőrizze. Az ellenőrzéshez való hozzájáruláshoz a nemzetbiztonsági ellenőrzés tárgykörét szabályozó törvényben meghatározott hozzátartozó nyilatkozatát is csatolni kell.

(7) A rendvédelmi szervnél szolgálati viszony létesítésekor tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba az (1)-(6) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülésekor is csak az a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy nevezhető ki, aki államilag elismert nyelvvizsgával rendelkezik.

(8) A rendvédelmi szerv az (1) és (6) bekezdésben meghatározott adatokat, valamint a feltételeknek való megfelelést a szolgálati viszony fennállása alatt ellenőrizheti vagy az ellenőrzését kezdeményezheti.

26. Szolgálati viszony létesítése áthelyezéssel

34. § (1) Ha a szolgálati viszony létesítése kormányzati szolgálati jogviszonyból vagy a Magyar Honvédség hivatásos katonai állományából áthelyezéssel történik, próbaidő kikötésére nem kerül sor.

(2) Ha a szolgálati viszony köztisztviselői jogviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból vagy igazságügyi alkalmazotti jogviszonyból áthelyezéssel létesül, a próbaidő kikötése kötelező, azzal, hogy próbaidő legfeljebb hat hónap időtartamra köthető ki. Mellőzhető a próbaidő kikötése, ha az áthelyezett rendelkezik a szolgálati beosztás ellátásához előírt rendvédelmi képzettséggel.

(3) Ha a szolgálati viszony olyan személy áthelyezésével létesül, akinek korábbi szolgálati viszonya áthelyezéssel változott köztisztviselői, közalkalmazotti vagy igazságügyi alkalmazotti jogviszonyra a próbaidőre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók, feltéve, hogy az érintett rendelkezik a szolgálati beosztás ellátásához előírt rendvédelmi képzettséggel.

(4) Szolgálati viszony létesítésére a hivatásos szolgálat felső korhatáráig kerülhet sor. Egyebekben az áthelyezettnek meg kell felelnie a szolgálati viszony létesítéséhez a 33. § (1)-(6) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

35. § Ha a rendvédelmi szervnél megüresedő szolgálati beosztást a rendvédelmi szerv állományából az e törvény szerinti előmenetel alapján nem lehet betölteni, előnyben kell részesíteni a rendvédelmi szerv vagy más rendvédelmi szerv hivatásos állományából, a Magyar Honvédség hivatásos katonai állományából, továbbá a kormányzati szolgálati, köztisztviselői jogviszonyból tartalékállományba kerülteket.

27. Hivatásos állományba visszavétel

36. § (1) Kérelmére a szolgálat érdekének figyelembevételével hivatásos állományba visszavehető az, aki

a) korábban szolgálati viszonyban állt, és

b) megfelel a 33. § (1)-(6) bekezdésében a szolgálati viszony létesítéséhez meghatározott feltételeknek.

(2) A hivatásos állományba visszavételre a hivatásos szolgálat felső korhatárát megelőző tíz évig kerülhet sor.

(3) A hivatásos állományba visszavételkor nem kell próbaidőt kikötni, ha a szolgálati viszony megszűnése és a hivatásos állományba visszavételre irányuló kérelem benyújtása között öt évnél kevesebb idő telt el. Legfeljebb hat hónap időtartamú próbaidőt lehet kikötni, ha a szolgálati viszony megszűnése és a hivatásos állományba visszavétel kérelmezése között öt évnél több idő telt el.

37. § (1) Ismételt szolgálati viszony a 36. § szerinti feltételekkel határozott időre is létesíthető a hivatásos állomány szolgálatból tartósan távol levő tagjának helyettesítésére.

(2) A határozott idejű szolgálati viszony időtartamát naptárilag vagy a helyettesítés indoka megszűnésének időpontjához kötve kell meghatározni.

(3) Határozott idejű szolgálati viszony legfeljebb három évre létesíthető, és - ha a helyettesítésre okot adó körülmény nem szűnt meg - további két alkalommal három évvel meg lehet hosszabbítani.

38. § (1) A rendvédelmi szerv a 37. § szerinti határozott idejű szolgálati viszonyba visszavehető személyekkel való kapcsolattartás, valamint a hivatásos állományba visszavétel megkönnyítése érdekében tartalékos-nyilvántartást vezet.

(2) A tartalékos-nyilvántartásba azt lehet felvenni, aki

a) szolgálati viszonya megszűnésekor a rendvédelmi szervnél legalább öt év tényleges szolgálati idővel rendelkezett,

b) a hivatásos szolgálatra a szolgálati viszony megszűnésekor egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas volt,

c) megfelel a szolgálati viszony megszűnése előtt betöltött utolsó szolgálati beosztásához előírt képesítési követelményeknek,

d) a szolgálati viszony megszűnésekor az ötvenötödik életévét még nem töltötte be, és

e) szolgálati viszonya nem a 80. § (1) bekezdés a), f), g) pontjában, a 80. § (2) bekezdés b), c) pontjában vagy a 86. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott okból szűnt meg.

(3) A tartalékos-nyilvántartásba vételt a rendvédelmi szerv és a hivatásos állomány volt tagja is kezdeményezheti. A nyilvántartásba vételhez szükséges a hivatásos állomány volt tagjának hozzájárulása.

(4) A tartalékos-nyilvántartásban tíz évig tartható nyilván a hivatásos állomány volt tagja, ez az időtartam egy alkalommal öt évvel meghosszabbítható. A tartalékos-nyilvántartásból a hivatásos állomány volt tagját kérelmére törölni kell.

(5) A tartalékos-nyilvántartásban szereplők részére a rendvédelmi szerv - évente legfeljebb tíz nap időtartamban - továbbképzési programokat szervezhet.

(6) Ha szükségessé válik a hivatásos állomány tartósan távol lévő tagjának helyettesítése, az ideiglenesen megüresedett szolgálati beosztás betöltése érdekében az állományilletékes parancsnok tájékoztatást kérhet a tartalékos-nyilvántartásban szereplő, a szolgálati beosztás betöltésére alkalmas személyek nevéről és elérhetőségéről.

(7) A tartalékos-nyilvántartásban a hivatásos állomány volt tagjának nevét, személyes adatait, végzettségét és képzettségét, valamint a korábban betöltött szolgálati beosztásait lehet nyilvántartani.

(8) A tartalékos-nyilvántartás kezelésével kapcsolatos részletes szabályokat miniszteri rendelet állapítja meg.

39. § (1) Akinek szolgálati viszonya a 82. § (1) bekezdés b) pontja alapján szűnt meg, azt mandátumának lejárta, tisztségének megszűnése után - tizenöt napon belül előterjesztett kérelmére - a hivatásos állományba vissza kell venni, ha nem esik a szolgálati viszony létesítését kizáró körülmények hatálya alá.

(2) Akinek rokkantsági, megváltozott munkaképességű személyek ellátását a felülvizsgálat során megszüntették, azt a hivatásos állományba akkor lehet visszavenni, ha egyébként megfelel a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek.

(3) Azt, akinek rokkantságát, megváltozott munkaképességű személyek ellátását a szolgálattal összefüggő baleset, betegség miatt állapították meg, és rokkantságát, megváltozott munkaképességű személyek ellátását megszüntették, akkor lehet a hivatásos állományba visszavenni, ha részére az egészségi állapotának megfelelő szolgálati beosztást lehet biztosítani.

40. § Hivatásos állományba visszavételkor a hivatásos állomány tagját a tervezett szolgálati beosztásának megfelelő besorolási kategóriába és a fizetési fokozatba történő besorolás alapjául szolgáló szolgálati ideje figyelembevételével megállapított fizetési fokozatba kell besorolni.

28. A szolgálati viszony létesítését kizáró körülmények

41. § (1) Nem létesíthető szolgálati viszony azzal,

a) aki büntetett előéletű,

b) aki a betöltendő szolgálati beosztásnak megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,

c) aki büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította,

ca) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,

cb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

cc) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

cd) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott elzárás, közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

ce) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

cf) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

cg) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott elzárás, közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,

d) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,

e) akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig,

f) akivel szemben büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást - van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős bejezéséig,

g) aki korábban már állt szolgálati viszonyban és szolgálati viszonya a 80. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja, vagy a 86. § (2) bekezdés b)-d) pontja alapján szűnt meg, a szolgálati viszony megszűnését, továbbá - ha az később telik le - a büntetőjogi jogkövetkezmények megszűnését követő öt évig.

(2) Az (1) bekezdés c) pont cc)-cg) alpontjában és az (1) bekezdés e) pontjában foglalt kizáró októl az állományilletékes parancsnok eltekinthet, ha a mentesítés már bekövetkezett.

29. A kifogástalan életvitel ellenőrzése

42. § (1) A hivatásos állományba jelentkező életvitelét a hivatásos állományba vétel előtt, a rendvédelmi oktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója, valamint tanulója életvitelét a hallgatói, tanulói jogviszony létesítése előtt, továbbá a hivatásos állomány tagja, az ösztöndíjas hallgató, valamint a tanuló életvitelét a miniszter által meghatározott gyakorisággal, de legfeljebb évente egy alkalommal a jogviszony fennállása alatt ellenőrizni kell. A szolgálati viszony fennállása alatt a kifogástalan életvitel soron kívüli ellenőrzésére akkor kell intézkedni, ha a kifogástalan életvitel ellenőrzésének kezdeményezésére jogosult tudomására jutott adatokból a kifogásolható életvitelre alapos okkal lehet következtetni.

(2) A jelentkező, valamint a hivatásos állomány tagja életvitelének ellenőrzésére nem kerül sor, ha a jelentkező tervezett szolgálati beosztása vagy a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztása nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztásnak minősül. Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg

a) a hivatásos állomány nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztást betöltő tagjával szemben, és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fenntartását a nemzetbiztonsági ellenőrzés tárgykörét szabályozó törvény szerint arra feljogosított személy nem hagyta jóvá, intézkedni kell a hivatásos állomány tagja életvitelének soron kívüli ellenőrzésére;

b) a hivatásos állományba jelentkezővel szemben, és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony létesítését a nemzetbiztonsági ellenőrzés tárgykörét szabályozó törvény szerint arra feljogosított személy nem hagyta jóvá, de a rendvédelmi szerv a jelentkező részére más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső szolgálati beosztás felajánlását tervezi, intézkedni kell a kifogástalan életvitel-ellenőrzés lefolytatására.

(3) Szolgálati viszony a 33. §-ban meghatározott feltételeken túl akkor létesíthető vagy az a 86. § (9) és (10) bekezdésében meghatározottakra figyelemmel tartható fenn, ha a hivatásos állomány tagja vagy a hivatásos állományba jelentkező

a) írásban hozzájárul az 1. mellékletben meghatározott személyes adatai és bűnügyi személyes adatai kezeléséhez,

b) írásban hozzájárul életvitele kifogástalanságának ellenőrzése érdekében a (4) bekezdésben meghatározottaknak a felvételét megelőzően és a szolgálati viszony tartama alatt történő ellenőrzéséhez,

c) csatolja a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának a 2. melléklet szerinti nyilatkozatát.

(4) Az életvitel nem kifogástalan, ha

a) a jelentkező esetében fennállnak a 41. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró körülmények,

b) a hivatásos állomány tagjával szemben bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság jogerősen szabadságvesztést vagy elzárást szabott ki, vagy kényszergyógykezelését rendelte el, vagy

c) a jelentkező vagy a hivatásos állomány tagja nem felel meg - különös tekintettel a szolgálaton kívüli magatartására, családi és lakókörnyezeti kapcsolataira, anyagi, jövedelmi viszonyai megváltozására, valamint a bűncselekményt elkövető vagy azzal gyanúsítható személyekkel fenntartott kapcsolatára - a szolgálat törvényes, befolyástól mentes ellátása követelményének.

(5) A (3) és (4) bekezdésben

a) a hivatásos állomány tagjára vonatkozó rendelkezéseket a rendvédelmi oktatási intézmény hallgatójára, valamint tanulójára,

b) a hivatásos állományba jelentkezőre vonatkozó rendelkezéseket a rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkezőre

is alkalmazni kell azzal, hogy esetükben a szolgálati viszonyon a hallgatói, tanuló jogviszonyt kell érteni.

(6) A kifogástalan életvitel ellenőrzésének lefolytatásához a 3. melléklet szerinti adatlapot kell kitölteni.

(7) A (4) bekezdésben írt feltételek ellenőrzését - ha törvény másként nem rendelkezik - a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv végzi. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a saját munkatársaikra vonatkozóan végzett, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti biztonsági ellenőrzés alkalmával adatszolgáltatás végett e szervet megkeresik. A megkeresett szerv a biztonsági ellenőrzéssel érintett körben adatszolgáltatásra köteles.

(8) A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott büntetésről vagy kényszergyógykezelés elrendeléséről a jogerős döntést hozó bíróság haladéktalanul értesíti az állományilletékes parancsnokot, aki - a kifogástalan életvitel-ellenőrzés lefolytatása nélkül - a bíróság ítéletének jogerőre emelkedését követő nappal megállapítja, hogy a hivatásos állomány tagjának életvitele kifogásolható, és e törvény szerint intézkedik a szolgálati viszony megszüntetése érdekében.

(9) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv annak ellenőrzése érdekében, hogy a (4) bekezdésben foglalt, az életvitel kifogásolhatóságát megalapozó körülmények fennállnak-e, a kifogástalan életvitel ellenőrzése során

a) adatot igényelhet a hivatásos állományba jelentkezőről, a rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkezőről, az ösztöndíjas hallgatóról, a tanulóról, valamint a hivatásos állomány tagjáról, továbbá a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozóról a bűnügyi nyilvántartó szerv valamennyi bűnügyi nyilvántartásából, továbbá a rendvédelmi szervek nyilvántartásaiból, és betekinthet az e szerveknél folyamatban lévő vagy befejezett fegyelmi eljárás irataiba,

b) lakóhelyén, tartózkodási helyén, munkahelyén nyíltan vagy a rendőri jelleg leplezésével környezettanulmányt készíthet a hivatásos állományba jelentkezőről, a rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkezőről, az ösztöndíjas hallgatóról, tanulóról vagy a hivatásos állomány tagjáról.

43. § (1) A hivatásos állomány tagját, a hivatásos állományba vagy rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkezőt, az ösztöndíjas hallgatót, valamint a tanulót az ellenőrzés megkezdéséről, valamint befejezéséről nem kell tájékoztatni, az elvégzett vizsgálat eredményét azonban közölni kell vele.

(2) Az elvégzett vizsgálat eredménye alapján azt, hogy a kifogásolható életvitelt megalapozó, a 42. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak-e,

a) a hivatásos állomány tagja esetében az állományilletékes parancsnok,

b) az ösztöndíjas hallgató, valamint a tanuló esetében az ösztöndíjas hallgatói vagy tanulói szerződést kötő rendvédelmi szerv országos parancsnoka,

c) a hivatásos állományba vagy rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkező esetében a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv

állapítja meg.

(3) Ha az elvégzett vizsgálat azt állapítja meg, hogy a hivatásos állomány tagjának életvitele a 42. § (4) bekezdés c) pontja alapján kifogásolható, az állományilletékes parancsnok döntésének meghozatala előtt köteles az érintettet az életvitel kifogásolására okot adó körülményről, az azt alátámasztó tényekről és megállapításokról tájékoztatni. A minősítő engedélye nélkül nem adható tájékoztatás olyan tényről, adatról, amely minősített adat. Az elé tárt tényekről és körülményekről, valamint megállapításokról a hivatásos állomány tagját az állományilletékes parancsnok a döntés meghozatala előtt meghallgatja.

(4) Az állományilletékes parancsnok az elvégzett vizsgálat megállapításai, a (3) bekezdés szerinti meghallgatás alapján és a rendvédelmi szerv szolgálati érdekeit is figyelembe véve dönt arról, hogy a hivatásos állomány tagjának életvitele a 42. § (4) bekezdés c) pontja alapján kifogásolható-e.

(5) Ha az ellenőrzés megállapításai alapján az ösztöndíjas hallgató vagy a tanuló életvitele kifogásolható, az országos parancsnok az ösztöndíj szerződéstől - az érintett meghallgatását követően - egyoldalú nyilatkozattal elállhat. Az ösztöndíj szerződés megszűnésével a hallgatói vagy a tanulói jogviszony is megszűnik.

(6) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet a kifogástalan életvitel ellenőrzését kezdeményező rendvédelmi szerv az erről szóló döntés meghozatalától számított nyolc napon belül tájékoztatja arról, hogy a jelentkezővel létesült-e szolgálati viszony, ösztöndíjas jogviszony vagy tanulói jogviszony. A keletkezett iratokat, adatokat - a kifogástalan életvitel ellenőrzését elrendelő és befejező határozatot kivéve - meg kell semmisíteni, ha

a) nem létesül szolgálati viszony, ösztöndíjas jogviszony vagy tanulói jogviszony, az erről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc napon belül, vagy

b) a szolgálati viszony, ösztöndíjas jogviszony vagy tanulói jogviszony fennállása alatti ellenőrzés kifogásolható életvitelt nem állapít meg, az ellenőrzés befejezésétől számított nyolc napon belül.

(7) Ha az ellenőrzés azt állapítja meg, hogy kifogásolható a hivatásos állomány tagjának, az ösztöndíjas hallgatónak vagy a tanulónak az életvitele, a keletkezett iratok, adatok az ellenőrzés befejezését követő öt évig kezelhetők, kivéve, ha az iratokat a (6) bekezdésben meghatározottak alapján meg kell semmisíteni.

30. Kinevezés és szolgálati beosztásba helyezés

44. § (1) A szolgálati viszony a hivatásos állományba való kinevezéssel és annak elfogadásával határozatlan vagy e törvény rendelkezése alapján határozott időre létesül.

(2) A hivatásos állományba kinevezett személy esküt tesz, amelynek szövege a következő:

„Én .......................................... becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom, szolgálati kötelezettségemet, ha kell, életem kockáztatásával is teljesítem; elöljáróim parancsainak engedelmeskedem, alárendeltjeimről legjobb tudásom szerint gondoskodom; hivatásomat a magyar nemzet javára gyakorolom.

(Az eskütevő meggyőződése szerint:) Isten engem úgy segéljen!”

(3) Ha a hivatásos állomány tagja az eskü letételét megtagadja, a szolgálati viszony létesítésére az érvénytelenség szabályait kell alkalmazni.

(4) Az eskü letételéig a hivatásos állomány tagja nem állítható szolgálatba.

45. § (1) A hivatásos állományba kinevezésről készült okmánynak tartalmaznia kell a szolgálati viszonyra vonatkozó minden lényeges adatot, így különösen a szolgálati viszony kezdetét, a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztását és a hivatásos állomány tagjának besorolását, szolgálati és szolgálatteljesítési helyét, rendfokozatát, illetményét, ruházati ellátási normáját, szolgálatteljesítési időrendjét, továbbá próbaidő kikötésénél a próbaidő tartamát és ha szükséges, a képzettségek megszerzésére kötelezést. A kinevezési okmány egy példányát a hivatásos állomány tagjának át kell adni.

(2) Ha a hivatásos állományba kinevezés a miniszter vagy az országos parancsnok hatáskörébe tartozik, az állományba vételt és rendfokozatba kinevezést a miniszter vagy az országos parancsok, egyéb, a szolgálati beosztásba helyezéssel kapcsolatos rendelkezést az állományilletékes parancsnok munkáltatói intézkedése tartalmazza.

(3) A hivatásos állomány tagja részére legkésőbb az első szolgálat megkezdésekor a munkaköri leírását át kell adni, és tájékoztatni kell őt a szolgálat teljesítéséhez szükséges munkavédelmi szabályokról, valamint a szolgálatteljesítés rendjéről.

46. § (1) A hivatásos állomány pályakezdő tagja az „A” besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztásba, annak első fizetési fokozatába és rendfokozatába nevezhető ki. A tanulmányait kiváló vagy annak megfelelő minősítésű eredménnyel végző pályakezdőt a kinevezésre jogosult az „A” besorolási kategória második fizetési fokozatába is kinevezheti.

(2) A nem rendvédelmi oktatási intézményben végzett, nem pályakezdő, hivatásos állományba próbaidő kikötésével felvett személy a tervezett szolgálati beosztás besorolási kategóriájának első fizetési fokozatába és rendfokozatába nevezhető ki. Véglegesítésekor besorolását a 280. § (3) bekezdésére figyelemmel újra meg kell állapítani.

(3) A (2) bekezdés szerint hivatásos állományba felvett személy részére elő kell írni a rendvédelmi szerv jellegének megfelelő, valamint a szolgálati beosztásához szükséges szakképzettség és egyéb előírt rendvédelmi képzettség megszerzését és vizsga letételét. A hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a képzettség, vizsga megszerzéséhez szükséges képzést önhibájából nem kezdte meg, azt a meghatározott idő alatt nem fejezte be, vagy a vizsgát nem tette le.

(4) Szolgálati viszony a kinevezési okmányban felsorolt, változó szolgálatteljesítési helyen történő szolgálatteljesítésre is létesíthető.

(5) Külföldi szolgálatteljesítésre szolgálati beosztást létesíteni csak akkor lehet, ha az a munkaköri feladatok ellátásából természetszerűleg következik, és a hivatásos állomány tagja az azzal kapcsolatos feltételek ismeretében a szolgálati beosztásba helyezésébe beleegyezett.

47. § (1) Az a szolgálati viszonyt létesítő személy, aki még nem rendelkezik a jogszabályban meghatározott rendvédelmi szakmai képesítéssel, nem láthat el olyan szolgálatot, amelyhez a rendvédelmi szerv jellegének megfelelő rendvédelmi szakmai képesítés megléte szükséges, és önálló intézkedésre nem jogosult. Szolgálatát csak a hivatásos állomány önálló intézkedésre jogosult tagjának irányítása mellett vagy kötelékben teljesítheti.

(2) A hivatásos állomány tagját a feltételek biztosítása mellett, megfelelő határidő kitűzésével kötelezni kell az (1) bekezdés szerinti képzettség megszerzésére. Ha ennek az előírt határidőben önhibájából nem tesz eleget, a szolgálati viszonya a 82. § (1) bekezdés a) pontja alapján a törvény erejénél fogva megszűnik.

48. § Az öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy hivatásos állományba való visszavételéről, valamint a szolgálati járandóságban részesülő személy szenior állományba vételéről az állományilletékes parancsnok - az öregségi nyugdíjnak, a korhatár előtti ellátásnak vagy a szolgálati járandóságnak a Tny. 83/C. § (1) bekezdése, valamint a Knytv. 11. § (1) bekezdése szerinti szüneteltetése érdekében, az érintett személy nevének és társadalombiztosítási azonosító jelének megküldésével - haladéktalanul értesíti a nyugdíjfolyósító szervet.

31. Próbaidő

49. § (1) A szolgálati viszony létesítésekor - e törvény eltérő rendelkezésének hiányában - legalább három, de legfeljebb tizenkét hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni. Tizenkét hónap próbaidőt kell kikötni, ha a jelentkező nem rendelkezik a 47. § (1) bekezdése szerinti, a rendvédelmi szerv jellegének megfelelő rendvédelmi szakmai képesítéssel.

(2) A hivatásos állomány tagja a próbaidő alatt a jogszabályban meghatározott illetményre és a szolgálat teljesítéséhez szükséges egyéb ellátásra jogosult.

(3) A próbaidő alatt a szolgálati viszonyt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti.

(4) A középfokú rendvédelmi oktatási intézményben tanulmányokat folytató személyt - a miniszter által meghatározott feltételekkel és rendben - az első oktatási év eredményes befejezése után legalább hat, de legfeljebb tizenkét havi próbaidő kikötésével a képzés szintjének megfelelően, tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó „A” besorolási kategóriájú szolgálati beosztás első fizetési fokozatába kinevezéssel, hivatásos állományba lehet venni. Szolgálatellátására a 47. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés irányadó.

50. § (1) Ha a hivatásos állomány tagja részére próbaidőt kötöttek ki, a próbaidő elteltekor dönteni kell a véglegesítéséről.

(2) A véglegesítés előtt az állományilletékes parancsnok meggyőződik

a) - ha volt ilyen előírás - az előírt képzettség megszerzéséről,

b) az egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmassági feltételeknek való megfelelésről,

c) a hivatásos állomány tagjának a hivatásos szolgálat alatt tanúsított magatartásáról, szakmai felkészültségéről és teljesítményéről,

valamint kikéri a hivatásos állomány tagja szolgálati elöljárójának véleményét.

(3) Ha a hivatásos állomány tagjának véglegesítését az állományilletékes parancsnok elutasítja, a szolgálati viszonyt azonnali hatállyal a próbaidő alatt meg kell szüntetni.

VII. FEJEZET

ÁLLOMÁNYBA TARTOZÁS ÉS A SZOLGÁLAT TELJESÍTÉSE RENDVÉDELMI SZERVEN KÍVÜL

51. § (1) A hivatásos állomány tagja annak a rendvédelmi szervnek az állományába tartozik, amelybe őt a kinevezési okmányban felvették, és szolgálatát is - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel - ott teljesíti.

(2) A hivatásos állomány tagja a szolgálatát a rendvédelmi szerven kívül teljesítheti

a) a miniszter által vezetett minisztériumban,

b) a miniszter irányítása alatt álló költségvetési szervnél vagy

c) a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetnél

meghatározott munkakör vagy feladat ellátásával, szolgálati beosztásban, kormánytisztviselői vagy közalkalmazotti munkakörben.

(3) Hivatásos szolgálat kormányzati, rendvédelmi érdekből a rendvédelmi szerven kívül a következő szerveknél is teljesíthető:

a) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem,

b) az ügyészi szervezet,

c) a (2) bekezdésen kívüli közigazgatási vagy államigazgatási szerv,

d) a Köztársasági Elnöki Hivatal,

e) a Magyar Honvédség,

f) a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen kívüli más, állami fenntartású felsőoktatási intézmény,

g) tudományos intézmény,

h) rendvédelmi célú tevékenységet folytató állami tulajdonban levő gazdálkodó szerv,

i) egészségügyi intézmény,

j) a bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezet, valamint

k) rendészeti adatfeldolgozást végző szerv [a c)-k) pontban meghatározott szervek a továbbiakban együtt: más szerv].

(4) Hivatásos szolgálat kormányzati, rendvédelmi érdekből az Európai Unió intézményeinél és nemzetközi szervezetnél is teljesíthető.

VIII. FEJEZET

A SZOLGÁLATI VISZONY MÓDOSÍTÁSA

32. A szolgálati viszony módosulásának esetei

52. § (1) A szolgálati viszony - az e törvényben meghatározott eseteket kivéve - a hivatásos állomány tagjának beleegyezésével módosítható.

(2) A módosítás esetei különösen:

a) szolgálati beosztás módosítása

aa) magasabb szolgálati beosztásba helyezéssel,

ab) azonos besorolású másik szolgálati beosztásba helyezéssel,

ac) alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezéssel,

ad) vezetői beosztásba történő kinevezéssel és a vezetői kinevezés visszavonásával,

b) áthelyezés rendvédelmi szerv más szervezeti egységéhez,

c) átrendelés,

d) más szervhez vezénylés,

e) vezénylés a miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter által irányított szervhez,

f) vezénylés az ügyészi szervezethez,

g) vezénylés a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre,

h) külföldi szolgálatra vezénylés,

i) megállapodás az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programokban történő szakértői részvételre,

j) megbízás helyettesítésre,

k) szolgálati viszony szüneteltetése,

l) rendelkezési állományba helyezés,

m) nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezés,

n) könnyített szolgálatban foglalkoztatás.

33. Szolgálati beosztás módosítása

53. § (1) A hivatásos állomány tagja szervezeti egységen belül magasabb szolgálati beosztásba csak beleegyezésével helyezhető, feltéve, hogy a tervezett szolgálati beosztás ellátásához szükséges képesítési és alkalmassági feltételeknek megfelel.

(2) Szervezeti egységen belül azonos besorolású másik szolgálati beosztásba helyezéshez a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nem szükséges, azonban az új szolgálati beosztásba előírt képesítési és alkalmassági feltételeknek ebben az esetben is meg kell felelni.

54. § (1) Ha a hivatásos állomány nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztást betöltő tagjával szemben a nemzetbiztonsági ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg, és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fenntartását a nemzetbiztonsági ellenőrzés tárgykörét szabályozó törvény szerint arra feljogosított személy nem hagyta jóvá, a hivatásos állomány tagját a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztásból azonnali hatállyal fel kell menteni.

(2) A szolgálati beosztásból történő felmentéssel egyidejűleg intézkedni kell a kifogástalan életvitel soron kívüli ellenőrzésére. A szolgálati beosztásból történő felmentés időpontjától a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya szünetel.

(3) Ha a kifogástalan életvitel-ellenőrzés az életvitel kifogásolhatóságát állapítja meg, a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát a 86. § (2) bekezdés b) pontja alapján felmentéssel meg kell szüntetni.

(4) Ha a kifogástalan életvitel-ellenőrzés kifogásolható életvitelt nem állapít meg, a hivatásos állomány tagja részére a rendvédelmi szervnek az állományilletékes parancsnok irányítása alá tartozó valamely szervezeti eleménél - feltéve, hogy felajánlható szolgálati beosztással rendelkezik - másik, képzettségének, végzettségének megfelelő, de nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső szolgálati beosztást kell felajánlani. A felajánlott szolgálati beosztás a korábbi szolgálati beosztással azonos besorolású vagy alacsonyabb szolgálati beosztás is lehet.

(5) A felajánlott szolgálati beosztás elfogadásáról vagy elutasításáról a hivatásos állomány tagja a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati beosztás elfogadásáról öt munkanapon belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, mintha a felajánlott szolgálati beosztást elutasította volna.

(6) Ha a (4) bekezdés szerinti szolgálati beosztás nem biztosítható, úgy az érintettet beleegyezésével a szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig rendelkezési állományba kell helyezni. Ez esetben a szolgálati hely és szolgálati tevékenység meghatározásáról az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.

(7) A (6) bekezdés szerinti rendelkezési állomány ideje alatt a hivatásos állomány tagja részére a szolgálati beosztásból történő felmentését megelőző - a korábbi szolgálati beosztás tényleges betöltéséhez kötődő pótlékok nélküli - illetményének 85%-át kell folyósítani.

(8) Ha a hivatásos állomány tagja a részére a (4) bekezdés szerint felajánlott vagy a (6) bekezdés szerinti rendelkezési állomány ideje alatt felajánlott azonos besorolású vagy alacsonyabb szolgálati beosztást elfogadja, akkor az új szolgálati beosztásának megfelelően kell besorolni és illetményét megállapítani.

(9) Ha a hivatásos állomány tagja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztás alóli felmentést követően vagy a (6) bekezdés szerinti rendelkezési állomány ideje alatt felajánlott, a (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő szolgálati beosztást nem fogadja el, szolgálati viszonyát a 86. § (2) bekezdés c) pontja alapján felmentéssel meg kell szüntetni.

55. § (1) A hivatásos állomány tagja alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezhető:

a) beleegyezésével, ha létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt a szolgálati beosztása megszűnt,

b) a saját kérelmére,

c) a vezetői kinevezés visszavonásával vagy az arról történő lemondással,vagy

d) ha a nemzetbiztonsági ellenőrzése alapján megállapított nemzetbiztonsági kockázat miatt a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztásából fel kellett menteni.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja esetén az 54. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

56. § (1) A hivatásos állomány tagját alacsonyabb szolgálati beosztásba kell helyezni, ha

a) minősítése alapján az általa betöltött szolgálati beosztás ellátására alkalmatlannak bizonyult,

b) vele szemben alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés fegyelmi fenyítést alkalmaztak.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetén a 189. § szerint kell eljárni.

(3) A minősítésre alapozott alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezéskor a hivatásos állomány tagját a szolgálatteljesítési hely megváltoztatása nélkül a szervezeti egységen belüli üres vagy átmenetileg be nem töltött alacsonyabb szolgálati beosztásban kell tovább foglalkoztatni. Ha ilyen szolgálati beosztás a szolgálatteljesítési hely megváltoztatása nélkül nem biztosítható, a szolgálatteljesítési hely megváltoztatásával, az 57. § (2) bekezdésében foglalt korlátozás figyelembevételével kell eljárni.

34. Áthelyezés a rendvédelmi szerv más szervezeti egységéhez

57. § (1) Szolgálati érdekből vagy a hivatásos állomány tagjának kérelmére a hivatásos állomány tagja a rendvédelmi szerv más szervezeti egységéhez áthelyezhető, ha megfelel a tervezett új szolgálati beosztáshoz előírt képzettségi és alkalmassági feltételeknek. Az átadó állományilletékes parancsnok a szolgálati érdekre hivatkozva az áthelyezést legfeljebb négy hónappal elhalaszthatja. Ha a hivatásos állomány tagja a tervezett szolgálati beosztást pályázattal nyerte el, az áthelyezés nem halasztható el.

(2) A szolgálati érdekből történő áthelyezéshez nem kell a hivatásos állomány tagjának beleegyezése, ha az

a) nem jár a szolgálatteljesítési hely megváltoztatásával, vagy

b) az új szolgálatteljesítési hely eléréséhez szükséges idő a tartózkodási helytől - tömegközlekedés igénybevételével - nem haladja meg irányonként a másfél órát, a hivatásos állomány tíz éven aluli gyermeket nevelő tagja esetében az egy órát.

(3) A (2) bekezdés b) pontja esetében az új szolgálatteljesítési hely meghatározásakor a hivatásos állomány tagjának méltányos érdekét lehetőség szerint figyelembe kell venni.

(4) A szolgálati érdekből történő áthelyezéshez a hivatásos állomány tagjának beleegyezése szükséges, ha az áthelyezés alacsonyabb vagy magasabb szolgálati beosztásba helyezéssel is jár.

35. Vezetői beosztás

58. § (1) A hivatásos állomány tagja a rendvédelmi szervnél rendszeresített vezetői beosztásba - beleegyezésével - akkor nevezhető ki, ha a tervezett vezetői beosztáshoz szükséges szakmai és rendvédelmi ismeretekkel, vezetői kompetenciákkal rendelkezik, valamint az egészségi és pszichikai állapota alkalmassá teszi a vezetői beosztás ellátására.

(2) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a vezetői kinevezés határozatlan időre szól.

(3) Vezetői kinevezés helyettesítés céljából vagy tartós külszolgálat időtartamára határozott időre is adható. A helyettesítés céljából adott határozott idejű vezetői kinevezés meghosszabbítható.

(4) Kiemelt vezetői beosztásba a hivatásos állomány azon tagja nevezhető ki, aki középvezetői beosztásban legalább három évet eltöltött. Középvezetői beosztásba a hivatásos állomány azon tagja nevezhető ki, aki beosztott vezetői beosztásban legalább három évet eltöltött.

(5) A területi és a helyi szerv vezetője öt évre nevezhető ki vezetői beosztásába. A kinevezés azonos szolgálati helyen egy alkalommal öt évvel hosszabbítható meg, ha a vezető egyéni teljesítményértékelése, valamint az általa irányított területi vagy helyi szerv szervezeti teljesítményértékelésének öt évi átlaga legalább jó teljesítményfokozatú.

(6) A vezetői beosztásnak az (5) bekezdésben foglalt határozott idő lejártával történő megszűnése esetén a vezetői kinevezés visszavonására vonatkozó szabályok irányadóak.

59. § (1) A hivatásos állomány tagjának vezetői kinevezése azonnali hatállyal, indokolás nélkül visszavonható vagy arról az érintett harmincnapos határidővel bármikor, indokolás nélkül lemondhat.

(2) A vezetői kinevezés visszavonása esetén, ha az nem a 185. § (1) bekezdés g) pontja szerinti fenyítés végrehajtása miatt történik, az érintett részére a kinevezés visszavonásával egy időben a rendvédelmi szervnek a visszavont vezetői beosztása szerinti szervezeti egységénél, ha az nem lehetséges, másik szervezeti egységénél képzettségének megfelelő szolgálati beosztást kell felajánlani, feltéve, hogy ilyen felajánlható szolgálati beosztás rendelkezésre áll. A felajánlott szolgálati beosztás nem lehet magasabb besorolású vezetői beosztás a visszavont vezetői beosztásnál, valamint nem vezetői beosztás felajánlása esetén legalább „C” besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztást kell felajánlani. A felajánlott szolgálati beosztás elfogadásáról vagy elutasításáról a hivatásos állomány tagja a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati beosztás elfogadása vonatkozásában öt munkanapon belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, mintha a felajánlott szolgálati beosztást elutasította volna.

(3) Ha a vezetői kinevezés visszavonásakor a (2) bekezdés szerinti szolgálati beosztás nem biztosítható, vagy a felajánlásról egészségi állapota miatt nem lehet dönteni, a hivatásos állomány tagját - a vezetői besorolása szerinti utolsó illetménye 85%-ának folyósítása mellett - a szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig rendelkezési állományba kell helyezni. Ez esetben a szolgálati hely és szolgálati tevékenység meghatározásáról az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja a neki felajánlott szolgálati beosztást elfogadja, új szolgálati beosztásának megfelelően be kell sorolni és illetményét megállapítani. Ha a hivatásos állomány tagja a vezetői kinevezés visszavonása után a neki felajánlott, a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő szolgálati beosztást nem fogadja el, szolgálati viszonyát a 86. § (2) bekezdés e) pontja alapján felmentéssel meg kell szüntetni.

(5) A vezetői kinevezésről történő lemondás esetén a (3) bekezdés szerinti időtartam alatt a rendvédelmi szervnél - feltéve, hogy felajánlható szolgálati beosztás rendelkezésre áll - a hivatásos állomány tagja részére képzettségének megfelelő szolgálati beosztást kell felajánlani. A felajánlott szolgálati beosztás nem lehet magasabb besorolású vezetői beosztás a lemondással érintett vezetői beosztásnál. A hivatásos állomány tagja a felajánlott szolgálati beosztás elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a hivatásos állomány tagja a felajánlott szolgálati beosztást elfogadja, új szolgálati beosztásának megfelelően kell besorolni és illetményét megállapítani.

(6) A szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a hivatásos állomány tagja nem fogadja el a vezetői kinevezésről történő lemondást követően felajánlott, végzettségének, képzettségének megfelelő szolgálati beosztást. Ha a rendvédelmi szervnél felajánlható másik szolgálati beosztás nincs, de a szolgálat érdekeire figyelemmel a hivatásos állomány tagjának továbbfoglalkoztatását tervezik, úgy az érintett beleegyezésével - a vezetői beosztása szerinti utolsó illetménye 85%-ának folyósítása mellett - a szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig rendelkezési állományba helyezhető. Ez esetben a szolgálati hely és szolgálati tevékenység meghatározásáról az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.

36. Átrendelés

60. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálati érdekből eredeti szolgálati beosztásában való meghagyása mellett, beleegyezése nélkül a rendvédelmi szerv bármely szervezeti egységéhez és bármely helységbe meghatározott szolgálati feladat teljesítésére átrendelhető.

(2) A más helységbe való átrendelések együttes időtartama naptári évenként a négy hónapot nem haladhatja meg. A négy hónap leteltétől számított hat hónapon belül újabb átrendelésre nem kerülhet sor. Méltánylást érdemlő személyi vagy családi érdekből azonban e korlátoktól el lehet tekinteni. E korlátoktól a hivatásos állomány tagjának kérelmére is el lehet térni.

(3) A rendelkezési állományba nem tartozók iskolai rendszerű oktatása, képzése az oktatás időtartamára átrendeléssel történik. Ezen átrendelés időtartama nem számít be a (2) bekezdésben meghatározott időtartamba.

61. § (1) A hivatásos állomány tagja a rendvédelmi szerv hatékony működéséhez szükséges szolgálatszervezési okból, ideiglenesen az eredetei szolgálati beosztásához tartozó feladatok helyett a szervezeti egységen belül más szolgálati feladatok ellátására rendelhető át (a továbbiakban: ideiglenes átrendelés), az eredeti szolgálati beosztásában való megtartása mellett.

(2) Az ideiglenes átrendelést a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban rendeli el.

(3) Az ideiglenes átrendelésre egy naptári éven belül összesen harminc munkanap időtartamban, a rész-szolgálatteljesítési időben foglalkoztatott esetében a harminc munkanap időarányos részére kerülhet sor.

(4) Az ideiglenes átrendelés időtartamára a hivatásos állomány tagját nem illeti meg az illetményen felüli további díjazás.

37. A más szervhez vezénylés

62. § (1) A hivatásos állomány tagja kormányzati, rendvédelmi vagy egyéb biztonsági érdekből a miniszter, a más szervet irányító vagy vezető miniszter, a más szerv és a rendvédelmi szerv megállapodása alapján - beleegyezésével - munkakör vagy meghatározott feladat ellátására más szervhez vezényelhető szolgálatteljesítésre.

(2) A más szervhez vezénylés legfeljebb öt évre szól. A más szervhez vezénylés leteltét követően újabb más szervhez vezénylésre akkor kerülhet sor, ha a hivatásos állomány tagja a más szervhez vezénylés megszűnése után legalább a vezénylésével megegyező időtartamban a rendvédelmi szervnél szolgálatot teljesített.

(3) A vezényelt a más szervhez vezénylés ideje alatt a más szervhez vezénylést megelőzően viselt rendfokozatának viselésére jogosult.

(4) Ha a hivatásos állomány tagjának más szervhez vezénylése előzetes felkészítéshez kötött, a vezénylést megelőző szolgálati beosztásából történő felmentését követően a felkészítés időtartamára, de legfeljebb hat hónapig részére a más szervhez vezénylés előtt megállapított illetményt kell folyósítani.

63. § (1) A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagja a más szerv illetékes vezetőjének rendelkezései szerint teljesíti szolgálatát.

(2) A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagjának tevékenységére, munkarendjére, teljesítményértékelésére, minősítésére, pihenőidejére, a kártérítésre, a személyiségi jogi jogsértés jogkövetkezményeire, a más szervnél rendszeresített címek és egyéb elismerések elnyerésére és viselésére - a (6) és (7) bekezdés kivételével - a más szervnek az ellátott munkakör szerinti foglalkoztatottaira vonatkozó szabályok irányadóak.

(3) A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagja

a) illetményére, illetményjellegű juttatásaira a más szervnek az ellátott munkakör szerinti foglalkoztatottaira vonatkozó szabályok az irányadók,

b) keresőképtelensége esetén a 147. és 148. § szerinti szabályok alkalmazásával jogosult a 168. § szerinti távolléti díjra,

c) az e törvény szerinti jubileumi jutalomra jogosult,

d) az a) pont szerinti illetményen felül az e törvény szerinti hivatásos pótlék legalacsonyabb mértékének megfelelő összegű hivatásos pótlékra jogosult.

(4) A más szervnél megállapított illetmény és a (3) bekezdés d) pontja szerinti hivatásos pótlék együttes összege - a vezényelt hozzájárulása nélkül - nem lehet kevesebb a más szervhez vezénylés előtt a szolgálati beosztásban elért illetménynél. A más szervhez vezénylés időtartama alatt a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyán alapuló egyéb járandóságait kormányrendeletben foglaltak szerint kell biztosítani.

(5) A hivatásos állomány tagjának ruházati ellátmányát a rendvédelmi szerv saját költségvetésének terhére biztosítja. A más szervhez vezényelt illetménye és a szolgálati viszonyhoz kapcsolódó egyéb járandóságok a más szerv költségvetését terhelik.

(6) A (7) bekezdésben meghatározott korlátozással, a szolgálati viszonyt érintő munkáltatói jogokat jogszabályban meghatározottak szerint a miniszter vagy az országos parancsnok, az egyéb munkáltatói jogokat a más szervhez vezénylés helye szerinti más szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője, parancsnoka gyakorolja.

(7) A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagjának fegyelmi felelősségre vonására a rendvédelmi szervnél szolgálatot teljesítő hivatásos állomány tagjára vonatkozó szabályok az irányadók.

64. § (1) A más szervhez vezénylés megszüntetésére a más szerv vezetőjének kezdeményezésére érdekmúlás miatt vagy a más szervhez vezényelt magatartására visszavezethető okból, valamint a hivatásos állomány tagjának kérelme alapján kerülhet sor. A szolgálat érdekére hivatkozva a más szervhez vezénylés megszüntetését a rendvédelmi szerv is kezdeményezheti. A más szervhez vezénylésnek a más szerv működése érdekkörében felmerülő okból történő megszüntetése a más szerv vezetőjének kérésére legfeljebb két hónapra elhalasztható.

(2) A más szervhez vezénylés megszüntetése esetén a hivatásos állomány tagja részére a rendvédelmi szerv valamely szervezeti egységénél - lehetőség szerint a más szervhez vezénylést megelőző szolgálati helyen - a végzettségének, képzettségének megfelelő, de legalább a más szervhez vezénylést megelőző szolgálati beosztásával azonos besorolású szolgálati beosztást kell biztosítani. Ha a hivatásos állomány tagjának ilyen szolgálati beosztás nem biztosítható, de a más szervhez vezénylés megszüntetésétől számított egy éven belül ez lehetővé válhat, beleegyezésével a szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig, rendelkezési állományban tartható. Ebben az esetben az érintettet a más szervhez vezénylést megelőző szolgálati beosztásának megfelelően kell besorolni és részére az adott szolgálati beosztásból eredő korábbi pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani.

(3) Ha a hivatásos állomány tagja számára a végzettségének, képzettségének megfelelő, de legalább a más szervhez vezénylést megelőző szolgálati beosztásával azonos besorolású szolgálati beosztás nem biztosítható, vagy ennek hiányában a neki felajánlott alacsonyabb szolgálati beosztást nem fogadja el, akkor az érintett szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően nem felmentéssel kell megszüntetni a szolgálati viszonyt, hanem a szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a hivatásos állomány tagja a végzettségének, képzettségének megfelelő, de legalább a más szervhez vezénylést megelőző szolgálati beosztásával azonos besorolású szolgálati beosztást nem fogadja el, vagy arról öt munkanapon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy a felajánlott szolgálati beosztás elfogadásával a szolgálatteljesítési hely nem változik.

38. Vezénylés a miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter által irányított szervhez

65. § (1) A hivatásos állomány tagját a miniszter az 51. § (2) bekezdésében meghatározott szervhez - beleegyezésével - határozott vagy határozatlan időre vezényelheti.

(2) A miniszter az 51. § (2) bekezdésében meghatározott szervhez vezénylés elrendelésekor meghatározza, hogy a vezényelt szolgálati beosztást, közalkalmazotti vagy kormánytisztviselői munkakört tölt be.

(3) Az 51. § (2) bekezdésében meghatározott szervhez

a) kormánytisztviselői vagy közalkalmazotti munkakörbe történő vezénylésre a más szervhez vezénylésre vonatkozó rendelkezéseket az e §-ban meghatározott eltéréssel,

b) szolgálati beosztás betöltésére vezénylésre az e §-ban és a 66. §-ban foglalt eltérésekkel

kell alkalmazni.

  Vissza az oldal tetejére