Időállapot: közlönyállapot (1992.XII.18.)

1992. évi LXXII. törvény

a távközlésről * 

Az Országgyűlés a távközléssel kapcsolatos igények kielégítése, a korszerű távközlési szolgáltatások hatékony és gazdaságos fejlesztése, a vállalkozások és a verseny elősegítése céljából – a nemzetközi szabályokkal összhangban – a következő törvényt alkotja:

Bevezető rendelkezések

1. § (1) A törvény meghatározza a távközlési szolgáltatások nyújtásának módját és feltételeit, a távközlési szolgáltatásban részt vevők (szolgáltatók, üzemeltetők, tulajdonosok, igénybe vevők, előfizetők) jogait és kötelezettségeit, a távközlő hálózat tervezésének, létesítésének, üzemben tartásának, a távközlő eszközök és berendezések használatának feltételeit, a távközlés védelmére vonatkozó rendelkezéseket, valamint a távközléssel kapcsolatos állami feladatokat.

(2) A távközlésre vonatkozó fogalmak meghatározását a törvény melléklete tartalmazza.

2. § (1) Saját célú, külön célú és zártláncú távközlő hálózatot saját célú felhasználásra – az engedélyköteles rádió távközlő berendezéseket is tartalmazó, rádió távközlő hálózat kivételével – a telekhatáron belül bárki szabadon létesíthet.

(2) Saját célú, külön célú és zártláncú távközlő hálózat telekhatáron túlterjedően is létesíthető – a törvény 19. §-a (4) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott hatósági engedélyek alapján – abban az esetben, ha azt a felhasználók zárt körének kiszolgálására használják.

(3) A zártcélú távközlő hálózatokra vonatkozó szabályokat a Kormány állapítja meg.

A távközlési szolgáltatások

3. § (1) A távközlési szolgáltatások közül

a) közcélú távbeszélő szolgáltatást;

b) közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatást;

c) országos közcélú személyhívó szolgáltatást;

d) közszolgálati rádió- és televízióműsor országos és regionális szétosztását, valamint szórását

távközlés céljára alapított koncessziós társaság, valamint az állam által, vagy az állam többségi részesedésével e célra alapított – a távközlési célra alapított koncessziós társaságok részére megállapított koncessziós feltételekkel megegyezően működő – gazdálkodó szervezet (a továbbiakban együtt: távközlési szervezet) végezheti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott koncessziós körbe tartozó szolgáltatások kivételével egyéb távközlési szolgáltatást – így különösen országos közcélú kapcsolt adatátviteli szolgáltatást – hatósági szolgáltatási engedély [20. § (1) és (2) bekezdés] alapján bárki nyújthat.

4. § (1) Távközlési szolgáltatásra vonatkozó koncessziós pályázatot a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) írhat ki.

(2) A pályázat kiírásakor érvényesítenie kell

a) a távközlési szolgáltatással való ellátottság;

b) az önhibájukon kívül gazdaságtalanul működő távközlési szervezetek jövedelmezőségi viszonyai javításának
követelményét.

(3) Közcélú távbeszélő szolgáltatásra vonatkozó koncessziós pályázat kiírását – ha a távközlő hálózat fejlesztése vagy az ellátás színvonalának javítása indokolja – a települési önkormányzat is kezdeményezheti arra a primer körzetre, amely – akár részben – illetékességi területéhez tartozik. A miniszter kilencven napon belül döntést hoz a pályázat kiírásáról; a kezdeményezés elfogadását követő egy hónapon belül ki kell írnia a koncessziós pályázatot. A pályázatot kilencven napon belül kötelező kiírni, ha a primer körzetben illetékességi területtel rendelkező önkormányzatok több mint fele ezt javasolja és vállalják eredménytelen pályáztatás esetén a pályáztatás költségeinek megfizetését.

(4) A pályázat kiírása előtt a tervezett kiírási feltételekkel kapcsolatban a miniszter – közzététel útján – felhívja javaslattételre a fogyasztói és szakmai érdekképviseleteket, valamint az érintett települési önkormányzatokat.

(5) A (4) bekezdés szerinti eljárást a koncessziós szerződés módosítása (időtartamának meghosszabbítása) esetében is le kell folytatni.

(6) A pályázat értékelésére a miniszter bizottságot hoz létre. A koncessziós pályázatok kiírására és értékelésére vonatkozó eljárás részletes szabályait, a bizottság összetételére és működésére vonatkozó feltételeket – ideértve az érintett önkormányzatok képviseletének lehetővé tételét is – a miniszter rendeletben állapítja meg. Az eljárás díjáról a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendelkezik.

5. § (1) A pályázati kiírásnak és a koncessziós körbe tartozó szolgáltatásokhoz, valamint az adott területhez tartozó külön koncessziós szerződéseknek – a koncesszióról szóló, 1991. évi XVI. törvényben foglaltakon túlmenően – tartalmazniuk kell:

a) a szolgáltatás időben ütemezett forgalmi, minőségi, mennyiségi és műszaki követelményeit, a más távközlési szolgáltatóval való együttműködés feltételeit;

b) a koncessziós díjra vonatkozó feltételeket;

c) a szolgáltatási díjak megállapításának módját és módosításuk feltételeit, ha azokat nem jogszabály állapítja meg;

d) a tevékenység gyakorlásának földrajzilag meghatározott területét (az ország egész területe, megyéi, helységei, annak részei);

e) a miniszternek azt a jogát, hogy a szerződést fogyasztói érdekből, illetőleg a fejlesztési követelményekre, és az időközben vállalt nemzetközi kötelezettségére figyelemmel időszakonként felülvizsgálhassa és – a szerződésben meghatározott feltételekkel – módosíthassa;

f) mindazon jogszabályok megjelölését, amelyek a szerződés teljesítésének feltételeit meghatározzák.

(2) A létesítő határozatnak, illetőleg más alapító okiratnak megfelelően tartalmazni kell az (1) bekezdés a), c) és d) pontjában foglaltakat.

(3) A koncessziós szerződés egy alkalommal – az eredeti időtartam felével, pályázati kiírás nélkül is – meghosszabbítható.

(4) A távközlési szervezet a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységeken kívül

a) egyéb távközlési szolgáltatást;

b) híradás- és számítástechnikai termékkereskedelmet, karbantartást és javítást;

c) számítástechnikai alkalmazási szolgáltatást;

d) mérésügyi, biztonságtechnikai szolgáltatást;

e) általános műszaki fejlesztési szolgáltatást;

f) távközlési kutatást, kísérleti fejlesztést;

g) beruházás és épületfenntartás szervezést, lebonyolítást és beruházási fővállalkozást;

h) távközlési tanfolyami és egyéb rendszerű oktatást végezhet.

6. § (1) Különcélú távközlő hálózat másik távközlő hálózattal a Kormány által rendeletben megállapított feltételek szerint kapcsolható össze.

(2) A különcélú távközlő hálózat egyes részei vagy külön célú rádió távközlő hálózat szabad hozzáférési pontjai saját használatra vagy más szolgáltató részére átengedhetők.

A távközlési szolgáltatási szerződések különös szabályai
A hálózati szerződés

7. § (1) A szolgáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli, ha távközlő hálózatnak közcélú távközlő hálózattal történő összekapcsolására kap szerződéskötési ajánlatot.

(2) Nem terheli a szolgáltatót az (1) bekezdés szerinti kötelezettség, ha a szerződés megkötését

a) jogszabály tiltja, vagy

b) a miniszter által megállapított műszaki előírások nem teszik lehetővé.

(3) A hálózati szerződést írásba kell foglalni. A hálózati szolgáltatónak és az igénybe vevőnek – a Kormány által rendeletben megállapított előírások szerint – meg kell állapodniuk a távközlő hálózatok műszaki, gazdasági és forgalmi együttműködésének feltételeiben.

Előfizetői szerződés

8. § (1) Az előfizetői szerződés alapján a szolgáltató – legfeljebb harminc napon belül – a hálózatához kapcsolódó állandó vagy mozgó szolgáltatás-hozzáférési pontot létesít, amelyen az előfizető a hálózaton nyújtott távközlési szolgáltatásokat a szerződés időtartama alatt bármikor igénybe veheti.

(2) A közcélú távközlő hálózat használatára vonatkozó előfizetői szerződés megkötésére a szolgáltatót – a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – szerződéskötési kötelezettség terheli.

(3) A (2) bekezdésen alapuló szerződéskötési kötelezettség nem terheli a szolgáltatót, ha

a) az előfizetőnek a szolgáltatóval szemben a távközlési szolgáltatás igénybevételéből eredő díjtartozása van, vagy

b) a korábbi előfizetői szerződést a szolgáltató az előfizető hibájából [12. § (1), (2) és (4) bekezdés] egy éven belül mondta fel.

9. § (1) Az előfizetői szerződésnek a fogyasztók védelmével, és a szolgáltatás minőségével összefüggő feltételeit a miniszter rendeletben határozza meg.

(2) A közcélú szolgáltató általános szerződési feltételeit (a továbbiakban: üzletszabályzat) a Hírközlési Főfelügyelet hagyja jóvá.

(3) A közcélú szolgáltató a jóváhagyott üzletszabályzatát és a szolgáltatásért felszámítható díjait köteles közzétenni.

10. § (1) A közcélú előfizetői szerződés megkötésére irányuló ajánlatot írásban kell megtenni.

(2) Ha a közcélú szolgáltató az ajánlattevő számára szolgáltatás-hozzáférési pontot a szolgáltatónál felmerült okból a 8. § (1) bekezdése szerint létesíteni nem képes, az ajánlatot a Kormány által – a Távközlési Érdekegyeztető Fórummal egyeztetett – rendeletben megállapított sorolási szabályok szerint, a koncessziós szerződéssel összhangban nyilvántartásba veszi és közli, hogy mely időpontban köti meg az előfizetői szerződést.

(3) A sorolási feltételek megkerülésével kötött előfizetői szerződés semmis.

11. § (1) A közcélú távközlő hálózaton nyújtott szolgáltatásra kötött előfizetői szerződés késedelmes vagy hibás teljesítése esetében a szolgáltató az előfizető vagyonában okozott értékcsökkenésért felel.

(2) A közcélú szolgáltató köteles a szerződéskötés időpontjára vonatkozó nyilatkozattétel, vagy a szerződési ajánlat elfogadására nyitva álló határidő túllépése, továbbá a hozzáférési pont meghatározott időben történő létesítésének elmulasztása esetében kötbért fizetni. A kötbér mértéke naponta a havi előfizetési díj egyharmada.

(3) Az előfizetői szerződés – a miniszter által megállapított – műszaki előírásoktól eltérő teljesítése esetében a kötbér mértéke naponta a havi előfizetési díj egyharmada.

12. § (1) A közcélú szolgáltató az előfizetői szerződést – a (3) bekezdésben említett felszólítást követő tizenöt nap elteltével – azonnali hatállyal felmondhatja, ha az előfizető

a) a szolgáltatáshoz használt berendezést, a szolgáltató hálózatát a szerződésben foglaltaktól eltérően üzemelteti, átalakítja, vagy ahhoz jogosulatlanul más berendezést kapcsol;

b) a szolgáltatáshoz használt berendezéseinek szerződés szerint kikötött ellenőrzését akadályozza.

(2) A közcélú szolgáltató az előfizetői szerződést a (3) bekezdésben említett felszólítást követő tizenöt nap elteltével azonnali hatállyal felmondhatja, ha az előfizető

a) a szolgáltatáshoz használt berendezés hívhatóságát akadályozza;

b) a szolgáltatáshoz használt berendezéseinek forgalma a műszaki előírásokban megengedett terhelhetőséget tartósan és jelentősen meghaladja és a szolgáltató felhívása ellenére sem kéri további berendezés felszerelését;

c) a távbeszélő alközpont, adatátviteli berendezés fenntartási munkájának elvégzését akadályozza, illetőleg e berendezések műszaki előírásokban meghatározott felújításáról vagy kicseréléséről nem gondoskodik.

(3) A szolgáltató a felmondást megelőzően – legalább tizenöt napos határidővel – írásban köteles felszólítani az előfizetőt a szerződésszegés megszüntetésére.

(4) Díjfizetés elmulasztása esetében az eredménytelen fizetési felszólítást követő harminc nap elteltével a szolgáltató az előfizetői szerződést tizenöt napos felmondási idővel felmondhatja.

(5) Ha az előfizető a szolgáltató által követelt díj összegszerűségét vitatja, a szolgáltatónak kell bizonyítania, hogy a díj számlálása, továbbá megállapítása helyes volt.

(6) A közcélú előfizetői szerződésből eredő igények egy év alatt évülnek el.

13. § (1) Ha az előfizetői szerződés teljesítése átmeneti jelleggel akadályba ütközik, a szolgáltatás szünetel; erre az időre az előfizetőt díjfizetési kötelezettség nem terheli. Ilyenkor egyébként a teljesítés lehetetlenné válásának szabályait (Ptk. 312. §) kell alkalmazni.

(2) Az előfizetői szerződés teljesítése az előfizető bejelentésére is szünetel. A szünetelés részletes feltételeit az üzletszabályzat tartalmazza.

14. § (1) Közterületen, közúton, középületben, postahivatalban, kereskedelmi üzlethelyiségben lévő, illetőleg a közönség számára rendelkezésre álló, nyilvános távbeszélő állomás szolgáltatását meghatározott díj fizetésével bárki igénybe veheti.

(2) Nyilvános távbeszélő állomás létesítését bárki kezdeményezheti. A nyilvános távbeszélő állomásoknak koncessziós szerződésben meghatározott hányadát akként kell

kialakítani, hogy azokat hallássérült vagy mozgáskorlátozott személyek is használni tudják. Az élet- és vagyonbiztonság céljait szolgáló nyilvános távbeszélő állomás létesítésére vonatkozó ajánlatot a közcélú szolgáltató nem utasíthatja el, ha a megrendelő vagy az illetékes önkormányzat az állomás létesítése költségeinek megfizetését vállalja.

(3) A nyilvános távbeszélő állomást a szolgáltató köteles folyamatosan rendeltetésszerű használatra alkalmas (üzemképes) állapotban tartani.

15. § (1) A táviratszolgáltatási szerződés alapján a szolgáltató a megrendelőtől felvett üzenetet a távközlő hálózat és a postai szolgáltató igénybevételével vagy más módon továbbítja a címzetthez. A közcélú távközlési szolgáltatót a táviratszolgáltatási szerződés megkötésére vagy az abban való közreműködésre szerződéskötési kötelezettség terheli.

(2) A táviratszolgáltatási szerződés teljesítésének (ideértve a rádiótávíró-szolgáltatást is) részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

A távközlő hálózatok együttműködése

16. § Az ország távközlő hálózatainak – a 2. § (1) bekezdésében említett hálózatok kivételével, vagy ha az összekapcsolást jogszabály tiltja – egységes műszaki és jogi szabályozási feltételeket kell teljesíteniük akként, hogy – a kapcsolat létesítéséhez szükséges egységek beiktatásával – egységes hálózatként működő rendszert alkossanak.

17. § (1) A 16. §-ban meghatározott távközlő hálózatok együttműködésének biztosítására a miniszter rendeletben szabályozza az alapvető műszaki terveket, továbbá a szolgáltatások minőségi, műszaki és technológiai feltételeit. Az együttműködés feltételeire a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján – a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium hivatalos lapjában – közzétett műszaki előírások is vonatkoznak.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott műszaki előírások bevezetése és alkalmazása előtt a miniszter – létrejöttét követően – a Távközlési Mérnöki Minősítő Bizottság véleményét is kikéri.

(3) A Távközlési Mérnöki Minősítő Bizottságot a távközlési szolgáltatók, a távközlő hálózatot létesítők és a berendezést gyártók hozzák létre az illetékes miniszterek közreműködésével.

18. § (1) A távközlési szolgáltatók az ország közcélú távközlő hálózatának egysége érdekében a hálózatok létesítése, működtetése, módosítása és megszüntetése során együttműködni kötelesek. Együttműködésük kiterjed

a) a kölcsönös tájékoztatásra és a 32. § szerinti együttműködést érintő adatszolgáltatásra;

b) a működtetéshez kapcsolódó mérésekre;

c) a karbantartási rendszerek összehangolására, valamint

d) a szolgáltatási zavarok elhárítására.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettség a szolgáltatót a piacra lépő új szolgáltatóval szemben is terheli.

Hatósági engedélyek

19. § (1) A távközlés hatósági feladatait a miniszter irányítása és felügyelete alatt működő egységes államigazgatási szerv látja el, amelynek központi szerve a Hírközlési Főfelügyelet, helyi szervei a területi hírközlési felügyeletek (a továbbiakban együtt: hatóság).

(2) A hatóság feladat- és hatáskörét, továbbá illetékességét a Kormány állapítja meg.

(3) A hatóság eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A hatóság – törvényben vagy más jogszabályban, továbbá a miniszter által rendeletben meghatározott feltételek szerint –

a) engedélyezi távközlő összeköttetés, illetőleg hálózat létesítését, üzembe helyezését, a hálózat átalakítását, megszüntetését (elbontását), továbbá a 6. §-ban meghatározott hálózatok összekapcsolását, vagy más távközlő hálózatra való rákapcsolását;

b) engedélyezi távközlő berendezések forgalomba hozatalát, használatba vételét, üzemeltetését;

c) bejegyzi és folyamatosan nyilvántartja az a) és b) pontban foglaltakhoz kapcsolódó – tervezői, kivitelezői és szakértői munkát végző – személyeket, akiket, a miniszter által rendeletben meghatározott feltételek alapján feljogosított bizottság a névjegyzékbe való felvételre alkalmasnak minősített.

20. § (1) A Kormány – a 3. § (1) bekezdésében megjelölt távközlési szervezetek koncessziós szerződésben meghatározott távközlési tevékenységét kivéve – a távközlő hálózatok üzemeltetésének biztonsága, a különböző távközlő hálózatok, illetőleg szolgáltatások együttműködésének zavartalansága, továbbá az adatok védelme érdekében a távközlési szolgáltatás végzését – rendeletben meghatározott feltételek szerint – szolgáltatási engedélyhez köti.

(2) A szolgáltatási engedélyt a hatóság az (1) bekezdésben említett kormányrendelet alapján adja ki.

(3) Természeti erőforrások által korlátozott esetben a szolgáltatási engedély feltétele a nyilvánosan meghirdetett árverésen vagy sorsoláson elnyert jogosultság lehet.

21. § (1) Nem kell hatósági engedély

a) a saját célú (telekhatáron belüli) vezetékes hálózatok létesítéséhez, üzemeltetéséhez;

b) a mélyszinti bányaüzemi távközlő hálózat és berendezés létesítéséhez és üzemeltetéséhez;

c) információközlésre felhasznált vezetékes térhangosításhoz;

d) műsorszóró szolgáltatás és egyirányú űrtávközlés jeleinek vételéhez;

e) zártcélú hálózat üzemeltetéséhez;

f) a különcélú vezetékes távközlő hálózat megszüntetéséhez (elbontásához). Ebben az esetben a tulajdonost a hatósággal szemben bejelentési kötelezettség terheli.

(2) A hatóság engedélyezési eljárása során vizsgálni köteles, hogy a kérelemmel összefüggően milyen egyéb hatósági engedélyt (hozzájárulást) szükséges előzetesen beszerezni. Ennek hiányában az engedélyezési eljárás nem folytatható le.

(3) A hazai kereskedelmi forgalomba kerülő távközlő berendezés hatósági engedélyezését a forgalmazónak kell kérnie. Egyéb esetekben a távközlő berendezés hatósági engedélyezését a berendezés gyártójának vagy üzemben tartójának kell kérnie.

(4) A közcélú távközlő hálózat műszaki zavarának elhárításáig a hatóság a különcélú hálózat ideiglenes közcélú igénybevételét az üzemeltetők által előzetesen egyeztetett feltételeknek megfelelően – a közcélú távközlési szolgáltató által fizetendő térítés ellenében – határozattal elrendelheti. A határozat azonnal végrehajtható.

22. § (1) Az engedély nélkül létesített hálózat létesítőjét, illetőleg az engedély nélkül forgalomba hozott vagy üzemeltetett berendezés forgalmazóját vagy üzemeltetőjét a hatóság – jogszabályban meghatározott mértékű bírság kiszabása mellett – kötelezheti

a) az engedély nélkül létesített hálózat megszüntetésére, a berendezés forgalmazásának abbahagyására és az eredeti állapot helyreállítására, vagy

b) a hálózat fennmaradásának engedélyezésére irányuló eljárás kezdeményezésére.

(2) Szolgáltatási engedély nélkül vagy attól eltérően nyújtott távközlési szolgáltatás végzőjét a hatóság – jogszabályban meghatározott mértékű bírság kiszabása mellett – kötelezheti

a) a szolgáltatás abbahagyására, vagy

b) a szolgáltatás utólagos engedélyezésére irányuló eljárás kezdeményezésére.

(3) A 14. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettség megszegéséért a hatóság – a miniszter által rendeletben meghatározott mértékű – bírságot szabhat ki.

23. § (1) Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) tűrni köteles, hogy a hatóság erre feljogosított képviselője szakfeladatának ellátásához szükséges mértékben, illetőleg ellenőrzés céljából az ingatlan területére belépjen.

(2) A hatóság a koncessziós szerződésben, valamint a hatósági engedélyekben foglaltak megtartását, továbbá a szolgáltatás jogszabályban, szabványban, műszaki előírásban meghatározottak szerinti működésének megfelelőségét (a továbbiakban: minőségi felügyelet) folyamatosan ellenőrzi.

(3) Ha a szolgáltató a koncessziós szerződéstől vagy az engedélytől eltérően végzi a tevékenységét, illetőleg az azokban foglaltakat megszegi, a hatóság a koncessziós szerződés felbontására tehet javaslatot, vagy a szolgáltatásra vonatkozó engedélyt visszavonhatja.

Adat- és titokvédelem

24. § (1) A szolgáltatót – külön törvények alapján – adat- és titokvédelmi kötelezettség terheli.

(2) A szolgáltató az általa, vagy hálózatnak igénybevételével továbbított közlést és adatot kizárólag a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges mértékben ismerheti meg.

(3) Ha a szolgáltatónak a szolgáltatás teljesítése során közlés vagy más személyes adat jutott tudomására, azok tartalmának megismerését más részére – ide nem értve a műsorszórást és szétosztást, illetőleg külön törvényben meghatározott eseteket – nem teheti lehetővé.

(4) Azoknak a közleményeknek a vétele, tartalmának közzététele és felhasználása tilos, amelyeket – rádió távközlő hálózaton – nem a nyilvánosság számára továbbítottak.

(5) A szolgáltatónak – a helyben szokásos módon – az igénybe vevők tudomására kell hoznia adataik kezelésének feltételeit (ideértve a kezelt adatok fajtáit, tárolásuk, esetleges továbbításuk célját és időtartamát, az adatok továbbadásának biztosítását), valamint az igénybe vevő ezzel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit.

25. § (1) Az adatvédelmi és titoktartási kötelezettség a szolgáltató alkalmazottját, tagját, megbízottját a szolgáltatóval azonos módon terheli.

(2) Az adatvédelmi és titoktartási kötelezettség alóli felmentésre, illetőleg a tevékenység megszűnése után fennálló időtartamára külön törvényekben foglalt rendelkezések az irányadóak.

Ingatlanhasználati jogok

26. § (1) Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) tűrni köteles, hogy előzetes értesítés alapján

a) a közcélú távközlési szolgáltató erre felhatalmazott képviselője az ingatlan területére karbantartás és hibaelhárítás céljából belépjen;

b) a közcélú távközlési szolgáltató, ha műszaki indokok miatt az másként nem oldható meg (amelyet a hatóság nyilatkozatával igazol), az ingatlanon, épületen, létesítményen, az alatt vagy felett, illetőleg abban közcélú távközlési szolgáltatás céljára szolgáló távközlő berendezést, vezetéket, antennát (a továbbiakban együtt: távközlő eszköz) létesítsen.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában az ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A b) pontban foglalt esetben a tulajdonost ezen felül a Ptk. 108. § (2) bekezdésében meghatározott jogokat érvényesítheti. Kisajátítás esetében a kisajátítást kérőnek be kell szereznie a hatóság véleményét is.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a közcélú szolgáltató kérelmére – közérdekből – a hatóság határozatával szolgalmi vagy más használati jogot alapíthat.

(4) Az (1) bekezdésben megjelölt távközlési szervezetek képviselőit el kell látni személyük azonosítására és feladatuk igazolására szolgáló okmánnyal.

(5) A távközlési szolgáltató jogosult a folyóvizeknek, csatornáknak és természetes tavaknak, azok medrének, valamint az ország területe feletti légtérnek távközlési célú igénybevételére.

27. § Ha építmény létesítéséhez, felújításához, átalakításához vagy lebontásához az építményen vagy a hozzátartozó földrészleten levő távközlő eszköz eltávolítása vagy áthelyezése szükséges – külön jogszabályokban foglaltak figyelembevételével – azt a szolgáltatónak kell elvégeznie.

28. § (1) Település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál biztosítani kell a közcélú távközlő eszközök elhelyezésének lehetőségét is.

(2) A távközlés érdekében emelendő új magasépítmény (OÉSZ 4. számú melléklet 67. pont) csak a települési önkormányzat, Budapesten a Fővárosi Önkormányzat hozzájárulásával építhető. Ennek során fokozottan figyelembe kell venni a táj- és városképvédelem szempontjait.

A távközlés védelme

29. § (1) A távközlő eszközök működését zavaró berendezés (készülék, vezeték, jármű vagy egyéb létesítmény) üzemben tartója köteles a zavart megelőzni, vagy a keletkezett zavart megszüntetni.

(2) A hatóság – külön jogszabályban meghatározott más hatósággal együtt – a zavart okozó berendezés tulajdonosát a zavarás megszüntetésére felszólíthatja, majd ennek eredménytelensége esetében

a) a berendezés zavarszűrésére;

b) a berendezés áthelyezésére; vagy

c) a zavar más módon történő elhárítására

kötelezheti.

(3) A (2) bekezdésben foglalt intézkedések abban az esetben is alkalmazhatók, ha a zavart okozó berendezés használata jogszerű, kivéve, ha a zavar költség nélkül vagy csekély költséggel – a zavartatott eszköz megváltoztatásával is – megszüntethető.

(4) A zavar megszüntetésének költségei a zavart okozó berendezés tulajdonosát terhelik, kivéve, ha a berendezés használata jogszerű és az a zavartatott távközlő eszköz üzembe helyezését megelőzően is üzemben volt.

(5) Építési engedélyezési eljárásban – külön jogszabályban meghatározott esetekben – a hatóság véleményét be kell szerezni, amelyben a hatóságnak nyilatkoznia kell arról, hogy a létesítendő építmény a távközlés védelmének követelményeivel összhangban van.

(6) Ha a rádió távközlő eszközzel végzett távközlési szolgáltatás minősége az utóbb létesített építmény miatt romlik, az eredeti minőség visszaállításának költségei azt terhelik, aki a minőségromlást előidézte.

30. § (1) Az ingatlan tulajdonosa köteles a közcélú távközlő hálózat működésének zavartalansága érdekében az azt veszélyeztető fákat, bokrokat, ágakat, gyökereket – az erre vonatkozó külön jogszabály szerint – eltávolítani. Abban az esetben, ha az ingatlan tulajdonosa e kötelezettségének felszólítás ellenére nem tesz eleget, a közcélú szolgáltató (üzemben tartó) jogosult helyette a szükséges munkákat elvégezni.

(2) A nem közcélú távközlő hálózat üzemben tartója a hálózatának zavartalan működése érdekében szükséges – az (1) bekezdésben meghatározott – munkálatokat az ingatlan tulajdonosának érdeksérelme nélkül, saját költségére elvégezheti.

31. § A nyomvonal jellegű távközlési létesítmények más nyomvonalas létesítményekkel történő megközelítésének, illetőleg keresztezésének szabályait a miniszter – az érdekelt miniszterekkel együttesen – állapítja meg.

Adatszolgáltatás

32. § (1) Mindazokat a távközlésre vonatkozó adatokat, amelyek a koncessziós pályázat előkészítéséhez, távközlési szervezet alapításához, távközlő hálózatok tervezéséhez, az egyes szerződések megkötéséhez, azok teljesítéséhez és a zavartalan együttműködés kialakításához, illetőleg fenntartásához szükségesek, az érdekeltek kötelesek a hatóság számára átadni. Az adatszolgáltató felelős az általa szolgáltatott adatok tartalmának helyességéért.

(2) Adatokat az érdekeltek a hatóságtól kérhetnek. A hatóság az adatszolgáltatást harminc napon belül teljesíti, vagy tájékoztatja az igénylőt, hogy az esetleges akadályoztatás mely időpontig áll fenn.

(3) A hatóság – feladatai ellátáshoz – külön jogszabályban megjelölt egyéb adatok közlését is kérheti a távközlési szolgáltatótól.

(4) A miniszter – a pénzügyminiszterrel együttesen – rendeletben határozza meg az adatszolgáltatásért járó díj, illetőleg költségtérítés mértékét.

(5) A távközlési szervezetek adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséről készített értékelő adatok nyilvánosak; közzétételükről a miniszter gondoskodik.

(6) A távközlési szolgáltatást végzők és a hatóságok a kormányzati, közbiztonsági, védelmi vagy nemzetbiztonsági érdekből szükséges adatokat a Kormány által meghatározott feltételek szerint szolgáltatják.

A távközléssel kapcsolatos állami feladatok

33. § (1) E törvény alkalmazásában állami feladat:

a) a nemzeti távközléspolitika kialakítása, annak végrehajtásához szükséges feltételek megteremtése, a kormányzati, nemzetbiztonsági, közbiztonsági és védelmi igények érvényesítése, továbbá ezek megvalósításának ellenőrzése;

b) a távközlési piac szabályozása; a koncessziós szerződések összehangolása, a piacra lépők és az ott működők egyenlő esélyének a jogi szabályozás eszközrendszerével történő biztosítása;

c) a távközlési szolgáltatások igénybevételének lehetővé tétele a hallássérültek és mozgáskorlátozottak számára;

d) az állami tulajdonban lévő távközlési vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlása;

e) a távközlés hatósági feladatainak ellátása;

f) az országos távközlő hálózat műszaki és forgalmi egységét, valamint az ezek használatával szemben támasztott igények kielégítését célzó közgazdasági, műszaki szabályozás és jogalkotás, valamint hatósági eszközök biztosítása;

g) a távközlési szolgáltatást végzők és távközlő hálózatot üzemben tartók ellenőrzése;

h) a koncessziós szerződés előre nem látható, határidő előtti megszűnése, vagy a távközlési szolgáltatásban a koncessziós társaság szerződésszegése miatt szükségessé váló intézkedés megtétele;

i) részvétel a nemzetközi távközlési szervezetekben, továbbá távközlési egyezmények, megállapodások, szerződések megkötése;

j) a Távközlési Alap működtetése;

k) a Távközlési Érdekegyeztető Fórum és a Távközlési Mérnöki Minősítő Bizottság működési feltételeinek biztosítása.

(2) Az állami feladatok ellátásába be kell vonni a fogyasztók, a vállalkozók, valamint az önkormányzatok érdekképviseleteit, és biztosítani kell az érintettek számára a véleménynyilvánítás lehetőségét, elsősorban – létrejöttét követően – a Távközlési Érdekegyeztető Fórum útján.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott állami feladatokat – az e törvényben és külön jogszabályokban foglalt munkamegosztásnak megfelelően – a Kormány, a minisztériumok és a hatóságok látják el.

(4) A távközlés ágazati irányítása, továbbá a távközléssel kapcsolatos állami feladatok végrehajtásának összehangolása a miniszter feladata.

34. § A 33. § (1) bekezdésében meghatározott állami feladatok közül a Kormány hatáskörébe tartozik

a) a nemzeti távközléspolitika kialakítása, és az erről szóló javaslat Országgyűlés elé terjesztése, valamint végrehajtásának ellenőrzése;

b) a nemzeti távközléspolitika keretein belül az ország nemzetbiztonsági és védelmi igényeinek érvényesítése.

35. § (1) A miniszter e törvényben meghatározott hatáskörében

a) előterjeszti a nemzeti távközléspolitikára vonatkozó javaslatot, és elfogadása esetében gondoskodik annak végrehajtásáról;

b) ellenőrzi az állam által, az állam többségi részesedésével e célra alapított, illetőleg így működő gazdálkodó szervezetet és a közcélú távközlési szolgáltatók azonos feltételek szerinti piaci működése érdekében intézkedik, ha e szervezet tevékenysége során eltér a létesítő határozattól, illetőleg az alapító okirattól;

c) kezdeményezi a Távközlési Érdekegyeztető Fórum és a Távközlési Mérnöki Minősítő Bizottság létrejöttét, és lehetővé teszi működésüket;

d) kijelöli a távközlő gerinchálózat csomópontjait, a primer körzeteket;

e) ármegállapítási feladatainak ellátása céljából rendelkezik a szükséges adatok kimunkálásáról, nyilvántartásáról és szolgáltatásáról;

f) külön jogszabályok alapján részt vesz a távközlés nemzetbiztonsági és védelmi jellegű feladatainak végrehajtásában.

(2) Ha az állami tulajdonnal összefüggő jogok gyakorlása a távközlés ágazati irányítását érinti, az állami vagyon kezelője és a miniszter e körben szükséges intézkedéseikhez egymás előzetes egyetértését kötelesek megszerezni.

Távközlési Alap

36. § (1) A (2) bekezdésben meghatározott célokra Távközlési Alap jön létre, amelynek felhasználására és az azzal való rendelkezésre – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény megfelelő alkalmazásával, a Távközlési Érdekegyeztető Fórum és a Távközlési Mérnöki Minősítő Bizottság véleménynyilvánítása mellett – a miniszter jogosult.

(2) A Távközlési Alap

a) a 4. § (2) bekezdésében meghatározott célra;

b) a koncessziós szerződés előre nem látható, határidő előtti megszűnése vagy a koncessziós társaság szerződésszegése miatt az azonnali intézkedéshez szükséges költségek fedezetéül;

c) a Távközlési Érdekegyeztető Fórum és a Távközlési Mérnöki Minősítő Bizottság működésének finanszírozására; továbbá

d) intervenciós és fejlesztési alap képzésére

használható fel.

(3) A Távközlési Alap forrásai:

a) a központi költségvetést megillető – a távközlési szolgáltatásokra kötött koncessziós szerződésekből származó – koncessziós díj;

b) a költségvetés, állami vagy magánszervezetek, magánszemélyek által erre a célra visszterhesen vagy ellenszolgáltatás nélkül átengedett pénzeszközök;

c) a távközlés állami részesedésének privatizációjából származó, a Kormány által évente meghatározott összeg; továbbá

d) a 22. § alapján befolyt bírságok.

37. § (1) E törvény hatálybalépése előtt a távközlési szervezetek közül az állam által, az állam többségi részesedésével e célra alapított, illetőleg így működő gazdálkodó szervezet a 3. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységét koncessziós szerződés nélkül – változatlan feltételekkel – mindaddig folytatja, amíg az adott távközlési szolgáltatásra és területre vonatkozóan megkötött koncessziós szerződés szerint az ilyen távközlési szervezet – mint koncessziós társaság – vagy más koncessziós társaság a távközlési szolgáltatást megkezdi.

(2) Az (1) bekezdésben említett szervezetek által használt távközlő eszközöket – a koncessziós szerződésnek megfelelően – a távközlési szolgáltatás megkezdéséig, visszterhes szerződés keretében, a koncessziós társaság használatába kell átengedni, ha a miniszter a pályázatot azzal a feltétellel írta ki, hogy az adott szolgáltatásra és területre egy nyertes szerezhet jogosultságot (kizárólagos jogosultság).

(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni abban az esetben is, ha a koncessziós szerződés megszűnése miatt a miniszter új koncessziós szerződést köt.

38. § (1) Ha a helyi távbeszélő létesítő társaság a helyi távbeszélő szolgáltatások nyújtására műszakilag alkalmas hálózat létesítésére, a létesítés határidejére és költségeire vonatkozóan kedvezőbb feltételeket vállal mint a működő szervezet, abban az esetben a helyi távbeszélő létesítő társaság által létrehozott ilyen hálózatot a kizárólagos szolgáltatási jogosultságot szerzett társaság köteles – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – helyi közcélú távközlési szolgáltatás nyújtása céljából, ellenérték fejében használatba venni.

(2) Az (1) bekezdésben említett távközlési szervezet e kötelezettség alól abban az esetben mentesül, ha

a) a 7. § (2) bekezdése alapján nem terheli hálózati szerződés kötésére vonatkozó kötelezettség, vagy

b) az ilyen szerződéskötési ajánlatot megelőzően létrejött érvényes szerződéséből származó kötelezettségeinek nem, vagy súlyosan hátrányos következményekkel tudna csak eleget tenni.

(3) Közcélú távközlő hálózat létesítésébe (építésébe), fejlesztésébe (ideértve a szolgáltatás-hozzáférési pont és a végberendezés kapcsolatának megteremtését is) az (1) bekezdésben megjelölt igénybe vevők pénzeszközei bevonásának szabályait a miniszter – a pénzügyminiszterrel egyetértésben és a Távközlési Érdekegyeztető Fórum véleményének ismeretében – rendeletben állapítja meg.

(4) A helyi távbeszélő létesítő társaság e törvény 4. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak szerint kezdeményezheti a koncessziós pályázat kiírását.

(5) A 37. § (1) bekezdésében megjelölt távközlési szervezet, valamint a koncessziós társaság azzal a feltétellel létesíthet helyi lakossági érdekeket szolgáló közcélú hálózatot, hogy az általa létesített eszközökkel nyújtandó távközlési szolgáltatásra kizárólagos jogosultságot szerzett más szervezetnek e közcélú távbeszélő szolgáltatáshoz szükséges hálózat használatát ellenérték fejében át kell engednie. A miniszter és az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság – a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és használatáról szóló 1992. évi LIII. törvény 13. §-ának (2) bekezdése szerint – megállapodik a koncessziós pályázat kiírásának az állami vagyont érintő feltételeiről.

39. § (1) E törvény hatálybalépéséről külön törvény rendelkezik.

(2) E törvény hatálybalépése előtt alapított – a 37. § (1) bekezdésében említett – távközlési szervezet vagy jogutódja az e törvény 3. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt tevékenységet 1994. április 30. napját követően kizárólag koncessziós szerződés alapján folytathatja. A helyi távbeszélő szolgáltatás tekintetében a miniszter e határidőt megelőzően vagy azt követően is jogosult, illetőleg – a 4. § (3) bekezdése alapján – köteles a koncessziós eljárás lefolytatására.

(3) A koncessziós szerződést a miniszter – a pályázat nyertesével kötött megállapodás szerint – a nyertes által, annak saját részvételével alapított belföldi székhelyű gazdasági társaságával, a nyertes engedményező nyilatkozata alapján köti meg.

(4) Ha a 3. § (1) bekezdésének a)–d) pontja szerinti távközlési szolgáltatások frekvenciahasználat útján végezhetők, a koncessziós pályázatra és szerződésre vonatkozó feltételeket és eljárásokat – e törvény alapján – egybe lehet foglalni.

(5) A törvény hatálybalépésekor érvényes távközlési szolgáltatási szerződéseket a felek kötelesek felülvizsgálni, és azokat a hatálybalépéstől számított egy éven belül – e törvény rendelkezéseinek megfelelően – módosítani.

40. § (1) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény Mellékletének I. fejezete B. Szolgáltatások főcímű táblázatában a „406–22–01” SZTJ szám alatt felvett sorból a „Belföldi távbeszélő szolgáltatás előfizetési és beszélgetési díja, valamint a közvetlen összeköttetések díja” szövegrész helyébe a „koncesszióköteles távközlési szolgáltatások díja (előfizetési díj, beszélgetési díj, csatlakozási díj)” szövegrész lép.

(2) A miniszter – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – rendeletben megállapíthatja a beruházási hozzájárulás (belépési díj) mértékét, be- és visszafizetésének módját, felhasználásának lehetőségeit. Ha az igénybe vevő és a távközlési szolgáltató társaságot alapítanak, a távközlési szolgáltató beruházási hozzájárulásra nem jogosult.

(3) A koncesszióról szóló, 1991. évi XVI. törvény 1. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„k) távközlési szolgáltatás (közcélú távbeszélő szolgáltatás, közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás, országos közcélú személyhívó szolgáltatás, közszolgálati rádió- és televízióműsor országos és regionális szétosztása, valamint szórása és ez utóbbihoz kapcsolódó frekvenciahasználat) ide nem értve a zártláncú szolgáltatásokat.”

Melléklet a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvényhez

E törvény alkalmazásában
a távközlésre vonatkozó fogalmak

1. Alapvető műszaki tervek

Azoknak a terveknek az összessége, amelyek meghatározzák az ország egységes távközlő hálózatának felépítését, kötelező műszaki és forgalmi jellemzőit, számozási forgalomirányítását.

2. Az ország egységes távközlő hálózata

A távközlő hálózatok olyan együttműködni képes együttese, amelyben az üzembiztonsági vagy egyéb okok folytán szükségessé váló összekapcsolás és rákapcsolás az alapvető műszaki tervek megtartásával és megfelelő berendezések alkalmazásával biztosítható.

3. Bérelt vonal

Belföldi vagy nemzetközi és belföldi szolgáltatás-hozzáférési pontokat (távközlő berendezéseket) összekötő áramkörszakaszok együttese, amely csak az átviteli utakat, hozzáférési pontokat (interfész), valamint a vizsgáló hozzáférési pontokat tartalmazza, és a jelek irányítása nélkül létesít kapcsolatot.

4. Bérelt vonali szolgáltatás

Olyan távközlési szolgáltatás, amelyben a szolgáltatáshozzáférési pontokat összekötő áramkörszakaszokat a szolgáltató (üzemeltető) díj ellenében távközlési tevékenység végzése céljából más részére átengedi.

5. Csomópont

Átviteli utak kapcsolódási pontja, az összekapcsolás és rákapcsolás feltételeivel együtt, az alapvető műszaki terveknek és a szabványoknak megfelelően.

6. Helyi távbeszélő létesítő társaság

Helyi közcélú távbeszélő szolgáltatás igénybevételében érdekelt természetes és jogi személyek – ideértve a helyben illetékes települési önkormányzatot is – által e távbeszélő szolgáltatás nyújtására alkalmas közcélú távközlő hálózat létesítésére (építésére, fejlesztésére) létrehozott gazdasági társaság.

7. Különcélú (elkülönült célra létrehozott) hálózat

A más távközlő hálózatoktól fizikailag, funkcionálisan vagy felhasználási célját illetően elkülönített, külön engedéllyel rendelkező zárt felhasználói csoportot alkotó igénybe vevők által létesített és üzemeltetett távközlő hálózat, amelyeken a tagok belső távközlési forgalma bonyolódik.

8. Közcélú (közhasználat céljára létrehozott) távbeszélő hálózat

Szolgáltatás-hozzáférési pontok, átviteli utak és ezek összekapcsolását végző kapcsolóberendezések együttese, amely lehetővé teszi, hogy bárki, aki – azonos feltételek mellett – igénybe kívánja venni, egy szolgáltatás-hozzáférési pontra csatlakoztatott végberendezés használatával egy másik szolgáltatás-hozzáférési pontra csatlakoztatott végberendezés használójával beszédkapcsolatot – illetőleg ennek jellemzőivel megegyező –, egyéb információátvitelt létesítsen.

9. Közcélú távbeszélő szolgáltatás

A szolgáltató az igénybe vevők részére díj ellenében biztosítja az emberi beszéd átvitelét a közcélú távbeszélő hálózaton. A közcélú távbeszélő szolgáltatás keretében a szolgáltató nemzetközi, belföldi és helyi távbeszélő szolgáltatást nyújthat.

a) A nemzetközi távbeszélő szolgáltatás olyan koncesszióköteles távközlési tevékenység, amelyben a szolgáltató a külföldi szolgáltatás-hozzáférési ponthoz biztosít összeköttetést.

b) A belföldi (távolsági) távbeszélő szolgáltatás olyan koncesszióköteles távközlési tevékenység, amelyben a szolgáltató az igénybe vevővel kötött hálózati szerződés alapján a gerinchálózattal való összekapcsolásban vagy arra történő rákapcsolásban állapodik meg.

c) A helyi távbeszélő szolgáltatás olyan koncesszióköteles távközlési tevékenység, amelyben a szolgáltató az igénybe vevővel – a helyi hálózatban vagy primer körzetben – előfizetői szerződést köt. A helyi távbeszélő szolgáltatás nyújtására jogosult koncessziós társaságnak – értelemszerűen – hálózati szerződést kell kötnie az a) és b) pontban foglalt szolgáltatások igénybevételére is.

10. Közcélú mobil rádiótelefon-szolgáltatás

Elektromágneses jelek közvetlen egyidejű átvitele közcélú kapcsolt rádió távközlő hálózaton keresztül nagy térben szabadon mozgó igénybe vevő számára, amelyet a szolgáltató díj ellenében biztosít. A jelátvitel történhet hálózatba kapcsolt mozgó állomások között, illetőleg a mozgó állomás és a közcélú távbeszélő szolgáltatás igénybe vevője között.

11. Közcélú (közhasználatú) távközlési szolgáltatás

Közszolgáltatás, amelyet a közcélú távközlő hálózaton távközlési szervezetek látnak el, és az állam gondoskodik arról, hogy e szolgáltatást bárki – azonos feltételek mellett – igénybe vehesse. Ennek érdekében a távközlési szervezetek számára külön kötelezettségeket és jogokat állapít meg.

12. Műsorelosztás

A műsorszolgáltató által előállított jelek továbbítása kábelhálózaton vagy nem műsorszóró rádió távközlő rendszeren a műsorszolgáltató telephelyétől, illetőleg a műsorszétosztó hálózat végpontjától az arra jogosult felhasználó vevőkészülékéhez.

13. Műsorszétosztás

A műsorszolgáltató által előállított jelek kábelhálózaton – földfelszíni vagy műholdas –, nem műsorszóró rádió távközlő rendszeren történő eljuttatása a rádió, és televízióműsor-szóró adókhoz, illetőleg műsorelosztó hálózatokhoz.

14. Műsorszórás

Földfelszíni vagy műholdas rendszerrel végzett egyirányú rádiótávközlési eljárás – megfelelő vevőkészülékkel rendelkező elvileg korlátlan számú felhasználónak szánt – hangok, képek vagy egyéb természetű adások továbbítására.

15. Országos műsorszórás

Olyan műsorszórás, amelynek vételkörzetében az ország népességének legalább fele lakik.

16. Primer körzet

A közcélú távbeszélő hálózat azon részegysége, amelyen belül két szolgáltatás-hozzáférési pont közötti kapcsolat létesítése érdekében az előfizetői szerződés keretében nyújtott szolgáltatáshoz nem szükséges a gerinchálózat igénybevétele.

17. Regionális műsorszórás

Olyan műsorszórás, amelynek vételkörzetében az ország népességének legalább egyhuszada lakik.

18. Saját célú hálózat

Olyan hálózat, amely telekhatáron belül, meghatározott saját felhasználási célból épül ki – beleértve ebbe a rádiófrekvenciákat felhasználó távközlő eszközöket is –, vagy engedély alapján túlterjed ezen.

19. Személyhívó szolgáltatás

Rádiótávközlési szolgáltatás, amely meghatározott címzett üzenetek közvetítését teszi lehetővé, változó helyű előfizető számára, amelyet a közcélú távközlő hálózat végberendezéseiről lehet kezdeményezni.

20. Szolgáltatás-hozzáférési pont

Minden olyan fizikai kapcsolódási pont – a hozzáférés feltételével együtt –, amely a távközlő hálózat részét képezi, és lehetővé teszi a távközlő hálózaton való információcserét.

21. Táviratszolgáltatás

A szolgáltató a megrendelőtől távközlő hálózaton vagy postai szolgáltató közreműködésével díj ellenében felveszi a szöveges üzenetet, azt a távközlő hálózaton továbbítja, majd

a) postai szolgáltató (vagy más vállalkozó) közreműködésével,

b) távbeszélőn,

c) telexen,

d) telefaxon vagy

e) más módon

kézbesíti.

22. Távközlés

Tevékenység, melynek során bármely értelmezhető formában előállított jel, jelzés, írás, kép, hang vagy bármely természetű egyéb közlemény villamos vagy optikai úton, rádión vagy más elektromágneses rendszereket megvalósító közcélú, zártcélú, különcélú, saját célú és zárt láncú távközlő hálózatokon, illetőleg ezek kombinációján eljuttatható egy vagy több igénybe vevőhöz, felhasználóhoz.

23. Távközlő gerinchálózat

A közcélú távközlő hálózat olyan megkülönböztetett része, amely bármely távközlési jel továbbítására alkalmas, szolgáltatásait nem közvetlenül az előfizetők részére nyújtja, hanem a csomópontban meghatározott jelátviteli sebességgel történő hozzáférést biztosít hálózati szerződéssel az igénybe vevőnek. A gerinchálózat alapvető műszaki tervekben meghatározott, a primer körzetek kapcsolódó központjainál lévő hálózati szolgáltatás-hozzáférési pontokig terjed.

24. Távközlő hálózat

Egymással valósan vagy virtuálisan összekötött távközlő eszközök összessége, amelyen keresztül jel, jelzés, írás, kép, hang vagy egyéb közlemény juttatható el meghatározott szolgáltatás-hozzáférési pontok között egy vagy több útvonalon. Összekapcsolásnak minősül, ha az egymással együttműködni képes távközlő hálózatokat összekötik. Rákapcsolásnak minősül, ha a távközlő hálózathoz – távközlési szolgáltatás céljából – berendezést csatlakoztatnak.

25. Távközlési szolgáltatás

Gazdasági tevékenység, amelynek keretében a szolgáltató közcélú (koncesszióköteles) vagy versenykörbe tartozó távközlési és ezzel szervesen összefüggő egyéb, kiegészítő szolgáltatást végez díj ellenében más részére, vagy hálózatát – e célból – másnak átengedi.

26. Távközlési szolgáltató

Az a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó, amely (aki) távközlési szolgáltatás nyújtására jogosult más (szolgáltató, igénybe vevő, előfizető) részére.

27. Távközlő végberendezés

Az igénybe vevő használatában lévő eszköz, amely közvetetten vagy közvetlenül kapcsolódik a távközlő hálózat hozzáférési pontjához információ küldése, vétele vagy feldolgozása céljából. A kapcsolódás abban az esetben közvetett, ha a végberendezés és a szolgáltatás-hozzáférési pont között más egyéb berendezés is található. A végberendezés vezetéken vagy elektromágneses úton kapcsolódhat a távközlő hálózathoz.

28. Telekhatár

A távközlő eszközök építése, létesítése, fejlesztése tekintetében telekhatárnak minősül az adott ingatlant más földrészletektől elválasztó határvonal, illetőleg a 2. § tekintetében – telepszerű többszintes beépítésnél (sorházas vagy több épületből álló telepnél) a lakóutakat ide nem értve – a telep mellett elhaladó közút határa.

29. Zártcélú hálózat

Kizárólagosan kormányzati, nemzetbiztonsági, közbiztonsági és védelmi érdekeket szolgáló – rendeltetésük szerint elkülönült – távközlő hálózatok és berendezések, amelyek speciális igények kielégítését, zárt szervezet, illetőleg technika működését szolgálják. Használatuk (működtetésük) nem minősül távközlési szolgáltatásnak.

30. Zártláncú hálózat

Más hálózatoktól elkülönített távközlő hálózat, amelyen egy-egy közösség belső forgalma bonyolódik, vagy az műsorszétosztás céljára használható.