Időállapot: közlönyállapot (2015.VI.4.)

2015. évi LXV. törvény

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról * 

1. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 4. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„1. alapfeladat: a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában foglalt köznevelési feladat, amely

a) óvodai nevelés,

b) nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése,

c) általános iskolai nevelés-oktatás,

d) nemzetiséghez tartozók általános iskolai nevelése-oktatása,

e) kollégiumi ellátás,

f) nemzetiségi kollégiumi ellátás,

g) gimnáziumi nevelés-oktatás,

h) szakgimnáziumi nevelés-oktatás,

i) szakközépiskolai nevelés-oktatás,

j) szakiskolai és készségfejlesztő speciális szakiskolai nevelés-oktatás,

k) nemzetiség gimnáziumi nevelés-oktatása,

l) nemzetiség szakgimnáziumi nevelés-oktatása,

m) nemzetiség szakközépiskolai nevelés-oktatása,

n) Köznevelési és Szakképzési Hídprogram keretében folyó nevelés-oktatás,

o) felnőttoktatás,

p) alapfokú művészetoktatás,

q) fejlesztő nevelés-oktatás,

r) pedagógiai szakszolgálati feladat,

s) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása,

t) azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai nevelése, iskolai nevelése-oktatása, kollégiumi ellátása, akik az e célra létrehozott gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, kollégiumi csoportban eredményesebben foglalkoztathatóak,

u) a gyermekgyógyüdülőkben, egészségügyi intézményekben rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás,

v) pedagógiai-szakmai szolgáltatás,

w) utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat működtetése

lehet,”

2. § Az Nkt. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai a következők:

a) az óvodai nevelés szakasza, amely a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi,

b) az alapfokú nevelés-oktatás szakasza, amely az első évfolyamon kezdődik, a nyolcadik évfolyam végéig tart és két részre tagolódik:

ba) az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó alsó, és

bb) az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozat,

c) a középfokú nevelés-oktatás szakasza, amely - a hat és nyolc évfolyammal működő gimnázium kivételével - a kilencedik évfolyamon kezdődik és a tizenkettedik, szakközépiskola esetében a tizenharmadik évfolyam végén fejeződik be,

d) az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza, amely az alapfokú nevelés-oktatás szakasza után kezdődik, és szakgimnáziumban a tizenharmadik vagy a tizennegyedik, szakközépiskolában a tizenegyedik, szakiskolában a kerettantervben meghatározott évfolyamon fejeződik be.”

3. § Az Nkt. 6. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Aki szakiskolában államilag elismert szakképesítést szerzett és a szakközépiskolában érettségi vizsgát kíván tenni, annak a (2) bekezdés e) pontjában foglalt tantárgyból nem kell számot adnia a tudásáról.”

4. § Az Nkt. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A köznevelési rendszer intézményei:

a) óvoda,

b) általános iskola,

c) gimnázium,

d) szakgimnázium,

e) szakközépiskola [a továbbiakban a c)-e) pont alattiak együtt: középiskola],

f) szakiskola és a készségfejlesztő speciális szakiskola [a továbbiakban a d)-f) pont alattiak együtt: szakképző iskola; a továbbiakban a c)-f) pont alattiak együtt: középfokú iskola],

g) alapfokú művészeti iskola [a továbbiakban a b)-g) pont alattiak együtt: iskola],

h) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény,

i) kollégium [a továbbiakban az a)-i) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény],

j) pedagógiai szakszolgálati intézmény,

k) pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény [a továbbiakban az a)-k) pont alattiak együtt: köznevelési intézmény].”

5. § Az Nkt. 9. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) A nyolcadik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány - iskolatípustól függetlenül - alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. Alapfokú iskolai végzettség a Szakképzési Hídprogramban is szerezhető.

(6) A középiskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány, továbbá a szakközépiskolában iskolai rendszerű szakképzés keretében szerzett Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít.”

6. § Az Nkt. 10. és 11. alcíme helyébe a következő alcímek lépnek, ezzel egyidejűleg az Nkt. a következő 11/A. alcímmel egészül ki:

10. A szakgimnázium

12. § (1) A szakgimnáziumnak szakmai érettségi végzettséget adó érettségire és ehhez kapcsolódó szakképesítés megszerzésére, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama és a szakképzésről szóló törvény alapján az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakgimnáziumban a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. Szakgimnáziumnak minősül az az intézmény is, amely a szakképzésről szóló törvény szerint kizárólag a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára készít fel.

(2) A szakgimnáziumban az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítéshez kapcsolódóan tehető szakmai érettségi vizsga, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető.

(3) A kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig az ágazathoz tartozó szakképesítések közös tartalmi elemeit, valamint az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés tartalmi elemeit magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett.

(4) A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi végzettséget szerzett tanulók részére a szakgimnáziumban az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítés keretében a szakképzési évfolyamok száma kettő. Ebben az esetben a szakgimnázium a komplex szakmai vizsgára történő felkészítést a tizenharmadik-tizennegyedik (első-második szakképzési) évfolyamon szervezi meg.

(5) Ha a művészeti szakgimnázium a tehetséggondozás keretében művészeti szakvizsgára készít fel, a szakképzés és az alapfokú, továbbá a középfokú iskolai nevelés-oktatás szakasza követelményeinek teljesítése egymástól függetlenül is folyhat (a továbbiakban: párhuzamos oktatás).

(6) Párhuzamos oktatás esetén a tanuló az alapfokú, továbbá a középfokú iskolai nevelés-oktatás szakasza és a szakképzés követelményeit ugyanabban az iskolában, eltérő évfolyamokon is teljesítheti, a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint a nevelő és oktató munka az ötödik, hetedik vagy a kilencedik évfolyamon kezdődhet, a tanuló heti óraszáma legfeljebb negyven óra.

11. A szakközépiskola

13. § (1) A szakközépiskolának öt évfolyama van, amelyből

a) három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyam, valamint

b) további kettő, érettségi vizsgára felkészítő évfolyam.

(2) Szakközépiskolának minősül az az intézmény is, amely a szakképzésről szóló törvény szerint kizárólag szakmai elméleti és gyakorlati oktatást folytat a szakképzési évfolyamokon.

(3) A szakközépiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések körében a szakképzési kerettanterv szerint folyhat szakképzés. A közismereti oktatás a szakközépiskolában a szakközépiskolai közismereti kerettanterv alapján folyik. A szakközépiskolában a szakmai vizsgára történő felkészítésre vonatkozó további rendelkezéseket a szakképzésről szóló törvény határozza meg. A szakközépiskolában, ha a művészeti szakmai vizsgára készít fel, párhuzamos oktatás is folyhat.

(4) A szakközépiskolában államilag elismert szakképesítést szerzett tanuló dönt arról, hogy továbbtanul-e az érettségi vizsgára felkészítő további két évfolyamon.

(5) Alapfokú iskolai végzettség hiányában a szakközépiskolába történő felvétel feltétele:

a) a tizennegyedik életév betöltése, és

b) a szakközépiskolában szervezett Szakképzési Hídprogram szerinti tanév teljesítése.

11/A. Szakiskola és készségfejlesztő speciális szakiskola

13/A. § (1) A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelés-oktatása céljából

a) a szakiskola a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtthaladásra képtelen tanulókat készíti fel szakmai vizsgára és nyújt részükre a munkába álláshoz és az életkezdéshez szükséges ismereteket,

b) a készségfejlesztő speciális szakiskola a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását.

(2) A szakiskolában, készségfejlesztő speciális szakiskolában az évfolyamok száma a speciális kerettanterv szerint meghatározott.”

7. § Az Nkt. 12. alcíme helyébe a következő alcím lép:

12. Köznevelési és Szakképzési Hídprogramok

14. § (1) A Köznevelési és Szakképzési Hídprogramok segítséget nyújtanak a tanulónak a középfokú nevelés-oktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz vagy a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez a komplex, tanulmányi, szociális, kulturális, képességbeli és személyiségfejlesztést támogató pedagógiai tevékenységgel.

(2) A Köznevelési Hídprogram kerettantervét az oktatásért felelős miniszter rendeletben adja ki. A Szakképzési Hídprogram kerettantervét a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az oktatásért felelős miniszter egyetértésével és a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter véleményének kikérésével rendeletben adja ki.

(3) A Köznevelési Hídprogramban közreműködő intézményeket az állami intézményfenntartó központ jelöli ki. A Szakképzési Hídprogramban közreműködő intézményeket a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter - az általuk fenntartott szakképző iskolák tekintetében - az oktatásért felelős miniszter véleményének kikérésével és a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter egyetértésével jelöli ki.”

8. § Az Nkt. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A többcélú intézmény lehet

a) egységes óvoda-bölcsőde,

b) óvoda-bölcsőde,

c) egységes iskola vagy összetett iskola,

d) közös igazgatású köznevelési intézmény,

e) általános művelődési központ,

f) egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény (a továbbiakban: EGYMI),

g) a szakképzési törvény szerinti szakképzési centrum.”

9. § Az Nkt. 41. § (7) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A gyermek, tanuló adatai közül)

i) a szakképzésről szóló törvény 46. § (1a) bekezdésében meghatározott igazolás kiállítása és a tanulószerződés megkötésének elősegítése céljából a szakképzésről szóló törvény 87. §-ában meghatározott adat a területileg illetékes gazdasági kamara részére”

(továbbítható.)

10. § Az Nkt. 53. § (2) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Megszűnik a tanulói jogviszony)

d) szakgimnáziumi tanulmányok esetén az utolsó középiskolai évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján, ha a tanuló a szakképzésben nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább,

e) szakképző iskolában, ha

ea) a tanuló jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján,

eb) a tanuló nem jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány kiállítása napján,

ec) az államilag elismert szakképesítést szerzett, szakközépiskolában tanuló arról döntött, hogy továbbtanul az érettségi vizsgára felkészítő tizenkettedik és tizenharmadik évfolyamon, az utolsó évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján,

ed) a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált és az iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább,

ee) a Szakképzési Hídprogramban, ha a nem tanköteles tanuló a program követelményeit teljesítette, vagy a tanulmányait félbehagyta,”

11. § Az Nkt. 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben csak a megismételt évfolyamról kap bizonyítványt a tanuló. Középfokú iskolai tanulmányok folytatása esetén a sikeresen teljesített kilencedik évfolyam megismétlését az iskola igazgatója a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal akkor engedélyezheti, ha arra a gimnáziumi nevelés-oktatásba vagy az iskolai rendszerű szakképzésbe történő bekapcsolódás vagy másik szakképesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása vagy másik tanulmányi terület választása miatt van szükség.”

12. § (1) Az Nkt. 60. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben

a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhetedik,

b) gimnázium és szakképző iskola esetén huszonötödik

életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.”

(2) Az Nkt. 60. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint. Gimnáziumban a nappali oktatás munkarendje szerint azok részére szervezhető meg az oktatás, akik nem kizárólag felnőttoktatásban vehetnek részt. Szakképző iskolában a nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás azok számára szervezhető meg, akik még nem rendelkeznek szakképesítéssel. A nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább kilencven százalékát el kell érnie.”

13. § Az Nkt. 76. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény és a szakképzési centrum feladatainak ellátását szolgáló, települési önkormányzati tulajdonú ingatlan és ingó vagyonra vonatkozóan az állami intézményfenntartó központot, a szakképzési centrum fenntartóját

a) ingyenes vagyonkezelői jog illeti meg, ha a köznevelési intézményt települési önkormányzat nem működteti,

b) ingyenes használati jog illeti meg, ha a köznevelési intézményt települési önkormányzat működteti,

mindaddig, amíg a köznevelési közfeladat állami intézményfenntartó központ vagy a szakképzési centrum részéről történő ellátása az adott ingatlanban meg nem szűnik.

(6) Az állami intézményfenntartó központ, valamint a szakképzési centrum fenntartója ingyenes vagyonkezelői vagy ingyenes használati jogának fennállása alatt a köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont a települési önkormányzat nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, bérbe csak abban az esetben adhatja, ha a köznevelési intézményt működteti, és a bérbeadás a köznevelési feladat ellátását nem veszélyezteti. A bérbeadás az érintett köznevelési intézményben folyó köznevelési feladatellátást akkor nem veszélyezteti, ha nem gátolja a pedagógiai programban, az SZMSZ-ben vagy a házirendben meghatározott feladatok végrehajtását.”

14. § Az Nkt. 99. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:

„(15) 2016. szeptember 1-jétől szakközépiskolában a középfokú nevelés-oktatásban a 9-11. évfolyamon főiskolai szintű végzettséggel és tanári szakképzettséggel is betölthető pedagógus-munkakör, feltéve, hogy a mesterfokozatú, a tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséget és szakképzettséget 2021. szeptember 1-jéig megszerzi az érintett. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni és pedagógus-munkakörben a szakközépiskolában továbbra is alkalmazható, de az érettségi vizsgán vizsgáztató tanár nem lehet az, akinek a rá irányadó öregségi nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tíz évnél kevesebb ideje van hátra.”

15. § Az Nkt. 54. alcíme a következő 99/D. §-sal egészül ki:

„99/D. § (1) Az e törvény 2016. augusztus 31-éig hatályos rendelkezései szerinti szakközépiskolai, szakiskolai és speciális szakiskolai nevelés-oktatásban utoljára a 2015/2016. tanévben indítható kilencedik vagy nyelvi előkészítő évfolyam.

(2) Az e törvény 2016. augusztus 31-éig hatályos rendelkezései szerinti

a) szakközépiskolai nevelés-oktatást szakgimnáziumban,

b) szakiskolai nevelés-oktatást szakközépiskolában,

c) speciális és készségfejlesztő speciális szakiskolai nevelés-oktatást szakiskolában

kell 2016. szeptember 1-jétől kifutó jelleggel megszervezni.

(3) A (2) bekezdés szerint kell biztosítani 2016. augusztus 31-étől kifutó jelleggel a korábbi szakiskolai nevelés-oktatást.

(4) A szakképzési centrum az állami intézményfenntartó központtól átvett gimnáziumi intézményegységekben 2015. szeptember 1-jétől gimnáziumi alapfeladatot is elláthat. Ahol e törvény az önkormányzati működtetői kötelezettséggel kapcsolatosan állami intézményfenntartó központot említ, azon a szakképzési centrum által ellátott gimnáziumi alapfeladathoz kapcsolódóan a szakképzési centrumot is érteni kell.

(5) Középfokú végzettséget tanúsít a 2016. szeptember 1-jét megelőzően megkezdett szakiskolai tanulmányok keretében szerzett államilag elismert szakképesítést igazoló bizonyítvány.

(6) Ha a szakközépiskolai vagy szakiskolai nevelési-oktatási alapfeladatot ellátó köznevelési intézmény, többcélú intézmény fenntartói jogának az állami intézményfenntartó központtól a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter számára 2015. július 1-jével történő átadása miatt az állami intézményfenntartó központ fenntartásában maradó köznevelési intézményt, többcélú intézményt át kell szervezni, és az átszervezés miatt vagy azért, mert az intézményvezetői megbízás lejár, új intézményvezető megbízása válik szükségessé, az oktatásért felelős miniszter pályázat nélkül adhat legfeljebb egy évre szóló intézményvezetői megbízást az e törvényben az intézményvezetői megbízásra előírt feltételeknek megfelelő személynek az állami intézményfenntartó központ fenntartásában maradó, átszervezett köznevelési intézmény, többcélú intézmény vezetésére.”

16. § (1) Az Nkt. 3. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) Az Nkt. 4. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(3) Az Nkt. 8. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

17. § Az Nkt.

1. 2. § (1) bekezdésében az „az első szakképzettség” szövegrész helyébe az „a szakképzésről szóló törvényben meghatározott feltételek szerinti második szakképesítés”,

2. 4. § 31. pontjában a „szakközépiskola és a szakiskola” szövegrész helyébe a „szakképző iskola”,

3. 5. § (3) bekezdésében a „szakiskolában és a szakközépiskolában” szövegrész helyébe a „szakképző iskolában”, a „folyhat” szövegrész helyébe a „folyik”,

4. 5. § (4) bekezdésében a „szakiskolai” szövegrész helyébe a „szakközépiskolai”,

5. 6. § (1) bekezdésében a „munkakör betöltésére képesít” szövegrész helyébe a „szakképesítés megszerzését is magában foglalja”,

6. 6. § (2a) bekezdésében a „szakiskolában” szövegrész helyébe a „szakközépiskolában”,

7. 9. § (7) bekezdésében a „szakközépiskolában” szövegrész helyébe a „szakgimnáziumban”, a „szakközépiskola” szövegrész helyébe a „szakgimnázium”,

8. 21. § (3) bekezdés i) pontjában a „szakközépiskola” szövegrész helyébe a „szakgimnázium”,

9. 21. § (9) bekezdésében az „állami intézményfenntartó központnak” szövegrész helyébe az „állami intézményfenntartó központnak, szakképző iskola esetében az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek”,

10. 35. § (1) bekezdésében az „erkölcstan óra” szövegrész helyébe az „etika óra”, valamint a 35/A. §-ában az „erkölcstan óra” szövegrészek helyébe az „etika óra”,

11. 36. § (1) bekezdésében a „tevékenységi körének megállapítása” szövegrész helyébe az „alapfeladatának meghatározása”,

12. 36. § (3) bekezdésében a „szakközépiskola” szövegrész helyébe a „szakgimnázium”, a „szakiskola” szövegrész helyébe a „szakközépiskola”,

13. 36. § (4) bekezdés a) pontjában a „szakközépiskola” szövegrész helyébe a „szakgimnázium”, a „szakiskola” szövegrész helyébe a „szakközépiskola”,

14. 44. § (9) bekezdésében az „országos pedagógiai-szakmai ellenőrzések, illetve a pedagógusok minősítő vizsgájának, minősítő eljárásának lefolytatása céljából a kormányhivatal” szövegrész helyébe az „országos pedagógiai-szakmai ellenőrzések, illetve a pedagógusok minősítő vizsgájának, minősítő eljárásának lefolytatása céljából a hivatal”,

15. 45. § (7) bekezdésében a „Köznevelési Hídprogram” szövegrész helyébe a „Köznevelési és Szakképzési Hídprogram”,

16. 57. § (8) bekezdésében a „szakiskola” szövegrész helyébe a „szakközépiskola”, a „szakközépiskola” szövegrész helyébe a „szakgimnázium”,

17. 60. § (5) bekezdés a) pontjában a „7. § (1) bekezdés b)-e) és g) pontjában felsorolt” szövegrész helyébe a „7. § (1) bekezdés b)-f) és h) pontjában felsorolt”,

18. 60. § (6) bekezdésében a „tizenhat-húsz” szövegrész helyébe a „tizenhat-huszonnégy”,

19. 61. § (5) bekezdésében a „szakközépiskolában” szövegrész helyébe a „szakképző iskolában”,

20. 67. § (5) bekezdésében a „szakközépiskola” szövegrész helyébe a „szakgimnázium”,

21. 68. § (2) bekezdésében az „Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény kivételével az állami fenntartású köznevelési intézmény, továbbá az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény” szövegrész helyébe az „Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény, továbbá a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által fenntartott szakképzési centrum kivételével az állami fenntartású, az egyházi és magán köznevelési intézmény, valamint a többcélú intézmény”,

22. 70. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „és az általános művelődési központban” szövegrész helyébe az „, az általános művelődési központban és a szakképzési centrumban”,

23. 74. § (6) bekezdésében a „Ha az adatszolgáltatás nem vagy csak részben támasztja alá a működtetési képesség hiányát” szövegrész helyébe a „Ha a működtetési képesség hiánya nem támasztható alá”,

24. 76/A. §-ában az „A Központ” szövegrész helyébe az „Az állami intézményfenntartó központ, valamint a szakképzési centrum fenntartója”,

25. 77. § (2) bekezdés k) pontjában és 83. § (2) bekezdés a) pontjában a „tevékenységi körének” szövegrész helyébe az „alapfeladatának”,

26. 83. § (4) bekezdés f) pontjában a „szakközépiskola és szakiskola” szövegrész helyébe a „szakképző iskola”,

27. 94. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „Felhatalmazás” szövegrész helyébe a „Felhatalmazást”,

28. 98. § (6) bekezdésében az „erkölcstan tantárgy” szövegrész helyébe az „etika tantárgy”, az „erkölcstan oktatásához szükséges” szövegrész helyébe az „etika oktatásához szükséges”,

29. 98. § (10) bekezdésében a „szakiskolában” szövegrész helyébe a „szakközépiskolában”,

30. 5. mellékletének második alcímében az „intézményegységvezető-helyettes” szövegrész helyébe az „intézményegységvezető-helyettes, gyakorlati oktatásvezető”

szöveg lép.

18. § Hatályát veszti az Nkt.

a) 74. § (4) bekezdésében az „, az érintett köznevelési intézmény működtetésével kapcsolatos kiadásaira és a köznevelési intézmény működtetéséhez rendelkezésére álló bevételeire vonatkozó, jogszabályban meghatározott adatszolgáltatás mellett” szövegrész,

b) 74. (5) bekezdésében az „és ezt az érintett köznevelési intézmény működtetési adataira és a működtetéshez rendelkezésére álló bevételeire vonatkozó adatszolgáltatással igazolja. Ha az adatszolgáltatás nem vagy csak részben támasztja alá a működtetési képesség meglétét, a települési önkormányzat kérelme elutasításra kerül” szövegrész,

c) 74. § (6) bekezdésében az „, ennek érdekében adatot szolgáltat az érintett köznevelési intézmények működtetési adatairól, amelyek működtetését a települési önkormányzat nem tudja vállalni, továbbá a működtetéshez rendelkezésre álló bevételeiről” szövegrész,

d) 74. § (6) bekezdésében az „Amennyiben a települési önkormányzat a mentesülés iránti kérelem benyújtásakor az érintett köznevelési intézményeknek nem működtetője, úgy az érintett intézmények működési adatairól az állami intézményfenntartó központ szolgáltat adatot.” szövegrész,

e) 3. mellékletében foglalt táblázat 7. sora.

19. § Nem lép hatályba a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2014. évi CV. törvény 30. § 10. pontja.

20. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A 9. § 2015. július 1-jén lép hatályba.

(3) A 3. § 2016. január 1-jén lép hatályba.

(4) Az 1. §, a 2. §, a 4-7. §, a 14. §, a 16. § (1) és (2) bekezdése, a 17. § 4-8., 10., 12., 13., 15-17., 20., 28. és 29. pontja, valamint az 1. és 2. melléklet 2016. szeptember 1-jén lép hatályba.

(5) A 10. § 2018. szeptember 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 2015. évi LXV. törvényhez

1. Az Nkt. 3. mellékletében foglalt táblázat 6. sora helyébe a következő sor lép:

(A B C
1 A nevelő-oktató munka
pedagógiai szakaszai/
Nevelési-oktatási intézmények
Pedagógus-munkakör Az alkalmazáshoz szükséges
szakképzettség)
6 9-13. évfolyam középiskolában/középfokú
nevelés-oktatás
középiskolai tanár egyetemi szintű vagy mesterfokozatú, a tantárgynak megfelelő szakos tanár

2. Az Nkt. 3. mellékletében foglalt táblázat 10. és 11. sora helyébe a következő sorok lépnek:

(A B C
1 A nevelő-oktató munka
pedagógiai szakaszai/
Nevelési-oktatási intézmények
Pedagógus-munkakör Az alkalmazáshoz szükséges
szakképzettség)
10 Alapfokú művészeti iskola és művészeti szakközépiskola szakmai tantárgyat tanító tanár a művészeti tárgynak megfelelő szakirányú tanár, művészeti tárgynak megfelelő művész
11 Művészeti szakgimnázium szakmai tantárgyat tanító tanár a művészeti tárgynak megfelelő szakirányú egyetemi szintű vagy mesterfokozatú tanár, művészeti tárgynak megfelelő művész

2. melléklet a 2015. évi LXV. törvényhez

1. Az Nkt. 4. mellékletében foglalt táblázat 4. sora helyébe a következő sor lép:

(A B
1 Intézménytípus/Oktatási forma Osztály- és csoportlétszámok
2 BA
minimum
BB
maximum
BC
átlag)
4 Gyógypedagógiai óvodai csoport, iskolai
osztály, kollégiumi csoport
5 13 9

2. Az Nkt. 4. mellékletében foglalt táblázat 7. sora helyébe a következő sor lép:

(A B
1 Intézménytípus/Oktatási forma Osztály- és csoportlétszámok
2 BA
minimum
BB
maximum
BC
átlag)
7 Gimnázium és szakgimnázium 26 34 28

3. Az Nkt. 4. mellékletében foglalt táblázat 9. és 10. sora helyébe a következő sorok lépnek:

(A B
1 Intézménytípus/Oktatási forma Osztály- és csoportlétszámok
2 BA
minimum
BB
maximum
BC
átlag)
9 Szakközépiskola elméleti képzés 16 28 24
10 Szakgimnázium, szakközépiskola gyakorlati képzés 6 12 10

4. Az Nkt. 4. mellékletében foglalt táblázat 13. és 14. sora helyébe a következő sorok lépnek:

(A B
1 Intézménytípus/Oktatási forma Osztály- és csoportlétszámok
2 BA
minimum
BB
maximum
BC
átlag)
13 Művészeti szakgimnázium közismereti 14 29 23
14 Művészeti szakgimnázium szakmai elmélet 6 29 10

3. melléklet a 2015. évi LXV. törvényhez

Az Nkt. 8. mellékletében foglalt táblázat a következő 9. sorral egészül ki:

(A B C
1 Pótlék megnevezése Pótlék alsó határa Pótlék felső határa)
9 gyakorlati oktatás-vezetői 20 40

  Vissza az oldal tetejére