Időállapot: közlönyállapot (1991.V.30.)

1991. évi XVI. törvény

a koncesszióról * 

A kizárólagos állami, önkormányzati vagy önkormányzati társulási tulajdon hatékony működtetésének, valamint a kizárólagosan az állam vagy az önkormányzat hatáskörébe utalt tevékenységek gyakorlásának egyik lehetséges útja mindezek koncessziós szerződés alapján való átengedése. E jogintézmény megteremtése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

Általános rendelkezések

1. § (1) Ez a törvény állapítja meg

a) az országos közutak és műtárgyaik, a vasutak, a csatornák – ideértve a mezőgazdasági vízhasznosítási főműveket – a kikötők, a közforgalmú repülőterek, valamint a regionális közműrendszerek,

b) a távközlési alaphálózat és a távközlésre felhasználható frekvenciák,

c) a közcélú villamosművek, a villamosenergia szolgáltatásához és szállításához szükséges országos távvezetékhálózatok,

d) az önkormányzati törzsvagyon részét képező helyi közutak és műtárgyaik, továbbá a helyi közművek működtetése, valamint

e) a bányászati kutatás és kitermelés, valamint az ezzel összefüggő bányászati melléktevékenységek,

f) a csővezetékes termékszállítás és tárolás,

g) a hasadó és sugárzó anyagok előállítása és forgalmazása,

h) a kábítószerek és pszichotrop anyagok előállítása és forgalmazása,

i) a szerencsejátékok szervezésére és működtetésére irányuló tevékenység,

j) a postai alapszolgáltatás (a levélpostai és a pénzküldeménnyel kapcsolatos szolgáltatás),

k) a távközlési szolgáltatás (közcélú távbeszélő, telex, mobil rádiótelefon, személyhívó és kapcsolt adatátvitel, továbbá közszolgálati rádió és televízió műsor szórására és szétosztására irányuló szolgáltatás), ide nem értve a zártláncú szolgáltatásokat,

l) a vasúti személyszállítás és árufuvarozás,

m) a menetrend alapján végzett közúti személyszállítás koncessziós szerződés keretében történő átengedésének alapvető szabályait. Az egyes tevékenységek folytatásának módját, részletes feltételeit meghatározó ágazati törvények (a továbbiakban: ágazati törvény) csak e törvény keretei között rendelkezhetnek.

(2) Az ágazati törvény az (1) bekezdésben felsorolt tevékenységi körök, mint gyűjtőfogalmak keretein belül egyes tevékenységtípusok folytatását koncessziós pályázat kiírása, illetőleg koncessziós szerződés megkötése nélkül is lehetővé tehet (liberalizált tevékenységek).

2. § Az 1. §-ban felsorolt tevékenységek folytatásának feltétele, hogy

a) az állam vagy az önkormányzat, illetve az önkormányzati társulás (az utóbbi kettő a továbbiakban együtt: önkormányzat) – a 14. §-ban foglaltak figyelembevételével – e célra az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetet [Ptk. 685. § c) pont], vagy költségvetési, illetőleg önkormányzati intézményt alapítson, vagy

b) az állam, illetőleg az önkormányzat a tevékenység gyakorlásának időleges jogát koncessziós szerződésben átengedje.

3. § (1) Az állam, illetőleg az önkormányzat a 2. § b) pont szerinti koncessziós szerződést a belföldi és külföldi természetes, és jogi személyekkel, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságaival kötheti meg.

(2) A devizajogszabályok szerint külföldinek minősülő természetes és jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságai a belföldiekkel azonos feltételekkel és eséllyel köthetnek koncessziós szerződést.

A koncessziós pályázat

4. § (1) A koncessziós szerződés megkötésére – a 12. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével – az állam, illetőleg az önkormányzat pályázatot köteles kiírni. A pályázatok – kivéve ha a honvédelmi, illetőleg a nemzetbiztonsági érdekek a pályázat zártkörű kiírását teszik szükségessé – nyilvánosak. Ennek során a versenytárgyalásról szóló 1987. évi 19. törvényerejű rendeletet nem kell alkalmazni.

(2) A zártkörű pályázat kiírását szükségessé tevő honvédelmi, illetőleg nemzetbiztonsági érdekekről az illetékes miniszter az Országgyűlés illetékes bizottságai véleményének meghallgatása után dönt.

5. § (1) Az állam nevében a pályázat kiírására, elbírálására és a koncessziós szerződés megkötésére a tevékenység tárgya szerint illetékes ágazati miniszter jogosult.

(2) Abban az esetben, ha a pályázati kiírás olyan tevékenység gyakorlására vonatkozó jogosultság átengedésére irányul, mely az önkormányzat törvényben előírt kötelezettségének teljesítésére közvetlenül hatással van, a pályázat kiírásához az érintett önkormányzat egyetértése szükséges. Ha a pályázat kiírása az önkormányzatot egyébként megillető jogok gyakorlását, illetve egyéb feladat teljesítését érinti, a pályázati kiírás közzététele előtt az érdekelt önkormányzat véleményét ki kell kérni.

6. § Az önkormányzat nevében a pályázat kiírására és annak elbírálására a képviselőtestület jogosult. E hatáskörét nem ruházhatja át. A koncessziós szerződés aláírására az önkormányzat nevében a polgármester jogosult.

7. § Az 5–6. §-ban meghatározott személy, illetőleg szerv az 1. § (1) bekezdés szerinti tevékenység (a továbbiakban: koncesszió-köteles tevékenység) gyakorlásával összefüggésben szükséges hatósági engedély megadásának feltételeit az illetékes államigazgatási szervvel a pályázat kiírása előtt egyeztetni köteles.

8. § (1) A nyilvános pályázati felhívást legalább két országos napilapban, illetőleg az önkormányzati pályázatot a helyi napilapban is meg kell hirdetni a pályázatok benyújtására nyitva álló időtartam kezdő napját legalább harminc nappal megelőzően. Zártkörű pályázat esetén az érdekelteket egyidejűleg, közvetlenül kell a pályázatra felhívni.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a pályázat elbírálásának szempontjait, továbbá a koncesszió-köteles tevékenység

a) és az azzal szervesen összefüggő egyéb tevékenységek felsorolását,

b) átengedésének időtartamát,

c) gyakorlására meghatározott földrajzi-közigazgatási egységet,

d) gyakorlásának jogi, pénzügyi feltételeit,

e) a koncessziós szerződés idő előtti megszűnésének feltételeit,

f) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a koncessziós szerződésben foglaltak betartásának ellenőrzése kapcsán az államot (önkormányzatot) milyen jogosítványok illetik meg,

g) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a pályázat kiírásának időpontjában a koncesszió-köteles tevékenység folytatására a pályázat által érintett területen ki rendelkezik jogosítvánnyal, illetőleg, hogy a koncessziós szerződés időtartama alatt a pályázat kiírója más gazdálkodó szervezet számára lehetővé kívánja-e tenni a koncesszió-köteles tevékenység gyakorlását.

(3) A pályázati kiírásnak szükség esetén tartalmaznia kell:

a) a tevékenység folytatására vonatkozó, az egyes jogszabályokban, szabványokban foglaltakat meghaladó, illetőleg attól eltérő szakmai feltételeket (pl. környezetvédelem, egészségvédelem),

b) a tevékenység gyakorlása során a belföldi munkaerő foglalkoztatására és a belföldi vállalkozók, beszállítók igénybevételére vonatkozó feltételeket,

c) a koncessziós díj legkisebb összegét,

d) ha a koncesszió-köteles tevékenység folytatásához kizárólagos állami tulajdon (önkormányzati törzsvagyon) birtokba adása szükséges, úgy az annak átadására, illetőleg visszaszolgáltatására vonatkozó szabályokat, biztosítékokat,

e) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a koncessziós szerződés létrejöttéhez ágazati törvény az Országgyűlés jóváhagyását előírja,

f) a koncesszióba adott tevékenység árképzési szabályait, ideértve az ár, díj meghatározásának és változtatásának elveit és módszereit,

g) egyéb, a pályázat kiírója által szükségesnek tartott információkat.

9. § A pályázatok benyújtására nyitva álló időtartam nem lehet kevesebb hatvan napnál. Az állam, illetőleg az önkormányzat nevében eljáró személy, illetve szerv a beérkezett pályázatokat – ha az ágazati törvény ennél rövidebb határidőt nem állapít meg – a pályázatok benyújtására előírt időtartam lejártát követő kilencven napon belül köteles elbírálni.

10. § Az ágazati törvény a pályázat lebonyolításának módjára vonatkozóan további szabályokat állapíthat meg.

A koncessziós szerződés

11. § Az állam, illetőleg az önkormányzat nevében eljáró személy, illetve szerv csak azzal a pályázóval köthet szerződést, aki a pályázatot megnyerte. A pályázat nyertese az, aki összességében az állam, illetőleg az önkormányzat számára a kiírásnak megfelelő legkedvezőbb ajánlatot tette.

12. § (1) A koncessziós szerződés határozott időtartamra köthető, melynek leghosszabb ideje harmincöt év.

(2) Az ágazati törvény megengedheti külön pályázat kiírása nélkül a koncessziós szerződés egy alkalommal – eredeti időtartamának legfeljebb felével – történő meghosszabbítását.

(3) A koncessziós szerződést a kikötött időpont előtt csak a 17. § (2) bekezdésben, a 20. § (1) bekezdésben és a 21. § (3) bekezdésben meghatározott esetben, valamint a szerződésben előre rögzített feltételek bekövetkezésekor lehet felmondani.

13. § (1) A koncesszió-köteles tevékenység gyakorlásának átengedéséről a felek visszterhes szerződésben rendelkezhetnek.

(2) Ha az ágazati törvény ellenszolgáltatásként koncessziós díj fizetését írja elő, úgy annak csak legkisebb összegét határozhatja meg. A koncessziós díj megfizetésének módjáról és mértékéről a koncessziós szerződésben kell rendelkezni.

(3) Az állam által kötött koncessziós szerződésből származó koncessziós díjat elkülönítetten kell nyilvántartani; felhasználásáról az Országgyűlés az éves költségvetési törvény elfogadása során határoz.

14. § Az állam, illetőleg az önkormányzat a jogosultnak a koncessziós díjjal vagy más módon ellentételezett vagyoni értékű pozícióját (kizárólagosság), annak beleegyezése nélkül a koncessziós szerződés időtartama alatt a szerződésben meghatározott földrajzi-közigazgatási egységen belül számára hátrányos módon csak abban az esetben változtathatja meg, ha erre vonatkozóan a felek a koncessziós szerződésben megállapodtak.

15. § (1) Abban az esetben, ha a koncesszió-köteles tevékenység kizárólagos állami tulajdonhoz vagy az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó vagyontárgyhoz kapcsolódik, a koncessziós szerződés megkötése e vagyontárgy tulajdonjogában változást nem eredményez. Az ágazati törvény a bányászati koncessziós szerződés alapján kitermelt természeti kincs feletti tulajdonjog vonatkozásában ettől eltérő rendelkezést állapíthat meg.

(2) A koncesszió-köteles tevékenységgel összefüggésben létrejött kizárólagos állami tulajdonnak vagy önkormányzati törzsvagyonnak minősülő vagyontárgy az üzembehelyezés időpontjával kerül az állam, illetőleg az önkormányzat tulajdonába a koncessziós szerződésben rögzített feltételek szerint.

16. § (1) A koncessziós szerződésből eredő jogviták elbírálására – ha nemzetközi szerződés vagy a (2) bekezdésben meghatározott esetben a koncessziós szerződés másként nem rendelkezik – az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jogosult.

(2) A devizajogszabályok szerint külföldinek minősülővel kötött koncessziós szerződésből eredő jogviták elbírálása során – a felek ilyen megállapodása esetén – nemzetközi választottbíróság is eljárhat.

17. § (1) A koncesszió-köteles tevékenység folytatására kiírt pályázat nyertesének a koncessziós szerződésben kötelezettséget kell vállalnia arra vonatkozólag, hogy a pályázati kiírás alapján a koncessziós szerződésben rögzített követelményeket az általa alapított gazdasági társaság alapító okiratában érvényesíteni fogja.

(2) Ha ezt a kötelezettségét elmulasztja, a koncessziós szerződés azonnali hatályú felmondásának van helye.

18. § Az ágazati törvény az állam által kötendő egyes koncessziós szerződések létrejöttéhez az Országgyűlés jóváhagyását írhatja elő. Amennyiben a koncessziós szerződés aláírásától számított, kilencven napon belül azt az Országgyűlés nem hagyja jóvá, úgy a jogosult nyilatkozati kötöttségétől szabadul.

19. § Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a koncessziós szerződésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.

A koncessziós társaság

20. § (1) A koncesszió-köteles tevékenység folytatására – ha ágazati törvény eltérően nem rendelkezik – a koncessziós szerződést aláírónak az aláírástól számított kilencven napon belül saját részvételével belföldi székhelyű gazdasági társaságot (a továbbiakban: koncessziós társaság) kell alapítania. A határidő elmulasztása esetén az állam, illetve az önkormányzat a koncessziós szerződést felmondhatja.

(2) Ha ágazati törvény a koncessziós szerződés létrejöttéhez az Országgyűlés jóváhagyását írja elő, úgy az (1) bekezdésben előírt határidő a jóváhagyás napján kezdődik.

21. § (1) Ha a koncesszió-köteles tevékenység folytatását külön jogszabály hatósági engedélyhez köti, a koncessziós társaság tevékenységét csak ennek birtokában folytathatja. Semmis a koncessziós szerződésben foglalt azon kikötés, mely szerint az állam, illetőleg az önkormányzat nevében aláíró személy, illetve szerv a hatósági engedély kiadására előzetesen kötelezettséget vállal.

(2) A hatósági engedély visszavonása, illetőleg az illetékes államigazgatási szervnek a jogellenes állapot megszüntetéséig a koncesszió-köteles tevékenység folytatását megtiltó határozata a koncessziós szerződést nem teszi érvénytelenné.

(3) Ha a koncessziós társaság a koncessziós szerződés megkötésétől, illetőleg a hatósági engedély visszavonásáról rendelkező, valamint a tevékenység gyakorlását megtiltó határozat közlésétől számított hat hónapon belül nem válik a tevékenység gyakorlására jogosulttá, az állam, illetőleg az önkormányzat nevében eljáró személy, illetve szerv a koncessziós szerződést felmondhatja.

22. § A koncessziós társaság a koncesszió-köteles tevékenységen kívül kizárólag azzal szervesen összefüggő – az ágazati törvényben, illetőleg az önkormányzat döntésében meghatározott – tevékenységek gyakorlására jogosult.

23. § (1) A koncessziós szerződés időtartama alatt a koncessziós társaság jogosult a kizárólagos állami tulajdonhoz, illetőleg önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó egyes vagyontárgyak birtoklására, használatára és hasznok szedésére.

(2) A koncessziós társaság a birtokába adott kizárólagos állami tulajdonnak, illetőleg önkormányzati törzsvagyonnak minősülő vagyontárgyra vonatkozó használati jogát nem idegenítheti el, valamint azt nem pénzbeni hozzájárulásként más gazdasági társaságba nem viheti be.

24. § A koncesszió-köteles tevékenységgel összefüggésben létrejött kizárólagos állami tulajdonnak, illetőleg önkormányzati törzsvagyonnak minősülő vagyontárgy rendeltetésszerű használatát elősegítő vagyontárgyak (létesítmények) elkészültük (üzembehelyezésük) után – ha a koncessziós szerződés eltérően nem rendelkezett – a koncessziós társaság tulajdonába kerülnek.

25. § A koncessziós társaság a koncesszió-köteles tevékenység gyakorlásának jogát az állam, illetőleg az önkormányzat hozzájárulása nélkül másra nem ruházhatja át, valamint azt más gazdasági társaságba nem pénzbeni hozzájárulásként nem viheti be.

26. § (1) A koncessziós szerződésben meghatározott időtartam lejártakor vagy a koncessziós szerződésnek más okból történt megszűnése esetén [12. § (3) bek.], legkésőbb az azt megállapító jogerős bírósági határozat közlésétől számított harminc napon belül a koncessziós társaság tagjai (részvényesei) kötelesek a végelszámolást lefolytatni.

(2) Ha a koncessziós társaság tagjai (részvényesei) az (1) bekezdésben foglaltak teljesítését elmulasztják, úgy a cégbíróság hivatalból intézkedik a jogutód nélküli megszűnés jogkövetkezményeinek érvényesítéséről.

(3) A koncessziós társaság megszüntetése esetén a tagok (részvényesek) részére az őket megillető vagyonmaradványt csak abban az esetben lehet kiszolgáltatni (kifizetni), ha az állam, illetőleg az önkormányzat nevében eljáró szerv az állam, illetőleg az önkormányzat tulajdonában levő vagyontárgyak rendeltetésszerű állapotban történt átadását igazolta, kivéve, ha a kizárólagos állami tulajdonhoz, illetőleg önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó vagyontárgy üzembehelyezésére ezen időpontig nem került sor.

27. § (1) A koncessziós társaság fizetésképtelenség miatt történő felszámolása – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a koncessziós szerződés megszűnését is jelenti.

(2) A koncessziós szerződésben a felek úgy is megállapodhatnak, hogy a szerződésben kikötött idő még hátralevő tartamára újabb koncessziós társaság alapítható.

28. § Ha a koncessziós társaságot bíróság felszámolási eljárás során megszünteti, az állam, illetőleg az önkormányzat által a társaság használatába adott vagyontárgyak a hitelezői követelések kielégítésének fedezetéül nem szolgálhatnak, azt a felszámoló köteles az állam, illetőleg az önkormányzat részére kiszolgáltatni. A felszámolási vagyon értékesítése során az államot, illetőleg az önkormányzatot a 24. § szerinti vagyon vonatkozásában elővásárlási jog illeti meg.

29. § (1) E törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény hatálya alá tartozó tevékenységet az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével működő gazdasági társaság, illetve a koncessziós szerződést aláírók által kifejezetten e célra alapított gazdasági társaság gyakorolhatja.”

(3) A Gt. 52. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Abban az esetben, ha a gazdasági társaságot koncesszió-köteles tevékenység folytatására alapították, a társaság megszűnése esetén a tagok (részvényesek) részére az őket megillető vagyonmaradványt csak abban az esetben lehet kiszolgáltatni (kifizetni), ha az állam, illetőleg az önkormányzat nevében eljáró szerv az állam, illetőleg az önkormányzat tulajdonában álló vagyontárgyak rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történt átadását igazolta, kivéve, ha a kizárólagos állami tulajdonhoz, illetőleg önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó vagyontárgy üzembehelyezésére ezen időpontig nem került sor.”

(4) Az állami vállalatokról szóló többször módosított 1977. évi VI. törvény 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vállalat a tevékenységi körét a koncesszió-köteles tevékenységek kivételével – a 26/A. §-ban említett esetben a külön jog vagy hatósági engedély megadását követően – módosíthatja.”

(5) A gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az állam vagy az önkormányzat által alapított, s átalakuló gazdálkodó szervezet tevékenysége folytatására az új gazdasági társaság csak az állam, illetve önkormányzat többségi részesedése mellett jogosult. A bányászati kutatás és termelés területén – a pályáztatás feltételeinek kialakulásáig terjedő átmeneti időszakban – az ipari és kereskedelmi miniszter ettől eltérést engedélyezhet.”

(6) E törvény hatálybalépését megelőzően engedélyezett koncessziós vagy koncessziós jellegű tevékenységet a törvény hatálybalépésekor folytató személyek vagy szervezetek – amennyiben az ágazati törvény másként nem rendelkezik – változatlan feltételekkel folytathatják.