1. § A befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Ba. tv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) E törvény hatálya alá tartozik a befektetési célú értékpapír-alapnak, illetve ingatlanalapnak (a továbbiakban együtt: befektetési alap) a Magyar Köztársaság területén történő nyilvános vagy zárt módon történő létrehozatala, kezelése és működése.
(2) A befektetési alap induló saját tőkéje értékpapíralap esetén százmillió, ingatlanalap esetén ötszázmillió forintnál alacsonyabb összegben nem határozható meg.”
2. § A Ba. tv. 3. §-ának h)-k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § az alábbi l) és m) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„h) befektetési alapkezelő tevékenység: amely során az alapkezelő - az általa, e törvény alapján - meghirdetett befektetési elveknek megfelelő befektetési alapot alakít ki, és az elérhető legnagyobb hozam biztosítása érdekében a befektetési alap tárcájában lévő egyes eszközelemeknek (értékpapír vagy ingatlan) a befektetési alap meghirdetett befektetési elveihez igazodó - saját döntése alapján történő - adásvételét végzi, illetve végezteti;
i) befektetési alap letétkezelő tevékenység: amely során a letétkezelő az alapkezelő megbízása alapján letéteményesként a befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzését és az ahhoz kapcsolódó kezelését, továbbá a befektetési alap bankszámlájának - ideértve az alap saját tőkéjének összegyűjtése céljából nyitandó letéti számlát is -, illetve értékpapírszámlájának vezetését, valamint a befektetési jegyek eladásával, visszavásárlásával, a hozamok kifizetésével és a nettó eszközérték megállapításával kapcsolatos technikai tevékenységet és az alapkezelők sajátos ellenőrzését végzi;
j) nettó eszközérték: az alap tárcájában szereplő eszközök értéke, csökkentve az alapot terhelő összes kötelezettséggel;
k) tőkenövekmény: az adott napon számított nettó eszközérték és az alapra kibocsátott forgalomban lévő befektetési jegyek össznévértékének különbözete, amennyiben pozitív;
l) hozam: a tőkenövekmény azon része, amelyet az alapkezelő a kezelési szabályzat szerint a befektetési jegyekre köteles kifizetni;
m) saját tőke: a befektetési alap saját tőkéje induláskor a befektetési jegyek névértékének és darabszámának szorzatával egyezik meg, az alap működése során a saját tőke az alap nettó eszközértékével azonos.”
3. § (1) A Ba. tv. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A „befektetési alap” elnevezés csak az e törvényben előírtaknak megfelelően alapított és működtetett befektetési célú alapok megjelölésére alkalmazható.”
(2) A Ba. tv. 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Azokra, akik az (1) és (2) bekezdésben foglalt tilalmat megszegik, a Felügyelet - az elnevezés jogosulatlan használatának további megtiltása mellett - pénzbírságot szabhat ki. A bírság ismételten is kiszabható.”
4. § A Ba. tv. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési alap - az alapkezelő kérelmére - a Felügyelet által történő nyilvántartásba vétellel jön létre. A nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolni kell a letétkezelő által kiállított igazolást arról, hogy a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott saját tőkéjét a befektetők befizették.”
5. § A Ba. tv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § Az alap kezelési szabályzatában meg kell határozni az 1. számú melléklet c) pontjában foglaltakat.”
6. § A Ba. tv. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az alapkezelő a nyíltvégű befektetési alap azonnali fizetőképességének (likviditásának) biztosítása érdekében a nyíltvégű alap nettó eszközértékének legalább tizenöt százalékát készpénzben, illetve látra szóló, vagy legfeljebb három hónapra lekötött bankbetétben, valamint értékpapír-alap esetében jegybankképes értékpapírban, ingatlanalap esetén a jegybankképes értékpapírok körébe tartozó kincstárjegyben köteles tartani.”
7. § A Ba. tv. a 9. § után a következő új alcímmel és 9/A. §-sal egészül ki:
„A zártkörű alapokra vonatkozó külön rendelkezések
9/A. § (1) Zártkörű alap tulajdonosainak (a befektetési jegyek lehetséges jegyzőinek) száma a húsz főt nem haladhatja meg. Zártkörű alap csak zártvégű befektetési alapként hozható létre.
(2) A zártkörű alap létrehozatalakor az alapkezelő kezelési szabályzatot köteles készíteni. A zártkörű alap kezelési szabályzatában az 1. számú melléklet c) pontjában foglaltakon túlmenően fel kell tüntetni: a) az alapkezelő, a letétkezelő és az ingatlanértékelő szervezet nevét, székhelyét, tevékenységi körét és az alaptőke nagyságát, b) a jegyzés kezdő és zárónapját, c) az alapra kibocsátandó befektetési jegyek lehetséges jegyzőit a név és a székhely (lakcím) megjelölésével.
(3) A kezelési szabályzatot a Felügyelettel jóvá kell hagyatni, a Felügyelet eljárására az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről szóló 1990. évi VI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 8. §-át kell értelemszerűen alkalmazni. A jegyzés a jóváhagyás megtörténte után kezdődhet el. A jóváhagyott kezelési szabályzatot a jegyzést megelőzően hét nappal az érdekeltek részére hozzáférhetővé kell tenni.
(4) A zártkörűen létrehozott befektetési alapra csak névre szóló befektetési jegy bocsátható ki. A zártkörűen kibocsátott befektetési jegyen az (5) bekezdés szerinti átruházási korlátozást fel kell tüntetni.
(5) A zártkörű alapra kibocsátott befektetési jegy az alap nyilvánossá válásáig kizárólag az alap kezelési szabályzatában felsorolt személyek között ruházható át.
(6) Az alapkezelő a zártkörű alap kezelési szabályzatában e törvény szabályaitól eltérő módon szabályozhatja, hogy a 11. § szerinti nettó eszközértékről, valamint a 24. § (2) és (3) bekezdése szerinti féléves és éves tájékoztatókról milyen módon tájékoztatja a befektetőket.”
8. § A Ba. tv. 10. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A befektetési alap és az alapkezelő felszámolása során az e §-ban foglalt eltérésekkel a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.
(2) A befektetési alap és az alapkezelő felszámolásának megindítását a Felügyelet is kérheti. A befektetési alap felszámolása esetén a felszámoló személyét illetően a Felügyelet véleményét ki kell kérni.”
9. § A Ba. tv. a 10. § után a következő új alcímmel és 10/A. §-sal egészül ki:
10/A. § (1) A befektetési alap végelszámolására a határozott időre létrehozott befektetési alap futamidejének lejártakor kerülhet sor. A futamidő lejártakor az alap tulajdonában álló értékpapírt vagy ingatlant három hónapon belül értékesíteni kell. Ingatlanalap esetén - indokolt esetben - a határidő a Felügyelet engedélyével három hónappal meghosszabbítható.
(2) Értékpapír-alap megszűnése esetén az alapkezelő az értékpapírok értékesítésével tőzsdetag értékpapír forgalmazó céget köteles megbízni, amelynek bizományosi díja végelszámolási költségként az alapot terheli.
(3) Ingatlanalap megszűnése esetén az alapkezelő az ingatlanok értékesítését maga is elvégezheti. A 17. § b) pontját és a 18. § (2) bekezdését a végelszámolás időtartama alatt is alkalmazni kell. Az értékeléshez, illetve az értékesítéshez igénybe vett ingatlanforgalmazó cég által felszámított díj végelszámolási költségként az alapot terheli.
(4) A befektetési alap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését követő öt napon belül az alapkezelő a végelszámolási jelentést köteles elkészíteni és a Felügyelethez benyújtani. Az értékesítés befejezését követő tíz napon belül a letétkezelő társaság köteles a végelszámolási jelentés egyidejű bemutatásával a befektetőknek a végelszámolás eredményeképpen rendelkezésre álló összeget kifizetni.
(5) A végelszámolási jelentésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a futamidő lejártakor a befektetési alap tárcájában lévő egyes eszközök nyilvántartási értékét,
b) az egyes értékesített eszközök befolyt ellenértékét,
c) az esetleges egyéb bevételeket (pl. kamat),
d) a végelszámolás során felmerült költségeket tételesen,
e) a befektetők között felosztható tőkét,
f) az egy befektetési jegyre kifizethető összeget.
(6) Az alap megszűnését követően rendelkezésre álló tőke a befektetőt befektetési jegyei névértékének arányában illeti meg.
(7) Az alap a Felügyelet által vezetett nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A törlést a végelszámolási jelentés benyújtásának időpontjával kell elrendelni.”
10. § A Ba. tv. 11. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A nyíltvégű értékpapír-alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket naponta kell megállapítani és közzétenni két országos napilapban, valamint a tőzsde hivatalos lapjában. A nettó eszközértéket a letétkezelő állapítja meg, a közzétételről pedig az alapkezelő gondoskodik.
(4) A zártvégű értékpapír-alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket legalább kéthetente kell megállapítani és a megállapítást követő első munkanapon két országos napilapban, valamint a tőzsde hivatalos lapjában kell közzétenni. A nettó eszközértéket a letétkezelő állapítja meg, a közzétételről pedig az alapkezelő gondoskodik.”
11. § A Ba. tv. 12. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az értékpapír-alap saját tőkéje csak a (2) bekezdésben meghatározott értékpapírokba fektethető be, illetve a 9. § (1) bekezdésben meghatározott eszközökben tartható.
(2) Értékpapír-alap részére csak olyan,
a) az Épt. 2. §-ának (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő, valamint
b) devizahatósági engedéllyel, külpiaci tőzsdén jegyzett, nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír, továbbá
c) kárpótlási jegy
vásárolható meg, amely a nettó eszközérték megállapítására alkalmas árfolyammal rendelkezik.”
12. § (1) A Ba. tv. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az alapkezelő megszerzéskor az értékpapír-alap saját tőkéjének legfeljebb öt százalékát helyezheti el az ugyanazon kibocsátó által kibocsátott azonos fajtájú értékpapírokba (kötvény, részvény stb.), ide nem értve az állampapírokat. [Épt. 3. § d)]. Az egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírok értéke az értékpapír-alap tárcájában megszerzéskor nem haladhatja meg az értékpapír-alap saját tőkéjének tíz százalékát, ide nem értve az állampapírokat.”
(2) A Ba. tv. 13. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A kárpótlási jegyek értéke az értékpapír-alap tárcájában megszerzéskor nem haladhatja meg az értékpapír-alap saját tőkéjének tizenöt százalékát. Amennyiben az alap elnevezésében a „kárpótlási jegy” megjelölés szerepel, a kárpótlási jegyek értéke az értékpapír-alap tárcájában - megszerzéskor - az értékpapír-alap saját tőkéjének huszonöt százalékát nem haladhatja meg.”
13. § A Ba. tv. 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az ingatlanalap időlegesen szabad pénzeszközeit készpénzben, látra szóló, vagy lekötött bankbetétben, továbbá kincstárjegyben tarthatja.”
14. § A Ba. tv. 18. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A nettó eszközérték megállapítására és közzétételére egyébként a 11. § (2)-(4) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a nettó eszközértéket zártvégű ingatlanalap esetén havonta egy alkalommal kell megállapítani és közzétenni.”
15. § (1) A Ba. tv. 20. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A befektetési jegyen fel kell tüntetni)
„b) a befektetési alap megnevezését és időtartamát;”
(2) A Ba. tv. 20. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a 20. § az alábbi (6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A befektetési jegyek kibocsátásakor jegyzési eljárást kell lefolytatni. A befektetési jegyek a befektetők részére az alap nyilvántartásba vételét követően adhatók ki.
(4) Egy befektetési alapra csak azonos befektetői jogokat megtestesítő, azonos névértékű befektetési jegyek bocsáthatók ki. A befektetési jegy névértékét az alapkezelő határozza meg. A befektetési jegyek összevont címletben is kibocsáthatók.
(5) A befektetési jegy a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 26. §-ában meghatározott értékpapírnak minősül.
(6) A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény hatálya alá tartozó adóalanyok az általuk birtokolt befektetési jegy hozama után annak megfelelően kötelesek adót fizetni, hogy a hozam milyen arányban tartalmaz kamatból, osztalékból vagy árfolyamnyereségből származó jövedelmet. Az alapkezelő a hozamfizetéssel egyidejűleg köteles az arányokat tartalmazó elszámolást az adóalanynak átadni.”
16. § A Ba. tv. 23. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tőkenövekmény kifizetésének, illetve újrabefektetésének (tőkésítésének) részletes szabályait a kezelési szabályzatban kell meghatározni.”
17. § A Ba. tv. 25. §-ának számozása 25. § (1) bekezdésre változik, és egyidejűleg a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Tilos a tájékoztató és a kezelési szabályzat tartalmától eltérő adatok közlése, valamint a befektetési alap hozamára, tőkéjének növekedésére vonatkozó ígéret tétele.”
18. § A Ba. tv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § Az alapkezelő az általa kezelt befektetési alap kezelését elháríthatatlan külső ok (vis major), az alapkezelési tevékenység végzésére adott engedély visszavonása, valamint az alapkezelő végelszámolása esetén az e törvényben foglalt követelményeknek megfelelő más alapkezelőnek a Felügyelet engedélyével átadhatja. Erről a befektetőket a befektetési alap kezelését átadó alapkezelő két országos napilapban, valamint a tőzsde hivatalos lapjában közzétett rendkívüli tájékoztatóban köteles értesíteni.”
19. § A Ba. tv. 39. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Felügyelet eljárására az Épt. szabályait kell alkalmazni.”
20. § A Ba. tv. 41. §-ának a) és e) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A Felügyelet engedélye szükséges)
„a) az alapkezelő üzletszabályzatának és a befektetési alap kezelési szabályzatának érvényességéhez, továbbá ezek módosításához;
e) a letétkezelőnek, továbbá az ingatlanértékelő szervezetnek adott megbízáshoz, e megbízás felmondásához és új letétkezelő, illetve ingatlanértékelő szervezet megbízásához;”
21. § (1) A Ba. tv. 46. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„46. § (1) A Felügyelet az alapkezelőt, valamint annak vezető tisztségviselőjét értékpapír-felügyeleti bírság (a továbbiakban: bírság) megfizetésére kötelezheti, ha az alapkezelő nem teljesíti az e törvényben, az alapkezelési szabályzatban, vagy a Felügyelet által kiadott engedélyben számára előírt feltételeket vagy kötelezettségeket. A kiszabott bírság az alapra nem terhelhető.
(2) Nem kötelezhető bírság fizetésére az alapkezelő vezető tisztségviselője akkor, ha bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható.”
(2) A Ba. tv. 47. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a § a következő d) és e) ponttal egészül ki:
„b) A 4. § (4) bekezdésében, a 12-16. §-okban, a 17. §-ban, a 27. §-ban, a 28. §-ban, a 37. § (2) bekezdésében, a 38. § (3) bekezdésében, a 41. §-ban, valamint a 44. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén 50 000-500 000 Ft;
d) a 10/A. §-ban foglalt rendelkezések, valamint a kezelési szabályzat előírásainak megsértése esetén 100 000-1 000 000 Ft;
e) a 11. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén 100 000 Ft.”
22. § A Ba. tv. az 53. § után a következő 53/A. §-sal egészül ki:
„53/A. § A befektetési alapok éves beszámoló készítésének, könyvvezetésének sajátosságait a Kormány rendeletben szabályozza.”
23. § A Ba. tv. 56. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A 13. § (3) bekezdésében meghatározottaktól eltérően a tőzsdén nem jegyzett, illetve nem forgalmazott értékpapírok aránya az értékpapír-alap saját tőkéjének 1994. december 31-ig legfeljebb harminc és 1995. december 31-ig legfeljebb húsz százaléka lehet.
(3) A 13. § (4) bekezdésében meghatározottaktól eltérően az egy kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén nem jegyzett, vagy nem forgalmazott értékpapírok értéke az értékpapír-alap tárcájában megszerzéskor nem haladhatja meg 1994. december 31-ig az értékpapír-alap saját tőkéjének az öt százalékát, ezt követően 1995. december 31-ig az értékpapír-alap saját tőkéjének a három százalékát, ide nem értve az állampapírokat.”
24. § A Ba. tv. 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„58. § 1996. december 31-ig ingatlanalap csak zártvégű alapként létesíthető.”
25. § A Ba. tv. 1. és 3. számú melléklete e törvény melléklete szerint módosul.
26. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti a Ba. tv. 7. § (2) bekezdésének utolsó mondata, valamint a Ba. tv. 4. számú melléklete.
(2) A törvény rendelkezéseit azokban a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, amelyek tárgya a kibocsátást megelőző tájékoztató, illetve kezelési szabályzat jóváhagyása.
(3) A jóváhagyott kezelési szabályzattal rendelkező alapok kezelési szabályzatuknak megfelelően működhetnek tovább abban az estben is, ha a kezelési szabályzat e törvény rendelkezéseitől eltérő szabályokat tartalmaz. A végelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket ezen alapok tekintetében is alkalmazni kell.
1. A Ba. tv. 1. számú mellékletének I. a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„a) Az alapkezelő és a letétkezelő neve, székhelye, az alapítás időpontja, a tevékenységi kör meghatározása, a működés időtartama, alaptőkéje, alkalmazotti létszáma a vezető tisztségviselők fontosabb személyi és szakmai adatai, a cégbejegyzés száma, helye és ideje, valamint az ingatlanértékelő szervezet neve és székhelye.”
2. A Ba. tv. 1. számú mellékletének I. c) pontja helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„c) A befektetési alap kezelési szabályzata, melynek legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:
1. a befektetési alap neve;
2. a befektetési alap típusa, jellemzői;
3. a befektetési jegyek kibocsátása által megszerzett tőke felhasználási célja (a portfolió lehetséges elemei, a befektetési alap részletes befektetési politikája, az értékpapír-alapon, illetve az ingatlanalapon belül milyen arányban milyen fajtájú értékpapírokba, illetve ingatlanokba kíván fektetni);
4. a befektetési alap induló saját tőkéjének tervezett nagysága, a minimális induló saját tőke meghatározása;
5. a befektetési jegyek típusa (bemutatóra vagy névre szóló), névértéke, darabszáma, sorozat- és sorszáma, valamint a befektetési jegyekhez fűződő jogok bemutatása;
6. a kibocsátás és visszavásárlás, valamint a tőkenövekmény és a hozam megállapításának és kifizetésének részletes szabályai, a befektetési alap tőkenövekményének felosztására, vagy újrabefektetésére vonatkozó szabályok;
7. az alapot terhelő valamennyi díj és költség tételes felsorolása, a díjak és költségek összegére vagy számítási módjára, továbbá azok elszámolására vonatkozó részletes tájékoztatás;
8. az alap nettó eszközértékének számítási módjára, valamint nyíltvégű alap esetén a befektetési jegyek eladási és visszavásárlási árának számítási módszerére, gyakoriságára és közzétételére vonatkozó tájékoztatás;
9. befektetők rendszeres és rendkívüli tájékoztatásának szabályai (módja, helye, ideje), a nettó eszközérték közzétételének módjára, helyére és idejére vonatkozó szabályok;
10. az alap megszűnésével kapcsolatos rendelkezések.”
3. A Ba. tv. 1. számú mellékletének IV. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A tájékoztatónak meg kell felelni az Épt. 25. és 26. §-ában foglalt egyéb feltételeknek.”
4. A Ba. tv. 3. számú mellékletének g) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„g) A befektetési jegyek után fizetett hozam és a hozam kifizetése utáni tőkenövekmény éves összege.”
