Az Országgyűlés annak érdekében, hogy az államháztartási rendszer újraszabályozásával elősegítse az államháztartás kívánatos pénzügyi egyensúlyát; figyelemmel a jogállamiság működésében az állami feladatvállalást meghatározó közmegegyezésen nyugvó új törvényekre; a közpénzekkel való hatékony és ellenőrizhető gazdálkodás garanciáinak megteremtésére; érvényesítve a teljesség, a részletesség, a valódiság, az egységesség, az áttekinthetőség és a nyilvánosság alapelvét; az államháztartásról az alábbi törvényt alkotja:
1. § (1) Az államháztartás a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítás állami feladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának rendszere.
(2) E törvény határozza meg az államháztartás működésének és ellenőrzésének legfontosabb szabályait.
2. § Az államháztartást a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok, valamint a társadalombiztosítás költségvetései (a továbbiakban: alrendszerek) alkotják.
3. § A központi kormányzat költségvetése (a továbbiakban: központi költségvetés) alkotja az államháztartás központi szintjét, kivéve az államháztartás alrendszereként működő társadalombiztosítás és az elkülönített állami pénzalapok költségvetéseit.
4. § Az elkülönített állami pénzalap (a továbbiakban: alap) az állam egyes feladatait finanszírozó olyan alap, amely az államháztartáson kívüli forrásokat is felhasznál és működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé.
5. § A helyi önkormányzat költségvetése az államháztartás helyi szintje.
6. § Az államháztartás részét képező társadalombiztosítás a társadalom közös – biztosítási és szolidaritási elvek alapján működő – kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszere.
7. § (1) Az államháztartás egyes alrendszereiben a gazdálkodást éves költségvetés alapján kell folytatni.
(2) Az alrendszerek költségvetése olyan pénzügyi terv, illetve pénzügyi alap, amely az érvényességi időtartam alatt a feladatok ellátásához szükséges bevételeket és kiadásokat tartalmazza.
(3) A költségvetési év megegyezik a naptári évvel, s magába foglalja a 13. §-ban szabályozott pótkezelési időszakot.
8. § A költségvetési évben ténylegesen befolyt bevételek és teljesített kiadások különbsége a költségvetési többlet vagy hiány.
9. § (1) Az államháztartás körébe tartozó állami feladatot az állam részben vagy egészben a költségvetési szerveken keresztül látja el, vagy ellátásának a pénzügyi fedezetét részben vagy egészben, közvetlenül vagy közvetve biztosítja.
(2) Az állami feladatok tartalmát és követelményeit külön törvények írják elő.
(3) Az államháztartás egyes alrendszerei az állami feladatok ellátásához a költségvetésükben meghatározott módon és mértékben járulnak hozzá.
10. § (1) A Magyar Köztársaság területén működő, illetve jövedelemmel, bevétellel, vagyonnal rendelkező jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, továbbá a jövedelemmel, bevétellel vagy vagyonnal rendelkező belföldi vagy külföldi természetes személy kötelezhető arra, hogy befizetéseivel hozzájáruljon az államháztartás alrendszereinek költségvetéseiből ellátandó feladatokhoz.
(2) A fizetési kötelezettség elsősorban adó, illeték, vám, járulék, hozzájárulás, bírság vagy díj formájában írható elő.
(3) Fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékét, továbbá előlegfizetési kötelezettséget megállapítani – a díj kivételével – csak törvényben lehet.
(4) A fizetési kötelezettség részletes szabályait – ha törvény másként nem rendelkezik – a Kormány állapítja meg.
(5) A díjat – ha törvény másként nem rendelkezik – a Kormány, illetve felhatalmazása alapján a miniszter rendelettel állapítja meg.
11. § (1) A fizetési kötelezettséget előíró jogszabály rendelkezik arról, hogy a bevétel az államháztartás mely alrendszerét illeti.
(2) A helyi önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott bevételei esetén a törvényben megállapított keretek között a 10. § (3) bekezdésben említett feltételeket saját hatáskörben szabályozhatja.
12. § (1) Az államháztartás alrendszereinek minden bevétele és kiadása költségvetésük részét képezik.
(2) A központi költségvetés, a költségvetési fejezetek, a helyi önkormányzatok és – kivételesen – a költségvetési szervek letéti számlával rendelkezhetnek. A letéti számla csak a kezelő tevékenységi körén kívül eső, átmenetileg vagy megbízásból kezelt pénzforgalom lebonyolítására szolgál. A letéti számla pénzforgalma nem kapcsolódhat a kezelő költségvetéséhez.
13. § (1) A költségvetési év során az alrendszerek költségvetésében a bevételeket és kiadásokat részletesen, teljes összegükben, pénzforgalmi szemléletben kell számbavenni.
(2) A költségvetési évben ténylegesen befolyt bevételek, illetőleg teljesített kiadások kiegészülnek a pótkezelési időszak elszámolásaival. A pótkezelési időszak a költségvetési évet követő két hónapot foglalja magában.
(3) A pótkezelési időszakban teljesíthető elszámolások dokumentumait, azok benyújtásának határidejét, az elszámolások következtében szükségessé váló befizetések, illetőleg kiadások teljesítési időpontjait az éves költségvetésről szóló törvényben (a továbbiakban: költségvetési törvény) kell meghatározni.
14. § Az államháztartás alrendszereinek költségvetésében a hitelfelvételt és a hiteltörlesztést nem lehet a hiányt, illetve a többletet módosító bevételként, illetőleg kiadásként elszámolni.
15. § Az államháztartás alrendszereinek költségvetési előirányzatai a feladatok ellátásához teljesítendő kiadásokat és a várhatóan beszedhető bevételeket tartalmazzák.
16. § (1) A tervezés és beszámolás során külön kell választani az államháztartás rendes bevételeit és kiadásait a rendkívüli bevételektől és kiadásoktól.
(2) A rendes bevételekhez és kiadásokhoz az államháztartásban évenként rendszeresen előforduló bevételek és kiadások tartoznak.
(3) A rendkívüli bevételek és kiadások nem állandó jellegűek, általában egyetlen évben merülnek fel, de esetleg több éven át tartó felmerülésük ellenére sem képezik az államháztartás rendes, hosszú távú vitelének részét.
17. § (1) Az államháztartás alrendszereiben a költségvetés teljesítésével kapcsolatos adatok, a költségvetési és zárszámadási tervezetek, az államháztartás mérlegei, továbbá az ezeket megalapozó információk az Országgyűlés, illetőleg a helyi önkormányzatok képviselő-testületei elé történő beterjesztés után nyilvánosak.
(2) A nyilvánosság nem vonatkozik az államtitkot képező adatokra.
18. § A költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadást az elfogadott költségvetéssel azonos szerkezetben, összehasonlítható módon kell elkészíteni.
19. § A központi költségvetés fejezetekre tagozódik. A fejezetrendet a költségvetési törvény határozza meg.
20. § (1) A fejezetek címekre tagozódnak.
(2) Címet alkotnak a központi költségvetési szervek. A területileg széttagoltan működő, de azonos tevékenységet végző költségvetési szervek közül több is képezhet egy címet.
(3) A (2) bekezdéshez nem tartozó kiadásokat és bevételeket címekre kell bontani.
(4) A címrendet a költségvetési törvény határozza meg.
21. § A központi költségvetés bevételeit képezik – a 10. §-ban foglaltaknak a központi költségvetést illető részén túl – a koncessziós szerződésekből származó bevételek, a központi költségvetési szervek tevékenységéből származó bevételek, a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból, továbbá egyéb forrásokból származó bevételek.
22. § A központi költségvetésben kiadás irányozható elő az állami feladatok ellátására, az államháztartás más alrendszerei, továbbá a 10. § (1) bekezdésében felsoroltak részére.
23. § (1) A központi költségvetésben tételesen kell előirányozni a kiemelt jelentőségű kormányzati beruházások és felújítások előkészítésére és megvalósítására szolgáló összegeket.
(2) A kiemelt jelentőségű kormányzati beruházás és felújítás az olyan – állami feladatok ellátását szolgáló – beruházás és felújítás, amelynek tervezett összes költsége a jóváhagyás évében meghaladja a központi költségvetés kiadási főösszegének 0,1%-át, illetőleg amelyet az Országgyűlés vagy a Kormány annak minősít.
(3) A központi költségvetési szervek kiemelt jelentőségű kormányzati beruházásait és felújításait az adott költségvetési szerv címén belül kell elkülönítetten előirányozni.
(4) A (3) bekezdésben nem említett kormányzati beruházások és felújítások külön címet alkotnak.
24. § (1) A központi költségvetésben a 20. § (2) bekezdésében meghatározott címeken belül elkülönítetten kell meghatározni a bér, a társadalombiztosítási járulék, a dologi kiadások, a célfeladat, illetve a 23. § (3) bekezdésében meghatározott beruházási és felújítási előirányzatokat.
(2) A célfeladat előirányzat felhasználási célját a költségvetési törvény határozza meg.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott előirányzatok csak az adott célra használhatók fel.
25. § (1) A központi költségvetésben az általános tartalékot és a céltartalékot külön címen kell előirányozni.
(2) Az általános tartalék olyan előirányzat, amelyből az előre nem tervezett kiadásokat lehet teljesíteni, illetve amelyet az elmaradt bevételek pótlására lehet felhasználni.
26. § Az általános tartalék összege nem lehet több, mint a központi költségvetés kiadásai főösszegének 3%-a, és nem lehet kevesebb, mint annak 1%-a.
27. § A költségvetési törvény rendelkezik a tervezett (létrejött) bevételi többlet felhasználásáról, illetve arról, hogy a tervezett (létrejött) hiányt, a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény keretei között, milyen mértékben lehet fedezni a Magyar Nemzeti Banktól felvett hitellel, valamint a pénz- és tőkepiacon végzett hitelműveletekkel.
28. § Az Országgyűlés a központi költségvetésről és annak végrehajtásáról (zárszámadás) törvényt alkot.
29. § (1) A költségvetési törvényjavaslatot az Országgyűlés az Állami Számvevőszék véleményével együtt tárgyalja meg.
(2) A zárszámadási törvényjavaslatot az Országgyűlés az Állami Számvevőszék jelentésével együtt tárgyalja meg.
30. § (1) Az Országgyűlés a költségvetési törvényben meghatározza a bevételeket és kiadásokat fejezetenként és címenként, valamint a 20. § (2) bekezdésében meghatározott kiadási címeken belül elkülönítetten a bér, a társadalombiztosítási járulék, a dologi kiadások, a célfeladat, illetve a 23. § (3) bekezdésében meghatározott beruházási, felújítási előirányzatokat.
(2) A költségvetés elfogadásával egyidejűleg kell dönteni a többlet rendeltetéséről, vagy a hiány fedezéséről.
31. § Az Országgyűlés a költségvetési törvényben meghatározza a helyi önkormányzatok központilag szabályozott adókból, illetékekből származó részesedését, a normatív központi költségvetési hozzájárulások címeit és összegét, a céltámogatások kereteit és elosztási rendjét, valamint tételesen dönt a címzett támogatásokról.
32. § (1) Az Országgyűlés a költségvetési törvényben
felhatalmazza a Kormányt a központi költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a kiadások teljesítésére.
(2) A fejezetek között az előirányzatokat – az általános tartalék kivételével – csak az Országgyűlés csoportosíthatja át.
33. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a központi költségvetés terhére kezességet vállaljon.
34. § (1) Ha a költségvetési törvényt azon év január 1-jéig, amelyre az szól, az Országgyűlés nem alkotta meg, akkor az átmeneti gazdálkodásról törvényt alkothat, amelyben felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy a központi költségvetés bevételeit folytatólagosan beszedhesse és kiadásait teljesítse, és meghatározza, milyen intézkedéseket tehet.
(2) Az átmeneti gazdálkodásról szóló törvényben meg kell határozni a felhatalmazás időtartamát. A felhatalmazás legkésőbb az új költségvetési törvény hatálybalépésének napján megszűnik. A felhatalmazás időtartama alatt beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat a költségvetési törvénybe kell beilleszteni.
(3) Ha a felhatalmazás hatályának lejártáig az Országgyűlés a költségvetési törvényt nem alkotja meg, akkor az (1)–(2) bekezdést kell megfelelően alkalmazni az újabb átmeneti gazdálkodásról szóló törvény megalkotásánál.
35. § A Kormány felelős a költségvetési törvényjavaslat elkészítéséért és az Országgyűlés elé terjesztéséért.
36. § A Kormány a költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor
a) előterjeszti azokat a törvényjavaslatokat is, amelyek a javasolt előirányzatok megalapozásához szükségesek;
b) tájékoztatást ad a többéves elkötelezettséggel járó kiadási tételek későbbi évekre vonatkozó hatásairól;
c) bemutatja a költségvetési törvény legfontosabb társadalmi és gazdasági hatásait.
37. § A Kormány felelős a költségvetési törvény végrehajtásáért.
38. § A Kormány rendelkezik az általános tartalékkal. Az általános tartalék legfeljebb 40%-a használható fel az első félévben. Ennél nagyobb felhasználáshoz az Országgyűlés jóváhagyása szükséges.
39. § A fejezeten belül a címek között átcsoportosítást a Kormány engedélyezhet, kivéve azokat a címeket, amelyek módosítására vonatkozó jogot az Országgyűlés a költségvetési törvényben magának fenntartja. A Kormány az átcsoportosítás jogát – rendeletében szabályozott módon – átengedheti a miniszternek. Az átcsoportosításról a Kormány az Állami Számvevőszéket – a döntést követő 8 napon belül – utólag tájékoztatja.
40. § A költségvetési törvényben meghatározott egyes előirányzatoknál külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet a teljesülés a jóváhagyottól. Ezen előirányzatok között olyan bevételi, illetve kiadási előirányzat jelölhető meg, amelynek teljesülése jogszabályon alapul, illetve olyan tényezők következménye, amelyek alakulására a Kormánynak közvetlen befolyása nincs. Ha ezek az előirányzatok a tervezett egyenleg megvalósulását veszélyeztetik, a Kormány köteles a tervezett költségvetési egyenleg biztosítása érdekében a szükséges intézkedést megtenni.
41. § (1) A Kormány pótköltségvetési törvényjavaslatot köteles az Országgyűlés elé terjeszteni, ha év közben a körülmények oly módon változnak meg, hogy ezek a központi költségvetés teljesítését jelentősen veszélyeztetik.
(2) A Kormány pótköltségvetési törvényjavaslatot köteles az Országgyűlés elé terjeszteni, ha a költségvetésben előirányzott általános tartalékot felhasználták és a költségvetési törvényben megállapított források nem elégségesek a kiadási előirányzatok fedezésére.
(3) A javaslatban külön kell bemutatni a pótelőirányzatokat és az új előirányzatokat.
(4) A pótköltségvetési törvény a költségvetési törvényt módosító törvény, amelyben az Országgyűlés módosítja a költségvetési törvény előírásait.
(5) Pótelőirányzat az Országgyűlés által elfogadott költségvetési törvényben szereplő előirányzat megváltoztatását szolgáló előirányzat.
(6) Az új előirányzat olyan jogcímen jelentkező előirányzat, amely nem szerepelt a költségvetési törvény előirányzatai között.
42. § (1) A Kormány a költségvetési törvényben meghatározott mértékben vállalhat kezességet az államháztartás más alrendszere vagy egyéb, az államháztartáson kívüli szervezet hitelvisszafizetéséért, illetve egyéb fizetési kötelezettségéért. Az adott költségvetési évben szerződés szerint beváltható kezességvállalás mértékét, illetve a kezesi felelősség alapján fennálló kötelezettség együttes összegét a költségvetési törvény határozza meg. A kezességvállalásról a Kormány az Állami Számvevőszéket a döntést követő 8 napon belül tájékoztatja.
(2) A Kormány a költségvetési évben a kezesi felelősség alapján esedékessé válható fizetési kötelezettségeit a költségvetési törvényjavaslat részeként tételesen köteles előterjeszteni az Országgyűlésnek, kezességvállalásairól, valamint az adott évben a kezesi felelősség alapján esedékessé váló fizetési kötelezettség teljesítéséről pedig a zárszámadás keretében tételesen köteles beszámolni az Országgyűlésnek.
43. § (1) A Kormány előkészítő, koordináló és végrehajtó feladatokat lát el a helyi önkormányzatok központi költségvetésből származó hozzájárulásával összefüggésben.
(2) A helyi önkormányzat költségvetésének összeállításához augusztus 31-ig a Kormány rendelkezésre bocsátja a költségvetési irányelveket és az önkormányzati pénzügyi szabályozás előzetes elgondolásait.
(3) A költségvetési törvényjavaslat benyújtásával egyidejűleg a helyi önkormányzatokra vonatkozó adatokat és a szabályozási elgondolásokat a Kormány a helyi önkormányzatok rendelkezésére bocsátja.
44. § Ha az Országgyűlés a költségvetési törvényt azon év január 1-jéig, melyre szól, nem alkotta meg, a Kormány köteles haladéktalanul az átmeneti gazdálkodásról törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjeszteni.
45. § (1) Ha az Országgyűlés a költségvetési törvényt azon év január 1-jéig, amelyre szól, nem alkotta meg, és az átmeneti gazdálkodásról külön törvényt nem hozott, vagy az átmeneti gazdálkodásról szóló törvény a hatályát vesztette, akkor a Kormány jogosult a költségvetést megillető bevételeknek a hatályos jogszabályok szerinti beszedésére és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások időarányos teljesítésére.
(2) Az (1) bekezdés alapján folytatott gazdálkodásról az Országgyűlés előtt el kell számolni, a beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat az új költségvetési törvénybe kell beilleszteni.
46. § (1) Az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében (veszélyhelyzetben) a Kormány az államháztartás körében átmeneti – e törvény rendelkezéseitől eltérő – intézkedéseket hozhat, amelyről az Országgyűlés legközelebbi ülésén be kell számolnia.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogkörben a Kormány a fejezetek között átcsoportosítást hajthat végre, egyes kiadási előirányzatok teljesítését felfüggesztheti, a költségvetési törvényben nem szereplő kiadásokat teljesíthet és rendkívüli fizetési kötelezettséget írhat elő.
47. § A Kormány az első félév utolsó napját követő két hónapon belül köteles tájékoztatni az Országgyűlést az államháztartás helyzetéről. A beszámolónak tartalmaznia kell a központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok előirányzatainak alakulását, a tartalékfelhasználást, a hiány, illetőleg többlet összegének alakulását, a központi költségvetés teljesülésének várható alakulását.
48. § A pénzügyminiszter
a) az államháztartással kapcsolatban a Kormány hatáskörébe tartozó kérdésekben előkészítő-koordináló tevékenységet végez, előkészíti a költségvetési és a zárszámadási törvény tervezetet;
b) gondoskodik a központi költségvetés végrehajtásáról, figyelemmel kíséri a költségvetési előirányzatok alakulását, az előirányzatoknak a tervezettől jelentősen eltérő teljesülése esetén a Kormánynál intézkedést kezdeményez;
c) gondoskodik a központi költségvetést terhelő adósság és hiány finanszírozásáról;
d) javaslatot tesz az általános tartalék felhasználására;
e) gyakorolja a kincstári vagyon tekintetében – az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – a tulajdonosi jogokat;
f) nyilvántartást vezet a költségvetési szervekről;
g) nyilvántartást vezet a központi költségvetést terhelő államadósságról, a központi költségvetés által vállalt kezességről, illetve jogcímek szerint a központi költségvetés bevételeit érintő kedvezményekről, a többéves kihatással járó pénzügyi kötelezettségvállalásokról és a kincstári vagyonról;
h) szabályozza a központi költségvetés bankszámlarendjét és pénzellátási rendszerét;
i) elkészíti a költségvetési gazdálkodás számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok tervezetét és azokat – az Állami Számvevőszék elnöke véleményének kikérésével – a Kormányhoz jóváhagyásra előterjeszti.
49. § A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője (a továbbiakban: miniszter)
a) közreműködik a következő évre vonatkozó költségvetési tervezés fő kereteit meghatározó költségvetési irányelvek elkészítésében, és irányítja a felügyelete alá tartozó fejezet és alap tervezését, zárszámadását;
b) a felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt költségvetési szervek tevékenységében érvényesíti az állami feladatok ellátásra szolgáló pénzeszközökkel és a vagyonnal való szabályszerű és hatékony gazdálkodás követelményeit;
c) rendszeresen figyelemmel kíséri a költségvetés végrehajtásában a felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt szervezetek ezzel kapcsolatos tevékenységét, a jóváhagyott költségvetési előirányzatok, illetve az azokból ellátandó feladatok teljesülésének veszélyeztetése esetén a Kormánynál intézkedést kezdeményez;
d) gazdálkodik a hatáskörébe utalt alapokkal;
e) elkészíti a pénzügyminiszter irányelvei alapján a felügyelete alá tartozó fejezet és a hatáskörébe utalt elkülönített állami pénzalap költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadást;
f) kezdeményezheti a fejezetén belül a címek közötti átcsoportosítást.
50. § (1) A pénzügyminiszter május 30-ig elkészíti és a Kormány elé terjeszti a következő évre vonatkozó költségvetési tervezés fő kereteit meghatározó költségvetési irányelveket.
(2) A Kormány az Országgyűlést június 30-ig tájékoztatja a következő évi gazdaságpolitikai programról, a költségvetési politika fő irányairól.
51. § (1) A miniszter a költségvetési irányelvek alapján összeállítja a felügyelete alá tartozó fejezet és a hatáskörébe tartozó alap költségvetésének részletes tervezetét.
(2) A miniszterek által elkészített költségvetési javaslatokat a pénzügyminiszter augusztus 31-ig a Kormány elé terjeszti.
52. § (1) A Kormány szeptember 30-ig benyújtja az Országgyűlésnek a következő évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslatot, és ehhez mellékeli az államháztartási mérlegek tervezeteit.
(2) Az Országgyűlés megtárgyalja a központi költségvetés bevételeit és kiadásait fejezetenként és összességében. A tárgyalás során november 30-ig az Országgyűlés határozatában összegszerűen meghatározza a fejezetek bevételi és kiadási főösszegét, a hiány, illetve a többlet mértékét.
(3) A november 30-ig meghozandó határozat elfogadása után a költségvetési törvény vitájában a képviselők által benyújtott módosító javaslatok a többlet vagy hiány mértékét, és az addig meghatározott előirányzatok összegét nem változtathatják.
(4) A miniszter a költségvetési törvény kihirdetését követő 20 napon belül megállapítja a felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt azon költségvetési szervek költségvetését és a központi költségvetés azon kiadásait és bevételi előirányzatait, amelyek megállapítása nem tartozik az Országgyűlés és a Kormány hatáskörébe.
53. § A Kormány a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot a költségvetési évet követően nyolc hónapon belül terjeszti az Országgyűlés elé. A zárszámadásról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés elé történő terjesztést megelőzően két hónappal benyújtja az Állami Számvevőszéknek.
54. § Alapot létrehozni csak törvénnyel lehet, amelyben meg kell határozni az alap rendeltetését, bevételi forrásait, a teljesíthető kiadások körét, valamint az alappal való rendelkezésre jogosult minisztert.
55. § Kizárólag központi költségvetésből finanszírozott alap nem hozható létre.
56. § Az Országgyűlés az alap működésének indokoltságát négyévente felülvizsgálja, és dönt az alap további működéséről.
57. § A Kormány az alap bevételeinek és kiadásainak tervezett összegét és rendeltetését az éves költségvetési törvényjavaslattal egyidejűleg köteles jóváhagyásra az Országgyűlés elé terjeszteni. A teljesítésről a zárszámadási törvényjavaslattal egyidejűleg kell beszámolni.
58. § Az alap költségvetési tervezeteihez és az elfogadott költségvetéséhez szöveges indokolást kell mellékelni, amelyben az egyes előirányzatok megalapozottságát kell indokolni.
59. § (1) Az alap terhére alapítvány, gazdasági társaság nem alapítható, illetve meglévő gazdasági társaságban érdekeltség nem szerezhető.
(2) Az alap nem alapíthat és nem felügyelhet költségvetési szervet, kivéve az alapot kezelő költségvetési szervet.
60. § Az alapból vállalkozási tevékenység nem folytatható.
61. § Az alap pénzeszközeit kizárólag jogszabályban meghatározott belföldi banknál nyitott bankszámlán kell kezelni.
62. § A helyi önkormányzat költségvetéséből finanszírozza és látja el a helyi önkormányzatokról szóló és más törvényben meghatározott feladatait.
63. § A normatív költségvetési hozzájárulás összegét, az ezekhez kapcsolódó mutatók tervezett mértékét, valamint a normatív hozzájárulások jogcímeit és mértékeit a költségvetési törvény állapítja meg. Az évközi pénzellátás a tervezett mutatók alapján történik.
64. § (1) A helyi önkormányzat a költségvetési év végét követően a költségvetési törvény előírásai szerint a tényleges mutatók alapján elszámol a normatív költségvetési hozzájárulásokkal, a címzett és céltámogatásokkal, illetve az államháztartás más alrendszerétől kapott egyéb támogatásokkal.
(2) A helyi önkormányzat a költségvetési törvényben meghatározott mértékű kamatot fizet a központi költségvetés részére, ha az általa igénybe vett normatív állami hozzájárulás legalább 5 százalékkal meghaladja az őt ténylegesen megillető összeget, valamint ha a címzett a céltámogatást nem a törvényben megjelölt feladatra használja. A jogtalanul igénybe vett összeget teljes egészében vissza kell fizetni.
(3) A központi költségvetés a költségvetési törvényben meghatározott mértékű kamatot fizet a helyi önkormányzat részére, ha az általa időarányosan folyósított normatív állami hozzájárulás legalább 5 százalékkal kevesebb a helyi önkormányzatot ténylegesen megillető összegnél.
(4) A (2)–(3) bekezdésben foglaltak részletes szabályait a költségvetési törvény határozza meg.
65. § A helyi önkormányzat a költségvetését önállóan, rendeletben (a továbbiakban: költségvetési rendelet) állapítja meg.
66. § A helyi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve a költségvetési szervként működő megyei önkormányzati hivatal, (fő)polgármesteri hivatal, körjegyzőség, illetőleg a közös képviselő-testület hivatala.
67. § (1) Az önkormányzati költségvetési szervek címeket alkotnak. Az azonos tevékenységet végző költségvetési szervek közül több is alkothat egy címet.
(2) Az (1) bekezdéshez nem tartozó kiadásokat és bevételeket címekre kell bontani.
(3) A címrendet a költségvetési rendelet határozza meg.
68. § (1) A helyi önkormányzat a költségvetésének tervezetét a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek és az önkormányzati pénzügyi szabályozás előzetes elgondolásai figyelembevételével állítja össze.
(2) A helyi önkormányzat a költségvetését a költségvetési törvény elfogadását követően, annak előírásai, követelményei, a központi hozzájárulásnak az önkormányzatot megillető normatívái szerint állapítja meg.
69. § A helyi önkormányzat a költségvetési rendeletében meghatározza a bevételeket és kiadásokat címenként, valamint a 67. § (1) bekezdésében meghatározott kiadási címeken belül elkülönítetten a bér, a társadalombiztosítási járulék, a dologi kiadások, a célfeladat, illetve a helyi önkormányzat által kijelölt beruházási, felújítási előirányzatokat.
70. § A jegyző, főjegyző, körjegyző, megyei főjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző) által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester, főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) november 30-ig benyújtja a képviselő-testületnek, megyei közgyűlésnek (a továbbiakban együtt: képviselő-testület).
71. § (1) A költségvetési törvény kihirdetését követő 30 napon belül a jegyző által elkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester benyújtja a képviselő-testületnek.
(2) A polgármester a költségvetési rendelettervezet benyújtásakor előterjeszti azokat a rendelettervezeteket is, amelyek a javasolt előirányzatokat megalapozzák, bemutatja a többéves elkötelezettséggel járó kiadási tételek későbbi évekre vonatkozó kihatásait.
72. § A helyi önkormányzat az elfogadott költségvetéséről, a költségvetési törvény kihirdetését követő két hónapon belül, az államháztartási mérlegrendszernek megfelelően tájékoztatja a Kormányt.
73. § (1) A helyi önkormányzat költségvetésében elkülönítetten szerepelnek az általános tartalék és a céltartalék előirányzatok.
(2) Az évközi többletigények, valamint az elmaradott bevételek pótlására szolgál az elkülönítetten jóváhagyott általános és céltartalék.
(3) A tartalékkal való rendelkezés jogát a képviselő-testület, az általa meghatározott keretek között, a bizottságaira és a polgármesterre átruházhatja.
74. § (1) A képviselő-testület által jóváhagyott előirányzatok között átcsoportosítani nem lehet, kivéve, ha a helyi önkormányzati feladatok ellátása érdekében a polgármester kezdeményezésére azt a képviselő-testület engedélyezi.
(2) Az átcsoportosítás jogát a képviselő-testület, az általa meghatározott keretek között, a bizottságaira és a polgármesterre átruházhatja.
75. § A költségvetési rendelet határozza meg, a tervezett (létrejött) bevételi többlet felhasználását, illetve hogy a tervezett (létrejött) hiányt milyen módon lehet fedezni a pénz- és tőkepiacon végzett hitelművelettel, továbbá meg kell határozni a hitelműveletekkel kapcsolatos hatásköröket.
76. § (1) Ha a költségvetési rendeletet azon év január 1-jéig, amelyre az szól, a képviselőtestület nem állapította meg, akkor az átmeneti gazdálkodásról rendeletet alkothat, amelyben felhatalmazást ad a polgármesternek, hogy a helyi önkormányzat bevételeit folytatólagosan beszedhesse és kiadásait fedezhesse, illetve meghatározza, milyen intézkedéseket tehet a rendelet keretein belül.
(2) Az átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletben meg kell határozni a felhatalmazás időtartamát. A felhatalmazás az új költségvetési rendelet hatálybalépésének napján megszűnik. A felhatalmazás időtartama alatt beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat a költségvetési rendeletbe kell beilleszteni.
(3) Ha az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet hatályának lejártáig a képviselő-testület a költségvetési rendeletet nem állapítja meg, akkor az (1)–(2) bekezdést kell megfelelően alkalmazni.
77. § (1) Ha a képviselő-testület a költségvetési rendeletet a naptári év kezdetéig nem alkotta meg és az átmeneti gazdálkodásról rendeletet nem hozott, vagy az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet a hatályát vesztette, akkor a polgármester jogosult a helyi önkormányzat költségvetését megillető bevételeknek a hatályos jogszabályok szerinti beszedésére és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítésére.
(2) Az (1) bekezdés alapján folytatott gazdálkodásról a képviselő-testület előtt el kell számolni, a beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat az új költségvetési rendeletbe kell beilleszteni.
78. § (1) Az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében (veszélyhelyzetben) a polgármester a helyi önkormányzat költségvetése körében átmeneti – e törvény rendelkezéseitől eltérő – intézkedést hozhat, amelyről a képviselő-testület legközelebbi ülésén be kell számolnia.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogkörben a polgármester az előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre, egyes kiadási előirányzatok teljesítését felfüggesztheti, a költségvetési rendeletben nem szereplő kiadásokat is teljesíthet.
79. § A polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről augusztus 15-ig, míg háromnegyed éves helyzetéről a költségvetési rendelettervezetéhez kapcsolódóan köteles tájékoztatni a képviselő-testületet. A tájékoztató tartalmazza a helyi önkormányzat költségvetési előirányzatainak időarányos alakulását, a tartalékfelhasználást, a hiány (többlet) összegének alakulását, valamint a helyi önkormányzat költségvetése teljesülésének alakulását.
80. § Az Országgyűlés döntéseinek megalapozásához, továbbá a zárszámadás elkészítéséhez és az államháztartás mérlegeinek összeállításához a helyi önkormányzat, valamint költségvetési szervei évközi, év végi költségvetési beszámolót és havi pénzforgalmi jelentést kötelesek készíteni, melynek tartalmát külön jogszabály határozza meg.
81. § A polgármester pótköltségvetési rendelettervezetet terjeszt a képviselő-testület elé, ha év közben a körülmények oly módon változnak meg, hogy ezek a helyi önkormányzat költségvetésének teljesítését jelentősen veszélyeztetik. A rendelettervezetben külön kell bemutatni a pótelőirányzatokat és az új előirányzatokat. Pótelőirányzat a képviselő-testület által elfogadott költségvetési rendeletben szereplő előirányzat megváltoztatására szolgáló előirányzat. Az új előirányzat olyan jogcímen jelentkező előirányzat, amely nem szerepelt a költségvetési rendelet előirányzatai között.
82. § A jegyző által elkészített zárszámadási rendelettervezetet a polgármester a költségvetési évet követően 3 hónapon belül terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot.
83. § A helyi önkormányzat az államháztartási mérlegrendszerre és a költségvetési szervek számvitelére vonatkozó előírások figyelembevételével önállóan alakítja ki pénzügyi, számviteli rendszerét.
84. § A társadalombiztosítás finanszírozza és látja el a társadalombiztosításról szóló és más törvényben meghatározott kötelező feladatait.
85. § Az államháztartás alrendszerét képező társadalombiztosítás irányítását, működését, hatásköri és eljárási szabályait, bevételeinek és kiadásainak körét, gazdálkodását, vagyonát, a központi költségvetéssel és az államháztartás többi alrendszerével való kapcsolatát külön törvény szabályozza.
86. § (1) A társadalombiztosítás gazdálkodásának előirányzatait, a bevételek és a kiadások összegét, rendeltetését, valamint a hiány fedezésének módját, illetve a többlet rendeltetését, a hitelfelvételeket a költségvetési törvénnyel egyidejűleg jóváhagyásra az Országgyűlés elé kell terjeszteni. A teljesítésről a zárszámadás keretében kell beszámolni.
(2) Az Országgyűlés a társadalombiztosítás költségvetéséről és végrehajtásáról törvényt alkot.
(3) Az Országgyűlés a társadalombiztosítás költségvetési, illetőleg zárszámadási törvényjavaslatát az Állami Számvevőszék véleményével, illetőleg jelentésével együtt tárgyalja meg.
87. § (1) A költségvetési szerv az államháztartás részét képező olyan jogi személy, amely a társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgáló, jogszabályban meghatározott állami feladatokat alaptevékenységként, az alapító okiratban meghatározott körben és kötelezettséggel végzi.
(2) Költségvetési szervek:
a) központi költségvetési szerv;
b) az alapok kezelői;
c) helyi önkormányzati költségvetési szerv.
88. § (1) Költségvetési szervet alapíthat az Országgyűlés, a Kormány, a miniszter és a helyi önkormányzat. Költségvetési szervet több helyi önkormányzat együttesen is alapíthat.
(2) Ha a miniszter – a honvédelmi miniszter kivételével – kíván költségvetési szervet alapítani, illetve megszüntetni, ehhez a pénzügyminiszter egyetértése szükséges.
(3) A költségvetési szerv alapításáról és megszüntetéséről jogszabályban vagy határozatban (alapító okirat) intézkednek. Ennek tartalmaznia kell a költségvetési szerv nevét, székhelyét, állami feladatként ellátandó alaptevékenységét, gazdálkodási jogkörét, felügyeleti szervét, az alapító szerv nevét, a költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendjét, az ellátható vállalkozási tevékenység körét és mértékét.
(4) A költségvetési szerv a Pénzügyminisztérium által vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, és a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánosak.
89. § (1) Az alapító a költségvetési szervet feladatváltoztatás, illetve az állami feladat hatékonyabb ellátása céljából – az alapító okirat módosításával egyidejűleg – átszervezheti vagy módosíthatja tevékenységi körét.
(2) A költségvetési szerv saját döntésével az alapító által meghatározott feladatkörét nem változtathatja meg.
90. § (1) Az alapító a költségvetési szervet megszünteti, ha
a) az alapító által meghatározott feladatát ellátni nem tudja, illetve tevékenységét nem az alapító okirat szerint végzi;
b) a szolgáltatásai iránti szükséglet megszűnt;
c) az ellátandó feladat más módon vagy más szervezetben hatékonyabban teljesíthető.
(2) A költségvetési szerv megszüntetése vagy átszervezése esetén az alapításra megállapított szabályok szerint kell eljárni.
(3) A költségvetési szerv megszüntetése esetén – ha az alapító szerv vagy jogszabály másként nem rendelkezik – a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében a megszüntetett szerv jogutódja az alapító szerv. Az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv megszüntetése esetén a megszüntetett szerv jogutódja a pénzügyminiszter.
91. § A költségvetési szerv átszervezését, megszüntetését a pénzügyminiszter és a költségvetési ellenőrzést végző szervek is kezdeményezhetik.
92. § A költségvetési szerv éves költségvetés alapján e törvényben, a helyi önkormányzatokról szóló törvényben és más jogszabályokban meghatározott feltételek mellett gazdálkodik.
93. § (1) A költségvetési szerv a költségvetésében meghatározott bér, a társadalombiztosítási járulék, a célfeladat, illetve a 23. § (3) bekezdésében és a 69. §-ban meghatározott beruházási és felújítási előirányzatokat – a (2) bekezdésben meghatározott kivételektől eltekintve – nem lépheti túl.
(2) A költségvetési szerv a jóváhagyott bevételi előirányzatain felüli többletbevételt és a jóváhagyott pénzmaradványt szabadon felhasználhatja. A jóváhagyott pénzmaradványnak csak a bérmegtakarításból származó részével lehet növelni az adott év bérelőirányzatát.
94. § (1) A költségvetési szerv alapítványhoz csak a Kormány, illetőleg a helyi önkormányzat engedélyével járulhat hozzá.
(2) A központi költségvetési szerv a Kormány, míg a helyi önkormányzati költségvetési szerv a helyi önkormányzat engedélyével alapíthat gazdasági társaságot, illetőleg szerezhet gazdasági társaságban érdekeltséget. A költségvetési szerv csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
95. § (1) A költségvetési szervek beruházási és felújítási feladatainak megvalósítására a költségvetési törvényben, illetve a helyi önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott értékhatár felett nyilvános versenytárgyalást kell meghirdetni. A versenytárgyalás szabályait külön jogszabály határozza meg.
(2) A költségvetési törvényben meghatározott értékhatár feletti beszerzésekre az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
96. § (1) A költségvetési szerv eszközeinek, szabad kapacitásainak hasznosítása érdekében, az alapító okiratnak megfelelően vállalkozhat, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az alapító okiratban meghatározott alaptevékenységét és ebből fakadó kötelezettségeinek teljesítését.
(2) Az alapító okiratban kell meghatározni, hogy a vállalkozás milyen tevékenységre terjedhet ki, és az abból származó bevétel a költségvetés tervezett összkiadásaihoz viszonyítva milyen mértéket érhet el.
(3) A vállalkozásokból származó bevételeket és a vállalkozási tevékenységek ráfordításait az alaptevékenységektől elkülönítetten kell elszámolni.
97. § A költségvetési szerv vezetője felelős a kezelésében lévő vagyon rendeltetésszerű használatáért, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, a költségvetési szerv gazdálkodásáért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, a számviteli rendért, a belső ellenőrzés megszervezéséért és működéséért.
98. § (1) A költségvetési szerv feladatainak ellátását (végrehajtását) szolgáló fizetési, vagy más teljesítési kötelezettség vállalása (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) vagy ilyen követelés előírása – törvényben meghatározott kivétellel – a költségvetési szerv vezetőjének vagy az általa megbízott személynek a hatáskörébe tartozik.
(2) A kötelezettségvállalás – a törvényben meghatározott kivétellel – a gazdasági vezetőnek vagy az általa kijelölt személynek az ellenjegyzése után és csak írásban történhet.
(3) A kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni arról, hogy a jóváhagyott (módosított) költségvetés fel nem használt és le nem kötött kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet.
(4) A költségvetési szerv vezetője határozza meg a kiadások, a bevételek teljesítésének, előzetes ellenőrzésének rendjét, az utalványozásra és ellenőrzésre felhatalmazott személyeket.
99. § A központi költségvetési szerv pénzeszközeit jogszabályban, illetve a helyi önkormányzati költségvetési szerv a helyi önkormányzat által meghatározott belföldi banknál nyitott bankszámlán kezeli, más banknál bankszámlát nem nyithat.
100. § (1) A költségvetési szerv a 66. §-ban foglalt költségvetési szervek kivételével
a) hitelt nem vehet fel, kivéve a világbanki program megvalósításában történő részvétellel kapcsolatos hitelfelvételt,
b) kezességet nem vállalhat,
c) pénzeszközeiből csak egy évnél rövidebb lejáratú, államilag garantált értékpapírt vásárolhat.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában foglaltak nem vonatkoznak a 94. § (2) bekezdés szerinti gazdasági társaságban szerzett érdekeltségre.
(3) A 66. §-ban foglalt költségvetési szervek az (1) bekezdésben meghatározott jogokat csak a helyi önkormányzat képviselő-testülete által meghatározott keretek között gyakorolhatják.
101. § (1) A központi költségvetésből a költségvetési törvényben az alapok, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítás részére jóváhagyott hozzájárulást – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – időarányosan havi bontásban kell folyósítani.
(2) A központi költségvetésből a költségvetési törvényben az (1) bekezdésben meghatározottak részére jóváhagyott beruházás és felújítás, továbbá a címzett és céltámogatásokat az éves célelőirányzat terhére teljesítményarányosan kell folyósítani.
(3) Az államháztartásból folyósított támogatások igénybevételének részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.
102. § (1) A központi költségvetési szervek működési kiadásai teljesítéséhez a jóváhagyott költségvetésben megállapított kiadások és bevételek különbözetét költségvetési támogatásként időarányosan, havi bontásban kell folyósítani.
(2) A központi költségvetési szerv részére a 23. § (3) bekezdésében meghatározott beruházási és a felújítási előirányzatot teljesítményarányosan kell folyósítani.
(3) A központi költségvetési szerv részére az (1)–(2) bekezdésben nem említett előirányzatokat teljesítményarányosan kell folyósítani.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltaktól a Kormány – a központi költségvetés likviditási szempontjaira tekintettel – indokolt esetben eltérhet.
103. § Az államháztartás alrendszereiben a költségvetés végrehajtásáért felelős szerv köteles a költségvetés végrehajtása során a jóváhagyott címek előirányzatainak és azok teljesülésének alakulását folyamatosan nyilvántartani.
104. § (1) Az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyon rendeltetése a közérdek szolgálata. A vagyonról az Országgyűlés törvények útján rendelkezik. A kincstári vagyon köréről, annak változásáról törvény rendelkezik.
(2) Az államháztartás körébe tartozik a kincstári vagyon, a helyi önkormányzatok törzsvagyona és a társadalombiztosításnak a társadalombiztosítási feladatok ellátását szolgáló vagyona.
(3) A központi költségvetéshez és az alapokhoz kapcsolódó kincstári vagyon az alábbiak szerint tagozódik:
a) az a vagyon, amely kizárólagos tulajdonként a kincstári vagyon körébe tartozik és forgalomképtelen;
b) az a vagyon, amely a feladatellátástól függően korlátozottan forgalomképes;
c) az a vagyon, amely átmenetileg tartozik e körbe, forgalomképes és jövedelemszerzési céllal működtethető.
(4) A kincstári vagyon e törvényben nem szabályozott részleteit külön törvény tartalmazza.
(5) A vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. E gazdálkodást az Országgyűlés – az Állami Számvevőszék útján – ellenőrzi.
105. § (1) Az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyont, annak változásait és értékét nyilván kell tartani. Ezek az adatok – az államtitok kivételével – nyilvánosak.
(2) Az államháztartás alrendszerei közül a társadalombiztosítás és a helyi önkormányzatok vagyonáról külön törvény rendelkezik.
106. § (1) A kincstári vagyon tekintetében a tulajdonosi jogokat a pénzügyminiszter gyakorolja.
(2) A 104. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt vagyont költségvetési szervek használják. Ez a vagyon csak a rendeltetésének megfelelő célra és jogszabályban meghatározott módon használható.
107. § (1) Az államháztartás alrendszereinek költségvetését illeti a vállalkozói vagyonuk utáni részesedés és osztalék.
(2) A vállalkozásokba fektetett vagyonnal a legnagyobb jövedelmet, vagyongyarapodást biztosító módon kell gazdálkodni.
108. § (1) Az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó – a költségvetési törvényben, illetőleg a helyi önkormányzatoknál a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti – vagyont elidegeníteni, a használat, illetve hasznosítás jogát átengedni – ha törvény kivételt nem tesz – csak nyilvános versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés az értékesítési célt szolgáló dolgokra, illetve a szokásos kereskedelmi kapcsolatokra.
(2) Az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyont ingyenesen átruházni, továbbá az államháztartás alrendszereinek követeléseiről lemondani csak törvényben, a helyi önkormányzatnál, a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott módon és esetekben lehet.
109. § Ha vagyonról az államháztartás alrendszereinek javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett állami szervezet, vagyonkezelő elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére. A költségvetési törvényben, illetve költségvetési rendeletben meghatározott értékhatár felett az elfogadáshoz szükség van a tulajdonosi jogot gyakorló szerv jóváhagyására, ha a megnevezett csak használója a vagyonnak. Elfogadás hiányában, illetve, ha a lemondó nyilatkozat nem tartalmazza az elfogadó megnevezését az a települési önkormányzat jogosult az elfogadásra, amelynek területén a vagyon található.
110. § Az államadósság minden olyan hitelviszonyon alapuló fizetési kötelezettség, amely az államháztartás valamelyik alrendszerét terheli.
111. § Az államháztartás alrendszerei az őket terhelő adósságból eredő kötelezettségek teljesítéséért önállóan felelősek.
112. § (1) Az államadósságot az államháztartás alrendszereire bontva kell nyilvántartani, és az Országgyűlés részére bemutatni.
(2) Az államadósságon belül a központi költségvetést terhelő államadósságot a 124. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés végrehajtása után egységesen kell kezelni és nyilvántartani.
113. § Az alrendszereknek adósságaikat elkülönítetten kell kezelniük és nyilvántartaniuk.
114. § (1) Az államháztartás információs rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a jóváhagyásra kerülő előirányzatok elfogadásához és a teljesülés ellenőrzéséhez alapul szolgáljon. Az információs rendszer működéséről, fejlesztéséről a Kormány gondoskodik.
(2) Az államháztartás és az egyes alrendszerek bevételeinek és kiadásainak zárt rendszerű és megfelelő csoportosításban történő bemutatásához mérlegeket kell kialakítani és összeállítani.
115. § Az államháztartás mérlegeinek e törvényben meghatározott kivétellel a költségvetés előterjesztésekor a vonatkozó év és az előző év várható, valamint az azt megelőző év tényadatait kell tartalmaznia. A mérlegeknek a zárszámadáskor a vonatkozó év terv- és tény-, illetve az előző év tényadatait kell tartalmazniuk.
116. § (1) Az Országgyűlés hagyja jóvá a tervezéskor és a zárszámadáskor
a) a központi költségvetés mérlegét,
b) az alapok költségvetési mérlegét,
c) a társadalombiztosítás költségvetési mérlegét.
(2) Az Országgyűlés részére a központi költségvetés tárgyalásakor, illetve a zárszámadáskor tájékoztatásul bemutatandó mérlegek a következők:
1. az államháztartás mérlegei, amelyek az államháztartás valamennyi alrendszerének összes bevételét, illetőleg az azokból teljesített minden kiadásait alrendszerenként és összevontan tartalmazzák;
2. a központi költségvetés mérlegei;
3. a költségvetési hiány finanszírozásának mérlegei, amelyekben ki kell mutatni
a) a költségvetési hiány finanszírozásának és a többlet felhasználásának mérlegét hitelezők, illetve adósok szerinti bontásban,
b) a költségvetési hiány finanszírozásának, illetve a többlet felhasználásának mérlegét az eszközök szerinti bontásban;
4. az államadósság és az állam által nyújtott hitelek állománya, illetve az állami pénzkészlet alakulásáról szóló kimutatás, amelyben ki kell mutatni
a) az államadósságot és a hitelállományt lejárat szerinti bontásban,
b) az államadósságot és a hitelállományt hitelezők szerinti bontásban,
c) az államadósságot és a hitelállományt eszközök szerinti bontásban,
d) az állami pénzkészletet;
5. az elkülönített állami pénzalapok mérlegei;
6. a helyi önkormányzatok összevont mérlegei, a tervezéskor előzetes adatok, a zárszámadáskor a tényleges adatok alapján;
7. a társadalombiztosítás mérlegei;
8. az államháztartás alrendszereinek vagyonkimutatása;
9. többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban, valamint összesítve;
10. közvetett kiadásokat, adóelengedéseket, adókedvezményeket tartalmazó kimutatást.
117. § Az alapok költségvetésének előterjesztésekor, illetőleg a zárszámadáskor az Országgyűlés részére legalább a 116. § 3., 4., 5., 8., 9., 10. pontjában említett mérlegeket kell az alapra vonatkozóan tájékoztatásul bemutatni.
118. § A helyi önkormányzatok költségvetésének előterjesztésekor, illetőleg a zárszámadáskor a képviselő-testület részére legalább a 116. § 3., 4., 6., 8., 9., 10. pontjában meghatározott mérlegeket kell az adott helyi önkormányzatokra vonatkozóan tájékoztatásul bemutatni.
119. § (1) Az államháztartás számvitelének célja az államháztartás bevételei és kiadásai központi számbavételi és nyilvántartási rendszerének meghatározása, szabályozása és a szükséges intézkedésekhez megfelelő információk biztosítása.
(2) A nemzetgazdasági pénzügyi elszámolásokat magyar nyelven és a Magyar Köztársaság pénzértékében kell vezetni. A külföldi kötelezettségeket és követeléseket külföldi pénznemben is nyilván kell tartani.
120. § Az államháztartási ellenőrzés célja, hogy elősegítse
a) az államháztartásra vonatkozó jogszabályok betartását;
b) az államháztartás alrendszereit megillető bevételek beszedését;
c) az államháztartási pénzeszközök gazdaságos, takarékos és szabályszerű felhasználását;
d) a központi költségvetés és a zárszámadás megalapozottságát;
e) az államadósság célszerű kezelését;
f) a vagyonkezelés hatékonyságát és szabályszerűségét;
g) a számviteli és bizonylati rend betartását.
121. § (1) A számvevőszéki ellenőrzés keretében az Állami Számvevőszék az államháztartás forrásainak, azok felhasználásának és a vagyonnal való gazdálkodásának az ellenőrzését végzi.
(2) Az Állami Számvevőszék feladatait, hatáskörét és szervezetét külön törvény állapítja meg.
(3) A külön törvény rendelkezéseinek megfelelően a helyi önkormányzatok ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi, különös tekintettel a normatív költségvetési hozzájárulás, a cél-, címzett és egyéb, az államháztartás más alrendszerétől kapott támogatás igénybevételére és elszámolására.
(4) A fejezetek irányításáért felelős szerv költségvetési ellenőrzést végez a fejezet költségvetésének végrehajtása tekintetében, illetve a felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél.
(5) A Kormány a központi költségvetés, az alapok, valamint a központi költségvetési szervek tekintetében a költségvetési ellenőrzésért felelős állami szervet köteles kijelölni.
122. § (1) Az ellenőrzés során az adóhatóság, illetve más bevételek beszedéséért felelős hatóság az államháztartást illető fizetési kötelezettségek vonatkozásában ellenőrzi az adózással és más befizetésekkel, továbbá a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok megtartását.
(2) Az adóellenőrzés kiterjed különösen a bejelentésre, a bevallásra, a megállapításra, a bizonylati rendre, a könyvvezetésre, a nyilvántartásra, az adatszolgáltatásra, a befizetési kötelezettség teljesítésére, a költségvetési támogatások igénylésének és felhasználásának az ellenőrzésére.
(3) Az adóellenőrzés részletes szabályairól külön törvény rendelkezik.
123. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
(2) Az államháztartás alrendszerei 1992. évi költségvetésének végrehajtása során e törvény 10. § (3) bekezdés, 12. §, 13. §, 14. §, 26. §, 32. § (2) bekezdés, 39. §, 42. §, 47. §, 93. § (2) bekezdés, valamint a 100. §-ban foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
124. § (1) E törvény végrehajtásáról a Kormány gondoskodik.
(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg
a) az államháztartás alrendszereinek bankszámlarendjét, bankszámlavezetési, pénzellátási, költségvetési befizetési és költségvetési pót- és letéti kezelés rendjét, tervezési, beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségét;
b) a költségvetési szervek tervezési, beszámolási és pénzellátási rendszerét, gazdálkodásának, számvitelének, nyilvántartásának, az államháztartási információs és számviteli rendszerének és ezen belül a 116. §-ban említett mérlegek tartalmának részletes szabályait;
c) egyes állami feladatokat is ellátó – az államháztartáson kívüli – szervek esetében a gazdálkodás és beszámolás feltételeit;
d) a fegyveres erők, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendészeti szervek gazdálkodásának és nyilvántartásának – e törvény előírásaitól eltérő – részletes szabályait.
(3) A költségvetési szervek – kivéve a helyi önkormányzatok és az általuk felügyelt költségvetési szervek, továbbá a társadalombiztosítás által felügyelt költségvetési szervek – hitelállományát a központi költségvetéshez tartozó államadósságként kell nyilvántartani és 1992. január 1-jétől egységesen kell kezelni.
125. § (1) 1993. január 1-jétől csak e törvény szerint létrehozott alap működhet.
(2) A törvény hatálybalépésekor működő letéti számlákat felül kell vizsgálni, és az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott feltételek mellett meg kell szüntetni.
126. § Ahol jogszabályban „állami költségvetés”szerepel, ezen a továbbiakban „központi költségvetés”-t kell érteni.
127. § A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) az Állami Pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 1. §-ának (1)–(2) bekezdése, a 3–6. §-a, a 7. §-ának (1)–(2) bekezdése, a 8. §-ának (1)–(2) bekezdése, a 10. §-ának (1) bekezdése, a 11. §-a, a 13–14. §-a, a 15. §-ának (1) bekezdése, a 16. §-a, a 18–19. §-a, a 25. §-ának (1) bekezdésében „a szocialista tervgazdálkodásnak a része” szövegrész, a 35–38. §-a, a 39. §-ának (1)–(2) és (5) bekezdése, a 40. §-a, a 41. §-ának (3) bekezdése, a 43. §-ának (4)–(5) bekezdése, a 44. §-a, a 47–51. §-a, a 63. §-ának a) pontja, a 64. §-ának (1) bekezdése, a 65. §-a;
a „II. fejezet” megjelölés és „Az állami költségvetés rendszere” fejezetcím, ezen belül „Az állami költségvetés”, „Az állami költségvetés bevételei és kiadásai”, „Az állami költségvetéssel kapcsolatos hatáskörök és eljárási szabályok” alcímek;
a „III. fejezet” megjelölés, „A tanácsok költségvetési gazdálkodása” fejezetcím;
a „VI. fejezet” megjelölés, az „Állami költségvetési szervek pénzgazdálkodása” fejezetcím, ezen belül „A költségvetési szervek”, „A költségvetési szervek költségvetése”, „A költségvetési szervek költségvetésének végrehajtása” alcímek;
a „VII. fejezet” megjelölés, és „A vállalkozók és egyéb szervezetek pénzügyi rendszere” fejezetcím;
a „VIII. fejezet” megjelölés és „Gazdálkodás az állami vagyonnal” fejezetcím;
a „X. fejezet” megjelölés, „A pénzügyi ellenőrzés” fejezetcím;
b) az 1984. évi 25. törvényerejű rendelet 6. §-a;
c) az Ápt. módosításáról szóló 1985. évi III. törvény;
d) az Ápt. módosításáról szóló 1987. évi IX. törvény 1–2. §-a, 5. §-a, 10. §-ának a) pontja, 11. §-a;
e) az Ápt. módosításáról szóló 1988. évi XIV. törvény 1–3. §-a, a 7. §-a, a 9. §-a;
f) a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény 6. §-ának (2) bekezdése;
g) a Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló 1990. évi CIV. törvény 35. §-a, a 36. §-ának (2), (3), (4), (6) bekezdése, 38–42. §-a, 44. §-a és a „Harmadik rész” megjelölés, illetve „A helyi önkormányzatok gazdálkodásának rendje” fejezetcím, a 46–55. §-a, az 58. §-a.
128. § A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 57. §-ának (1) bekezdése, 95. §-ának (2) bekezdése a hatályát veszti.
