1. § (1) A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó előmenetelét és javadalmazását e törvény alapján kell megállapítani.
(2) E törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet dolgozóinak előmenetelére és javadalmazására is.
(3) E törvény hatálya nem terjed ki az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíróra.
2. § E törvény alkalmazásában
a) bírósági és ügyészségi dolgozó: a bírósági és az ügyészségi titkár, a bírósági és az ügyészségi fogalmazó, a bírósági és az ügyészségi tisztviselő, az ügykezelő,
b) bírósági és az ügyészségi tisztviselő: a közép- vagy felsőfokú végzettségű, érdemi feladatot végző ügyintéző,
c) ügykezelő: az ügyviteli feladatot végző dolgozó.
3. § E törvényben nem szabályozott kérdésekben a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény, a Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendeletei, valamint az igazságszolgáltatási és ügyészségi dolgozók munkaviszonyáról szóló jogszabályok az irányadók.
4. § A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó e törvény alapján a következő javadalmazásokra jogosult:
a) személyi alapbérre,
b) pótlékra,
c) különjuttatásra.
5. § A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó személyi alapbérének megállapítása a tényleges munkaköri beosztása és szolgálati ideje alapján fizetési osztályba, ezen belül fizetési fokozatba – egyes esetekben a fizetési fokozaton belül fizetési csoportba – való besorolással történik.
6. § (1) A szolgálati időt
a) a bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi titkár, továbbá a bírósági és az ügyészségi fogalmazó esetében – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kinevezés napjától,
b) a felsőfokú végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő esetében a diploma megszerzésének napjától, illetve ha munkaviszonyt csak később létesített akkor annak napjától,
c) a középfokú végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő, továbbá az ügykezelő esetében a munkaviszonya kezdetének napjától
kell számítani.
(2) A bírói, az ügyészi, a bírósági és az ügyészségi titkári kinevezésig más munkaterületen dolgozó esetében a jogi képesítéshez kötött munkakörben töltött időt, valamint az (1) bekezdés b) pontjában említett bírósági és ügyészségi tisztviselő esetében a bírósági vagy ügyészségi munkaviszonyban töltött időt – részben vagy teljes egészében – szolgálati időként lehet figyelembe venni.
7. § (1) A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó – a bírósági, ügyészségi fogalmazó és a kezdő bírósági és ügyészségi tisztviselő kivételével – a fizetési osztályon belül négyévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép.
(2) A kezdő bírósági és ügyészségi tisztviselő az első évet követően magasabb fizetési fokozatba lép.
8. § (1) A helyi bírót és a helyi ügyészt 12 év szolgálati idő után a II. fizetési osztály 1. fizetési fokozatába kell besorolni.
(2) Kiváló munkavégzés vagy tudományos fokozat megszerzése esetén az (1) bekezdés szerinti szolgálati idő legfeljebb 8 évre csökkenthető (soron kívüli előrelépés).
(3) Ha a helyi bíró megyei, illetve fővárosi bírósági bírói (a továbbiakban: megyei bíró), valamint a helyi ügyész megyei, illetve fővárosi főügyészségi ügyészi (a továbbiakban: főügyészségi ügyész) beosztásba kerül, a már elért fizetési fokozatánál alacsonyabb fizetési fokozatba nem sorolható.
9. § (1) A bírót, az ügyészt, a bírósági és az ügyészségi titkárt, valamint a bírósági és az ügyészségi fogalmazót az öt fizetési osztály valamelyikébe, ezen belül fizetési fokozatokba kell sorolni.
(2) A javadalmazás és a tisztséghez fűződő egyéb jogosultság tekintetében a Legfelsőbb Bíróság elnöke az Alkotmánybíróság elnökével azonos beosztásúnak minősül.
(3) A legfőbb ügyész személyi alapbérét az I. fizetési osztály 3. fizetési fokozata alapján kell megállapítani.
(4) A besorolást a következők szerint kell elvégezni:
a) az I. fizetési osztályba kell sorolni a legfelsőbb bírósági bírót és a legfőbb ügyészségi ügyészt,
b) a II. fizetési osztályba kell sorolni a megyei bírót és a főügyészségi ügyészt,
c) a III. fizetési osztályba kell sorolni a helyi bírót és a helyi ügyészt,
d) a IV. fizetési osztályba kell sorolni a bírósági és az ügyészségi titkárt,
e) az V. fizetési osztályba kell sorolni – az oklevél minősítésétől függően – a bírósági és az ügyészségi fogalmazót.
(5) A legfelsőbb bírósági fogalmazót a Legfelsőbb Bíróság elnöke – kivételesen – a IV. fizetési osztály 1. fizetési fokozatába sorolhatja.
(6) A fizetési osztályokat és fizetési fokozatokat, a hozzájuk tartozó személyi alapbérrel az 1. számú melléklet tartalmazza.
10. § Ha a bíró és az ügyész magasabb fizetési osztályba kerül, a következő fizetési fokozat megszerzéséhez szükséges szolgálati idő újra kezdődik.
11. § (1) A bírósági és az ügyészségi tisztviselőt az iskolai végzettsége alapján a VI., VII., VIII. fizetési osztályba, ezen belül fizetési fokozatba kell sorolni.
(2) A VI. fizetési osztályba a szakirányú egyetemi végzettségű, a VII. fizetési osztályba a szakirányú főiskolai végzettségű, a VIII. fizetési osztályba a középfokú végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő tartozik.
(3) Kivételesen a VII. fizetési osztályba sorolható a nem szakirányú felsőfokú végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő.
12. § A fizetési fokozatán belül külön fizetési csoportba tartozik a Legfelsőbb Bíróságon, a Legfőbb Ügyészségen, valamint az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetben dolgozó tisztviselő.
13. § Az ügykezelőt a IX. fizetési osztályba, ezen belül fizetési fokozatba kell sorolni.
14. § A bírósági és az ügyészségi tisztviselő, valamint az ügykezelő személyi alapbére a III. fizetési osztály 1. fizetési fokozatának megfelelő személyi alapbér meghatározott százaléka. A fizetési osztályokat, a fokozatokat és csoportokat, a hozzájuk tartozó személyi alapbérrel a 2. számú melléklet tartalmazza.
15. § (1) A bíró bírói, az ügyészi ügyészi pótlékra jogosult.
(2) A bírói és az ügyészi pótlék összege a teljes munkaidőben foglalkoztatott bíró és ügyész esetében a III. fizetési osztály 1. fizetési fokozatára megállapított személyi alapbér 10%-a, a részfoglalkozású bíró és ügyész esetében ennek a munkaidővel arányos része.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pótlék alapbér jellegű.
16. § (1) Vezetői pótlékra jogosult
a) a bírósági elnök, az elnökhelyettes, a kollégiumvezető, a Fővárosi Bíróság kollégiumvezető helyettese, a bírósági tanácselnök, a csoportvezető és a csoportvezető helyettes bíró,
b) a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettese, a főosztályvezető ügyész, a főosztályvezető-helyettes ügyész, a megyei főügyész, a megyei főügyészhelyettes, a legfőbb ügyészségi, a megyei főügyészségi osztályvezető ügyész, a megyei főügyészségi csoportvezető ügyész, a helyi vezető ügyész és vezetőhelyettes ügyész,
c) az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet igazgatója,
d) a főosztályvezető, a főosztályvezető-helyettes, az osztályvezető, az osztályvezető-helyettes és a csoportvezető,
e) irodavezető.
(2) A vezetői pótlék összegét a 3. számú mellékletben foglaltak szerint kell megállapítani.
(3) A vezetői pótlék alapbérjellegű.
17. § (1) A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó minden naptári évben az egy havi személyi alapbérének megfelelő összegű külön juttatásra jogosult.
(2) Nem részesíthető külön juttatásban az,
a) aki 6 hónapot meghaladó ideig ténylegesen nem végzett munkát, ide nem értve a fizetett szabadság és keresőképtelenség idejét,
b) akinek a felmondása folyamatban van, kivéve, ha a felmondás oka a nyugdíjjogosultság megszerzése.
(3) A külön juttatást január 31-éig kell kifizetni.
18. § (1) A 8. § szerinti magasabb fizetési osztályba sorolás, a magasabb fizetési fokozatba sorolás, valamint a külön juttatás a bírót, az ügyészt, illetve a bírósági és az ügyészségi dolgozót nem illeti meg, ha
a) ellene fegyelmi eljárás van folyamatban,
b) fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
c) a fegyelmi eljárás jogerős befejezése előtt a munkaviszonyát egyoldalúan megszüntette.
(2) Az (1) bekezdés szerinti előnyök a dolgozót visszamenőleg megilletik, ha a fegyelmi felelősségét nem állapították meg.
19. § (1) Ez a törvény 1991. január 1-jén lép hatályba.
(2) A törvény szerinti javadalmazást 1991. december 31-ig – fokozatosan – kell bevezetni, ennek ütemezéséről külön törvény rendelkezik.
20. § (1) A törvény hatálya alá tartozó dolgozókat 1991. február 28-áig a törvény rendelkezéseinek megfelelően kell besorolni.
(2) A törvény szerinti első besorolásnál a szolgálati időt
a) a legfelsőbb bírósági bírónál, a legfőbb ügyészségi ügyésznél az e munkakörbe kinevezése napjától,
b) a megyei bírónál, a főügyészségi ügyésznél, a helyi bírónál, a helyi ügyésznél, a bírósági és az ügyészségi titkárnál – 2 év levonásával – az oklevél megszerzésének napjától,
c) a bírósági és az ügyészségi fogalmazónál e munkakörbe való kinevezésük napjától,
d) a bírósági és az ügyészségi tisztviselőnél és ügykezelőnél a munkaviszonya kezdetének napjától
kell számítani.
(3) A megyei bíró, illetve a főügyészségi ügyész esetében a szolgálati időt az e munkakörbe való beosztás napjától kell számítani, ha ez számára kedvezőbb. Megyei bírói, illetve főügyészségi ügyészi beosztásnak kell tekinteni a helyi bíróság elnöki, elnökhelyettesi, csoportvezetői és a csoportvezető-helyettes bírói, a helyi ügyészségen vezetői és helyettesi, valamint az Igazságügyi Minisztériumban jogi képesítéshez kötött munkakörben töltött időt is.
(4) A törvény szerinti első besorolásnál a bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó a munkavégzés színvonalától függően vagy más méltányolható körülményre figyelemmel eggyel magasabb vagy eggyel alacsonyabb fizetési fokozatba sorolható, de a jelenlegi személyi alapbére nem csökkenhet.
(5) A bíró és az ügyész (4) bekezdés szerinti besorolásánál a munkavégzés színvonalát 2 évnél nem régebbi minősítésnek kell igazolnia.
(6) A szolgálati idő számítását a (2) bekezdés b) pontja esetében a III. fizetési osztály 1. fizetési fokozatától, a (3) bekezdés esetében pedig a II. fizetési osztály 1. fizetési fokozatától kell kezdeni.
(7) A szolgálati idő számításánál a kezdő évet (töredék évet) egész évnek kell tekinteni.
21. § Az első besorolásról
a) a Legfelsőbb Bíróság elnöke, általános elnökhelyettese, elnökhelyettese, a legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettese esetében a választásukra, illetve a kinevezésükre jogosult,
b) a fővárosi, illetve a megyei bíróság elnöke esetében az igazságügyminiszter,
c) a Legfelsőbb Bíróság bírái és dolgozói esetében a Legfelsőbb Bíróság elnöke,
d) a legfőbb ügyészségi ügyész, a fővárosi, illetve a megyei főügyész, az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet igazgatója, a Legfőbb Ügyészség dolgozói esetében a legfőbb ügyész,
e) a bíró és bírósági dolgozó esetében a fővárosi, illetve a megyei bíróság elnöke,
f) az ügyész és az ügyészségi dolgozó esetében a fővárosi, illetve a megyei főügyész,
g) az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet dolgozói esetében az igazgató
dönt.
| Fizetési fokozatok | |||||||||
| Fizetési osztályok | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | ||
| (Ft) | |||||||||
| I. | 57 000 | 60 000 | 63 000 | ||||||
| II. | 39 000 | 42 000 | 45 000 | 48 000 | 51 000 | 54 000 | 57 000 | ||
| III. | 30 000 | 33 000 | 36 000 | ||||||
| IV. | 22 000 | 24 000 | 26 000 | 28 000 | 30 000 | 32 000 | |||
| 16 000 | |||||||||
| V. | 18 000 | ||||||||
| 20 000 | |||||||||
Megjegyzés:
A fizetési osztályok megnevezése:
| – | I. | – legfelsőbb bírósági bíró, legfőbb ügyészségi ügyész, | |
| – | II. | – megyei bírósági bíró, megyei főügyészségi ügyész, | |
| – | III. | – helyi bírósági bíró, helyi ügyészségi ügyész, | |
| – | IV. | – bírósági titkár, ügyészségi titkár, | |
| – | V. | – bírósági, ügyészségi fogalmazó. |
| Fizetési fokozatok a legalacsonyabb bírói fizetés (III/I osztály/fokozat) %-ban | ||||||||||||||||||||||||
| Fizetési osztályok | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | ||||||||||||||
| Szolgálati idő (év) | ||||||||||||||||||||||||
| 0–1 | 2–5 | 6–9 | 10–13 | 14–17 | 18–21 | 22–25 | 26–29 | 30–33 | 34– | |||||||||||||||
| (%) | ||||||||||||||||||||||||
| VI. | – | A | 55 | 70 | 80 | 90 | 100 | 115 | 130 | 140 | 150 | 160 | ||||||||||||
| – | B | 50 | 60 | 70 | 80 | 90 | 100 | 110 | 120 | 130 | 140 | |||||||||||||
| VII. | – | A | 50 | 60 | 70 | 80 | 90 | 105 | 120 | 130 | 140 | 150 | ||||||||||||
| – | B | 50 | 55 | 60 | 70 | 80 | 90 | 100 | 110 | 120 | 130 | |||||||||||||
| VIII. | – | A | 45 | 50 | 55 | 60 | 65 | 75 | 85 | 90 | 95 | 100 | ||||||||||||
| – | B | 35 | 45 | 50 | 55 | 60 | 70 | 80 | 85 | 90 | 95 | |||||||||||||
| IX. | 35 | 40 | 45 | 50 | 55 | 60 | 65 | 70 | 75 | 80 | ||||||||||||||
Megjegyzés:
1. A fizetési osztályok megnevezése:
| – | VI. | – szakirányú egyetemi végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő, | |
| – | VII. | – egyéb felsőfokú végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő, | |
| – | VIII. | – középfokú végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő, | |
| – | IX. | – bírósági és ügyészségi ügykezelő. |
2. A fizetési osztályokon belül:
– A – Legfelsőbb Bíróság, Legfőbb Ügyészség, OKKrI,
– B – területi bíróságok és ügyészségek.
| Helyi bíróság, ügyészség | Megyei bíróság | Legfelsőbb Bíróság | |||||||
| Vezetői munkakörök | Kisebb | Nagyobb | Főügyészség | Legfőbb Ügyészség | |||||
| OKKrI | |||||||||
| Bírák, ügyészek | Tiszt- viselők | Bírák, ügyészek | Tiszt- viselők | Bírák, ügyészek | Tiszt- viselők | Bírák, ügyészek | Tiszt- viselők | ||
| Legfőbb ügyész | – | – | – | – | – | – | 55 | – | |
| Legfelsőbb Bíróság ált. elnökhelyettese | – | – | – | – | – | – | 48 | – | |
| Legfelsőbb Bíróság elnökh., Legfőbb ügyész helyettese | – | – | – | – | – | – | 34 | – | |
| Legfelsőbb bírósági kollégiumvezető, főosztályvezető ügyész | – | – | – | – | – | – | 30 | – | |
| Legfelsőbb bírósági tanácselnök, főoszt. vez. helyettes ügyész, oszt. vez. ügyész | – | – | – | – | – | – | 20 | – | |
| Fővárosi Bíróság elnöke, fővárosi főügyész | – | – | – | – | 50 | – | – | – | |
| Elnök, főügyész, vezetőügyész | 15 | – | 20 | – | 35–40 | – | – | – | |
| Fővárosi Bíróság elnökhelyettese, kollégiumvezetője, fővárosi főügyészhelyettes | – | – | – | – | 40 | – | – | – | |
| Elnökh., megyei bírósági kollégiumvez., főv. bírósági kollégiumvez. helyettes, főügyészh., vezetőhelyettes ügyész | 10 | – | 15 | – | 25–30 | – | – | – | |
| Megyei bírósági tanácselnök, csopvez. bíró, oszt. vez. ügyész | – | – | 20 | – | 20 | – | – | – | |
| Csopvez. helyettes bíró, csopvez. ügyész | – | – | 15 | – | 15 | – | – | – | |
| Főosztályvezető, OKKrI igazgató | – | – | – | – | – | – | – | 45–55 | |
| Főosztályvez. helyettes, OKKrI igazgatóhelyettes | – | – | – | – | – | – | – | 35 | |
| Osztályvezető | – | – | – | – | – | 20 | – | 30 | |
| Oszt. vez. helyettes | – | – | – | – | – | 15 | – | 20 | |
| Csoportvezető, irodavezető | – | 5 | – | 10 | – | 10 | – | 10 | |
