Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (1993.VIII.3.)

Tartalomjegyzék

1993. évi LXXX. törvény

a felsőoktatásról * 

PREAMBULUM

A magyar felsőoktatás első önálló törvényi szabályozásának alapját az alkotmányos emberi jogok, az európai egyetemek Magna Chartája, valamint a társadalmi és a nemzeti lét jobb feltételeinek megteremtése iránti igény alkotja.

Ennek érdekében szabályozza e törvény a felsőoktatási intézmények rendszerét, működését, autonómiáját, az állam szerepvállalását; rendelkezéseivel biztosítva a tanítás, a tanulás, a tudomány és a művészet szabadságát.

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Fejezet

A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed

a) a Magyar Köztársaság területén működő felsőoktatási intézményekre;

b) a felsőoktatási intézmények oktatóira, tudományos kutatóira és hallgatóira, valamint az oktatásban, a tudományos kutatásban, továbbá a felsőoktatási intézmények feladatainak megvalósításában közvetlenül részt vevő foglalkoztatottakra;

c) a felsőoktatási intézményben igazgatási, szervezési, pénzügyi, gazdasági, műszaki és szolgáltatási tevékenységet végző foglalkoztatottakra, valamint

d) e törvényben meghatározott esetekben a felsőoktatási intézménnyel közalkalmazotti vagy hallgatói jogviszonyban nem álló személyekre.

(2) Állami szervek részére e törvényben meghatározott hatáskörökön túlmenően a felsőoktatást érintő további jogosultságok csak törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabályban állapíthatók meg.

2. Fejezet

A felsőoktatási intézmények

2. § (1) A felsőoktatási intézmény szakmailag önálló, önkormányzattal rendelkező jogi személy, amelynek kizárólagos joga a törvény 84. §-ában meghatározott felsőfokú képzés, és a 98. §-ban megállapított felsőfokú végzettséget igazoló oklevelek kiadása.

(2) Az állami felsőoktatási intézmény állami és saját vagyonnal, valamint az állami költségvetés meghatározott részéből és más kiegészítő forrásokkal gazdálkodik.

(3) Felsőoktatási intézmények: az állami és az állam által elismert nem állami egyetemek és főiskolák.

(4) A felsőoktatási intézmények felsorolását e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

(5) Az egyetem, illetőleg a főiskola elnevezést csak az Országgyűlés által, illetve hozzájárulásával létesített, az e törvény 1. számú mellékletében felsorolt, továbbá a 110. § (1) bekezdésében foglalt felsőoktatási intézmény használhatja.

3. § (1) Egyetem abban az esetben létesíthető, illetve működhet, ha alkalmas

a) legalább két tudományágban, illetőleg képzési területen, legalább két szakon folytatott, legalább négyéves egyetemi alapképzésre és szakirányú továbbképzésre;

b) tudományos kutatásra, doktori képzésre és doktori (PhD) fokozat odaítélésére; valamint

c) habilitációs eljárás lefolytatására; továbbá, ha

d) egyetemi tanárai doktori (PhD), illetve mesterfokozattal és habilitációval rendelkeznek;

e) egyetemi docensei doktori (PhD), illetve mesterfokozattal rendelkeznek.

(2) Az egyetemnek létesítésekor időarányosan, illetve működése során folyamatosan rendelkeznie kell

a) az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásához szükséges személyi feltételekkel;

b) a képzéshez és a tudományos kutatáshoz szükséges tárgyi feltételekkel (e céloknak megfelelő épülettel, könyvtárral, laboratóriummal, kísérleti és gyakorlóhelyekkel, műszerekkel és más eszközökkel).

4. § (1) Főiskola abban az esetben létesíthető, illetve működhet, ha alkalmas

a) legalább hároméves főiskolai alapképzésre;

b) kutatási tevékenység folytatására; továbbá, ha

c) főiskolai tanárai doktori (PhD) fokozattal rendelkeznek.

(2) A 3. § (2) bekezdésben foglalt feltételeket a főiskolákra is értelemszerűen alkalmazni kell.

5. § Állami felsőoktatási intézményt az Országgyűlés létesíthet és szüntethet meg.

6. § (1) Nem állami felsőoktatási intézmény az Országgyűlés hozzájárulásával (állami elismerésével) létesíthető.

(2) A nem állami felsőoktatási intézmények létesítésekor a létesítőnek időarányosan rendelkeznie kell a 3-4. §-okban foglalt személyi és tárgyi feltételekkel, valamint a folyamatos működést biztosító gazdálkodási és pénzügyi feltételekkel.

(3) Nem állami felsőoktatási intézmény állami elismerését az Országgyűlés a 3-4. §-okban, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott feltételek meghiúsulása esetén vonhatja vissza.

(4) Az Országgyűlés nem állami felsőoktatási intézmény megszüntetéséhez, az alapító kérelmére, a (3) bekezdésben nem említett okból is hozzájárulhat.

3. Fejezet

A felsőoktatási intézmények feladatai

7. § (1) A felsőoktatási intézmények feladata

a) a felsőfokú szakemberképzés;

b) felkészítés a nemzeti és az egyetemes kultúra közvetítésével az értelmiségi létre;

c) felkészítés a tudományos ismeretek bővítésére és alkalmazására, művészeti és más alkotások, eredmények létrehozására; továbbá feladata

d) a tudományok, a művészetek és a kultúra fejlesztése.

(2) A felsőoktatási intézmények az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat az oktatás, a továbbképzés, a tudományos kutatás, a művészeti és tudományszervező tevékenység, a nemzetközi oktatási és tudományos kapcsolatok ápolása, valamint a tudományos és más szolgáltatások nyújtása, az egészséges életmód és testedzés feltételeinek biztosítása révén valósítják meg.

(3) Jogszabályokban meghatározott feltételek mellett a felsőoktatási intézmények természetbeni és pénzbeli juttatásokkal, továbbá ösztöndíjakkal és más eszközökkel segíthetik képzési és kutatási feladataik megoldását.

(4) A felsőoktatási intézmények költségtérítéses szolgáltatásként, illetőleg vállalkozási tevékenységként külső megbízók számára oktatási, kutatási, fejlesztő, szaktanácsadó, szolgáltató és egyéb feladatokat láthatnak el.

(5) A felsőoktatási intézmények feladataikat az oktatók, a tudományos kutatók, más foglalkoztatottak és a hallgatók együttműködésével valósítják meg.

(6) Egyetemen - főiskolai karon kívül is - folyhat főiskolai képzés.

(7) A felsőoktatási intézmények - az iskolarendszeren kívüli oktatás szabályai szerint - felső- és középfokú tanfolyami képzést, át- és továbbképzést folytathatnak, s ennek megfelelő bizonyítványt adhatnak ki.

(8) A felsőoktatási intézmények folytathatnak iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzést, felkészítést szakmai vizsgára, továbbá szakmai vizsgát bonyolíthatnak le. E tevékenységre a szakképzésre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. E képzésben részt vevők jogállása és képzésfinanszírozása megegyezik a szakképző iskola tanulóinak jogállásával és finanszírozásával.

8. § A felsőoktatás általános nyelve a magyar; képzés azonban bármely nemzeti és etnikai kisebbségi nyelven, és - részben vagy egészben - más nyelven is folyhat.

4. Fejezet

A felsőoktatás pénzügyi rendszere és támogatása

9. § (1) Az állami felsőoktatási intézményekben a 7. § (1)-(3) bekezdéseiben foglalt feladatok ellátásnak, a felsőoktatás fejlesztésének alapvető anyagi feltételeit az állam biztosítja. Ezeket a feladatokat az intézmények

a) központi költségvetési támogatás;

b) az államháztartás más alrendszereibe tartozó források;

c) tandíj és más hallgatói térítések, igénybe vett szolgáltatások díja;

d) az alap- és vállalkozási tevékenység bevétele;

e) adomány jellegű és más bevételek felhasználásával;

valamint

f) állami vagyon, illetőleg szerződés alapján, továbbá adományként kapott saját vagyon használatával látják el.

(2) A működés és a fejlesztés pénzügyi forrásait központi költségvetési előirányzatként, valamint elkülönített állami pénzalapokban kell megtervezni. E forrásokból történő finanszírozásra, a velük való gazdálkodásra, a felhasználásukat bemutató beszámolásra a költségvetési szervekre és az elkülönített állami pénzalapokra vonatkozó előírásokat - a jelen törvényben foglaltakra figyelemmel - kell alkalmazni.

(3) A hallgatói előirányzat a felsőoktatási intézményekben magyar állampolgárságú és - nemzetközi megállapodás vagy jogszabály alapján azzal azonos elbírálás alá eső - külföldi állampolgárságú, első alapképzésben, illetőleg szakirányú továbbképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók, továbbá az ott doktori képzésben nappali tagozaton részt vevők képesítési követelmények szerinti tanulmányi időszakára nyújtott támogatására szolgál.

(4) A hallgatók állami támogatásának előirányzatát a (3) bekezdésben megjelöltek létszáma és a költségvetési törvényben az egy főre megállapított hallgatói normatíva és a doktori képzésben részt vevők támogatási normatívája határozza meg. A hallgatói előirányzat részét képezhetik a hallgatók pénzbeli és természetbeni juttatásaira fordított egyéb állami támogatások is.

(5) A képzési előirányzat az állami felsőoktatási intézmény kiadási előirányzatának azon elkülönített része, amely az oktatási tevékenység ellátásához közvetlenül kapcsolódó, valamint az attól el nem különülő kutatási feltételekről való gondoskodást szolgálja.

(6) A képzési előirányzathoz a központi költségvetési támogatás (ezen belül a bér és más összetevői) megállapítása teljesítményarányosan, az egyes képzési szakterületek fajlagos folyó ráfordításainak értékelésével, a hallgatólétszám alapulvételével történik. A képzési célokat saját bevételek felhasználása is szolgálja.

(7) A létesítményfenntartási előirányzat az állami támogatás azon része, amely az állami felsőoktatási intézmény létesítményfenntartási, valamint - az előzőektől elkülönítetten - az intézmény felújítási költségeihez való hozzájárulás. A programfinanszírozási előirányzat az állami támogatás azon része, amely az állami felsőoktatási intézmény célprogramjaihoz és kiegészítő tevékenységeihez való hozzájárulás.

(8) A felsőoktatási intézményekben folyó, a képzést tematikusan elkülönülten megalapozó tudományos kutatások, műhelyek támogatására, továbbá a doktori képzés keretében a doktori (PhD) fokozat megszerzésére felkészítő programok feltételeinek biztosítására a kutatási és műszaki fejlesztési célú elkülönített állami pénzalapokban és az éves központi költségvetési törvényben meghatározott keretben állnak pénzeszközök - meghívásos, illetve versenypályázati formában való felhasználásra - rendelkezésre. A meghívásos pályázat meghirdetését a Felsőoktatási és Tudományos Tanáccsal kell engedélyeztetni.

(9) A felsőoktatási intézményekben folyó kutatások minisztérium, országos hatáskörű szerv által kezelt más kutatási előirányzatból is támogathatók.

(10) A fejlesztési előirányzat és a „Felzárkózás az európai felsőoktatáshoz” alap a felsőoktatási intézmények beruházási, egyes fontosabb felújítási, infrastruktúra-fejlesztési kiadásaihoz biztosított állami támogatást, valamint - az e bekezdésben említett alap tekintetében - e célra átvett pénzeszközöket, saját bevételeket tartalmazza.

10. § (1) A felsőoktatás állami támogatását a Kormány előterjesztése alapján az Országgyűlés az éves központi költségvetés Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezetében határozza meg. Az egyes címek előirányzatának megállapítása a képzési, valamint a létesítményfenntartási és programfinanszírozási előirányzatok tervezésén alapul.

(2) A hallgatói támogatások, a kutatási és a felsőoktatás-fejlesztési előirányzatok tervezése és a felhasználásáról való beszámolás is a Művelődési és a Közoktatási Minisztérium fejezet keretében történik.

(3) A felsőoktatási intézmények és feladatok költségvetési előirányzatára, tekintettel az államháztartás szerkezeti rendjére is, a Kormány a 9-10. §-ok szerinti részletezésben, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács álláspontjának meghallgatásával tesz javaslatot.

(4) A nem állami felsőoktatási intézményekben folyó képzés működési költségeire az Országgyűlés az éves központi költségvetés jóváhagyásakor meghatározza az állami hozzájárulás módját és mértékét.

5. Fejezet

A felsőoktatási intézmények együttműködése

11. § (1) A felsőoktatási intézmények feladataik körében együttműködhetnek más felsőoktatási, továbbá tudományos kutató, fejlesztő, tervező és egyéb intézményekkel, valamint gazdálkodó szervezetekkel. Az együttműködés feltételrendszerét szerződésben állapítják meg.

(2) A felsőoktatási intézmények feladataikat az állami szervek, a Magyar Tudományos Akadémia, a tudományos kutatóintézetek, továbbá más szervezetek közreműködésével és támogatásával, a nemzetközi intézményrendszer tagjaként látják el.

(3) A felsőoktatási intézmények együttműködhetnek különösen a tantervek előkészítésében, a tudományos kutatási feladatok kidolgozásában, a képzésben, a doktori képzésben és a doktori (PhD) fokozat odaítélésének elbírálásában, valamint a habilitációs eljárás lefolytatásában más felsőoktatási intézményekkel, valamint tudományos kutatóintézetekkel.

12. § (1) A felsőoktatási intézmények együttműködésük elősegítése, a felsőoktatás szerkezeti és irányítási rendjének korszerűsítése, az oktatási, a tudományos kutatási, az anyagi és szociális erőforrásaik közös hasznosításának érdekében társulásokat hozhatnak létre. A társulás jogi személy.

(2) A társulásokban a Magyar Tudományos Akadémia intézetei, a tudományos kutatóintézetek és más, a 49. §-ban meghatározott intézmények is részt vehetnek.

(3) A társulás az (1) bekezdésben meghatározott feladatokon felül - a jogszabályok keretei között - igazgatási és gazdálkodási feladatok ellátására is létrejöhet.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott együttműködés eredményeképpen létrejövő új, egységes, önálló intézményekről a 3-4. §-ok alapján az Országgyűlés külön törvényben rendelkezik.

MÁSODIK RÉSZ

A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK OKTATÓI, TUDOMÁNYOS KUTATÓI ÉS HALLGATÓI

6. Fejezet

Oktatók és tudományos kutatók

13. § (1) Egyetemen és főiskolán egyetemi, illetve főiskolai tanári, docensi, adjunktusi és tanársegédi, valamint nyelvtanári, testnevelő tanári, művésztanári és kollégiumi nevelőtanári, más oktatói, továbbá tudományos kutatói munkakörök szervezhetők.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt oktatói és tudományos kutatói munkaköröktől és elnevezésektől eltérő munkakört mind az állami, mind a nem állami felsőoktatási intézmény létesíthet.

14. § (1) Felsőoktatási intézményben oktató, illetve tudományos kutató az lehet, aki

a) egyetemi oklevéllel rendelkezik;

b) büntetlen előéletű és cselekvőképes;

c) az intézményi oktatói, tudományos kutatói vagy művészeti alkotói követelményeknek - beosztásához mérten - megfelel.

(2) Az egyetemi, illetőleg főiskolai tanársegéd, valamint az egyetemi, illetőleg főiskolai adjunktus kinevezése határozott időre - legfeljebb négy évre - szól. Az egyetemi és a főiskolai tanársegédek kinevezése egyszer, az adjunktusok kinevezése két alkalommal ismételhető meg.

(3) A felsőoktatási intézmény oktatói-kutatói követelményrendszerében határozza meg az alkalmazás, az előremenetel és a folyamatos alkalmasság követelményeit.

(4) A felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: Szabályzat) meghatározott egyes oktatói munkakörök kivételes esetben főiskolai végzettséggel is betölthetők.

15. § (1) A felsőoktatási intézményben - az intézményi tanács egyetértésével - nem magyar állampolgár is lehet oktató vagy tudományos kutató; egyetemi tanár vagy docens, illetőleg főiskolai tanár kinevezése azonban csak határozott időre szólhat.

(2) A nem magyar állampolgárságú oktatókra és tudományos kutatókra egyebekben a 14. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

16. § (1) Az állami felsőoktatási intézményekben az egyetemi tanári és egyetemi docensi, valamint a főiskolai tanári munkakörök (a továbbiakban: vezető oktatók) - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - nyilvános pályázat útján tölthetők be.

(2) Az intézményi tanács javaslatára vezetői oktatói munkakör határozott időre meghívás alapján is betölthető. Az általános követelményeket [14. §, 17. § (4) bekezdés, 18. § (2) bekezdés, 19. §] azonban a meghívott vezető oktatók tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

(3) Amennyiben az oktatói vagy tudományos kutatói munkakört pályázattal töltik be, a pályázati felhívást az intézmény vezetője bocsátja ki az e törvényben, valamint az intézményi Szabályzatban meghatározott feltételeknek megfelelően. Ha a munkakör betöltése meghívással történik, a meghívást nyilvánosságra kell hozni. A nyílt pályázatokat legalább egy hónapos határidővel kell meghirdetni.

17. § (1) Az egyetemi tanárt az intézményi tanács, nem állami egyetem esetében a fenntartó felterjesztésére, majd ennek alapján a művelődési és közoktatási miniszter javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel.

(2) Az intézményi tanács véleményezi az egyetemi tanári pályázatokat a kinevezésre való alkalmasság szempontjából. Az intézményi tanács köteles felterjeszteni az összes elfogadott, alkalmas pályázatot, amely az intézményi tanács szavazatainak többségét megkapta.

(3) Az intézményi tanács több alkalmasnak elfogadott pályázó esetében jogosult az egyetemi tanári kinevezési javaslat rangsorolásával saját jelöltet állítani.

(4) A művelődési és közoktatási miniszter megtagadja a javaslat előterjesztését, ha a kinevezési eljárás során jogszabálysértés történt. Erről, indokait is közölve, értesíti az intézményi tanácsot, és szükség esetén új pályázat kiírását kezdeményezi.

(5) Egyetemi tanárrá az nevezhető ki, aki - a 14. § (1) bekezdésében foglaltakon túl - doktori (PhD) fokozattal és habilitációval rendelkezik, oktató és tudományos, illetve művészi tevékenységével igazolta, hogy alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, továbbá, aki idegen nyelven is képes előadásra. Habilitált pályázó egyetemi tanárrá, a főiskolai tanács előterjesztése alapján, főiskolán is kinevezhető.

(6) Az egyetemi tanárt a köztársasági elnök az (1) bekezdésben meghatározott eljárás alapján a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben meghatározott esetekben felmentheti, továbbá felmenti, ha

a) elérte a hetvenedik életévét; vagy

b) a tudományos etika normáit súlyosan megsértette, vagy más okból vált méltatlanná az egyetemi tanári tisztség viselésére, s ezt fegyelmi eljárás keretében megállapították;

c) azt az egyetemi tanár maga kéri.

(7) Az egyetemi tanács a nyugdíjba vonult egyetemi tanárnak „Professor Emeritus” címet adományozhat. A címmel járó jogokról és kötelezettségekről az intézmény szabályzata, a juttatásokról kormányrendelet rendelkezik.

18. § (1) A főiskolai tanárt - a 17. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával - a művelődési és közoktatási miniszter előterjesztése alapján a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.

(2) Főiskolai tanárrá az nevezhető ki, aki - a 14. § (1) bekezdésében foglaltakon túl - doktori (PhD) fokozattal rendelkezik, oktató, tudományos vagy szakmai tevékenységével igazolta, hogy alkalmas a hallgatók, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, idegen nyelven is képes előadás tartására.

(3) A főiskolai tanár felmentésére a 17. § (5)-(6) bekezdéseiben foglaltakat megfelelő módon alkalmazni kell.

19. § Egyetemi docenssé az nevezhető ki, aki - a 14. § (1) bekezdésében foglaltakon túl - doktori (PhD) fokozattal rendelkezik, alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi és tudományos munkájának vezetésére, idegen nyelven is képes előadás tartására, és megfelelő szakmai tudományos tapasztalattal rendelkezik.

20. § (1) Az egyetemi tanács az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló habilitált személynek, valamint az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló habilitált tudományos kutatónak egyetemi magántanári címet adományozhat.

(2) Az intézményi tanács az intézménnyel munkaviszonyban nem álló személynek címzetes főiskolai tanári címet adományozhat, amennyiben doktori (PhD) fokozattal rendelkezik, és megfelel az intézmény Szabályzatában meghatározott feltételeknek.

(3) Az egyetemi magántanárnak és a címzetes főiskolai tanárnak szakterületén előadáshirdetési joga van.

(4) Az egyetemi magántanári és a címzetes főiskolai tanári cím ugyanazon okokból vonható meg, mint az egyetemi és főiskolai tanári cím, az adományozással azonos ügyrend szerint.

21. § (1) Az oktató és tudományos kutató tekintetében a kinevezés, a megbízás, a besorolás, valamint a közalkalmazotti jogviszony, illetve a munkaviszony megszüntetése során követett eljárás részletes szabályait a jogszabályok keretei között a felsőoktatási intézmény állapítja meg.

(2) Az állami felsőoktatási intézmények közalkalmazottaira a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

22. § (1) Az egyetemi tanár és a főiskolai tanár tekintetében a munkáltatói jogkört - a kinevezés és a felmentés kivételével - a felsőoktatási intézmény vezetője gyakorolja.

(2) A felsőoktatási intézmény (1) bekezdésben nem említett oktatóit és tudományos kutatóit a felsőoktatási intézmény vezetője nevezi ki, illetve menti fel. A kinevezés az oktatási szervezeti egység javaslatára, az intézményi tanács véleményére figyelemmel az intézményi Szabályzatban foglaltaknak megfelelően történik.

23. § A felsőoktatási intézmények oktatói és tudományos kutatói a szakterületekkel való kapcsolattartás érdekében a szakképzettségüknek megfelelő gyakorlati, szaktanácsadási tevékenységet is folytathatnak, a tevékenységre vonatkozó jogszabályok szerint.

24. § A felsőoktatási intézmények oktatói számára tudományos kutatások, illetve művészi alkotó tevékenység végzése, továbbá egyéni tudományos továbbképzésük elősegítése érdekében - a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározottak szerint, legfeljebb azonban egyévi időtartamra - ötévenként oktatásmentes kutatási, alkotó időszak engedélyezhető.

7. Fejezet

A habilitációs eljárás

25. § (1) A habilitáció az oktatói és az előadói képesség (a habilitás) egyetemi megítélése.

(2) A habilitációs eljárás megindítását kérheti bárki, aki

a) doktori (PhD) fokozattal rendelkezik, és

b) megfelel a 14. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott feltételeknek.

(3) A pályázó az egyetem habilitációs szabályzatában meghatározott módon ad tanúságot tudományos, szakmai tevékenységéről, továbbá a doktori (PhD) fokozat megszerzése után folytatott oktatói, gyakorlati, alkotói teljesítményéről.

(4) A pályázó előadókészségét nyilvános előadásban vagy előadásokban bizonyítja.

26. § (1) Habilitációs eljárás lefolytatására valamely tudományterületen és tudományágban az az egyetem jogosult, amely doktori képzésre és doktori (PhD) fokozat odaítélésére is jogosult.

(2) A habilitáció lefolytatására az egyetem habilitációs bizottságot hoz létre. Nagy létszámú egyetemeken a habilitációs bizottság karonként és szakonként is létrehozható.

(3) A habilitációs bizottság többségét az egyetem tanárai alkotják; a bizottságban, rajtuk kívül, az intézmény habilitált docensei és külső intézmények meghívott, doktori (PhD) fokozattal rendelkező tagjai is legalább egyharmad arányban részt vesznek. A habilitációs eljárásra a 91. § (3) bekezdését alkalmazni kell.

(4) A bizottság elnöke egyetemi tanár; a bizottság a habilitáció megadásáról tagjai többségének szavazatával dönt.

(5) A habilitációs eljárás részletes szabályait az egyetem Szabályzata állapítja meg.

8. Fejezet

Hallgatók

27. § (1) A felsőoktatási intézmény hallgatója az alapképzésben, a szakirányú továbbképzésben, valamint a doktori képzésben részt vevő személy, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi.

(2) A hallgató a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre, és az oklevél kiállításának, az elbocsátás, az intézményből való kizárás kimondásának, illetve a hallgatói névsorból való törlés napjáig tart. A hallgatói jogviszonyon alapuló, jogszabályban vagy a felsőoktatási intézmény Szabályzatában meghatározott egyes jogok és kötelezettségek azonban az említett időpontok után is megilletik, illetőleg terhelhetik a hallgatót.

28. § (1) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgató a tanulmányok folytatásához szükséges beiratkozást nem végezte el. Két év szüneteltetés után a hallgatót törlik a névsorból, hacsak nem kérte a törlés mellőzését.

(2) A hallgatói jogviszonyon alapuló egyes jogok és kötelezettségek azonban - a hallgatói jogviszony szünetelése alatt - az intézményi szabályzatban meghatározott módon megilletik a hallgatót.

29. § (1) A hallgató részére a beiratkozáskor diákigazolványt kell kiállítani. A diákigazolvány a hallgatói jogviszony fennállását tanúsító közokirat, és jogszabályban meghatározott kedvezmények igénybevételére jogosít.

(2) A diákigazolványra vonatkozó részletes szabályokat és a birtokosát megillető kedvezményeket a Kormány rendeletben határozza meg.

30. § (1) A felsőoktatási intézményeknek a 9. § (3)-(4) bekezdései szerinti hallgatóit juttatások és kedvezményes szolgáltatások illetik meg.

(2) A juttatásokra és kedvezményes szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben, a felsőoktatási intézmény pedig Szabályzatban állapítja meg.

(3) Más oktatási formában részt vevő hallgatók számára is megállapíthat a Kormány rendeletben juttatásokat, kedvezményeket.

(4) Nappali tagozatú szakirányú továbbképzésben, illetőleg doktori képzésben részt vevő hadkötelesek a művelődési és közoktatási miniszter javaslatára közérdekű szolgálathalasztásban részesíthetők.

31. § (1) A felsőfokú képzésben részt vevő hallgatók tandíjat és egyéb díjakat fizetnek.

(2) A tandíjra és az egyéb díjakra vonatkozó szabályokat

a) állami felsőoktatási intézmény esetén kormányrendelet;

b) nem állami felsőoktatási intézményben a felsőoktatási intézmény Szabályzata

állapítja meg.

(3) A felsőoktatási intézmény a (2) bekezdésben meghatározott keretek között megállapított tandíjat a képzési idő alatt Szabályzatában meghatározott módon és mértékben változtathatja meg.

(4) Az állami felsőoktatási intézmény a tandíj összegét a (2) bekezdés a) pontjában említett kormányrendelet és az ennek alapján megalkotott intézményi Szabályzat keretei között állapítja meg.

(5) Az állami felsőoktatási intézmény a tandíjmentesség, illetve tandíjkedvezmény eseteit és mértékét a kormányrendelet alapján a hallgató tanulmányi eredményének és szociális helyzetének figyelembevételével Szabályzatában határozza meg.

(6) Az állami felsőoktatási intézményekben fizetendő tandíjnak esélyegyenlőséget célzó kompenzálását

a) az (5) bekezdés szerinti tandíjmentesség, illetve tandíjkedvezmény;

b) a 9. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott hallgatói előirányzatból kormányrendelet szabályai szerint nyújtott hallgatói támogatás;

c) bankok által állami garancia mellett adható hallgatói hitel;

d) továbbá a tandíjfizetések meghatározott összegére törvényben nyújtott személyi jövedelemadó-kedvezmény biztosítja.

9. Fejezet

Az egyetemi és főiskolai oktatók, tudományos kutatók, hallgatók jogai és kötelességei

32. § (1) A felsőoktatási intézmények az oktatók, a tudományos kutatók és a hallgatók számára biztosítják az oktatás, a tudományos kutatás, a művészi alkotó tevékenység és a tanulás szabadságát.

(2) Az oktatók jogosultak, különösen

a) a tananyag meghatározására és az alkalmazott oktatási és képzési módszerek megválasztására a képesítési követelményeknek, a tantervi előírásoknak, valamint a szervezeti egységben kialakított munkamegosztásnak megfelelően;

b) a tantárgyi oktatási programok és a tananyag fejlesztésére;

c) a hallgatók tanulmányi munkájának és teljesítményének értékelésére;

d) az intézményi Szabályzatban meghatározott feltételek mellett a hallgatók megválasztására.

(3) A hallgatók tanulási szabadsága kiterjed, különösen

a) a felsőoktatási intézmény, továbbá a szak megválasztására;

b) tanulmányaik alatt az intézmény és a szak megváltoztatására;

c) más szakok, karok és felsőoktatási intézmények előadásain való részvételre;

d) az előadók megválasztására, a párhuzamosan meghirdetett előadások, gyakorlatok, szemináriumok és más foglalkozások közötti választásra, párhuzamos képzésben való részvételre a képesítési követelmények által meghatározott keretek között;

e) az oktatók munkájának véleményezésére.

33. § (1) A felsőoktatási intézmény oktatói, tudományos kutatói, tudományos kutatói jogosultak, különösen

a) tudományos célú pályázat benyújtására;

b) a munkaköri feladataikból származó tudományos kutatási feladatok mellett a maguk választotta tudományos téma kutatására;

c) találmányok szabadalmaztatására, tudományos kutatási, illetőleg művészeti eredményeik közzétételére.

(2) A felsőoktatási intézmények hallgatói az (1) bekezdésben meghatározott jogokat tanulmányaik végzése mellett értelemszerűen gyakorolhatják.

34. § (1) A felsőoktatási intézmény minden oktatójának, tudományos kutatójának, hallgatójának és más foglalkoztatottjának joga, hogy

a) javaslatot tegyen a felsőoktatási intézmény életével kapcsolatos bármely kérdésben, s ezekre érdemi választ kapjon;

b) részt vegyen - közvetlenül vagy képviselője útján az intézmény Szabályzatában rögzített módon - az érdekét érintő döntések meghozatalában és az intézmény vezető testületeiben;

c) választó és választható legyen a felsőoktatási intézményben működő testületekbe;

d) az intézmények Szabályzatát követve használja a felsőoktatási intézmény létesítményeit, eszközeit és berendezéseit.

(2) A felsőoktatási intézmény oktatói, tudományos kutatói, hallgatói és más foglalkoztatottak észrevétellel, illetőleg panasszal fordulhatnak az intézmény tanácsaihoz és vezetőihez. E beadványok elbírálása után meg kell tenni a szükséges intézkedéseket és erről tájékoztatni kell a beadvány benyújtóját.

(3) A Szabályzatban biztosítani kell, hogy az oktatókat, a tudományos kutatókat, a hallgatókat és más foglalkoztatottakat, a felsőoktatási intézményen belül működő közösséget érintő döntés ellen - a munkaügyi szabályokra is figyelemmel - az érintettek, illetőleg a jogosultak az intézményen belül jogorvoslattal élhessenek.

35. § (1) A felsőoktatási intézmény oktatójának kötelessége, hogy a Szabályzatban meghatározottak szerint, beosztásának megfelelően

a) részt vegyen az intézmény oktatómunkájában, így különösen az oktatási foglalkozások (előadások, szemináriumok, gyakorlatok stb.) vezetésében, a vizsgáztatásban;

b) folytasson tudományos munkát;

c) vegyen részt az intézményi közéletben;

d) ellássa a választás által elnyert intézményi tisztséget, mely kötelezettség alól - indokolt esetben - az intézményi tanács adhat felmentést.

(2) Az egyetemi tanárok és a habilitált egyetemi docensek kötelesek részt venni, az (1) bekezdésen túl, a doktori képzési feladatok ellátásában, a habilitációs eljárás lefolytatásában.

(3) Az egyetemi tanárok, a habilitált egyetemi docensek és a doktori (PhD) fokozattal rendelkező főiskolai tanárok kötelesek részt venni az oktatói utánpótlás képzésében és nevelésében.

36. § A hallgatóknak és az oktatóknak egyaránt kötelessége az intézmény tanulmányi és vizsgarendjének megtartása.

37. § A felsőoktatási intézmény oktatóinak, tudományos kutatóinak, hallgatóinak és más foglalkoztatottjainak is kötelessége a jogszabályok és a felsőoktatási intézmény szabályzatának megtartása a rájuk bízott vagy az általuk használt eszközök rendeltetésszerű használata és védelme, továbbá, hogy magatartásukkal - az intézményen belül és azon kívül - hozzájáruljanak a felsőoktatási intézmény jó hírnevének kialakításához, megőrzéséhez, növeléséhez.

10. Fejezet

A hallgatók fegyelmi felelőssége

38. § (1) Ha a hallgató a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi vétség miatt fegyelmi büntetésben részesíthető.

(2) Nem tekinthető fegyelmi vétségnek az olyan kötelességszegés, amelyhez a tanulmányi és vizsgaszabályzat fűz hátrányos következményeket.

39. § (1) A hallgató fegyelmi határozatban a következő fegyelmi büntetésben részesíthető:

a) megrovás;

b) a felsőoktatási intézmény fegyelmi szabályzatában meghatározottan, kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása;

c) meghatározott időre eltiltás a tanulmányok folytatásától;

d) kizárás a felsőoktatási intézményből.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott büntetés időtartama az öt hónapot nem haladhatja meg; a c) pontjában meghatározott eltiltás időtartama legfeljebb négy félévnek megfelelő oktatási időszak lehet. Fegyelmi büntetésként a szociális támogatást megvonni nem lehet.

(3) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a felsőoktatási intézménynek a fegyelmi vétségről való tudomásszerzése óta egy hónap, illetőleg a vétség elkövetése óta egy év már eltelt.

40. § (1) Fegyelmi eljárást az intézmény vezetője vagy a fegyelmi szabályzatban meghatározott más személy rendelhet el.

(2) Állami felsőoktatási intézményben a fegyelmi jogkört első fokon a felsőoktatási intézmény fegyelmi bizottsága, másodfokon a felsőoktatási intézmény vezetője vagy másodfokú fegyelmi bizottság gyakorolja.

41. § (1) Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy ellen ugyanabban az ügyben büntető eljárás folyik, annak jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni, kivéve, ha a tényállás egyébként is tisztázható.

(2) A fegyelmi eljárást - az (1) bekezdésben foglaltak kivételével - egy hónapon belül be kell fejezni.

42. § A 39. § (1) bekezdésének c) és d) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetések tekintetében hozott jogerős határozatok a bíróság előtt megtámadhatók.

43. § (1) A fegyelmi eljárás részletes szabályait, ideértve a mentesülés eseteit és a mentesítési eljárást, az intézményi fegyelmi bizottság megalakítását, a tárgyalás és a bizonyítás szabályait, a védelem biztosításának, továbbá a fegyelmi tárgyalás nyilvánosságának kérdéseit, a felsőoktatási intézmény Szabályzatban állapítja meg.

(2) A fegyelmi bizottságban a hallgatói önkormányzat szavazati jogú képviseletének mértéke legalább egyharmad.

11. Fejezet

Kártérítési (anyagi) felelősség

44. § (1) A hallgató a tanulmányai folytatásával összefüggésben a felsőoktatási intézménynek, kollégiumnak, illetőleg a gyakorlati oktatásban (szakmai gyakorlaton) való részvétel során a foglalkoztatónak jogellenesen okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.

(2) Gondatlan károkozás esetén a hallgató felelőssége korlátozott; a kártérítés összege a 9. § (4) bekezdése szerinti hallgatói normatíva kéthavi összegénél nem lehet több.

(3) Szándékos károkozás esetén a hallgató a teljes kárt köteles megtéríteni.

(4) A hallgató jegyzékkel vagy átvételi elismervénnyel - visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel - átvett dolgokban bekövetkezett hiányért, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel, teljes kártérítési felelősséggel tartozik. Mentesül a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan ok idézte elő.

45. § (1) Ha a hallgatót a tanulmányok folytatásával összefüggésben vagy a gyakorlati oktatás (szakmai gyakorlat) során kár éri, a felsőoktatási intézmény, illetőleg a 44. § (1) bekezdésében említett foglalkoztatók kötelesek a kárt megtéríteni. A felsőoktatási intézmény, illetőleg a foglalkoztató mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.

(2) Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat a felsőoktatási intézmény vagy a 44. § (1) bekezdésében említett foglalkoztató által szervezett foglalkozás (rendezvény) során bekövetkezett károkért való felelősségre is alkalmazni kell.

46. § (1) Az anyagi felelősség egyéb kérdéseiben a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(2) A jogerős kártérítési határozatok bíróság előtt megtámadhatók.

HARMADIK RÉSZ

A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS VEZETÉSE

12. Fejezet

A felsőoktatási intézmények szervezete

47. § (1) A felsőoktatási intézmények - e törvényben meghatározott keretek között - a szervezetüket maguk alakítják ki úgy, hogy az alkalmas legyen az oktatási, tudományos kutatási, művészeti és egyéb feladataik ellátására, a gazdaságos működtetésre.

(2) Az egyetem karokra, illetőleg más átfogó szervezeti egységekre tagozódik. Egyetemen főiskolai kar is működhet.

(3) A felsőoktatási intézményekben a képzés és a tudományos kutatás oktatási szervezeti egységben (tanszék, klinika, intézet stb.) folyik. A felsőoktatási intézmények szervezetében kutatóintézet, kutatócsoport is működhet.

(4) A felsőoktatási intézményhez kollégium, könyvtár, gyakorlóiskola és -óvoda, gyógyító, termelő, szolgáltató és más szervezeti egységek is tartozhatnak. A gyakorlóiskolák közoktatási és felsőoktatással összefüggő feladatokat is ellátnak.

48. § (1) Állami felsőoktatási intézményben kar létesítése és megszüntetése az Országos Akkreditációs Bizottság véleménye alapján, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács javaslatára a Kormány, az oktatási, a kutatási és más szervezeti egységek létesítése és megszüntetése a felsőoktatási intézmény hatáskörébe tartozik.

(2) Az állami felsőoktatási intézmények karainak felsorolását kormányrendelet tartalmazza.

(3) Nem állami felsőoktatási intézmény esetében kar létesítését és megszüntetését a művelődési és közoktatási miniszternek be kell jelenteni.

49. § (1) Felsőoktatási intézményhez tartozó oktatási, tudományos kutatási szervezeti egységet alapítvány, vállalat, illetőleg más szervezet vagy személy is létesíthet és támogathat. Erről az alapító és a felsőoktatási intézmény tanácsa megállapodást köt.

(2) A felsőoktatási intézmények szervezeti egységet más intézményekkel, szervezetekkel közösen is létesíthetnek, fenntarthatnak és működtethetnek.

50. § (1) A felsőoktatási intézmények feladataik teljesítéséhez igazgatási, szervezési, pénzügyi, gazdasági, műszaki és más szolgáltató szervezeti egységeket létesíthetnek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezeti egységekben foglalkoztatottak rendszeres továbbképzését biztosítani kell.

13. Fejezet

A felsőoktatási intézmények működése és vezetése

51. § (1) A felsőoktatási intézmény szervezetéről és működéséről az egyetemi, illetőleg a főiskolai tanács Szabályzatot alkot.

(2) A Szabályzat tartalmazza és meghatározza a felsőoktatási intézmény oktatási és tudományos kutatási feladatait, az intézmény oktatóinak, tudományos kutatóinak, hallgatóinak jogait és kötelességeit, az intézmény vezetésének, ezen belül az önkormányzati szervek, a testületek és a vezetők feladat- és hatáskörét, az intézményi testületekben a képviselet és a választás rendjét, az intézmény szervezeti tagozódását, a hatáskörök intézményen belüli megoszlását, az intézményhez tartozó szervezeti egységeket; a működés és más intézményekkel létesített együttműködés szabályait, az intézmény által meghatározott más feladatok ellátásának szabályait; a Szabályzatba e törvény szerint tartozó más rendelkezéseket, így különösen a gazdasági vezető más jogszabályokban meghatározott jogainak gyakorlását.

(3) A Szabályzatnak része a hallgatók felvételi és átiratkozási, tanulmányi és vizsga-, tandíj és ösztöndíj-, kollégiumi, illetőleg fegyelmi, kártérítési szabályzata, továbbá a tudományos kutatásra, a művészeti alkotó tevékenységre, egyetemeken a doktori képzésre és a doktori (PhD) fokozat megszerzésére, a habilitációs eljárásra vonatkozó szabályzat, valamint az oktatói-kutatói követelményrendszer és a Magyar Köztársaság állami ünnepeiről szóló törvényben felsorolt, illetve az intézményi ünnepek és megemlékezések rendje.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott tárgykörökről külön szabályzatokban is lehet rendelkezni.

(5) A felsőoktatási intézmény a szabályzatait megküldi a művelődési és közoktatási miniszternek.

52. § (1) Az egyetemet a rektor, a főiskolát a főigazgató (a továbbiakban együtt: az intézmény vezetője) vezeti. Munkáját helyettesek közreműködésével végzi.

(2) A felsőoktatási intézmény igazgatási szervezetének vezetője az intézmény vezetőjének alárendelt főtitkár. Az intézményi gazdasági (pénzügyi, műszaki, szolgáltatási stb.) szervezetek vezetője az intézmény vezetőjének ugyancsak alárendelt gazdasági (fő)igazgató.

(3) Ha a Szabályzat úgy rendelkezik, a gazdasági főigazgató látja el a főtitkári feladatokat is.

(4) A főtitkár és a gazdasági (fő)igazgató megbízása határozott időre is történhet; erről a felsőoktatási intézmény Szabályzata rendelkezik.

53. § (1) A felsőoktatási intézmény vezető testülete az intézményi tanács.

(2) Az intézményi tanács hatáskörébe tartozik

a) az intézményi tevékenység elveinek meghatározása, illetőleg jóváhagyása;

b) az intézmény Szabályzatának megalkotása és más szabályzatainak jóváhagyása;

c) a tantervek meghatározása, illetve jóváhagyása;

d) tudományos programok meghatározása és kutatási eredmények értékelése;

e) a rektor, illetőleg a főigazgató megbízásának kezdeményezése, és a javaslattétel;

f) az egyetemi és a főiskolai tanárok kinevezésére előterjesztés;

g) a rektorhelyettesek és a főiskolai főigazgató-helyettesek, továbbá a karok vezetői megbízásának véleményezése;

h) az oktatási, a kutatási és más szervezeti egységek vezetői megbízásának véleményezése;

i) az egyetemi és főiskolai docensek kinevezésének véleményezése;

j) a főtitkár, valamint a gazdasági (fő)igazgató megbízásának véleményezése;

k) javaslattétel karalapításra.

(3) Az intézményi tanács dönt

a) az intézményi költségvetési javaslatokról és a jóváhagyott költségvetés felhasználásáról;

b) az előző évi költségvetés teljesítéséről szóló beszámoló elfogadásáról;

c) a rendelkezésre álló vagyoni eszközök felhasználásának elveiről;

d) és értékeli a vagyonnal való gazdálkodást, az egész intézmény, különösen az oktatás és a tudományos kutatás fejlesztése tekintetében.

(4) Az intézményi tanács a (2) bekezdés c), d) és h) pontjában foglalt hatásköreit átruházhatja más testületekre.

54. § (1) Az intézményi tanács működésének szervezeti és eljárási rendjét a Szabályzat határozza meg.

(2) Az intézményi tanácsot tizenöt napon belül össze kell hívni, ha azt az intézményi tanács tagjainak egyharmada írásban kéri.

(3) Az intézményi tanács ülésének előterjesztései, jegyzőkönyvei és határozatai az intézmény oktatói, tudományos kutatói, hallgatói és más dolgozói számára nyilvánosak.

55. § (1) Az intézményi tanács tagjainak legalább egynegyedét, de legfeljebb egyharmadát a hallgatók, legalább egyharmadát a vezető oktatók (tanárok, docensek) képviselői alkotják. Az intézményi tanácsban a karok képviseletét biztosítani kell.

(2) Az intézményi tanács elnöke egyetemen a rektor, főiskolán a főigazgató; hivatalból tagjai a karok vezetői (dékán, főigazgató) és az intézmény hallgatói önkormányzatának elnöke.

(3) Az intézményi tanács összetételét az (1) és (2) bekezdésre is figyelemmel a Szabályzat állapítja meg és biztosítja az intézményi tanácsban más oktatók és foglalkoztatottak képviseletét is. Az intézményi tanács tagjainak számát úgy kell megállapítani, hogy az szakszerűen és hatékonyan működhessék.

(4) Az intézményi tanácsnak vannak állandó - és lehetnek alkalmanként meghívott - tagjai is. Az állandó meghívottak az intézményi adminisztráció és a képzésben érdekelt külső szervek, szervezetek képviselői.

(5) Az intézményi tanács tagjait három évre választják: tagságuk újraválasztással egy ízben további három évre megismételhető. Hallgatók legfeljebb két évre választhatók.

56. § (1) A rektort az egyetemi tanárok közül az intézményi tanács - nem állami felsőoktatási intézmény esetén a fenntartó - felterjesztésére, majd ennek alapján a művelődési és közoktatási miniszter javaslatára, a köztársasági elnök bízza meg, illetve menti fel.

(2) A főiskolai főigazgatót az egyetemi tanárok és főiskolai tanárok közül a főiskolai tanács - nem állami felsőoktatási intézmény esetén a fenntartó - felterjesztésére, majd ennek alapján a művelődési és közoktatási miniszter javaslatára a miniszterelnök - a 73. § b) pontja szerint - bízza meg, menti fel, illetve erősíti meg.

(3) Az állami felsőoktatási intézmények esetében az intézményi tanács azt a személyt terjeszti fel, aki a szavazatoknak több mint a felét megkapta.

(4) Az intézmény vezetője az intézményben teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott - és a 110. § hatálya alá eső intézményeket kivéve - magyar állampolgárságú oktató lehet.

(5) A rektor, illetőleg a főigazgató megbízása legfeljebb három évig tarthat. Ez egy alkalommal - e törvény hatálybalépése előtti megbízást is beszámítva - legfeljebb további három évig terjedő időtartamra egy ízben megismételhető, amelyhez az intézményi tanács minősített szavazással támogatott javaslata szükséges.

(6) A rektor és a főiskolai főigazgató tekintetében a munkáltatói jogkört - a megbízás és a felmentés kivételével - a művelődési és közoktatási miniszter gyakorolja. A munkáltatói jogkörök részben vagy egészben az intézményre átruházhatók.

57. § (1) Az intézmény vezetője az intézmény törvényes képviselője. Feladat- és hatáskörét a (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel az intézményi tanács a Szabályzatban határozza meg.

(2) Az intézmény vezetőjének feladat- és hatáskörébe tartozik, különösen

a) az intézményben folyó képzési és tudományos kutatási, művészeti, igazgatási és gazdasági tevékenység irányítása;

b) a személyzeti munka irányítása és a munkáltatói, illetőleg a kiadmányozási jogkör gyakorlása;

c) az intézmény rendelkezésére álló költségvetési előirányzatok, vagyon és más források feletti - jogszabályok szerinti - rendelkezés;

d) a kiadói és a terjesztői jogkör gyakorlása.

(3) Az intézmény vezetőjének a hatásköreit a Szabályzat a dékánra, a gazdasági (fő)igazgatóra, a főtitkárra, illetőleg más személyre átruházhatja.

58. § (1) Az intézmény vezetőjének feladatai ellátása és hatáskörének gyakorlása során általános utasítási, illetőleg intézkedési joga van; nem utasíthatja azonban sem az intézményi tanácsot, sem az intézményben működő más tanácsokat, ideértve a hallgatói önkormányzatot, illetőleg az intézményben működő érdekképviseleti szervezeteket is.

(2) Az intézmény vezetője - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - megsemmisíthet minden olyan döntést, határozatot, intézkedést, amely jogszabályt sért. Akire a döntés sérelmes rendelkezést tartalmaz, az intézményi tanácshoz fellebbezhet.

(3) Az intézmény vezetője az intézményi tanács, az intézményi tanács pedig az intézmény vezetője jogszabálysértő döntéseinek megsemmisítése érdekében előterjesztéssel fordulhat a művelődési és közoktatási miniszterhez.

59. § Szabályzattal az intézményi és kari igazgatási, oktatási, tudományos, szervezési és más feladatok ellátására külön testületek (bizottságok, tanácsok, kollégiumok) létesíthetők a vezető oktatók, más oktatók, tudományos kutatók, a hallgatók és más dolgozók köréből. E testületekre a Szabályzatban az intézményi tanács, illetőleg a kari tanács egyes jogait átruházhatja, kivéve azokat, amelyek kizárólag az intézményi tanács, a rektor, a főiskolai főigazgató, a kari tanács vagy a dékán hatáskörébe tartoznak. A testületek megalakítását, feladatkörét, működését a Szabályzat határozza meg.

14. Fejezet

A karok és az oktatási szervezeti egységek működése

60. § Az egyetemi és főiskolai kar szervezetének és működésének szabályait a Szabályzat, illetőleg külön kari szabályzat állapítja meg. A kari szabályzatra e törvény 54-55. §-aira is figyelemmel az 51. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

61. § (1) Az egyetemen szervezett egyetemi kart a dékán, az egyetemen szervezett főiskolai kart a főigazgató vezeti.

(2) A kar vezető testülete a kari tanács. A kari tanács véleményt nyilvánít, javaslatot tesz mindazokban az ügyekben, amelyek a kart érintik, és amelyek az intézményi tanács, valamint az intézmény vezetője feladat- és hatáskörébe tartoznak, és dönt a rábízott ügyekben.

(3) A kart a dékán, illetve a főigazgató képviseli. Feladatkörének meghatározásánál az 57. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4) A dékánt, illetve a főigazgatót a kari tanács választja és az intézmény vezetője bízza meg; megbízása - e törvény hatálybalépése előtti időt is beszámítva - három évig tarthat, amely egy alkalommal megismételhető.

62. § (1) A kari tanács összetételére az 55. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A kari tanács elnöke a dékán, illetve a főigazgató; a kari tanács maga választja meg a titkárát.

63. § (1) A felsőoktatási intézmény oktatási, tudományos kutatási, művészeti szervezeti egységének vezetését a szervezeti egység tanácsával együttműködve a szervezeti egység vezetője (tanszékvezető, intézetigazgató) látja el. Vezetővé csak tanár vagy docens bízható meg.

(2) A felsőoktatási intézmény oktatási szervezeti egységében működő tanácsnak, valamint vezetőjének feladat- és hatáskörét, a tanács összetételét és tagjai megbízatásának időtartamát a Szabályzat határozza meg.

(3) A szervezeti egység vezetőjének megbízásához a szervezeti egység tanácsának véleményét ki kell kérni.

(4) A szervezeti egység vezetőjének megbízása legfeljebb öt évre szól, amely - a (3) bekezdésben foglaltak szerint - további öt évre megismételhető. A második és további megismétléshez a kari, illetőleg az intézményi tanács minősített (kétharmados többségű) szavazással támogatott javaslata szükséges. A szervezeti egység vezetését hatvanöt év feletti személy nem láthatja el.

(5) Más szervezeti egységek szervezetét, vezetését és működését a Szabályzat állapítja meg. A gyakorlóiskolák (-óvodák) vezetőit - külön jogszabályban meghatározott feltételekkel - a felsőoktatási intézmény vezetője bízza meg.

NEGYEDIK RÉSZ

A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ÖNKORMÁNYZATA (AUTONÓMIÁJA) ÉS FELÜGYELETE

15. Fejezet

A felsőoktatási intézmények önkormányzata

64. § (1) A felsőoktatási intézmény dönt minden olyan intézményi ügyben, amelyet törvény vagy felhatalmazása alapján más jogszabály nem utal állami vagy helyi önkormányzati hatáskörbe.

(2) Az oktatás, a tudományos képzés, a művészeti tevékenység, a kutatás és a tanulás szabadságának biztosítása érdekében a felsőoktatási intézmények önkormányzati joga, különösen

a) szervezeti és működési rendjük önálló kialakítása;

b) az oktatók, a tudományos kutatók és a vezetők kiválasztása, törvényben foglalt kivétellel;

c) a költségvetési támogatásra is figyelemmel a felvehető hallgatók számának megállapítása, továbbá a felvétel feltételeinek meghatározása, a hallgatók kiválasztása és felvétele;

d) tantervek, tananyagok, képzési programok meghatározása, valamint bizonyítványok, diplomák, végzettséget, illetőleg szakképesítést tanúsító oklevelek kibocsátása;

e) tudományos kutatási programok kidolgozása, tudományos kutatási feladatok meghatározása és szervezése;

f) a részére jóváhagyott pénzügyi eszközök, források és előirányzatok feletti rendelkezési jog, valamint a kezelésükben lévő vagyontárgyakkal kapcsolatos jogok gyakorlása;

g) nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolatok kialakítása és fejlesztése.

(3) Az egyetemek joga kiterjed a doktori képzésre és a doktori (PhD) fokozat odaítélésére, a habilitációs eljárás kidolgozására és lefolytatására.

65. § (1) Az állam a felsőoktatással kapcsolatos feladatait a felsőoktatási intézményeknek az Alkotmányban és e törvényben szabályozott, valamint e törvény alapján megalkotott intézményi Szabályzatukban megállapított jogok, kötelezettségek és hatáskörök tiszteletben tartásával látja el.

(2) A felsőoktatási intézmények önkormányzatát sértő jogszabályok és egyedi döntések az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontja alapján az Alkotmánybíróság előtt megtámadhatók.

(3) A felsőoktatási intézmények és az állami szervek vagy a helyi önkormányzatok között felmerülő hatásköri vitákban az államigazgatási határozatok felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint az érintett felsőoktatási intézmény székhelye szerint illetékes bíróság jár el.

16. Fejezet

A hallgatói önkormányzat

66. § (1) A hallgatói önkormányzat a felsőoktatási intézmény önkormányzatának részeként működik.

(2) A hallgatói önkormányzat tisztségviselőit a hallgatók választják meg, ennek során minden hallgató választó, illetve választható.

(3) A felsőoktatási intézmények szabályzatukban határozzák meg azokat az ügyeket, amelyekben a hallgatói önkormányzat dönt, amelyekben egyetértése szükséges, illetőleg amelyekben véleményének kikérése kötelező.

(4) A hallgatói önkormányzat a Szabályzat alapján és keretei között saját szervezeti és működési szabályzatát maga alkotja meg, és azt bemutatja az intézményi tanácsnak. Az intézményi tanács kifogást emelhet törvény- vagy szabályzatellenes rendelkezés ellen, illetőleg azt megsemmisítheti. Az intézményi tanács ilyen rendelkezése ellen a hallgatói önkormányzat panasszal fordulhat a felsőoktatási intézmény vezetőjéhez, ennek eredménytelensége esetén a művelődési és közoktatási miniszterhez.

(5) A hallgatói önkormányzat a felsőoktatási intézmény más szerveivel együttműködve látja el feladatait.

(6) A hallgatói önkormányzat működéséhez és a szabályzatban meghatározott feladatok elvégzéséhez a tárgyi és anyagi feltételeket az intézmény vezetése biztosítja, amelyek jogszerű felhasználását az intézmény vezetője ellenőrzi.

67. § A hallgatói önkormányzat joga, különösen

a) a szabályzatában meghatározott választás alapján képviselők küldése az intézményi és a kari tanácsba, valamint más vezető testületekbe;

b) részvétel a felvételi ügyek intézésében és a felvételi vizsgákon;

c) javaslat a szabadon választható tantárgyak, szemináriumok bevezetésére;

d) javaslat külső oktató (előadó) meghívására;

e) tudományos és szakmai diákkörök szervezése és a dolgozatok közzététele;

f) a szükséges feltételek megléte esetén a kulturális, szociális szervezeti egységek létesítése, megszüntetése, irányítása;

g) a hallgatók hazai és külföldi oktatási, kulturális és tudományos képzési kapcsolatainak építése;

h) az oktatói munka hallgatói véleményezése;

i) a felsőoktatási intézmény sportlétesítményei hasznosításának véleményezése;

j) részvétel a kollégiumok (diákotthonok) vezetésében;

k) részvétel a hallgatók tanulmányi, ösztöndíj- és támogatási ügyeinek intézésében.

17. Fejezet

A felsőoktatási intézmények vezetőinek testületei

68. § (1) Az egyetemek képviselőiből álló Magyar Rektori Konferencia, Művészeti Egyetemek Rektori Széke, valamint a főiskolák képviselőiből alakult Főiskolai Főigazgatói Konferencia a felsőoktatási intézmények képviseleti szervei, melyek véleményt nyilváníthatnak, illetve javaslatot tehetnek a felsőoktatást irányító közigazgatási és egyéb szervek részére a felsőoktatást érintő bármely kérdésben.

(2) Az (1) bekezdésben megnevezett testületeknek az illetékes rektorok, illetőleg a főiskolai főigazgatók a tagjai, akik a testületek tevékenységéről és határozatairól az intézményi tanácsot folyamatosan tájékoztatják.

(3) A testületek maguk határozzák meg szervezetük és működésük szabályait, ezekben megállapítják az elnök megválasztásának rendjét, a testületek képviseletére jogosultak körét, s a testületben a felsőoktatási intézmények képviseletére jogosultak körét.

(4) A testületek működésének gazdasági, igazgatási feltételeit a felsőoktatási intézmények biztosítják; az egyes intézmények által viselt költségek arányát szabályzat állapítja meg.

18. Fejezet

A felsőoktatással kapcsolatos állami hatáskörök

69. § A felsőoktatás összehangolt fejlesztése, a magyar felsőoktatási rendszer egységének, a képzés alapvető követelményeinek biztosítása, valamint a nemzeti és nemzetközi integrációs folyamatokba való bekapcsolódás érdekében a felsőoktatással, illetve a felsőoktatási intézményekkel kapcsolatban az állam központi szervei, az országos felsőoktatási testületekre támaszkodva, a 70-74. §-okban foglalt feladatokat látják el.

70. § Az Országgyűlés

a) meghatározza a felsőoktatás fejlesztési tervét;

b) a költségvetési törvényben meghatározza a felsőoktatás éves fejlesztését és működési költségvetését;

c) állami felsőoktatási intézményt létesít, alakít át és szüntet meg;

d) nem állami alapítású felsőoktatási intézmény létesítéséhez, illetve megszüntetéséhez hozzájárul, illetve az elismerést megvonja.

71. § (1) A köztársasági elnök

a) kinevezi és felmenti az egyetemi tanárokat;

b) megbízza és felmenti az egyetemek rektorait.

(2) A köztársasági elnök hozzájárul a Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae kitüntetéssel való doktorrá avatáshoz.

72. § A Kormány a felsőoktatással kapcsolatos feladatai körében

a) biztosítja az állami felsőoktatási intézményhálózat fenntartási, működtetési feltételeit, meghatározza a felsőoktatás-fejlesztés és a tudományos kutatás fejlesztésének állami feladatait, és biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket;

b) állami felsőoktatási intézményben hozzájárul kar létesítéséhez, megszüntetéséhez;

c) meghatározza az alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben a képesítési követelményeket;

d) engedélyezi az alapképzésben új szakok létesítését és megszüntetését;

e) meghatározza a doktori képzés, a doktori (PhD) fokozat odaítélésének eljárási szabályait, a képzésben részt vevők a doktorok jogait és kötelességeit;

f) meghatározza a „Professor Emeritus” címmel járó állami juttatásokat;

g) meghatározza a habilitációs eljárás általános szabályait;

h) meghatározza a Felsőoktatási és Tudományos Tanács szervezetének és működésének általános szabályait;

i) meghatározza az Országos Akkreditációs Bizottság szervezetének és működésének általános szabályait;

j) meghatározza a külföldi fokozatok, oklevelek, diplomák elismerésének, illetőleg azok honosításának feltételeit, és szabályozza az erre irányuló eljárást;

k) szabályozza az állami felsőoktatási intézményekben a hallgatók által fizetendő díjakat és térítéseket, a diákigazolvány kiállítása és az általa igénybe vehető kedvezmények szabályait;

l) meghatározza a hallgatók állami támogatásának rendszerét;

m) szabályozza a külföldi hallgatók hazai felsőoktatási intézményekben folytatott, illetőleg a külföldi ösztöndíjas tanulmányok egyes kérdéseit;

n) szabályozza a felsőoktatási intézmények létesítésének, megszüntetésének és működésük engedélyezésének rendjét.

73. § A miniszterelnök

a) kinevezi és felmenti a főiskolai tanárt;

b) állami főiskolán megbízza és felmenti, nem állami főiskolán megerősíti a főiskolai főigazgatót;

c) megbízza a Felsőoktatási és Tudományos Tanács tagjait;

d) megbízza az Országos Akkreditációs Bizottság elnökét és tagjait.

74. § (1) A művelődési és közoktatási miniszter a felsőoktatással kapcsolatos állami feladatai körében

a) részt vesz a felsőoktatási politika és fejlesztés állami döntéseinek előkészítésében, illetőleg kialakításában, ezzel összefüggésben előterjesztést tesz;

b) benyújtja a Kormányhoz a Felsőoktatási és Tudományos Tanács állásfoglalása alapján a felsőoktatás éves költségvetési beszámolóját és támogatásának tervét;

c) törvényességi felügyeletet lát el az állami felsőoktatási intézmények felett, és ebben a jogkörében megsemmisíthet minden olyan intézményi szabályzatot, döntést, amely jogszabályba ütközik;

d) az Országos Akkreditációs Bizottság állásfoglalása alapján jóváhagyja alapképzésben a szak indítását;

e) az Országos Akkreditációs Bizottság javaslatára meghatározott időre felfüggesztheti egyes intézményekben és szakokon a záróvizsgáztatási és oklevélkiadási jog gyakorlását;

f) ellenőrzi az állam által rendelkezésre bocsátott eszközök felhasználásának hatékonyságát és jogszerűségét, a Felsőoktatási és Tudományos Tanáccsal együttműködve kialakítja az ellenőrzés szervezetét és megszervezi az ellenőrzés eredményeinek - a vizsgált intézmény állásfoglalásainak is helytadó - nyilvánosságra hozatalát;

g) támogatja a felsőoktatási intézmények nemzetközi kapcsolatainak kialakítását és fejlesztését;

h) javaslatot tesz a Kormánynak a 72. § a)-d) pontban foglalt feladataira, ellátja a felsőoktatás tervezésével kapcsolatos feladatokat;

i) szabályozza a Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae kitüntetéssel való doktorrá avatás alapvető feltételeit;

j) engedélyezi külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működését.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja esetén a felsőoktatási intézmény hallgatói jogosultak bármely más, azonos képzést folytató - vagy ilyennek hiányában a művelődési és közoktatási miniszter által kijelölt - felsőoktatási intézményben záróvizsgát tenni.

(3) A művelődési és közoktatási miniszter az (1) bekezdés c) pontjában foglalt jogkörében hozott döntései - a közigazgatási határozatok felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint - bíróság előtt megtámadhatók.

75. § A művelődési és közoktatási miniszter a felsőoktatási intézményt érintő - a hatáskörébe tartozó - ügyekben kikéri a felsőoktatási intézmény véleményét.

19. Fejezet

Országos felsőoktatási testületek

76. § (1) A Felsőoktatási és Tudományos Tanács (a továbbiakban: Tanács) a felsőoktatással és a tudományos kutatással kapcsolatos feladatok ellátását segítő, javaslattevő, döntéselőkészítő és véleményező testület.

(2) A Tanács az (1) bekezdésben említett működési körében

a) kidolgozza és folyamatosan korszerűsíti a felsőoktatás és a felsőoktatási intézményekben folyó tudományos kutatás államilag kiemelt fejlesztési programjait;

b) állást foglal a felsőoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézményben folyó kutatási tevékenységet érintő valamennyi országos, az állam által finanszírozott pályázat kiírásának feltételeiről és végrehajtásáról;

c) állást foglal az állami felsőoktatási intézmények, továbbá állami felsőoktatási intézményben karok létesítéséről, megszüntetéséről, alapképzésben szakok indításáról;

d) állást foglal nem állami felsőoktatási intézmény tekintetében az állami hozzájárulás megadásáról, az állami elismerés visszavonásáról;

e) állást foglal a felsőoktatási költségvetésről és a költségvetési támogatások elosztásáról, véleményezi a költségvetés végrehajtásáról szóló éves beszámolót;

f) évenként állást foglal a hallgatói létszám alakulásának elveiről, és javaslatot tesz a központi költségvetésből szakterületenként finanszírozott hallgatólétszámról;

g) javaslatot tesz a hallgatói támogatások összegére;

h) állást foglal az alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben a képesítési követelményekről, valamint szakok alapításáról és megszüntetéséről;

i) állást foglal a felsőoktatási intézményhálózat alakításáról;

j) ajánlásokat dolgoz ki a felsőoktatási intézmények részére a kormányzati szervek vagy felsőoktatási intézmények kezdeményezése alapján;

k) javaslatot tesz a felsőoktatással, illetőleg a felsőoktatási intézményben folyó kutatással kapcsolatos bármely tárgyban.

(3) A művelődési és közoktatási miniszter a Kormánynak teendő előterjesztéseiben minden olyan, a Tanács működési köréhez tartozó kérdésben, amelyben javaslata eltér a Tanács állásfoglalásától, azt köteles indokolni, az előterjesztéshez csatolva e testület véleményét is.

77. § (1) A Tanács elnökből és huszonegy tagból áll. A Tanács elnöke a művelődési és közoktatási miniszter. A Tanács hét tagja a Kormány képviselője, további nyolc tagja a felsőoktatási intézmények, közöttük a Magyar Rektori Konferencia, a Főiskolai Főigazgatói Konferencia, a Művészeti Egyetemek Rektori Széke és a hallgatói önkormányzatok országos képviselete. A Tanács hat tagja még a tudományos kutatóintézetek, a Magyar Tudományos Akadémia, a helyi önkormányzatok, a munkáltatók, a szakmai szövetségek, a munkavállalói érdekképviseletek egy-egy delegált képviselője.

(2) A Tanács tagjait a miniszterelnök háromévi időtartamra bízza meg. A tanácsi tagság az Országos Akkreditációs Bizottsági tagsággal összeférhetetlen.

(3) A Tanács tagjainak névsorát a Művelődési és Közoktatási Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

78. § (1) A Tanácsnak részben képzési ágak szerint szervezett (pl. agrár-felsőoktatási, műszaki, orvosi-egészségügyi, pedagógusképzési stb.), részben funkcionális jellegű (pl. képzési, tudományos kutatási, tervezési-finanszírozási stb.) bizottságai működnek.

(2) A Tanács képzési ágak szerint szervezett bizottságainak tagjai az érdekelt minisztériumok, felsőoktatási intézmények, illetve karok, kamarák, szakmai szövetségek, szakszervezetek és a hallgatói érdekképviseleti szövetség képviselői. A funkcionális jellegű bizottságok tagjai - a bizottságok feladatkörének megfelelően - a központi közigazgatási szervek, a felsőoktatási intézmények és a szakmai testületek szakmailag illetékes képviselői, valamint más szakemberek.

(3) A Tanács szervezetét és működését a Kormány rendeletben állapítja meg.

79. § A Tanács ügyintézésére titkárságot hoz létre, melynek pénzügyi fedezetét az Országgyűlés az éves központi költségvetés Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezetében elkülönítetten biztosítja.

80. § (1) A felsőoktatásban a képzés, a tudományos tevékenység színvonalának folyamatos ellenőrzésére és a minősítés elvégzésére a Kormány Országos Akkreditációs Bizottságot hoz létre. Az Országos Akkreditációs Bizottság tagságának a felét a felsőoktatási intézmények, másik felét a tudományos kutatóintézetek doktori (PhD) fokozattal rendelkező képviselői alkotják.

(2) Az Országos Akkreditációs Bizottság tagjait és saját soraiból választott elnökét a művelődési és közoktatási miniszter előterjesztésére a miniszterelnök három évre bízza meg. A megbízás egy ízben meghosszabbítható. A jelölő testületeknek gondoskodniuk kell arról, hogy a jelöltek között külföldi szakemberek is legyenek.

(3) Az Országos Akkreditációs Bizottság ülésein - tanácskozási joggal - a hallgatói önkormányzatok országos képviseletének egy küldöttje is részt vesz.

(4) Az Országos Akkreditációs Bizottság külső tagok bevonásával szakbizottságokat hoz létre. A szakbizottságba - szakértőként - esetenként külföldiek is meghívandók.

(5) Az Országos Akkreditációs Bizottság működésének pénzügyi fedezetét az Országgyűlés az éves központi költségvetés Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezetében elkülönítetten biztosítja.

(6) Az Országos Akkreditációs Bizottság tagjainak névsorát a Művelődési és Közoktatási Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

81. § (1) Az Országos Akkreditációs Bizottság állást foglal arról, hogy az egyetem melyik tudományterületen, mely tudományágban folytathat doktori képzést, ítélhet oda doktori (PhD) fokozatot.

(2) Az Országos Akkreditációs Bizottság a művelődési és közoktatási miniszter, a Tanács vagy felsőoktatási intézmény felkérésére véleményt nyilvánít

a) egyetem, főiskola létesítéséről, illetőleg elismeréséről;

b) szak létesítéséről, indításáról, illetőleg megszüntetéséről;

c) a képesítési követelményekről;

d) az egyetem doktori, illetőleg habilitációs szabályzatáról.

(3) Az Országos Akkreditációs Bizottság rendszeresen, legalább nyolcévenként, vagy a felsőoktatási intézmények, illetve a művelődési és közoktatási miniszter felkérésére soron kívül értékeli az egyes felsőoktatási intézményekben a képzés és a tudományos tevékenység színvonalát. Ha az Országos Akkreditációs Bizottság azt állapítja meg, hogy a képzés színvonala miatt a felsőoktatási intézmény nem éri el a képzési célt, javaslatot tesz

a) a záróvizsgáztatási és az oklevélkiadási jog gyakorlásának meghatározott időre szóló felfüggesztésére;

b) a felsőoktatási intézmény megszüntetésére, vagy az állami elismerés visszavonására;

c) a képzés színvonalát biztosító más intézkedésekre.

(4) Az Országos Akkreditációs Bizottság az (1) bekezdésben meghatározott döntését nyilvánosságra hozza; a (2)-(3) bekezdés szerinti véleményét, javaslatait nyilvánosságra hozhatja. Az érintett intézmény joga, hogy álláspontját a Bizottság döntésével, véleményével, javaslataival egyidejűleg hozza nyilvánosságra.

(5) Az Országos Akkreditációs Bizottság ügyintézésének feladatait titkárság látja el.

ÖTÖDIK RÉSZ

FELVÉTEL A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYBE

20. Fejezet

A felvétel feltételei és eljárása

82. § (1) Minden magyar állampolgárnak joga van - a 83. § keretei között - az általa választott felsőoktatási intézményben és szakon felsőfokú tanulmányokat folytatni.

(2) Az (1) bekezdésben említett jog nem illeti meg azt a személyt, aki cselekvőképtelen, továbbá azt, aki a közügyektől való eltiltás büntetés hatálya alatt áll.

83. § (1) Felsőoktatási intézménybe

a) alapképzésre érettségi bizonyítvánnyal, illetőleg azzal egyenértékű középiskolai végzettséget tanúsító bizonyítvánnyal, továbbá felsőoktatási intézményben szerzett oklevéllel;

b) szakirányú továbbképzésre felsőoktatási intézményben szerzett és az adott felsőoktatási intézmény által meghatározott egyetemi vagy főiskolai oklevéllel;

c) doktori képzésre egyetemi oklevéllel vagy azzal egyenértékű oklevéllel

lehet jelentkezni.

(2) A felsőoktatási intézmény a felvételt az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túl további követelményhez, különösen az érettségi minősítéséhez, munkaviszonyhoz, meghatározott munkakör betöltéséhez, meghatározott időtartamú szakmai gyakorlathoz, végzettséghez kötheti. A felsőoktatási intézmény e követelményeket legalább két évvel a bevezetésük előtt nyilvánosságra hozza.

(3) A felsőoktatási intézmények az intézményben folyó képzésről rendszeres tájékoztatást adnak; a felvételi követelményeket pedig évente, megfelelő időben közzéteszik.

(4) A felsőoktatási intézmény évenként - a Tanács állásfoglalásának figyelembevételével - állapítja meg a szakra, karra, intézménybe felvehető hallgatók számát.

(5) A felsőoktatási intézménybe alapképzésre vagy a szakirányú továbbképzésre való felvételről a felsőoktatási intézmény e célra szervezett bizottsága, a doktori képzésre való felvételről az egyetem doktori tanácsa dönt. A bizottság, illetőleg a tanács felvételt megtagadó döntése ellen fellebbezéssel lehet élni, ha az jogszabályt vagy intézményi szabályzatot sért. A fellebbezést a felsőoktatási intézmény vezetője bírálja el. A fellebbezést elutasító döntés ellen további fellebbezésnek nincs helye.

(6) A felsőoktatási intézmények a felvételi vizsgát tett, illetőleg a felvett jelentkezők névsorát és eredményeit az intézményben, a szokásos módon közzéteszik.

(7) A felvételi vizsgák megszervezése és lebonyolítása a felsőoktatási intézmények feladata. A felsőoktatási intézmények a felvételi vizsgákat vagy azok egyes részeit közösen is megszervezhetik. Amennyiben erre lehetőség van, szervezetten gondoskodnak a fel nem vett jelentkezők más intézménybe való átirányításáról. A felvételi eljárás általános szabályait a Tanács állásfoglalása alapján a Kormány rendeletben állapítja meg.

HATODIK RÉSZ

FELSŐFOKÚ KÉPZÉS

21. Fejezet

Képzési szintek, képesítési követelmények, tantervek

84. § (1) A felsőoktatási intézményekben alapképzés, szakirányú továbbképzés és doktori képzés folyhat nappali tagozaton, illetőleg más formában (pl. esti, levelező, távoktatás).

(2) Az alapképzésben

a) főiskolai végzettséget,

b) egyetemi végzettséget lehet szerezni.

(3) A főiskolák szakirányú továbbképzést, az egyetemek szakirányú továbbképzést és doktori képzést folytatnak.

(4) A főiskolai és az egyetemi szakirányú továbbképzésben szerzett oklevelek szakirányú főiskolai, illetve egyetemi végzettséget tanúsítanak.

(5) a) Az egyetemek szervezett doktori képzés keretében vagy egyéni felkészülés alapján legmagasabb egyetemi végzettségként doktori (PhD) fokozatot ítél oda. E fokozat meghatározott tudományterület magas színvonalú ismeretét, önálló kutatómunkára való alkalmasságot, és annak új eredményekkel gazdagító művelését tanúsítja.

b) A művészeti egyetemen vagy karon szervezett egyetemi mesterképzés keretében vagy egyéni felkészülés alapján legmagasabb egyetemi végzettségként mesterfokozatot ítélnek oda.

(6) Munkájuk mellett felsőfokú képzésben, továbbképzésben részt vevők számára kedvezmények (tanulmányi szabadság, munkaidő-kedvezmény, tandíj- és költségtérítés stb.) adhatók.

85. § (1) A főiskolai végzettséget a képesítési követelmények szerinti legalább hároméves nappali képzésben lehet megszerezni.

(2) Az egyetemi végzettséget a képesítési követelmények szerinti, legalább négyéves nappali képzésben lehet megszerezni.

(3) Az egyetemi alapképzés képesítési követelmények szerinti tanulmányi ideje az öt évet kivételes esetben haladhatja meg. A főiskolai alapképzés képesítési követelmények szerinti tanulmányi ideje négy évnél hosszabb nem lehet.

(4) A szakirányú továbbképzés a képesítési követelmények szerint, nappali képzés keretében legalább egy, de legfeljebb három év.

(5) Más oktatási formákban a képzési idő - az alkalmazott oktatási formától és módszerektől függően - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott időtartammal azonos vagy hosszabb.

(6) A doktori képzésben a tanulmányi idő tartama három év.

(7) A főiskolai végzettség a képesítési követelmények szerint feljogosít a tanulmányok egyetemi folytatására.

86. § (1) A felsőoktatási intézményben megszerezhető végzettség, illetőleg a szakképesítés követelményeit a képesítési követelmények határozzák meg.

(2) Az alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben a képesítési követelmények szakok szerint tartalmazzák a képzési cél meghatározását, az oktatandó főbb tanulmányi területeket és ezek arányait, a képzési időt, a legkisebb összóraszámot vagy az ennek megfelelő teljesítményt, a szigorlati és a záróvizsga tárgyakból előírt tanegységek, kreditek számát, a kötelező vizsgákat, szigorlatokat, az ismeretek ellenőrzési rendszerét, a záróvizsga típusát, tárgyait, eredményének kiszámítási módját, a szakdolgozat, diplomamunka követelményeit, a végzettség szintjét, a szakképzettséget és a hozzájuk kapcsolódó cím megnevezését, továbbá a szak (szakterület) szempontjából lényeges más rendelkezéseket.

(3) A doktori (PhD) fokozat megszerzésének feltételeit az egyetem a doktori szabályzatában állapítja meg.

87. § (1) Az alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben a részletes oktatási és tanulmányi követelményeket, továbbá a képzés részletes szabályait, ideértve a képzési szakaszokat és kapcsolatokat, valamint a résztanulmányok beszámítását is, továbbá az egymásra épülő ismeretellenőrzési formákat is, a tantervek; az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismereteket pedig a tantárgyi programok határozzák meg.

(2) A tanterv és a tantárgyi programok összeállításánál figyelemmel kell lenni a képesítési követelményekre, a nemzetközi szokásokra, normákra, s a szak jellegétől függően a gyakorlati, szakmai követelményekre.

22. Fejezet

A tanulmányi és vizsgarend általános szabályai

88. § A hallgatók tanulmányi és vizsgarendjét a felsőoktatási intézmény e törvény keretein belül, szabályzatban maga állapítja meg.

89. § (1) A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben egyaránt a felsőoktatási intézmények járnak el. Az első fokon eljáró intézményi testületben ötvenszázalékos hallgatói részvételt, szavazati joggal biztosítani kell.

(2) Az első fokon hozott határozat ellen a hallgató, a kézhezvétel után tizenöt napon belül - a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés kivételével - a Szabályzatban rögzítettek szerint, halasztó hatályú fellebbezéssel élhet.

(3) A másodfokú határozattal szemben további fellebbezésnek nincs helye.

(4) A tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés ellen jogorvoslatnak helye nincs.

90. § (1) Az adott képzési célhoz igazodó, egymásra épülő ismeretellenőrzési formákat (vizsgákat) a képesítési követelmények, valamint a tanterv határozza meg.

(2) A tananyag ismeretének értékelése, általában

a) öt fokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1);

b) három fokozatú: kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg minősítéssel történhet.

(3) A felsőoktatási intézmény Szabályzatában a tanulmányi követelmények teljesítésének ellenőrzésére és értékelésére más rendszert (pl. halmozott pontozás, tanegység, kredit) is választhat; ebben az esetben is biztosítani kell azonban a (2) bekezdésben foglalt ellenőrzési, értékelési rendszerrel való összehasonlíthatóságot.

23. Fejezet

A doktori képzés és fokozatszerzés

91. § (1) Az egyetem doktori képzésre és doktori (PhD) fokozat odaítélésére azon a tudományterületen, illetőleg tudományágban jogosult, amelyben arra való alkalmasságát az Országos Akkreditációs Bizottság állásfoglalásában elismerte.

(2) A doktori képzés szervezésére és a fokozat odaítélésére az egyetem doktori tanácsot hoz létre; nagylétszámú egyetemeken a doktori tanács karonként és szakonként is létrehozható.

(3) A doktori tanács valamennyi tagjának doktori (PhD) fokozattal kell rendelkeznie; a tanács tagja lehet az is, aki az egyetemnek nem dolgozója.

(4) A doktori eljárásban nem vehet részt az a személy, aki a pályázóval függelmi, hozzátartozói viszonyban van, vagy akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el.

92. § (1) A doktori (PhD) fokozat egyetemi szervezett képzésben való részvétel keretében, illetve egyéni felkészülés alapján szerezhető meg.

(2) A doktori (PhD) fokozat megszerzésének feltételei:

a) az egyetemi doktori szabályzat alapján előírt kötelezettségek teljesítése, továbbá a doktori vizsgák (szigorlatok) eredményes letétele;

b) az önálló tudományos munkásság - cikkekkel, tanulmányokkal vagy más módon történő - bemutatása;

c) két idegen nyelvnek a tudományterület műveléséhez szükséges ismeretének igazolása;

d) a fokozat követelményeihez mért tudományos feladat önálló megoldása; értekezés, alkotás bemutatása; az eredmények megvédése nyilvános vitában.

(3) Az egyetem doktori tanácsa felmentést adhat bármely pályázónak a szervezett képzésben vagy a képzés egy részében való részvétel alól.

93. § (1) Doktori szigorlatot szigorlati (vizsga) bizottság előtt kell tenni. A szigorlati bizottságot a doktori tanács hozza létre. A szigorlati (vizsga) bizottság legalább egyharmada az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban nem álló külső szakember.

(2) A doktori munkát bírálóbizottság előtt nyilvános vitában kell megvédeni. A doktori munka bírálóbizottságának elnöke az egyetem szakmailag illetékes tanára; a bizottság tagjait a doktori tanács - az (1) bekezdésben foglaltak értelemszerű alkalmazásával - jelöli ki.

(3) A doktori (PhD) fokozat megszerzésére irányuló eljárásban hozott határozatok kizárólag jogszabálysértés, illetőleg az egyetemi doktori szabályzat megsértése miatt fellebbezhetők meg.

94. § (1) A doktori (PhD) fokozat odaítéléséről vagy elutasításáról központi nyilvántartást kell vezetni. Ennek megszervezése az Országos Akkreditációs Bizottság feladata. A nyilvántartás mindenki számára nyilvános.

(2) A doktori (PhD) képzés és a fokozat odaítélésének részletes szabályait az egyetem doktori szabályzata állapítja meg.

24. Fejezet

Záróvizsgák, oklevelek és címek

95. § (1) A hallgató felsőfokú tanulmányait az alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben záróvizsgával fejezi be.

(2) A záróvizsga a felsőfokú iskolai végzettség megszerzéséhez szükséges tudás (készség) ellenőrzése és értékelése, amelynek során a jelöltnek arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja.

(3) A záróvizsga

a) szakdolgozat (diplomamunka) elkészítéséből és megvédéséből;

b) a képesítési követelményekben előírt írásbeli, illetőleg szóbeli vizsgából;

c) egyes szakokon meghatározott gyakorlatok elvégzéséből áll.

(4) A záróvizsga típusát és eredményének kiszámítási módját, a záróvizsga jellegétől függően a képesítési követelmények határozzák meg.

96. § (1) A záróvizsgát vizsgáztató bizottság előtt kell tenni.

(2) A záróvizsga-bizottságnak az elnökön kívül legalább két tagja van.

(3) A záróvizsga-bizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja külső szakember legyen.

(4) A záróvizsga írásbeli részének módszerét és az elbírálás módját a Szabályzat határozza meg.

(5) A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni.

(6) Az azonos szakterületen működő intézmények (karok, szakok) közös vizsgabizottságot is létrehozhatnak.

97. § (1) Sikeres záróvizsga alapján a felsőoktatási intézmény a hallgató számára oklevelet állít ki. Az oklevél a Magyar Köztársaság címerével ellátott közokirat, amely tanúsítja a tanulmányok sikeres elvégzését, az oklevélben megnevezett szakon.

(2) A felsőoktatási intézmények az oklevelet - a (3) és (4) bekezdésekre figyelemmel - hagyományaiknak megfelelő formában és tartalommal oly módon adják ki, hogy az azonosítható és ellenőrizhető legyen.

(3) Az oklevél tartalmazza a kibocsátó felsőoktatási intézmény nevét, az oklevél birtokosának azonosításra alkalmas nevét, születésének helyét és idejét, a végzettség, illetve az odaítélt fokozat és a tanulmányi szakirány(szak), a képzési forma megnevezését, a kibocsátás (avatás) helyét, évét, hónapját és napját. Tartalmaznia kell továbbá a felsőoktatási intézmény vezetőjének (illetőleg a Szabályzatban meghatározott intézményi, kari vezetőnek), a záróvizsga-bizottság vagy a doktori szigorlati bizottság elnökének az eredeti aláírását, az intézmény pecsétjét, továbbá mindazokat az adatokat, amelyeket a felsőoktatási intézmény Szabályzata feltüntetni rendel.

(4) Az oklevelet magyar nyelven vagy magyar és latin nyelven, nemzeti és etnikai kisebbségi képzés esetében a nemzeti és etnikai kisebbségek nyelvén, továbbá - kivételesen, a felsőoktatási intézmény döntésének megfelelően - a képzés nyelvén kell kiadni.

(5) Külföldi felhasználásra, kérelem alapján, idegen nyelvű oklevélmelléklet adható ki, amely a tanulmányi kötelezettség legfontosabb adatairól és a tanulmányi eredményekről ad tájékoztatást.

(6) A Magyarországon szerzett felsőfokú végzettséggel rendelkező személyek külföldön az alábbi, angol nyelvű elnevezéseket használhatják a tanulmányi irány megjelölésével:

a) a főiskolai végzettséggel rendelkezők a „Bachelor” (rövidítve: BA, BSc stb.);

b) egyetemi végzettséggel rendelkezők „Master” (rövidítve MA, MSc stb.);

c) a doktori (PhD) fokozattal rendelkezők a „Doctor of Philosophy” (rövidítve: PhD).

98. § (1) Az egyetemi végzettséget igazoló doktori címet az orvosok, fogorvosok, állatorvosok, jogászok nyerhetik el; ezeknek rövidített jelölése: dr. med., dr. dent., dr. vet., dr. jur.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett egyetemi végzettséggel rendelkezők címe: okleveles mérnök, okleveles közgazdász, okleveles tanár, illetőleg - a szaktól függően - a képesítési követelményekben meghatározott más cím.

(3) A főiskolai végzettséggel rendelkező személyek általában - a tanulmányi iránytól függően - a következő címeket viselhetik: mérnök, közgazdász, tanár, tanító, óvópedagógus, gyógypedagógus, illetőleg - a szaktól függően - a képesítési követelményekben meghatározott más cím.

(4) A felsőoktatási intézmények által alapképzés alapján kiállított, egyetemi vagy főiskolai végzettséget tanúsító oklevél

a) további egyetemi, illetőleg főiskolai képzésben való részvételre jogosít;

b) egyetemi vagy főiskolai végzettséghez, illetőleg jogszabályban, képesítési követelményekben, valamint alkalmazási előírásokban meghatározott munkakörök betöltésére, foglalkozás (tevékenység) gyakorlására képesít.

(5) A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott szakképesítés munkakör betöltésére, foglalkozás (tevékenység) folytatására jogszabályban meghatározott feltételek alól nem mentesít.

99. § (1) A szakirányú továbbképzés befejezése után a

hallgató záróvizsgát tesz, amelyre az értelemszerű eltérésekkel a 96-97. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A szakirányú végzettségről a záróvizsga után a felsőoktatási intézmény oklevelet állít ki. Az oklevélre a 97. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A szakirányú egyetemi és főiskolai végzettséggel rendelkezők a szakosító képzésre való utalással használhatják az egyetemi, illetőleg a főiskolai címet (pl. szakorvos, szakmérnök).

(3) A szakirányú egyetemi és főiskolai képzésben nyert oklevél különleges szakképzettséget tanúsít, és az alkalmazási előírásokban meghatározott munkakör betöltésére, foglalkozás (tevékenység) gyakorlására képesít. E rendelkezés nem érinti azonban a külön jogszabályokban a felsőoktatásban folytatott továbbképzéstől függetlenül előírt képesítési követelményeket.

100. § (1) Az egyetem a doktort a hagyományoknak megfelelően ünnepélyesen avatja.

(2) Az egyetem - a köztársasági elnök előzetes hozzájárulásával - Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae kitüntetéssel avatja doktorrá azt, aki középiskolai, egyetemi és doktori tanulmányait kiváló eredménnyel végezte. Az adományozás részletes feltételeit a miniszter állapítja meg.

(3) Az egyetem doktori szabályzatában foglalt követelményeknek megfelelően, az arra érdemes bel- és külföldi személyeket tiszteletbeli doktorrá (doctor honoris causa) avathatja.

(4) A felsőoktatási intézmény arany, gyémánt, vas, illetve rubin díszoklevelet adományozhat annak, aki oklevelét 50, 60, 65 vagy 70 éve szerezte, közmegbecsülésre méltó, megfelel a felsőoktatási intézmény Szabályzatában foglalt követelményeknek, és így a felsőoktatási intézmény hírnevét öregbítette.

(5) A doktori (PhD) fokozattal rendelkező személyek nevük mellett, címként a „doktor (PhD)” vagy a „Dr.” rövidítést használhatják. A (3)-(4) bekezdésekben említett személyek nevük mellett az adományozott címet, vagy az erre utaló, a felsőoktatási intézmény Szabályzatában megállapított rövidítést használhatják.

HETEDIK RÉSZ

NEMZETKÖZI TANULMÁNYI KAPCSOLATOK

25. Fejezet

Magyar állampolgárok külföldi tanulmányai

101. § Magyar állampolgár külföldön magyar hatósági engedély nélkül folytathat felsőfokú tanulmányokat.

102. § (1) Külföldi felsőoktatási intézményekben tanulmányok folytatására pályázat alapján állami ösztöndíj adományozható.

(2) A pályázó jogait és kötelezettségeit az elfogadott pályázatot kiíró állami szerv és a pályázó közötti megállapodás határozza meg.

26. Fejezet

Külföldiek magyarországi tanulmányai

103. § (1) A külföldiek felvételére és hazai felsőoktatási intézményben való tanulmányaira, ha jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, az idegenrendészeti előírásokat, valamint az intézményi szabályokat kell alkalmazni.

(2) A külföldi hallgatók felvételének, jogállásának és tanulmányainak részletes szabályait a felsőoktatási intézmény Szabályzatban állapítja meg.

104. § A külföldi hallgatók, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, a 31. § rendelkezéseinek megfelelően tandíjat és egyéb díjat fizetnek.

27. Fejezet

Külföldi tanulmányok magyarországi elismerése

105. § (1) Külföldön folytatott, nem befejezett felsőfokú iskolai (rész-) tanulmányok beszámításáról - a tanulmányi kötelezettségek összehasonlítása alapján - a felsőoktatási intézmény dönt.

(2) Nemzetközi szerződés a résztanulmányok ajánlott vagy kötelező beszámítását is előírhatja.

106. § (1) A külföldi felsőoktatási intézményben szerzett, befejezett felsőfokú tanulmányokat tanúsító oklevél, fokozat (a továbbiakban: oklevél) elismerése történhet

a) honosítással;

b) a megszerzett végzettségi szint elismerésével;

c) az oklevél által tanúsított szakképzettség elismerésével.

(2) A honosítás a felsőoktatási intézmények, az oklevél által tanúsított végzettségi szint, valamint szakképzettség elismerése a Művelődési és Közoktatási Minisztérium hatáskörébe tartozik.

107. § (1) Felsőoktatási intézmény az alapképzésben, illetőleg a szakirányú továbbképzésben szerzett külföldi oklevelet akkor honosíthatja, ha

a) az oklevél által tanúsított végzettségi szintet a Művelődési és Közoktatási Minisztérium elismerte, és az elismert végzettségi szint a hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető azonos oklevél által tanúsított végzettséggel egyenértékű, vagy annál magasabb;

b) az oklevél olyan szakképzettséget tanúsít, amely az eljáró felsőoktatási intézményben megszerezhető;

c) a honosítást kérő személy által teljesített tanulmányi követelmények megfelelnek vagy kiegészítő feltételek előírásával megfeleltethetők az adott szak elvégzéséhez, oklevél megszerzéséhez előírt magyarországi tanulmányi (képesítési) követelményeknek.

(2) Hazai egyetemi doktori (PhD) fokozatként honosíthatja a külföldön szerzett tudományos fokozatot akkor, ha a tudományos fokozat megszerzésének követelményei megfelelnek vagy kiegészítő feltételek előírásával megfeleltethetők a doktori (PhD) fokozat megszerzéséhez előírt követelményeknek.

(3) A felsőoktatási intézmény által honosított oklevél jogi hatálya megegyezik a honosító felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok alapján kiadott oklevelek jogi hatályával.

(4) A felsőoktatási intézmény az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek megléte esetében is csak akkor honosíthatja a külföldi oklevelet, ha azt olyan külföldi intézmény adta ki, amely tudományos fokozat odaítélésére jogosult, és ha az oklevél a külföldi állam joga alapján felsőfokú végzettséget tanúsít. Abban a kérdésben, hogy az oklevelet kibocsátó külföldi intézmény rendelkezik-e oklevélkibocsátási joggal, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium állásfoglalása az irányadó.

(5) A honosított oklevél birtokosa azt a címet jogosult viselni, amelyet a hazai felsőoktatási intézmény számára a honosítás által adományoz.

108. § (1) A külföldön szerzett oklevél által tanúsított végzettségi szint elismerése során a Művelődési és Közoktatási Minisztérium azt igazolja, hogy a külföldön szerzett oklevél

a) a hazai felsőoktatási intézményekben megszerezhető egyetemi vagy főiskolai végzettségnek megfelelő (azzal egyenértékű) végzettséget tanúsít;

b) felsőfokú végzettséget tanúsít.

(2) A külföldön szerzett oklevél által tanúsított szakképzettség elismerése azt igazolja, hogy az oklevél birtokosa rendelkezik a külföldi oklevél által tanúsított képesítéssel és a szakképzettség megszerzéséhez alapvetően szükséges ismeretekkel. A szakképzettség elismerésére akkor kerülhet sor, ha

a) az oklevél nem honosítható;

b) a külföldi oklevél birtokosa azt honosíttatni nem akarja.

(3) A végzettségi szint, illetőleg a szakképesítés elismerésekor a 107. § (4) bekezdésében foglaltakon túlmenően a külföldi felsőoktatási intézmény jogállását, az oklevél jellegét, a tanulmányi idő hosszát és a tanulmányi követelményeket kell figyelembe venni.

(4) A szakképesítés elismeréséhez a Művelődési és Közoktatási Minisztérium kiegészítő feltételek teljesítését írhatja elő; ebben az esetben az eredeti oklevél és a kiegészítő feltételek teljesítése együttesen képezi az elismerés alapját.

(5) Az elismert oklevél a tanúsított végzettségi szinthez és szakképzettséghez igazodó továbbtanulásra, illetőleg jogszabályban meghatározott tevékenység, foglalkozás gyakorlására jogosít.

(6) Az elismert oklevél birtokosa, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium döntésében foglaltak szerint, eredeti címét, illetőleg szakképesítését vagy annak magyar megfelelőjét viselheti.

109. § (1) Jogszabály vagy nemzetközi egyezmény kimondhatja a felsőoktatásban szerzett oklevelek feltétlen egyenértékűségét. Az ilyen oklevél hazai felsőoktatási intézményben szerzett oklevéllel azonos jogi hatályú. Az erről szóló záradékot a Művelődési és Közoktatási Minisztérium vezeti rá az oklevélre.

(2) Törvény vagy nemzetközi szerződés e törvényben foglaltaktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg; ebben az esetben e törvény rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha a törvény vagy nemzetközi szerződés valamelyik kérdésben eltérően nem rendelkezik.

(3) A felsőoktatási intézménynek a 106. § alapján hozott döntése ellen a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz lehet fellebbezni.

28. Fejezet

Külföldi felsőoktatási intézmények Magyarországon

110. § (1) Külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon akkor folytathat rendszeres alapképzést, szakirányú vagy doktori képzést (önállóan, más szervezet keretében vagy azzal együttműködve), illetve akkor adhat ki külföldi oklevelet, ha

a) abban az országban, ahol székhelye van, az intézményt hivatalosan felsőoktatási intézménynek, az általa kiadott oklevelet (adományozott fokozatot) felsőoktatási oklevélnek (fokozatnak) ismerik el, és ezt hitelt érdemlően bizonyították;

b) a művelődési és közoktatási miniszter a külföldi felsőoktatási intézmény ilyen működését engedélyezte.

(2) Magyar felsőoktatási intézmény külföldi felsőoktatási intézménnyel akkor folytathat közös alap- és szakirányú, továbbá doktori képzést, amennyiben az együttműködő külföldi felsőoktatási intézmény megfelel az (1) bekezdés a) pontjában említett feltételeknek. Az ilyen együttműködést a művelődési és közoktatási miniszternek be kell jelenteni.

NYOLCADIK RÉSZ

TUDOMÁNYOS KUTATÁS

29. Fejezet

111. § (1) A felsőoktatási intézmény az oktatók, a tudományos kutatók és a hallgatók számára biztosítja a 33. § rendelkezéseivel összhangban a tudományos értékű tevékenységek szabadságát, és támogatja azok feltételeinek megvalósulását; megteremti a tudományos kutatás eszköztárát, könyvtárakat, műszerparkot létesít és tart fenn, és biztosítja azok hozzáférhetőségét.

(2) A felsőoktatási intézmények egyéni, csoportos és intézményi programok indításával, finanszírozásával, tudományos rendezvények szervezésével, a hazai és külföldi tudományos kapcsolatok kiépítésével és fenntartásával, az egyetemek a doktorjelöltek képzésével, tudományos művek kiadásával és más formában segítik az (1) bekezdésben említettek megvalósulását.

(3) A felsőoktatási intézmény szabályzatban rendelkezik az intézmény, illetőleg az oktatási és a tudományos kutatási szervezeti egység tudományos célú műszereinek és más eszközeinek használatáról és a használat feltételeiről.

KILENCEDIK RÉSZ

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK A FELSŐOKTATÁSBAN

30. Fejezet

112. § (1) A felsőoktatási intézményekben foglalkoztatottak érdekképviseleti szerve vagy szervei a jogszabályokban, továbbá az intézményi Szabályzatban, illetve e szervekkel kötött külön megállapodásban foglaltak szerint működnek.

(2) A felsőoktatási intézményekben érdekegyeztető tanács hozható létre. A tanács szervezetét és működését a felsőoktatási intézmény Szabályzatában kell megállapítani.

(3) A felsőoktatás munkavállalói ágazati jelentőségű, szociális kérdéseinek egyeztetésére Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács hozható létre.

TIZEDIK RÉSZ

KÜLÖNÖS ÉS ÁTMENETI SZABÁLYOK

31. Fejezet

Különös rendelkezések

113. § (1) Amennyiben a törvény eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya a nem állami felsőoktatási intézményekre a (2)-(3) bekezdésekben és a 114. §-ban foglaltak szerint terjed ki.

(2) A nem állami felsőoktatási intézmények fenntartói rendelkezéseiben, valamint ezen intézmények Szabályzataikban e törvény 14. § (2)-(3) bekezdéseiben, 17. § (2)-(3) bekezdéseiben, 22. §-ában, 52. § (2)-(4) bekezdéseiben, 53. § (2)-(4) bekezdéseiben, 54. § (2)-(3) bekezdéseiben, 55. §-ában, 56. § (3)-(5) bekezdéseiben, 57. § (2)-(3) bekezdéseiben, 58. §-ban, 61. § (3)-(4) bekezdéseiben, 62-65. §-aiban, 66. § (3)-(6) bekezdéseiben, 67. § (1) bekezdés b), f), j) és k) pontjaiban, 83. § (4) bekezdésében, valamint 85. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérő rendelkezéseket állapíthatnak meg; ellenkező esetben e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A művelődési és közoktatási miniszter a nem állami felsőoktatási intézmények esetén a 17. § (1) bekezdésben és a 18. § (1) bekezdésében, valamint az 56. § (1)-(2) bekezdéseiben említett javaslatát, illetőleg előterjesztését a fenntartóval egyetértésben teszi meg.

(4) Az állami felsőoktatási intézmények tulajdonáról később elkészítendő jogszabály rendelkezik.

114. § (1) Az egyházi egyetemek, főiskolák és a teológiai karok, illetőleg szakok állami elismerésekor a hitélettel összefüggő tárgyak, ismeretek tartalma nem vizsgálható, ezek tekintetében a képesítési követelményeket az egyházi egyetemek és főiskolák a rájuk vonatkozó egyházi jogszabályok alapján határozzák meg.

(2) Az egyházi egyetemek, főiskolák a képesítési feltételekben foglaltak szerint és az Akkreditációs Bizottság állásfoglalása alapján hitélettel össze nem függő világi szakokat indíthatnak.

(3) A hitélettel összefüggő képesítést nyújtó egyházi egyetemek, főiskolák, karok, szabályzatukban a 113. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül a 17. § (1) és (5) bekezdéseiben, a 18. §-ban, az 53. § (1) bekezdésében, az 56. § (1) és (2) bekezdéseiben, valamint a 97. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérő rendelkezéseket is megállapíthatnak.

(4) A művelődési és közoktatási miniszter az egyházi felsőoktatási intézmények esetén a 17. § (1) bekezdésében és a 18. § (1) bekezdésében, valamint az 56. § (1) és (2) bekezdéseiben foglalt feladatait az érintett egyház képviseletére jogosulttal egyetértésben teszi meg.

(5) Az egyházi egyetemeken és főiskolákon, illetőleg szakon folytatott tanulmányok alapján szerzett oklevél az általa tanúsított végzettség szintje tekintetében egyetemi, illetőleg főiskolai oklevéllel egyenértékű és

a) a 98. § (4) bekezdésének a) pontjában említett további képzésben való részvételre;

b) az egyházi szolgálatot ide nem értve, a 98. § (4) bekezdésének b) pontjára is figyelemmel, egyetemi, illetőleg főiskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére, foglalkozás (tevékenység) gyakorlására jogosít.

115. § (1) A katonai felsőoktatási intézmények felett a honvédelmi miniszter, a rendészeti felsőoktatási intézmény felett a belügyminiszter közvetlen felügyeletet gyakorol. E jogkörének gyakorlása során előterjesztést tesz

a) az oktatók, illetve az intézményi vezetők kinevezésének és jogállásának törvényi szabályozására;

b) a hallgatók jogállásának, a számukra nyújtott támogatások és az általuk fizetett tandíjak törvényi szabályozására.

(2) A honvédelmi, illetőleg a belügyminiszter külön szabályozza

a) a felsőoktatási intézményben működő szervezeti egységek létesítésének és működésének rendjét;

b) az évenként felvehető hallgatók számát és a felvétel különös feltételeit;

c) a külföldi hallgatók felvételének, jogállásának és tanulmányainak részletes szabályait, a juttatások és a tandíjfizetés rendjét.

116. § (1) Az egészségügyi felsőoktatási intézmények az egészségügy körébe tartozó feladatok ellátásában, az agrár-felsőoktatási intézmények az agrárgazdaság körébe tartozó feladatok ellátásában külön törvény, illetve kormányrendelet rendelkezései szerint vesznek részt.

(2) Az egészségügyi felsőoktatási intézmények az Egészségbiztosítási Alap kezelőjével kötött finanszírozási szerződésben foglaltak szerint

a) egészségügyi szolgáltatást nyújtanak az ellátási területükhöz tartozó biztosítottak számára;

b) ellátják a jogszabályokból és a progresszív betegellátásból rájuk háruló feladatokat.

117. § A felsőoktatási intézmények e törvény 2. számú mellékletében meghatározott adatokat tartják nyilván, illetve kezelik azokat. Jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve az adatok harmadik személy számára csak az érintett hozzájárulásával adhatók ki.

118. § (1) Az 1984. szeptember 1-je előtt doktori cselekmények alapján szerzett, illetőleg e nap előtt engedélyezett doktori cselekmények alapján később megszerzett egyetemi doktori cím továbbra is viselhető.

(2) Az a személy, aki 1984. szeptember 1-je után egyetemi tudományos fokozatot (doctor universitatis) szerzett, továbbra is használhatja a „dr. univ.” megjelölést.

(3) Hittudományi egyetemeken e törvény hatálybalépése előtt szerzett hittudományi doktori cím továbbra is viselhető.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben említett doktori cím és a (2) bekezdésben említett egyetemi doktori fokozat (doctor universitatis) birtokosának az adományozó egyetem, amennyiben a doktori (PhD) fokozat odaítélésére jogosult - kérelemre, és egyedi elbírálás alapján, az általa meghatározott feltételek teljesítése esetén - doktori (PhD) fokozatot ítélhet oda, illetőleg megállapíthatja annak e törvény szerinti doktori (PhD) fokozattal való egyenértékűségét.

(5) Amennyiben az egyetem a (4) bekezdésben említett egyenértékűséget megállapítani nem tudja, indokolt határozatban utasítja el a kérelmet. Az elutasító határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

119. § (1) Amennyiben e törvény alkalmazási, foglalkoztatási, képesítési előírásként doktori (PhD) fokozatot említ, illetőleg más jogszabály alkalmazási, foglalkoztatási, képesítési előírásként „tudományos fokozat”-ot említ, azon e törvény szerinti doktori (PhD) fokozatot, a tudomány(ok) kandidátusa, a tudomány(ok) doktora, illetve a külföldön szerzett és honosított vagy elismert tudományos fokozatot kell érteni.

(2) A tudomány(ok) kandidátusa fokozattal rendelkező személyek e törvény hatálybalépésétől a „doktori (PhD) fokozat” megjelölést használhatják.

(3) Az (1) bekezdésben említett fokozattal rendelkező és az e törvény hatálybalépését követően habilitációt szerzett személyek illetménykiegészítéséről és nyilvántartásukról kormányrendelet rendelkezik.

120. § (1) A felsőoktatási intézményekben oktatott művészeti tárgyak tekintetében a 3. § (1) bekezdés d) és e) pontjában, illetőleg a 4. § c) pontjában, továbbá a 14. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a 20. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott követelményektől el lehet térni. Ebben az esetben a megítélés alapja a képzést folytató személy művészi teljesítménye.

(2) A művészeti egyetemeken, illetőleg a művészeti karokon, továbbá az egyetemek művészeti szakjain a doktori képzést „mester”-fokozattal záruló mesterképzés helyettesítheti, amelynek időtartama legalább két év.

(3) A művészeti egyetemeken folytatott habilitáció keretében a pályázónak művészeti alkotóképességéről kell tanúbizonyságot adnia.

121. § (1) Azok a személyek, akik e törvény hatálybalépése előtt szereztek magyar egyetemen vagy főiskolán oklevelet, jogosultak e törvényben említett címek használatára (98-100. §).

(2) Az oklevelet kibocsátó felsőoktatási intézmény (vagy annak jogutódja) az (1) bekezdésben említett jogosultságról igazolást állít ki.

(3) A honosított (elismert) oklevelekre is az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy amennyiben az elismerést vagy honosítást valamely korábbi irányító minisztérium végezte, az igazolást a Művelődési és Közoktatási Minisztérium adja ki.

122. § E törvény hatálybalépését követően - legkésőbb 1998. június 30-ig - valamennyi felsőoktatási intézményt egységes eljárás alkalmazásával akkreditálni kell. A felsőoktatási intézmények 1998. június 30-a után az e törvény 3. § (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesítése nélkül nem működhetnek egyetemként.

123. § (1) A 3. § (1) bekezdés d) pontja e tekintetében e törvény hatálybalépését megelőzően kinevezett egyetemi tanárokat habilitáltnak kell tekinteni.

(2) A 14. § (2) bekezdésében foglaltak nem érintik a törvény hatálybalépése előtt határozatlan időre kinevezett tanársegédek és adjunktusok közalkalmazotti jogviszonyát.

(3) A felsőoktatási intézmény Szabályzatában állapítja meg az oktatók és a tudományos kutatók munkaidőbeosztását, s ennek keretében a rendszeresen ellátandó oktatási és egyéb feladatok körét, s azok teljesítésének feltételeit.

(4) A felsőoktatási intézmények az oktatók évi rendes szabadságát elsősorban a nyári szünidőben, szorgalmi időben csak méltánylást érdemlő esetekben, vagy az intézményi Szabályzatban meghatározott időszakokban adják ki.

(5) A felsőoktatási intézményekben a rektorhelyettes, főiskolai főigazgató-helyettes, dékánhelyettes és az oktatási szervezeti egység vezetőhelyettesének megbízása határozott időre történik.

(6) Akik tudományos továbbképzésüket a 72/1982. (XII. 10.) MT rendelet alapján belföldi ösztöndíjasként e törvény hatálybalépése előtt egy évvel, vagy azt követően kezdték meg, választásuktól függően kérhetik, hogy tanulmányaikat doktori (PhD) fokozat megszerzése érdekében e törvény rendelkezése szerint folytathassák azon az egyetemen, amely az adott tudományágban doktori képzésre jogosultsággal rendelkezik, és a doktori képzést megkezdte. Az egyetem köteles a tudományos képzésben részt vevő kérelmezőt külön vizsgálat nélkül doktori képzésre felvenni. Ebben az esetben a kérelmezőnek a Tudományos Minősítő Bizottsággal kötött szerződése felbontását, továbbá az egyetemmel létrejött megállapodást új szerződésben kell meghatározni.

(7) A (6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket az egyetem megfelelő módon alkalmazhatja azokra, akik tudományos továbbképzésüket a 72/1982. (XII. 10.) MT rendelet alapján belföldi levelező ösztöndíjasként végzik, és tanulmányaikat doktori képzésben kívánják folytatni.

124. § (1) A címzetes egyetemi tanárok és docensek az egyetemi Szabályzatban foglaltaknak megfelelően viselhetik továbbra is címüket, illetve - amennyiben megfelelnek a 20. §-ban foglaltaknak - számukra egyetemi magántanári cím adományozható.

(2) A címzetes főiskolai tanárok és docensek a főiskolai Szabályzatnak megfelelően viselhetik tovább címeiket, illetve a 20. §-ban, valamint a főiskola Szabályzatában foglaltaknak megfelelően a címzetes főiskolai tanárok címének viselését megerősítheti, a címzetes főiskolai docenseknek címzetes főiskolai tanári címet adományozhatnak.

TIZENEGYEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. Fejezet

125. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésekben foglalt kivétellel - 1993. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) A törvény 9. és 10. §-a 1995. január 1-jétől lép hatályba. A 9. és 10. §-ban foglaltak szerinti költségvetési támogatást 1995. január 1-jétől egy fejezetben - a Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezetében - állapítja meg az Országgyűlés. 1995. január 1-jéig az agrár-felsőoktatás és az egészségügyi felsőoktatás költségvetését az agrár-felsőoktatás tekintetében a Földművelésügyi, az egészségügyi felsőoktatás tekintetében a Népjóléti Minisztérium költségvetési fejezetében állapítja meg az Országgyűlés.

(3) A törvény tandíjfizetésre vonatkozó rendelkezései 1994. szeptember 1-jén lépnek hatályba.

(4) A Kormány a felsőoktatás fejlesztési tervére vonatkozó törvényjavaslatot 1994. december 31-ig az Országgyűlés elé terjeszti.

(5) A felsőoktatási intézmények valamennyi hivatalos iraton és okiraton használhatják a Magyar Köztársaság címerét.

(6) A felsőoktatási intézmények e törvény alapján 1994. szeptember 1-jéig készítik el Szabályzatukat (51. §). A Szabályzat elfogadásáig az eddigi szabályzatok hatályosak azon rendelkezések kivételével, amelyek e törvénnyel ellentétesek.

126. § A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

- az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény felsőoktatásra vonatkozó rendelkezései [23. § (2)-(3) bekezdése, 24. § b) pontja, 28-30. §, 94-96. §, 97. § (1) bekezdése, 98-101. §, 102. § (1) bekezdése, 104-106. §, 107. § (3) bekezdése, 108. § (1), (3) bekezdése, 109-110. §, 111. § (1), (2), (4) bekezdése, 112-114. §, 115. § (1), (3) bekezdése, 116. § (1) bekezdése, 117. §, 118. § (1), (2) bekezdése, 119-122. §, 123. § (4) bekezdése, 124. §, 127. §, 155. § (1) bekezdés b) pontja, 162. §],

- az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény módosításáról rendelkező 1990. évi XXIII. törvény felsőoktatásra vonatkozó rendelkezései (11. §, 31-43. §, 50. §),

- az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény hatálybalépéséről rendelkező 1985. évi 17. törvényerejű rendelet,

- az egyetemekről szóló 30/1990. (III. 21.) OGY határozat,

- az egyetemekről szóló 30/1990. (III. 21.) OGY határozat módosításáról rendelkező 2/1993. (II. 4.) OGY határozat,

- a kitüntetéses doktorrá avatásról szóló 1958. évi 1-6. NET határozat,

- a kiváló egyetemi (főiskolai) hallgatók kitüntetéséről szóló 1958. évi 1-7. NET határozat.

1. számú melléklet az 1993. évi LXXX. törvényhez

A Magyar Köztársaság felsőoktatási intézményei

I.

Egyetemek

A)

Állami egyetemek

Állatorvostudományi Egyetem

Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem

Budapesti Műszaki Egyetem

Debreceni Agrártudományi Egyetem

Debreceni Orvostudományi Egyetem

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Erdészeti és Faipari Egyetem

Gödöllői Agrártudományi Egyetem

Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem

Janus Pannonius Tudományegyetem

József Attila Tudományegyetem

Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem

Kossuth Lajos Tudományegyetem

Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola

Magyar Iparművészeti Főiskola

Magyar Képzőművészeti Főiskola

Magyar Testnevelési Egyetem

Miskolci Egyetem

Pannon Agrártudományi Egyetem

Pécsi Orvostudományi Egyetem

Semmelweis Orvostudományi Egyetem

Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem

Színház- és Filmművészeti Főiskola

Veszprémi Egyetem

Zrínyi Miklós Katonai Akadémia

B)

Nem állami egyetemek

a)

Egyházi egyetemek

Budapesti Református Teológiai Akadémia

Debreceni Református Teológiai Akadémia

Evangélikus Teológiai Akadémia

Országos Rabbiképző Intézet

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

b)

Magán-, illetve alapítványi egyetemek

II.

Főiskolák

A)

Állami főiskolák

Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola

Államigazgatási Főiskola

Bánki Donát Műszaki Főiskola

Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola

Benedek Elek Óvóképző Főiskola

Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola

Bessenyei György Tanárképző Főiskola

Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola

Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskola

Budapesti Tanítóképző Főiskola

Comenius Tanítóképző Főiskola

Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola

Eötvös József Tanítóképző Főiskola

Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola

Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola

Hajdúböszörményi Óvóképző Főiskola

Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola

Jászberényi Tanítóképző Főiskola

Juhász Gyula Tanárképző Főiskola

Kandó Kálmán Műszaki Főiskola

Kecskeméti Tanítóképző Főiskola

Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola

Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola

Kossuth Lajos Katonai Főiskola

Könnyűipari Műszaki Főiskola

Kőrösi Csoma Sándor Főiskola

Külkereskedelmi Főiskola

Magyar Táncművészeti Főiskola

Pénzügyi és Számviteli Főiskola

Pollack Mihály Műszaki Főiskola

Rendőrtiszti Főiskola

Széchenyi István Főiskola

Szolnoki Repülőtiszti Főiskola

Ybl Miklós Műszaki Főiskola

B)

Nem állami főiskolák

a)

Egyházi főiskolák

Baptista Teológiai Akadémia

Egri Hittudományi Főiskola

Esztergomi Hittudományi Főiskola

Evangéliumi Pünkösdi Közösség Bibliai Főiskolája

Ferences Hittudományi Főiskola

Görög Katolikus Hittudományi Főiskola

Győri Hittudományi Főiskola

H. N. Adventista Egyház Lelkészképző Intézete

Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola

Közép-Kelet Európai Bibliaiskola és Lelkészképző Intézet

Nagykőrösi és Dunamelléki Református Hitoktató és Tanítóképző Főiskola

Pannonhalmi Szent Gellért Főiskola

Pápai Református Teológiai Akadémia

Pécsi Hittudományi Főiskola

Piarista Hittudományi és Tanárképző Főiskola

Sárospataki Református Teológiai Akadémia

Sola Scriptura Lelkészképző és Teológiai Főiskola

Szegedi Hittudományi Főiskola

Szent Bernát Hittudományi Főiskola

Tan Kapuja Buddhista Főiskola

Veszprémi Hittudományi Főiskola

Vitéz János Katolikus Tanítóképző Főiskola

Wesley János Lelkészképző Főiskola

Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola

b)

Magán-, illetve alapítványi főiskolák

Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola

Kodolányi János Főiskola

Modern Üzleti Tudományok Főiskolája

Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete

2. számú melléklet az 1993. évi LXXX. törvényhez

A felsőoktatási intézményekben kezelt személyes és különleges adatok

A dolgozók adatai

1. E törvény alapján nyilvántartott adatok:

a) név, születési hely és idő, állampolgárság;

b) állandó és ideiglenes lakcím, telefonszám;

c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen

- iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek, képesítési feltételek alóli mentesítés,

- továbbképzés, szakirányú továbbképzés, továbbképzésben szerzett szakképesítés,

- tudományos fokozatok, címek,

- idegen nyelv tudása,

- kinevezési okmány, munkakör, munkaköri leírás,

- vezetői megbízások,

- gyakornoki idő, vizsga, próbaidő,

- fegyelmi eljárás, büntetés, felmentés,

- fizetési fokozat,

- tudományos kutatás (publikáció), művészeti alkotói tevékenység, tudományos kapcsolatok,

- munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok,

- dolgozó által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek,

- munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés,

- munkavégzés ideje, túlmunka ideje, alapilletmény, pótlékok (jogcím szerint), illetménykiegészítés, megbízási díj, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja,

- szabadság, kiadott szabadság,

- dolgozó részére történő kifizetések és azok jogcímei,

- a dolgozó részére adott juttatások és azok jogcímei,

- a dolgozó munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei,

- a többi adat az érintett hozzájárulásával.

A hallgató adatai

1. E törvény alapján kezelt adatok:

a) hallgató neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó és ideiglenes lakásának címe és telefonszáma;

b) a hallgatói jogviszonnyal összefüggő adatok, így különösen

- felvételeivel kapcsolatos adatok,

- a hallgató tanulmányainak értékelése és minősítése, vizsgaadatok,

- a hallgatói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,

- a többi adat az érintett hozzájárulásával;

c) a hallgató részére a különböző juttatások (ösztöndíj, szociális támogatás, segély stb.) megállapításához a szülő (eltartó) neve, állandó és ideiglenes lakásának címe, telefonszáma, valamint a szülő (eltartó), illetve a hallgató jövedelmi és szociális helyzetét igazoló adatok.

Az adatok statisztikai célú felhasználása

A mellékletben felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2017. Minden jog fenntartva!