E törvény célja, hogy útját állja a bűncselekményből származó pénzeknek a pénz- és tőkepiaci rendszeren keresztül történő tisztára mosásának.
1. § E törvény hatálya alá tartozik:
a) az a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet, amely a Magyar Köztársaság területén pénzintézeti, pénzforgalmi közvetítői, biztosítási, biztosításközvetítői, biztosítási szaktanácsadói, értékpapír-forgalmazási, játékkaszinó-működtetői vagy befektetési alapkezelési tevékenységet folytat, valamint az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár (a továbbiakban együtt: pénzügyi szolgáltató szervezet), valamint e szervezetek ügyfele,
b) a pénzügyi szolgáltató szervezet vezetője, valamint alkalmazottja.
2. § (1) A pénzügyi szolgáltató szervezet kétmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű, forintban vagy külföldi pénznemben történő készpénzbefizetéssel, illetve -kifizetéssel együttjáró ügyleti megbízást kizárólag olyan ügyféltől fogadhat el, aki az azonosságát igazoló okmányait a pénzügyi szolgáltató szervezetnek bemutatja, és akinek az azonosítását a pénzügyi szolgáltató szervezet elvégzi.
(2) Ha az ügyfél jogi személy vagy más szervezet, a nevében vagy megbízása alapján eljáró személy személyazonosságának megállapításán túlmenően a jogi személy, illetőleg a más szervezet azonosítását is el kell végezni. Nem kell az azonosítást elvégezni, ha a pénzügyi szolgáltató szervezet a jogi személyt, illetőleg más szervezetet egyéb ügylet kapcsán már azonosította.
(3) A pénzügyi szolgáltató szervezet bank- vagy pénzügyi műveletre vonatkozó megbízást csak olyan külföldi székhelyű szervezettől fogadhat el, amely a saját országa joga szerint pénzügyi szolgáltató szervezetként bejegyzett szervezet, és megbízóját megnevezi.
(4) A (3) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni:
a) ha az ügylet természetéből következően az átutalási megbízást a külföldi pénzügyi szolgáltató szervezet a saját nevében adja;
b) a külföldi – nem pénzügyi szolgáltató szervezet – megbízó a pénzügyi szolgáltató szervezetnél saját nevében jár el.
3. § (1) Pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén az 1. § b) pontjában meghatározott személy köteles haladéktalanul:
a) az ügyfelet a 2. §-ban meghatározott értékhatárra tekintet nélkül azonosítani, és
b) a pénzmosás gyanújáról a (2) bekezdésben megjelölt személynek bejelentést tenni.
(2) A pénzügyi szolgáltató szervezet köteles kijelölni – a szervezet sajátosságától függően – egy vagy több személyt, aki az alkalmazottaktól érkezett bejelentést az Országos Rendőr-főkapitányságnak (a továbbiakban: ORFK) haladéktalanul továbbítja.
4. § (1) A pénzügyi szolgáltató szervezet, valamint az 1. § b) pontjában és a 3. § (2) bekezdésében szereplő személy a bejelentési kötelezettség teljesítéséről, annak tartalmáról és a bejelentő személyéről – kivéve a büntetőeljárás során – harmadik személynek vagy szervezetnek tájékoztatást nem adhat, és köteles biztosítani, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személye titokban maradjon.
(2) A bejelentési kötelezettség teljesítése nem tekinthető a bank-, biztosítási vagy üzleti titok megsértésének, vagy más – akár jogszabályon, akár szerződésen alapuló adat- vagy információszolgáltatási korlátozás megsértésének.
5. § (1) A 2. §-ban foglalt kötelezettség teljesítése során birtokába jutott adatokat, valamint a 3. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti kötelezettség teljesítését igazoló okiratokat a pénzügyi szolgáltató szervezet legalább tíz évig köteles nyilvántartani.
(2) Az ORFK a 3. § alapján kapott információt – a más bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás esetét kivéve – kizárólag a pénzmosás elleni küzdelem céljaira használhatja fel, és az információt tartalmazó adatokat tíz évig köteles megőrizni.
6. § (1) A pénzügyi szolgáltató szervezet köteles
a) a pénzmosást lehetővé tevő, illetőleg megvalósító bank- vagy pénzügyi műveletek megakadályozása érdekében az ügyfelek azonosítását elősegítő belső ellenőrző és információs rendszert működtetni, valamint
b) gondoskodni arról, hogy alkalmazottai a pénzmosás bűncselekményére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megismerjék, a pénzmosást lehetővé tevő, illetőleg megvalósító bank- vagy pénzügyi műveleteket megtanulják felismerni, és a pénzmosás gyanújára okot adó esetekben megfelelően tudjanak eljárni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség körébe tartozó feladatok teljesítésére a pénzügyi szolgáltató szervezet köteles belső szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) készíteni, melyet a pénzügyi szolgáltató szervezet fölött állami, szakmai felügyeletet gyakorló szerv hagy jóvá.
(3) A pénzügyi szolgáltató szervezet fölött állami, szakmai felügyeletet gyakorló szervek a Szabályzat kidolgozásához – az ORFK által kidolgozott, a büntetőeljárás tapasztalataira épülő ajánlások figyelembevételével – iránymutatásokat és mintaszabályzatokat bocsátanak rendelkezésre, meghatározott kikötések alkalmazását kötelezően előírhatják. Ezeket az iránymutatásokat és mintaszabályzatokat az érintettek kötelesek titkosan kezelni.
7. § Az e törvény hatálybalépése után megalakuló pénzügyi szolgáltató szervezet tevékenységének engedélyezéséhez a külön törvényekben megállapított feltételek mellett szükséges az is, hogy a 6. § (2) bekezdése szerinti Szabályzatát az állami, szakmai felügyeletet gyakorló szervhez jóváhagyásra az engedélykérelemmel együtt benyújtsa.
8. § (1) Ez a törvény – a (4) bekezdés kivételével – a kihirdetésétől számított hatvanadik napon lép hatályba.
(2) A pénzügyi szolgáltató szerv fölötti állami, szakmai felügyeletet gyakorló szervek a 6. § (3) bekezdésében foglalt iránymutatásokat és mintaszabályzatokat e törvény hatálybalépésétől számított harminc napon belül bocsátják a felügyeletük alá tartozó pénzügyi szolgáltató szervek rendelkezésére.
(3) A pénzügyi szolgáltató szervezetek a 6. § (2) bekezdés szerinti Szabályzataikat e törvény hatálybalépésétől számított hatvan napon belül kötelesek kidolgozni, és jóváhagyás végett az állami, szakmai felügyeletüket gyakorló szervhez benyújtani. Amennyiben a pénzügyi szolgáltató szervezet e kötelezettségének nem tesz eleget, az állami, szakmai felügyeletet gyakorló szerv a pénzügyi szolgáltató szervezet tevékenységi engedélyét visszavonhatja vagy tevékenységét korlátozhatja.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy a Szabályzatban kötelezően előírandó feladatok körét – e törvény kihirdetését követően – rendeletben állapítsa meg.
(5) A takarékbetétről szóló – többször módosított – 1989. évi 2. törvényerejű rendelet 1. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A pénzintézet számára törvény előírhatja, hogy a betét feletti rendelkezési jogosultságtól függetlenül köteles az ügyfél személyazonosságát megállapítani.”
