Az Országgyűlés a motorizációval járó közterhek arányosabb elosztása, a települési, a fővárosban a kerületi önkormányzatok bevételeinek gyarapítása, valamint a közúthálózat karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges források bővítése érdekében a gépjárművek adójáról a következő törvényt alkotja.
1. § A belföldi forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott, valamint a Magyar Köztársaság területén közlekedő, külföldön nyilvántartott gépjármű, pótkocsi (a továbbiakban együtt: gépjármű) után gépjárműadót (a továbbiakban: adót) kell fizetni.
2. § (1) Az adó alanya a gépjármű forgalmi engedélyében feltüntetett tulajdonos. Amennyiben a forgalmi engedély a tulajdonos mellett az üzemben tartót (üzemeltetőt) is tartalmazza, az adó alanya az utóbbi.
(2) Az adót – a (3)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – az köteles megfizetni, aki/amely az év első napján tulajdonosként, üzemben tartóként, üzemeltetőként (a továbbiakban együtt: tulajdonos) szerepel a forgalmi engedélyben.
(3) Ha év közben a tulajdonos személye megváltozik, a régi tulajdonost a változás hónapja végéig, az új tulajdonost a változást követő hónap 1. napjától terheli az adó megfizetésének kötelezettsége. Amennyiben a változás időpontja tekintetében vita keletkezik, a változás alapjául szolgáló szerződés az irányadó, ha abból az adókötelezettség megállapításához szükséges adatok egyértelműen kitűnnek.
(4) Év közben használatba vett új vagy újra forgalomba helyezett gépjármű után az adót az köteles megfizetni, akit/amelyet ez alkalommal a forgalmi engedélyben tulajdonosként feltüntettek.
3. § (1) Az adókötelezettség a forgalmi engedély kiadását, illetőleg a gépjármű vagy a tulajdonos adómentességének (5. §) megszűnését követő hónap 1. napján kezdődik. Ha az adókötelezettség év közben keletkezik, az évi adótételnek az adókötelezettség kezdetétől az év végéig, illetőleg az adókötelezettség megszűnéséig terjedő hónapokra eső időarányos részét kell megfizetni.
(2) Ha a forgalomból kivont gépjárművet újra forgalomba helyezik, az adót az ezt követő hónap 1. napjától számítva kell megfizetni az (1) bekezdés szerint.
(3) Ideiglenes forgalmi engedéllyel forgalomba helyezett gépjármű esetén az adókötelezettség az ideiglenes forgalmi engedély kiadásának napján kezdődik.
(4) Ha a gépjármű tulajdonjogát egyrészről alanyi adómentes (5. §), másrészről adóköteles személy között ruházzák át, a gépjármű adókötelezettségét, illetőleg adómentességét az átruházás előtti és utáni időszakra külön kell elbírálni.
4. § (1) Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben
a) a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta,
b) a gépjármű vagy a tulajdonos adómentessége (5. §) bekövetkezett.
(2) Az ideiglenes forgalmi engedéllyel forgalomba helyezett gépjármű adókötelezettsége annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben az ideiglenes forgalmi engedély lejárt, illetőleg azt visszaadták a hatóságnak. A lejárat előtti visszaadás esetén adóvisszatérítés nem igényelhető.
(3) Kérelemre szünetel az adókötelezettség:
a) ha a gépjármű a használt gépjárművek forgalmazásával foglalkozó, hatóságilag nyilvántartott vállalkozó birtokában van, és a közúti forgalomban nem vesz részt. Az adókötelezettség szünetelésének kezdő időpontja az előfeltételek beálltát követő hónap első napja, megszűnésének időpontja pedig annak a hónapnak az utolsó napja, amelyben bármelyik előfeltétel megszűnik. A vállalkozó igazolása alapján a szünetelés időszakára időarányosan eső adó alól végleg mentesül a gépjármű,
b) ha a gépjármű jogellenesen került ki az adóalany birtokából. A szünetelés a jogellenes cselekmény bekövetkezését követő hónap első napjától annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a gépjármű az adóalany birtokába visszakerült, illetőleg a rendőrhatóság igazolja, hogy a gépjármű nem került vissza az adóalany birtokába. A rendőrhatóság igazolása alapján a szünetelés időszakára időarányosan eső adó alól végleg mentesül a gépjármű.
5. § Mentes az adó alól
a) a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában levő gépjármű,
b) a társadalmi szervezet, az alapítvány tulajdonában levő gépjármű abban az évben, amelyet megelőző évben a gépjármű tulajdonosának jövedelem- (nyereség-) adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,
c) a helyi és a helyközi tömegközlekedést lebonyolító gépjármű,
d) a motorkerékpár, ha a hajtómotorjának lökettérfogata a 250 cm3-t nem éri el,
e) a 30 napot meg nem haladó időtartamra érvényes ideiglenes forgalmi engedéllyel ellátott személyszállító gépjármű,
f) bejelentésre a mozgáskorlátozott adóalanynak vagy az adóalany által saját háztartásában ellátott mozgáskorlátozott személynek a helyváltoztatásához szükséges egy gépjármű,
g) bejelentés alapján a muzeális jellegű gépjármű,
h) a kizárólag kommunális célra használható gépjármű,
i) a mezőgazdasági vontató,
j) az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja. A viszonosság tekintetében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó.
6. § Az adó alapja a gépjárműnek a forgalmi engedélyében feltüntetett saját tömege.
7. § (1) Az évi adótétel – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a gépjármű saját tömegének minden megkezdett 100 kilogrammja után 200 Ft.
(2) A motorkerékpár, a lakópótkocsi, a lakóautó és a sátras utánfutó adója 1000 Ft/év.
(3) Az ideiglenes forgalmi engedéllyel forgalomban tartott gépjármű után az (1)–(2) bekezdés szerinti évi adónak az adómentes időszakot meghaladó időtartamra (hónapokra) jutó hányadát kell megfizetni.
8. § A műbizonylat szerint környezetszennyezést csökkentő berendezéssel (katalizátorral) ellátott gépjármű esetén az egyébként járó adó felét kell megfizetni.
9. § (1) Az adóztatási feladatokat a gépjármű forgalmi engedélyébe bejegyzett lakóhely, székhely, illetőleg telephely szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóság (a továbbiakban együtt: adóhatóság) látja el. Ha a forgalmi engedélybe bejegyzett lakóhelyhez képest a tulajdonos állandó lakóhelye a bejelentett címváltozás szerint, illetőleg székhelye, telephelye megváltozott, az adóztatási feladatok ellátására a változást követő év első napjától kezdődően az új lakóhely, illetőleg székhely, telephely adóhatósága jogosult.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt változások esetén a változást követő év első napjától esedékes adót kell az új cím szerint illetékes adóhatóságnál megfizetni.
(3) Amennyiben az adóalany adótartozása az egy évi adótételt meghaladja, és a forgalmi engedélyben újabb adóalanyt [2. § (1) bek.] a rendőrhatóság nem tüntetett fel, az adóhatóság kezdeményezheti a gépjárműnek a forgalomból való kivonását. A rendőrhatóság ebben az esetben a kivonás indokoltságát nem mérlegelheti.
10. § Az adót az üzembentartó köteles megfizetni.
11. § A személyszállító gépjárműnél az adókötelezettség az adómentes időszak [13. § (1) bek.] elteltét követő nappal, tehergépjárműnél a Magyar Köztársaság területére való belépés napjával kezdődik.
12. § (1) A gépjármű adókötelezettsége megszűnik azon a napon, amelyen a Magyar Köztársaság területét elhagyja.
(2) A külföldről bejött és behozatali előjegyzésben vámkezelt gépjármű adókötelezettsége azon a napon szűnik meg, amelyen
a) a Magyar Köztársaság területét elhagyja,
b) vámzár alá helyezték,
c) a belföldi forgalom számára vámkezelték, és belföldi rendszámmal látták el,
d) a forgalom számára igazoltan véglegesen használhatatlanná vált.
(3) Amennyiben a gépjárművet nem valamely vámhivatal raktárában, hanem más raktárban helyezik vámzár alá, a zár alá vett gépjármű adókötelezettségének megszűnése csak akkor állapítható meg, ha vámzársértés nem történt.
(4) Szünetel az adókötelezettsége a forgalom számára használhatatlanná vált gépjárműnek a használhatatlansága időtartama alatt. A használhatatlanságot hatósági bizonyítvánnyal vagy a javítóüzem által kiállított okirattal kell bizonyítani.
13. § (1) Mentes az adó alól naptári évenként 60 napig (a továbbiakban: adómentes időszak) a személyszállító gépjármű.
(2) Az adómentes időszak az országba közúti forgalomban érkezett gépjármű esetében a határ átlépésének napjával, nem közúti forgalomban érkezett személyszállító gépjármű esetében pedig a behozatali előjegyzési vámkezelés napjával kezdődik. Minden megkezdett nap egy napnak számít.
(3) Mentes az adó alól az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja. A viszonosság tekintetében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó.
14. § (1) Az adó alapja
a) személyszállító gépjárműnél a tartózkodási idő,
b) tehergépjárműnél ennek saját tömege, rakott állapotban a jármű saját tömege és a raksúly együttesen számított tömege (a továbbiakban együtt: a tehergépjármű tömege), valamint a Magyar Köztársaság területén megtett út hossza.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában a tehergépjármű tömegének minden megkezdett tonnáját, valamint a megtett út minden megkezdett kilométerét egészként kell figyelembe venni.
15. § (1) A személyszállító gépjárművet az adómentes időszak [13. § (1) bek.] túllépését követően minden megkezdett napra 50 Ft adó terheli.
(2) A tehergépjármű tömegének minden megkezdett tonnája után kilométerenként 3 Ft adót kell fizetni.
(3) A távolság megállapításánál a gépjármű távolságmérő készüléke, ennek megbízhatatlansága esetén a menetlevélben vagy ezzel azonos bizonyító erejű okiratban feltüntetett útvonal szolgál alapul. Ha megbízható adat ezekből az okmányokból sem áll rendelkezésre, a megtett távolságot vélelmezni kell oly módon, hogy naponta 300 kilométer megtett út alapulvételével kell az adó összegét megállapítani.
16. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel a 15. §-ban meghatározott adótételtől eltérő adótételt állapítson meg, illetőleg a 13. § hatálya alá nem eső gépjárművet mentesítse az adó alól. Államokkal szemben az adómérséklés vagy az adómentesség feltétele a viszonosság.
17. § (1) Az adót a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: VPOP) jóváhagyó határozata alapján a belföldön bejegyzett szállítmányozási vállalkozó átvállalhatja.
(2) A külföldről behozott gépjárművet belföldi rendszámmal és forgalmi engedéllyel csak akkor szabad ellátni, ha igazolják, hogy a belföldi forgalmi engedély kiállításáig járó adót megfizették.
(3) A 11. §-ban felsorolt gépjárművek adójának megállapítására, nyilvántartására, beszedésére a VPOP, valamint a vámhivatalok jogosultak.
18. § E törvény alkalmazásában
1. gépjármű: az olyan szállító vagy vontató eszköz, amelyet beépített erőgép hajt, használata közben közutat vesz igénybe, és rendszámmal, valamint forgalmi engedéllyel látták el,
2. pótkocsi: a gépjármű által vontatható teher- és sátras utánfutó, félpótkocsi, lakópótkocsi, műhelykocsi vagy hasonló jellegű, más, nem önjáró jármű, amelyet rendszámmal és forgalmi engedéllyel láttak el,
3. lakóautó: olyan, időszakosan használt és különleges rendeltetésének megfelelő felépítményű gépjármű, amelynek belső tere lakhatásra van kialakítva és berendezve,
4. személyszállító gépjármű: az autóbusz, a motorkerékpár, valamint a forgalmi engedélye szerint személyszállításra szolgáló más gépjármű, ide értve az ezek által vontatott pótkocsit is,
5. tehergépjármű: a 3–4. pontban fel nem sorolt gépjármű és pótkocsi,
6. autóbusz: személyszállítás céljára készült, elektromos felső vezetékhez nem kötött gépjármű, amelyben a vezető ülésével együtt legalább 9 állandó ülőhely van,
7. motorkerékpár: olyan gépjármű, amelynek két vagy három kereke van, és saját tömege nem haladja meg a 400 kilogrammot, továbbá az ilyen gépjárművel vontatható egytengelyű utánfutó,
8. külföldön nyilvántartott az a gépjármű, amelynek forgalmi engedélyét és hatósági jelzését (rendszámát) nem magyar hatóság adta ki,
9. használt gépjármű az, amely a gyártóüzem által történt kibocsátást követően közúti forgalomban részt vett,
10. költségvetési szervek: a központi költségvetési szervek, a helyi önkormányzati költségvetési szervek, a Társadalombiztosítási Alap kezelője, valamint az ezek felügyelete alatt működő költségvetési szervek,
11. a helyi és a helyközi tömegközlekedés lebonyolítását szolgálja az a gépjármű (autóbusz), amellyel a vállalkozó a személyszállítást díjfizetés ellenében menetrendszerűen végzi,
12. mozgáskorlátozott: az a személy, akinek ezt az állapotát a Népjóléti Minisztérium által kijelölt orvosszakértői szerv igazolja,
13. az adóalany vagy a háztartásában ellátott mozgáskorlátozott személy helyváltoztatásához szükséges az a gépjármű, amely a mozgáskorlátozott személy hivatásszerű tevékenysége ellátásához vagy oktatási intézménybe, illetőleg orvosi kezelésre történő rendszeres szállításához szükséges;
14. muzeális jellegű az a gépjármű, amelyet a gyártó legalább 30 évvel az adóévet megelőzően bocsátott ki, eredeti műszaki jellemzőit nem változtatták meg, és mindezeket a Magyar Autóklub igazolja,
15. kizárólag kommunális célra használható az a gépjármű, amelyet a mentőszolgálatban, a tűzoltószolgálatban, halottszállításra, úttisztításra, hulladékszállításra rendszeresen és kizárólagos jelleggel használnak,
16. mezőgazdasági vontató: mezőgazdasági munka végzésére készült, de pótkocsi vontatására is alkalmas, rakfelület nélküli olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt, és sík úton önerejéből 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni képes,
17. külföldön nyilvántartott gépjármű és pótkocsi üzemben tartója azon személyek egyike, akinek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították; vagy akit a jogi személy vagy más személyi egyesülés nevére kiállított forgalmi engedélyben a jogi személy vagy a személyi egyesülés mellett feltüntettek; vagy aki a járművet a Magyar Köztársaság területén használja; vagy aki azt az ország területéről kilépteti,
18. a gépjármű forgalomból való kivonásának minősül, ha a rendőrhatóság a forgalmi engedélyt vagy a rendszámtáblát visszavonja, illetőleg ha a forgalmi engedélybe a kivonás tényét bejegyzi,
19. műbizonylat a gyári műszaki leírás, a vámhivatal, illetőleg a közlekedésfelügyelet olyan okmánya, ennek hiányában az adóalany által bemutatott szakértői vélemény, amelyből kitűnik a katalizátor beépítésének ténye.
19. § (1) Adóbevallást kell adni 1992. február 29. napjáig az 1992. január hó 1. napján fennállott állapotnak megfelelően minden belföldi forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott gépjárműről, kivéve az 5. § a), c)–e) és h)–j) pontja szerint adómentes gépjárművet.
(2) Azoknak az adóalanyoknak, akik az e törvény hatályba lépése előtt a saját vagy a közeli hozzátartozójuk egészségi állapotára tekintettel részesültek adómérséklésben vagy adómentességben, újabb orvosi igazolást nem kell beszerezni, ellenben igazolni kell, hogy az 5. § f) pontjában meghatározott adómentességhez az e törvényben előírt egyéb feltételek (18. § 13. pont) fennállnak.
(3) A muzeális jellegű gépjárműnek az e törvény hatálybalépése előtt megállapított adómentessége nem szűnik meg, ha a gépjármű muzeális jellegét nem változtatták meg. A fennállott adómentességre a bevallásban hivatkozni kell.
(4) A vámhivatalok által e törvény hatálybalépése előtt megállapított adóhátralékot, illetőleg túlfizetést a Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal jegyzője szedi be, illetőleg számolja el az adóalannyal. Az ezt követően tévesen érkezett befizetéseket, illetőleg terheléseket az iratokkal együtt a VPOP-nak kell átadni.
(5) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„45. § A helyi önkormányzat az ügykörébe tartozó adók és illetékek hatékony végrehajtásának, illetőleg alkalmazásának elősegítésére a saját adóbevétele, illetőleg a beszedett illeték terhére rendeletében szabályozhatja az anyagi érdekeltség feltételeit.” *
(6) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy a gépjárműadó nyilvántartásának, kezelésének, elszámolásának szabályait, valamint a bevallási nyomtatványt rendelettel állapítsa meg.
20. § (1) Ez a törvény 1992. év január hó 1. napján lép hatályba.
(2) Az 1992. év január 1. napjától hatályukat vesztik a gépjárműadóval kapcsolatban korábban engedélyezett adómérséklések és adómentességek, a 19. § (3) bekezdésében foglalt mentesség kivételével.
