Az Országgyűlés az 1990. évi VII. törvény 34. §-ában foglaltaknak megfelelően - az 1990. szeptember 30-ig terjedő időszakra - a Vagyonpolitikai Irányelveket az alábbiakban határozza meg:
A Vagyonügynökségnek 1990. szeptemberéig terjedő időszakban kettős feladata van. Egyrészt gondoskodnia kell a törvényes kereteken belül arról, hogy az állami vagyon spontán vállalati kezdeményezésű privatizálása során érvényesüljenek a nyilvánosság, a versenyeztetés és a reális vagyonértékelés követelményei, továbbá a nem nyilvános ügyletek során ne kerüljön sor az állami vagyon indokolatlan leértékelésére, áron alul történő értékesítésére.
A Vagyonügynökség másik fő feladata az, hogy kezdje meg az állami vagyon értékesítését, e munka során alkalmazza a különböző privatizációs megoldások (értékesítési technikák kialakítása, potenciális kezelői kör prekvalifikációja, vásárlói kör felkutatása, kedvezményezett vásárlói csoportok definiálása stb.) lehető legszélesebb körét. Kezdje meg, illetve ha erre lehetőség van fejezze be néhány jövedelmezően gazdálkodó, a tőzsdére rövid időn belül bevezethető, nyílt alapítású részvénytársaságként működtethető állami vállalat átalakítását és értékesítését.
Az állami vagyon értékesítésének célja, hogy ennek révén fokozatosan bővüljön a magántulajdon, erősödjön a valódi önkormányzati és közösségi tulajdon. A nemzet vagyonát tényleges eredmény- és vagyongyarapítási érdekkel rendelkező tulajdonosok működtessék, a nemzetgazdaságban erősödjenek a tulajdonosi motivációk.
Lehetőség szerint el kell kerülni az állami tulajdonnak állami tulajdonban lévő, illetve állami többségi részesedés mellett működő vállalkozások és gazdasági társaságok számára történő értékesítését. Az értékesítés segítse a piaci verseny kibontakozását, egyidejű szervezeti decentralizálással csökkentse a gazdasági erőfölényben lévő vállalatok számát. Járuljon hozzá új, hatékony munkaalkalmak létrehozásához. Biztosítson széles lehetőséget a korszerű technológiát meghonosító, piacbővítést, korszerű vezetési ismeretek megszerzését lehetővé tevő külföldi működő tőkebeáramlás számára.
1. A Vagyonügynökséghez kerülő vagyon
1.1 Államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatok társasággá alakítása.
A Vagyonügynökség az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatok közül főképpen azokat a vállalatokat alakítsa át gazdasági társasággá, illetőleg ha az előnyös, akkor a társasággá való átalakítást megelőzően hajtson végre szervezeti korszerűsítést, melyek egy vagy több alább felsorolt kritériumnak megfelelnek:
- a vállalat gazdasági társasággá való átalakításával és egyidejű decentralizálásával tartós piackorlátozás vagy gazdasági erőfölény szüntethető meg,
- a vállalat átalakításával és értékesítésével jelentős tőke, új technológia és új piaci lehetőségek bevonására, illetve feltárására nyílik lehetőség,
- a vállalat alkalmas arra, hogy részben vagy egészben adott piaci (keresleti) feltételeknek és jövőbeni várakozásoknak megfelelő áron értékesítésre kerüljön.
1.2. Önkormányzati irányítású vállalatok államigazgatási felügyelet alá vonása.
Az önkormányzati irányítású vállalatok közül a Vagyonügynökség elsősorban az alább felsorolt egy vagy több kritériumnak megfelelő vállalatokat vonjon államigazgatási felügyelet alá:
- a vállalat irányítási formájának megváltoztatásával lehetőség nyílik a vállalat elavult szervezeti struktúrájának decentralizálására, s így tartós piackorlátozás és gazdasági erőfölénnyel való visszaélés szüntethető meg,
- a vállalat tevékenysége alapvetően megváltozott: az eszközállomány túlnyomó többsége külső társaságokban működik, a reálvagyon feletti rendelkezés tőketulajdonná alakult át,
- a vállalat értékesítésére vagy hatékonyabb működtetésére a meglévő kedvező ajánlat ellenére sincs mód, a vállalat önkormányzati szerveinek ellenállása miatt,
- a vállalat vagyona csökken, ennek megszüntetésére elfogadható programja nincs és ezért nyílt vagy rejtett vagyonvesztésre, a vagyon felélésére van kilátás, amely reorganizációval, illetve privatizáció révén megszüntethető,
- a vállalat az Átalakulási törvény által meghatározott esetekben a kötelező átalakulást nem hajtja végre,
- a vállalat hagyományos piacának elvesztése miatt piacváltásra kényszerül, de a piacváltás követelményeinek önerőből nem tud megfelelni,
- a vállalat tevékenysége a gazdaság egésze szempontjából stratégiai jelentőségű és a spontán privatizáció a nemzetgazdaság érdekeit sérti.
1.3. Megállapodás a vállalatokkal
A Vagyonügynökség az Átalakulási törvény 17. § (3) bekezdése szerinti megállapodás során olymódon térhet el a megállapodás nélküli átalakulás szabályaitól, hogy az pénzügyi szempontból a Vagyonügynökség számára hátrányosabb helyzetet ne eredményezzen. A vállalat javára történő eltérés csak kivételesen, foglalkoztatáspolitikai szempontok mérlegelése alapján forduljon elő.
1.4. Társasági részesedések bevonása
A Vagyonügynökség társasági részesedések magához vonását akkor kezdeményezze, ha:
- az adott vételi árnál megalapozottan várható magasabb ajánlat,
- az értékesítés révén olyan meghatározó befolyás alakulna ki, amely gazdasági erőfölényt alakítana ki, vagy a verseny kialakulását, fejlődését akadályozná,
- az értékesítés összes körülményeit figyelembe véve a társaságban lévő maradék állami tulajdon nyilvánvaló értékvesztését eredményezi (pl. többségi tulajdonhányad elvesztése az ügylet révén olyan tevékenységekben, ahol nemzeti, továbbá államérdekből és gazdasági-stratégiai szempontból állami tulajdonban tartandó többségi részesedés kívánatos).
2. A Vagyonügynökséghez került állami vagyon hasznosítása
2.1. A vagyonhasznosítást megelőző lépések
A Vagyonügynökség a vállalat átalakításakor vagy értékesítésekor kérje ki:
- a vállalati alkalmazottak,
- az alapítók,
- a jelentős hitelezői kapcsolatban álló pénzintézetek,
- amennyiben a döntés jelentősen érinti a foglalkoztatást, az illetékes munkaügyi szervezetek,
- ha az értékesítendő vállalat gazdasági erőfölénnyel rendelkezik, a felállítandó Versenyhivatal
véleményét.
2.2. Az állami vagyon értékesítése
A Vagyonügynökség az értékesítést általában megbízottakon keresztül végezze. Az állami vagyon értékesítésére a piaci kereslet és a vagyonelemek újraelőállítási ára, amortizációja, valamint a vagyon terhei által meghatározott árnál alacsonyabb áron lehetőleg ne kerüljön sor. Ennél alacsonyabb ár állapítható meg, ha több független vagyonértékelő szerv egybehangzóan ezt tartja reálisnak. A megállapított ár alatt (kedvezményesen) vásárolhatnak azonban:
- az érintett társaság alkalmazottai, legfeljebb a társaság alaptőkéjének (törzstőkéjének) 15%-át elérő mértékig.
(Figyelemmel kell lenni arra, hogy az alkalmazotti tulajdonszerzésre kialakított konstrukció semmilyen alkalmazotti réteget ne zárjon ki, ne állítson eleve hátrányos helyzetbe. A Vagyonügynökség minden esetben vizsgálja meg, hogy milyen eszközök felhasználásával tehetők az alkalmazottak fizetőképessé.)
- közintézmények fenntartását finanszírozó alapítványok, feltéve, hogy az alapítvány kifizetései legalább 90%-ban e célt szolgálják.
A kedvezmény a felsorolt esetekben legfeljebb 50%-ot érhet el a versenyző ajánlatokhoz képest.
Az állami vagyon értékesítése során általában törekedni kell arra, hogy
- amennyiben piaci áron lehet értékesíteni a társaság részvényeit a nagyközönség számára, úgy elsősorban a kisrészvényesek vásárlását kell biztosítani,
- az értékesítés során erősödjék a verseny szabadsága, mérséklődjön a gazdasági erőfölény még akkor is, ha ez az elérhető vételi ár tekintetében kedvezőtlenebb pályázati ajánlat elfogadását eredményezi,
- az intézményi befektetők (biztosítók, befektetési társaságok stb.) tulajdonszerzését az értékesítés feltételei ne zárják ki,
- a kedvezményes privatizációs hitelkonstrukcióhoz való hozzájutást az értékesítés feltételei elősegítsék.
Az állami vagyon értékesítésének elősegítésére a Vagyonügynökség 1990-ben néhány esetben, ha erre lehetőség nyílik kísérleti jelleggel alkalmazza a Munkavállalói Részvényvásárlási Program tervezett konstrukcióját. Ilyen esetekben azonban az érintett munkavállalóknak nem nyújtható kedvezmény az értékesítési árat illetően.
2.3. Állami vagyon külföldiek részére történő értékesítése
Az állami vagyon értékesítése külföldiek vagy külföldi irányítás (befolyás) alatt álló társaságok részére csak akkor történjék, ha
- a társaság ezáltal jelentős technikai, technológiai fejlődésre számíthat,
- a külföldi tulajdon közvetlenül vagy közvetve, új külpiaci lehetőségek megjelenésével vagy egyéb pozitívan értékelhető extern hatásokkal jár,
- az államadósság (adósságszolgálat) ezzel ésszerűen csökkenthető.
Ne kerüljenek értékesítésre:
- olyan vagyonrészek, melyek értékesítése révén - az előzőekben foglalt előnyök nélkül - a közvetett hatásokat is figyelembe véve hosszú távon is negatív konvertibilis devizaszaldó alakulhat ki,
- olyan vállalat többségi irányítási jogot biztosító tulajdoni hányadai, amelyek a hazai piacon monopol vagy oligopol helyzetben vannak és ugyanakkor elhanyagolható a tényleges vagy várható konvertibilis exportjuk,
- közszolgáltató vállalatok az adott területet érintő dereguláció megtörténtéig,
- a kereskedelmi bankokban, pénzintézetekben, biztosítóintézetekben lévő állami érdekeltségek 1990. szeptember 30-ig,
- olyan vállalatok többségi irányítási jogot biztosító tulajdoni hányadai, amelyek
= tradicionális, védett márkanév használatával és jellegzetesen magyar termékek előállításával
= speciális, megismételhetetlen természeti adottságok kihasználásával
folytatják tevékenységüket.
2.4. Állami vagyon ellenérték nélkül történő átengedése
Állami vagyon ellenérték nélkül történő átadására 1990. szeptember 30-ig ne kerüljön sor. A Társadalombiztosítási Alap részére ingyenesen átadandó vagyonról - a Vagyonügynökség javaslata alapján - az Országgyűlés 1990. őszén határoz.
2.5. Állami vagyon kezelésbe adása
A Vagyonügynökség a hozzá került állami vagyont ésszerű értékesítési lehetőség hiányában kezelésbe adja. Erre főként az alábbi esetekben kerüljön sor:
- az állami vagyon értékarányos értékesítésére az adott piaci helyzetben hat hónapon belül nincs mód, később kedvezőbb lehetőségek várhatóak,
- az állami vagyon működtetését végző szervezeti forma hatékonysága reorganizációval erőteljesen növelhető,
- nemzeti vagy államérdekből és gazdaságstratégiai szempontból az adott vagyon tartósan állami tulajdonban tartandó. Különösen ilyennek minősülnek:
= a kereskedelmi bankokban, pénzintézetekben, biztosító intézetekben lévő állami érdekeltségek a többségi jogokat biztosító tulajdonhányad erejéig (kivételt képeznek a befektetési célú pénzintézetek),
= a ma létező tömegkommunikációs szervezetek állami tulajdonhányada a többségi jogot biztosító tulajdonhányad erejéig,
= a hagyományos állami monopóliumokkal rendelkező szervezetek (pl. bányakincsek) teljes állami tulajdonhányada,
= a kőolaj és földgázkitermelés, a villamosenergia termelés és elosztás a többségi jogot biztosító tulajdonhányad erejéig.
3. A Vagyonügynökség 1990. évi bevételeinek felhasználása
Az állami vagyon értékesítéséből származó bevételek azon részét, melyet a kedvezményes privatizációs konstrukció keretében finanszíroztak, közvetlenül az államadósság törlesztésére kell fordítani.
A fennmaradó bevételből:
- 1 Md forint a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány részére a bevételek függvényében átutalható 1990. szeptember végéig,
- 1990-ben a Vagyonügynökségnél 0,5 Md forint intervenciós célú tartalékalapot kell létrehozni a törvényben előírt, illetve a piaci szempontból indokolt (pl. váratlan részvény árfolyamcsökkenés) intervenció végrehajtásának biztosítása érdekében.
3. Az előbbi célok után fennmaradó bevételrészről az Országgyűlés a Vagyonügynökség javaslata alapján 1990. őszén dönt.
4. A törvény hatályba lépésekor fennálló vagyonkezelési szerződések
Az 1990. március 1-jén hatályos vagyonkezelési szerződések megnyitásakor a Vagyonügynökség a törvényben és a Vagyonpolitikai Irányelvekben foglalt feltételeket alkalmazva járjon el.
