Időállapot: közlönyállapot (2015.V.8.)

2015. évi LII. törvény

a banki elszámolás során tapasztalt visszaélések elleni fellépéshez szükséges törvények módosításáról * 

1. § (1) A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban: Elszámolási törvény) 6. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Ha az elszámolásra köteles, végelszámolás vagy felszámolási eljárás alatt nem álló pénzügyi intézménynek az elszámoláshoz szükséges információk nem állnak teljeskörűen rendelkezésére, és ezt igazolni tudja a Felügyelet felé, akkor az érintett fogyasztói kölcsönszerződés vonatkozásában jogosult a Felügyelet által jóváhagyott becslési módszertan szerint eljárni.

(11) A Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi, hogy a végelszámolás vagy a felszámolási eljárás alatt nem álló pénzügyi intézmény a (10) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén megfelelően alkalmazza-e a becslési módszertant.”

(2) Az Elszámolási törvény 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a pénzügyi intézmény bármely adós, kezes vagy zálogkötelezett részére az elszámolást nem köteles közvetlenül megküldeni, az adós, a kezes vagy a zálogkötelezett kérheti, hogy részére az elszámolás másolatát a pénzügyi intézmény tájékoztatásul küldje meg. Ha a másolatra jogosult személy jogosult az elszámolás vitatására és a pénzügyi intézmény nem készített elszámolást, az elszámolás vitatására jogosult a fogyasztóra irányadó szabályok szerint követelheti elszámolás készítését. Az a másolatra jogosult személy jogosult az elszámolás vitatására, aki az elszámoláson címzettként nem szerepelt, de a szerződésben hitelfelvevőként vagy lízingbevevőként (kötelezettként) szerződő fél. Az elszámolást a másolatra jogosult személy vonatkozásában is abban az időpontban kell kézbesítettnek tekinteni, amely időpontban az az elszámoláson címzettként megjelölt számára kézbesítettnek tekintendő.

(5) Ha a másolatra jogosult személy jogosult az elszámolás vitatására, a másolat megküldése iránti igény bejelentése a másolatra jogosult tekintetében nem módosítja a panasz benyújtásának a 18. § (1) bekezdésében meghatározott határidejét. Ha a másolatra jogosult az elszámolást vitatja, a pénzügyi intézmény, a Pénzügyi Békéltető Testület és a bíróság előtti eljárás során a másolatra jogosult esetében a fogyasztóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) A másolatra jogosult személy a másolat iránti kérelmét legkésőbb a 16. § (3) bekezdés szerinti honlapon történő közzétételt követő 30 napon belül terjesztheti elő.”

(3) Az Elszámolási törvény 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § (1) A 18. § és 19. § szerinti panasz előterjesztésére és annak elintézésére - a 21. § (1) és (1a) bekezdésében foglalt eltérésekkel - a Hpt. panaszkezelésre vonatkozó rendelkezéseit és a panaszkezelésre vonatkozó MNB rendelet szabályait kell alkalmazni.

(2) Ha az elszámolás vitatására jogosult olyan elszámolás miatt nyújt be panaszt a pénzügyi intézményhez, amely miatt a pénzügyi intézmény panaszeljárása már folyamatban van, akkor a pénzügyi intézménynek a panaszokat együtt kell elintéznie. A panasz elintézésére nyitva álló határidőt a később érkezett panasz beérkezésétől kell számítani.

(3) Ha az elszámolás vitatására jogosult olyan elszámolás miatt nyújt be panaszt a pénzügyi intézményhez, amely miatt a Pénzügyi Békéltető Testület vagy a bíróság eljárása már folyamatban van, a pénzügyi intézménynek erről legkésőbb 8 napon belül tájékoztatnia kell a Pénzügyi Békéltető Testületet vagy a bíróságot.

(4) A pénzügyi intézménynek a (3) bekezdés szerinti esetben arról is tájékoztatnia kell a Pénzügyi Békéltető Testületet vagy a bíróságot, ha

a) a panasz alapján új elszámolást készített vagy

b) a panaszt elutasította.

(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a pénzügyi intézménynek arról is tájékoztatnia kell a Pénzügyi Békéltető Testületet, hogy álláspontjának kézbesítése mikor történt meg.

(6) Az elszámolás nem vitatható olyan okból, amelyet a Pénzügyi Békéltető Testület vagy a bíróság már jogerősen elbírált.

(7) Ha az elszámolás vitatására jogosult ugyanazon okból nyújt be panaszt, amely okból már más az adott elszámolást vitatta, a pénzügyi intézménynek álláspontja közlésekor elegendő korábbi álláspontjáról, ha pedig a panaszt orvosolta, akkor - az új elszámolás másolatának egyidejű megküldésével - erről az elszámolás vitatására jogosult részére tájékoztatást adnia. Ha az elszámolást olyan okból vitatják, amelyet a bíróság már jogerősen elbírált, a pénzügyi intézménynek erről is tájékoztatást kell adnia.”

(4) Az Elszámolási törvény 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Pénzügyi Békéltető Testület a 21. § (3) bekezdése szerinti kérelmet háromtagú tanácsban eljárva, az eljárás írásbeli lefolytatásával bírálja el azzal, hogy ha megítélése szerint az ügy körülményei indokolják, meghallgatást tarthat. A tanács egyezséget jóváhagyó vagy kötelezést tartalmazó határozattal dönt, vagy a kérelmet elutasítja és az eljárást megszünteti. A tanács a kérelmet elutasítja és az eljárást megszünteti abban az esetben is, ha a kérelem nem alkalmas az érdemi elbírálásra.”

(5) Az Elszámolási törvény 22. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A 20. § (3) bekezdése szerinti esetben a Pénzügyi Békéltető Testület az eljárását felfüggeszti. A felfüggesztés időtartama az eljárás határidejébe nem számít bele. Az eljárás folytatásának akkor van helye, ha

a) a pénzügyi intézmény a panaszt elutasítja és a pénzügyi intézmény álláspontjának kézbesítésétől számított 30 napon belül az elszámolás vitatására jogosult nem kezdeményezi a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását és a kézbesítéstől számított 40 nap eltelt vagy

b) a pénzügyi intézmény panaszeljárásával szemben az elszámolás vitatására jogosult a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezi.

(1b) Ha a Pénzügyi Békéltető Testület az eljárását az (1a) bekezdés b) pontja alapján folytatja, a Pénzügyi Békéltető Testület a kérelmeket együtt bírálja el.

(1c) A Pénzügyi Békéltető Testület az eljárását megszünteti, ha a pénzügyi intézmény - az új elszámolás megküldésével - azt jelenti be, hogy panasz alapján új elszámolást készített. A Pénzügyi Békéltető Testületnek az eljárást megszüntető döntésében tájékoztatnia kell a kérelmezőt arról, hogy az új elszámolással szemben a pénzügyi intézménynél panaszt nyújthat be.”

(6) Az Elszámolási törvény 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az eljáró tanács a pénzügyi intézményt értesíti a kérelem benyújtásáról és egyidejűleg a kérelem másolatát megküldi a pénzügyi intézménynek. Az eljáró tanács az értesítésben a pénzügyi intézményt felszólítja, hogy 15 napon belül válasziratban nyilatkozzon a fogyasztó igényének jogosságáról és elektronikus adathordozón a Pénzügyi Békéltető Testület által megadott módon és formátumban küldje meg a fogyasztóval közölt elszámolást, továbbá az annak alapjául szolgáló adatokat. Az eljáró tanács felhívja a pénzügyi intézményt arra is, hogy válasziratát közvetlenül a fogyasztónak is küldje meg és egyezségi ajánlat esetén azt legkésőbb az értesítésben foglalt határidőre közölje. Ha a felek között egyezség születik, az egyezség tényéről a pénzügyi intézmény az eljáró tanácsot értesíti, és az aláírt egyezséget 8 napon belül megküldi. Az írásbeli egyezség kézhezvételét követően a tanács az egyezséget jóváhagyja, ha az megfelel a jogszabályoknak.

(2a) Ha az eljáró tanács meghallgatást tart, a meghallgatás kitűzött időpontjáról a (2) bekezdésben meghatározott válaszirat beérkezését követően a feleket kellő időben, de legalább a meghallgatást 8 nappal megelőzően írásban értesíti.”

(7) Az Elszámolási törvény 22. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha az elszámolás vitatására jogosult ugyanazon okból benyújtott panasz alapján kéri a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását, amely okból már más az adott elszámolást vitatta és amely tekintetében

a) a Pénzügyi Békéltető Testület olyan döntést hozott, amely miatt határidőben nem kezdeményezték a bíróság eljárását vagy

b) a bíróság határozatot hozott,

a Pénzügyi Békéltető Testületnek elegendő ennek tényére utalnia a panasz elutasításakor.”

(8) Az Elszámolási törvény 25. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A fogyasztó mint kérelmező az elszámolást készítő pénzügyi intézmény mint kérelmezett ellen, a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását követően, a Pénzügyi Békéltető Testület eljárást megszüntető döntésének vagy a 21. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kérelem alapján a helyes elszámolást megállapító határozatának a fogyasztó részére történő kézbesítését követő 30 napon belül a Pénzügyi Békéltető Testület eljárást megszüntető döntésének vagy a helyes elszámolást megállapító határozatának hatályon kívül helyezése iránt polgári nemperes eljárást kezdeményezhet. Ha a fogyasztó a kérelem előterjesztésében akadályozva van, akkor az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül, de legkésőbb 2016. október 31. napjáig kell a kérelmet előterjesztenie.

(2) A kérelmező a kérelmet elutasító és az eljárást megszüntető döntéssel szemben benyújtott kérelmében kérheti, hogy a bíróság határozatában állapítsa meg, hogy

a) a pénzügyi intézmény elszámolása, illetve a Pénzügyi Békéltető Testület döntése jogszabályt sért, a Pénzügyi Békéltető Testület jogszabálysértő határozatát helyezze hatályon kívül és kötelezze a pénzügyi intézményt új elszámolás készítésére,

b) a panasz nem volt elkésett és így a panasz elutasításának nem volt helye, ezért a pénzügyi intézmény a panaszeljárás keretében a panasszal érdemben köteles foglalkozni és a panaszeljárást az arra irányadó szabályok szerint lefolytatni,

c) a pénzügyi intézménynek a kérelmezővel szemben az elszámolási kötelezettsége a 2014. évi XXXVIII. törvény, illetve e törvény szerint fennáll és kötelezze a kérelmezettet az elszámolásra vagy

d) - ha a Pénzügyi Békéltető Testület a fogyasztó kérelmét nem a kérelem megalapozatlansága miatt utasította el és szüntette meg az eljárást - a Pénzügyi Békéltető Testület döntése jogszabályt sért, azt helyezze hatályon kívül és kötelezze a Pénzügyi Békéltető Testületet új eljárás lefolytatására.

(3) Ha a Pénzügyi Békéltető Testület határozatában a fogyasztó kérelmétől eltérően állapítja meg a helyes elszámolást, a kérelmező kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület határozata jogszabályt sért, azt helyezze hatályon kívül és kötelezze a Pénzügyi Békéltető Testületet új eljárás lefolytatására.

(4) A kérelmező a (2) bekezdés a) pontja és - ha a kérelmező a fogyasztó - a (3) bekezdés szerinti kérelmében kizárólag olyan helytelen adatra, illetve számítási hibára alapítva kérheti annak megállapítását, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása jogszabályt sért, amelyre hivatkozással a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását is kérte. Ha a kérelmező pénzügyi intézmény, a (3) bekezdés szerinti kérelmét kizárólag olyan tényekre alapíthatja, amelyekkel kimutatja, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület határozata jogszabályt sért.”

(9) Az Elszámolási törvény 25. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A kérelmező a (2) bekezdés d) pontja szerinti kérelmében kizárólag olyan indokot adhat elő annak alátámasztására, hogy a panasz elutasításának miért nem volt helye, amelyekkel kimutatja, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület döntése jogszabályt sért.”

(10) Az Elszámolási törvény 27. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A polgári nemperes eljárás lefolytatására a fogyasztó lakóhelye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság - a Fővárosi Törvényszék illetékességi területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság - illetékes. Belföldi lakóhely hiányában az illetékességet a fogyasztó tartózkodási helye alapozza meg; ha a fogyasztó tartózkodási helye ismeretlen vagy külföldön van, az utolsó belföldi lakóhely irányadó, ha pedig ez nem állapítható meg vagy a fogyasztónak belföldön lakóhelye nem is volt, az illetékességet a pénzügyi intézmény székhelye alapítja meg. A (3) bekezdés d) pontja szerinti nemperes eljárás lefolytatására az a bíróság illetékes, amelyik előtt a felfüggesztett eljárás folyamatban van.

(2) A kérelmet a Pénzügyi Békéltető Testülethez kell benyújtani. A Pénzügyi Békéltető Testület a kérelmet az ügy irataival együtt, a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a bírósághoz továbbítja. A kérelmezőnek és a kérelmezettnek a beadványt - ha jogszabály a beadványra űrlapot rendszeresít - űrlapon kell benyújtania.”

(11) Az Elszámolási törvény 27. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 20. § (3) bekezdése szerinti esetben a bíróság az eljárást felfüggeszti. A felfüggesztett eljárást folytatni kell, ha

a) a pénzügyi intézmény a panaszt elutasítja és a pénzügyi intézmény álláspontjának kézbesítésétől számított 30 napon belül az elszámolás vitatására jogosult nem kezdeményezi a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását,

b) a Pénzügyi Békéltető Testület bejelenti, hogy a felek - a kérelmezővel együtt - egyezséget kötöttek,

c) a pénzügyi intézmény panaszeljárásával szemben az elszámolás vitatására jogosult a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezi, és a Pénzügyi Békéltető Testület kérelmet elutasító és az eljárást megszüntető döntésével szemben a kérelmező 30 napon belül nem kérelmezte polgári nemperes eljárás lefolytatását vagy

d) a pénzügyi intézmény panaszeljárásával szemben az elszámolás vitatására jogosult a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezte, és a Pénzügyi Békéltető Testület kérelmet elutasító és az eljárást megszüntető döntésével szemben a kérelmező polgári nemperes eljárás lefolytatását kérelmezte.

(4) Az eljárás felfüggesztésére a Pp. 155. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a felfüggesztést elrendelő bírósági határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

(5) A bíróságnak a felfüggesztett eljárást meg kell szüntetnie, ha a Pénzügyi Békéltető Testület megállapította a helyes elszámolást és kötelezte a pénzügyi intézményt annak végrehajtására, és a pénzügyi intézmény a Pénzügyi Békéltető Testület határozata ellen nem kezdeményezte polgári nemperes eljárás lefolytatását. A bíróságnak az eljárást megszüntető végzésében tájékoztatnia kell a kérelmezőt arról, hogy az új elszámolással szemben a pénzügyi intézménynél panaszt nyújthat be.

(6) Ha a bíróságnak a felfüggesztett tárgyalást a (3) bekezdés d) pontja alapján kell folytatnia, a bíróság a kérelmeket egyesíti.”

(12) Az Elszámolási törvény 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A polgári nemperes eljárásban a bíróság kizárólag azon iratok és adatok alapján dönt, amelyek a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása során rendelkezésre álltak. Az eljárásban egyéb bizonyításnak helye nincs.”

(13) Az Elszámolási törvény 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bíróság - ha a döntéshez szükséges - a feleket meghallgathatja.”

(14) Az Elszámolási törvény 28. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A 22. § (5) bekezdése szerinti esetben a bíróságnak elegendő azt vizsgálnia, hogy a kérelmező olyan okból benyújtott panasz alapján kéri-e a bíróság eljárását, amely okból már más az adott elszámolást vitatta, és amelyet a Pénzügyi Békéltető Testület vagy a bíróság már jogerősen elbírált.”

(15) Az Elszámolási törvény 32. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Felügyelet ellenőrzési eljárásának alapjául szolgál különösen a pénzügyi intézmény által a fogyasztók nagy számát érintően folytatott olyan gyakorlat, amely - a kölcsönszerződés vagy a pénzügyi lízingszerződés fogyasztói jellegének el nem ismerésével, azok eltérő minősítésével vagy ilyen jellegére vonatkozó megváltozott álláspontjának kinyilvánításával - az elszámolási kötelezettség teljesítésének elhárítására, illetve az elszámolás iránti igények benyújtásának megakadályozására irányul.”

(16) Az Elszámolási törvény 18. alcíme a következő 42/A. §-sal egészül ki:

„42/A. § A jelzálogjoggal biztosított fogyasztói kölcsönszerződésből eredő követelésen alapuló végrehajtási eljárások tekintetében, ha a 41. §-ban és a 42. §-ban foglalt feltételek 2015. szeptember 15. napján vagy azt megelőzően következnek be, akkor a 41. §-ban és 42. §-ban meghatározott határidők kezdő időpontja 2015. szeptember 16. napja.”

(17) Az Elszámolási törvény 19. alcíme a következő 43/A. §-sal egészül ki:

„43/A. § A jelzálogjoggal biztosított fogyasztói kölcsönszerződésből eredő követelésen alapuló, a 2014. évi XXXVIII. törvény 18. §-ában szabályozott eljárások tekintetében, ha a 43. §-ban foglalt feltételek 2015. szeptember 15. napján vagy azt megelőzően következnek be, akkor a 43. §-ban meghatározott határidők kezdő időpontja 2015. szeptember 16. napja.”

(18) Az Elszámolási törvény a következő 46/A. §-sal egészül ki:

„46/A. § Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy az e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásban alkalmazandó papír alapú űrlapokat, azok tartalmi és formai kellékeit, az űrlapokhoz csatolható mellékleteket, valamint az űrlapok közzétételének módját rendeletben határozza meg.”

(19) Az Elszámolási törvény a következő 48. §-sal egészül ki:

„48. § (1) E törvénynek a banki elszámolás során tapasztalt visszaélések elleni fellépéshez szükséges törvények módosításáról szóló 2015. évi LII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) Ha a Módtv. hatályba lépésekor a 18. § (1) bekezdése szerinti határidő már megkezdődött vagy eltelt, az elszámoláson címzettként nem szerepelt elszámolás vitatására jogosult személy esetében a 18. § (1) bekezdése szerinti 30 napos határidőt a Módtv. hatályba lépésétől kell számítani.”

(20) Az Elszámolási törvény 23. § (1) bekezdésében a „megváltoztatását” szövegrész helyébe a „hatályon kívül helyezését” szöveg lép.

2. § (1) Az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) a következő 7/A. alcímmel egészül ki:

7/A. Fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás

16/A. § Az MNB a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB törvény) szerinti - hivatalból megindítható - fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás keretében vizsgálja, hogy a pénzügyi intézmények az e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban foglaltaknak megfelelően jártak-e el. Az MNB a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során az MNB törvény 81-89/B. §-ában foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával jár el.”

(2) Az Fttv. 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép ki:

„(4) A pénzügyi intézménynek a (2) bekezdésben meghatározott fogyasztói kölcsönszerződés hátralévő futamidejét úgy kell megállapítania, hogy az árfolyamgát törvényben meghatározott, a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának kezdő időpontjától számított hatvanadik hónapot követően esedékes törlesztőrészletek nem haladhatják meg az árfolyamgát törvényben meghatározott, a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának kezdő időpontjától számított hatvanadik hónapban esedékes törlesztőrészlet 115 százalékát, vagy ha ez a mérték nem biztosítható, akkor a fogyasztó számára legkedvezőbb mértékű törlesztőrészletet. A fogyasztói kölcsönszerződés módosulása során a 4. § szerint kell eljárni.”

(3) Az Fttv. 18. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A fogyasztó a (2) bekezdésben meghatározott fogyasztói kölcsönszerződések esetében - az árfolyamgát törvényben meghatározott rögzített árfolyam alkalmazási időszak kezdő időpontjától számított hatvanadik hónapig - bármikor kezdeményezheti a fogyasztói kölcsönszerződés olyan módosítását, amely alapján a (2) bekezdésben meghatározott időszak alatt is az ott meghatározott törlesztőrészletnél magasabb törlesztőrészletet fizet. A felek a kezdeményezés kézhezvételét követő harminc nap utáni első törlesztőrészlet esedékességétől a szerződést a kezdeményezésnek megfelelően módosítják. A szerződés módosítása során a 4. § szerint kell eljárni, valamint a szerződés módosítását követően a (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.”

(4) Az Fttv. 19. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a 7. alcím szerinti polgári nemperes eljárásban alkalmazandó papír alapú űrlapokat, azok tartalmi és formai kellékeit, az űrlapokhoz csatolható mellékleteket, valamint az űrlapok közzétételének módját.”

3. § Ez a törvény a kihirdetését követő 10. napon lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére