1. § A családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő (4)–(6) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A nevelőszülőnél elhelyezett gyermek után a nevelőszülő jogosult a családi pótlékra.
(3) Az ideiglenes hatályú beutalt, intézeti vagy állami nevelt gyermek után a gyermek- és ifjúságvédő intézet vezetője jogosult a családi pótlékra.
(4) A javítóintézetben lévő gyermek után – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a javítóintézet vezetője jogosult a családi pótlékra, amelyet köteles gyámhatósági fenntartásos betétben elhelyezni.
(5) A jogerős szabadságvesztés büntetést töltő személy után a büntetésvégrehajtási intézet jogosult a családi pótlékra. Amennyiben az elítélt kiskorú, a büntetésvégrehajtási intézet köteles a családi pótlékot gyámhatósági fenntartásos betétben elhelyezni. A nagykorú elítélt családi pótlékát a büntetésvégrehajtási intézet köteles megőrizni és szabaduláskor egy összegben rendelkezésére bocsátani.
(6) Az egészségügyi gyermekotthonban, a szociális otthonban vagy szociális intézetben elhelyezett gyermek (személy) után az intézmény vezetője jogosult a családi pótlékra, ha a szülő ehhez hozzájárul, illetve ha nincs a családi pótlékra jogosult személy. A családi pótlékot az intézmény költségvetésétől elkülönítve kezeli és biztosítja a személyre szóló felhasználást. Ha az egészségügyi gyermekotthonba beutalt gondozottak egy hónapon túl a családjuknál tartózkodnak, a szülő jogosult a családi pótlék felhasználására.”
2. § A Tv. 2. §-ának helyére a következő rendelkezés lép:
„2. § Családi pótlék az után a gyermek (személy) után jár, aki
a) tizenhat évesnél fiatalabb,
b) tizenhat évesnél idősebb, de húszévesnél fiatalabb és alap- vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul,
c) tizenhat évesnél idősebb, de húszévesnél fiatalabb és a dolgozók általános vagy középiskolájában tanul,
d) tartósan beteg, illetőleg testi vagy értelmi fogyatékos.”
3. § A Tv. 3. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § Ha a 2. § c) és d) pontjaiban szereplő gyermek bármely, munka végzésre irányuló jogviszony keretében elért keresete (jövedelme) három egymást követő hónapban az öregségi nyugdíj legkisebb összegét [89/1990. (V. 1.) MT rendelet 85. § (1) bekezdés] meghaladja, a családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól szüneteltetni kell mindaddig, amíg a kereset (jövedelem) ennél az összegnél magasabb.”
4. § A Tv. 5. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép.
„5. § (1) A családi pótlék havi összege gyermekenként
a) | egygyermekes családnak | 2170 Ft | |
b) | egygyermekes egyedülállónak | 2570 Ft | |
c) | kétgyermekes családnak | 2570 Ft | |
d) | kétgyermekes egyedülállónak | 2900 Ft | |
e) | három és többgyermekes családnak | 2900 Ft | |
f) | három és többgyermekes egyedülállónak | 3000 Ft | |
(2) Az 1. § (3)–(5) bekezdéseiben megjelölt intézetet, illetve vezetőjét gyermekenként havi 2570 Ft összegű családi pótlék illeti meg.
(3) Havi 3900 Ft a családi pótlék összege a tartósan beteg, illetve testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után.”
5. § A Tv. 14. §-ának (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap)
„c) a honvédelmi miniszter, hogy – az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetőjével egyetértésben – a Magyar Honvédség hivatásos és továbbszolgáló állományú tagjainak, katonai tanintézeti hallgatóinak családi pótlékkal kapcsolatos jogorvoslati fórumait és a jogorvoslat rendjét megállapítsa, valamint a családi pótlék ügyviteli feladatait ellátó honvédségi szervezetet szabályozza.”
6. § (1) Ez a törvény 1991. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit első ízben az 1991. január hónapra járó családi pótlékra kell alkalmazni.
(2) A Tv. 1990. évi XCII. törvénnyel megállapított 5. §-ának (5) bekezdése alapján járó családi pótlék összege 1990. november és december hónapra 5150 Ft.