Az Országgyűlés a postai tevékenység szabályozása, a postai szolgáltatások vállalkozásszerű ellátásának segítése és a szolgáltatások színvonalának emelése érdekében a következő törvényt alkotja:
1. § E törvény szabályozza a postai tevékenységek ellátását, a postai szolgáltatások végzésének feltételeit, az ezzel kapcsolatos jogokat és kötelességeket.
2. § (1) Postai küldemény
a) a levélpostai küldemény: a levél, az értéklevél, a levelezőlap, a nyomtatvány, az áruminta, a vakok írása, továbbá kizárólag a nemzetközi forgalomban – a kiscsomag;
b) a postacsomag és az értéknyilvánítással feladott postacsomag;
c) a távmásolat;
d) a postautalvány.
(2) Postai tevékenység
a) a postabélyeg, postai értékcikk kibocsátása, forgalomba hozatala, a forgalomból kivonása;
b) a postai küldeményeknek jogszabályban meghatározott feltételekkel történő felvétele, továbbítása és kézbesítése, valamint az ezekhez kapcsolódó különszolgáltatás és különleges szolgáltatás;
c) a postai úton (postai szolgáltató által) ellátott táviratfelvétel és táviratkézbesítés.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott postai tevékenység ellátása kizárólagosan állami feladat, a (2) bekezdés b) és c) pontban meghatározott tevékenységek e törvény rendelkezéseinek megfelelően koncessziós szerződés vagy engedély alapján is végezhetők.
(4) Nem tartozik a postai alapszolgáltatások körébe a címzetlen nyomtatvány küldeményforgalom, valamint a különleges postai szolgáltatás (Melléklet 16. pont).
(5) Postai szolgáltatásnak minősül a (2) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott, rendszeresen díj ellenében végzett postai tevékenység.
(6) A (2) bekezdésben felsorolt postai tevékenységeken kívül az állami postai szolgáltató a vonatkozó külön jogszabályok és szerződés alapján egyéb tevékenységet, különösen pénzforgalmi közvetítő szolgáltatást, értékcikkárusítást is elláthat, ez azonban nem ronthatja az alapellátás színvonalát.
(7) A postai küldeményekre, tevékenységekre és szolgáltatásokra vonatkozó fogalmak meghatározását a törvény melléklete tartalmazza.
3. § (1) Postabélyeget és postai értékcikket kibocsátani, azt forgalomból kivonni, valamint az alapszolgáltatás körébe tartozó [4. § (1) bekezdés] postai küldeményeket nemzetközi forgalomba átadni, átvenni és közvetíteni csak a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) által létrehozott kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet jogosult.
(2) A postabélyeg kibocsátásának részletes feltételeit – így a bélyeg leírásával, példányszámával, jellegével és árusításának időtartamával összefüggő szabályokat – a miniszter rendeletben állapítja meg.
4. § (1) A levélpostai küldemények és a postautalványok felvételét, továbbítását, kézbesítését (a továbbiakban együtt: postai alapszolgáltatás) az állam nevében a miniszter
a) az e célra alapított, az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c)] (a továbbiakban: állami postai szolgáltató), illetve
b) a tevékenység-gyakorlás jogának koncessziós pályázat elnyerése után kötött szerződés alapján létrejött koncessziós postai szolgáltató útján látja el.
(2) A postai tevékenység gyakorlásának részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
5. § (1) Postai alapszolgáltatás ellátására koncessziós szerződés köthető, ha
a) a szolgáltatás ellátásának anyagi feltételei rendezettek;
b) a szolgáltatás folyamatos, szakszerű működtetése biztonságosan megoldható;
c) a szolgáltatás fejlesztése folyamatosan biztosítható;
d) az e törvényben, illetőleg a jogszabályokban előírt minőségi követelmények teljesítését a koncessziós vállalja;
e) a szerződés megszűnése után a szolgáltatás ellátása megszervezhető.
(2) Koncessziós szerződés a postai alapszolgáltatásokra együttesen köthető, a szolgáltatásnak
a) város kivételével egy település;
b) földrajzi-gazdasági szempontból egységet képező több település;
c) egy megye;
d) több megyéből álló régió,
e) az ország
területén történő teljes körű, illetve a koncessziós szerződésben meghatározott mértékű ellátásra.
(3) Ugyanazon a területen, egy időben – figyelemmel a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 14. §-ában foglaltakra is – a szolgáltatásokat több koncessziós társaság abban az esetben láthatja el, ha az a postai alapszolgáltatás színvonalának javulását eredményezi.
(4) A koncessziós szerződés egy alkalommal az eredeti időtartamnak legfeljebb a felével újabb pályázat kiírása nélkül meghosszabbítható.
6. § (1) A postai koncessziós szerződés megkötésére irányuló pályázatot a miniszter írja ki.
(2) A pályázat értékelésére a miniszter bizottságot hoz létre és megállapítja eljárásának szabályait és azokat közzéteszi. A bizottság tagjai között nem lehet az állami posta vállalat vagy más postai szolgáltató alkalmazottja, vezetője vagy ebben a vonatkozásban érdekelt személy. A koncessziós szerződés elnyeréséről a miniszter dönt.
(3) Ha a postai koncessziós szerződés háromnál több megyét magában foglaló régióra, illetve az ország egész területére vonatkozik, a szerződés létrejöttéhez az Országgyűlés jóváhagyása szükséges.
(4) A koncessziós szerződés megkötése nem mentesít a postai tevékenység folytatásához, azaz a tényleges szakmai működés megkezdéséhez szükséges hatósági engedély beszerzésének kötelezettsége alól.
7. § (1) A pályázat kiírásának és a koncessziós szerződésnek – a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényben foglaltakon túlmenően – tartalmaznia kell
a) a koncesszió alapján átadott állami vagyontárgyak használatával és annak a szerződés megszűnése utáni visszaadásával kapcsolatos kérdéseket;
b) a koncessziós szerződés alapján létrejött vagyontárgyak tulajdoni kérdéseit;
c) a szakképesítési követelményekről és a tevékenység ellátásának tárgyi feltételeiről szóló tájékoztatást;
d) a koncessziós társaság más szolgáltatókkal való együttműködését;
e) a forgalmi és technológiai együttműködési és kölcsönös elszámolási követelményeket.
(2) A koncessziós társaság a koncesszióköteles tevékenységen kívül
a) egyéb postai tevékenységet;
b) hírlap- és könyvterjesztési szolgáltatást;
c) távíró és adatátviteli szolgáltatást;
d) nyilvános távbeszélő állomáson távbeszélőszolgáltatást;
e) pénzforgalmi közvetítő szolgáltatást;
f) pénzszállítást;
g) egyéb lakossági szolgáltatást
láthat el a külön jogszabályokban és szerződésben meghatározott feltételek szerint, ez azonban nem ronthatja az alapellátás színvonalát.
(3) A pályázat kiírásában a koncessziós tevékenység folytatásának feltételeként előírható a (2) bekezdés a), c), d), e) pontjában megjelölt tevékenységek végzése.
8. § (1) A postai szolgáltató az általa végzett szolgáltatás teljesítéséhez közreműködőt (postamester vagy más megbízott) vehet igénybe. A postamesteri tevékenységre vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
(2) A közreműködő a postai tevékenységen kívül csak olyan vállalkozásban vehet részt és olyan egyéb tevékenységet folytathat, amely a postai feladatával nem összeférhetetlen.
(3) A miniszter rendeletben meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek teljesítése esetén a közreműködő jogszabályban meghatározott „posta”, „postai” megjelölés használatára jogosult.
9. § (1) A postai alapszolgáltatásokról az ország minden településén és lakott helyén úgy kell gondoskodni, hogy a szolgáltatások minden munkanapon a forgalom által indokolt mértékben igénybe vehetők legyenek (alapellátás).
(2) A 600 főnél kisebb népességszámú települések, valamint lakott helyek alapellátását a szolgáltató állandó postai szolgáltató hellyel, vagy mozgó szolgálattal, vagy egyéb más megfelelő módon (a továbbiakban: postai szolgáltató hely) teljesíti.
A szolgáltatónak a postai alapszolgáltatások ellátását a 600 főnél nagyobb népességszámú településen állandó postai szolgáltató helyeken kell teljesíteni.
20 ezer főt meghaladó népességszámú lakosság esetén 20 ezer lakosonként legalább egy állandó postai szolgáltató helyet kell működtetni.
Alapellátás körében működtetett szolgáltató hely népességcsökkenés címén csak az önkormányzat előzetes véleményezése és a miniszter egyetértése esetén szüntethető meg.
(3) A szolgáltató a küldeményt vagy annak érkezését közlő értesítőt – a feladóval, illetve a címzettel történő eltérő megállapodás hiányában – a kézbesítőhivatalhoz történő érkezés napján kézbesíti.
(4) A miniszter a település postai alapellátásának biztosítása érdekében – ideiglenes intézkedésként – meghatározott határidőig (legfeljebb 2 évre) az arra alkalmas alapszolgáltatást végző szolgáltatót kötelezheti, hogy meghatározott településen alapellátást nyújtson. Koncessziós szolgáltató esetén ennek feltétele, hogy a pályázati kiírás és a koncessziós szerződés ezt a kötelezettséget tartalmazza.
10. § (1) A postai szolgáltatás igénybevételére az e törvényben meghatározott feltételekkel bárki jogosult.
(2) A postai szolgáltató a szolgáltatásokról, nyitvatartási idejéről és szolgálati rendjéről a lakosságot – a helyben szokásos módon – tájékoztatja.
(3) A postai küldemények továbbításával kapcsolatos alapvető követelményeket, a postai szolgáltatások kötelező személyi és tárgyi feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.
11. § (1) Rendkívüli állapot, szükséghelyzet idején, továbbá a postai szolgáltatás teljesítését megakadályozó, el nem hárítható rendkívüli körülmény esetén a Kormány, illetőleg felhatalmazása alapján a miniszter a postai szolgáltatásokat átmenetileg korlátozhatja, vagy szüneteltetheti. Ezt az intézkedést közzé kell tenni.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt esetben a postai szolgáltató ellen kártérítési vagy díjvisszatérítési követelést érvényesíteni nem lehet.
12. § (1) A postai szolgáltatás postahatósági engedély alapján végezhető.
(2) Az állami postai szolgáltató szervezet postahatósági engedély nélkül végezheti tevékenységét.
13. § (1) Postahatósági engedélyt az kaphat, aki
a) a jogszabályban előírt képesítési követelményeknek megfelel;
b) rendelkezik a szolgáltatás ellátásához szükséges tárgyi, technikai feltételekkel;
c) üzletszabályzatát, általános szerződési feltételeit stb. (a továbbiakban: üzletszabályzat) jóváhagyásra bemutatja;
d) a kormányrendeletben meghatározott esetekben felelősségbiztosítási szerződést kötött, továbbá
e) alapszolgáltatás körébe tartozó tevékenység esetében érvényes koncessziós szerződéssel rendelkezik.
(2) Az üzletszabályzatot, illetve annak módosítását a postahatósági engedélyben kell jóváhagyni. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) hagyja jóvá az állam által létrehozott gazdálkodó szervezet, valamint a koncesszió jogosultjának üzletszabályzatát.
(3) A hatósági engedély egy vagy több szolgáltatás ellátására együttesen vagy külön-külön is kiadható.
(4) A hatósági engedélyt a szolgáltatás helye szerint illetékes postai hatóság, országos, valamint háromnál több megyét magában foglaló régióra szóló koncessziós szolgáltatás esetén az országos illetékességgel rendelkező postai hatóság (együtt: postahatóság) adja ki.
(5) A szolgáltató a tevékenysége megkezdését 30 napon belül a székhelye szerint illetékes első fokú postai hatósághoz köteles bejelenteni.
14. § (1) A 13. § (4) bekezdésében említett postai hatóság a postai szolgáltatások végzését az ezt ellátó személyeknél és szervezeteknél ellenőrizheti. Ha e törvényben, a jogszabályokban, illetőleg a jóváhagyott üzletszabályzatban
foglaltaktól eltérést észlel, a szolgáltatót – határidő kitűzésével – felhívja az eltérés megszüntetésére és – eredménytelen felhívás esetén – intézkedik a hatósági engedély vagy jóváhagyás visszavonásáról.
(2) A postai hatóság az engedély visszavonásáról a cégbíróságot értesíti.
(3) Akitől a postai hatósági engedélyt az (1) bekezdés alapján visszavonták, az a jogerős visszavonó határozattól számított 3 évig újabb hatósági engedélyt nem kaphat.
15. § (1) A postai szolgáltatási szerződés alapján a szolgáltató köteles a jogszabályoknak, a szabványoknak és az üzletszabályzatnak megfelelő postai küldeményt felvenni, továbbítani és a címzett részére kézbesíteni. A szolgáltató a szerződés megkötését csak a (2)–(3) bekezdésben meghatározott esetekben tagadhatja meg.
(2) A postai szolgáltató a tevékenységi körébe tartozó szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötését köteles megtagadni, ha
a) a szerződés teljesítése jogszabályba vagy nemzetközi megállapodásba ütközik;
b) a küldemény tartalma az életet, az egészséget, a testi épséget vagy az emberi környezetet nyilvánvalóan sérti vagy veszélyezteti;
c) a feltételesen továbbítható küldeményekre vonatkozó előírásoknak a küldemény nem felel meg.
(3) Az a) és b) pontba tartozó küldemények közzétételéről a minisztérium gondoskodik. A c) pontba tartozó küldemények feladási feltételeit a miniszter rendeletben határozza meg.
(4) A szolgáltató megtagadhatja a szerződés megkötését, ha
a) a szolgáltatás teljesítését, a 11. § alapján szüneteltetik, vagy azt korlátozzák;
b) a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges forgalmi feltételek – tevékenységi körén kívül álló okból – nem állnak rendelkezésre.
(5) A külföldre szóló küldemény felvételekor a szolgáltató köteles a feladó figyelmét felhívni, ha a küldemény tartalma a címzett helye szerinti, és a kezelésben részt vevő ország jogszabálya szerint behozatali tilalom vagy korlátozás alá esik.
16. § (1) A szerződés a küldemény felvételével (átvételével) vagy a szolgáltatás elvállalásával jön létre.
(2) A küldemény felvételének minősül, annak a szolgáltató által rendszeresített levélszekrényben vagy más e célra szolgáló berendezésben való elhelyezése is.
(3) A könyvelt küldemény (az ajánlott különszolgáltatással felvett levélpostai küldemény, az értéknyilvánítással feladott levél és csomag, a távmásolat, a postautalvány, a postacsomag) felvétele a küldeménynek a szolgáltató által történt átvételével és annak írásbeli elismerésével jön létre.
(4) A levél és a postacsomag értéknyilvánítással is feladható. Az értéknyilvánítás belföldi forgalomban korlátlan, külföldi forgalomban az érdekelt ország által meghatározott – és az üzletszabályzatban közzétett – értékhatárt nem haladhatja meg.
(5) Pénzküldemény felvétele a pénznek a szolgáltató által történő átvételével és a befizetési lap azt tanúsító feladóvevény részének kiadásával jön létre. A befizetési lapnak a szolgáltatónál maradó része könyvelt küldeménynek minősül.
17. § (1) A postai szolgáltatásért járó díjat a küldemény felvételekor kell – az üzletszabályzatban foglaltak szerint – postabélyeggel vagy más igazolt módon leróni, illetőleg pénzben megfizetni. Az üzletszabályzatban meghatározott esetekben a díj a kézbesítéskor is megfizethető.
(2) Az államhatalom, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szerveinek levélpostai küldeményei hivatalos iratként az e célra rendszeresített tértivevénnyel, könyvelt küldeményként adhatók fel.
(3) A szolgáltató a postai szolgáltatási szerződés nem teljesítése esetében – ideértve a küldemény elveszését is – köteles a fizetett díjat visszatéríteni. A közönséges levélpostai küldemény díját a szolgáltató ilyen esetben sem köteles visszafizetni.
18. § (1) A felvett küldeményeket a szolgáltató köteles biztonságosan továbbítani.
(2) A továbbítás útvonalát és – a légiposta kivételével – módját a szolgáltató választja meg.
19. § (1) A postai küldeményt – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a címzettnek a feladó által megjelölt helyen (a továbbiakban: cím) kell kézbesíteni. Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban: szervezet) részére címzett küldemény átvételére a szervezet képviselője jogosult.
(2) A magánszemély címzett, illetve az (1) bekezdésben említett képviselő postai küldemények átvételére másnak is adhat meghatalmazást.
(3) A szolgáltató a magánszemély részére címzett küldeményt – ha a feladó másként nem rendelkezik – helyettes átvevőnek vagy közvetett módon a (4) bekezdésben foglaltak szerint is kézbesítheti.
(4) A szolgáltató a küldeményt a címzett magánszemély helyett az adott címen működő
a) fegyveres szerv;
b) büntetésvégrehajtási és javító intézet;
c) egészségügyi, illetőleg szociális ellátást nyújtó intézet;
d) szálloda, diák- és munkásszálló, üdülő, továbbá
e) a c)–d) pontokban felsoroltakkal jogszabály alapján egy tekintet alá eső szervezet
erre meghatalmazott átvevőjének adja át kézbesítés végett (közvetett kézbesítés).
20. § (1) A feladó által megjelölt cím helyett a küldemény a szolgáltató hivatali helyiségében is kézbesíthető, ha
a) a feladó vagy a címzett úgy rendelkezett, vagy
b) kézbesítéskor a feladó által megjelölt címen átvételre jogosult személy nem tartózkodott, vagy
c) a házhoz kézbesítést nem rendszeresítették, illetve az valamely küldeményfajtára vonatkozóan, érték és összeghatártól függően korlátozott.
(2) A nem könyvelt küldemény a megjelölt cím helyén felszerelt egyéni vagy csoportos levélszekrénybe is kézbesíthető.
(3) Ajánlott levélpostai küldemény levélszekrény útján akkor kézbesíthető, ha az első kézbesítési kísérlet eredménytelen volt, a címzett részére a küldemény érkezéséről a szolgáltató értesítést hagyott hátra és az abban megjelölt időpontban a kézbesítés ismételten sikertelen volt.
(4) A küldemények kézbesítésének részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
21. § (1) Kézbesíthetetlennek minősül az a küldemény, amelyet
a) a szolgáltatón kívül álló okból a címzettnek kézbesíteni, és a feladónak visszakézbesíteni nem lehet, vagy
b) terhelő díjat a feladó – vagy a címzett – nem fizette meg.
(2) Az (1) bekezdésben említett esetekben a szolgáltató a küldeményt a feladástól számított egy évig köteles őrizni a Polgári Törvénykönyv felelős őrzésre vonatkozó szabályai szerint.
(3) Ha a megőrzés időtartama alatt a kézbesítésre vagy a visszakézbesítésre nincs lehetőség, a szolgáltató egy év elteltével
a) a küldeményt értékesíti és az ebből származó – a díja, valamint a költségei levonásán felüli – összeget az állam javára befizeti;
b) pénzküldemény esetében az állam javára befizeti;
c) a küldeményben elhelyezett okiratot kiállítójának visszaküldi;
d) a nem értékesíthető küldeményt megsemmisíti.
22. § (1) A szolgáltató a külföldről érkező, valamint a külföldre küldött és előzetes vámeljárás alá nem vont vámköteles küldeményt vámellenőrzésre – a meghatalmazottja jelenlétében – a vámhatóság részére bemutatja.
(2) A külföldről érkező küldeményt a szolgáltató – jogszabály rendelkezése alapján, vagy a címzett kérésére – a kijelölt vámhivatalhoz továbbítja és erről a címzettet értesíti.
(3) A szolgáltató a nem vámkezelhető küldeményt – kivéve, ha a feladó vagy a vámjogszabályok másként rendelkeznek – visszairányítja a feladónak.
23. § (1) A szolgáltató a postai szolgáltatási szerződés teljesítéséért – ideértve a küldemény sérülését, tartalomhiányát és elveszését is – az e törvényben meghatározott kivételekkel a Polgári Törvénykönyv szabályai szerinti felelősséggel tartozik. Nemzetközi forgalomban a nemzetközi szerződések szabályai az irányadók.
(2) Postautalvány-szolgáltatás keretében teljesített be- és kifizetésekkel kapcsolatban a szolgáltató felelőssége az okirattal bizonyíthatóan el nem számolt összeg erejéig terjed.
(3) A szolgáltató tevékenységi körében az üzletszabályzatában, vagy külön szerződési kikötéssel a jogszabályban foglaltaknál szigorúbb felelősségi szabályokat vállalhat.
(4) A szolgáltató a postai szolgáltatási szerződésen kívül okozott kárért, valamint a szándékosan, súlyos gondatlansággal és bűncselekménnyel okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel.
24. § (1) Nem felel a szolgáltató a postai szolgáltatások körében
a) a közönséges levélpostai küldemény téves kézbesítéséből, elvesztéséből, sérüléséből vagy megsemmisüléséből eredő kárért;
b) a szolgáltatás késedelmes teljesítéséből eredő kárért, kivéve a „Gyorsan romló” különszolgáltatással feladott csomagban keletkezett értékcsökkenést;
c) ha a kárt a küldemény belső tulajdonsága, a csomagolás kívülről észre nem vehető hiányossága, vagy elégtelen címzés okozta;
d) ha a kár a szolgáltató működési körén kívül álló elháríthatatlan okból keletkezett.
(2) Közvetett kézbesítés esetén a szolgáltató felelőssége a küldemény átadásával az átvevőre száll át. Az átvevő a címzettel szemben a polgári jog általános szabályai szerint felel.
25. § (1) A szolgáltató csak a küldeményben beállott értékcsökkenést köteles megtéríteni a (2)–(5) bekezdés szerint.
(2) Kártérítési átalányt köteles a szolgáltató fizetni
a) értéknyilvánítással feladott levél és csomag elveszése, megsemmisülése esetén;
b) a biztosított ajánlott levélpostai küldemény, továbbá az ajánlott levélpostai küldemény, távmásolat és postacsomag elveszése, megsemmisülése esetén.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott küldemények esetében a kártérítési átalány összege a feladó által közölt értéknyilvánításnak felel meg. Ugyancsak ez az összege a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott küldemények sérülése miatt fizetendő kártérítés felső határának.
(4) A kártérítési átalány mértéke
a) biztosított ajánlott küldemény esetén a biztosítási díjminimum százszorosa;
b) ajánlott küldemények esetén az „Ajánlott” különszolgáltatás díjának hússzorosa;
c) a távmásolat díjának kétszerese belföldi forgalomban;
d) a postacsomag súlydíjának hússzorosa.
(5) A (2) bekezdés b) pontjában felsorolt küldemények sérülése esetén fizetendő kártérítés mértékének felső határa a (4) bekezdésben meghatározott összegnek felel meg.
26. § (1) A szolgáltatóval szembeni kártérítési igény a 23. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével, a feladástól számított 15 naptól kezdődő egy év alatt elévül.
(2) A szolgáltató a szolgáltatási díjat a kézbesítéstől számított egy éven belül követelheti.
27. § (1) A szolgáltató a postai szolgáltatási szerződés teljesítése során, vagy azzal összefüggésben tudomására jutott levéltitkot, magántitkot, üzleti és üzemi titkot köteles megtartani, valamint a személyes adatok titokban maradásáról gondoskodni.
(2) A titoktartási kötelezettség a szolgáltatót, tagját, alkalmazottját, továbbá bárkit, aki a postai szolgáltatással kapcsolatban magántitok, vagy személyes adatok birtokába jut, egyaránt terheli és megszegéséért a jogszabályok szerint felelősséggel tartozik.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség az alkalmazottat a munkaviszony, a tagot a tagsági viszony megszűnése után is terheli.
28. § (1) Titoktartási kötelezettség alapján a szolgáltató – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével –
a) a zárt postai küldeményt nem bonthatja fel,
b) a nem zárt postai küldeményeket csak a felvételhez, továbbításhoz, illetőleg kézbesítéshez szükséges adatok megállapítása érdekében és mértékben tanulmányozhatja;
c) a szolgáltatás teljesítése során tudomására jutott adatot – a küldemény feladója, címzettje, illetve átvételre jogosultja kivételével – mással nem közölheti;
d) a küldeményt tartalmának megismerése céljából másnak át nem adhatja;
e) a feladó, a címzett és az átvételre jogosult kivételével a szolgáltatás teljesítéséről másnak tájékoztatást nem adhat.
(2) A szolgáltató a zárt postai küldeményt felbonthatja, ha
a) a küldeményt a címzés hiányosságai miatt nem lehet kézbesíteni (visszakézbesíteni) és a kézbesítéshez a címzett vagy a feladó címének megismerése szükséges;
b) a küldemény csomagolása, burkolata oly mértékben sérült, hogy tartalmának megóvása érdekében ez indokolt, és felbontás nélküli átcsomagolással ez nem oldható meg.
(3) A szolgáltató a postai küldeményt a vámhatóságnak a vonatkozó külön jogszabályban meghatározott feltételekkel köteles átadni.
(4) A küldemény felbontását legalább két főből álló bizottság végzi, annak megtörténtét és a teendő intézkedéseket jegyzőkönyvben rögzíti. Ha bizottság nem működtethető, a felbontás a helyi önkormányzat képviselőjének jelenlétében történhet. A felbontás tényét a küldeményre rá kell vezetni, és ha erre lehetőség van (a feladó neve és címe ismert) a felbontásról, a felbontás okáról a feladót értesíteni kell.
(5) A postai küldemény lefoglalására, visszatartására és zár alá vételére a büntető, valamint a szabálysértési eljárás szabályai az irányadók.
(6) A különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályairól szóló 1990. évi X. törvényben foglaltak szerint – az igazságügyminiszter engedélye alapján – a szolgáltató köteles ezeknek az eszközöknek és módszereknek az alkalmazását lehetővé tenni.
29. § (1) A településrendezési és településfejlesztési tervekben a postai alapszolgáltatási célt szolgáló épületek és létesítmények elhelyezési lehetőségét biztosítani kell.
(2) Postai alapszolgáltatást ellátó létesítmények, ezek berendezéseinek és tartozékainak elhelyezése céljából a szolgáltató jogosult az ingatlan időleges használatába (Ptk. 108. §), az ingatlanra az említett célból a szolgáltató javára szolgalmi vagy más használati jog is alapítható (Ptk. 171. §).
(3) A postai alapszolgáltatás céljait szolgáló postai berendezések közterületen való elhelyezése, továbbá az azok létesítése és javítása során szükséges területhasználat közterülethasználati és a területfelhasználási díját az illetékes települési önkormányzat képviselő-testülete mérsékelheti, vagy elengedheti.
30. § (1) A Kormány jóváhagyja a postai tevékenységek, szolgáltatások fejlesztésére kidolgozott országos programokat.
(2) A miniszter
a) a postai tevékenységek fejlesztésére koncepciókat és programokat dolgoz ki;
b) a kidolgozott koncepciók, programok alapján gondoskodik ezek megvalósításának szervezeti feltételeiről;
c) gondoskodik a postai alapszolgáltatások működtetéséről, a postai alapellátás biztosításáról;
d) gondoskodik a postai tevékenységek műszaki és forgalmi egységének biztosításáról;
e) szabványosítással, műszaki előírások útján, kutatási, fejlesztési tevékenységgel gondoskodik a postai szolgáltatások színvonalának javításáról,
f) irányítja a postai államigazgatási feladatok ellátását,
g) gondoskodik a 11. §-ban meghatározott intézkedések megtételéről.
(3) A nemzetközi postai szervezetekben a miniszter látja el a Magyar Állam képviseletét, illetőleg gondoskodik a képviselet ellátásáról.
31. § (1) A postai alapszolgáltatás [4. § (1) bekezdés] működtetését szolgáltatási színvonalának fenntartását és fejlesztését – szükség esetén – állami eszközökkel is biztosítani kell.
(2) A miniszter az (1) bekezdésben foglaltak érdekében köteles rendszeresen figyelemmel kísérni a postai alapszolgáltatások ellátásának helyzetét és annak biztosítása érdekében a Kormány részére javaslatokat tenni. Az éves állami költségvetés tárgyalásakor a miniszter indokolt esetben tájékoztatja az Országgyűlést, hogy a postai alapellátás feltételei rendelkezésre állnak-e és milyen intézkedések szükségesek.
32. § (1) A postakürt jelvény használatára kizárólag a postai tevékenységre az állam által létrehozott szervezet jogosult.
(2) A postai alapszolgáltatást ellátó szervezet a dolgozói részére – a miniszter jóváhagyásával – formaruhát rendszeresíthet.
(3) A törvény hatálybalépésekor működő, az állam által postai célra létrehozott szervezetnek a postahatósághoz bejelentést tennie nem kell, azonban üzletszabályzatát a törvény hatálybalépését követő 60 napon belül be kell mutatnia jóváhagyásra.
(4) A törvény hatálybalépésével a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény hatálya alá tartozó postai tevékenységre kiadott engedély érvényét veszti. Ilyen tevékenység a továbbiakban csak pályázat kiírása és elnyerése alapján gyakorolható.
(5) A 9. § (2) bekezdésben foglalt rendelkezést a törvény hatálybalépését követő, illetve az igényfelmerüléstől számított két éven belül, folyamatosan kell végrehajtani.
33. § A törvény hatálybalépéséről és a szükséges átmeneti rendelkezések megállapításáról külön törvény rendelkezik.
E törvény alkalmazásában:
1. Postai alapszolgáltatás: a levélpostai küldemények felvétele, továbbítása, kézbesítése, továbbá a postautalványszolgálat.
2. Levél: közlést, továbbá – postai szolgáltatási szerződés alapján továbbítható – tárgyat tartalmazó, a nemzetközi előírásoknak, valamint a szabványnak megfelelő zárt postai küldemény.
3. Levelezőlap: szabványosított anyagú és méretű, közlést tartalmazó, nem zárt postai küldemény.
4. Nyomtatvány: nyomdai úton, vagy más műszaki sokszorosítási eljárással készített postai küldemény, amely nem személyes jellegű szöveget, képet vagy ábrát tartalmaz.
5. Címzetlen nyomtatvány: a feladó által megjelölt körben szétosztásra szánt, címzés nélküli nyomtatvány.
6. Áruminta: valamely áru mintapéldánya vagy annak része, amelyet az eladásra szánt áru ismertetése céljából díjtalanul ajánlanak fel.
7. Kiscsomag: külföldre feladható, vám- és devizajogszabályoknak megfelelő tartalmú levélpostai küldemény.
8. Értéknyilvánítás: a feladó által a küldemény burkolatán, illetve kísérő okiratán feltüntetett, a tartalom pénzbeni értékét kifejező összegmegjelölés.
9. Postacsomag: a nemzetközi csomagegyezménynek megfelelő dolgot tartalmazó, postai úton feladott zárt postai küldemény.
10. Távmásolat: papíron készült, írásról, ábráról, képről postai nyilvános távmásoló berendezés és távközlési hálózat útján továbbított, távirat módján kézbesített másolat.
11. Postautalvány: e célra rendszeresített nyomtatvány felhasználásával történő rendelkezés pénzösszeg továbbítására és kifizetésére.
12. Postautalványszolgálat: befizetett készpénz továbbítása és címzett részére történő kifizetése vagy telepítése.
13. Postai pénzforgalmi közvetítő szolgáltatás: bankszámla javára történő befizetés elfogadása; bankszámla terhére postai kifizetés.
14. Postai értékcikk: az állami szolgáltató által kibocsátott és forgalomba hozott – díjlerovást szolgáló – bélyeg, továbbá postai szolgáltatás árát is magában foglaló értékes nyomtatvány.
15. Különszolgáltatás:
a) ajánlott: a szolgáltató a levélpostai küldemény átvételét – a címzetlen nyomtatvány és az áruminta kivételével – írásban elismeri, kézbesítését okiratilag kimutatja;
b) biztosított ajánlott: kizárólag belföldi forgalomban feladható ajánlott küldemény, amelyet a szolgáltató a továbbítás során azonosító adataival nyilvántart, és átvételét a jogosult átvevő írásban elismeri;
c) tértivevény: a szolgáltató a könyvelt küldemény átvételét az erre szolgáló okiraton a jogosult átvevővel elismerteti, és az okiratot a feladónak visszaküldi;
d) légiposta: a szolgáltató a küldeményt – a nemzetközi szerződésekben foglalt feltételektől függően – légi úton továbbítja a címben megjelölt országba;
e) expressz: a szolgáltató a küldeményt, valamennyi más küldeményt megelőzően, soron kívül kézbesíti;
f) gyorsan romló: a feladó által ilyen tartalmúnak minősített postacsomag;
g) törékeny: a feladó nyilatkozata vagy a küldemény jellege, tartalma alapján a szolgáltató postacsomagot egyedi módon, megkülönböztetetten kezeli;
h) utánvétel: a postacsomag, az értéknyilvánítással feladott levél és csomag, valamint az ajánlott különszolgáltatással feladott levél feladójának olyan kikötése és igénye, melynek alapján a küldeményt a szolgáltató a küldeményre feljegyzett utánvételi összeg beszedése után kézbesíti, majd a beszedett összeget a küldemény feladója által kiállított bizonylattal részére visszajuttatja;
i) saját kezéhez: a feladó rendelkezése, mely szerint a címzett csak személyesen veheti át a küldeményt. A különszolgáltatás csak tértivevény különszolgáltatással együtt kérhető.
16. Különleges szolgáltatás: a 15. pont alá nem tartozó olyan postai szolgáltatás, amely végzését a szolgáltató üzletszabályzatban vállalja.
17. Csoportos levélszekrény: többlakásos lakóház kapualjában, lépcsőházában, vagy telek bejáratánál elhelyezett több, egyenként névvel megjelölt levélszekrény.
18. Támpontos csoportos kézbesítő levélszekrény: külterületen, a kézbesítési útvonalhoz igazodó központi fekvésű helyen, a szolgáltató által felszerelt – egyenként névvel megjelölt – levélszekrény.
19. Helyettes átvevő: olyan átvételre jogosult személy, aki a címzett küldeményeit meghatalmazás nélkül átveheti és jogai megegyeznek a címzettéivel.
20. Jogosult átvevő: a címzett, a meghatalmazott, valamint a helyettes átvevő.
21. Postai hálózat: a postai szolgáltatások ellátása érdekében kialakított postahivatalok és mozgószolgálatok műszaki és forgalmi kapcsolatainak összessége.
22. Postai hálózat működési egysége: a postai hálózat elemei közötti olyan összhang, mely a postaforgalom zavartalan együttműködését biztosítja.
23. Zárt postai küldemény: a tartalom jellegének, természetének és mennyiségének megfelelő burkolatba csomagolt olyan küldemény, melynek tartalmához a burkolat (csomagolás), illetve a lezárás nyilvánvaló megsértése nélkül hozzáférni nem lehet.
24. Forgalom által indokolt mérték [9. § (1) bekezdés]: ha a forgalmi bevételek legalább az üzemviteli kiadások költségét fedezik.
