1. § A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) 13. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Büntetőeljárást nem lehet indítani, és a már megindult eljárást meg kell szüntetni, vagy felmentő ítéletet kell hozni, ha)
„d) a terhelt cselekményét már jogerősen elbírálták, kivéve a perújítás és a felülvizsgálat esetét,”
2. § A Be. 29. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 171. §), közlekedési bűncselekmények (Btk. XIII. fejezet), kiskorú veszélyeztetése (Btk. 195. §), közveszélyokozás (Btk. 259. §), közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260. §), gazdálkodási kötelességeket sértő bűncselekmények (Btk. XVII. Fejezet, I. Cím), valamint pénzhamisítás (Btk. 304-306. §) esetén a Fővárosi Bíróság területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetőleg a megyei bíróság székhelyén lévő helyi bíróság jár el.”
3. § A Be. 40. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A perújítási eljárásból és a felülvizsgálati indítvány elbírálásából ki van zárva az a bíró, aki a perújítással, illetőleg a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat meghozatalában részt vett.”
4. § A Be. 108. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hatóság e törvényben meghatározott esetekben a rend fenntartása, valamint a büntetőeljárásban előírt kötelességek megtartásának biztosítása érdekében ötszáz forinttól ötvenezer forintig terjedő rendbírságot szabhat ki. A rendbírság kiszabása ellen bejelentett jogorvoslatnak halasztó hatálya van.”
5. § A Be. 120. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Bűnügyi költség)
„a) mindaz a költség, amelyet az ügyben az eljárás megindításától a büntetés végrehajtásának befejezéséig, továbbá a perújítási és a felülvizsgálati eljárás, valamint a különleges eljárások során az állam előlegezett,”
6. § (1) A Be. 276. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Perújításnak a terhelt javára helye van akkor is, ha az Alkotmánybíróság a jogerős határozattal lezárt büntetőeljárás felülvizsgálatát elrendelte.”
(2) A Be. 276. § jelenlegi (3) bekezdésének számozása (4) bekezdésre változik.
7. § A Be. 277. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 276. § (3) bekezdése alapján az ügyész köteles perújítást kezdeményezni.”
8. § A Be. XII. Fejezete helyébe a következő rendelkezések lépnek:
284. § (1) A bíróság másodfokon felülbírált jogerős ügydöntő határozata, illetőleg a másodfokú bíróság jogerős ügydöntő határozata vagy határozatának meghatározott része ellen felülvizsgálatnak van helye, ha
a) a terhelt felmentésére vagy büntetőjogi felelősségének megállapítására, kényszergyógykezelésének elrendelésére vagy az eljárás megszüntetésére a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése miatt került sor;
b) a bűncselekmény törvénysértő minősítése, vagy más anyagi jogszabálysértés miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetén nincs helye felülvizsgálatnak, ha a büntetést a törvényes minősítésnek megfelelő büntetési tétel keretei között szabták ki.
284/A. § (1) Felülvizsgálati indítvány benyújtására jogosult
I. a terhelt javára:
a) a terhelt,
b) az ügyész,
c) a védő, kivéve, ha a terhelt ezt megtiltja,
d) a fiatalkorú terhelt törvényes képviselője,
e) a kényszergyógykezelés elrendelése ellen - a terhelt hozzájárulása nélkül is - a nagykorú terhelt törvényes képviselője és házastársa,
f) a terhelt halála után egyenesági rokona, testvére, házastársa;
II. a terhelt terhére:
a) az ügyész,
b) felmentés vagy az eljárás megszüntetése esetén a magánvádló.
(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak felülvizsgálati indítványt nyújthatnak be akkor is, ha a határozat meghozatalára a 250. § II. és III. pontjában, valamint a 349/A. és a 355/A. §-ban meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott okból a felülvizsgálatnak akkor is helye van, ha a jogerős ügydöntő határozatot az elsőfokú bíróság hozta.
(4) Felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére a határozat közlésétől számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni.
(5) Minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt.
285. § (1) A felülvizsgálati indítvány a Legfelsőbb Bíróság határozathozatal céljából tartott tanácsüléséig visszavonható.
(2) A védő az általa előterjesztett felülvizsgálati indítványt csak a terhelt hozzájárulásával vonhatja vissza.
(3) A felülvizsgálati indítvány visszavonása esetén a bíróság a felülvizsgálati eljárást megszünteti.
286. § (1) A felülvizsgálati indítványt a felülvizsgálat okának és céljának megjelölésével az alapügyben eljárt elsőfokú bíróságnál kell írásban benyújtani.
(2) A bíróság a felülvizsgálati indítványt az alapügy irataival harminc napon belül felterjeszti a Legfelsőbb Bírósághoz.
287. § A felülvizsgálati indítványt a Legfelsőbb Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsa, ha pedig az a Legfelsőbb Bíróság határozata ellen irányul, a Legfelsőbb Bíróság öt hivatásos bíróból álló tanácsa bírálja el.
287/A. § (1) A tanács elnöke az indítvány előterjesztőjét az indítványnak harminc napon belüli kiegészítésére hívja fel, ha nem lehet megállapítani, hogy a határozatot miért tartja sérelmesnek, vagy ha az indítványban nem felülvizsgálati okra hivatkozott.
(2) A tanács elnöke szükség esetén az indítvány megfogalmazására ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendel ki.
(3) Ha a kirendelt ügyvéd vagy ügyvédi iroda az indítványt harminc napon belül nem, vagy hiányosan nyújtja be, rendbírsággal sújtható.
287/B. § A törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó, az azonos jogosult által ismételten előterjesztett vagy az elkésett indítványt a Legfelsőbb Bíróság elutasítja. A 287/A. § (3) bekezdését kivéve ugyanígy jár el, ha a felülvizsgálati indítványt a felhívás ellenére nem, vagy hiányosan nyújtották be.
288. § (1) Ha a felülvizsgálati indítvány elutasításának nincs helye, a tanács elnöke az indítványt az alapügy irataival együtt nyilatkozattétel végett megküldi a Legfőbb Ügyészségnek.
(2) Ha a felülvizsgálati indítványt magánvádas eljárásban hozott határozat ellen nyújtották be, a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatát csak abban az esetben kell beszerezni, ha az indítványt az ügyész nyújtotta be.
(3) Az ügyész az iratokat nyilatkozatával együtt tizenöt napon belül visszaküldi a Legfelsőbb Bíróságnak.
288/A. § (1) A tanács elnöke az ügyész nyilatkozatát a felülvizsgálati indítvány előterjesztőjének megküldi.
(2) A terhelt részére meg kell küldeni a más által benyújtott felülvizsgálati indítványt, és az arra tett ügyészi nyilatkozatot.
(3) A terhelt részére megküldött indítványt és nyilatkozatot a védőnek is meg kell küldeni.
(4) A magánvádas eljárásban hozott határozat ellen benyújtott felülvizsgálati indítványt és az ügyész nyilatkozatát a magánvádlónak is meg kell küldeni.
(5) A tanács elnöke a felülvizsgálati indítványt és az ügyész nyilatkozatát a jogosultnak azzal küldi meg, hogy a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül észrevételt tehet.
289. § (1) A felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.
(2) A Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatot a felülvizsgálati indítvány iránya szerint bírálja el, a terhelt terhére kezdeményezett felülvizsgálat esetén azonban a megtámadott határozatot a terhelt javára is megváltoztathatja.
(3) Ha az indítványt a 284. § (1) bekezdésének a) pontja alapján terjesztették elő, a b) pont alapján is, ha pedig a b) pont alapján terjesztették elő, az a) pont alapján is felül kell vizsgálni a határozatot.
(4) A Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatot 284/A. § (2) bekezdése alapján akkor is felülvizsgálja, ha a felülvizsgálatot nem ilyen okból kezdeményezték.
(5) A felülvizsgálati indítványnak nincs halasztó hatálya, az indítvány elbírálásáig azonban a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozat végrehajtását felfüggesztheti, vagy félbeszakíthatja.
289/A. § (1) A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványt ülésen bírálja el.
(2) A Legfelsőbb Bíróság tanácsülésen határoz, ha
a) a 287/B. § alapján az indítvány elutasításának van helye,
b) az indítványt a 284/A. § (2) bekezdése alapján terjesztették elő.
(3) A tanács elnöke a tanácsülésre tartozó ügyet ülésre utalhatja, ha úgy látja, hogy az indítvány csak ülésen bírálható el.
(4) Az ülést az ügyész és a védő jelenléte nélkül nem lehet megtartani.
(5) Az ülésről a terheltet, a magánvádlót, valamint a 284/A. § I. d), e) és f) pontjában felsorolt jogosultakat értesíteni kell. A fogva levő terheltet elő kell állítani.
(6) Az értesítést olyan időben kell kiadni, hogy a kézbesítése legalább nyolc nappal az ülés előtt megtörténjék. Az ülés megtartásának nem akadálya, ha az értesítést azért nem lehetett kézbesíteni, mert a címzett ismeretlen helyen tartózkodik.
290. § (1) Az ülés megnyitása után a tanács elnöke által kijelölt bíró ismerteti a felülvizsgálati indítványt, a megtámadott határozatot és az iratok tartalmából mindazt, ami a felülvizsgálati indítvány elbírálásához szükséges.
(2) Az ügy előadása után az ügyész a magánvádló, a védő, valamint a 284/A. § I. pontjában felsorolt egyéb jogosultak a felülvizsgálati indítvány keretei között felszólalhatnak. A felszólalások után válasznak van helye. A felszólalás joga utoljára a terheltet illeti.
(3) Az ülés megnyitására, elnapolására, folytonosságára, rendjének fenntartására és a határozat közlésére a VII. és a IX. Fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni.
291. § (1) A Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi, és a korábban eljárt bíróságot, illetőleg a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot új eljárásra utasítja, ha
a) a másodfokú bíróság ügydöntő határozatát a 284. § (1) bekezdésében írt anyagi jogi szabálysértéssel hozta,
b) a határozat meghozatalára a 250. § II. pontjában, valamint a 355/A. §-ban felsorolt eljárási szabálysértéssel került sor.
(2) Ha a hatályon kívül helyezés a 250. § III. pontja, illetve a 349/A. § alapján történt, az iratokat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyésznek kell megküldeni.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja esetében a Legfelsőbb Bíróság maga is hozhat a törvénynek megfelelő határozatot, ha a terhelt felmentésének, a kényszergyógykezelés mellőzésének, az eljárás megszüntetésének, illetőleg enyhébb büntetés kiszabásának van helye.
(4) Ha a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ügydöntő határozatot hatályon kívül helyezi, és a terhelt fogva van, a fogvatartás kérdésében határoz.
(5) A felülvizsgálati eljárás során hozott határozatokra az e fejezetben foglalt eltérésekkel a másodfokú eljárás szabályait kell alkalmazni.
(6) A megtámadott határozat hatályon kívül helyezése esetén a megismételt eljárásra a IX. és a X. Fejezet rendelkezései az irányadók, a 234. § (2) bekezdésében írt rendelkezések azonban nem alkalmazhatók.
(7) Ha a Legfelsőbb Bíróság az indítványnak nem ad helyt, a megtámadott határozatot hatályában fenntartja.
(8) A felmerült bűnügyi költséget a felülvizsgálati indítvány elutasítása esetén - az ügyész által kezdeményezett felülvizsgálat esetét kivéve - az indítvány előterjesztője viseli. Más esetekben a bűnügyi költséget az állam viseli.
291/A. § (1) A felülvizsgálati indítvány elintézése után a Legfelsőbb Bíróság az ügy iratait, határozatának kiadmányaival és az ülésről készült jegyzőkönyvvel együtt, visszaküldi az elsőfokú bíróságnak. Az elsőfokú bíróság gondoskodik a Legfelsőbb Bíróság határozatának kézbesítéséről.
(2) Ha a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróságot utasítja új eljárásra, az iratokat a másodfokú bíróság részére küldi meg, és a Legfelsőbb Bíróság határozatát a másodfokú bíróság kézbesíti.”
9. § A Be. a következő 378/A. §-sal egészül ki:
378/A. § A bíróság az összbüntetésbe foglalásról, illetve az összbüntetés tartamáról utólag határoz, ha erről a jogerős összbüntetési ítélet nem a törvénynek megfelelően rendelkezett.”
10. § A Be. 384. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jogerős ítélet alapján kitöltött szabadságvesztésért, szigorított javító-nevelő munkáért, illetőleg kényszergyógykezelésért a terheltnek kártalanítás jár, ha perújítás vagy felülvizsgálat folytán felmentették, enyhébb büntetésre ítélték, vagy a büntetőeljárást vádelejtés alapján megszüntették, avagy megállapították, hogy a kényszergyógykezelést törvényes ok nélkül rendelték el.”
11. § A Be. 385. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hathónapi határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen a 383. § esetében a jogerős felmentő ítéletet vagy a megszüntető határozatot, a 384. § esetében pedig a perújítás vagy a felülvizsgálat folytán hozott jogerős határozatot a terhelttel közölték.”
12. § A Be. 386. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Javító-nevelő munka esetén a terhelt munkabéréből levont összeget, továbbá a pénzbüntetés, bűnügyi költség, vagyoni előny és elkobzás alá eső érték címén befizetett összeget a terheltnek vissza kell téríteni, ha perújítás vagy felülvizsgálat folytán felmentették, illetőleg az ennek folytán hozott határozat ilyen kötelezést nem, vagy alacsonyabb mértékben tartalmaz.”
13. § (1) Ez a törvény 1993. január 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Be. 25. §-ának e) és g) pontja, valamint a 26. § (3) bekezdése a hatályát veszti.
(2) A 10., 11. és 12. § alkalmazásában e törvény hatálybalépése előtt jogerőre emelkedett határozat esetében felülvizsgálaton törvényességi óvást is érteni kell.
(3) Az e törvény hatálybalépése előtt emelt törvényességi óvás elbírálására az e törvény hatálybalépése előtt hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) Az e törvény hatálybalépése előtt benyújtott törvényességi óvás iránti kérelmet felülvizsgálati indítványnak kell tekinteni.
