Időállapot: közlönyállapot (1991.XII.29.)

1991. évi LXXXIX. törvény

a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról * 

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) az alábbiak szerint módosul:

1. § A Flt. 8. §-ának (7) bekezdése helyébe a következőrendelkezés lép:

„(7) Aki korengedményes nyugdíjban (19. §), munkanélküli járadékban (25. §), előnyugdíjban (30. §) vagy pályakezdők munkanélküli segélyében (32. §) részesül, az általa folytatott kereső tevékenységet és az ebből származó jövedelmet legkésőbb a munkakezdést megelőző napon, a kereső tevékenység megszűnését a megszűnést követő napon köteles a munkaügyi központnak bejelenteni.”

2. § A Flt. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) A foglalkoztatási, valamint a képzési érdekegyeztetés ellátására a munkavállalók és a munkaadók érdekképviseleti szervezetei és a Kormány képviselőiből álló Munkaerőpiaci Bizottság, valamint Országos Képzési Tanács működik.

(2) A Munkaerőpiaci Bizottság és az Országos Képzési Tanács az ügyrendjét maga határozza meg.”

3. § A Flt. 10. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a következő g) ponttal egészül ki:

[(2) A Munkaerőpiaci Bizottság a foglalkoztatáspolitikai érdekegyeztető tevékenység keretében:]

a) meghatározza a Foglalkoztatási Alap felhasználásának elveit és fő arányait, a képzések tekintetében az Országos Képzési Tanács véleményének meghallgatásával,”

g) értékeli a Foglalkoztatási Alap és a Munkanélküliek Szolidaritási Alapja felhasználására vonatkozó ellenőrzések tapasztalatait.”

4. § A Flt. a 10. § után a következő címmel és a 10/A. §-sal egészül ki:

„Országos Képzési Tanács

10/A. § Az Országos Képzési Tanács a munkaerőpiaccal összefüggő képzési érdekegyeztető tevékenység keretében:

a) dönt a képzési célra a Foglalkoztatási Alapból a Munkaerőpiaci Bizottság által a hatáskörébe utalt, valamint a más forrásokból elkülönített pénzeszközök felhasználásának elveiről és arányairól,

b) támogatja a munkanélküliek részére szervezett országos és helyi munkaerő-fejlesztő programokat,

c) javaslatot tesz a munkaerő-fejlesztő és -képző központok létesítésére, a fejlesztésükre vonatkozó elvekre, előzetes véleményezési jogot gyakorol a munkaerő-fejlesztő és -képző központok igazgatóinak kinevezésével és felmentésével kapcsolatban,

d) véleményezi a munkaerő-fejlesztő és -képző központok működését,

e) hozzájárul képzési célú alapítványokhoz,

f) véleményezi a képzést érintő jogszabálytervezeteket.”

5. § A Flt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § A megyékben (fővárosban) a foglalkoztatási, valamint a képzési érdekegyeztetés ellátására, a megyei (fővárosi) munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, továbbá az önkormányzat képviselőiből álló Megyei (Fővárosi) Munkaügyi Tanács (a továbbiakban: Munkaügyi Tanács) működik.”

6. § A Flt. 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Munkaügyi Tanács a munkavállalók, a munkaadók és az önkormányzatok képviselőinek megegyezésével határoz. Megegyezés hiányában a Munkaerőpiaci Bizottsághoz, illetve a képzési feladatok ellátása tekintetében az Országos Képzési Tanácshoz fordulhat, amelynek képviselője közvetít a felek között, és javaslatot tesz a megállapodásra.”

7. § A Flt. 19. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A korengedményes nyugdíjazás költségeinek egészben vagy részben a Foglalkoztatási Alap terhére történő átvállalása esetén szüneteltetni kell a korengedményes nyugdíj folyósítását, ha a nyugdíjas a korengedmény ideje alatt kereső tevékenységet folytat, és az abból származó jövedelem havi összege a minimális bért eléri.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott jövedelem eléréséről a munkaügyi központ a 8. § (7) bekezdésében előírt bejelentés alapján értesíti a folyósító szervet.”

8. § (1) A Flt. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az a legalább harminc munkavállalót foglalkoztató munkaadó, amely fél éven belül munkavállalói létszámát – a döntést megelőző havi átlagos statisztikai állományi létszámához képest – legalább 25%-kal, vagy legalább 50 fővel tervezi csökkenteni, e döntésről és annak indokairól köteles tájékoztatni a munkaviszony rendes felmondását megelőző három hónappal a létszámleépítéssel érintett telephelye(i) szerint illetékes munkaügyi központot (központokat), valamint a munkaadónál működő üzemi tanácsot, ennek hiányában a munkaadónál működő munkavállalói érdekképviseleti szervet.”

(2) A Flt. 22. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A munkaadó az illetékes munkaügyi központot a munkaerőigényéről és annak megszűnéséről folyamatosan, de legalább a betöltés esedékességekor – az Országos Munkaügyi Központ által meghatározott módon – tájékoztatja.”

9. § (1) A Flt. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkaadó minden olyan létszámleépítésre vonatkozó döntéséről, amely 30 nap alatt legalább tíz főt érint, a 22. § (1)bekezdésében meghatározott tájékoztatáson túlmenően az érintett munkavállalókat, továbbá az illetékes munkaügyi központot a rendes felmondást megelőzően 30 nappal tájékoztatja. A munkaadó egyúttal köteles közölni az elbocsátani kívánt dolgozók nevén kívül az utolsó munkakörét, szakképzettségét, átlagkeresetét, valamint a munkaügyi központ kérésére minden olyan információt, amely a munkavállaló újrafoglalkoztatását elősegíti.”

(2) A Flt. 23. §-ának (2) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:

„A bizottság munkavállalói képviselőit, ha a munkaadónál üzemi tanács működik, e szerv jelöli ki.”

10. § (1) A Flt. 25. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Munkanélküli járadék illeti meg azt, aki]

c) öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult,”

(2) A Flt. 25. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A munkanélküli járadékban részesülő munkanélküli részére a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő alkalomszerű, vagy rövid időtartamú a 16. § (3) bekezdésében meghatározott közhasznú munkalehetőség is felajánlható.”

11. § A Flt. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § (1) A munkanélküli járadék összegét a munkanélkülinek a munkanélkülivé válását megelőző négy naptári negyedévben elért átlagkeresete alapulvételével kell kiszámítani. Az átlagkereset számítására a munkajogi szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a személyi alapbért a kifizetésének időpontjában érvényes összeggel kell figyelembe venni.

(2) Ha a munkanélküli a munkanélkülivé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, a munkanélküli járadék összegét valamennyi munkaadónál elért átlagkereset alapján kell az (1) bekezdés szerint kiszámítani.

(3) Ha a munkanélküli átlagkeresete az (1) bekezdésben meghatározott időszakban nem állapítható meg, a munkanélküli járadék összegét az általa a munkanélkülivé válását megelőzően betöltött utolsó munkakörben, illetőleg az ahhoz hasonló munkakörben elért kereset országos átlaga alapján kell megállapítani.

(4) Az egy napra járó munkanélküli járadék alapja a munkanélküli havi átlagkeresetének harmincad része.

(5) A munkanélküli járadék összege a folyósítás első szakaszában az (1)–(4) bekezdés alapján meghatározott járadékalap 70%-a, a folyósítás második szakaszában pedig a járadékalap 50%-a.

(6) A munkanélküli járadék összegének alsó határa a megállapításakori minimális bér, a felső határa annak kétszerese. Ha az (1)–(3) bekezdés szerinti átlagkereset a minimális bérnél alacsonyabb, a munkanélküli járadék az átlagkeresettel megegyező összeg. A minimális bér emelése esetén az ennél alacsonyabb összegben folyósított járadékot a minimális bér növekedésének arányában – de legfeljebb a minimális bér összegéig – növelni kell.

(7) Amennyiben a munkanélküli járadékra jogosult korábbi munkahelyén rehabilitációs keresetkiegészítésben részesült, úgy annak összegét a munkanélküli járadék alapját képező keresetbe be kell számítani. Az így megállapított munkanélküli járadék összege a keresetkiegészítés (5) bekezdésben meghatározott százalékával arányosan a munkanélküli járadék felső határát meghaladhatja.”

12. § (1) A Flt. 27. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az előbbiekben meghatározott négyéves időtartam kiszámításánál a sorkatonai szolgálat, a keresőképtelenséggel járó betegség, a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés, a terhességi gyermekágyi segély, a gyermekgondozási segély, továbbá a gyermek gondozására kapott egyéb fizetés nélküli szabadság, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, az előzetes letartóztatás, a szabadságvesztés, a javító-nevelő munka, a szigorított javító-nevelő munka és az elzárás büntetés időtartamát, valamint – ha a munkanélküli állapot ezen időtartam alatt is fennállt – az (5) bekezdésben meghatározott időtartamot figyelmen kívül kell hagyni.”

(2) A Flt. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A folyósítási idő a járulékfizetési idő függvényében a következő:

I. szakasz II. szakasz
a) 360–479 nap járulékfizetési idő esetén
90 nap

45 nap
b) 480–599 nap járulékfizetési idő esetén
120 nap

60 nap
c) 600–719 nap járulékfizetési idő esetén
150 nap

75 nap
d) 720–839 nap járulékfizetési idő esetén
180 nap

90 nap
e) 840–959 nap járulékfizetési idő esetén
210 nap

105 nap
f) 960–1079 nap járulékfizetési idő esetén
240 nap

120 nap
g) 1080–1199 nap járulékfizetési idő esetén
270 nap

135 nap
h) 1200–1319 nap járulékfizetési idő esetén
300 nap

150 nap
i) 1320–1439 nap járulékfizetési idő esetén
330 nap

165 nap
j) 1440 nap feletti járulékfizetési idő esetén
360 nap

180 nap

(3) A Flt. 27. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a munkanélküli utolsó munkaviszonya a saját kezdeményezésére szűnt meg – ideértve a munkaviszonynak fegyelmi büntetéssel, valamint a munkanélkülinek felróható egyéb okból történő megszüntetését is – a megszűnést követő első alkalommal részére a munkanélküli járadék a munkaügyi központnál történő jelentkezését követő 90 naptári nap elteltével folyósítható, még akkor is, ha a jogosultsághoz szükséges feltételekkel rendelkezik.

(5) Ha a munkanélküli utolsó munkaviszonyának megszűnésekor a munkaadótól végkielégítésben részesült, munkanélküli járadék részére a munkaviszony megszűnését követő annyi hónap elteltével folyósítható, ahány havi átlagkeresetnek megfelelő végkielégítésben részesül a Munka Törvénykönyve 27/A. §-a alapján.

(6) Bármely járulékfizetési időszak csak egyszer jogosít munkanélküli járadék folyósítására. Ha a munkanélküli a munkanélküli járadék folyósításának számára meghatározott időtartamát teljes mértékben nem vette igénybe, az ismételt folyósításnál a járadékfolyósítás időtartamának alapját képező járulékfizetési időt, a tényleges járadékfolyósítási időtartamnak megfelelően csökkenteni kell.

(7) A munkanélkülinek a munkaügyi központnál (illetőleg annak kirendeltségénél) történő jelentkezése és a munkanélküli járadék folyósításának a (4)–(5) bekezdésben foglaltak szerint megállapított kezdő napja közötti időtartam a munkanélküli járadék folyósításának idejébe nem számít be.”

13. § (1) A Flt. 28. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Meg kell szüntetni a munkanélküli járadék folyósítását, ha a munkanélküli]

c) kereső tevékenységet folytat, kivéve, ha a munkaügyi központ által ajánlott munkahelyen jövedelme havonta nem éri el a mindenkori minimális bért,”

(2) A Flt. 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és ezzel egyidejűleg a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A munkanélküli járadék folyósítását az (1) bekezdés a) pontja szerint abban az esetben is meg kell szüntetni, ha a munkanélküli a 25. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő közhasznú munkára vonatkozó munkaviszony létesítését utasította vissza.”

„(3) Ha a munkanélküli járadék folyósításának megszüntetése az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ok miatt, valamint a keresőtevékenység folytatása miatt úgy történik, hogy a munkanélküli 8. § (7) bekezdése szerinti bejelentést elmulasztotta, a munkanélküli részére munkanélküli járadék csak a folyósítás megszüntetésének kezdő napjától számított 90 nap elteltével folyósítható még akkor is, ha a jogosultsághoz szükséges feltételekkel egyébként rendelkezik.”

14. § A Flt. 29. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:

[(1) Szüneteltetni kell a munkanélküli járadék folyósítását, ha a munkanélküli]

c) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, szigorított javító-nevelő munka, javító-nevelő munka, elzárás büntetését tölti, kivéve ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg,”

e) a 25. §-a (4) bekezdésében meghatározott közhasznú munkavégzés alatt.”

15. § A Flt. 30. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Szüneteltetni kell az előnyugdíj folyósítását, ha a munkanélküli olyan kereső tevékenységet folytat, amelyből származó jövedelem havi összege eléri a minimális bér összegét. Erről a munkaügyi központ értesíti a folyósító szervet.”

16. § (1) A Flt. 32. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Pályakezdők munkanélküli segélyére az a munkanélküli jogosult, aki]

a) oklevelét felső vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán, illetőleg a felsőfokú oktatási intézmény esti, levelező tagozatán, a dolgozók középiskolájában másfél évnél nem régebben szerezte, továbbá, aki első szakképesítését az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatásban másfél évnél nem régebben szerezte, és munkanélküli járadékra nem jogosult (a továbbiakban: pályakezdő),

b) a munkaügyi központ a jelentkezést követően három hónap alatt nem tudott számára munkaviszonyba lépéséhez megfelelő munkahelyet felajánlani és”

(2) A Flt. 32. §-a (3) bekezdésének bevezető mondatrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott másfél éves határidőbe nem számít be a pályakezdő”

(3) A Flt. 32. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 25. § (4) bekezdésében foglaltakat a pályakezdők munkanélküli segélyében részesülő munkanélküli esetében is alkalmazni kell.”

17. § A Flt. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A pályakezdők munkanélküli segélye összesen hat hónapig folyósítható. Ezt a szabályt abban az esetben is alkalmazni kell, ha a pályakezdő másfél éven belül többször vált munkanélkülivé.”

18. § A Flt. a következő 36/A. §-sal egészül ki:

„36/A. § Munkanélküli ellátás csak abban az esetben állapítható meg, ha a munkanélküli az igazoló lapot a munkaügyi központnak átadta. Az igazoló lap kiállítására, valamint annak tartalmára vonatkozó szabályokat a munkaügyi miniszter rendeletben állapítja meg.”

19. § A Flt. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„40. § A munkaadó a munkavállaló részére adott nyugdíjjárulék-alapot képező bruttó kereset 5%-át köteles munkaadói járulékként fizetni.”

20. § A Flt. 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkavállaló járulékként a főfoglalkozású munkaviszonya alapján a munkaadótól kapott nyugdíjjárulék alapot képező bruttó kereset 1%-át köteles fizetni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra, aki öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy egyébként arra jogosulttá vált.”

21. § A Flt. 42. §-ának (2) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A munkaadói járulékot a munkaadó állapítja meg, vallja és fizeti be az állami adóhatóságnál kezelt számlára.”

„(6) Az e törvény által nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a 32. § (1) bekezdésének, valamint a 2. sz. melléklete I. részének, a 100 000, illetőleg 10 000 Ft-ot el nem érő adóösszeg be nem fizetésére vonatkozó rendelkezése kivételével.”

„(7) A munkaadói és a munkavállalói járulék befizetéséből befolyt összegről az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal havonta tájékoztatja az Országos Munkaügyi Központot.”

22. § A Flt. a következő 44/A. §-sal egészül ki:

„44/A. § (1) A Foglalkoztatási Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére pénzügyi keretet kell elkülöníteni.

(2) Az (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi keret mértékét a Munkaerőpiaci Bizottság határozza meg.

(3) Az (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi keret felhasználása tekintetében – a Munkaerőpiaci Bizottság véleményének meghallgatásával – a Munkaügyi Minisztérium dönt.”

23. § (1) A Flt. 47. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A Munkaügyi Minisztérium)]

c) Irányítja és működteti a munkaerő-fejlesztő és -képző központokat,”

(2) A Flt. 47. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A törvény hatályosulásának elősegítése érdekében a Munkaügyi Minisztérium ellenőrzi a Foglalkoztatási Alapból nyújtott támogatások felhasználását.”

24. § A Flt. 48. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

[48. § Az Országos Munkaügyi Központ a munkaerőpiaci szervezet központi szerve. Az Országos Munkaügyi Központ közreműködik a munkaügyi miniszter foglalkoztatási feladatainak ellátásában. Ennek keretében:]

g) ellenőrzést végez a Munkanélküliek Szolidaritási Alapjából teljesített kifizetésekkel összefüggésben.”

25. § A Flt. 51. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A munkaügyi központ a munkanélküli ellátásokra való jogosultság, valamint a munkanélküliség megelőzését, a foglalkoztatás elősegítését szolgáló támogatások felhasználása tekintetében hatósági ellenőrzést végez.”

26. § A Flt. az 53. § után a következő címmel és 53/A. §-sal egészül ki:

„Munkaerő-fejlesztő és -képző központ

„53/A. § (1) A foglalkoztatást elősegítő képzések biztosítására az Országos Képzési Tanács javaslata alapján a Munkaügyi Minisztérium és más szervezetek munkaerő-fejlesztő és -képző központokat (a továbbiakban: képző központ) létesítenek.

(2) A képző központ maradványérdekeltségű költségvetési szerv. Létesítésének és alapszintű működésének költségeit az állami költségvetés biztosítja.

(3) A képző központ képzési tevékenysége keretében:

a) szakmai képzést folytat, szervez,

b) képzési programokat, tananyagot fejleszt ki,

c) elvégzi a képzésben részt vevő személyek szakmai alkalmassági vizsgálatát, tudásszint felmérését,

d) az elhelyezkedés elősegítése érdekében személyiségfejlesztést, valamint a kisvállalkozóvá válást segítő képzést és tanácsadást folytat.”

27. § (1) A Flt. 58. §-a (5) bekezdésének a) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[(5) E törvény alkalmazásában]

a) munkaviszonyon: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszonyt, a biztosított bedolgozói és az ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszonyt, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonyát, a köztisztviselői jogviszonyt, a fegyveres erőknél és a fegyveres testületeknél teljesített hivatásos és továbbszolgáló szolgálati viszonyt kell érteni,”

d) munkanélküli: az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy nem áll munkaviszonyban és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, valamint a munkaügyi központ munkanélküliként nyilvántartásba vette.”

(2) A Flt. 58. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a munkanélküli a munkanélkülivé válását megelőzően a kritikus foglalkoztatási körzetben nyújtott támogatás keretében állami végkielégítésben részesült, munkanélkülivé válását követően részére munkanélküli járadék annyi hónapig nem folyósítható, ahány havi átlagkeresetének az állami végkielégítés összege megfelelt. A folyósítás időtartamára a 27. § (7) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni. Ez a rendelkezés a folyósítástól számított 3 évig alkalmazható.”

28. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően megállapított juttatásokra vonatkozóan kell alkalmazni.