E törvény célja annak elősegítése, hogy elsősorban a lakosság, valamint más befektetők megtakarításait a befektetők javára, a szükséges szakértelmet biztosítva, a kockázat megosztásával lehessen a gazdaságba befektetni. A befektetési alap tőkéjének tulajdonosai, a befektetési jegyek tulajdonosai, akik ebből a közös tulajdonból befektetési jegyeik értékének az alap értékéhez viszonyított arányában részesednek. E cél megvalósítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.
1. § (1) E törvény hatálya alá tartozik a befektetési célú értékpapír-alapnak, illetve ingatlanalapnak (a továbbiakban együtt: befektetési alap) a Magyar Köztársaság területén nyilvános vagy - a (2) bekezdésben megjelöltek kivételével - zárt módon történő létrehozatala, kezelése és működése.
(2) Nem tartozik a törvény hatálya alá a befektetési alap zárt módon történő létrehozatala vagy működése, ha az alap tulajdonosainak száma a húsz főt, vagy az alap saját tőkéjének értéke a százmillió forintot nem haladja meg.
2. § E törvény hatálya alá tartozik a befektetési jegy nyilvános forgalomba hozatala és forgalmazása.
3. § E törvény alkalmazásában:
a) befektetési alap: olyan - jogi személyiséggel rendelkező - alap, amelyet valamely befektetési alapkezelő tevékenységet folytató társaság (a továbbiakban: alapkezelő), nyilvános módon - befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalával - vagy zárt módon összegyűjtött tőke értékpapírokba (értékpapíralap) vagy ingatlanokba (ingatlanalap) történő befektetésével alakít ki, és a befektetési jegyek tulajdonosainak általános megbízása alapján kezel;
b) nyíltvégű alap: az olyan befektetési alap, amelynél az alapkezelő visszaváltható befektetési jegyeket hoz forgalomba és forgalmaz;
c) zártvégű alap: az olyan befektetési alap, amelynél az alapkezelő nem visszaváltható befektetési jegyeket hoz forgalomba;
d) befektetési jegy: az e törvényben meghatározott módon és alakszerűséggel az alapkezelő által sorozatban kibocsátott, az e törvényben meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy azt a befektetési jegy tulajdonosa (a továbbiakban: befektető) érdekében befektetési alap kialakítására, illetve az abban való elhelyezésre fordítja, és az így létrehozott befektetési alapot a befektetők általános megbízásából kezeli;
e) visszaváltható befektetési jegy: az olyan befektetési jegy, amelyet a nyíltvégű befektetési alap alapkezelője bocsát ki, és amelyben a kibocsátó arra kötelezi magát, hogy a befektetési jegyet a törvény előírásainak megfelelően, az alapkezelési szabályzatban meghatározott módon, a befektető által megjelölt napon nettó eszközértékben készpénzért visszavásárolja;
f) alapkezelő: az a korlátolt felelősségű társaság vagy kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaság, amely az e törvényben meghatározott engedély birtokában a h) pont szerinti tevékenységet végzi;
g) letétkezelő: az a Magyarországon bejegyzett bank, illetve szakosított pénzintézet, amely az alapkezelő megbízásából az i) pontban meghatározott tevékenységet végzi;
h) befektetési alapkezelő tevékenység: amely során az alapkezelő - az általa, e törvény alapján - meghirdetett befektetési elveknek megfelelő befektetési alapot alakít ki, és az elérhető legnagyobb hozam biztosítása érdekében a befektetési alap tárcájában lévő egyes eszközelemeknek (értékpapír vagy ingatlan) a befektetési alap meghirdetett befektetési elveihez igazodó - saját döntése alapján történő - adásvételét végezteti;
i) befektetési alap letétkezelő tevékenység: amely során a letétkezelő az alapkezelő megbízása alapján letéteményesként a befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzését és az ahhoz kapcsolódó kezelését, továbbá a befektetési alap bankszámlájának, illetve értékpapírszámlájának vezetését, valamint a befektetési jegyek eladásával, visszavásárlásával, a hozamok kifizetésével, a nyílt alapok esetében a nettó eszközérték megállapításával kapcsolatos technikai tevékenységet és az alapkezelők sajátos ellenőrzését végzi;
j) nettó eszközérték: a befektetési alap saját tőkéjének a befektetési alapot terhelő összes kötelezettség levonása után fennmaradó értéke;
k) hozam: a befektetési alap saját tőkéjének az adóval és a kezelési költséggel csökkentett osztaléka, illetve tőkenövekménye.
4. § (1) Cégnevében, hirdetésében vagy bármilyen más módon a „befektetési alapkezelő” elnevezést, e fogalmak összetételeit, jelzős alakját, továbbá rokonértelmű vagy idegen nyelvű megfelelőjét csak az e törvényben előírtaknak megfelelően alapított és működtetett befektetési alapkezelő társaság szerepeltetheti. E korlátozások nem vonatkoznak az alapkezelők felügyeleti, szakmai és érdekképviseleti szervezeteire.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak arra az esetre, ha cégnevében, hirdetésében vagy bármilyen más módon valamely személy a „befektetési alapkezelő” kifejezést olyan összefüggésben használja, amely kizárja azt a látszatot, hogy befektetési alapkezelői tevékenységet folytat.
(3) Abban a kérdésben hogy egy vállalkozás az (1) bekezdés alapján jogosult-e az ott megjelölt elnevezés használatára, vitás esetben az Állami Értékpapír-felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) határoz.
5. § (1) A befektetési alap a Felügyelet által - az alapkezelő kérelmére történő nyilvántartásba vétellel jön létre. A nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolni kell a letétkezelő által kiállított igazolást arról, hogy a befektetési alapnak a 8. § b) és c) pontja szerint meghatározott saját tőkéjét a befektetők befizették.
(2) Ha a befektetési alap saját tőkéjének összegyűjtésére nyitva álló időn belül nem sikerült a tőkét összegyűjteni, a letétkezelő az alapkezelési szabályzatban meghatározott időtartam lejártát követő tizenöt napon belül köteles a befektetők által befizetett összegeket névértékben visszafizetni.
(3) Nyíltvégű alap esetében a forgalomban lévő befektetési jegyek száma és ezzel a befektetési alap saját tőkéjének összege
a) a befektetési jegyek folyamatos forgalomba hozatala, valamint
b) a befektetési jegyek visszavásárlása és újraeladása következtében változhat.
(4) Az alapkezelő - a letétkezelő útján - a nyíltvégű alap befektetési jegyeit nettó eszközértéken - a pénztári órák alatt - a 6. és a 19. §-ban foglaltak kivételével azonnal köteles visszavásárolni, megállapodás esetén visszavásárlási jutalék ellenében.
(5) A letétkezelő a befektetési jegy nettó eszközértékét a befektetési alap értékpapír vagy ingatlan tárcájában lévő - értékpapír - vagy ingatlanvagyon nettó eszközértékének meghatározásával köteles kiszámítani.
6. § (1) A visszaváltható befektetési jegyek eladását, visszavásárlását az alapkezelő csak az alábbi esetekben és kizárólag a befektetők érdekében, a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett függesztheti fel elháríthatatlan külső ok miatt, ha:
a) a befektetési jegy nettó eszközértéke nem állapítható meg, vagy
b) az értékpapírtőzsde forgalmát felfüggesztették.
(2) A Felügyelet a befektetők érdekében - legfeljebb tíz munkanapra - felfüggesztheti a befektetési jegyek eladását és visszavásárlását.
7. § (1) A zártvégű alapra kibocsátott befektetési jegyet az alapkezelő a lejárati idő, illetve a zártvégű alap felszámolása előtt nem válthatja vissza.
(2) A nyilvános módon létrehozott, valamint a zárt módon létrehozott, de nyilvánossá vált zártvégű alapok esetében a kibocsátó köteles a befektetési alap létrehozatalát, illetve a nyilvánossá válást követő egy hónapon belül a befektetési jegy tőzsdei bevezetését kezdeményezni. Ha a tőzsde a befektetési jegy bevezetését elutasítja, az alapkezelő köteles a befektetési jegyek nettó eszközértékét havonta két alkalommal, legalább két országos napilapban és a tőzsde hivatalos lapjában közzétenni.
8. § Az alapkezelési szabályzatban meg kell határozni
a) a jegyzési és visszavásárlási jutalék, valamint az éves kezelési költség számítási módját és mértékét;
b) nyíltvégű alap esetében a befektetési alap saját tőkéjének legkisebb összegét;
c) zártvégű alap esetében a befektetési alap saját tőkéjének összegét, valamint a zártvégű alap saját tőkéjének összegyűjtésére, illetve a befektetési jegyek eladására nyitva álló időtartamot.
9. § (1) Az alapkezelő a nyíltvégű befektetési alap azonnali fizetőképességének (likviditásának) biztosítása érdekében a nyíltvégű alap nettó eszközértékének legalább tíz százalékát készpénzben, illetve látra szóló, vagy legfeljebb három hónapra lekötött bankbetétben, valamint jegybankképes értékpapírban köteles tartani.
(2) Az alapkezelő a nyíltvégű alap saját tőkéjének terhére, a befektetési alap nettó eszközértékének tízszázalékos mértékéig vehet fel hitelt, legfeljebb hatvannapos lejárati időszakra, a nyíltvégű alap befektetési jegyeinek visszavásárlása céljából.
(3) Az alapkezelő az alap saját tőkéjét zálogjoggal vagy egyéb módon nem terhelheti meg, és a befektetési alap nevében kötvényt vagy más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
(4) Az alapkezelő a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megvásárlását kivéve az alap saját tőkéjének terhére kölcsönt nem nyújthat.
10. § (1) A befektetési alap és az alapkezelő felszámolása során az e §-ban foglalt eltérésekkel a csődről és a felszámolásról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.
(2) A befektetési alap és az alapkezelő felszámolásának megindítását Felügyelet is kérheti.
(3) Az alapkezelő elleni felszámolási eljárás megindulása esetén, valamint a 33. §-ban meghatározott esetben - ha a befektetési alap kezelését egy másik alapkezelő nem vállalja - az alapkezelő által kezelt befektetési alapot fel kell számolni.
(4) Befektetési alap felszámolása esetén az alap tulajdonában álló értékpapírt vagy ingatlant három hónapon belül értékesíteni kell. A Felügyelet engedélye esetén ez a határidő - két alkalommal - újabb három hónappal meghosszabbítható.
(5) Értékpapír-alap felszámolása esetén a felszámoló az értékpapírok értékesítésével tőzsdetag értékpapírforgalmazó céget köteles megbízni, amelynek bizományosi díja felszámolási költségként az értékpapírok eladási árát terheli.
(6) Ingatlanalap felszámolása esetén a felszámoló ingatlanforgalmazó céget köteles megbízni az értékesítéssel a 17. § b) pontjában foglaltak figyelembevételével. Az értékesítésért felszámított díjat felszámolási költségként az értékesített ingatlanok árából kell levonni.
(7) A befektetési alap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését követő tíz napon belül - az értékesítésért felszámítható díjat levonva - a letétkezelő társaság köteles a részletes elszámolás bemutatásával egyidejűleg kifizetni a befektetőknek az értékesítés során befolyt összeget.
11. § (1) Az értékpapíralap nettó eszközértékét a tulajdonában lévő értékpapírok előző napi árfolyamának, valamint likvid eszközei értékének alapulvételével kell kiszámítani. Ha az értékpapíralap tulajdonában lévő értékpapírt az értékpapírtőzsdén jegyzik vagy forgalmazzák, azt a forgalommal súlyozott tőzsdei átlagárfolyamon, a tőzsdén nem, de a nyilvános értékpapír-forgalomban forgalmazott értékpapírt a napi (záró) árfolyamon kell a nettó eszközérték kiszámításánál figyelembe venni.
(2) A nettó eszközérték kiszámításának részletes szabályait (az egyes értékpapírfajták, illetve értékpapírtípusok értékelési módszereit, a számításnál alkalmazott eljárást stb.) bele kell foglalni a befektetési alap kezelési szabályzatába.
(3) A letétkezelő köteles a nyíltvégű értékpapíralap nettó eszközértékét naponta, a zártvégű értékpapíralap nettó eszközértékét legalább havonta két alkalommal megállapítani és közzétenni.
(4) A zártvégű értékpapíralap nettó eszközértékét a letétkezelő minden hónap 15. napján vagy az azt követő első munkanapon, és minden hónap utolsó napján vagy az azt követő első munkanapon köteles megállapítani és közzétenni.
12. § (1) Az értékpapíralap saját tőkéje csak a (2) bekezdésben meghatározott értékpapírokba fektethető be, illetve a 9. § (1) bekezdésében, valamint jegybanki rendelkezésben meghatározott likvid eszközben tartható.
(2) Értékpapír-alap részére csak olyan, az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről szóló 1990. évi VI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 2. §-ának (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő, valamint - devizahatósági engedéllyel - a külpiaci tőzsdén jegyzett, nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír vásárolható meg, amely a nettó eszközérték megállapítására alkalmas árfolyammal rendelkezik.
(3) A nettó eszközérték megállapítására alkalmas árfolyammal az az értékpapír rendelkezik, amelyet
a) értékpapírtőzsdére bevezettek;
b) amely kibocsátójának azonos fajtájú értékpapírját értékpapírtőzsdére bevezették;
c) amelyre valamely értékpapír-forgalmazó a vételt megelőzően hét munkanapon keresztül, nyilvánosan árfolyamot közölt, valamint
d) az állampapír [Épt. 3. § d) pont].
(4) Az alapkezelő csak az értékpapíralap tulajdonában lévő értékpapírt adhat el, és csak az eladó vagy megbízója tulajdonában lévő értékpapírt vásárolhat meg.
(5) Az alapkezelő az értékpapíralap tulajdonából, illetve az értékpapíralap részére hitelre nem adhat el, illetve nem vásárolhat értékpapírt.
13. § (1) Az alapkezelő vásárláskor az értékpapíralap saját tőkéjének legfeljebb öt százalékát helyezheti el az ugyanazon kibocsátó által kibocsátott azonos jogokat és kötelezettségeket megtestesítő értékpapírba, ide nem értve az állampapírokat [Épt. 3. § d) pont].
(2) Az alapkezelő az ugyanazon kibocsátó által kibocsátott különböző fajtájú értékpapíroknak (kötvény, részvény stb.) legfeljebb tíz százalékát vásárolhatja meg az értékpapíralap részére, az állampapírok kivételével.
(3) A tőzsdén nem jegyzett vagy nem forgalmazott értékpapírok értéke vásárláskor nem haladhatja meg az értékpapíralap saját tőkéjének tíz százalékát.
(4) Az egy kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén nem jegyzett vagy nem forgalmazott értékpapírok értéke az értékpapíralap tárcájában vételkor nem haladhatja meg az értékpapíralap saját tőkéjének két százalékát, ide nem értve az állampapírokat.
(5) Az értékpapíralapban a más befektetési alapra kibocsátott befektetési-jegyek értéke vételkor nem haladhatja meg az értékpapíralap saját tőkéjének tíz százalékát.
(6) Az alapkezelő az általa kezelt befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyet az általa kezelt más értékpapíralapba nem helyezheti el.
(7) Az alapkezelő az általa kezelt értékpapíralap részére nem vásárolhat a letétkezelő által kibocsátott értékpapírt.
(8) Az alapkezelő a tulajdonában lévő értékpapírokat az általa kezelt befektetési alapokba nem helyezheti el, és nem vásárolhat értékpapírokat az általa kezelt befektetési alaptól.
14. § (1) Az ingatlanalapnak legalább tíz ingatlant kell tartalmaznia.
(2) Egyetlen ingatlan értéke sem haladhatja meg vásárláskor az ingatlanalap saját tőkéjének tizenöt százalékát.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazása szempontjából egy ingatlannak minősül az ingatlan-nyilvántartásban egy helyrajzi számon (alszámon) nyilvántartott ingatlan.
15. § (1) Az építés alatt álló ingatlanok értékének aránya nem haladhatja meg az ingatlanalap saját tőkéjének húsz százalékát.
(2) Építés alatt állónak minősül az az ingatlan, amelyre az állandó használatbavételi engedélyt még nem adták ki.
16. § (1) Az alapkezelő az ingatlanalap tulajdonában lévő ingatlanok értékének rendszeres megállapításával saját szervezetétől független, ingatlanértékeléssel foglalkozó szervezetet köteles megbízni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megbízás érvényességéhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges.
17. § Az alapkezelő által az ingatlanok értékének megállapításával megbízott szervezet megállapítja
a) az ingatlan megvásárlásakor az ingatlanalap által kifizethető legmagasabb összeget;
b) az ingatlan eladásakor az ingatlanalap által elfogadható legalacsonyabb összeget;
c) az ingatlanalap birtokában lévő ingatlanok forgalmi értékét.
18. § (1) Az ingatlanalap nettó eszközértékét az ingatlanalap tulajdonában álló, a (2) bekezdésnek megfelelő értékelésű ingatlanok, valamint a likvid eszközök összértékének alapulvételével kell megállapítani.
(2) Az ingatlanok értékének megállapítása három hónapnál régebbi nem lehet.
19. § A nyíltvégű ingatlanalapra kibocsátott befektetési jegyet az alapkezelő az erre irányuló szándék bejelentésétől számított kilencven napon belül köteles a befektetési jegy birtokosától visszaváltani.
20. § (1) A befektetési jegy nyilvános forgalomba hozatalára és forgalmazására az Épt. rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni:
(2) A befektetési jegyen fel kell tüntetni:
a) az alapkezelő és a letétkezelő társaság cégnevét és székhelyét;
b) a befektetési alap megnevezését;
c) azt, hogy a befektetési alap nyílt- vagy zártvégű;
d) a befektetési jegy névértékét;
e) azt, hogy bemutatóra vagy névre szól, névre szóló befektetési jegy esetén fel kell tüntetni a tulajdonos nevét;
f) a tulajdonosnak, illetve a birtokosnak a befektetési jegyhez fűződő, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott jogokat;
g) a kibocsátás időpontját;
h) a kezelő társaság cégszerű aláírását.
(3) A befektetési jegy névértékét az alapkezelő társaság határozza meg.
(4) A befektetési jegy a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. tv. 26. §-ában, illetve 35. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott értékpapírnak minősül.
(5) A vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény hatálya alá tartozó adóalanyok az általuk birtokolt befektetési jegy hozama után annak megfelelően kötelesek adót fizetni, hogy a hozam milyen arányban tartalmaz kamatból, osztalékból vagy árfolyamnyereségből származó jövedelmet.
21. § A befektetési jegy értékesítése és visszaváltása, illetve az arra jutó hozam kifizetése a letétkezelő, illetve az azzal megbízott értékpapír-forgalmazó feladata. A befektetési jegy értékesítéséért kizárólag az értékesítést végző felel.
22. § A befektetési jegy eladása, visszaváltása, valamint a hozam kifizetése a befektetési alap pénznemében történik.
23. § (1) A befektetőt a hozam olyan arányban illeti meg a tulajdonában lévő befektetési jegy után, ahogy befektetési jegyének értéke a befektetési alapnak a hozam felosztáskori nettó eszközértékéhez viszonyul.
(2) A befektetési alap saját tőkéjének teljes hozamát a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott időpontban, de legalább évente egy alkalommal ki kell fizetni, kivéve ha a hozamok újrabefektetését (tőkésítését) a kezelési szabályzat lehetővé teszi.
(3) A hozam kifizetésekor a befektető kívánságára ingyenesen közölni kell, hogy a hozam milyen arányban származik kamatból, osztalékból vagy árfolyamnyereségből.
24. § (1) A befektetési jegy nyilvános forgalomba hozatalának feltétele, hogy az alapkezelő a 25. §-ban foglaltaknak és az 1. számú mellékletnek megfelelő tájékoztatót tegyen közzé.
(2) Az alapkezelő az év első félévének lezárása után köteles az általa kezelt befektetési alapról a 2. számú mellékletben foglaltak szerint a befektetőknek tájékoztatást adni. A féléves tájékoztatót a tárgyfélévet követő hatvan napon belül kell közzétenni. *
(3) Az alapkezelő a befektetési alappal kapcsolatos éves tevékenységéről a befektetőknek a 3. számú melléklet szerint köteles tájékoztatást adni. Az éves tájékoztatót a pénzügyi év zárását követő százhúsz napon belül kell közzétenni.
25. § A 24. § (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatónak tartalmaznia kell minden olyan információt, amely lehetővé teszi a befektetési alap működésének, befektetési elveinek, kezelésének és a befektetési alapba történő befektetés kockázatának megítélését. A tájékoztató nem tartalmazhat jövőbeli ígéretet, valamint más alapkezelő által kezelt befektetési alappal való összehasonlítást.
26. § Az alapkezelő által kezelt egyes befektetési alapok hozamainak összehasonlítása csak világosan közzétett számítási módszerekkel történhet.
27. § (1) Az alapkezelő a befektető kérésére köteles ingyenesen rendelkezésre bocsátani az általa készített, a 24. §-ban felsorolt tájékoztatókat.
(2) Az alapkezelő köteles két országos napilapban, valamint a tőzsde hivatalos lapjában közzétenni azt, hogy a befektetők mikor és hol juthatnak hozzá az (1) bekezdésben említett tájékoztatókhoz.
28. § A befektető részére a befektetési jegy kibocsátásakor, illetve az alapkezelő által történő eladásakor a befektetési jegyet, valamint a befektetési alap tájékoztatóját minden esetben, a féléves vagy az éves tájékoztatót pedig a befektető kérésére át kell adni.
29. § (1) Az alapkezelő a befektetési alapkezelő tevékenységet csak kizárólagos tevékenységként végezheti.
(2) Egy alapkezelő egymástól elkülönítetten több befektetési alapot is létrehozhat és kezelhet.
(3) Az alapkezelő, illetve az általa kezelt befektetési alap vagyonát, továbbá az egy alapkezelő által kezelt befektetési alapok vagyonát egymástól elkülönítetten kell kezelni és nyilvántartani.
(4) Az alapkezelő az általa végzett tényleges tevékenységért jegyzési (eladási) és visszavásárlási jutalékot, valamint éves kezelési költséget (a továbbiakban együtt: díj) számíthat fel. E díj magában foglalja a befektetési alap kezelésével kapcsolatban felmerült költségeket.
(5) Az alapkezelő a tevékenységét a befektetők érdekében a jogszabályoknak, valamint az általa kezelt befektetési
alapok kezelési szabályzatának megfelelően köteles végezni.
(6) Az alapkezelő a befektetési alap befektetési elveit csak harminc nappal a két országos napilapban, valamint a tőzsde hivatalos lapjában történő közzététel után változtathatja meg.
30. § (1) Az alapkezelő nem adhat letétkezelésre vagy ingatlanértékelésre megbízást annak a cégnek, amelyben, illetve amely az alapkezelőben összesen tíz százalékot meghaladó közvetlen és közvetett, ezen belül öt százalékot meghaladó közvetlen részesedéssel vagy szavazati aránnyal rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozásnál a szavazati arány vagy a részesedés közül a nagyobb arányút kell figyelembe venni.
31. § Az alapkezelő jelentős (huszonöt százalékot meghaladó) részesedéssel vagy szavazattal rendelkező természetes vagy jogi személy tagjai (részvényesei), vezető tisztségviselői és vezető állású dolgozói csak jó üzleti és szakmai hírnévvel rendelkező személyek lehetnek.
32. § (1) Az alapkezelő a befektetési alap kezelésével kapcsolatos tanácsadással, különösen a befektetési elvek meghatározásával tanácsadó testületet bízhat meg.
(2) A tanácsadó testület tagjai nem lehetnek az alapkezelő és a letétkezelő vezető tisztségviselői, vezető állású dolgozói, illetve alkalmazottai.
(3) A tanácsadó testület tagjainak megbízására, a megbízás felmondására, a tagok díjazására vonatkozó szabályokat az alapkezelő alapszabályában kell meghatározni.
33. § Az alapkezelő az általa kezelt befektetési alap kezelését elháríthatatlan külső ok (vis major) esetén az e törvényben foglalt követelményeknek megfelelő más alapkezelőnek, a Felügyelet engedélyével átadhatja. Erről a befektetőket a befektetési alap kezelését átadó alapkezelő két országos napilapban, valamint a tőzsde hivatalos lapjában közzétett rendkívüli tájékoztatóban köteles értesíteni.
34. § (1) Az alapkezelő a befektetési alappal kapcsolatos, a 36. § (1) bekezdésében felsorolt feladatok elvégzésével saját szervezetétől elkülönült, független letétkezelőt köteles megbízni.
(2) Az alapkezelő és a letétkezelő a díjazásban szabadon állapodhat meg.
(3) Letétkezelő csak olyan, Magyarországon bejegyzett kereskedelmi bank vagy szakosított pénzintézet lehet, amely - az Állami Bankfelügyelettől - a befektetési alap letétkezelői tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkezik.
(4) Egy befektetési alap letétkezelésével csak egy letétkezelő bízható meg.
(5) Az alapkezelő által a letétkezelőnek adott megbízás felmondásához és új letétkezelő megbízásához a Felügyelet jóváhagyása szükséges.
35. § A letétkezelőnek a befektetési alap kezelésével kapcsolatos, a befektetőkkel szemben fennálló felelőssége a megbízás fennállása alatt nem hárítható át.
36. § (1) A letétkezelő az alábbi feladatokat végzi:
a) ellátja a befektetési jegyek eladásával, visszavásárlásával és a befektetési alap hozamának kifizetésével kapcsolatos technikai teendőket;
b) ellátja az adásvételi megbízások (ügyletek) lebonyolításával kapcsolatos technikai teendőket;
c) gondoskodik a befektetési alap birtokában lévő értékpapírok letéti őrzéséről,
d) ellátja a letétkezeléssel kapcsolatos technikai feladatokat;
e) meghatározza a befektetési alap nettó eszközértékét;
f) elősegíti, hogy az alapkezelő társaság a jogszabályoknak, a Felügyelet engedélyének, valamint az alapkezelő társaság által meghatározott befektetési szabályoknak megfelelően járjon el.
(2) Tevékenysége során a befektetési alappal kapcsolatban észlelt bármely rendellenességről a letétkezelő társaság haladéktalanul köteles értesíteni az alapkezelőt és a Felügyeletet.
(3) A letétkezelő tevékenységét a befektetők érdekében, a jogszabályoknak, a befektetési alap kezelési szabályzatának és a befektetési alap letétkezelésére vonatkozó megbízásának megfelelően köteles végezni. E tevékenysége során köteles visszautasítani az alapkezelő által adott minden olyan megbízást, amely a jogszabályokkal, illetve a befektetési alap kezelési szabályzatával ellentétes.
(4) A letétkezelő társaság az általa őrzött, a befektetési alap tárcájában lévő értékpapírokat - az alapkezelőnek az értékpapír eladására vonatkozó rendelkezése, az alapkezelő felszámolása, valamint egy központi értékpapír-letétkezelő szervezet igénybevétele kivételével - időlegesen sem bocsáthatja más birtokába.
37. § (1) Az alapkezelő a befektetési alap éves beszámolójának ellenőrzésével könyvvizsgálót köteles megbízni. Az alapkezelő által megbízott könyvvizsgáló köteles ellenőrizni azt is, hogy az alapkezelő a befektetési alap kezelése során betartja-e a törvényben, a Felügyelet által kiadott engedélyben, valamint az alapkezelési szabályzatban foglalt előírásokat.
(2) Az alapkezelő az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátására csak olyan könyvvizsgálónak adhat megbízást, aki megfelelő
a) pénzintézeti szakértelemmel, valamint
b) felelősségvállalási képességgel (felelősségbiztosítással) rendelkezik.
38. § (1) A könyvvizsgáló vizsgálatának eredményéről köteles a Felügyeletet is tájékoztatni, ha
a) bűncselekmény elkövetését észleli,
b) e törvény vagy más, a befektetési alapkezelési tevékenységre vonatkozó jogszabály megsértését észleli, vagy
c) megállapítása szerint az alapkezelő tevékenysége folytán a befektetők érdekei veszélyben forognak.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően is
a) a könyvvizsgáló jogosult a Felügyeletet tájékoztatni vizsgálata eredményéről,
b) a könyvvizsgáló kérésére a Felügyelet köteles vele konzultálni,
c) a Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló megállapításairól tájékoztatást kérni és kapni.
(3) Ha a Felügyeletnek a könyvvizsgálói tájékoztatással kapcsolatban megalapozott kételye merül fel, vagy gyanúja szerint az (1) bekezdésben meghatározott esetek valamelyike fennáll, illetve az a befektetők érdekében indokolt, úgy jogosult arra, hogy más, de a 37. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő könyvvizsgálót küldjön ki az alapkezelő költségére, melynek tevékenységét az alapkezelő segíteni köteles. Az így eljáró könyvvizsgálót is megilletik a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) 41. §-ának (1) bekezdésében felsorolt jogok, azonban nem köteles az alapkezelő közgyűlésén (taggyűlésén) részt venni.
39. § (1) A Felügyelet hatásköre az Épt. 4. §-ának (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően kiterjed a befektetési alapok létesítésének, kezelésének és működésének a felügyeletére is.
(2) Abban a kérdésben, hogy valamely tevékenység a törvény értelmében befektetési alapkezelő tevékenységnek minősül-e, vitás esetben a Felügyelet határoz.
(3) Az Épt. 5. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően a Felügyelet nyilvántartja az alapkezelőkre vonatkozó adatokat is.
40. § (1) A befektetési alapkezelő tevékenység folytatásához a Felügyelet engedélye szükséges.
(2) Befektetési alapkezelő tevékenységre jogosító engedélyt az a korlátolt felelősségű társaság, vagy az a kizárólag névre szóló részvénnyel rendelkező részvénytársaság kaphat, amely
a) korlátolt felelősségű társaság esetén legalább ötmillió forint befizetett törzstőkével, részvénytársaság esetén legalább tízmillió forint befizetett alaptőkével rendelkezik;
b) tevékenységét kizárólagos tevékenységként fogja végezni;
c) rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi, technikai feltételekkel, illetve vállalja azoknak a tevékenység megkezdésének idejére történő teljesítését;
d) a Felügyelet által jóváhagyott üzletszabályzattal rendelkezik;
e) megfelel a 31. §-ban előírt követelményeknek;
f) az értékpapír-alapkezelő tevékenység esetén az üzletkötésre olyan szakembert alkalmaz - vagy a korlátolt felelősségű társaságnak van olyan mellékszolgáltatást teljesítő tagja -, aki büntetlen előéletű, legalább kétéves értékpapír-forgalmazási szakmai gyakorlattal rendelkezik, és megfelelt a Felügyelet által előírt szakmai vizsgán;
g) ingatlanalap-kezelő tevékenység esetén a tevékenység irányítására és az üzletkötésre olyan szakembert alkalmaz - vagy a korlátolt felelősségű társaságnak van olyan mellékszolgáltatást teljesítő tagja -, aki büntetlen előéletű és legalább kétéves ingatlanforgalmazási szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(3) A befektetési alapkezelő tevékenységet folytató részvénytársaságra és a korlátolt felelősségű társaságra a Gt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
41. § A Felügyelet engedélye, illetve jóváhagyása szükséges
a) az alapkezelő üzletszabályzatának, illetve a befektetési alap alapkezelési szabályzatának módosításához;
b) a befektetési alap létesítését megelőző tájékoztató kibocsátásához;
c) a befektetési alapok összevonásához;
d) a zártvégű befektetési alap nyíltvégű befektetési alappá történő átalakításához;
e) a letétkezelőnek adott megbízás felmondásához és új letétkezelő megbízásához;
f) a befektetési alap felszámolása esetében a három hónapos felszámolási időtartam meghosszabbításához;
g) az alapkezelő külföldi fiókjának létesítéséhez.
42. § (1) Az alapkezelőnek működése során mindvégig meg kell felelnie a 40. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek.
(2) Az alapkezelőnek a számvitelre vonatkozó jogszabályok, valamint a 4. számú mellékletben foglaltak szerint olyan számviteli rendet kell kialakítania, amely alkalmas az általa kezelt befektetési alap(ok) vagyonának és vagyonváltozásainak naprakész - és információs kötelezettség teljesítését lehetővé tevő - kimutatására, és a belső ellenőrzés, valamint a Felügyelet által történő ellenőrzés követelményeinek teljesítésére.
43. § (1) Az alapkezelő a Felügyeletnek köteles bejelenteni:
a) belföldi fiókjának megnyitását és belföldi vagy külföldi fiókjának bezárását;
b) részvényeseinek listáját, illetve tagjainak jegyzékét;
c) egy részvényesének (tagjának) az alaptőkében (törzstőkében) öt százalékot meghaladó részesedését és az ilyen tag minden újabb részesedését;
d) az általa kezelt befektetési alap(ok) értékpapír- és ingatlantárcájában lévő vagyontárgyaknak a forgalmi és bekerülési értékét;
e) a Felügyelet által adott engedélyben, illetve a jóváhagyott kezelési szabályzatban meghatározott feltételektől való eltérést;
f) az alapkezelő által történő hitelfelvételt;
g) a nyíltvégű alap esetében a befektetési jegyek visszavásárlásának ideiglenes felfüggesztését;
h) a befektetési alap felszámolásának megindítását.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettséget az alapkezelő az a) pont esetében a döntést követő két napon belül, a b) pont esetében a tárgyévet követő év január 15. napjáig, a c) pont esetében a szerződéskötést követő két napon belül, a d) pont esetében, nyíltvégű alapnál minden nap, zártvégű alapnál minden hónap 15. és utolsó napján, vagy az azt követő első munkanapon, az e) pont esetében az eltéréstől számított két napon belül, az f)-g), valamint a h) pont esetében haladéktalanul köteles teljesíteni.
44. § (1) A Felügyelet jogosult ellenőrizni, hogy a befektetési alapkezelési tevékenység megfelel-e a jogszabályoknak, az engedélyeknek, továbbá a befektetési alap kezelési szabályzatának, valamint a befektető biztonságának.
(2) A Felügyelet felhívására az alapkezelő előzetes értesítés nélkül is köteles lehetővé tenni a tevékenységét érintő nyilvántartásokba való helyszíni betekintést, illetve a tevékenységére vonatkozó adatait, bizonylatait - a Felügyelet felhívására - köteles a Felügyeletnek átadni.
45. § (1) A Felügyelet a jogszabályokban, az általa kiadott engedélyekben, valamint az alapkezelési szabályzatban meghatározott feltételektől való eltérés esetén a következő intézkedéseket teheti:
a) a befektetési alapkezelő tevékenységre vonatkozó jogszabályokban és engedélyekben meghatározott feltételeknek való megfelelésre - esetleg határidő kitűzésével - felszólíthat;
b) az e törvényben meghatározott esetekben és keretek között pénzbírságot (értékpapír-felügyeleti bírság) szabhat ki;
c) meghatározott időre felfüggesztheti a befektetési jegyek forgalomba hozatalát, illetve visszavásárlását;
d) kezdeményezheti az alapkezelő vezető tisztségviselőjének, valamint magasabb vezető állású dolgozójának az alapkezelési tevékenységgel kapcsolatos feladatok ellátása alóli felmentését;
e) az alapkezelési tevékenységre adott engedélyt visszavonhatja.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdés e) pontja alapján az engedélyt csak akkor vonhatja vissza, ha az alapkezelő
a) az engedélykérelemben valótlan adatot vagy nyilatkozatot közölt;
b) nem tesz eleget a 40. § (2) bekezdésében meghatározott engedélyezési feltételeknek;
c) a befektetési alapkezelő tevékenységre vonatkozó jogszabályokban meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megsérti; illetve
d) a Felügyelet előírásainak ismétlődően - az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott intézkedések alkalmazása ellenére - nem tesz eleget.
46. § (1) A Felügyelet az alapkezelőt, valamint annak vezető tisztségviselőjét, illetve magasabb vezető állású dolgozóját értékpapír-felügyeleti bírság (a továbbiakban: bírság) megfizetésére kötelezheti, ha az alapkezelő nem teljesíti az e törvényben vagy a Felügyelet által kiadott engedélyben számára előírt feltételeket vagy kötelezettségeket.
(2) Nem kötelezhető bírság fizetésére az alapkezelő vezető tisztségviselője, illetve magasabb vezető állású dolgozója akkor, ha bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható.
(3) Nem lehet bírságot kiszabni a kötelezettségszegésnek vagy mulasztásnak a Felügyelet tudomására jutásától számított hat hónapon, illetve a kötelezettségszegés, vagy mulasztás elkövetésétől számított két éven túl.
47. § (1) A bírság összegét a törvényben, illetve a Felügyelet engedélyében meghatározott feltételektől való eltérés, illetve a mulasztás súlyának figyelembevételével kell megállapítani.
(2) A bírság összege:
a) az 5. § (3)-(4) bekezdéseiben, a 6. § (1) bekezdésében, a 7. §-ban, a 9. §-ban, a 18. §-ban, a 19. §-ban, a 20. § (2) bekezdésében, a 22. §-ban, a 23. § (2) bekezdésében, a 25. §-ban, a 29. § (1), (3), (5) és (6) bekezdéseiben, a 30. § (1) bekezdésében, a 34. § (1) bekezdésében, a 37. § (1) bekezdésében, valamint a 42. §-ban meghatározott szabályok megsértése esetén 300 000-1 500 000 Ft;
b) a 12-16. §-okban, a 17. §-ban, a 27. §-ban, a 28. §-ban, a 37. § (2) bekezdésében, a 38. § (3) bekezdésében, a 41. §-ban, valamint a 44. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén 50 000-500 000 Ft;
c) a 24. § (2)-(3) bekezdéseiben, továbbá a 43. § (1)-(2) bekezdéseiben előírt kötelezettségek teljesítésének elmulasztása esetén napi 50 000 Ft, de legfeljebb 1 000 000 Ft.
(3) Az alapkezelő vezető tisztségviselője, illetve magasabb vezető állású dolgozója terhére a (2) bekezdés szerinti esetben kiszabható bírság összege 30 000-300 000 Ft.
48. § (1) A befolyt bírságot pályázat kiírása útján a befektetésialap-kezeléssel foglalkozó szakemberek továbbképzésére, elméleti munkásságuk támogatására, illetve a lakossági befektetések ösztönzésével kapcsolatos tanulmányok készítésének támogatására kell fordítani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott pályázatok elbírálásáról a Felügyelet vezetője a Tőzsdetanács elnökével egyetértésben határoz.
49. § A Felügyelet meghatározott időre felfüggesztheti az egyes befektetési alapokra kibocsátott befektetési jegyek forgalomba hozatalát, illetve visszavásárlását, ha az alapkezelő nem tesz eleget a 24. §-ban meghatározott kötelezettségének, vagy ha azt a befektetők érdekeinek védelme szükségessé teszi.
50. § (1) Az alapkezelő az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-a alapján az értékpapír-felügyeleti eljárási, szakértői szolgáltatások igénybevételéért igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni.
(2) A díj mértékét a pénzügyminiszter állapítja meg.
51. § (1) Külföldi csak névre szóló befektetési jegyet szerezhet.
(2) Külföldi a befektetési jegy ellenértékét konvertibilis valutában köteles megfizetni, kivéve, ha a befektetési jegy megvásárlására
a) az 1988. évi XXIV. törvény hatálya alá tartozó magyarországi befektetéséből őt megillető osztalékot (részesedést), vagy
b) Magyarországon már létrejött társaságban külföldiként megszerzett részesedése elidegenítése esetén kapott ellenértéket, vagy
c) korábban konvertibilis valutáért megvásárolt más befektetési jegy átruházásáért kapott ellenértéket fordítja.
(3) Az alap hozamából a külföldit megillető rész, továbbá az alap megszűnése vagy a külföldi tulajdoni hányad részben vagy egészben történő elidegenítése esetén a külföldit megillető összeg, ha annak, akit fizetési kötelezettség terhel, a forintfedezet rendelkezésére áll, a külföldi megbízása alapján a befektetés pénznemében külföldre szabadon átutalható. Az alap megszűnése esetén az átutalás előtt a külföldit terhelő kötelezettségeket teljesíteni kell.
(4) Öröklés esetében a külföldi bemutatóra szóló befektetési jegyét a hagyaték átadásától számított egy éven belül névre szóló befektetési jeggyé kell átalakítani.
(5) E § alkalmazásában külföldi az, akit a devizajogszabályok külföldinek nyilvánítanak.
52. § Ez a törvény 1992. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezései nem terjednek ki a hatálybalépése előtt bejegyzett alapkezelőkre, illetve létrehozott befektetési alapokra.
53. § A Gt. 202. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A befektetési alapkezelő korlátolt felelősségű társaság ügyvezetői a mérleg(ek) és a kötelezően létrehozandó felügyelő bizottság jelentésének a lényeges adatait, a taggyűlést megelőzően legalább harminc nappal két országos napilapban, valamint a tőzsde hivatalos lapjában kötelesek közzétenni.”
54. § Ha a tőzsde a zártvégű alapra kibocsátott befektetési jegy bevezetését elutasítja 1992. december 31-éig az alapkezelő a befektetési jegyek nettó eszközértékét havonta egy alkalommal köteles közzétenni a 7. § (2) bekezdésében meghatározott módon.
55. § A letétkezelő a nyíltvégű értékpapíralap nettó eszközértékét 1992. december 31-éig hetente egy alkalommal köteles megállapítani és közzétenni.
56. § (1) A 13. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően 1993. december 31-éig az alapkezelő az ugyanazon kibocsátó által kibocsátott különböző fajtájú értékpapíroknak legfeljebb húsz százalékát vásárolhatja meg az értékpapíralap részére, az állampapírok kivételével.
(2) A 13. § (3) bekezdésében meghatározottaktól eltérően a tőzsdén nem jegyzett, illetve nem forgalmazott értékpapírok aránya az értékpapíralap tőkéjének 1992-ben negyven százaléka, 1993-ban harminc százaléka és 1994-ben húsz százaléka lehet.
(3) A 13. § (4) bekezdésében meghatározottól eltérően 1993. december 31-éig az egy kibocsátó által kibocsátott, a tőzsdén nem jegyzett, vagy nem forgalmazott értékpapírok értéke az értékpapíralap tárcájában nem haladhatja meg az értékpapíralap saját tőkéjének három százalékát.
57. § (1) A 14. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően 1993. december 31-éig az ingatlanalapnak legalább öt ingatlant kell tartalmaznia.
(2) A 14. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően 1993. december 31-éig egyetlen ingatlan értéke sem haladhatja meg vásárláskor az ingatlanalap saját tőkéjének harminc százalékát.
58. § 1994. december 31-éig ingatlanalap csak zártvégű alapként létesíthető.
59. § A Felügyelet 1994. december 31-éig kétéves pénzintézeti szakmai gyakorlat megléte esetén - határozott időre - felmentést adhat a 40. § (2) bekezdésének f) pontjában előírt szakmai gyakorlat alól.
60. § A Felügyelet 1992. április 30-áig köteles kidolgozni a befektetési alapokkal kapcsolatos információszolgáltatás rendszerét, a befektetők rendszeres és megbízható tájékoztatásának módszerét.
I.
a) Az alapkezelő és a letétkezelő neve, székhelye, az alapítás időpontja, a tevékenységi kör meghatározása, a működés időtartama, alaptőkéje, alkalmazotti létszáma, a vezető tisztségviselők fontosabb személyi és szakmai adatai, alapszabálya, alapkezelési szabályzata és üzletszabályzata, valamint a cégbejegyzés helye.
b) Az alapkezelő és a letétkezelő könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi adatai (adó- és vagyonmérleg, eredménykimutatás stb.).
c) A befektetési alap kezelési szabályzata:
1. a befektetési alap neve;
2. a befektetési alap jellemzői, típusa;
3. a befektetési jegyek kibocsátása által megszerzett tőke felhasználási célja (a befektetési alap részletes befektetési politikája);
4. a befektetési alap saját tőkéjének tervezett nagysága;
5. a befektetési jegyek típusa (bemutatóra vagy névre szóló) és névértéke;
6. zártvégű alapnál a befektetési jegyek eladására nyitva álló időtartam;
7. a kibocsátás és visszavásárlás, valamint az osztalék és a tőkenövekmény kifizetésének részletes szabályai;
8. a díj (jutalék, kezelési költség) számítási módjára, befizetésére vonatkozó tájékoztatás;
9. az alap eszközei nettó eszközértékének számítási módjára, valamint a befektetési jegyek eladási és visszavásárlási árának számítási módszerére és gyakoriságára vonatkozó tájékoztatás;
10. a befektetési jegyek forgalomba hozóinak megnevezése, a forgalomba hozatal helye és nyitónapja;
11. a díjak, valamint a befektetési jegyek eladási, illetve visszavásárlási ára közzétételének helye és gyakorisága;
12. az értékpapíralapon, illetve az ingatlanalapon belül milyen arányban és milyen fajtájú értékpapírokba, illetve ingatlanokba kíván fektetni;
13. a befektetési alap tőkenövekményének felosztására vagy újrabefektetésére vonatkozó szabályok.
d) Az esetleges korábbi kibocsátások felsorolása, az akkor részt vevő értékpapír-forgalmazók megnevezésével.
e) Az alapkezelő vezető tisztségviselőinek és magasabb vezető állású dolgozóinak nyilvánosan kibocsátott értékpapírokban és ingatlanokban fennálló befektetései.
f) Tanácsadó testület megbízása esetén, az abban részt vevők neve és szakmai életrajza.
g) A befektetési alappal kapcsolatos jelentős kockázati tényezők.
II.
Ha a kezelő vagy a letétkezelő társasággal szemben a befektetési jegy kibocsátását megelőző három naptári éven belül csődeljárást rendeltek el, a tájékoztatónak tartalmaznia kell az erre vonatkozó adatokat is.
III.
A tájékoztatóban fel kell tüntetni az Épt. 83. §-ában, valamint 84. § (1) bekezdésében foglaltakat.
IV.
A tájékoztatónak meg kell felelnie az Épt. 25. §-ában foglalt követelményeknek.
a) A kezelő és a letétkezelő társaság neve és székhelye.
b) A befektetési alap megnevezése.
c) A befektetési alapra forgalomba hozott, a féléves tájékoztató lezárásakor forgalomban lévő befektetési jegyek száma.
d) A tárgyév június 30-án egy befektetési jegy nettó eszközértéke.
e) Az értékpapír-, illetve ingatlanállomány összetétele fajtánként, típusonként, illetve részletezve értékpapíronként és ingatlanonként.
f) Az értékpapír-, illetve ingatlanállomány összetételében bekövetkezett módosulások részletes adatai.
g) A tájékoztatási időszakban újonnan kibocsátott és visszaváltott befektetési jegyek mennyisége havi bontásban.
h) A tőzsdén jegyzett vagy forgalmazott és a tőzsdén nem forgalmazott értékpapírok aránya az értékpapírtárcában.
i) A likvid eszközök részletezése.
a) A kezelő és a letétkezelő társaság neve és székhelye.
b) A befektetési alap megnevezése.
c) A befektetési alap könyvvizsgáló által hitelesített vagyonkimutatása, abban jogcímenként külön is feltüntetve a vagyonnövekedést és a vagyoncsökkenést.
d) Az értékpapír-, illetve az ingatlantárca tételes felsorolása a december 31-i állapotnak megfelelően.
e) A likvid eszközök alakulása havi bontásban.
f) A befektetési alapra forgalomba hozott, az éves tájékoztató lezárásakor forgalomban lévő befektetési jegyek száma és nettó eszközértéke.
g) A befektetési jegyek után fizetett osztalék és az osztalék kifizetése utáni tőkenövekmény éves összege.
1. A befektetési alap kezelőjének az általa kezelt befektetési alap(ok) saját tőkéjéről és annak változásairól az információs kötelezettség teljesítését lehetővé tevő, valamint az ellenőrzést elősegítő számviteli nyilvántartási rendet kell kialakítania.
2. Az alapkezelőnek a befektetési alapok számlacsoport keretében kell megnyitni az általa kezelt befektetési alapok számláit, és minden, az alapot érintő változást e számlákon kell könyvelni.
3. A befektetési alapok saját tőkéje induláskor a befektetési jegyek névértékének és darabszámának szorzatával egyezik meg.
4. A befektetési alapok nyitó értékét a következő tételek módosítják:
a) az értékpapírok és az ingatlanok eladásakor azok eladási és vételi árának különbözete;
b) a kezelési költség (naponta számított összeg);
c) a letétet kezelőnek fizetett kezelési költség;
d) a befektetési jegyek visszavásárlása;
e) a visszavásárlási jutalék;
f) a befektetési jegyek eladása (jegyzése);
g) az eladási (jegyzési) jutalék;
h) egyéb, az alapot terhelő költségek (tételesen).
5. Az előzőekben felsorolt és naponként elszámolt változások eredményeképpen a befektetési alap számlacsoport a saját tőkének az év végi értékpapír, illetve ingatlan értékelés előtti értékét mutatja.
6. A saját tőkének a könyvekben kimutatandó záró értékét az év utolsó napján számított nettó eszközérték adja.
7. A tőkenövekménytí a saját tőke záró értéke és a nyitó érték különbözet adja (amennyiben az pozitív).
8. Az alapkezelőnél mind a befektetési alapok évközi változásait, mind pedig a befektetési alapokat terhelő osztalékot és az azt terhelő adó összegét az alaponként megnyitott befektetési alap számlán kell könyvelni.
9. A befektetési alapot terhelő hozamon belül elkülönítve kell nyilvántartani a kamatból, az osztalékból, valamint az árfolyamnyereségből származó bevételeket.
