A gyermeknevelés költségeihez való állami hozzájárulás garanciáinak megteremtése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.
1. § (1) Családi pótlékra – a nemzetközi szerződésekben foglalt eltérésekkel – a Magyar Köztársaság területén tartózkodó az a
a) magyar állampolgár,
b) állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező nem magyar állampolgár
jogosult, aki háztartásában gyermeket nevel.
(2) Az ideiglenes hatályú beutalt, intézeti vagy állami nevelt gyermek után a gyermek- és ifjúságvédő intézet vezetője, illetve a nevelőszülőknél elhelyezett gyermek után a nevelőszülő jogosult családi pótlékra.
(3) A javítóintézetben vagy büntetésvégrehajtási intézetben lévő gyermek után – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a javítóintézet, illetőleg a büntetésvégrehajtási intézet vezetője jogosult a családi pótlék felvételére, amelyet köteles gyámhatósági fenntartású betétbe elhelyezni.
2. § Családi pótlék az után a gyermek után jár, aki
a) tizenhat évesnél fiatalabb,
b) tizenhat évesnél idősebb, de húsz évesnél fiatalabb és alap- vagy középfokú oktatási intézmény nappali, illetőleg a dolgozók általános vagy középiskolájának ifjúsági, fiatalkorú tagozatán tanul,
c) tartósan beteg, illetőleg testi vagy értelmi fogyatékos.
3. § (1) Nem jár családi pótlék a 2. § b) pontjában szereplő gyermek után, ha a gyermek – kivéve a szünidő tartamát – bármely, munkavégzésre irányuló jogviszony keretében elért keresettel (jövedelemmel) rendelkezik.
(2) Ha a 2. § c) pontjában említett személy bármely jogviszony keretében végzett munka alapján elért keresete (jövedelme) három egymást követő hónapban az öregségi nyugdíj legkisebb összegét [17/1975. (VI. 14.) MT rendelet 71. § (1) bekezdés] meghaladja, a családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól szüneteltetni kell mindaddig, amíg a kereset (jövedelem) ennél az összegnél magasabb.
4. § Ugyanazon gyermek után a családi pótlék egyidejűleg csak egy jogosultat illet meg.
5. § (1) A családi pótlék összege
| gyermekenként Ft/hó | összesen Ft/hó | |||
| a) | egy gyermek után | 1770 | 1770 | |
| b) | egy gyermek után egyedülállónak | 2070 | 2070 | |
| c) | egy gyermek után, ha korábban e gyermek figyelembevételével két gyermek után járt a családi pótlék | 2070 | 2070 | |
| d) | két gyermek után | 2070 | 4140 | |
| e) | két gyermek után egyedülállónak | 2200 | 4400 | |
| f) | három és minden további gyermek után | 2200 | ||
| g) | az ideiglenes hatályú beutalt, intézeti vagy állami nevelt, javító- vagy büntetésvégrehajtási intézetben lévő gyermek után | 2070 | ||
(2) Annál, aki 1980. július hónapban vagy azt követően három vagy több gyermek után volt jogosult családi pótlékra és a gyermekek száma kettőre vagy egyre csökkent, a családi pótlék összege gyermekenként havi 2200 forint.
(3) Egy gyermek után is havi 2200 forint családi pótlék jár annak, akit mint egyedülállót e gyermek figyelembevételével 1980. július hónapban vagy azt követően két vagy több gyermek után megillette a családi pótlék és továbbra is egyedülálló.
(4) Havi 2550 forint a családi pótlék összege a tartósan beteg, illetve testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után.
(5) Ha a két gyermek közül az egyik gyermek tartósan beteg, illetve testi vagy értelmi fogyatékos, a két gyermek után összesen havi 4750 forint családi pótlék jár.
(6) Ha a családi pótlék az (5) bekezdés rendelkezése szerinti összegben jár és a tartósan beteg, illetve testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után a családi pótlékra jogosultság megszűnik, a másik gyermek után havi 2200 forint családi pótlék jár.
(7) Havi 2550 forint a családi pótlék összege a nevelőszülő háztartásában lévő ideiglenes hatályú beutalt, intézeti vagy állami nevelt gyermek után.
(8) Ha a (7) bekezdésben szereplő gyermek tartósan beteg, illetve testi vagy értelmi fogyatékos, a családi pótlék havi összege 2950 forint.
(9) A (7)–(8) bekezdésben foglalt összegű családi pótlék illeti meg a nevelőszülőt abban az esetben is, ha a háztartásában lévő gyermek állami gondozása megszűnik és a 2. §-ban foglalt feltételek még fennállnak.
(10) Az (1)–(8) bekezdésben meghatározott családi pótlék a gyermek hároméves koráig 100 forinttal emelt összegben jár.
6. § A családi pótlék összegének év eleji vagy évközi emeléséről az Országgyűlés az éves költségvetés elfogadása, illetve annak módosítása során dönt.
7. § (1) A családi pótlékra vonatkozó igényt a jogosult szóban vagy írásban egyaránt előterjesztheti. Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni.
(2) A családi pótlékra vonatkozó igényt
a) ha a munkaadónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik, a munkaadónál,
b) ha a jogosult munkabérét a tanácsi költségvetési elszámoló hivatal folyósítja, a tanácsi költségvetési elszámoló hivatalnál,
c) ha a jogosult nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy egyéb nyugdíjszerű rendszeres ellátásban részesül, a nyugdíjfolyósító szervnél,
d) egyéb esetekben a jogosult állandó lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnál (kirendeltségnél)
kell előterjeszteni.
(3) A családi pótlékra vonatkozó igényt a (2) bekezdésben felsorolt szervek bírálják el, illetve gondoskodnak az ellátás folyósításáról.
(4) A családi pótlékot a társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap utolsó napjáig, a nyugdíjfolyósító szerv a tárgyhavi nyugellátással, egyéb nyugdíjszerű ellátással együtt, a munkaadó a tárgyhónapra járó munkabér végelszámolásakor folyósítja.
(5) A családi pótlék igény elutasításáról, a nyugellátással, baleseti nyugellátással együtt megállapított, illetve folyósított családi pótlék megszüntetéséről, szüneteltetéséről határozatot kell hozni.
8. § (1) Ha az igényelbírálás után megállapítják, hogy az igényt tévesen utasították el, vagy a jogosultnak tévesen alacsonyabb összegű családi pótlékot állapítottak meg vagy folyósítottak, a hiba felfedezését megelőző öt évre járó ellátást utólag ki kell fizetni.
(2) A jogosult halála esetén az esedékes és fel nem vett családi pótlék azt a személyt illeti meg, aki az elhalálozást követően a családi pótlékra jogosító gyermek neveléséről háztartásában gondoskodik.
(3) Az esedékessé vált és fel nem vett családi pótlékot az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni.
9. § A családi pótlékkal kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.
10. § (1) Az, aki a családi pótlékot jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a kiutalástól számított harminc napon – nyugellátással, baleseti nyugellátással és egyéb nyugdíjszerű ellátással együtt folyósított családi pótlék esetén kilencven napon – belül határozattal kötelezték.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett családi pótlékot csak attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható.
11. § (1) A családi pótlékot folyósító szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett családi pótlékot, ha a jogalap nélküli folyósítás mulasztásának vagy tévedésének a következménye.
(2) Ha a családi pótlék jogalap nélküli felvétele egyéb szerv valóságtól eltérő adatigazolásának a következménye, a jogalap nélkül felvett családi pótlékot az egyéb szerv köteles megtéríteni.
(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettség csak akkor állapítható meg, ha a családi pótlékot a 10. § (1) bekezdése alapján visszakövetelni nem lehet.
(4) Ha a családi pótlék jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért a családi pótlékot folyósító vagy egyéb szervet és a családi pótlékot felvevőt is felelősség terheli, a jogalap nélkül felvett családi pótlékot közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetőleg visszafizetni. Ha a közrehatásuk aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyenlő arányban kell megtérítésre, illetőleg visszafizetésre kötelezni.
12. § A családi pótlékot folyósító szerv a 10. § (2) bekezdésén, az illetékes társadalombiztosítási szerv a 11. § (1), (2), (4) bekezdésén alapuló követelését öt év alatt – ha a követelésre alapot adó magatartás bűncselekmény, öt éven túl is, mindaddig, amíg a büntethetőség el nem évül – fizetésre kötelező határozattal érvényesítheti.
13. § (1) A családi pótlékot megállapító és folyósító szervek kötelesek az általuk elbírált igényekről, a kifizetett ellátásokról nyilvántartást vezetni és elszámolást készíteni.
(2) A családi pótlékban részesülő az igényelbíráló szervnek minden olyan tényt, illegőleg adatot nyolc napon belül bejelent, amely jogosultságát, a családi pótlék összegét érinti.
(3) A családi pótlékra jogosult az igényelbíráló szerv felhívására nyilatkozatot ad, illetve igazolást nyújt be.
14. § (1) E törvény 1990. április 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első ízben az 1990. április hónapra járó családi pótlékra kell alkalmazni.
(2) A családi pótlék megállapításának és folyósításának ügyviteli rendjére, a jogorvoslatra, az igényérvényesítés részletes szabályaira, továbbá a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségre – ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott minisztertanácsi rendelet másként nem rendelkezik – a társadalombiztosítási jogszabályokban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(3) Felhatalmazást ad
a) a Minisztertanács, hogy a családi pótlékra jogosító, valamint a családi pótlék összegének megállapításánál figyelembe vehető gyermekek körét, a tartósan beteg, illetve a testi vagy értelmi fogyatékos és az egyedülálló személyek körét, az igényérvényesítés egyes szabályait, a családi pótlékra jogosultság megnyílásának és megszűnésének, a jogalap nélkül felvett családi pótlék visszafizetésének és megtérítésének a részletes szabályait megállapítsa,
b) a szociális és egészségügyi miniszter, hogy a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségek és fogyatékosságok körét, valamint a családi pótlék igény elbírálásához szükséges orvosi igazolás kiadásának eljárási szabályait meghatározza.
(4) A bíróság által felülvizsgálható államigazgatási határozatokról szóló 63/1981. (XII. 5.) MT rendelet 1. §-ának (1) bekezdése a következő 31. ponttal egészül ki:
(A bíróság által felülvizsgálható:)
„31. családi pótlék ügyben hozott valamennyi határozat. A bíróság a határozatot megváltoztathatja.”
