Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (1992.V.5.)

Tartalomjegyzék

1992. évi XXIII. törvény

a köztisztviselők jogállásáról * 

A társadalom közmegbecsülését élvező, demokratikus közigazgatás feltétele, hogy a közügyeket pártpolitikasemleges, törvényesen működő, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező, pártatlan köztisztviselők intézzék. Ennek érdekében az Országgyűlés, figyelembe véve a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségeit is, a következő törvényt alkotja:

I. fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. § (1) E törvény hatálya a Miniszterelnöki Hivatal, a minisztériumok és országos hatáskörű szervek (a továbbiakban együtt: központi közigazgatási szerv) és területi, helyi szerve, a köztársasági megbízott hivatala, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala, hatósági igazgatási társulása, a körjegyzőség (a továbbiakban együtt: képviselő-testület hivatala) köztisztviselőinek, ügykezelőinek és fizikai alkalmazottainak közszolgálati jogviszonyára terjed ki.

(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a köztársasági elnök hivatala, az Országgyűlés hivatala, az Alkotmánybíróság hivatala, az országgyűlési biztos hivatala és az Állami Számvevőszék köztisztviselői, ügykezelői és fizikai alkalmazottai közszolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) E törvény alkalmazásában köztisztviselő az (1) és (2) bekezdésben felsorolt szervek (a továbbiakban együtt: közigazgatási szerv) feladat- és hatáskörében eljáró ügydöntő, illetve érdemi feladatot ellátó vezető és ügyintéző; ügykezelő az, aki a közigazgatási szervnél ügyviteli feladatot lát el; minden más munkavállaló fizikai alkalmazottnak minősül.

2. § E törvény hatálya nem terjed ki

a) az illetményrendszer kivételével a miniszterelnökre, a miniszterre és a politikai államtitkárra;

b) törvény eltérő rendelkezésének hiányában a honvédség, a határőrség, a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a Köztársasági Őrezred, a tűzoltóság, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás, a polgári védelem és a fegyveres biztonsági őrség szerveire.

3. § E törvény rendelkezéseit a 23-30. § és 32-36. § kivételével a közigazgatási államtitkárra, helyettes államtitkárra és a köztársasági megbízottra is alkalmazni kell, ha a jogállásukról szóló törvény másként nem rendelkezik.

4. § Az önkormányzati képviselő-testület rendeletben a képviselő-testület hivatalának a köztisztviselője számára az e törvényben foglaltakhoz képest kedvezőbb szabályokat állapíthat meg a munkavégzésre, a munka- és pihenőidőre és egyéb juttatásokra.

II. fejezet

A KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE

A közszolgálati jogviszony alanyai

5. § A közszolgálati jogviszony az állam és az önkormányzat, valamint a nevükben foglalkoztatott köztisztviselő, ügykezelő, fizikai alkalmazott között munkavégzés céljából létesített jogviszony, amelyben mindkét felet sajátos kötelezettségek terhelik és jogok illetik meg.

6. § (1) A munkáltatói jogokat, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a közigazgatási szerv hivatali szervezetének (a továbbiakban: hivatali szervezet) vezetője gyakorolja, aki törvény eltérő rendelkezésének hiányában a munkáltatói jogkört a hivatali szervezet vezető megbízatású köztisztviselőjére átruházhatja.

(2) Ha a köztisztviselő kinevezése testület hatáskörébe tartozik, a kinevezést, a felmentést, az összeférhetetlenség megállapítását, továbbá a fegyelmi eljárás megindítását és a fegyelmi büntetés kiszabását a testület nem ruházhatja át.

(3) A képviselő-testület hivatalában a munkáltatói jogkör gyakorlásasorán a jegyzőt, a főjegyzőt, a megyei jogú város kerületi hivatalvezetőjét véleményezési jog illeti meg.

A közszolgálati jogviszony létesítése

7. § (1) Közszolgálati jogviszony büntetlen előéletű, cselekvőképes és - a 70. § (3) bekezdés kivételével - legalább középfokú iskolai végzettséggel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető.

(2) Jogszabály - vagy jogszabály által meghatározott esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója - a közszolgálati jogviszony létesítésétaz (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően meghatározott iskolai végzettséghez, képesítéshez, illetve gyakorlati idő letöltéséhez kötheti.

(3) Az e törvényben meghatározott alkalmazási feltételek alól a (4) bekezdésben, valamint a 8. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével felmentés nem adható.

(4) A községi önkormányzat képviselő-testülete - jogszabály tiltó rendelkezésének hiányában - a képesítési előírások alól különösen indokolt esetben felmentést adhat. A felmentés időtartama nem haladhatja meg a képesítés megszerzéséhez szükséges időtartamot. A felmentés időtartamának eredménytelen eltelte esetén a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya megszűnik.

(5) Központi közigazgatási szerv alaptevékenysége keretében középiskolai végzettségű köztisztviselőt nem alkalmazhat. A közigazgatási szerv alaptevékenységének a képesítési követelmények szempontjából az minősül, amit a jogszabály a szerv feladatkörébe utal, továbbá amit a miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője e körben alaptevékenységként határoz meg.

8. § (1) Jegyzővé, körjegyzővé, megyei jogú város kerületi hivatalvezetőjévé (a továbbiakban együtt: jegyző) az nevezhető ki, aki

a) igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel rendelkezik és

b) legalább kétévi szakmai gyakorlatot szerzett.

(2) A községi önkormányzati képviselő-testület a körjegyző és az ötezernél több lakosú község jegyzője kivételével

a) felmentést adhat az (1) bekezdés a) pontjában foglalt képesítési feltételek alól annak a személynek, aki az előírt képesítés megszerzésére irányuló tanulmányait megkezdte; a felmentési dőtartama nem haladhatja meg a képesítés megszerzéséhez szükséges időtartamot. A felmentés időtartamának eredménytelen eltelte esetén a jegyző közszolgálati jogviszonya megszűnik.

b) az (1) bekezdés b) pontjában előírt gyakorlati időt csökkentheti vagy elengedheti.

(3) Főjegyzővé az nevezhető ki, aki

a) állam- és jogtudományi doktori vagy okleveles közgazda képesítéssel rendelkezik, és

b) közigazgatási szervnél legalább kétévi közigazgatási gyakorlatot szerzett.

9. § (1) Nem létesíthető közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselő ezáltal hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.

(2) A községi önkormányzat képviselő-testülete és a külszolgálati hálózat felügyeletét ellátó miniszter az (1) bekezdésben foglalt tilalom alól- különösen indokolt esetben - felmentést adhat.

Pályázat

10. § (1) Ha a köztisztviselői állás betöltésére a munkáltatói jogkör gyakorlója pályázatot ír ki, a pályázati kiírásnak a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt és a pályázat elbírálásának határidejét tartalmaznia kell.

(2) A pályázatokat titkosan kell kezelni, a pályázat eredményéről a pályázókat a pályázati anyag egyidejű visszaküldésével írásban kell tájékoztatni.

Kinevezés

11. § (1) A közszolgálati jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - határozatlan időre létesül. A kinevezést és annak elfogadását - továbbá minden lényeges, a közszolgálati jogviszonyt érintő jognyilatkozatot - írásba kell foglalni. Nem kell írásba foglalni a munka szervezésével, a napi munkavégzéssel kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket.

(2) Közszolgálati jogviszony helyettesítés vagy meghatározott feladat elvégzése céljából határozott időre is létesíthető olyan személlyel, aki a 7. §-ban meghatározott feltételeknek megfelel.

(3) A közszolgálati jogviszony létesítéséhez és a köztisztviselő besorolásához szükséges adatokat és tényeket a köztisztviselőnek igazolnia kell.

12. § (1) A köztisztviselőnek kinevezésekor esküt kell tennie.

(2) Az eskü szövege a következő:

„Én .................... esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz hű leszek; az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; az állami és szolgálati titkot megőrzöm, hivatali kötelességeimet részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a jogszabályoknak megfelelően, pontosan, a legjobb tudásom szerint a nemzet (és................ önkormányzat) érdekeinek szolgálatával teljesítem!”

13. § Ha a kinevezés érvénytelenségét a munkába lépés előtt állapítják meg, annak orvoslása nélkül a köztisztviselő nem állítható munkába. Ha az érvénytelenség oka a munka megkezdése után jut a kinevezési jogkört gyakorló tudomására, a köztisztviselőt az érvénytelenség orvoslásáig a munkavégzéstől el kell tiltani.

14. § (1) A kinevezés tartalmát módosítani csak a közigazgatási szerv és a köztisztviselő közös megegyezésével lehet. Nem minősül módosításnak a köztisztviselőnek a fizetési fokozatban történő előrelépése miatti illetménynövekedése, valamint a 31. § (1), (2) és (6) bekezdésben foglaltak szerinti intézkedés.

(2) A közigazgatási szerv, a köztisztviselő és egy másik közigazgatási szerv megállapodhat a köztisztviselőnek a másik közigazgatási szervhez történő határozott idejű, illetőleg végleges áthelyezésében. A határozott idő elteltével a köztisztviselőt az előmeneteli szabályok figyelembevételével vissza kell helyezni a korábbi közigazgatási szervhez.

A közszolgálati jogviszony megszűnése

15. § A közszolgálati jogviszony megszűnik:

a) a felek közös megegyezésével;

b) lemondással;

c) felmentéssel;

d) a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával;

e) a köztisztviselő halálával;

f) e törvény erejénél fogva az e törvényben meghatározott esetekben.

16. § (1) A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyról bármikor lemondhat.

(2) A köztisztviselő lemondási ideje két hónap. A felek ennél rövidebb időben is megállapodhatnak. Határozott idejű közszolgálati jogviszony esetén a lemondási idő nem terjedhet túl a kinevezésben meghatározott időtartamon.

17. § (1) A közszolgálati jogviszony - a (3) és (4) bekezdésben foglalt korlátozással - felmentéssel akkor szüntethető meg, ha

a) a közigazgatási szerv jogutód nélkül megszűnik;

b) az Országgyűlés, a Kormány, illetve az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a közigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a köztisztviselő további foglalkoztatására nincs lehetőség;

c) megszűnt a közigazgatási szervnek az a tevékenysége, amelynek körében a köztisztviselőt foglalkoztatták;

d) átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált;

e) a köztisztviselő feladatai ellátására alkalmatlan;

f) a köztisztviselő nyugellátásra szerzett jogosultságot.

(2) A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.

(3) A köztisztviselő az (1) bekezdés b)-d) pontjai alapján akkor menthető fel, ha a hivatali szervezetben vagy annak irányítása alatt álló közigazgatási szervnél a képzettségének és besorolásának megfelelő másik betöltetlen munkakör nincs, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéséhez nem járul hozzá.

(4) Ha az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségügyi ok következménye, a köztisztviselő akkor menthető fel, ha a hivatali szervezetben vagy annak irányítása alatt álló közigazgatási szervnél az egészségi állapotának megfelelő betöltetlen munkakör nincs, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéséhez nem járul hozzá.

18. § (1) A felmentési idő hat hónap.

(2) Határozott idejű közszolgálati jogviszony megszüntetése esetén a felmentési idő nem terjedhet túl azon az időponton, amikor a közszolgálati jogviszony a kinevezés értelmében felmentés nélkül is megszűnt volna.

(3) A köztisztviselőt a felmentés időtartamának felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell.

A végkielégítés

19. § (1) A köztisztviselőt felmentése esetén - az (5) és a (6) bekezdésekben foglalt kivétellel - a felmentési időre járó illetményén túl végkielégítés illeti meg.

(2) A végkielégítés összege, ha a felmentett köztisztviselő közszolgálati jogviszonyban töltött ideje

a) az öt évet nem haladja meg, kéthavi;

b) a nyolc évet nem haladja meg, háromhavi;

c) a tizenkét évet nem haladja meg, hathavi;

d) a húsz évet nem haladja meg, kilenchavi;

e) a húsz évet meghaladja, tizenkét havi

illetményének megfelelő összeg.

(3) A végkielégítés összegének meghatározásakor a besorolásnál alapul vett időt kell figyelembe venni. Ismételten létesített közszolgálati jogviszony felmentéssel történő megszűnésekor a végkielégítés alapjául az e törvény alapján járó, korábbi végkielégítést követően közszolgálati jogviszonyban töltött időt lehet csak figyelembe venni. A 11. § (2) bekezdése szerint határozott időre létesített közszolgálati jogviszony felmentéssel történő megszűnése esetén a végkielégítés összegének meghatározásánál a kinevezés és a felmentés közötti időtartamot kell figyelembe venni.

(4) A végkielégítés összegének kifizetése a munkavégzési kötelezettséggel járó utolsó munkanapon esedékes.

(5) A gyakornoknak felmentés esetén végkielégítés nem jár.

(6) Végkielégítésre nem jogosult a köztisztviselő, ha felmentésére azért került sor, mert nyugellátásra szerzett jogosultságot, illetve - az egészségügyi okot kivéve - alkalmatlanság címén mentették fel.

20. §Végkielégítés illeti meg a köztisztviselőt a 60. § (4) bekezdésében foglalt esetben is.

Összeférhetetlenség

21. § (1) Köztisztviselő nem lehet - törvényben meghatározott egyéb megbízatásokon túl - helyi önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, amely az őt alkalmazó közigazgatási szerv illetékességi területén működik.

(2) A köztisztviselő munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt - tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével - csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével létesíthet.

(3) Vezetői megbízású köztisztviselő - tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével - munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt nem létesíthet.

(4) A köztisztviselő

a) nem folytathat olyan tevékenységet, amely hivatalához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné;

b) pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében - az országgyűlési, illetve az önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve - közszereplést nem vállalhat.

22. § (1) A köztisztviselő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha közszolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül. A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles felszólítani a köztisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére. Amennyiben a köztisztviselő az összeférhetetlenséget a felszólítástól számított 30 napon belül nem szünteti meg, közszolgálati jogviszonya megszűnik.

(2) Ha a 9. § szerinti összeférhetetlenség a közszolgálati jogviszony fennállása alatt keletkezik, akkor az érintettek megegyezése hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlója dönti el, hogy melyik köztisztviselőnek szűnik meg a közszolgálati jogviszonya.

III. fejezet

A KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONY TARTALMA

A köztisztviselő előmenetele

23. § A köztisztviselőt az e törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén - a 32. §-ban foglaltak kivételével - iskolai végzettségének és a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni.

24. § (1) A pályakezdő köztisztviselő gyakornoki besorolást kap.

(2) A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő

a) egy év gyakornoki besorolásban töltött idő után fogalmazó II.;

b) öt év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után fogalmazó I.;

c) kilenc év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után titkár II.;

d) tizenhárom év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után titkár I.;

e) tizenhét év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után tanácsos II.;

f) huszonegy év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után tanácsos I.:

g) huszonöt év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főtanácsos

besorolást kaphat.

(3) A középiskolai végzettségű köztisztviselő

a) két év gyakornoki besorolásban töltött idő után előadó II.;

b) hat év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után előadó I.;

c) tizenkét év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főelőadó III.;

d) huszonegy év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főelőadó II.;

e) huszonhét év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főelőadó I.

besorolást kaphat.

(4) Jogszabály a köztisztviselő tevékenységének jellegére utaló - a besorolási fokozatot nem érintő - munkaköri megnevezést állapíthat meg.

25. § (1) A köztisztviselőt- a 24. §-ban meghatározott közszolgálati jogviszonyban töltött idő megszerzését követően - magasabb besorolási fokozatba kell sorolni, ha

a) a feladatainak ellátására legalább „alkalmas”minősítést kap és

b) a következő besorolási fokozathoz jogszabályban előírt feltételeket, vagy

c) a közigazgatási szerv által írásban meghatározottfeltételeket teljesítette.

(2) A 24. § szerinti közszolgálati jogviszonyban töltött idő számításánál a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül 6 hónapot meghaladó időtartamot - kivéve a 10 éven aluli gyermek ápolásának, gondozásának időtartamát - figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A köztisztviselőnek fogalmazó II. besoroláshoz egy éven belül, előadó II. besoroláshoz két éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tennie.

(4) A köztisztviselőnek fogalmazó I. és előadó I. besoroláshoz közigazgatási szakvizsgát kell tennie.

(5) Ha a gyakornok a közigazgatási alapvizsgát a (3) bekezdésben előírt határidőt követő hat hónapon belül nem teszi le, közszolgálati jogviszonya megszűnik.

(6) Nem kell közigazgatási alapvizsgát tennie annak, aki állam- és jogtudományi doktori, igazgatásszervezői, illetve jogi szakokleveles közgazdász képesítéssel rendelkezik. Közigazgatási szakvizsgát nem kell tennie annak, aki jogi szakvizsgával rendelkezik. Kormányrendeletben meghatározható azon további képesítések köre, amelyek a közigazgatási alapvizsga és a közigazgatási szakvizsga letétele alól mentesítenek.

(7) A közigazgatási alapvizsga letételére előírt határidőbe nem számít be a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, a sor- és tartalékos katonai szolgálat, a keresőképtelenség, illetve a 30 napot meghaladóhivatalos kiküldetés időtartama.

(8) Az (1) bekezdésc) pontjában említett feltételek a köztisztviselő feladatának ellátásához nélkülözhetetlen ismeretek - képzés, továbbképzés formájában történő - megszerzésére irányulhatnak.

26. § (1) Ha a köztisztviselő a 7. § (4) bekezdése szerint a képesítési előírás alól felmentést kapott, őt a feltétel teljesítéséig az egyébként irányadónál eggyel alacsonyabb besorolási fokozatba kell sorolni.

(2) Ha a köztisztviselő felsőfokú iskolai végzettséget szerez és az egyéb feltételeknek megfelel, az új végzettségének megfelelően kell átsorolni.

27. § (1) Ha a köztisztviselő a 25. § (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott feltételeket a következő besorolási fokozathoz előírt várakozási idő lejárta előtt teljesítette, magasabb fokozatba kell sorolni.

(2) Ha a következő besorolási fokozathoz jogszabály, illetve a közigazgatási szerv nem írt elő feltételeket [25. § (1) bekezdés b) és c) pontja], de a köztisztviselő az adott szervezetben hasznosítható új ismereteket szerez, vagy „kiválóan alkalmas” minősítést kap, illetve kimagasló munkát végez, őt az előírt várakozási idő lejárta előtt eggyel magasabb fokozatba lehet sorolni.

28. § (1) Ha a köztisztviselő „kevéssé alkalmas” minősítést kap, a következő besorolási fokozathoz előírt várakozási ideje legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

(2) Ha a 25. § (1) bekezdés b)-c) pontjaiban meghatározott feltételeket a köztisztviselő nem az előírt határidőre teljesíti, magasabb besorolási fokozatba való sorolásánál nem vehető figyelembe az előírt határidőtől a feltétel teljesítéséig eltelt időtartam.

29. § (1) Ha a köztisztviselő - a gyakornok kivételével - kinevezése esetén nem rendelkezik a 25.§ (3) és (4) bekezdésében előírt feltételekkel, akkor őt az egyébként irányadónál eggyel alacsonyabb besorolási fokozatba kell ideiglenesen sorolni.

(2) Ha a 25. § (3) bekezdésében meghatározott idő alatt alapvizsga-kötelezettségének a köztisztviselő nem tesz eleget, közszolgálati jogviszonya megszűnik.

(3) Ha a köztisztviselő a közigazgatási szakvizsgát nem teszi le,véglegesen fogalmazó II., illetve előadó II. besorolást kaphat.

(4) A feltételek teljesítését követően a köztisztviselőt a 72. § (1) bekezdése alapján számított időnek megfelelően kell besorolni.

(5) Ha a 11. § (2) bekezdése alapján határozott időre létesített közszolgálati jogviszony időtartama az egy évet meghaladja, a köztisztviselő előmenetelére e törvény rendelkezéseit alkalmazni kell.

30. § (1) A közigazgatási szerv a tartósan kiemelkedő munkát végző felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőnek címzetes tanácsosi, címzetes főtanácsosi címet adományozhat.

(2) Címzetes tanácsosi cím annak a köztisztviselőnek adományozható, aki legalább 10, címzetes főtanácsosi cím pedig annak a köztisztviselőnek adományozható, aki legalább 18 év közszolgálati jogviszonyban töltött idővel rendelkezik.

(3) A köztisztviselő a címzetes tanácsosi címmel tanácsos II., a címzetes főtanácsosi címmel főtanácsosi besorolásba kerül.

(4) Ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya nyugdíjazása miatt szűnik meg, a besorolására utaló megnevezést nyugdíjasként is viselheti.

31. § (1) A köztisztviselő - külön törvényben írtakon túlmenően - osztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi, főosztályvezetői megbízást kaphat a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység vezetésére.

(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a vezetői megbízás határozatlan időre szól és külön indokolás nélkül bármikor visszavonható, illetőleg a megbízásról a köztisztviselő indokolás nélkül bármikor lemondhat.

(3) Vezetői megbízást - a 8. §-ban foglaltak kivételével - csak felsőfokú iskolai végzettségű, közigazgatási szakvizsgával vagy azzal egyenértékű képesítéssel rendelkező köztisztviselő kaphat.

(4) A köztisztviselő vezetői megbízatásának ideje alatt is - a 25. § (1) bekezdésben előírt feltételek teljesítése esetén - magasabb besorolási fokozatba lép.

(5) A Miniszterelnöki Hivatal, a minisztérium és országos hatáskörű szerv vezetői megbízású köztisztviselőjének - vezetői megbízásának visszavonását megelőzően - képzettségének, végzettségének megfelelő másik vezetői állást lehet felajánlani az e bekezdésben említett szerveknél. Ha ilyen vezetői állást nem ajánlanak fel, vagy a felajánlott állást a köztisztviselő nem fogadja el, a köztisztviselőt újra be kell sorolni.

(6) A Kormány döntése alapján kormányzati érdekből az (5) bekezdésben említett szervek vezetői megbízású köztisztviselői ideiglenesen vagy véglegesen áthelyezhetők - végzettségüknek, képzettségüknek, besorolásuknak és vezetői megbízatásuknak megfelelően - az (5) bekezdésben említett szervek között.

32. § (1) Kormányrendeletben meghatározott módon a Miniszterelnöki Hivatalban kormányfőtanácsadói és kormánytanácsadói, a miniszteri kabinetben miniszteri főtanácsadói, tanácsadói munkakörök létesíthetők, amelyek határozatlan időre szólnak és a megbízások külön indokolás nélkül bármikor visszavonhatók. A megbízásról a köztisztviselő indokolás nélkül bármikor lemondhat. Az e munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő - tekintet nélkül a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejére- főtanácsosi vagy tanácsos I. besorolást kaphat. A főtanácsosi besorolású köztisztviselő minisztériumi főosztályvezetői, a tanácsos I. besorolású köztisztviselő minisztériumi főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosult.

(2) Az Országgyűlés hivatalában és az Alkotmánybíróság hivatalában, valamint az Állami Számvevőszéknél az (1) bekezdésben foglalt besorolással főtanácsadói és tanácsadói

munkakörök létesíthetők. Az Állami Számvevőszéknél a számvevő osztályvezetői illetményre jogosult.

(3) A köztisztviselőt, ha a főtanácsadói, tanácsadói munkakörben történő alkalmazása megszűnik, újra be kell sorolni.

A köztisztviselő képzése, továbbképzése

33. § (1) A köztisztviselő jogosult az előmenetelhez előírt képzésben, továbbképzésben vagy átképzésben részt venni.

(2) A közigazgatási szerv az előmenetelhez előírt képzés, továbbképzés, átképzés feltételeit köteles biztosítani, költségeit viselni. A köztisztviselőnek az előmenetelhez szükséges képzés, továbbképzés, átképzés és az ezzel összefüggő vizsgakötelezettség teljesítése miatt kieső munkaidőre járó illetményét a közigazgatási szerv köteles megtéríteni.

(3) A (2) bekezdés szerinti költségeket a köztisztviselő köteles visszatéríteni, ha neki felróható okból az előírt követelményeket nem teljesíti, illetőleg a képzés, továbbképzés, átképzés előírt befejezésétől számított két éven belül közszolgálati jogviszonyáról lemond.

A köztisztviselő minősítése

34. § (1) A köztisztviselőt előmeneteli pályáján - a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt év kivételével - legalább minden magasabb besorolási fokozatba sorolása előtt minősíteni kell.

(2) A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata. Ha a hivatali szervezet vezetője e jogát átruházta, a minősítő a minősítést közvetlen felettesének - a köztisztviselővel történő ismertetése előtt - bemutatja.

(3) A minősítés célja a köztisztviselő szakmai teljesítményének megítélése, a teljesítményt befolyásoló ismeretek, képességek, személyiségjegyek értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése.

(4) A minősítés kötelező elemeit az 1. számú mellékletben foglalt minősítési lap tartalmazza. A minősítő a munkaköri követelményekhez igazodó további szempontok szerint is értékelheti a köztisztviselő tevékenységét.

(5) A minősítésben csak kellően alátámasztott, tényeken alapuló megállapítások szerepelhetnek. A minősített alkalmasságának megítélését a minősítő indokolni köteles.

35. § (1) A köztisztviselő kérésére a minősítő a minősítés kialakításába a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdekképviseleti szervet köteles bevonni és a minősítésben foglalt megállapításokra tett észrevételeit a minősítési lapon rögzíteni.

(2) A köztisztviselővel a minősítést ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet. A megismerés tényét a köztisztviselő a minősítésen aláírásával igazolja.

(3) A köztisztviselőnek a minősítés egy példányát az aláíráskor át kell adni.

36. § A köztisztviselő a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését a bíróságtól kérheti.

Munkavégzés, pihenőidő

37. § (1) A köztisztviselő feladatait a köz érdekében a jogszabályoknak és az irányító testület döntésének megfelelően, szakszerűen, pártatlanul és igazságosan, a kulturált ügyintézés szabályai szerint köteles ellátni.

(2) A köztisztviselő köteles megtartani az állami és szolgálati titkot.

(3) A köztisztviselő illetéktelen személynek és szervnek nem adhat tájékoztatást olyan tényekről, amelyek tevékenysége során jutottak tudomására és kiszolgáltatásuk az állam, a közigazgatási szerv, munkatársa vagy az állampolgár számára hátrányos, vagy jogellenesen előnyös következményekkel járna.

38. § (1) A köztisztviselő köteles felettese utasítását végrehajtani.

(2) A köztisztviselő köteles felettese utasításának végrehajtását megtagadni, ha annak teljesítésével bűncselekményt, illetve szabálysértést valósítana meg.

(3) A köztisztviselő az utasítás végrehajtását megtagadhatja, ha annak teljesítése az életét, az egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy az érdekeit védő jogszabályba ütközne.

(4) A köztisztviselő köteles az utasítást adó figyelmét felhívni, és egyben kérheti az utasítás írásba foglalását, ha az utasítás, vagy annak végrehajtása - a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően - jogszabályba ütközik, vagy teljesítése kárt idézhet elő és a köztisztviselő a következményekkel számolhat, vagy az utasítás az érintettek jogos érdekeit sérti. Az utasítást adó felettes az utasítás írásba foglalását nem tagadhatja meg. A köztisztviselőt felettese utasításának írásba foglalására irányuló kérelme miatt hátrány nem érheti.

(5) Ha az utasítást adó a köztisztviselőnek nem közvetlen felettese, akkor a közvetlen felettes útján kell az írásba foglalást kérni.

(6) A köztisztviselő, ha felettese döntésével, illetve utasításával nem ért egyet, jogosult különvéleményét írásba foglalni. Emiatt hátrány nem érheti.

39. § (1) A munkaidő heti 40 óra.

(2) A munkaidő az (1) bekezdésben foglaltnál kevesebb is lehet; ebben az esetben az egyébként járó illetményt arányosan csökkenteni kell.

(3) A munkaidő heti időtartamának figyelembevételével a munkáltatói jogkör gyakorlója a munkaidőt többheti, havi vagy éves keretben is meghatározhatja. A munkaidőkereten belül a munkaidő beosztását a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.

(4) Rendkívüli esetben a köztisztviselő az (1) bekezdésben meghatározott munkaidején felül is köteles munkahelyén munkát végezni, illetőleg meghatározott ideig és helyen a munkavégzésre készen állni.

40. § (1) A köztisztviselőt túlmunkavégzés esetén díjazásnem illeti meg. A rendszeresen túlmunkát végző köztisztviselő számára azonban legfeljebb évi 20 munkanap szabadidőátalány állapítható meg.

(2) A köztisztviselőnek a heti pihenőnapon, szabadnapon és munkaszüneti napon végzett munka ellenértékeként a munkavégzés időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő jár.

(3) A köztisztviselőt a napi munkaidőn túl teljesített ügyeletért, készenlétért legfeljebb annak időtartamával megegyező mértékű szabadidő illeti meg. Ha az ügyeletre, készenlétre a köztisztviselő heti pihenőnapján, szabadnapján, illetve munkaszüneti napon kerül sor, részére a (2) bekezdés szerinti szabadidő jár.

(4) A köztisztviselő számára a szabadidőt a tárgyévben kell kiadni, ha ez nem lehetséges, azt meg kell váltani. A megváltás mértéke a köztisztviselő illetményének a szabadidőre járó arányos összege.

41. § (1) A köztisztviselőt évi 25 munkanap alapszabadság illeti meg.

(2) A köztisztviselőnek az alapszabadságon felül besorolásától függően pótszabadság jár.

(3) A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetén a pótszabadság mértéke évente

a) fogalmazó II. besorolásnál 2 munkanap;
b) fogalmazó I. besorolásnál 3 munkanap;
c) titkár II. besorolásnál 4 munkanap;
d) titkár I. besorolásnál 5 munkanap;
e) tanácsos II. besorolásnál 7 munkanap;
f) tanácsos I. besorolásnál 8 munkanap;
g) főtanácsos besorolásnál 10 munkanap.

(4) Középiskolai végzettségű köztisztviselő esetén a pótszabadság mértéke évente

a) előadó II. besorolásnál 1 munkanap;
b) előadó I. besorolásnál 3 munkanap;
c) főelőadó III. besorolásnál 5 munkanap;
d) főelőadó II. besorolásnál 7 munkanap;
e) főelőadó I. besorolásnál 9 munkanap.

(5) A vezető beosztású köztisztviselőt a (3) bekezdésben szereplő pótszabadság helyett vezetői pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke évente

a) osztályvezetőnél 11 munkanap;
b) főosztályvezető-helyettesnél 12 munkanap;
c) főosztályvezetőnél 13 munkanap;
d) helyettes államtitkárnál 14 munkanap;
e) államtitkárnál 15 munkanap.

(6) A jegyzőt és a főjegyzőt évente 12 munkanap pótszabadság illeti meg.

(7) Ha a szabadság mértékét érintő változásra év közben kerül sor, akkor a köztisztviselő számára a szabadság arányos része jár.

A köztisztviselő díjazása

42. § (1) A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonya alapján havonta illetményre jogosult.

(2) Az illetmény a 43. § (2) bekezdése szerint megállapított alapilletményből, valamint - az e törvényben meghatározott feltételek esetén- illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll.

(3) Az önkormányzat képviselő-testülete az e törvény szerinti illetményrendszertől eltérhet. Az eltérés mértékét, arányait e törvényben meghatározott elvek és arányok figyelembevételével rendeletben szabályozza.A rendeletben foglaltak alapján a köztisztviselő illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.

(4) A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőt az I., a középiskolai végzettségű köztisztviselőt a II., az ügykezelőt a III., a fizikai alkalmazottat a IV. osztályba kell besorolni (a továbbiakban: besorolási osztály). A besorolási osztály fizetési fokozatokból áll.

(5) A kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselőnek az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg

a) a központi közigazgatási szerv és területi, helyi szervénél - a Kormány jóváhagyásával - a miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője,

b) az önkormányzat hivatalánál - a képviselő-testület (közgyűlés) jóváhagyásával - a polgármester, főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke,

c) az 1. § (2) bekezdésében felsorolt szerveknél a szerv vezetője.

Az a)-c) pontokban megjelölt vezetők gondoskodnak az intézkedés nyilvános közzétételéről.

43. § (1) A II. besorolási osztály első fizetési fokozata szerinti összeget (a továbbiakban: illetményalap) - a közszolgálati érdekegyeztetés keretében kialakított állásfoglalás figyelembevételével - első alkalommal e törvény, ezt követően évente az állami költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi illetményalap.

(2) Az egyes osztályok emelkedő számú fizetési fokozataihoz növekvő szorzószámok tartoznak. A szorzószám és az illetményalap szorzata határozza meg az egyes osztályok különböző fokozataihoz tartozó alapilletményt.

(3) A besorolási osztályokat és a fizetési fokozatokat e törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

44. § (1) A köztársasági elnök, az Országgyűlés, azAlkotmánybíróság, az országgyűlési biztos hivatalaiban, az Állami Számvevőszéknél, a Miniszterelnöki Hivatalban, a központi közigazgatási szervnél dolgozók illetménykiegészítésre jogosultak. Az illetménykiegészítés mértéke a köztisztviselő alapilletményének 15%-a.

(2) A köztársasági megbízott hivatalában, valamint a központi közigazgatási szerv legalább megyei illetékességű területi szervénél az illetménykiegészítés mértéke a köztisztviselő alapilletményének 10%-a.

45. § (1) A vezető alapilletménye:

a) miniszterelnök és miniszter esetében az illetményalap hat és félszerese,

b) államtitkár esetében az illetményalap öt és félszerese,

c) helyettes államtitkár esetében az illetményalap ötszöröse,

d) főosztályvezető esetében az illetményalap négy és félszerese,

e) főosztályvezető-helyettes esetében az illetményalap négyszerese,

f) osztályvezető esetében az illetményalap három és félszerese.

(2) A jegyző és főjegyző alapilletménye:

a) jegyző esetében az illetményalap három és félszerese,

b) főjegyző esetében az illetményalap négyszerese.

(3) Ha a köztisztviselő vezetői beosztása megszűnik, illetményét a 43. és 44. § figyelembevételével kell meghatározni.

46. § A vezetői illetménypótlék mértéke:

a) miniszterelnök esetén az alapilletmény 120%-a,

b) miniszter esetén az alapilletmény 40%-a,

c) államtitkár esetén az alapilletmény 15%-a,

d) helyettes államtitkár esetén az alapilletmény 5%-a.

47. § (1) Az e törvényben meghatározottak alapján a köztisztviselő illetménypótlékra jogosult.

(2) Az illetménypótlék mértékét az illetményalap százalékában kell meghatározni.

(3) Éjszakai pótlékra az jogosult, aki a munkaidő beosztása alapján 22.00 és 6.00 óra között végez munkát. A pótlék mértéke az illetményalap 25%-a.

(4) Ha a köztisztviselő rendszeresen gépjárművezetést is ellát és ezáltal külön gépjárművezető foglalkoztatása szükségtelen, gépjárművezetési pótlékra jogosult. A pótlék mértéke az illetményalap 13%-a.

(5) Ha a köztisztviselő egészségre ártalmas, vagy fokozottan veszélyes munkát végez, illetménypótlékra jogosult. A pótlék mértéke az illetményalap 45%-a.

48. § (1) Ha a köztisztviselő olyan munkakört tölt be, amelyben idegen nyelv használata szükséges - feltéve, ha az nem munkaköri kötelezettsége - idegennyelv-tudási pótlékra jogosult.

(2) Az idegennyelv-tudást az állami nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni.

(3) A képzés nyelve szempontjából állami nyelvvizsga nélkül is felsőfokú nyelvvizsgának minősül a köztisztviselő külföldön szerzett közigazgatási tárgyú felsőfokú végzettsége, vagy az azt kiegészítő szakosító továbbképzési, illetve vezetőképzési végzettsége, ha a képzés időtartama az egy évet meghaladja.

(4) Az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító nyelveket és munkaköröket a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.

(5) A pótlék mértéke nyelvvizsgánként

a) felsőfokú nyelvvizsga esetében az illetményalap 25%-a;

b) középfokú nyelvvizsga esetében az illetményalap 15%-a.

49. § (1) A köztisztviselő minden naptári évben különjuttatásként legalább egyhavi illetményére jogosult. Ezt az összeget a tárgyévet követő első hónap végéig kell kifizetni akkor is, ha a kifizetés időpontjában a köztisztviselő jogviszonya már megszűnt.

(2) A 18. § (1) bekezdés szerinti időtartamot a különjuttatásra jogot adó időnek kell tekinteni. Ha a közszolgálati jogviszony év közben szűnik meg, a különjuttatás- a jogviszonyban töltött teljes naptári hónapok után időarányosan - akkor jár, ha a jogviszony a naptári éven belül legalább hat hónapig fennállt.

(3) A köztisztviselőt kiküldetése esetén az illetményalap egy munkanapra eső összegének 25%-ában megállapított napidíj illeti meg. Ha a kiküldetésben töltött idő a 8 órát nem éri el, a napidíj fele jár.

IV. fejezet

FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG

50. § (1) Fegyelmi vétséget követ el a köztisztviselő, ha közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi.

(2) A fegyelmi vétséget elkövető köztisztviselővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:

a) a megrovás;

b) az előmeneteli rendszerben történő várakozási idő meghosszabbítása;

c) az előmeneteli rendszerben egy fizetési vagy besorolási fokozattal való visszavetés;

d) a 49. § (1) bekezdés szerinti juttatás csökkentése, megvonása;

e) az e törvény szerinti címtől való megfosztás, vezetői megbízás visszavonása;

f) hivatalvesztés.

(3) A (2) bekezdésben foglalt büntetések közül a juttatás csökkentése, megvonása - a megrovás kivételével - a többi büntetéssel együtt is kiszabható.

(4) A (2) bekezdésb) pontja szerinti meghosszabbítás időtartama legfeljebb 2 év lehet.

(5) A köztisztviselő a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll a (2)bekezdés

- b) pontjában meghatározott büntetésnél a meghosszabbítottvárakozási idő alatt;

- c) pontjában meghatározott büntetésnél a visszavetés időpontja szerinti fokozat ismételt eléréséig;

- d), e) pontjában meghatározott büntetés végrehajtásától számított 2 évig;

- f) pontjában meghatározott büntetésnél 3 évig.

Az időtartam elteltével a fegyelmi büntetést minden nyilvántartásból törölni kell.

(6) A köztisztviselő a hatályos fegyelmi büntetéséről a közszolgálati jogviszony tartama alatt köteles számot adni. Ha a közszolgálati jogviszony hivatalvesztés miatt szűnt meg, a volt köztisztviselő közigazgatási szervnél három évig nem alkalmazható.

51. § (1) Fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles az eljárást megindítani. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettségszegés felfedezése óta három hónap, illetőleg a fegyelmi vétség elkövetése óta három év eltelt.

(2) A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, melynek lefolytatására a fegyelmi eljárás megindítója vizsgálóbiztost jelöl ki a közigazgatási szervnek a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb besorolású, ennek hiányában vezető beosztású köztisztviselői közül.

(3) A testület által kinevezett köztisztviselő fegyelmi és kártérítési ügyében a kinevező testület eljárására az 51-58. §-ok rendelkezései az irányadóak.

(4) A vizsgálóbiztos a kijelölésétől számított 15 napon belül köteles a vizsgálatot lefolytatni és ennek keretében a fegyelmi vétség elkövetésével alaposan gyanúsított köztisztviselőt meghallgatni. A vizsgálat időtartama indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható.

(5) A vizsgálat során a köztisztviselővel közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. Módot kell részére adni, hogy azokra észrevételt tehessen és további bizonyítást javasolhasson. Lehetővé kell számára tenni, hogy az ügy iratait megtekinthesse. A köztisztviselő védekezéséről és a lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(6) A köztisztviselő a vizsgálat folyamán jogi képviselőt vehet igénybe. A köztisztviselő kérelmére a fegyelmi eljárás során a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdekképviseleti szerv részvételét, illetve képviseleti jogának gyakorlását lehetővé kell tenni. A köztisztviselő meghallgatását úgy kell kitűzni, hogy azon jogi képviselője, illetve - a köztisztviselő ilyen irányú kérését követően - az érdekképviseleti szerv képviselője is jelen lehessen.

(7) Ha a köztisztviselő meghallgatására tartós akadályoztatás miatt a vizsgálat időtartama alatt nem kerülhet sor, a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait vele írásban kell közölni és 8 napos határidő kitűzésével fel kell szólítani, hogy védekezését terjessze elő. Ha a köztisztviselő önhibáján kívüli okból védekezését ily módon sem tudja közölni, a vizsgálatot az akadálymegszűnéséig fel kell függeszteni.

(8) A vizsgálóbiztos a vizsgálat lezártától számított 8 napon belül köteles megküldeni az ügy összes iratát saját véleményével ellátva a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

52. § (1) A vizsgálóbiztos javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás alá vont köztisztviselőt legfeljebb a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig állásából felfüggesztheti, ha jelenléte a tényállás tisztázását gátolná vagy a kötelezettségszegés súlya és jellege a munkahelytől való távoltartást indokolja. A hivatalvesztés büntetéssel- az erről szóló határozat jogerőre emelkedéséig - a felfüggesztés együtt jár.

(2) Azonnal meg kell szüntetni a felfüggesztést, ha annak indoka már nem áll fenn.

(3) A felfüggesztés idejére átlagkereset jár, ennek azonban legfeljebb 50%-át a felfüggesztés megszüntetéséig vissza lehet tartani. A teljes átlagkeresetet vissza kell tartani a hivatalvesztést kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétől kezdve, annak jogerőre emelkedéséig.

(4) A visszatartott összeget a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után ki kell fizetni, kivéve ha a hivatalvesztést kimondó határozat vált jogerőssé.

53. § (1) Az ügy érdeméről a vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított 8 napon belül háromtagú fegyelmi tanács határoz. A fegyelmi tanács határozatát zárt ülésen szótöbbséggel hozza meg.

(2) A fegyelmi tanács elnöke a munkáltatói jogkör gyakorlója; tagjai az általa felkért, az eljárás alá vonttal legalább azonos besorolású, illetőleg megbízatású köztisztviselők. Ha az önkormányzati képviselő-testület hivatalában nincs elegendő ilyen besorolású, illetőleg megbízatású köztisztviselő, a polgármester a képviselő-testület tagjai közül kérhet fel a fegyelmi tanácsba tagokat.

(3) A fegyelmi tanács eljárásában és döntéshozatalában tagként, illetve jegyzőkönyvvezetőként nem vehet részt:

a) az ügyben vizsgálatot folytatott vizsgálóbiztos, illetőleg annak hozzátartozója,

b) az eljárás alá vont köztisztviselő hozzátartozója,

c) akit a vizsgálat során mint tanút vagy szakértőt meghallgattak, valamint

d) akitől egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el.

54. § (1) A fegyelmi tanács tárgyalását úgy kell kitűzni, hogy arról a felek az értesítést a tárgyalás előtt legalább 48 órával korábban megkapják.

(2) A tárgyaláson a közigazgatási szervet az ügy vizsgálóbiztosa képviseli, a köztisztviselő jogi képviselőt is igénybe vehet, vagy kérelmére a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdekképviseleti szerv részvételét, illetve képviseleti jogának gyakorlását lehetővé kell tenni.

(3) Ha valamelyik fél vagy képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani és az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha a köztisztviselőt vagy képviselőjét szabályszerűen értesítették. Az eljáráslefolytatható, ha a köztisztviselő vagy képviselője bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni.

(4) A fegyelmi tanács a tényállás tisztázása céljából tanúkat hallgathat meg, iratokat szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, szemlét tarthat.

(5) Amennyiben az ügy a tárgyaláson nem volt tisztázható, további 8 napon belül újabb tárgyalást kell tartani.

55. § A fegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggő költségeket a közigazgatási szerv viseli. Ha azonban a köztisztviselő fegyelmi felelősségét jogerősen megállapították, a köztisztviselő köteles megtéríteni az általa indítványozott eljárási cselekmények, illetve a részéről igénybe vett jogi képviselő költségeit.

56. § (1) A fegyelmi határozatot az ellene benyújtott kereset jogerős elbírálásáig végrehajtani nem szabad. Ha azonban a köztisztviselő a kereset benyújtására nyitva álló határidő eltelte, vagy a kereset jogerős elbírálása előtt a közszolgálati jogviszonyát megszünteti, a határozat azonnal végrehajthatóvá válik.

(2) A hivatalvesztést kimondó fegyelmi határozatot a szülési szabadság tartama alatt nem lehet végrehajtani.

(3) Ha a közszolgálati jogviszony az 50. § (2) bekezdésének b)-c) pontjában meghatározott, jogerősen kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtása előtt vagy annak végrehajtása közben megszűnik, a büntetést vagy annak hátralévő időtartamát a törvény hatálya alá tartozó közigazgatási szervnél kell végrehajtani, feltéve, hogy a köztisztviselő a büntetés végrehajthatóságától számított három éven belül ismételten közszolgálati jogviszonyt létesít.

Kártérítési felelősség

57. § (1) A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyából eredő kötelezettség vétkes megszegésével okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik.

(2) Gondatlan elkövetés esetén a köztisztviselő három havi illetménye erejéig felel, amennyiben

a) a közigazgatási szerv gazdálkodására vonatkozó szabályok súlyos megsértésével,

b) az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével

c) hatósági intézkedés során a jogszabályok megsértésével

kárt okozott, vagy a kár olyan - jogszabályba ütköző- utasítása teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasítottköztisztviselő előzőleg a figyelmét felhívta.

58. § A köztisztviselő kártérítési felelősségének megállapítására e törvénynek a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az eljárás megindítására az elévülésre vonatkozó rendelkezések az irányadók.

V. fejezet

KÖZSZOLGÁLATI JOGVITA

59. § (1) A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyból származó igényének érvényesítése érdekében, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlójának fegyelmi, kártérítési határozata és egyéb sérelmes intézkedése, illetőleg intézkedés elmulasztása miatt 15 napon belül közvetlenül a munkaügyi bírósághoz fordulhat.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelési jogkörébe tartozó döntése ellen a köztisztviselő bírósághoz akkor fordulhat, ha e törvény megengedi.

60. § (1) A köztisztviselő keresetére a bíróság a felmentést hatálytalanítja, ha az felmondási tilalomba ütközik vagy egyébként jogellenes.

(2) Ha a közigazgatási szerv a közszolgálati jogviszonyt jogellenesen szüntette meg, a köztisztviselőt olyan helyzetbe kell hozni, mintha közszolgálati jogviszonya meg sem szűnt volna.

(3) A közszolgálati jogviszony megszüntetésének hatálytalanítása esetén a köztisztviselőt eredeti munkakörében tovább kell foglalkoztatni,valamint meg kell téríteni elmaradt illetményét és egyéb járandóságát,továbbá felmerült kárát. Nem kell megtéríteni az illetménynek és egyébjárandóságnak, valamint kárnak azt a részét, amely máshonnan megtérült.

(4) Amennyiben a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának fenntartását nem kívánja, ezt úgy kell tekinteni, mintha közszolgálati jogviszonya a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napjával közös megegyezéssel szűnt volna meg. Ebben az esetben a köztisztviselőnek - a gyakornokot és a határozott időre alkalmazott köztisztviselőt is ideértve - végkielégítés jár.

(5) Ha a felmentés azért jogellenes, mert a közigazgatási szerv e törvényben előírtnál rövidebb felmentési időt állapít meg, ez a felmentést nem teszi érvénytelenné, de ilyen esetben a közszolgálati jogviszony a szabályos felmentés utolsó napjáig tart.

VI. fejezet

A KÖZSZOLGÁLATI NYILVÁNTARTÁS

61. § (1) A közigazgatási szerv a köztisztviselőről az e törvény 3. számú mellékletében meghatározott adatkörre kiterjedő nyilvántartást vezet (a továbbiakban: közszolgálati alapnyilvántartás). A 3. számú mellékletben nem szereplő körben - törvény eltérő rendelkezésének hiányában- adatszerzés nem végezhető, ilyen adatot nyilvántartani nem lehet.

(2) A közszolgálati alapnyilvántartás adatai közül a közigazgatási szerv megnevezése, a köztisztviselő neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a köztisztviselő előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni.

62. § (1) A közszolgálati alapnyilvántartásnak a 4. számú mellékletben szereplő alapadatairól és változásairól, továbbá a létszám alakulásáról a Kormány által megállapított rendben a közigazgatási szervek folyamatos adatszolgáltatást végeznek a központi közszolgálati nyilvántartás részére. A központi közszolgálati nyilvántartást a Belügyminisztérium vezeti.

(2) A közigazgatási szerv közszolgálati alapnyilvántartási rendszere és a központi közszolgálati nyilvántartás törvény felhatalmazásának hiányában más adatrendszerrel nem kapcsolható össze.

(3) Az alapnyilvántartásból és a központi nyilvántartásból statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat.

63. § (1) A közigazgatási szervnél vezetett alapnyilvántartásba jogosult betekinteni:

a) saját adataiba a köztisztviselő,

b) a köztisztviselő felettese,

c) a minősítést végző vezető.

(2) A központi közszolgálati nyilvántartásba jogosult betekinteni:

a) saját adataiba a köztisztviselő,

b) a kormányzati döntések megalapozásához szükséges körben a központi közigazgatási szervek vezetői.

(3) Kormányrendeletben meghatározott módon a központi közszolgálati nyilvántartásból - személyi azonosításra alkalmas adatokat nem tartalmazó - adatszolgáltatás végezhető.

(4) A 31. § (6) bekezdésében meghatározott körben a központi közszolgálati nyilvántartás tartalmazza a köztisztviselő nevét is.

(5) A köztisztviselő jogosult a róla nyilvántartott helytelen adat helyesbítését, a jogellenesen nyilvántartott adat törlését kérni, a jogellenesen kért adat közlését megtagadni. Az adatkezelő köteles a helytelen adatot haladéktalanul helyesbíteni, illetve törölni.

64. § (1) A köztisztviselő közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos iratok közül az adatnyilvántartó lapot, az önéletrajzot, az erkölcsi bizonyítványt, az esküokmányt, a kinevezést, a besorolásról, illetve a visszatartásról, valamint az áthelyezésről rendelkező iratokat, a minősítést, a közszolgálati jogviszonyt megszüntető iratot, a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozatot együttesen kell tárolni (személyi anyag).

(2) A személyi anyagba való betekintésre a 63. § (1) bekezdésben foglaltak jogosultak.

(3) A köztisztviselő személyi anyagát a közigazgatási szerv fekteti fel, illetve kéri meg, ha a köztisztviselő korábban közszolgálati jogviszonyban állt.

(4) A közérdekű adatokon túl a köztisztviselő nyilvántartott adatairól tájékoztatás nem adható; személyi anyagát a (3) bekezdésben foglalt eset kivételével kiadni nem lehet.

VII. fejezet

A KÖZIGAZGATÁSI
ÉS KÖZSZOLGÁLATI TANÁCS

65. § (1) A közigazgatást és a köztisztviselőket érintő kormányzati döntések megalapozására a Kormány mellett - tanácsadó, véleményező, javaslattételi és koordinációs joggal - Közigazgatási és Közszolgálati Tanács (a továbbiakban: Tanács) működik.

(2) A Tanács 11 tagú. Tagjait a szakirányú egyetemek és főiskolák, valamint akadémiai kutatóhelyek, szakmai egyesületek, a közigazgatás területén működő érdekképviseleti szervek véleményének figyelembevételével - a belügyminiszter javaslatára - a Kormány elnöke kéri fel a közigazgatás elismert és kimagasló szaktudású elméleti, gyakorlati szakemberei közül.

(3) A Tanács testületként működik; működési rendjét maga állapítja meg.

(4) A Tanács elnökét saját tagjai sorából titkos szavazással választja.

(5) A Tanács titkársági feladatait a Belügyminisztérium látja el.

66. § A Tanács különösen

a) véleményt nyilvánít a közigazgatást és személyi állományát érintő jogszabályok tervezeteiről: elemzi a jogszabályok hatályosulását és javaslatot dolgoz ki a jogi szabályozás továbbfejlesztésére;

b) szakmai, módszertani ajánlást dolgoz ki a köztisztviselők kiválasztására, minősítésére, képzésére és továbbképzésére, valamint a központi és helyi, területi közigazgatási szervek rendszerének, működésének és kapcsolatrendjének továbbfejlesztésére;

c) kialakítja a közszolgálat etikai normáit;

d) a központi közszolgálati nyilvántartás alapján elemzi és értékeli a létszám, képzettség, illetményviszonyok alakulását, a változás okait.

VIII. fejezet

AZ ÜGYKEZELŐK ÉS A FIZIKAI ALKALMAZOTTAK KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONYÁRAVONATKOZÓ SZABÁLYOK

67. § (1) Az ügykezelők és a fizikai alkalmazottak közszolgálati jogviszonyában az e törvény 4-7. §-aiban, 9. §-ában, 11. §-ában, 13-22. §-aiban, 33. §-ában, 37-40. §-aiban, 42-44. §-aiban, 47-49. §-aiban, a IV., V., VI. és IX. fejezetében, továbbá az e fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Az ügykezelők tekintetében e törvény 12. §-ának rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(2) Az ügykezelők és a fizikai alkalmazottak szabadságára a Munka Törvénykönyvének 130-139. §-aiban foglaltak az irányadók.

(3) Az 50. § (2) bekezdés b) és c) pontjaiban szereplő fegyelmi büntetéseket fizetési fokozatban történő visszavetésnek kell tekinteni.

68. § (1) Az ügykezelőnek a közszolgálati jogviszony keletkezésétől számított hat hónapon belül ügykezelői alapvizsgát kell tennie. Ha az ügykezelő az alapvizsgát az előírt határidőt követő hat hónapon belül nem teszi le, közszolgálati jogviszonya megszűnik.

(2) Nem kell ügykezelői alapvizsgát tennie annak, aki közgazdasági szakközépiskola igazgatásügyviteli szakán szerzett képesítéssel rendelkezik.

(3) Az ügykezelői alapvizsga költségeinek viselésére a 33. § (2) és (3) bekezdés rendelkezései megfelelően irányadóak.

(4) Az ügykezelő - a 31. § (1), (2) és (4) bekezdésében foglaltak értelemszerű alkalmazásával - osztályvezetői megbízást kaphat.

69. § Az ügykezelő tevékenységét legalább ötévenként értékelni kell. Az értékelés szempontjait - a 34-36. §-okban meghatározott minősítési szabályok alapulvételével- a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg.

70. § (1) Ha az ügykezelő a 7. § (4) bekezdésében foglaltak alkalmazásával a képesítési előírások alól felmentést kapott, őt a képesítés megszerzéséig az egyébként irányadó szabályok szerintinél eggyel alacsonyabb fizetési fokozatba kell besorolni.

(2) Az ügykezelő osztályvezető illetménye - ide nem értve az e törvény alapján járó pótlékot és illetménykiegészítést - az illetményalap két és félszerese.

(3) Fizikai alkalmazott alapfokú iskolai végzettséggel is kinevezhető.

(4) Fizikai alkalmazott - a 31. § (1), (2) és (4) bekezdésben foglaltak értelemszerű alkalmazásával - csoportvezetői megbízást kaphat.

(5) A csoportvezető illetménye - ide nem értve az e törvény alapján járó pótlékot és illetménykiegészítést - az illetményalap kétszerese.

IX. fejezet

VEGYES RENDELKEZÉSEK

71. § (1) A közszolgálati jogviszonyra a MunkaTörvénykönyve szabályait akkor kell alkalmazni, ha e törvény kifejezetten elrendeli.

(2) A Munka Törvénykönyve rendelkezéseit az alábbiak szerint kell alkalmazni:

- 4. §-át, 5. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdését, 6-12. §-át, 15. §-át, 18-19. §-át, 21-28. §-át, 74. §-át, 85. §-át, 91. §-át, 97. §-át, 102. §-ának (1)-(3) bekezdését, 103. §-ának (1) és (2) bekezdés első mondatát és (4) bekezdését, 104. §-ának (4)-(5) bekezdését, 105. §-ának (1) és (3)-(5) bekezdését, 106-107. §-át, 119. §-ának (2) bekezdését, 120-122. §-át, 123. §-ának (1)-(2) bekezdését, 124-125. §-át, 127. §-ának (1) és (3) bekezdését, 128-129. §-át, 130. §-ának (2) bekezdését, 132. §-ának (1)-(3) bekezdését, 133. §-át, 134. §-ának (1) és (3)-(5) bekezdését, 135-140. §-át, 144. §-ának (1) bekezdését, 151. §-ának (2) bekezdését, 152. §-át, 153. §-ának (1) bekezdését, 154. §-ának (1) bekezdését, 155-164. §-át, 166. §-ának (2) bekezdését, 167. §-ának (4) bekezdését, 168-169. §-át, 171-172. §-át, 174. §-át, 176-183. §-át, 184. §-ának (1) és (2) bekezdését, 185-187. §-át, 204-205. §-át, 207. §-át;

- 90. §-ának (1) bekezdését, kivéve a jogutód nélküli megszűnés esetén;

- 110-115. §-ának rendelkezéseit azzal az eltéréssel, hogy a köztisztviselő más közigazgatási szervvel, illetőleg más munkáltatóval tanulmányi szerződést csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével köthet.

(3) Eltérő rendelkezés hiányában, ahol jogszabály

- munkaviszonyt említ, ott közszolgálati jogviszonyt,

- munkáltatót, ott közigazgatási szervet,

- munkavállalót, ott közszolgálati jogviszonyban állót,

- munkaszerződést, ott kinevezést,

- munkáltatói rendes felmondást, ott felmentést,

- munkaügyi vitát, ott közszolgálati jogvitát,

- munkabért, ott illetményt,

- hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést, ott fegyelmi eljárást

is érteni kell.

72. § (1) A közszolgálati jogviszonyban töltött idő számításánál a munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban töltött időt kell alapul venni azzal, hogy a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó időtartamot - kivéve a10 éven aluli gyermek ápolásának, gondozásának időtartamát- figyelmen kívül kell hagyni.

(2) Az országgyűlési, az önkormányzati képviselői és a polgármesteri megbízatás időtartamát - ha e megbízatás megszűnését követően a köztisztviselő ismételten közszolgálati jogviszonyt létesít - a közszolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni.

(3) E törvény alkalmazásában hozzátartozó alatt az 1981. évi I. törvénnyel módosított és egységes szerkezetbe foglalt 1957. évi IV. törvény 97. § b) pontjában meghatározott személyeket kell érteni.

(4) Ahol jogszabály

a) államigazgatási szervet említ, azon közigazgatási szervet;

b) államigazgatási vezetőt vagy ügyintézőt említ, azon köztisztviselőt;

c) ügyviteli dolgozót említ, azon ügykezelőt;

d) államigazgatási dolgozót említ, azon köztisztviselőt, ügykezelőt és fizikai alkalmazottat

kell érteni.

73. § (1) E törvény 21. § (1) bekezdésében foglaltakat csak a törvény hatálybalépése után kiírt választásnál kell alkalmazni.

(2) Az e törvény hatálya alá tartozó szervek jegyzékét a Kormány teszi közzé.

(3) E törvény hatálybalépését követően a közigazgatási szerv létrehozásakor rendelkezni kell vezetőjének és alkalmazottainak jogállásáról.

(4) E törvény alkalmazásában a kormánybiztos államtitkárnak; a Kormány által irányított országos hatáskörű közigazgatási szerv vezetője államtitkárnak; miniszter felelősségi körén belül működő központi közigazgatási szerv vezetője - a miniszter döntésétől függően - főosztályvezetőnek vagy helyettes államtitkárnak minősül.

(5) E törvény hatálybalépésével az 1. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt szerveknél foglalkoztatottak munkaviszonya közszolgálati jogviszonnyá alakul át. Az érintetteket e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül - a közszolgálati idő és az iskolai végzettség alapján - be kell sorolni. Aki az e törvényben előírt feltételeknek nem felel meg, csak ideiglenes besorolást kaphat.

(6) Az ügykezelő ideiglenesen akkor is besorolható, ha középfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezik, de végleges besorolásához azt meg kell szereznie.

(7) Aki e törvény hatálybalépésekor ügyintézői állományba tartozik, de ügyviteli feladatot lát el, azt ügykezelőként kell besorolni.

74. § (1) E törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő fegyelmi eljárást e törvény szabályai szerint kell lefolytatni. A fegyelmi határozattal összefüggő munkaügyi pert meg kell szüntetni, és a munkáltatói jogkör gyakorlója a

megszüntetésről szóló határozat kézbesítését követő 30 napon belül indíthatja meg a fegyelmi eljárást.

(2) Amennyiben a fegyelmi határozatban nem elbocsátás büntetés került kiszabásra, az újonnan lefolytatott fegyelmi eljárásban hivatalvesztés büntetés nem szabható ki.

75. § (1) E törvény által előírt közigazgatási, ügykezelői alapvizsga kötelezettségnek a hatálybalépést követő három éven belül kell eleget tenni. E határidő eredménytelen elteltével - a 25. § (7) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - a közszolgálati jogviszony megszűnik.

(2) Ha a köztisztviselő az ideiglenes besorolás eredményeként fogalmazó II., előadó II. vagy ennél magasabb besorolást nyer, a végleges besoroláshoz szükséges közigazgatási szakvizsgát e törvény hatálybalépését követő öt éven belül kell letennie.

(3) A köztisztviselő és az ügykezelő véglegesen csak akkor sorolható be, ha a besoroláshoz szükséges törvényi feltételeknek eleget tett, kivéve ha a nyugdíjkorhatár eléréséhez öt évnél kevesebb idő van hátra.

(4) Vezetői megbízást e törvény hatálybalépését követő öt évig közigazgatási szakvizsgával nem rendelkező köztisztviselő is kaphat.

(5) E törvény hatálybalépésekor központi közigazgatási szerv alaptevékenységét ellátó szervezeti egységében dolgozó középfokú végzettségű köztisztviselő közszolgálati jogviszonya - a 7. § (5) bekezdésében meghatározott feltétel hiánya miatt - nem szüntethető meg, ha

a) az öregségi nyugdíjkorhatára eléréséig kevesebb mint öt év van hátra, vagy

b) felsőfokú oktatási intézményben alapképzésben legkésőbb az 1993/94-es oktatási tanévben megkezdi tanulmányait és az előírt idő alatt a képesítést megszerzi.

(6) A (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek hiányában nem lehet megszüntetni a közszolgálati jogviszonyt, ha központi közigazgatási szerv alaptevékenységéhez nem tartozó feladatot ellátó szervezeti egységében történő alkalmazásra lehetőség van. Ha a köztisztviselő ehhez az alkalmazáshoz nem járul hozzá, akkor a közszolgálati jogviszonya e törvény erejénél fogva megszűnik.

(7) A köztisztviselő az összeférhetetlenségi okot e törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni. E határidő elmulasztása esetén a 22. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(8) E törvény hatálybalépése előtt vezetett adatnyilvántartást az új nyilvántartás bevezetéséig - az e törvényben meghatározott adatok körére kiterjedően- folyamatosan vezetni kell.

(9) E törvény hatálybalépése előtt elnyert főtanácsosi és tanácsosi cím a végleges besorolással megszűnik, de a címmel járó pótlékot az illetménybe be kell építeni.

76. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 1992. július 1-jén lép hatályba.

(2) Az illetményrendszer szabályai e törvény kihirdetésének napján lépnek hatályba. E szabályokat - kivéve az illetményrendszer szerinti illetményeket - 1992. január 1-jétől alkalmazni kell. Az illetményrendszer szerinti illetményeket 1995. január 1-jéig kell elérni.Az illetményrendszerre és a miniszteri illetményhez kötődő külön jogszabályokban meghatározott juttatásokra vonatkozó kedvezőbb szabályok 1992. január 1-jétől alkalmazhatók azon szerveknél, ahol ennek feltételeit bérmegtakarításból, illetve költségvetési fedezetből (címzett tartalékból) tudják biztosítani. Az illetményalap mértéke 1992. évben 15 000 Ft.

(3) E törvény hatálybalépése után létesített közszolgálati jogviszonyban a köztisztviselő számára megállapított illetmény nem lehet magasabb az e törvény szerint járó illetménynél.

(4) E törvény hatálybalépésével közszolgálati jogviszonyba kerülő köztisztviselő, ügykezelő és fizikai alkalmazott illetménye - az új illetményrendszer bevezetése miatt - nem csökkenhet.

(5) E törvény alapján végkielégítésre e törvény hatálybalépését követő időpontban felmentett köztisztviselő jogosult.

77. § (1) A fegyveres erők és fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. tvr. (Tvr.) 23/A. §-ának (1) bekezdése alapján átminősített, polgári munkakörben foglalkoztatott hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya - beleegyezésével- a törvény hatálybalépésével közszolgálati jogviszonnyá alakul át. E rendelkezés nem érinti a szolgálati viszonynak más jogszabály szerint korkedvezményre jogosító időként történő elismerését.

(2) A Tvr. 23/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az átminősítéssel összefüggő átszervezés címén annak a szolgálati viszonya is megszüntethető, aki tíz évnél több, de huszonöt évnél kevesebb szolgálati időt szerzett.”

(3) A Tvr. 23/A. §-ának (2)-(4) bekezdése hatályát veszti.

78. § (1) Az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvény (Tv.) 1. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) Az alapdíj a vezetői pótlék nélkül számított miniszteri illetmény 50%-ának megfelelő összeg.”

(2) A Tv. 1. §-a az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az Országgyűlés elnöke az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a mindenkori miniszterelnöki illetménnyel azonos összegű tiszteletdíjra jogosult.”

(3) A Tv. 2. § (1) bekezdés első francia bekezdése-.„ az Országgyűlés elnöke 200%”- szövegrész hatályát veszti, a második francia bekezdés az alábbiak szerint módosul:

„- Országgyűlés alelnöke 180%”

(4) A Tv. 6. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul: * 

„(3) A képviselők részére az Országgyűlés hivatali szervezete képviselőnként 1 fő személyzet alkalmazásának pénzügyi feltételeit (a bérköltséget és annak járulékait) biztosítja. A képviselő az alapdíjának 50%-a erejéig számolhat el személyzetre vonatkozó költséget.” * 

79. § (1) A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló 1990. évi LXVII. törvény (Ptv.) 5. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A munkabér alsó határa a vezetői pótlék nélkül számított miniszteri illetmény 30%-a, a felső határa annak 80%-a.”

(2) A Ptv. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Budapest főpolgármestere munkabérének felső határa a vezetői pótlék nélkül számított miniszteri illetmény 100%-a.”

(3) A Ptv. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„A polgármestert minden év utolsó hónapjában különjuttatásként legalább egyhavi munkabére illeti meg.”

(4) A Ptv. a következő 6/A. §-sal egészül ki:

6/A. § (1) A munkaviszonyban álló polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke évi 25 munkanap alapszabadságra és évi 14 munkanap pótszabadságra jogosult.

(2) A munkaviszonyban álló alpolgármestert, főpolgármester-helyettest, megyei közgyűlés alelnökét évi 25 munkanap alapszabadság és évi 13 munkanap pótszabadság illeti meg.”

(5) A Ptv. 14. §-ának számozása 14. § (1) bekezdésre módosul és a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A társadalmi megbízatású polgármesterre a 4. § (1) bekezdés a) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a társadalmi megbízatású polgármester közigazgatási szerv olyan köztisztviselője nem lehet, akinek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, nem lehet a köztársasági megbízott hivatalának köztisztviselője.”

80. § (1) A Kormány rendeletben határozza meg

a) a képesítésre, továbbképzésre, közigazgatási alap- és szakvizsgára, az ügykezelői alapvizsgára, a közigazgatási vezetőképzésre;

b) a közszolgálati nyilvántartásra;

c) a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő személyi iratokra;

d) a Közigazgatási és Közszolgálati Tanács részletes feladataira;

e) a közszolgálati jogviszonyban a munkavégzés sajátosságaira, munka- és pihenőidőre, a jutalmazásra és különjuttatásra, a kulturális, jóléti, egészségügyi juttatásra;

f) a közigazgatási szervek létszám- és bérgazdálkodására;

g) a tartósan külföldön foglalkoztatott köztisztviselők, ügykezelők, fizikai alkalmazottak közszolgálati jogviszonyára

vonatkozó további szabályokat.

(2) A belügyminiszter szervezi, összehangolja a köztisztviselők képzését, továbbképzését, átképzését, ellátja a közigazgatásivezető-képzéssel kapcsolatos feladatokat.

1. számú melléklet az 1992. évi XXIII. törvényhez

MINŐSÍTÉSI LAP

1. Személyi adatok:
Név (leánykori név):
Anyja neve:
Születési hely:
Születési idő:
Besorolás:
Vezetői megbízatás:
2. a) Az adott pályaszakasz kezdete:
b) A minősítés időpontja:
c) Az előírtnál rövidebb vagy hosszabb várakozási idő indoka:
3. A jogszabályban előírt és a munkáltató által meghatározott feltételek, feladatok:
4. Szempontok a feltételek és feladatok teljesítésének megítéléséhez:
a) Szakmai ismeret és jártasság
1. Kiemelkedő
2. Átlag feletti
3. Átlagos
4. Átlag alatti
5. Nem kielégítő
b) Elemzőkészség
1. Kiemelkedő
2. Átlag feletti
3. Átlagos
4. Átlag alatti
5. Nem kielégítő
c) Ítélőképesség
1. Kiemelkedő
2. Átlag feletti
3. Átlagos
4. Átlag alatti
5. Nem kielégítő
d) Pontosság
1. Kiemelkedő
2. Átlag feletti
3. Átlagos
4. Átlag alatti
5. Nem kielégítő
e) Írásbeli kifejezőkészség
1. Kiemelkedő
2. Átlag feletti
3. Átlagos
4. Átlag alatti
5. Nem kielégítő
f) Szóbeli kifejezőkészség
1. Kiemelkedő
2. Átlag feletti
3. Átlagos
4. Átlag alatti
5. Nem kielégítő
g) Felelősségérzet
1. Kiemelkedő
2. Átlag feletti
3. Átlagos
4. Átlag alatti
5. Nem kielégítő
h) Hivatástudat
1. Kiemelkedő
2. Átlag feletti
3. Átlagos
4. Átlag alatti
5. Nem kielégítő
i) Kapcsolatteremtő, -fenntartó készség
1. Kiemelkedő
2. Átlag feletti
3. Átlagos
4. Átlag alatti
5. Nem kielégítő
j) Szorgalom, igyekezet
1. Kiemelkedő
2. Átlag feletti
3. Átlagos
4. Átlag alatti
5. Nem kielégítő
Vezető esetében (amennyiben több köztisztviselőt, illetve ügykezelőt irányít):
k) A vezetett csoport munkájának színvonala
1. Kiemelkedő
2. Átlag feletti
3. Átlagos
4. Átlag alatti
5. Nem kielégítő
l) A munka szervezettsége
1. Kiemelkedő
2. Átlag feletti
3. Átlagos
4. Átlag alatti
5. Nem kielégítő
5. A minősítő által lényegesnek tartott egyéb szempontok: .
6. A minősített alkalmasságának megítélése (a 4-5. pontban megjelölt szempontok alapján)
1. Kiválóan alkalmas
2. Alkalmas
3. Kevéssé alkalmas
4. Alkalmatlan

A minősítést a minősítettel ismertettem.

minősítő neve, aláírása:

beosztása:

A minősítés tartalmát megismertem.

Észrevételeim:

minősített aláírása

Az érdekképviseleti szerv észrevételei:

2. számú melléklet az 1992. évi XXIII. törvényhez

ILLETMÉNYRENDSZER

I. BESOROLÁSI OSZTÁLY
(felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők)

Besorolási fokozat
megnevezése
Fizetési
fokozat
Közszolgálati
jogviszony időtartama (év)
Szorzószám
Gyakornok 1 0-1 1,25
Fogalmazó II. 2 1-3 1,55
3 3-5 1,65
Fogalmazó I. 4 5-7 2,00
5 7-9 2,10
Titkár II. 6 9-11 2,35
7 11-13 2,50
Titkár I. 8 13-15 2,60
9 15-17 2,65
Tanácsos II. 10 17-19 2,80
11 19-21 2,85
Tanácsos I. 12 21-23 2,90
13 23-25 2,95
Főtanácsos 14 25-29 3,10
15 29 év felett 3,20

II. BESOROLÁSI OSZTÁLY
(középiskolai végzettségű köztisztviselők)

Besorolási fokozat
megnevezése
Fizetési
fokozat
Közszolgálati
jogviszony
időtartama (év)

Szorzószám
Gyakornok 1 0-2 1,00
Előadó II. 2 2-4 1,25
3 4-6 1,35
Előadó I. 4 6-8 1,55
5 8-10 1,60
6 10-12 1,65
Főelőadó III. 7 12-15 1,80
8 15-18 1,85
9 18-21 1,90
Főelőadó II. 10 21-24 2,00
11 24-27 2,05
Főelőadó I. 12 27-29 2,10
13 29 év felett 2,20

III. BESOROLÁSI OSZTÁLY
(ügykezelők)

Besorolási fokozat
megnevezése
Fizetési
fokozat
Közszolgálati
jogviszony
időtartama (év)

Szorzószám
Ügykezelő 1 0-3 0,60-0,80
2 3-8 0,85-1,05
3 8-14 1,10-1,30
4 14-24 1,35-1,55
5 24-34 1,60-1,80
6 34 év felett 1,85-2,05

IV. BESOROLÁSI OSZTÁLY
(fizikai alkalmazottak)

Besorolási fokozat
megnevezése
Fizetési
fokozat
Közszolgálati jogviszony időtartama (év)
Szorzószám
Fizikai alkalmazott 1 0-3 0,50-0,70
2 3-8 0,75-0,95
3 8-14 1,00-1,20
4 14-24 1,25-1,45
5 24-34 1,50-1,70
6 34 év felett 1,75-1,95

3. számú melléklet az 1992. évi XXIII. törvényhez

A KÖZSZOLGÁLATI ALAPNYILVÁNTARTÁS ADATKÖRE

A köztisztviselő

I.

- neve (leánykori neve)

- személyazonosító jel

- születési helye, ideje

- anyja neve

- lakóhely, lakáscím, tartózkodási hely, telefonszám

- családi állapot

- gyermekeinek születési ideje (eltartottak száma, az eltartás kezdete)

II.

- legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi)

- szakképzettsége(i)

- iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i), valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai

- tudományos fokozata

- idegennyelv-ismerete

III.

- korábbi munkaviszonyban [72. § (1) bek.] töltött időtartamok

megnevezése

a munkahely megnevezése

beosztás

besorolás

a megszűnés módja

IV.

- a közszolgálati jogviszony kezdete, a kiszámításánál figyelmen kívül hagyandó időtartamok

- állampolgársága

- erkölcsi bizonyítvány száma, kelte

- közigazgatási alapvizsga adatai

- közigazgatási szakvizsga adatai

V.

- az alkalmazó közigazgatási szerv neve, székhelye, statisztikai számjele

- e szervnél a közszolgálati jogviszony kezdete

- köztisztviselő jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői megbízása, FEOR-száma

- címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai

- a minősítések időpontja

- hatályos fegyelmi büntetése

VI.

- illetmény és különjuttatás, valamint képzési, továbbképzési támogatás adatai

VII.

- a köztisztviselő munkából való távollétének jogcíme és időtartama

VIII.

- a közszolgálati jogviszony megszűnésének időpontja, módja, a végkielégítés adatai.

4. számú melléklet az 1992. évi XXIII. törvényhez

KÖZPONTI KÖZSZOLGÁLATI NYILVÁNTARTÁS
ADATKÖRE

A köztisztviselő

I.

- technikai azonosító kódja

II.

- neme, a 63. § (4) bekezdése esetén a köztisztviselő neve

- születési éve

III.

- legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi)

- szakképzettsége(i)

- iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i)

- tudományos fokozata

- idegennyelv-ismerete

IV.

- a közszolgálati jogviszony kezdete

- a közigazgatási alapvizsga adatai

- a közigazgatási szakvizsga adatai

V.

- az alkalmazó közigazgatási szerv neve, székhelye, statisztikai számjele

- e szervnél közszolgálati jogviszonyának kezdete

- jelenlegi besorolása, vezetői megbízása,

VI.

- illetmény és külön juttatás, valamint képzési, továbbképzési támogatás adatai

VII.

- a közszolgálati jogviszony megszűnésének időpontja, módja, a végkielégítés adatai.



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2017. Minden jog fenntartva!