A Magyar Tudományos Akadémiát a nemzet a magyar nyelv ápolására, a tudomány szolgálatára hozta létre.
Jogos társadalmi igény, hogy a magyar tudományosság nagy múltú nemzeti intézményének működési és tevékenységi szabadsága – a tudományt művelő és képviselő más intézmények autonómiáját nem csorbítva – önkormányzati jogainak törvényi megerősítésével kiszélesedjék, belső életének demokratizmusa erősödjék.
Ennek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § (1) A Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: Akadémia) önkormányzati elven alapuló, jogi személyként működő köztestület. Köztestületként a tudomány művelésével, támogatásával és képviseletével kapcsolatos közfeladatokat lát el.
(2) E köztestületet a 9. § szerinti akadémikusok, valamint a tudomány olyan más képviselői alkotják, akik tudományos fokozattal rendelkeznek, és tudományos tevékenységükkel a magyar tudomány feladatainak megoldásában részt vesznek.
A köztestület nem akadémikus tagjai jogaikat – a jelen törvényben és az Akadémia Alapszabályában meghatározott módon – képviselet útján gyakorolják.
2. § (1) Az Akadémia mint köztestület működését, a hazai tudományos kutatást, valamint az akadémiai kutatóhelyek szakmai tevékenységét közvetlenül érintő jogszabály előkészítésekor az Akadémia véleményét ki kell kérni.
(2) Az Akadémia az Országgyűlés vagy a Kormány kérésére a tudomány, a társadalom és a gazdaság kérdéseiben véleményt nyilvánít.
3. § (1) Az Akadémia joga és kötelezettsége, hogy
a) támogassa a tudományok művelését és a tudományos kutatások végzését; támogassa a tudományos könyv- és folyóiratkiadást;
b) őrködjék a tudományos közélet tisztaságán, a tudományos kutatás és véleménynyilvánítás szabadságán;
c) rendszeresen értékelje a tudományos kutatás eredményeit, szorgalmazza és segítse azok közzétételét, terjesztését és felhasználását;
d) feladatainak megfelelő körben képviselje a magyar tudományt a hazai közéletben és a nemzetközi tudományos fórumokon.
(2) Az Akadémia
a) a tudományok művelésére kutatóintézeteket, valamint feladatainak ellátására egyéb intézményeket (könyvtár, levéltár, informatikai rendszer stb.) létesít és tart fenn, e tevékenysége keretében más szervezeteket is támogat, tudományos programokat szervez;
b) a tudományos szakmai követelmények hatékonyabb érvényesítése érdekében az Alapszabályban meghatározott módon tudományos osztályokat, illetve tudományos bizottságokat szervez;
c) kapcsolatot tart tudományos társaságokkal; tudományos kongresszusokat, üléseket szervez;
d) a tudományterületek fejlesztése érdekében pályázatokat ír ki; pályadíjakat ítél oda;
e) más államok tudományos intézményeivel, tudományos szervezeteivel kapcsolatokat tart fenn, megállapodásokat köt;
f) „Magyar Tudományos Akadémia Doktora” tudományos címet adományozhat; e tudományos cím adományozásának feltételeit az Akadémia szabályzatban állapítja meg;
g) a felsőoktatási intézményekkel kötött megállapodás alapján közreműködhet az oktatásban és a doktori (PhD) képzésben;
(3) Az Akadémia elnöke kétévenként beszámol az Országgyűlésnek az Akadémia munkájáról, valamint a magyar tudomány általános helyzetéről.
(4) Az Akadémia elnöke évente tájékoztatja a Kormányt az Akadémia munkájáról.
4. § (1) Az Akadémia – feladatai ellátása során – együttműködik a felsőoktatás és a tudományos kutatás más intézményeivel, a minisztériumokkal és országos hatáskörű szervekkel. Képviselteti magát a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsban.
(2) Az Akadémia törvényben rögzített feladatai ellátásához szükséges adatokat önkéntes adatszolgáltatáson alapuló saját adatgyűjtés és más szervektől való adatátvétel útján szerzi be. Személyes adat átvételére csak az érintett személy előzetes hozzájárulásával kerülhet sor.
5. § (1) E törvény mellékletében szereplő, állami tulajdonban lévő ingatlanok, az azokban elhelyezett intézmények működéséhez szükséges tárgyi eszközök és egyéb vagyontárgyak tulajdonjogát az Akadémia e törvény hatálybalépésével egyidejűleg megszerzi (törzsvagyon), kivéve az MTA Központi Ellátási Szolgálat (melléklet 11. számú tétel) épületében elhelyezett kutatóintézetek működéséhez szükséges tárgyi eszközöket és vagyontárgyakat.
(2) Az Akadémiára bízott állami tulajdonban lévő ingatlanok, tárgyi eszközök és egyéb vagyontárgyak tekintetében a Ptk. 175. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. Ezen ingatlanok körét a Kormány rendeletben határozza meg.
(3) A (2) bekezdés szerint az Akadémiára bízott ingatlanokat, tárgyi eszközöket és egyéb vagyontárgyakat elidegeníteni, megterhelni, alapítványba vagy gazdasági társaságba nem pénzbeli hozzájárulásként bevinni, másnak használatba adni csak a kincstári vagyonra vonatkozó szabályok szerint lehet.
(4) A (3) bekezdésben foglalt döntésekhez szükséges az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa (a továbbiakban: AKT)
a) hozzájárulása az ingatlanok,
b) elvi állásfoglalásának figyelembevétele a tárgyi eszközök és egyéb vagyontárgyak
tekintetében.
6. § Az Akadémia a központi költségvetésben önálló fejezet, melyen belül az akadémiai kutatóintézetek költségvetése a 21. § (1) bekezdésben meghatározott tudományterületenként önálló címeket alkot.
Ezek előirányzatai az Országgyűlés jóváhagyása nélkül év közben nem csoportosíthatók át.
7. § Az Akadémia vagyonának egyéb forrásai:
(1) Az Akadémia működéséből, valamint vagyonának hasznosításából eredő jövedelem.
(2) Az Akadémia működésének és fejlesztésének elősegítésére tett alapítványok, adományok, támogatások.
8. § (1) Az Akadémia, feladatainak ellátása érdekében – az 5. § előírásait figyelembe véve – vagyonával önállóan gazdálkodik. A 6. és 7. §-ban megjelölt források keretei között költségvetését maga határozza meg.
(2) Az Akadémia feladataihoz igazodóan – a hatályos jogszabályok keretei között – saját hatáskörében állapítja meg egyes szervezeteinek gazdálkodási formáit, választja meg a kutatástámogatás módjait. A nem gazdasági társaságként működő szervezetekre a központi költségvetési szervekre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.
(3) Az Akadémia, kapcsolódva az államháztartás rendjéhez, biztosítja a központi költségvetés tervezéséhez és az annak végrehajtásáról szóló beszámolóhoz szükséges információkat.
(4) Az Akadémia gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
9. § (1) Az akadémikusok körét rendes és levelező, valamint külső, illetőleg tiszteleti tagok alkotják.
(2) Az akadémikusokat a hazai rendes, illetőleg levelező tagok választják soraik közé.
(3) A 70 évesnél fiatalabb hazai akadémikusok száma a 200 főt nem haladhatja meg.
10. § (1) Az Akadémia a tudományos közéletet, valamint saját belső szervezetét és működését érintő legfontosabb kérdések megtárgyalására évente legalább egyszer közgyűlést tart.
(2) A közgyűlést a hazai akadémikusok, valamint a tudomány más – tudományos fokozattal rendelkező – képviselői alkotják. Utóbbiak az Alapszabályban meghatározott módon közvetlen és titkos választással nyerik el tagságukat, számuk 200 fő.
(3) A közgyűlés valamennyi tagját a közgyűlés munkájában azonos jogok illetik meg.
11. § (1) A közgyűlést, a napirend megjelölésével az Akadémia elnöke hívja össze.
(2) Közgyűlést kell tartani akkor is, ha ezt – a napirend megjelölésével – a közgyűlésen szavazásra jogosultak egyötöde írásban kéri.
12. § A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak több mint fele jelen van.
13. § (1) A közgyűlés a határozatait a jelenlevő szavazásra jogosultak több mint felének a szavazatával hozza.
(2) Az Akadémia Alapszabályának elfogadásához és módosításához a közgyűlésen szavazásra jogosultak kétharmadának szavazata szükséges.
14. § (1) Az Akadémia közgyűlése
a) véleményt nyilvánít a hazai tudomány és a társadalmi élet alapvető fontosságú kérdéseiben;
b) megvitatja és elfogadja az Országgyűlés számára készülő beszámolót, illetőleg a Kormány számára az éves jelentést;
c) meghatározza az Akadémia egész működését érintő tudománypolitikai elveket és programokat;
d) az Akadémia szervezetéről és működéséről szabályzatot (a továbbiakban: Alapszabály) alkot;
e) megválasztja az elnököt, a főtitkárt, valamint az Alapszabályban meghatározott más tisztségviselőket, az Akadémia Doktori Tanácsának tagjait, továbbá képviselőit az AKT-ba;
f) az államháztartási törvény és az éves költségvetési törvény keretei között elfogadja az Akadémia költségvetését, valamint a Felügyelő Bizottság [14. § (1) bek. h) pont] jelentése alapján jóváhagyja az éves költségvetési beszámolót;
g) az államháztartási törvény és az éves költségvetési törvény keretei között az AKT javaslata alapján határoz akadémiai kutatóintézet (kutatóhely) alapításáról, átszervezéséről, megszüntetéséről; ezzel összefüggésben az Akadémia elnökének ellenjegyzésével jóváhagyja annak alapító okiratát;
h) Vagyonkezelő Kuratóriumot, valamint más bizottságokat hoz létre, ezek között Tudományetikai Bizottságot, továbbá az akadémiai vagyonkezelés és gazdálkodás ellenőrzésére Felügyelő Bizottságot.
(2) Az Akadémia tulajdonában lévő, illetőleg az Akadémiára bízott ingatlanok elidegenítéséről, megterheléséről, alapítványba, illetőleg gazdasági társaságba nem pénzbeli hozzájárulásként való bevitelének, használatba adásának elveiről – e törvény 5. §-ában és az Alapszabályban foglaltak figyelembevételével – a közgyűlés határoz.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott hatásköröket – az (1) bekezdés a) pontja kivételével – a közgyűlés az Akadémia más szervére és tisztségviselőjére nem ruházhatja át.
15. § (1) Az Akadémia elnökét a hazai akadémikusok közül – a hazai akadémikusok javaslata alapján – legfeljebb öt évre a közgyűlés választja; tisztségében a köztársaság elnöke megerősíti.
(2) Az elnök a tevékenységéért a közgyűlésnek felel.
(3) Az elnököt a miniszteri illetménnyel azonos mértékű illetmény, valamint évente 25 munkanap alapszabadság és 15 munkanap pótszabadság illeti meg.
(4) Az elnök jogállására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben – az 1–4. §, a 8. §, a 23–36. §, az 50–56. §, valamint a VII. és VIII. fejezetben foglaltak kivételével – a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
16. § Az Akadémia tevékenységét a közgyűlés határozatainak és iránymutatásainak megfelelően az elnök irányítja. Az elnök képviseli az Akadémiát, és gyakorolja az Alapszabály által hatáskörébe utalt jogokat.
17. § (1) Az elnök tanácsadó testülete az Alapszabályban meghatározott módon választott és működő elnökség.
(2) Az elnökség ellátja azokat a feladatokat is, amelyekkel a közgyűlés megbízza.
18. § (1) A főtitkárt a hazai akadémikusok köréből – legfeljebb 5 évre – a közgyűlés választja. Nem választható főtitkárrá olyan személy, akivel szemben az AKT kifogást emel.
(2) A főtitkár a tevékenységéért a közgyűlésnek felel.
(3) A főtitkárt a közigazgatási államtitkárral, a főtitkárhelyettest pedig a helyettes államtitkárral azonos mértékű illetmény és fizetett szabadság illeti meg.
(4) A főtitkárra és a főtitkárhelyettesre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben – az 1–4. §, a 8. §, a 23–36. § az 50–56. §, az 58. §, valamint a VII. és VIII. fejezetben foglaltak kivételével – a Ktv. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
19. § (1) A főtitkár a törzsvagyon tekintetében a közgyűlés, a rábízott vagyon tekintetében a Vagyonkezelő Kuratórium egyetértésével – illetőleg a 14. § (2) bekezdésében foglalt megszorítással – gyakorolja az Akadémiát megillető tulajdonosi jogokat. E körben képviseli az Akadémiát és gondoskodik a közgyűlés döntéseinek végrehajtásáról.
(2) A főtitkár – a közgyűlés határozatainak és az elnök iránymutatásainak keretei között – az Alapszabályban meghatározott módon működteti az Akadémia köztestületi szerveit segítő és az AKT-t kiszolgáló titkársági szervezetet. Vezetője a titkársági szervezetnek és gyakorolja az e szervezettel közszolgálati jogviszonyban állók tekintetében a munkáltatói jogokat.
(3) A főtitkár látja el az Akadémia költségvetési fejezete felügyeletét ellátó szerv vezetőjének feladatait.
20. § (1) Az Akadémia Kutatóhelyek Tanácsa (AKT) az akadémiai kutatóhelyek működését irányító testület.
(2) Az AKT legfeljebb 30 tagból áll. A tagokat fele-fele arányban a közgyűlés, illetve az akadémiai kutatóintézetek, kutatóhelyek delegálják. A küldöttek megválasztásának módját, az AKT működését és eljárási rendjét az Alapszabály határozza meg. Az AKT összetételében biztosítani kell a tudományterületek arányos képviseletét.
(3) Az AKT elnöki teendőit az Akadémia főtitkára látja el, ennek keretében gondoskodik az AKT határozatainak végrehajtásáról.
(4) Az AKT egyéb feladatai mellett
a) a kuratóriumok kezdeményezése alapján javaslatot tesz akadémiai kutatóintézet létrehozására, átszervezésére, megszüntetésére,
b) a kuratóriumoknak az egyes kutatóintézetekre, kutatóhelyekre bontott támogatási javaslata alapján előterjeszti a kutatóintézetek, kutatóhelyek támogatásának tudományterületek szerinti éves költségvetési és beruházási kereteit,
c) megvitatja a közgyűlés számára készülő beszámolót a kutatóhelyek tevékenységéről.
21. § (1) Az AKT három – a tudományterületeknek megfelelő (matematikai és természettudományi, élettudományi, társadalomtudományi) – kuratóriumot működtet.
(2) A kuratóriumok tagjait az AKT kéri fel. Az AKT alapszabálya a tagságra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg.
(3) A kuratóriumok tagjainak megbízatása legfeljebb négy évre szól. A megbízatás egy ízben megismételhető. A megismétlés feltételeit az AKT alapszabálya állapítja meg.
(4) A kuratóriumok állapítják meg a tudományterületükhöz tartozó egyes kutatóintézetek, kutatóhelyek költségvetési támogatásának és beruházásának kereteit.
(5) A kuratóriumok értékelik az egyes kutatóhelyek tevékenységét, és az értékelés eredményéről tájékoztatják az AKT-t.
22. § Az akadémiai kutatóintézet önálló jogi személy. A kutatóintézet kutatási és – e törvényben meghatározott keretek között – gazdasági önállósággal rendelkezik. A kutatóintézetek által beterjesztett szervezeti és működési szabályzatot az AKT hagyja jóvá.
23. § (1) A kutatóintézet tevékenységét a tudományos tanács, vagy más intézeti testületi szerv közreműködésével az igazgató irányítja.
(2) Az igazgatót pályázati eljárás alapján az AKT javaslatára, legfeljebb öt évre az Akadémia elnöke bízza meg.
(3) Az igazgató megbízásához, az intézet kutatói közösségének véleményét – az intézményi szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon – titkos szavazás útján ki kell kérni.
24. § Az akadémiai kutatóintézetek fenntartásának, működtetésének és fejlesztésének forrásai:
a) a központi költségvetésben az Akadémia fejezetben a kutatóintézetek számára elkülönített költségvetési keret;
b) az Akadémia egyéb forrásaiból az AKT által az intézetek rendelkezésére bocsátott összeg;
c) különböző forrásokból elnyert, illetve szerződésekhez kapcsolódó bevételek.
25. § (1) A kutatóintézet vállalkozási tevékenységet csak az alapító okiratban előírt alaptevékenységének veszélyeztetése nélkül és a szervezeti és működési szabályzata keretei között végezhet. E tevékenységet a költségvetésből finanszírozott tudományos kutatásoktól pénzügyileg elkülönítetten kell kezelni.
(2) Az akadémiai kutatóintézetek egymással, valamint felsőoktatási intézményekkel kutatási, oktatási feladatok ellátására, erőforrásaik célszerűbb felhasználására – a 14. § (1) bekezdés g) pontjának figyelembevételével – egyesülhetnek, továbbá egyetemekkel, egyetemi központokkal – önállóságuk megtartásával – társult viszonyt létesíthetnek.
(3) Kutatási, oktatási feladatok egyesült vagy társult formában történő ellátását kutatóhelyek is kezdeményezhetik.
26. § (1) Az Akadémia kutatóintézeteiben, kutatóhelyein és intézményeiben dolgozókra – a gazdasági társaságok munkavállalói kivételével – a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Az akadémiai kutatóintézetekben dolgozó kutatók munkájukat tudományos meggyőződésüknek megfelelően végzik. Ezzel ellentétes tevékenységre nem kényszeríthetők, mások törvényes jogainak sérelme nélkül szabadon tehetik közzé tudományos eredményeiket.
27. § (1) Az Akadémia Doktori Tanácsa a „Magyar Tudományos Akadémia Doktora” (a továbbiakban: MTA Doktora) címet annak a kiemelkedő tudományos teljesítményt elért személynek ítélheti oda, aki tudományos fokozattal rendelkezik, és a cím megszerzésének feltételeit teljesíti.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cím kérelem alapján indult doktori eljárás keretében ítélhető oda. Az eljárás megindítására és a cím odaítélésére az Akadémia Doktori Tanácsa jogosult.
(3) Az MTA Doktora cím megszerzésének feltételeit, valamint a doktori eljárás részletes szabályait az Akadémia szabályzatban állapítja meg.
(4) Az MTA Doktora címmel rendelkező személynek tiszteletdíj adható. Ennek feltételeit, mértékét és folyósításának időtartamát a Kormány rendeletben állapítja meg.
28. § A Doktori Tanács alapszabályában megállapíthatja a jelen törvény hatálybalépése előtt odaítélt „tudomány doktora” fokozat, és a honosított külföldi tudományos fokozat e törvény szerinti MTA Doktora címmel való egyenértékűségét.
29. § (1) A Tudományos Minősítő Bizottságnak az 1041/1992. (VIII. 3.) Korm. határozattal módosított 1036/1991. (VII. 31.) Korm. határozattal adott megbízása megszüntetéséről az Akadémia Doktori Tanácsának megalakulása napjával kell rendelkezni.
(2) Az Akadémia Doktori Tanácsa megalakulásakor átveszi a folyamatban lévő tudományos minősítési ügyeket a Tudományos Minősítő Bizottságtól és azoknak érdemi határozattal való befejezéséről gondoskodik.
(3) Az Akadémia Doktori Tanácsához sem a tudomány doktora, sem a kandidátusa fokozat elnyerése érdekében újonnan pályázat nem nyújtható be. Ezeket a pályázatokat a Doktori Tanács illetékesség hiánya miatt elutasítja, kivéve a (4) bekezdésben foglalt esetet.
(4) Aki a tudományos továbbképzésről szóló 72/1982. (XII. 10.) MT rendelet alapján belföldi ösztöndíjasként vagy belföldi levelező ösztöndíjasként készült fel kandidátusi fokozat megszerzésére, értekezését 1997. szeptember 1-jéig nyújthatja be elbírálásra a Doktori Tanácshoz. Ez irányadó azokra a külföldi állampolgárokra is, akik ösztöndíjasként, vagy levelező tanulmányokat folytatóként állami ösztöndíj, vagy saját költségük terhére folytatnak tanulmányokat.
(5) Külföldön szerzett tudományos fokozat honosításáról a Doktori Tanács abban az esetben dönt, ha az a „Magyar Tudományos Akadémia Doktora” címként honosítható. A Doktori Tanács megalakulásának napjától ennek megfelelően kell eljárni a folyamatban lévő ügyekben is.
30. § (1) A hazai akadémikusok tudományos teljesítményét az Akadémia havi tiszteletdíj folyósításával is elismeri. A tiszteletdíj a hazai akadémikust élete végéig megilleti, elhalálozása esetén annak meghatározott mértékét hozzátartozói ellátásként (özvegyi és árvaellátásként) kell folyósítani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tiszteletdíj és hozzátartozói ellátások mértékét – figyelembe véve az akadémikusok munkajogi, illetve társadalombiztosítási jogi helyzetét – a Kormány állapítja meg, fedezetét pedig az Akadémia költségvetési fejezetében, külön alcímen kell megállapítani.
31. § (1) A törvény hatálybalépését követő négy hónapon belül az Akadémia rendkívüli közgyűlést tart. A rendkívüli közgyűlés előkészítésére az Akadémia elnöke bizottságot hoz létre. A bizottság tagjainak felét hazai akadémikusok, felét az 1. § (2) bekezdésében meghatározott, tudományos fokozattal rendelkező nem akadémikus tagok alkotják. A bizottság összetételében a három tudományterület arányos képviseletét biztosítani kell.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közgyűlés elfogadja az Akadémia új Alapszabályát, majd az ezt követő két hónapon belül rendes közgyűlést tart.
32. § Az irodalom, illetőleg a művészetek más területeit köztestületként szolgáló akadémiákról külön törvény rendelkezik.
33. § (1) Ez a törvény – a 6. § kivételével – 1994. június 30-án lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1979. évi 6. törvényerejű rendelet és az ezt módosító 1986. évi 5. törvényerejű rendelet, valamint e törvény hatálybalépése után, a 29. § (1) és (2) bekezdésében megjelölt időponttal a tudományos minősítésről és a tudományos fokozatokról szóló 1983. évi 24. törvényerejű rendelet, az annak végrehajtására kiadott 5/1989. (I. 13.) MT rendelettel és a 79/1990. (IV. 25.) MT rendelettel módosított 38/1983. (XI. 3.) MT rendelet, valamint a tudományos továbbképzésről szóló 72/1982. (XII. 10.) MT rendelet.
(2) A 6. § rendelkezéseit első ízben a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényben kell alkalmazni.
| Sor- szám | Intézmény neve | Címe | Helyrajzi száma | Területe (m2) | ||
| 1. | MTA Székház | Bp. V., Roosevelt tér 9. | 24569 | 3 319 | ||
| 2. | MTA Titkárság Irodaház | Bp. V., Nádor u. 7. | 24521 | 2 329 | ||
| 3. | MTA Debreceni Akadémiai Központ Székház | Debrecen, Bólyai u. 27. | 21452 | 6 176 | ||
| 4. | MTA Miskolci Akadémiai Központ Székház | Miskolc, Szabadság tér 3. | 2430 | 500 | ||
| 5. | MTA Pécsi Akadémiai Központ Székház | Pécs, Jurisics M. u. 44. | 5230/1, 3, 4, 5 5231/1/2 5578, 5580 5581, 5582 5583, 5584 | 8 387 | ||
| 6. | MTA Szegedi Akadémiai Központ Székház | Szeged, Somogyi B. u. 7. | 3816 | 961 | ||
| 7. | MTA Veszprémi Akadémiai Központ Székház | Veszprém, Vár u. 37. | 224 | 1 533 | ||
| Haszkovó u. 36. | 3039 | 18 | ||||
| 8. | MTA Könyvtára (teljes könyvállománnyal együtt) | Bp. V., Akadémia u. 2. | 24570 | 1 046 | ||
| Törökbálint | 062/4 | |||||
| 9. | Akadémiai Kiadó és Nyomda | Bp. XI., Prielle K. u. 19–35. | 3646/2 | 2 055 | ||
| Martonvásár, Bajcsy-Zs. u. 5. | 1250/1 | 614 | ||||
| 1240 | 12 516 | |||||
| 1249/2 | 4 401 | |||||
| Martonvásár, Ady u. 24. | 1251 | 17 159 | ||||
| Siófok, Arany J. u. 18. | 7350 | 1 127 | ||||
| 10. | Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet (Vigyázó hagyaték) | Vácrátót, Alkotmány u. 2–4. | 331 | 288 000 | ||
| 11. | MTA Központ Ellátási Szolgálata | Bp., I., Országház u. 28–32. | 6641 | 12 225 | ||
| Vendégház | Bp. I., Országház u. 21. | 6612 | 352 | |||
| 12. | MTA Erdőtarcsai Alkotóház | Erdőtarcsa, Petőfi u. 1. | 76 | 29 873 | ||
| 13. | MTA üdülő | Balatonalmádi, Bajcsy-Zs. u. 3. | 1688, 1689 | 10 121 | ||
| 1623, 1624 | ||||||
| 14. | MTA üdülő | Balatonvilágos, Rákóczi u. 31. | 1190 | 4 974 | ||
| 15. | MTA üdülő | Mátraháza | 7155 | 36 673 | ||
| 16. | MTA üdülő | Mátrafüred, Akadémia u. 2. | 6227, 6230 | 19 813 | ||
| 6235, 6245, 6247 | ||||||
| 17. | MTA üdülő | Siófok, Kodály u. 3. | 3737, 3462 | 11 149 | ||
| 18. | MTA üdülő | Visegrád, Fő út 45. | 30 | 5 528 | ||
| 19. | MTA óvoda | Bp. II., Bimbó út 33. | 12881 | 3 898 | ||
| 20. | Földrajztudományi Kutatóintézet | Csákvár, Haraszt u. | 3563 | 5 050 | ||
| 21. | Információs Infrastruktúra Központja | Bp. XI., Lágymányosi u. 11. | 4228 | 976 | ||
| 22. | MTA Központi Ellátási Szolgálata | Bp. XI., Váli u. 5/b. | 4275/15 | 2 940 | ||
| 23. | Töhötöm utcai tartalék terület | Bp. XI., Töhötöm u. 11. | 2668/237 | 6 198 | ||
| 24. | Műszerügyi és Méréstechnikai Szolgálat | Bp. XI., Etele út 59–61. | 3467/23 | 5 962 | ||
| Bp. XI., Bártfai u. 65. | 3302/52 | 555 | ||||
| Ráckeve, Somlyói u. 7. | 5153 | 2 152 | ||||
| Balatonfüred, Kosztolányi u. 1. | 251/9 | 62 | ||||
| 25. | Világgazdasági Kutatóintézet | Bp. XII., Kálló esperes u. 15. | 8048/1 | 2 524 | ||
| Megjegyzés: | ||||||
| 9. | Tehermentesítve. | |||||
| 20. | Tudományos tevékenység céljaira történő ajándékozási szerződés alapján. | |||||
| 21–24. | Országos tudományos információs feladatokat, illetve műszeres alapszolgáltatást ellátó intézmény épülete, amely sok kutatással foglalkozó szervezethez kapcsolódik, és így az Akadémia szerves része. | |||||
| 25. | Részben tudományos tevékenység céljaira szolgáló hagyaték. | |||||
