1. § A választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos.
2. § (1) Minden nagykorú magyar állampolgár, akinek állandó (ennek hiányában: ideiglenes) lakóhelye (továbbiakban: lakóhely) Magyarországon van, az önkormányzati választásokon választó és választható. A választás joga megilleti a Magyarországon tartósan letelepedett nem magyar állampolgárt is (továbbiakban együttesen: választópolgár).
(2) Nincs választójoga annak:
a) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll;
b) aki közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll;
c) aki szabadságvesztés büntetését tölti;
d) aki büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll.
(3) A választópolgár a választójogát szabad elhatározása alapján, – az e törvényben foglaltak kivételével – lakóhelyén gyakorolja.
(4) Az a választópolgár, aki állandó lakóhelye mellett legalább 5 éve folyamatosan ideiglenes lakóhellyel rendelkezik, igazolással választójogát ideiglenes lakóhelyén gyakorolhatja.
3. § Nem választható az önkormányzati képviselőtestület tagjának (továbbiakban: képviselő) és polgármesternek az, aki nem magyar állampolgár.
4. § (1) A községi, városi, fővárosi kerületi jegyző (a továbbiakban együtt: jegyző) a szavazás napja előtt legkésőbb 35 nappal községenként, illetőleg egyéni választókerületenként, azon belül szavazókörönként összeállítja a választók nyilvántartását, elkészíti az erről szóló értesítést, továbbá összeállítja azoknak a nagykorú személyeknek a jegyzékét, akiknek nincs választójoguk (a továbbiakban együtt: nyilvántartás). A választások második fordulója előtt az időközben bekövetkezett változásokat a nyilvántartáson át kell vezetni.
(2) A jegyző a nyilvántartás összeállítását vagy az értesítők elkészítését, illetőleg kiküldését – az állami költségvetésben erre a célra megállapított pénzösszeg terhére – nem állami szervnél is megrendelheti.
5. § (1) A nyilvántartásba fel kell venni:
a) azokat a magyar állampolgárokat, akiknek állandó lakóhelye – ennek hiányában ideiglenes lakóhelye – a községben, városban (a továbbiakban együtt: település), illetőleg az egyéni választókerületben van, és legkésőbb a választás napján betöltik 18. életévüket, vagy házasságkötés folytán nagykorúvá váltak;
b) a Magyar Köztársaságban tartósan letelepedett, és 18. életévüket betöltött nem magyar állampolgárokat, akik a külföldiek személyi igazolványával rendelkeznek, valamint lakóhelyük a településen, illetőleg az egyéni választókerületben van.
(2) A nyilvántartást a népességnyilvántartás adatai, valamint a gyámhatóság nyilvántartása alapján kell összeállítani. A tartósan letelepedett nem magyar állampolgárokról, továbbá a 2. § (2) bekezdés b)–d) pontja szerint választójoggal nem rendelkező személyekről az Országos Népességnyilvántartó Szolgálat adatokat szolgáltat.
(3) A nyilvántartást úgy kell összeállítani, hogy az alkalmas legyen a település, illetőleg az egyéni választókerület, a szavazókör és a választópolgár azonosítására. A nyilvántartást a jegyző hitelesíti.
(4) A nyilvántartást a helyi önkormányzat polgármesteri hivatalának helyiségében (a továbbiakban: hivatal) 10 napra közszemlére kell tenni és ennek időpontját a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. A közszemlére tétellel egyidejűleg a választás első fordulója előtt írásban értesíteni kell a választópolgárokat a nyilvántartásba való felvételükről. Az értesítő kiküldéséről a jegyző gondoskodik.
(5) A választójoggal nem rendelkezők jegyzéke titkos, abba az érintett személyen, a bíróságon, a választási szerv és a munkacsoport tagjain kívül más nem tekinthet be.
(6) A közszemlére tett nyilvántartás, valamint az értesítő a személyi számot nem tartalmazhatja.
6. § (1) A nyilvántartásból való kihagyás vagy a nyilvántartásba való felvétel miatt – a nyilvántartás közszemlére tételének időtartama alatt – a jegyzőnél emelhető kifogás. Az alaptalannak tartott kifogást, legkésőbb a beérkezését követő napon, át kell tenni a helyi bírósághoz, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz.
(2) A bíróság a kifogásról a beérkezésétől számított 3 napon belül, nemperes eljárásban, népi ülnökök közreműködésével határoz. A döntés előtt minden érdekeltet – kérésére – meg kell hallgatni. Ha a bíróság a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a nyilvántartás kiigazítását, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
(3) A bíróság határozatát, annak meghozatala napján közli a jegyzővel és azzal, aki a kifogást emelte. Ha a bíróság a nyilvántartásba vétel törlését rendeli el, a határozatot az érintett személlyel is közölni kell.
(4) A jegyző a nyilvántartásból kihagyott választópolgárt utólag nyilvántartásba veszi, és erről a választópolgárt is értesíti [5. § (4) bek.].
(5) A jegyző törli a nyilvántartásból azt, aki időközben meghalt, aki elvesztette a választójogát, illetőleg aki más választókerület nyilvántartásában már szerepel, vagy igazolással más választókerületben szavaz.
7. § (1) Ha a választópolgár a nyilvántartás elkészítése után – a szavazást megelőző 35 napon belül – az állandó lakóhelyét megváltoztatja, az új lakóhely szerint illetékes jegyzőtől – vagy a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságtól – írásban, vagy szóban kérheti a nyilvántartásba való felvételét.
(2) Az igazolás kéréshez csatolni kell a korábbi lakóhely szerint illetékes jegyző igazolását arról, hogy a kérelmező a nyilvántartásban szerepelt és onnan törölték.
(3) Ha a választópolgár legalább 5 éve folyamatosan ideiglenesen lakóhellyel rendelkezik, akkor a (2) bekezdésben levő igazolás alapján ideiglenes lakóhelyén szavazhat.
(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti igazolás kiadásakor az illetékes jegyző a választópolgárt egyidejűleg törli a nyilvántartásból. Az igazolásban – a választópolgár nyilatkozata alapján – meg kell jelölni az új lakóhelyet, illetőleg ideiglenes lakóhelyet, ahol a választópolgár szavazni kíván, és azt a nyilvántartásban fel kell tüntetni. Az igazolás átvételét a választópolgár, illetőleg e célra szóló meghatalmazás alapján az általa megbízott személy, aláírásával köteles hitelesíteni.
(5) Az igazolás és a személyi igazolvány alapján az új lakóhely, illetőleg ideiglenes lakóhely szerint illetékes jegyző vagy a szavazatszámláló bizottság a választópolgárt külön nyilvántartásba veszi. Az igazolást és a külön nyilvántartást a választási iratok között meg kell őrizni.
(6) Igazolást a szavazást megelőző napon 16 óráig lehet személyesen, vagy meghatalmazott útján kérni és kiadni. Az igazolást ajánlott levélben is lehet kérni, feltéve, ha az illetékes hivatalhoz legkésőbb a szavazást megelőző 5. napon megérkezik. A levélben meg kell jelölni az új lakóhelyet, ahol a választópolgár szavazni kíván. A levélben kért igazolást a választópolgár számára a hivatal tértivevénnyel küldi meg.
8. § A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú település – kislistás választási rendszerben (42. §) – egy választókerületet alkot, amelyben a képviselőtestületek tagjainak száma:
| a) | 300 | lakosig 3, | |
| b) | 600 | lakosig 5, | |
| c) | 1 300 | lakosig 7, | |
| d) | 3 000 | lakosig 9, | |
| e) | 5 000 | lakosig 11, | |
| f) | 10 000 | lakosig 13. |
9. § (1) A 10 000-nél több lakosú településen és fővárosi kerületben a képviselőket a két szavazatos választási rendszerben (43–45. §) választják.
(2) A képviselők felét egyéni választókerületben választják, a képviselők másik fele listáról kap mandátumot. Törtszám esetén az egyéni választókerületek számát felfelé, a listás mandátumok számát lefelé kell kerekíteni.
(3) Az egyéni választókerületek és a listás mandátumok száma:
a) 25 000 lakosig 10 egyéni választókerület és 9 listás mandátum;
b) 50 000 lakosig 14 egyéni választókerület és 13 listás mandátum;
c) 60 000 lakosig 15 egyéni választókerület és 14 listás mandátum;
d) 70 000 lakosig és a fővárosi kerületben legalább 16 egyéni választókerület és 15 listás mandátum.
(4) Minden további 10 000 lakos után kettővel nő a képviselőtestület – eggyel az egyéni választókerületben választott, eggyel a listás – tagjainak száma.
10. § (1) A településen belül az egyéni választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy választókerületenként a lakosság száma megközelítően azonos legyen.
(2) Az egyéni választókerületek kialakításánál figyelemmel kell lenni a nemzetiségi, vallási, történelmi és egyéb helyi sajátosságokra is.
(3) Az egyéni választókerületek sorszámát és területét legkésőbb a választás napja előtt 45 nappal a jegyző állapítja meg. Döntés előtt ki kell kérni a helyben működő pártok, társadalmi szervezetek véleményét. A döntés ellen – a (4) bekezdés kivételével – jogorvoslatnak helye nincs.
(4) A helyben működő párt vagy társadalmi szervezet a döntést követő 3 napon belül a köztársasági megbízottól jogorvoslatot kérhet, ha a településen belül az egyéni választókerületeket úgy alakították ki, hogy az egyes választókerületek lakosságának a száma aránytalan. Erről a köztársasági megbízott 3 napon belül dönt. További jogorvoslatnak helye nincs.
11. § A választópolgárok Budapest főváros közgyűlésének tagjai közül (46. §) 66-ot közvetlenül választanak: ez esetben Budapest főváros egy választókerületet alkot.
12. § (1) A szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását a jegyző legkésőbb a választás napja előtt 40 nappal állapítja meg úgy, hogy egy szavazókörre mintegy 600–1000 választópolgár jusson, de minden községben legyen legalább egy szavazókör.
(2) Ha a képviselő-testület és polgármester választásának napján országgyűlési képviselői időközi választás is van, a szavazóköröket egységesen kell kialakítani.
13. § (1) A választási szervek a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.
(2) Választási szervek: a szavazatszámláló bizottságok, továbbá a községi, városi és fővárosi kerületi választási bizottságok (továbbiakban együtt: helyi választási bizottságok).
(3) E törvényben meghatározott egyes feladatokat ellátnak az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény alapján létrehozott területi választási bizottságok és az Országos Választási Bizottság is.
14. § (1) A választási szervnek csak a településen állandó lakóhellyel rendelkező választópolgár lehet a tagja. A választási szerv elnöke és titkára a településen jelöltet állító párt, társadalmi szervezet tagja, megbízottja, illetőleg a független jelölt megbízottja nem lehet.
(2) A választási szervnek nem lehet tagja a jelölt, a polgármester, a jegyző, illetve a választási szerv mellett működő munkacsoport tagja.
(3) A választási szerv működésének tartama alatt hatóságnak, a tagja pedig hivatalos személynek minősül.
(4) A választási szerv testületként működik. Határozatainak érvényességéhez a tagok többségének jelenléte és a jelenlevő tagok többségének szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A kisebbségi véleményt – annak indokaival együtt – a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(5) A választási szervek működése és tevékenysége nyilvános. A sajtó képviselői a választási szervek munkájánál külön engedély nélkül jelen lehetnek. A választási szervek rendelkezésére álló adatok és tények – e törvényben megállapított kivételekkel – nem titkosíthatók. A választási eljárás nyilvánossága nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyiséghez fűződő jogokat.
(6) A választási szervet az elnök képviseli. Ha a választási szervnek nincs elnöke, vagy tevékenységében akadályoztatva van, az elnök feladatait a titkár látja el.
15. § (1) A szavazatszámláló bizottság titkárát és két tagját, továbbá a helyi választási bizottság titkárát és négy tagját a helyi képviselőtestület választja meg. Személyükre – a pártok és társadalmi szervezetek javaslataira is figyelemmel – a jegyző tesz indítványt. A képviselőtestület póttagot is választhat. Ha a képviselő-testület nem ülésezik vagy működésében akadályozott, hatáskörét az általa kijelölt bizottság látja el.
(2) A szavazatszámláló bizottság további egy-egy tagját a választás első és második fordulójára a választókerületben az első fordulóban induló jelölt, illetőleg listát indító párt, társadalmi szervezet bízza meg. A jelöltek, illetőleg a pártok, társadalmi szervezetek közös megbízottat is állíthatnak.
(3) A helyi, fővárosi választási bizottság egy-egy tagját a jelöltet állító párt, társadalmi szervezet, illetve a független jelölt bízza meg.
(4) A helyi választási bizottságok választott tagjait a választás napja előtt legalább 40 nappal, a szavazatszámláló bizottságok választott tagjait a szavazás előtt legalább 20 nappal kell megválasztani. A választási szervek megbízott tagjait a jelölés benyújtásával egyidejűleg kell bejelenteni.
16. § (1) Ha a szavazatszámláló bizottság tagjainak száma legalább 3, illetve ha a helyi választási bizottság tagjainak száma legalább 5, saját tagjai sorából elnököt választ. A választás napja előtti 15. napon a választási szerv az elnököt megerősíti, vagy új elnököt választ.
(2) A választási szerv elnöke, titkára és tagjai az illetékes polgármester előtt – tevékenységük megkezdését megelőzően – esküt (fogadalmat) tesznek.
(3) A választási szervek elnökeinek, titkárainak és tagjainak nevét, a választási szervek hivatali helyiségének címét a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
(4) A választási szervek választott tagjainak a megbízatása az önkormányzati képviselők következő általános választása kitűzésének napjáig tart.
17. § (1) A választási szerv elnökének, titkárának és tagjának megbízatása megszűnik:
a) ha a megbízatás törvényes feltételei megszűnnek;
b) lemondással;
c) a megbízatás visszavonásával, illetőleg felmentéssel;
d) elhalálozással.
(2) A választási szerv megbízott tagjának megbízatása a választás végleges eredményének közzétételével is megszűnik.
(3) A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei azonosak.
18. § (1) A szavazatszámláló bizottság legalább 3 tagból áll.
(2) A szavazatszámláló bizottság:
a) ellenőrzi a szavazóhelyiség előkészítését, levezeti a szavazást, gondoskodik a szavazás törvényes lebonyolításáról;
b) dönt a szavazás folyamán felmerülő vitás kérdésekben;
c) megszámlálja a szavazatokat, és megállapítja a szavazókörben a szavazás eredményét;
d) indítványozza a helyi választási bizottságnak az adott szavazókörben a szavazás eredményének megsemmisítését, ha olyan törvénysértést észlel, amely a szavazás eredményét érdemben befolyásolta;
e) a szavazás eredményéről jegyzőkönyvet állít ki.
19. § (1) A helyi választási bizottság jogi személy, tagjainak száma legalább 5 fő.
(2) A helyi választási bizottság:
a) hirdetményt tesz közzé – legkésőbb a szavazást megelőző 40 nappal – a választás napjáról, a választással kapcsolatos tudnivalókról és a jelölt ajánlásról;
b) nyilvántartásba veszi – legkésőbb a szavazást megelőző 14. napon – a jelölteket, illetőleg visszautasítja azt a jelölést, amely a törvényes feltételeknek nem felel meg;
c) elbírálja a jelöltajánlással kapcsolatos kifogásokat;
d) közzéteszi – legkésőbb a szavazás napját megelőző 14 nappal – a jelöltek nevét, az ajánló párt, társadalmi szervezet nevét, illetőleg a független jelölés tényét; kisorsolja a listák sorszámát;
e) biztosítja a szavazatszámláló bizottságok működésének törvényes feltételeit, ellenőrzi a technikai feltételeket;
f) megállapítja a listás szavazás és az egyéni választókerületek választási eredményét;
g) megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta;
h) dönt a szavazatszámláló bizottságnak az igazolással történő szavazásra, a szavazás eredményére vonatkozó, és más döntése, illetve intézkedése elleni kifogásról;
i) kiadja a képviselőknek és a polgármesternek a megbízólevelet;
j) kitűzi és megszervezi az időközi választást, valamint közzéteszi annak eredményét;
k) megállapítja az időközi választás naptár szerinti határnapjait.
20. § (1) A területi választási bizottság elbírálja a helyi választási bizottság döntése ellen benyújtott kifogást.
(2) A területi választási bizottság a hivatalosan tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv intézkedését.
(3) A fővárosi választási bizottság
a) nyilvántartásba veszi – legkésőbb a szavazást megelőző 14. napon – a listákat és az azokon szereplő jelölteket, visszautasítja azt a listát, illetőleg jelöltet, amely, illetőleg aki a törvényes feltételeknek nem felel meg; elbírálja az ezzel kapcsolatos kifogásokat,
b) kisorsolja a listák sorszámát,
c) megállapítja a fővárosi közgyűlés tagjai választásának eredményét, erről jegyzőkönyvet és adatlapot állít ki, továbbá kiadja a képviselők megbízólevelét.
21. § Az Országos Választási Bizottság:
a) gondoskodik a választási szervek működésének törvényes feltételeiről, elvi állásfoglalást ad ki az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében;
b) a hivatalosan tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését;
c) közzéteszi a képviselők és polgármesterek választásának előzetes, országos adatait és a véglegesen összesített országos adatokat;
d) kitűzi az általános választás második fordulójának napját;
e) beszámol az országgyűlésnek a képviselők és polgármesterek választásáról.
22. § (1) A választások szervezési, ügyviteli, technikai előkészítésére, lebonyolítására valamennyi választási bizottság mellett munkacsoport működik. A szavazatszámláló bizottság és a helyi választási bizottság mellett működő jegyzőkönyvvezető tagja a helyi munkacsoportnak.
(2) A választási szerv mellett működő munkacsoport tagjait legkésőbb a szavazást megelőző 50. napon az illetékes jegyző, a köztársasági megbízott, illetőleg a belügyminiszter nevezi ki. A munkacsoport tagjai tevékenységük megkezdését megelőzően, a kinevező előtt esküt (fogadalmat) tesznek.
23. § (1) Bármely választópolgár – a szavazást megelőző 35. naptól – ismertethet választási programot, népszerűsíthet jelöltet, szervezhet választási gyűlést (a továbbiakban együtt: választási kampány).
(2) A választási gyűlések nyilvánosak. A választási gyűlést akadályozni, rendjét megzavarni tilos. A rend fenntartásáról a gyűlés szervezője a gyülekezési jogról szóló törvény szabályai szerint gondoskodik.
(3) A választás kitűzésétől a szavazást megelőző nap 00.00 órájáig a hirdetés közlő szervek a választási kampánnyal összefüggő hirdetést csak azonos feltételek mellett közölhetnek.
(4) A választási kampány utolsó napján a Magyar Rádió és a Magyar Televízió – azonos műsorfeltételekkel, azonos időtartamban, kommentár nélkül – közreadja annak a nyolc pártnak, társadalmi szervezetnek a választási összefoglalóját, amelyek országos összesítésben a legtöbb egyéni választókerületi és polgármester jelöltet állítottak.
(5) A szavazást megelőző nyolc napban a választásokkal kapcsolatos közvéleménykutatás eredményét nem szabad nyilvánosságra hozni.
(6) A szavazást megelőző nap 00.00 órájától választási kampányt folytatni tilos.
24. § (1) A választás kitűzésétől a választási kampány végéig a pártok, társadalmi szervezetek a jelöltek választási falragaszt, hirdetést, feliratot, szórólapot, vetített képet (a továbbiakban együtt: plakát) engedély nélkül készíthetnek. A plakát olyan sajtóterméknek minősül, amely engedély nélkül előállítható. Egyebekben a plakátra a sajtóról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.
(2) Plakát – a (3)–(5) bekezdésekben meghatározott kivételekkel – korlátozás nélkül elhelyezhető.
(3) Épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, illetőleg a kezelő hozzájárulásával lehet.
(4) Egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát elhelyezését a helyi önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi, város(község)-képi vagy idegenforgalmi okból rendeletben megtilthatja.
(5) A választási kampányt szolgáló önálló hirdetőberendezés elhelyezésére a közterülethasználatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.
(6) Plakátot olyan módon kell elhelyezni, hogy az károkozás nélkül legyen eltávolítható.
(7) Az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot vagy a közlekedés rendjét veszélyeztető plakátot a rendőrség köteles eltávolíttatni.
25. § (1) Jelöltet ajánlhat az a választópolgár, aki a választókerületben választójogát gyakorolhatja. Jelöltet ajánlani a szavazást megelőző 35. naptól a szavazást megelőző 18. napig lehet. Az ajánlás nem vonható vissza. Az ajánlásért ellenértéket felajánlani, kérni, adni vagy elfogadni tilos.
(2) Minden választópolgár csak egy jelöltet ajánlhat. Ha a választópolgár több jelöltet is ajánlott, valamennyi ajánlása érvénytelen.
(3) A választópolgár csak egy településen fogadhat el egyéni választókerületi és egy listás jelölést. Budapesten a választópolgár egy egyéni választókerületben, egy fővárosi kerületi listán és egy fővárosi listán fogadhat el jelölést.
(4) Ha a választópolgárt több helyen is jelöltnek ajánlották, akkor legkésőbb a választást megelőző 17. napig nyilatkoznia kell, hogy melyik jelölést fogadja el.
26. § (1) Az ajánlóívet a hivatalban a jelöltnek ajánlott választópolgár vagy megbízottja személyesen nyitja meg. A jelöltnek ajánlott választópolgár az ajánlóív megnyitásakor írásban nyilatkozik arról, hogy választójoga van, a jelölést elfogadja, más helyen jelölést nem fogad el, továbbá közli az ajánló párt, társadalmi szervezet nevét, vagy a független jelölés tényét.
(2) Jelöltet ajánlani személyesen a hivatalban elhelyezett ajánlóíven, továbbá a hivatalhoz megküldött levélben lehet. Az ajánlóív, illetőleg a hivatalhoz megküldött levél tartalmazza az ajánlott személy nevét, az ajánló személy nevét, lakcímét, személyi számát és a sajátkezű aláírását.
(3) Ajánlani ajánlószelvényen is lehet. Az ajánlószelvényt a – jegyző megbízottja vagy a helyi választási bizottság tagjának jelenlétében személyesen kell külön e célra szolgáló – lepecsételt urnába bedobni. Az ajánlószelvény csak az ajánlott személy nevét, a település nevét, illetőleg az egyéni választókerület sorszámát tartalmazza. Az ilyen módon ajánló választópolgárt nyilvántartásba kell venni, amely tartalmazza az ajánló személy nevét, lakcímét, személyi számát, és nyilatkozatát arról, hogy választójoggal rendelkezik. Az ajánlószelvényt tartalmazó urnát minden nap fel kell nyitni és a benne levő ajánlószelvényeket ajánlott személyenként külön-külön meg kell számolni és ezt a számot az ajánlóívre rá kell vezetni. A levélben megküldött ajánlószelvény érvénytelen.
(4) Az ajánló személy választójogosultságát a jegyző vagy annak megbízottja igazolja. Az igazoláskor az illetékes választási szerv tagja jelen lehet.
(5) A nyilvántartásba történt felvételről szóló értesítéssel [5. § (4) bekezdés] együtt valamennyi választópolgár ajánlószelvényt is kézhez kap.
27. § (1) Képviselőjelölt az, akit a választókerület választópolgárainak 1%-a jelöltnek ajánlott.
(2) Két vagy több párt, illetőleg társadalmi szervezet közös jelöltet is állíthat. Közös jelöltet csak közös ajánlóív alapján lehet állítani.
(3) A jelöltet az illetékes választási szervhez legkésőbb a szavazást megelőző 17. napon kell bejelenteni. A jelöltet bejelentő választópolgár bejelentési jogosultságát a választási szerv nem vizsgálja. A helyi választási bizottság minden, a törvényes jelölésnek megfelelő jelöltet nyilvántartásba vesz.
(4) Ha a szavazás megkezdése előtt a jelölt a jelölésről írásban lemond, választójogát elveszti vagy elhalálozik, nevét a jelöltek nyilvántartásából, illetőleg a szavazólapokról törölni kell.
28. § (1) Az ajánlásnak az ajánló személyére vonatkozó adatai titkosak. A jelölés elleni kifogás esetén az ajánlásokat kizárólag az illetékes választási szerv, a munkacsoport tagjai és a bíróság ellenőrizheti.
(2) Az ajánlásokról másolatot készíteni tilos. Az ajánlásokat a szavazást követő napon meg kell semmisíteni.
(3) A jelölésnek a 25–28. §-okban levő szabályait a kislistás, az egyéni választókerületi, továbbá a polgármester-választásra is alkalmazni kell.
29. § (1) A két szavazatos választási rendszerben listát az a párt, társadalmi szervezet indíthat, amely az egyéni választókerületek legalább egynegyedében jelöltet állított. [57. § c) pont.]
(2) A fővárosi közgyűlés tagjainak megválasztásánál Budapesten listát az a párt, társadalmi szervezet indíthat, amely a két szavazatos választási rendszer keretében legalább 5 fővárosi kerületben listát állított.
30. § (1) Közös listát azok a pártok, társadalmi szervezetek indíthatnak, amelyek
a) önállóan, vagy
b) egyéni választókerületekben közös ajánlóív alapján, vagy 5 fővárosi kerületben közösen érték el a lista indításának feltételét.
(2) A listát az illetékes választási bizottságnál – legkésőbb a szavazást megelőző 17. napon – írásban kell bejelenteni. A bejelentéshez jelöltenként külön-külön csatolni kell a 26. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatokat.
(3) A listán több jelölt is állítható, mint a mandátumok száma. A listán a jelöltek sorrendjét a bejelentő határozza meg. A sorrendet módosítani nem lehet. Ha valamelyik jelölt a listáról kiesik vagy visszalép, helyére a listán soron következő jelölt lép.
(4) A listaindítás jogát nem érinti, ha a bejelentett egyéni választókerületi jelölt visszalépett.
31. § (1) Szavazni kizárólag személyesen, és – az e törvényben említett kivételekkel – csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazóhelyiségben lehet.
(2) A szavazókör területén belül lakóhellyel rendelkező, az egészségi állapota miatt mozgásában gátolt választópolgárt szavazásának lehetővé tétele érdekében, kérésére, a szavazatszámláló bizottság legalább két tagja felkeresi.
(3) Szavazni a szavazás napján 6 órától 18 óráig lehet. Ha a helyi körülmények indokolják, a választási bizottság elrendelheti, hogy a szavazás 5 órakor kezdődjék.
(4) A szavazóhelyiséget a szavazás ideje alatt nem lehet bezárni, és a szavazást nem lehet szüneteltetni, vagy meghosszabbítani.
32. § (1) A szavazóhelyiség nem lehet olyan épületben, amely a településen jelöltet állító párt, társadalmi szervezet kizárólagos használatában van.
(2) Minden szavazóhelyiségben – a szavazás titkossága érdekében – legalább két szavazófülkét kell kialakítani. A szavazáshoz a szavazófülkében tollat kell elhelyezni. A szavazás titkosságát a 31. § (2) bekezdés szerinti szavazás esetén is biztosítani kell.
(3) Minden szavazóhelyiségben a szavazás céljára két vagy több urnát kell felállítani. Az urnákat az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében úgy kell lezárni, hogy azokból az urna szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani.
33. § (1) A választási iratok, nyomtatványok elhelyezését követően a szavazás megkezdéséig a szavazatszámláló bizottság és a munkacsoport tagjain kívül senki sem tartózkodhat a szavazóhelyiségben. A szavazóhelyiségben a választópolgárok csak a szavazáshoz szükséges ideig tartózkodhatnak.
(2) A szavazatszámláló bizottság az urnák állapotát az elsőként szavazó választópolgár – aki a szavazatszámláló bizottság tagja nem lehet – jelenlétében a szavazás megkezdése előtt megvizsgálja. A vizsgálat eredményét fel kell tüntetni a szavazási jegyzőkönyvben.
(3) Az urna lezárása után a szavazatszámláló bizottság az urnába ellenőrző lapot helyez. Az ellenőrző lap tartalmazza a szavazatszámláló bizottság jelenlevő tagjainak és az elsőként szavazó választópolgárnak az aláírását és az ellenőrző lap elhelyezésének időpontját.
34. § (1) A szavazatszámláló bizottság elnöke felelős azért, hogy a szavazás napján a szavazóhelyiségben és környékén a rendet fenntartsák; a rend fenntartására tett intézkedése mindenkire kötelező.
(2) Szolgálatot teljesítő rendőr a szavazóhelyiségbe csak a szavazatszámláló bizottság elnökének engedélyével léphet be. A rendőri intézkedésről a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvet vesz föl.
35. § (1) Szavazni csak a hivatalos szavazólapokkal lehet.
(2) A kislistás, az egyéni választókerületi és a polgármester-választás szavazólapja – ábécé sorrendben – tartalmazza a jelöltek nevét és az őket jelölő pártok, társadalmi szervezetek nevét, vagy annak – a helyi választási bizottsághoz a jelöléssel egyidejűleg bejelentett – rövidítését, illetőleg a független jelölés tényét.
(3) A listás szavazólapok, valamint a polgármester szavazólapja tartalmazza a párt, társadalmi szervezet jelvényének lenyomatát fekete-fehér színben.
(4) A listás szavazólap az illetékes választási bizottság által kisorsolt sorrendben tartalmazza a pártok, társadalmi szervezetek nevét vagy annak a – választási bizottsághoz a jelöléssel egyidejűleg bejelentett – rövidítését és a listán induló jelöltek közül az első öt jelölt nevét.
36. § (1) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltre, illetőleg listára lehet.
(2) A jelöltre, illetőleg listára szavazni a jelölt, illetőleg párt, társadalmi szervezet neve melletti körben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet.
(3) A szavazat érvényességét – ha az az (1) és (2) bekezdésben írt feltételeknek megfelel – nem érinti az, hogy a szavazólapon a jelöltek sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét kihúzták, illetőleg nevet hozzáírtak.
(4) Érvénytelen az a szavazat:
a) amelyet nem hivatalos szavazólapon adtak le, vagy
b) amelyből nem lehet kétséget kizáró módon megállapítani, hogy a választópolgár kire, illetőleg melyik listára szavazott, vagy
c) amelyet bélyegző lenyomat nélküli szavazólapon adtak le.
(5) Ha a választási szerv megállapítja, hogy az urnába olyan szavazólap is bekerült, amelyet az adott szavazókörben választójogosultsággal nem rendelkező személy adott le, a jelöltekre, illetőleg listákra leadott érvényes szavazatok közül – a jogosulatlanul szavazók száma szerint – egyet-egyet érvénytelennek nyilvánít.
37. § (1) A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a nyilvántartásban szerepel vagy abba utóbb felvették.
(2) A szavazatszámláló bizottság megállapítja a szavazó személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a nyilvántartásban.
(3) A szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt, aki nem tudja személyazonosságát megfelelően igazolni, illetőleg aki – igazolás hiányában – nem vehető fel a nyilvántartásba. E személyekről a szavazatszámláló bizottság jegyzéket vezet. A visszautasított választópolgár is szavazhat, ha a szavazás lezárása előtt a személyazonosságát igazolja, illetőleg az igazolást a szavazatszámláló bizottságnak átadja.
(4) Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság tagja átadja a szavazónak a szavazólapokat, amelyeket a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzővel lát el. Szükség esetén megmagyarázza a szavazás módját; a magyarázat nem tartalmazhat agitációt valamely jelölt ellen, vagy mellett.
(5) A szavazólap átvételét a szavazatszámláló bizottság feltünteti a nyilvántartásban.
38. § (1) A választópolgár a szavazófülkében szavaz, azután a szavazólapokat borítékba teszi, és a szavazatszámláló bizottság előtt urnába helyezi.
(2) A szavazás ideje alatt csak a szavazó tartózkodhat a szavazófülkében. Az a választópolgár azonban, aki nem tud olvasni, illetőleg akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, más választópolgár – ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes – segítségét igénybe veheti.
39. § (1) A szavazatszámláló bizottság elnöke 18 órakor a szavazóhelyiséget bezáratja. Azok a választópolgárok, akik a szavazóhelyiségben, vagy az előtérben tartózkodnak, még szavazhatnak. Ezután a szavazatszámláló bizottság a szavazást lezárja.
(2) A szavazás lezárása után szavazatot nem szabad elfogadni.
40. § (1) A szavazatszámláló bizottság a szavazás lezárása után először a fel nem használt szavazólapokat szavazólap fajtánként kötegbe foglalja és a köteget pecséttel lezárja.
(2) A szavazatszámláló bizottság az urna felbontása előtt ellenőrzi az urna pecsétjének érintetlenségét, felbontja az urnát és meggyőződik az ellenőrző lap meglétéről, majd az urnában levő szavazólapok számát szavazólap fajtánként összehasonlítja a szavazókörben szavazók számával. A választás érvényességének megállapításánál az urnában levő szavazólapokat szavazó fajtánként számba veszi, az urnába üresen dobott borítékokat figyelmen kívül hagyja.
(3) A szavazatszámláló bizottság ezt követően szavazólap fajtánként külön-külön csoportba helyezi és összeszámlálja az érvénytelen szavazatokat. Az érvénytelenség okát a szavazólap hátoldalára rávezeti és azt a szavazatszámláló bizottság tagjai aláírják. Az érvénytelen szavazólapokat szavazólap fajtánként külön kötegbe foglalják és a köteget lepecsételik úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg abba berakni. A kötegekre rá kell írni a szavazólap fajtáját, a szavazókör sorszámát és a kötegben levő szavazólapok számát.
(4) Az érvényes szavazatokat szavazólap fajtánként, ezen belül jelöltenként és listánként külön-külön meg kell számolni, majd – kivéve a kislistás szavazólapokat – a (3) bekezdés szerint kell elvégezni a kötegelést. A kötegre jelöltenként, illetőleg listánként külön-külön kell írni az érvényes szavazatok számát.
41. § (1) A szavazatszámláló bizottság a szavazatok összeszámlálásáról – szavazólap fajtánként külön-külön – jegyzőkönyvet készít (a továbbiakban együtt: jegyzőkönyv).
(2) A jegyzőkönyv eggyel több példányban készül, mint ahány jelölt, illetőleg lista indult a választókerületben. A jegyzőkönyvek valamennyi példányát a szavazatszámláló bizottság jelenlevő tagjai aláírják. A jegyzőkönyv első példányának sajátkezű aláírása után a további példányok sokszorosíthatók. Sokszorosítás után a szavazatszámláló bizottság elnöke a másolatot lepecsételi és aláírásával hitelesíti.
(3) A szavazatszámláló bizottság elnöke a jegyzőkönyvek első példányát haladéktalanul továbbítja az illetékes választási bizottsághoz, a jegyzőkönyv többi példányát átadja a jelöltek szavazóhelyiségben jelenlevő képviselőinek. A választási iratokat, nyomtatványokat és szavazólapokat, továbbá a jegyzőkönyveknek a helyben át nem vett példányait megőrzés céljából – az urnával együtt – a hivatalhoz kell szállítani.
(4) A helyi, illetőleg a fővárosi választási bizottság a szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei alapján összesíti a szavazatokat, és megállapítja a választás eredményét. A kislistás választás eredményéről összesítő jegyzőkönyv, egyéni választókerületenként külön-külön jegyzőkönyv, a két szavazatos választási rendszer listás eredményéről, valamint a fővárosi listás választás eredményéről és a polgármester választásáról külön jegyzőkönyv készül. Minden jegyzőkönyv eggyel több példányban készül, mint ahány jelölt, illetőleg lista indult a választásokon. A jegyzőkönyv valamennyi példányát a választási bizottság jelenlevő tagjai aláírják. A jegyzőkönyv első példányának sajátkezű aláírása után a további példányok sokszorosíthatók. Sokszorosítás után a választási bizottság elnöke a másolatot lepecsételi és aláírásával hitelesíti. A jegyzőkönyv első példányát – a szavazóköri jegyzőkönyvek első példányaival együtt – 90 nap elteltével az illetékes levéltárnak át kell adni.
(5) A helyi, illetőleg a fővárosi választási bizottság a választás előzetes, nem hitelesített eredményéről a választás első és második fordulóját követően haladéktalanul adatlapot állít ki. Az illetékes választási bizottság a jogorvoslati eljárás befejezését követően adatlapot állít ki, amely a választás végleges eredményét tartalmazza. A helyi választási bizottság által kiállított adatlapokat a területi választási bizottság összesíti, és az összesített, valamint a fővárosi adatokat az Országos Választási Bizottsághoz továbbítja.
(6) A választás eredményét az illetékes választási bizottság hivatalos közleményben közzéteszi.
(7) A szavazásra vonatkozó iratokat – kivéve a nyilvántartást és a jelölt ajánlásokat – a jelöltek, illetőleg megbízottaik a hivatalban a szavazást követő 3 napon belül megtekinthetik.
(8) A szavazólapokat a hivatalban az illetékes választási szerv tagjainak jelenlétében kell elhelyezni, és 90 napig meg kell őrizni úgy, hogy illetéktelen személyek részére ne váljék hozzáférhetővé. A választás eredményével összefüggő kifogás esetén az érintett szavazólapokat az ügy jogerős lezárásáig kell megőrizni. 90 nap után a jegyzőkönyvek kivételével a választási iratokat meg kell semmisíteni. A jegyzőnek a választási iratok szállításáról a helyi választási bizottság elnökét vagy titkárát legalább 3 nappal korábban értesítenie kell.
(9) A választás számítástechnikai adatainak megőrzéséről – 90 napig – az illetékes választási bizottság gondoskodik.
42. § (1) A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településeken a képviselőket kislistán választják.
(2) A szavazólap valamennyi jelölt nevét tartalmazza. A jelöltek nevét ábécé sorrendben kell a szavazólapon feltüntetni. A szavazólapon a választópolgár annyi jelöltre szavazhat, ahány tagja a képviselő-testületnek lehet.
(3) Érvénytelen az a szavazólap, amelyen több jelölt neve melletti körben helyeztek el egymást metsző két vonalat, mint ahány képviselő megválasztható.
(4) Képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma (8. §) szerint a legtöbb szavazatot kapták, feltéve, hogy a választópolgároknak több mint a kettőötöde szavazott.
(5) Második választási fordulót kell tartani:
a) ha az első választási fordulóban a választójogosultak kevesebb mint a kettőötöde szavazott, a második választási fordulóban minden jelölt indulhat, aki az első választási fordulóban indult. Képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a legtöbb szavazatot kapták.
b) ha az első választási fordulót azért nem tartották meg, mert nem volt annyi jelölt, ahány képviselő megválasztható. Képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a legtöbb szavazatot kapták.
(6) Ha az első választási fordulóban kevesebb jelölt volt, mint ahány képviselő megválasztható, akkor a második fordulóra – a jelölés szabályai szerint – új jelölt is állítható. Az új jelölés bejelentésének határideje legkésőbb a szavazást megelőző 3. nap.
(7) Az azonos szavazatszámot elért jelöltek a szavazólapon levő sorrendjük szerint kapnak mandátumot.
(8) Ha a második választási forduló érvénytelen vagy eredménytelen volt, időközi választást kell kitűzni.
43. § (1) A fővárosi kerületekben és a 10 000-nél több lakosú településen a szavazás két szavazatos választási rendszer szerint történik. A képviselők felét egyéni választókerületekben, másik felét listákon választják.
(2) A választópolgárok az egyik szavazólappal az egyéni választókerületi jelöltekre, a másik szavazólappal a listákra szavaznak.
44. § (1) Az egyéni választókerületekben az első választási fordulóban az a jelölt lesz képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapta, feltéve, hogy megkapta az érvényes szavazatoknak több mint az egynegyedét és a szavazáson az egyéni választókerület választópolgárainak több mint a kettőötöde szavazott.
(2) Ha az első választási fordulóban a választókerület választópolgárainak kevesebb mint a kettőötöde szavazott, (a továbbiakban: érvénytelen választási forduló) a második választási fordulóban:
a) mindazok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban indultak;
b) képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.
(3) Ha az első választási fordulóban a választókerület választópolgárainak több mint a kettőötöde szavazott ugyan, de egy jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatoknak több mint az egynegyedét (a továbbiakban: eredménytelen választási forduló), a második választási fordulóban:
a) azok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban az érvényes szavazatoknak legalább tizenöt százalékát megkapták; ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor az első fordulóban a legtöbb szavazatot elért 3 jelölt. A kiesett vagy visszalépett jelölt helyére a sorban következő jelölt lép;
b) képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.
(4) Ha az egyéni választókerületben a választás első vagy második fordulóját azért nem lehetett megtartani, mert nem volt jelölt, továbbá a második választási forduló érvénytelen vagy eredménytelen volt, időközi választást kell tartani.
45. § (1) A lista – a (4) bekezdésben levő számítási mód alapján – a szavazatok arányában kap mandátumot.
(2) A listáról a jelöltek a bejelentés sorrendjében kapnak mandátumot. A kieső jelölt helyébe sorrendben utána következő jelölt lép. Ha a lista jelöltjét az egyéni választókerületben képviselőnek választották a listáról törölni kell.
(3) Ha Budapesten a jelölt egy fővárosi kerületi listáról és egy fővárosi listáról egyaránt mandátumot kapna, úgy nyilatkoznia kell, hogy melyiket fogadja el. Amelyik listáról nem fogadta el a mandátumot, arról a listáról törölni kell.
(4) A számítás módja:
a) Össze kell állítani egy táblázatot, amelynek első sorában a listákra leadott szavazatok vannak. Minden lista szavazatai alatt képezni kell egy számoszlopot, amelynek első száma az adott lista szavazatainak a fele, a következő szám a harmada, negyede stb.
b) A táblázat segítségével lehet kiosztani a mandátumokat. Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában találjuk meg azt, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot. Amelyik lista oszlopában találjuk, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást kell folytatni mindaddig, míg kiosztásra kerül az összes mandátum. Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresésekor egyenlő legnagyobb számok vannak, akkor az a lista kap mandátumot, amelyik még addig nem szerzett mandátumot, illetőleg amelyik kevesebb mandátumot kapott.
(5) Ha az első választási fordulóban a választópolgárok kevesebb mint a kettőötöde szavazott, akkor második fordulót kell tartani. A második fordulóban azok a listák indíthatók, amelyek az első fordulóban is indultak. A listák a (4) bekezdésben levő számítási mód alapján – a szavazatok arányában – kapnak mandátumot.
46. § (1) Budapest főváros közgyűlésének tagjai közül 66-ot (11. §) a választópolgárok közvetlenül listákon választják.
(2) a listák a 45. § (4) bekezdésében levő számítási mód alapján – a szavazatok arányában – kapnak mandátumot, feltéve ha a választópolgároknak több mint a kettőötöde szavazott.
(3) A listáról a jelöltek a bejelentés sorrendjében kapnak mandátumot. A kieső jelölt helyére a sorrendben utána következő jelölt lép.
(4) Ha a választáson a választójogosultaknak kevesebb mint a kettőötöde szavazott (érvénytelen forduló), második választási fordulót kell tartani.
(5) A második fordulóban mindazok a listák indíthatók, amelyek az első fordulóban is indultak. A lista a 45. § (4) bekezdésében levő számítási mód alapján – a szavazatok arányában – kap mandátumot.
(6) A listáról nem kap mandátumot az a párt, társadalmi szervezet, amely nem érte el a fővárosi listákra leadott összes érvényes szavazatok számának 4%-át.
47. § (1) A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú település választópolgárai a polgármestert közvetlenül választják.
(2) Polgármesterjelölt az lesz, akit a választójogosultak 3%-a jelöltnek ajánlott.
(3) Polgármesternek megválasztható minden magyar állampolgár, akinek választójoga van és nincs olyan tisztsége, ami a polgármesteri megbízatással összeférhetetlen.
(4) Polgármester az a jelölt lesz, akit a település választópolgárai a 44. § szabályai szerint annak megválasztottak.
(5) A polgármester jelölésére, a szavazásra és a választás eredményének megállapítására az egyéni választókerületekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
48. § (1) A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok védelme érdekében a törvény rendelkezéseit e fejezetben szabályozott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2) A nemzeti és etnikai kisebbségi jelöltnek ajánlott személy e minőségét az ajánlóív megnyitásakor bejelenti és azt a szavazólapon fel kell tüntetni. A jelölt kívánságára a szavazólapon nevét anyanyelvén is fel kell tüntetni. A jelöltet állító, illetőleg listát indító nemzeti és etnikai kisebbségi szervezet, vagy a nemzeti és etnikai kisebbség nevét a szavazólapon a nemzeti és etnikai kisebbség anyanyelvén is fel kell tüntetni.
(3) A választási kampány utolsó napján a Magyar Rádió és a Magyar Televízió, valamint a helyi stúdiók a választási összefoglalók mellett külön műsoridőt biztosítanak a nemzeti és etnikai kisebbségek jelöltjeinek.
49. § (1) Ha a kislistás választáson a szavazás eredménye alapján a kisebbségi jelöltek egyike sem szerezne mandátumot,
a) meg kell állapítani azt a szavazatszámot, amely azonos a kislistán legkevesebb szavazattal mandátumhoz jutó jelöltre leadott érvényes szavazatok kétharmadával;
b) kisebbségi jelöltként mandátumhoz jut az, aki az a) pontban megállapított szavazatszámot eléri. Azonos kisebbséghez tartozó több ilyen jelölt közül csak a legtöbb szavazatot elnyerő jut mandátumhoz.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott módon elnyert mandátummal megnövekszik a település képviselőtestületének a 8. §-ban meghatározott létszáma.
50. § (1) A két szavazatos választási rendszerben a listás választáson az egyéni választókerületek nemzeti és etnikai kisebbségek jelöltjei kisebbségenként egy közös független listán is indulnak (a továbbiakban együtt: kisebbségi független lista).
(2) Az egyéni választókerületi kisebbségi jelölt a választás előtt legkésőbb 17 nappal írásban közölheti a helyi választási bizottsággal, hogy nem kíván a kisebbségi listán indulni.
(3) A listás szavazólapon a kisebbségi lista valamennyi jelöltjének nevét ábécé sorrendben kell feltüntetni.
(4) A kisebbségi független lista a 45. § (4) bekezdése szerint kap mandátumot. A listán induló jelöltek közül az lesz képviselő, aki az egyéni választókerületben a legtöbb szavazatot kapta.
(5) Ha a szavazás eredményeként a független kisebbségi lista nem szerezne mandátumot,
a) meg kell keresni azt a legkisebb számot, amellyel még mandátumot lehet kapni [45. § (4) bekezdés]. Meg kell állapítani e szám kétharmadát;
b) a kisebbségi független lista, ha az a) pontban megállapított számot elérte, egy mandátumot kap.
(6) Ha a kisebbségi független lista jelöltjét az egyéni választókerületben képviselőnek választották, a listáról törölni kell, helyére a sorrendben következő jelölt lép.
(7) Az (5) bekezdésben meghatározott módon elnyert mandátummal megnövekszik a település képviselőtestületének a 9. §-ban meghatározott létszáma.
51. § (1) A választási törvény megsértése, továbbá a választási eredmény ellen bármely választópolgár a választási szervhez kifogást, illetőleg a bírósághoz jogorvoslati kérelmet (a továbbiakban együtt: kifogás) nyújthat be. A kifogás benyújtásával egyidejűleg bizonyítási indítványt kell előterjeszteni. A bizonyítási indítvány nélkül benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kel utasítani. Kifogást legkésőbb a sérelmezett tevékenység, illetőleg döntéstől számított 3 napon belül lehet a helyi választási bizottságnál benyújtani, s azt a beérkezéstől számított 3 napon belül az illetékes választási bizottságnak, illetőleg bíróságnak el kell bírálnia.
(2) A szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogást a helyi választási bizottság bírálja el. A helyi választási bizottság döntése ellen a helyi bíróságtól lehet jogorvoslatot kérni. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
(3) A helyi választási bizottság döntése, intézkedése [19. § (2) bek.] ellen benyújtott kifogást a területi választási bizottság bírálja el. Döntése ellen 3 napon belül a megyei, fővárosi bíróságtól lehet jogorvoslatot kérni. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
(4) A fővárosi választási bizottságnak a fővárosi közgyűlés közvetlenül választott tagjainak választási eredményt megállapító döntése ellen kifogást az Országos Választási Bizottsághoz lehet benyújtani. Döntése ellen 3 napon belül a Legfelsőbb Bíróságtól lehet jogorvoslatot kérni. További jogorvoslatnak helye nincs.
(5) A bíróság a jogorvoslati kérelemről nemperes eljárásban, népi ülnökök közreműködésével határoz. A bíróság a jogorvoslati kérelmet előterjesztő választópolgárt – kérésére – személyesen meghallgatja.
52. § (1) A választási szerv és a bíróság a kifogásban foglaltak vizsgálatának eredményeként a kifogásnak helyt ad, megállapítja a törvénysértés tényét és
a) ezt az érintett felek, valamint a sajtó tudomására hozza, vagy
b) megváltoztatja a törvénysértő döntést, illetve
c) megsemmisíti a törvénysértő döntést és a választási eljárást, vagy annak egy részét megismételteti.
(2) A megalapozatlan kifogást el kell utasítani.
(3) A kifogás benyújtására vonatkozó határidők jogvesztők.
53. § (1) Ha az egyéni választókerület képviselőjének, illetőleg a polgármesternek megbízatása megszűnik, továbbá a 42. § (8) bekezdésben és a 44. § (4) bekezdésben meghatározott esetben időközi választást kell kitűzni.
(2) Az időközi választást az ok felmerülésétől számított 2 hónapon belül a helyi választási bizottság tűzi ki. A választást a kitűzéstől számított 60 napon belül meg kell tartani. Az időközi választásra az általános választás szabályait kell alkalmazni.
(3) Ha a kislistáról, illetőleg a listáról (42–46. §) megválasztott képviselő helye üresedik meg, helyére a legtöbb szavazatot elért, illetőleg a listán következő jelölt lép. Ha a kislistán, illetőleg a listán nincs több jelölt, akkor időközi választást nem kell kiírni, a mandátum a következő általános választásig betöltetlen marad.
(4) Ha a kislistán megválasztott képviselők száma a képviselő-testület működéséhez szükséges létszám alá csökken, akkor az üres helyekre időközi választást kell kitűzni.
54. § (1) Ha a választókerület egy része az önkormányzat közigazgatási határának megváltozása miatt más közigazgatási területhez kerül, akkor ez nem érinti a megválasztott képviselő jogállását.
(2) Ha a választókerület egésze másik önkormányzat közigazgatási területéhez kerül, akkor a megválasztott képviselő a másik önkormányzati testület tagjává válik.
(3) Ha az önkormányzati testület községegyesítés vagy szétválás miatt megszűnik, vagy szétválik – feltéve, hogy időközi választást nem tartottak – a megválasztott képviselő megbízatása változatlanul marad. Ebben az esetben a megbízás időtartamára a képviselők száma eltérhet a törvényben meghatározott számtól.
(4) Ha az önkormányzat közigazgatási területe megyék, főváros között – részben vagy egészben – átcsatolásra kerül, akkor az (1)–(3) bekezdésben levő szabályokat kell alkalmazni a megyei, fővárosi önkormányzati testület képviselőire is.
55. § (1) Az önkormányzati képviselők választását a szavazás napját megelőzően legalább 60 nappal korábban kell kitűzni.
(2) A választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásának költségeit – az Országgyűlés által megállapított mértékben – az állami költségvetésből kell biztosítani.
(3) A választási szervek tagjai – az első és a második fordulót követő napon – mentesülnek a Munka Törvénykönyve alapján végzett munkavégzési kötelezettség alól, és erre az időre átlagbér illeti meg őket, amelyet a munkáltató fizet.
56. § (1) A polgármester köteles a jelöltek számára azonos feltételekkel tájékoztatást adni a településfejlesztéssel, költségvetéssel összefüggő tényekről, adatokról.
(2) A választási kampány céljára az állami költségvetési szervek térítési díj nélkül azonos feltételekkel bocsátanak rendelkezésre helyiséget és berendezéseket.
57. § E törvény mellékletei állapítják meg:
a) a szavazólapok és az ajánlószelvény mintáit;
b) a választási szervek és munkacsoportok tagjai által tett eskü (fogadalom) szövegét;
c) a lista indításhoz szükséges egyéni választókerületi jelöltek számát.
58. § A választással és a választójogosultsággal kapcsolatos választási, államigazgatási és bírósági eljárás illetékmentes.
59. § (1) Ha a területi választási bizottság tagjainak a száma nem éri el az 5 főt, az önkormányzati választásra a megyei, fővárosi közgyűlés felhatalmazása alapján az általa kijelölt bizottság a területi választási bizottságot kiegészíti.
(2) Az önkormányzati képviselők és polgármesterek 1990. évi általános választásánál
a) a közös tanácsok működési területén a helyi választási bizottságokat településenként külön-külön kell kialakítani;
b) a helyi választási bizottságok és a szavazatszámláló bizottságok választott tagjait – a 16. § (1) bekezdésére is figyelemmel – a helyi tanács, vagy annak végrehajtó bizottsága választja meg;
c) a közös tanács működési területén ajánlóívet megnyitni, illetőleg aláírni, továbbá ajánlószelvényt leadni az elöljáróság hivatali helyiségében, vagy a végrehajtó bizottság titkára által kijelölt közintézményben is lehet;
d) a helyi tanács működési területén ajánlóívet megnyitni, aláírni, illetőleg ajánlószelvényt leadni a végrehajtó bizottság titkára által kijelölt közintézményben is lehet.
60. § Ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság tagjainak száma kevesebb mint 3, akkor a helyi választási bizottság más szavazatszámláló bizottság esküt tett tagjai közül a bizottságot kiegészíti.
61. § (1) E törvény alkalmazása során az önkormányzatokról szóló törvény hatálybalépése napjáig képviselő-testület tagján a helyi tanácstagot, képviselő-testületen a helyi tanácsot, fővárosi, megyei közgyűlésen a fővárosi, megyei tanácsot kell érteni.
(2) Az önkormányzati képviselők 1990. évi választása kitűzésének napjától a polgármester megválasztásáig, a jegyző kinevezéséig e törvényben a polgármester számára megállapított feladatokat a helyi tanács elnöke, a jegyző, illetve köztársasági megbízott számára megállapított feladatokat a helyi, illetve fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára látja el.
(3) E törvény alkalmazásában párton azt a szervezetet kell érteni, amely megfelel a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek, társadalmi szervezeten azt a szervezetet kell érteni, amely megfelel az egyesülési jogról szóló törvény rendelkezéseinek.
62. § (1) E törvény alapján a belügyminiszter rendeletben állapítja meg:
a) a választási eljárás határidőit és határnapjait;
b) a választási szervek mellett működő munkacsoportok feladatait és tagjainak képzését; a szavazatösszesítés rendjét;
c) a választók nyilvántartásának, értesítésének, az ajánlóíveknek és a jelöltek nyilvántartásának mintáját;
d) a választási jegyzőkönyvek és nyomtatványok mintáit;
e) a választás előzetes országos részeredményének és végleges országos összesített adatainak a tartalmát.
(2) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy:
a) amennyiben az (1) bekezdés a) pontjában levő határidő, határnap heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, úgy azt a közvetlenül megelőző vagy követő munkanapra állapítsa meg;
b) 1990. évi választás napjának kitűzése előtt a választók nyilvántartásának, valamint a választókerületek és szavazókörök kialakításának előkészítését elrendelje.
(3) A választási szervek mellett működő munkacsoportok szakmai tevékenységét a belügyminiszter a köztársasági megbízott útján irányítja.
63. § (1) E törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) Az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló 1983. évi III. törvény még hatályban levő rendelkezései hatályukat vesztik.
A) Kislistás választás szavazólapjának mintája
| 19.... év ................... hónap....... nap | |||||
| .........................(település neve) | |||||
| A...................... (név) | (párt, társadalmi szervezet neve és/vagy rövidítése, vagy független jelölt) | ||||
| B...................... (név) | (párt, társadalmi szervezet neve és/vagy rövidítése, vagy független jelölt) | ||||
| C...................... (név) | (párt, társadalmi szervezet neve és/vagy rövidítése, vagy független jelölt) | ||||
| Z...................... (név) | ............................... | ||||
| A megválasztott képviselők száma: ................... | |||||
A jelöltekre szavazni a nevük melletti körben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet, például:
B) Egyéni választókerületi választás szavazólapjának mintája
| Önkormányzati képviselők választása | |||||
| 19.... év ................... hónap....... nap | |||||
| .........................(település neve) | |||||
| .................. számú választókerület | |||||
| A...................... (név) | (párt, társadalmi szervezet neve és/vagy rövidítése, vagy független jelölt) | ||||
| B...................... (név) | (párt, társadalmi szervezet neve és/vagy rövidítése, vagy független jelölt) | ||||
| C...................... (név) | (párt, társadalmi szervezet neve és/vagy rövidítése, vagy független jelölt) | ||||
| Z...................... (név) | ............................... | ||||
A jelöltekre szavazni a nevük melletti körben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet, például:
C) Polgármester választás szavazólapjának mintája
| Polgármester választása | |||||
| 19.... év ................... hónap....... nap | |||||
| .........................(település neve) | |||||
| A...................... (név) | (párt, társadalmi szervezet neve és/vagy rövidítése, vagy független jelölt) | ||||
| B...................... (név) | (párt, társadalmi szervezet neve és/vagy rövidítése, vagy független jelölt) | ||||
| C...................... (név) | (párt, társadalmi szervezet neve és/vagy rövidítése, vagy független jelölt) | ||||
| Z...................... (név) | ............................... | ||||
(A szavazólap tartalmazza a párt, társadalmi szervezet jelvényének lenyomatát fekete-fehér színben.)
A jelöltekre szavazni a nevük melletti körben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet, például:
D) A listás szavazólapok mintája
| Önkormányzati képviselők listás választása | ||||||
| 19.... év ................... hónap....... nap | ||||||
| 1. (párt, társadalmi szervezet, kisebbségi független lista neve és/vagy rövidítése) | | O | 1. jelölt neve 2. jelölt neve 3. jelölt neve 4. jelölt neve 5. jelölt neve | |||
| 2. (párt, társadalmi szervezet, kisebbségi független lista neve és/vagy rövidítése) | | 1. jelölt neve 2. jelölt neve 3. jelölt neve 4. jelölt neve 5. jelölt neve | ||||
| X. (párt, társadalmi szervezet, kisebbségi független lista neve és/vagy rövidítése) | | 1. jelölt neve 2. jelölt neve 3. jelölt neve 4. jelölt neve 5. jelölt neve | ||||
(A szavazólap tartalmazza a párt, társadalmi szervezet jelvényének lenyomatát fekete-fehér színben. A szavazólap a kisebbségi független lista valamennyi jelöltjének nevét tartalmazza.)
A jelöltekre szavazni a nevük melletti körben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet, például:
„Én ............................................................ becsületemre esküszöm (fogadom), hogy az Alkotmány és a Választási Törvény rendelkezéseit megtartom és megtartatom. Tisztemet és megbízatásomat Hazám javára, legjobb tudásom szerint, lelkiismeretesen teljesítem.”
helyi önkormányzati képviselő/polgármester választása
AJÁNLOTT SZEMÉLY ADATAI:
ajánlott személy neve: ............................................................
település neve: ........................................................................
egyéni választókerület sorszáma: ...........................................
Ezt az ajánlószelvényt kizárólag személyesen lehet leadni a tanácsnál vagy az erre a célra kijelölt közintézményben.
A lista indításhoz szükséges egyéni választókerületi jelölések száma:
| Településen egyéni választókerületek száma | Településen azoknak a választókerületeknek a száma, amelyben az egyéni jelöltállítás a lista indítás feltétele | |
| 10 | 2 | |
| 14 | 3 | |
| 15 | 3 | |
| 16 | 4 | |
70 000 lakos felett minden 10 000 lakos után kettővel nő a képviselő-testület – eggyel az egyéni választókerületben választott, eggyel a listás – tagjainak száma. A lista indításhoz szükséges egyéni választókerületek számának megállapításakor törtszám esetén mindig lefelé kell kerekíteni.
