Az Országgyűlés az országos közúthálózat működőképességének fenntartása és javítása céljából az alábbi törvényt alkotja:
1. § (1) Az Útalap az állami tulajdonban lévő országos közúthálózat fejlesztését, fenntartását és üzemeltetését szolgáló elkülönített állami pénzalap, amelyből – az e törvényben meghatározott feltételekkel – az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó közúthálózat fejlesztését is támogatni kell.
(2) Az Útalappal a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) jogosult rendelkezni. Az Útalap pénzműveleteit (szerződés alapján) a miniszter által megbízott – külön jogszabályban meghatározott körbe tartozó – pénzintézet végzi.
2. § Az Útalap forrásai:
a) az üzemanyag-értékesítést és felhasználást terhelő befizetések,
b) a gépjárműadó meghatározott hányada,
c) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 15. §-ában és 37. §-ában említett, az országos közutakat kezelő állami költségvetési szerv (a továbbiakban: közútkezelő szerv) részére befizetett díj, pótdíj és bírság.
d) az Útalappal rendelkezni jogosult miniszter által vagy megbízásából felvett hitel, az Útalap betéti kamatai és a kötvénykibocsátásból származó pénzösszegek,
e) a közútkezelő szerv vagyonának értékesítéséből vagy hasznosításából származó pénzösszeg,
f) az Útalap céljaira teljesített egyéb hozzájárulás és támogatás.
3. § (1) A 2. § a) pontja a belföldi termelő a belföldi felhasználó részére közvetlenül értékesített üzemanyag árbevételéből, a forgalmazó a belföldi termelőtől beszerzett és az importált üzemanyag értékesítésének árbevételéből, továbbá a belföldi felhasználó a saját célra importált üzemanyag után, valamint a belföldi termelő és forgalmazó a saját üzemanyag felhasználása után
a) motorbenzinek (KSH ITJ 55–13–1) esetében literenként 5,20 forintot;
b) gázolaj és tüzelőolaj (KSH ITJ 55–15–1,2,3, valamint 55–16–2,3) esetében literenként 5,00 forintot;
c) üzemanyag céljára szolgáló propán-bután gáz (KSH ITJ 55–11–4) esetében kilogrammonként 7,00 forintot;
d) üzemanyag céljára szolgáló sűrített földgáz (KSH ITJ 11–3) esetében normál köbméterenként 5,00 forintot köteles az értékesítést, illetőleg a saját felhasználást követő hónap 15. napjáig az Útalap javára befizetni. A befizetésre a fogyasztási adóról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az adóhatóság a befizetéseket az időszakos adóellenőrzések keretében ellenőrzi.
(2) E törvény 2. § b) pontja alapján
a) a belföldi gépjárművek utáni adóból
| 1992. évben | 700 M Ft, | ||
| 1993. évben az adó | 25%-a, | ||
| 1994. évben – és az azt követő években | |||
| – az adó | 50%-a, |
b) a külföldön nyilvántartott gépjárművek utáni adóból
| 1993. évben az adó | 50%-a, | ||
| 1994. évben – és az azt követő években | |||
| – az adó | 100%-a, |
az Útalap bevételét képezi.
(3) Az Útalap bevételei nem vonhatók el.
4. § (1) Az Útalap pénzeszközei az állami tulajdonban lévő országos közutak – ideértve azok műtárgyait (hidak stb.) és tartozékait –, továbbá minimálisan 5%-ban az országos és regionális kerékpárút-hálózat
a) fejlesztésére (ideértve a koncesszió útján megvalósuló fejlesztések előkészítését),
b) fenntartására, üzemeltetésére,
c) fejlesztésére és fenntartására felvett hitelek törlesztésére és a hiteleket terhelő kamatok fizetésére, valamint
d) a közútkezelő szervek működési és beruházási költségeinek fedezetére
használhatók fel.
(2) Az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó közúthálózat
a) közhasznú munkák keretében – a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium és a Munkaügyi Minisztérium által meghirdetett pályázat alapján – 1992. évben végzett fenntartásának és környezete gondozásának támogatására,
b) 1993. évtől megvalósuló – az országos közúthálózathoz csatlakozó, azt tehermentesítő – fejlesztés, továbbá kerékpárút-fejlesztés támogatására
a belföldi gépjárművek utáni adóból az Útalapba befolyó bevétel 25%-a használható fel.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti összeg felhasználására 1993-tól a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium – a Belügyminisztériummal, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériummal egyetértésben – a tárca hivatalos lapjában félévenként pályázatot hirdet.
(4) A pályázati felhívás tartalmazza a pályázatok kötelező tartalmi elemeit, az adott pályázati időszakban rendelkezésre álló keretösszeget, a pályázatok benyújtási és elbírálási rendjének részletes szabályait, továbbá egyéb, a pályázók számára lényeges információkat.
(5) A miniszter az Útalap bevételeinek terhére – annak legfeljebb 20%-os mértékéig – a koncesszió útján megvalósuló országos közúthálózati fejlesztések előmozdítása érdekében felvett hitelek visszafizetésére kezességet vállalhat.
5. § (1) Az általános forgalmi adóról szóló, többször módosított 1989. évi XL. törvény hatálya alá tartozó személyek és szervezetek (a továbbiakban: adózó) – a jelen törvény 3. §-a (1) bekezdésének b) pontjára figyelemmel – adóelszámolásuk során visszatérítésre jogosultak.
(2) Az adózó a megvásárolt gázolaj után a visszatérítést a nettó árbevételének arányában:
a) a KSH SZTJ 405–1 vasúti közlekedési tevékenység és a 405–4 vízi közlekedési tevékenység ellátására vásárolt gázolaj fogyasztói árába beépített Útalap hozzájárulás összegének 100%-ában;
b) a KSH METJ 91, 92, 93 és 94 termékfőcsoportba tartozó mezőgazdasági termékek előállításához vásárolt gázolaj fogyasztói árába beépített Útalap hozzájárulás összegének 62,5%-ában
úgy határozhatja meg, hogy az a) és b) pont szerinti tevékenységből származó árbevétel és az összes árbevételének aránya képezi a visszatérítés kiszámításának alapját.
(3) Az adózó a megvásárolt ipari tüzelőolaj (KSH ITJ 55–16–2,3) után a tüzelőolaj árába beépített Útalap hozzájárulás 100%-ának visszatérítésére jogosult.
(4) Az adózó az év folyamán a havonta elszámolt visszatérítések összegét, az éves nettó árbevétel ismeretében – legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-ig – köteles véglegesíteni.
6. § (1) Az adóhatóság az 5. §-ban megjelölt visszatérítéseket összesíti és annak alapján az Útalap köteles a visszatérítés összegét az adóhatóságnak – a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig – átutalni.
(2) Az adózók által igényelt visszatérítés jogszerűségét az adóhatóság az időszakos adóellenőrzések keretében vizsgálja.
7. § A Kormány az Útalap bevételeinek és kiadásainak tervezett összegét – az Útalap értékállóságának megőrzése érdekében – a költségvetési törvénnyel összefüggésben, azzal egyidejűleg köteles évente jóváhagyásra az Országgyűlés elé terjeszteni.
8. § E törvény alkalmazásában a gázolaj és a tüzelőolaj értékesítésénél, illetőleg felhasználásánál nem kell figyelembe venni a KSH ITJ 55–15–91 termékszámú égő olaj alapanyagot, az 55–15–93 termékszámú naftalin mosó gázolajat és az 55–94–00 termékszámú vegyipari gázolajat, továbbá az 55–16–10 termékszámú háztartási tüzelőolajat és az 55–16–91 termékszámú különleges ipari tüzelőolajat.
9. § (1) Ez a törvény 1992. június 1-jén lép hatályba. Egyidejűleg az Útalapról szóló 61/1989. (VI. 27.) MT rendelet, valamint az e rendeletet módosító 20/1990. (I. 31.) MT rendelet, a 62/1990. (X. 4.) Korm. rendelet, a 111/1991. (VIII. 29.) Korm. rendelet 2. §-a és 3. §-a, továbbá a 142/1991. (XI. 5.) Korm. rendelet hatályát veszti.
(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy – a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel egyetértésben – a visszatérítés (5. § és 6. §) végrehajtását szabályozza.
