Az Országgyűlés - a nemzeti hagyományokat és az európai fejlett demokráciák gyakorlatát követve - elismeri a gyógyszerészek jogát a szakmai önkormányzáshoz.
A szakmai önkormányzat lehetővé teszi, hogy a gyógyszerész-társadalom közvetlenül és választott testületei, tisztségviselői útján demokratikusan - a jogszabályok által meghatározott keretek között -, önállóan intézze szakmai ügyeit, meghatározza és képviselje szakmai, gazdasági és szociális érdekeit, társadalmi szerepének és súlyának megfelelő mértékben járuljon hozzá az egészségpolitika alakításához, a lakosság gyógyszerellátásának javításához.
Az Országgyűlés e célok elérése érdekében a következő törvényt alkotja:
1. § (1) A Magyar Gyógyszerész Kamara (a továbbiakban: Kamara) a gyógyszerészek szakmai, érdekképviseleti és önkormányzati köztestülete.
(2) A Kamara feladatait
a) a megyékben és a fővárosban működő területi szervezetei (a továbbiakban: területi szervezet), valamint
b) országos szervezete
útján látja el.
(3) A Kamara tagjai a Kamara Alapszabályában (a továbbiakban: Alapszabály) meghatározott módon és feltételek szerint a területi szervezeteken belül helyi csoportokat alakíthatnak, amelyek ellátják az Alapszabályban, illetve a (2) bekezdésben meghatározott szervezetek által átruházott kamarai feladatokat.
(4) A Kamara országos szervei és területi szervezetei jogi személyek.
2. § (1) A Kamara a gyógyszerészi hivatás gyakorlásával összefüggő ügyekben képviseli és védi a gyógyszerészi kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, és a gyógyszerészek jogait.
(2) A Kamara az (1) bekezdésben meghatározott feladata körében különösen
a) megalkotja
aa) Alapszabályát,
ab) a gyógyszerészi tevékenység etikai szabályait, valamint az etikai-fegyelmi szabályzatot;
b) véleményezi
ba) a gyógyszergyártást, a gyógyszerellátást és forgalmazást, a gyógyszerészek szakmai tevékenységét, illetve anyagi helyzetét, valamint a Kamara feladatait és működését közvetlenül érintő jogszabályok tervezeteit,
bb) a gyógyszerészeti tevékenység szervezetére és működésére, alapvető fejlesztési elképzeléseire vonatkozó terveket,
bc) a gyógyszerészképzés, szakképzés és szakmai továbbképzés során érvényesítendő követelményszintet,
bd) a magasabb vezető és vezető beosztású gyógyszerész kinevezését,
be) a gyógyszertárak létesítését és működtetését;
c) tagjairól nyilvántartást vezet;
d) elmarasztalja az etikai és szakmai szabályokat vétkesen megszegő gyógyszerészeket;
e) külön jogszabályban meghatározott esetekben és módon előzetesen véleményt nyilvánít a gyógyszerészi diplomához kötött tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedélyek kiadásakor;
f) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály a hatáskörébe utal.
3. § (1) Valamennyi megyében és a fővárosban képviseleti, ügyintéző szervekkel, valamint önálló költségvetéssel rendelkező területi szervezetek működnek.
(2) A területi szervezet ellátja a jogszabályban és az Alapszabályban hatáskörébe utalt feladatokat.
(3) A területi szervezeten belül az Alapszabály szerint a területi szervezet költségvetéséből működtetett helyi csoportok alakíthatók.
4. § (1) A területi szervezet képviseleti szerve a - törvényben, illetve az Alapszabályban meghatározott feladatok ellátására alakult - területi közgyűlés, amely - ha azt a területi szervezet tagjainak az Alapszabályban meghatározott száma indokolja - küldöttgyűlés formájában is megszervezhető.
(2) A küldöttgyűlésbe 5 tagonként kell négy évre 1-1 küldöttet megválasztani a területi szervezet tagjai közül.
(3) A képviseleti szerv határozatképes, ha a tagok (küldöttek) több mint 50%-a jelen van. Határozatképtelenség esetén követendő eljárásról az Alapszabály rendelkezik.
(4) A képviseleti szerv határozatait a szavazásra jogosult jelenlévők több mint 50%-ának az egyetértő szavazatával hozza. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a szavazategyenlőség esetén követendő eljárásra az Alapszabály rendelkezései az irányadók.
(5) A területi vezetőségnek a képviseleti szervet szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Az Alapszabály a képviseleti szerv kötelező összehívásának más eseteit is megállapíthatja.
5. § (1) A képviseleti szerv alakuló ülésén az Alapszabályban meghatározott feladatok ellátására titkos szavazással területi vezetőséget (a továbbiakban: vezetőség) választ, amely az új területi vezetőség megválasztásáig látja el feladatait.
(2) A vezetőségbe tisztségviselőként egy elnököt, egy alelnököt, valamint egy titkárt és - az Alapszabályban meghatározott számú - vezetőségi tagot kell megválasztani.
(3) Az Alapszabály a (2) bekezdésben felsoroltakon kívül más tisztségviselők választását is kötelezővé teheti.
(4) A vezetőség határozatképességére és határozathozatalának módjára a 4. § (3)-(4) bekezdéseiben foglaltak az irányadók.
(5) A vezetőség tagjai, ha nem küldöttek, a küldöttgyűlés ülésein tanácskozási joggal részt vesznek.
6. § (1) A területi szervezet képviseleti szerve az Alapszabályban meghatározottak szerint legalább négy tagból álló etikai-fegyelmi bizottságot választ. Az etikai-fegyelmi bizottságot az alakuló ülésen kell megválasztani.
(2) Az etikai-fegyelmi bizottság tagjain túl a képviseleti szerv a bizottság élére tisztségviselőként elnököt választ.
(3) Az Alapszabály elfogadásáig az etikai-fegyelmi bizottság tagjainak létszámára a 36. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezések irányadóak azzal, hogy a tagok és az elnök együttes száma az 5 főt nem haladhatja meg.
7. § A 4-6. §-okban meghatározott szerveken kívüli további szervek megalakításáról az Alapszabály rendelkezik.
8. § (1) Az országos szervezet a Kamara országos képviseleti, ügyintéző és ellenőrző testületeiből áll.
(2) A Kamara legfőbb képviseleti szerve a területi szervezetek választott küldötteiből álló küldöttközgyűlés, melynek az Alapszabályban foglaltakon túl kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) a Kamara Alapszabályának, illetőleg etikai-fegyelmi szabályzatának a megalkotása és módosítása,
b) országos tisztségviselőinek, az országos etikai-fegyelmi bizottság és a felügyelő bizottság tagjainak a megválasztása,
c) az országos elnökség (a továbbiakban: elnökség) és a felügyelő bizottság éves beszámolójának az elfogadása,
d) a Kamara éves költségvetésének és a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolónak az elfogadása.
(3) A küldöttközgyűlés tagjai:
a) a területi szervezet tagjai által minden 20 tag után a területi szervezet tagjai közül 4 évre megválasztott küldöttek, szavazati joggal,
b) a Kamara országos tisztségviselői, tanácskozási joggal.
(4) A küldöttközgyűlés összehívására a 4. § (5) bekezdésében foglaltak értelemszerűen irányadók azzal, hogy a területi vezetőség alatt az elnökséget, a területi szervezet tagjai alatt a küldöttközgyűlés tagjait kell érteni.
(5) A küldöttközgyűlés határozatképességére a 4. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadóak.
(6) A küldöttközgyűlés határozatait a szavazásra jogosult jelenlévők több mint 50%-ának egyetértő szavazatával hozza. Az Alapszabály elfogadásához és módosításához a szavazásra jogosult jelenlévők kétharmadának egyetértő szavazata szükséges.
9. § (1) A küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó, jogszabályban, illetve az Alapszabályban meghatározott feladatok ellátására a küldöttközgyűlés országos ügyintéző szerveket és tisztségviselőket választ.
(2) Az országos szervezet ügyintéző szervei:
a) elnökség,
b) felügyelő bizottság,
c) etikai-fegyelmi bizottság.
(3) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl az Alapszabály más ügyintéző vagy egyéb szerv létrehozásáról is rendelkezhet.
10. § (1) Az elnökség tagjai: elnök, alelnök, főtitkár, valamint az Alapszabály szerinti számban megválasztott további tagok.
(2) Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) a küldöttközgyűlés üléseinek összehívása,
b) a 17. § (4) bekezdésében, illetőleg a 19. § (4) bekezdésében meghatározott fellebbezések elbírálása,
c) a 2. § (2) bekezdésének b), valamint e) pontjaiban meghatározott véleményezési jog gyakorlása,
d) törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály, illetve az Alapszabály által meghatározott egyéb kamarai feladatok ellátása.
(3) A 2. § b) és e) pontjában szabályozott, valamint a 10. § (2) bekezdésében megjelölt, az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozó hatáskörök gyakorlását a küldöttközgyűlés magához vonhatja, illetve azok gyakorlásához utasítást adhat.
(4) Az elnökség szükség szerint, de legalább havonta egy alkalommal ülésezik. Az Alapszabály az elnökség kötelező összehívásának más eseteit is meghatározhatja.
(5) Az elnökség határozatképességére és határozathozatalára a 4. § (3)-(4) bekezdéseiben foglalt rendelkezések az irányadók.
(6) A Kamara országos tisztségviselői az elnökség (1) bekezdésben meghatározott tagjain kívül az országos etikai-fegyelmi bizottság, a felügyelő bizottság, valamint az Alapszabály szerint szervezett más állandó bizottságok elnökei.
11. § (1) Az országos etikai-fegyelmi bizottság, illetőleg a felügyelő bizottság az elnökből, valamint az Alapszabályban meghatározott számban megválasztott további tagokból áll. Az Alapszabály elfogadásáig a bizottságok tagjainak létszáma tekintetében a 36. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés irányadó azzal, hogy a tagok és az elnök együttes száma a 7 főt nem haladhatja meg.
(2) A felügyelő bizottság ellenőrzi a Kamara működésére, gazdálkodására, pénzügyi-számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok és belső szabályok érvényesülését az országos, illetve a területi szerveknél és tisztségviselőknél. Az ellenőrzés során a felügyelő bizottságot megillető jogosultságokat az Alapszabály határozza meg.
(3) Az országos etikai-fegyelmi bizottság az e törvényben meghatározott etikai-fegyelmi eljárás lefolytatásán kívül megalkotja a 2. § (2) bekezdés ab) pontjában szereplő etikai szabályokat, valamint ellátja az Alapszabályban meghatározott egyéb feladatokat.
12. § (1) A tisztségviselőket és az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjait a Kamara tagjai közül négyéves időtartamra, titkosan választják. Azonos tisztségre a kamarai tag legfeljebb két egymást követő alkalommal választható meg.
(2) A tisztségviselők, illetőleg az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjainak megbízatása - a 14. §-ra is figyelemmel - az új tisztségviselők, illetve nem tisztségviselő ügyintéző tagok megválasztásának a napján szűnik meg.
(3) Ha tisztségviselő, illetőleg ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejárta előtt szűnik meg, a választására jogosult szerv - a (4) bekezdésre és a 14. § (3) bekezdésére is figyelemmel - a megbízatás megszűnésétől számított 30 napon belül megválasztja az új tisztségviselőt, illetve az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagját.
(4) Amennyiben a tisztségviselő, illetve az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának megválasztása a küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozik, a (3) bekezdésben szereplő választás céljából a küldöttközgyűlést a megbízatás megszűnésétől számított 45 napon belüli időpontra össze kell hívni.
13. § (1) Összeférhetetlen a kamarai tisztséggel, ha valaki az egészségügy szakmai, tulajdonosi irányításában vagy finanszírozásában, ezek országos, területi vagy helyi szervezeteiben, valamint politikai pártban tisztséget tölt be.
(2) Kamarai tisztségviselő a kamarai szervezetben más tisztséget nem tölthet be.
(3) A területi szervezet vezetőségének, az országos szervezet elnökségének, valamint a felügyelő bizottság tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói [Ptk. 685. § b) pontja] és munkájuk során egymás alá- és fölérendeltjei.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben megjelölt összeférhetetlenségi okot az érintett a megválasztásakor köteles bejelenteni, és azt a megválasztásától számított 15 napon belül megszüntetni. A megszüntetésről az érintett a választására jogosult testületet haladéktalanul tájékoztatja.
(5) Ha az érintett az összeférhetetlenségi okot a (4) bekezdésben foglalt határidőn belül nem szünteti meg, illetőleg, ha azt az érintett választására jogosulttal azonos szintű, vagy az országos etikai-fegyelmi bizottság, illetve felügyelő bizottság kezdeményezi, az összeférhetetlenség kimondásáról az érintett választására jogosult szerv határoz. Az összeférhetetlenség tárgyában hozott határozattal szemben jogorvoslatnak helye nincs.
(6) Az Alapszabály az (1)-(3) bekezdésekben meghatározottakon kívül az összeférhetetlenség más eseteit is megállapíthatja.
14. § (1) A tisztségviselő, illetve az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának a megbízatása megszűnik: az érintett halálával, lemondásával, visszahívásával, kamarai tagságának megszűnésével, az összeférhetetlenség kimondásával, valamint a 12. § (1) bekezdésében meghatározott időtartam lejártával.
(2) A tisztségviselő és ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának a visszahívását az őt megválasztó testület tagjainak 10%-a, illetőleg a felügyelő bizottság kezdeményezheti írásban indokolva.
(3) A visszahívásról - titkos szavazással - az a kamarai szerv dönt, amelyik az érintett személyt megválasztotta. Ha a döntésre a küldöttközgyűlés jogosult, azt a visszahívás kezdeményezésétől számított 45 napon belüli, egyéb döntésre jogosult kamarai szervet 30 napon belüli időpontra kell összehívni.
15. § (1) A Kamara tagja az a magyar állampolgár lehet, aki
a) magyar egyetemen gyógyszerészi diplomát szerzett, vagy külföldi egyetemen szerzett gyógyszerészi diplomáját honosították, illetve egyenértékűvé nyilvánították,
b) Magyarország területén gyógyszerészi diplomához kötött tevékenységet folytatott, folytat vagy kíván folytatni,
c) az Alapszabályban meghatározott módon a kamarai tagdíjat megfizeti,
d) az Alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezően elismeri.
(2) Azt a személyt, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, a Kamara tagjai közé - kérelmére - fel kell venni.
(3) A Kamara, kérelmére a tagjai sorába felveheti - ha nemzetközi szerződés előírja, felveszi - azt a nem magyar állampolgárt is, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel.
(4) Nem vehető fel a Kamarába
a) akinél olyan, a 18. § (1) bekezdés b)-c) pontjaiban, illetőleg a 19. § (2) bekezdésében meghatározott ok áll fenn, amely miatt kamarai tagságát fel kellene függeszteni, illetőleg őt a Kamarából ki kellene zárni, valamint a „kizárás” fegyelmi büntetés jogerőre emelkedésétől számított két évig az, akit a Kamarából a 19. § (3) bekezdése alapján zártak ki,
b) aki olyan tevékenységet folytat, amit jogszabály, illetőleg a Kamara etikai-fegyelmi szabályzatába foglalt gyógyszerész-etikai szabályok a gyógyszerészi tevékenységgel összeférhetetlennek minősítenek, a tevékenység folytatásának megszüntetéséig,
c) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll.
16. § (1) Magyarország területén gyógyszerészi diplomához kötött tevékenységet - jogszabályban megállapított egyéb feltételek mellett - az folytathat, aki a Kamara tagja.
(2) A külföldi állampolgár gyógyszerész kérelmére a tevékenység végzése szerint illetékes területi kamarai szervezet határozott időtartamra engedélyezheti az (1) bekezdés szerinti tevékenység kamarai tagság nélkül történő végzését, amennyiben a kérelmező a magyarországi gyógyszerészi tevékenység végzéséhez szükséges egyéb jogszabályi feltételeknek megfelel.
(3) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény alapján közszolgálati jogviszonyban lévő személyek, amennyiben kizárólag e jogviszony keretei között eljárva végeznek kamarai tagsághoz kötött tevékenységet, a kamarai tagságot önként vállalhatják.
17. § (1) A gyógyszerész a Kamara azon területi szervezeténél kéri tagfelvételét, amelynek illetékességi területén gyógyszerészi diplomához kötött tevékenységet folytat, illetve kíván folytatni. Az a gyógyszerész, aki a tagfelvétel időpontjában kamarai tagsághoz kötött tevékenységet nem folytat és nem is kíván folytatni, tagfelvételét a lakóhelye, vagy a tartózkodási helye szerint illetékes vagy annál a területi kamarai szervezetnél kérheti, amelynek területén bármikor kamarai tagsághoz kötött tevékenységet folytatott.
(2) Az a gyógyszerész, aki több területi szervezet illetékességi területén folytat, illetőleg kíván folytatni gyógyszerészi diplomához kötött tevékenységet, maga dönt arról, hogy melyik területi szervezetnél kéri tagfelvételét, egyidejűleg a többi illetékes területi szervezetet döntéséről tájékoztatja.
(3) A területi szervezet a gyógyszerész felvételéről a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül dönt. Ha a gyógyszerészt a Kamara a tagjai közé felveszi, az új tagot a kamarai nyilvántartásba be kell jegyezni, és ki kell adni részére a tagsági igazolványt.
(4) A tagfelvételt elutasító döntést írásbeli, indokolt határozatba kell foglalni és a határozat meghozatalától számított három napon belül a kérelmező részére meg kell küldeni. A kérelmező az elutasító határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet az Országos Elnökséghez, amely azt a benyújtásától számított 30 napon belül elbírálja. A másodfokú elutasító határozat ellen a kérelmező a közigazgatási perekre vonatkozó szabályok szerint keresetet nyújthat be a bírósághoz.
(5) A tagfelvételre irányuló kamarai eljárásban nem vehet részt az a személy, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható, továbbá nem vehet részt a másodfokú eljárásban, aki az elsőfokú döntés meghozatalában részt vett.
18. § (1) A területi szervezet felfüggeszti a tagsági viszonyát annak a kamarai tagnak,
a) aki azt kéri,
b) akit jogerősen egy évet meg nem haladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, a szabadságvesztés időtartamára,
c) akit a gyógyszerészi foglalkozástól jogerős ítélettel határozott időre eltiltottak, az eltiltás időtartamára,
d) aki a 25. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogerős fegyelmi büntetésben részesült.
(2) A felfüggesztés időtartama alatt a tagsági viszonyból eredő valamennyi jog és kötelezettség szünetel.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja alapján felfüggesztett tagsági viszonyt a területi szervezet a tag kérésére helyreállítja, a b)-d) pontok alapján felfüggesztett tagsági viszony pedig a szabadságvesztés büntetés letöltését vagy végrehajthatósága megszűnését, valamint a jogerős bírói ítéletben, illetve fegyelmi határozatban megállapított időtartam lejártát követő napon helyreáll.
19. § (1) Megszűnik a tagsági viszonya annak, aki
a) tagsági viszonyáról lemondott,
b) már nem felel meg a 15. § (1) bekezdésében meghatározott tagsági feltételeknek,
c) a 25. § (1) bekezdés d) pontjában szereplő jogerős „kizárás” fegyelmi büntetésben részesült.
(2) Ki kell zárni a Kamarából azt, akit
a) jogerősen egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek,
b) a gyógyszerészi foglalkozástól végleges hatállyal eltiltottak.
(3) Kizárható a Kamarából az, aki kirívóan súlyos fegyelmi vétséget követ el.
(4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a területi szervezet írásbeli indokolt határozattal rendelkezik a tagsági viszony megszüntetéséről. A határozat elleni jogorvoslatra a 17. § (4)-(5) bekezdéseiben foglalt rendelkezések irányadóak.
(5) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a határozathozatalra és a jogorvoslatra - a 26. §-ra is figyelemmel - a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályok irányadók.
(6) Azt a gyógyszerészt, akinek tagsági viszonya az (1) bekezdés a) pontja alapján szűnt meg, kérelmére a tagfelvételre egyébként illetékes területi szervezet ismét felveszi a Kamara tagjai közé.
(7) Az a gyógyszerész, akinek tagsági viszonyát az (1) bekezdés b)-c) pontjai alapján megszüntették, kérelmére a Kamara tagjai közé ismét felvehető. A kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a megszüntetés oka már nem áll fenn, szabadságvesztés büntetését kitöltötte, illetőleg őt a bíróság foglalkozásának gyakorlására ismételten alkalmasnak találta.
(8) Az, akit a (3) bekezdésben meghatározott okból zártak ki a Kamarából, a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedésétől számított két éven belül a Kamarába nem vehető fel.
(9) A tagsági viszony felfüggesztéséről, illetőleg megszüntetéséről szóló értesítést, illetve határozatot meg kell küldeni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat tevékenység folytatásának helye szerint illetékes megyei (fővárosi) intézetének, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, valamint az érintett személy munkáltatójának.
20. § E törvény alkalmazásában
a) a gyógyszerészi foglalkozás szakmai szabályainak vétkes megszegése fegyelmi vétségnek,
b) a Kamara etikai-fegyelmi szabályzatába foglalt gyógyszerész-etikai szabályok vétkes megszegése etikai vétségnek, ismételt súlyos esetben fegyelmi vétségnek minősül.
21. § (1) A kamarai tag által elkövetett szakmai vétség alapos gyanúja esetén a területi szervezet a munkáltatót írásban értesíti. A munkáltató álláspontjáról, illetőleg a tett intézkedéséről köteles a Kamarát 30 napon belül tájékoztatni.
(2) A munkáltató az általa tett intézkedés közlése mellett köteles a Kamarát értesíteni, amennyiben a kamarai tag gyógyszerész olyan magatartást tanúsít, amely - véleménye szerint - a törvényben meghatározott szakmai vagy etikai vétséget valósítja meg.
(3) A területi szervezet etikai-fegyelmi bizottsága a továbbiakban a jogerős fegyelmi döntés alapján az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó személyekre irányadó szabályok szerint jár el azzal, hogy ha a munkáltató nem hivatalvesztés, illetve elbocsátás fegyelmi büntetést alkalmazott a kamarai taggal szemben, a 25. § (1) bekezdés c)-d) pontjaiban szereplő fegyelmi büntetések nem alkalmazhatók.
22. § (1) A 21. § (1) bekezdésében meghatározott jogviszonyban nem álló gyógyszerészek esetében a fegyelmi jogkört első fokon a területi szervezet etikai-fegyelmi bizottsága (a továbbiakban: elsőfokú etikai-fegyelmi bizottság) gyakorolja.
(2) A fegyelmi eljárást fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén meg kell indítani, és azt a megindításától számított 30 napon belül le kell folytatni.
(3) A fegyelmi eljárás nem indítható meg, ha azt az elsőfokú etikai-fegyelmi bizottság a cselekmény tudomására jutásától számított hat hónapon belül nem indítja meg, vagy ha a cselekmény elkövetése óta egy év eltelt.
(4) Ha a fegyelmi vétségnek is minősülő ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás is indult, a hat hónapos határidő a jogerős határozat területi szervezettel történt közlésétől, az egyéves határidő pedig az eljárás jogerős befejezésétől számít.
(5) A bíróság vagy szabálysértési hatóság határozatát a jogerőre emelkedést követő 30 napon belül megküldi az illetékes kamarai szervnek.
23. § (1) Az elsőfokú etikai-fegyelmi bizottság a fegyelmi felelősség tárgyában hozott döntését indokolt, írásbeli határozatba foglalja, és megküldi az érintett gyógyszerésznek, a gyógyszerész munkáltatójának, illetőleg a fegyelmi eljárást kezdeményezőnek.
(2) Az elsőfokú határozattal szemben az érdekelt személy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezést nyújthat be az országos etikai-fegyelmi bizottsághoz.
(3) Az országos etikai-fegyelmi bizottság a fellebbezés benyújtásától számított 30 napon belül írásbeli, indokolt határozattal dönt a fegyelmi felelősség tárgyában. A határozatot meg kell küldeni az első fokon eljáró etikai-fegyelmi bizottságnak, valamint az (1) bekezdésben meghatározott személyeknek.
(4) Amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik, a Kamara országos etikai-fegyelmi bizottsága által hozott határozatra a közigazgatási határozatokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
24. § (1) Az első- és a másodfokú fegyelmi eljárás során bizonyítási eljárást kell lefolytatni, melyben a fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsított gyógyszerész, illetőleg a fegyelmi eljárás megindítását kezdeményező személy meghallgatását lehetővé kell tenni. Az etikai-fegyelmi bizottság a bizonyítás más eszközének igénybevételéről is határozhat.
(2) A fegyelmi eljárásban nem vehet részt az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható. A másodfokú fegyelmi eljárásban nem vehet részt továbbá az a személy sem, aki az elsőfokú eljárásban közreműködött.
25. § (1) Kiszabható fegyelmi büntetések
a) a megrovás,
b) a pénzbírság, amely a mindenkori minimálbér egyszeresétől tízszereséig terjedhet,
c) a tagsági viszony 1-6 hónapig terjedő felfüggesztése,
d) a kizárás.
(2) Az első- és a másodfokon eljáró etikai-fegyelmi bizottság határozatát a fegyelmi felelősség tárgyában, valamint az (1) bekezdés a) pontjában szereplő fegyelmi büntetés alkalmazása tekintetében egyszerű szótöbbséggel, a b)-c) pontokban meghatározott fegyelmi büntetések kiszabását, valamint a kizárás büntetés 19. § (3) bekezdésében meghatározott okból történő alkalmazását illetően kétharmados szótöbbséggel hozza.
26. § A 19. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben az elsőfokú etikai-fegyelmi bizottság a kizárásról bármely gyógyszerész vonatkozásában fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül határoz. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
27. § (1) Etikai vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén, valamint, ha etikai vádaskodással szemben azt maga a gyógyszerész kéri, etikai eljárást kell lefolytatni.
(2) Az etikai eljárásra a fegyelmi eljárásra irányadó szabályokat a (3)-(5) bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Az etikai eljárást valamennyi gyógyszerészi diplomához kötött tevékenységet folytató gyógyszerésszel szemben a Kamara etikai-fegyelmi bizottságai folytatják le.
(4) Etikai ügyben csak megrovás büntetés alkalmazható, melyről az etikai-fegyelmi bizottság egyszerű szótöbbséggel határoz. A jogerőssé váló marasztaló határozatot hozó etikai-fegyelmi bizottság dönt a határozatnak az Alapszabályban meghatározott módon történő közzétételéről.
(5) Az etikai eljárás során a 23. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés nem alkalmazható.
28. § (1) A Kamara törvényességi felügyeletét a népjóléti miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el.
(2) Jogszabálysértés esetén - határidő tűzésével - a miniszter felhívja a kamarai szervet, illetőleg a tisztségviselőt a jogszabálysértés megszüntetésére.
(3) A kamarai szerv, illetve a tisztségviselő a felhívásban foglaltakat megvizsgálja, és a megadott határidőn belül intézkedéséről vagy egyet nem értéséről tájékoztatja a minisztert.
(4) Ha a kamarai szerv vagy tisztségviselő a megadott határidőn belül nem intézkedett a jogszabálysértés megszüntetésére, a miniszter keresetet nyújthat be a bírósághoz a jogsértő országos kamarai szerv vagy tisztségviselője esetén az országos kamarai szervvel, területi szerv vagy tisztségviselője esetén az illetékes területi szervvel szemben. Az eljárás során a képviseleti jogra az Alapszabály rendelkezései irányadóak.
(5) Ha a bíróság a (4) bekezdés alapján indított eljárás eredményeként a jogszabálysértést megállapítja
a) a jogsértő határozatot hatályon kívül helyezi, és új eljárás lefolytatását rendeli el,
b) a működés törvényességének helyreállítása céljából elrendelheti a jogszabálysértően működő kamarai szerv (tisztségviselő) választására jogosult kamarai szerv összehívását,
c) ha a Kamara működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, a jogszabálysértő kamarai szerv (tisztségviselő) működését felfüggesztheti vagy ellenőrzésére felügyelő biztost rendelhet ki.
29. § (1) Az e törvény szerint első ízben megalakuló területi szervezetek alakuló közgyűléseit az e törvény hatálybalépésekor működő illetékes területi szervezeteknek az összehívás napján hivatalban lévő elnökei - akadályoztatásuk esetén az általuk kijelölt személyek - hívják össze az e törvény hatálybalépését követő 60 napon belüli időpontra.
(2) Az alakuló közgyűlés
a) dönt - a 4. § (1) bekezdésére figyelemmel - a területi szervezet képviseleti szervének formájáról,
b) a 30. § (5)-(6) bekezdéseiben szereplő feladatok ellátására 3 tagú jelölőbizottságot választ, a 35. § (3) bekezdésében, valamint a 36. § (5)-(6) bekezdéseiben foglaltak szerint,
c) meghatározza - a 40. § (3) bekezdésére is figyelemmel - a küldöttválasztás területi időpontját,
d) határoz a küldöttválasztás rendjével összefüggő, e törvényben nem szabályozott egyéb kérdésekben.
30. § (1) A területi szervezet küldöttgyűlésébe, valamint az országos küldöttközgyűlésbe küldöttek választása előzetes jelölés alapján történik. Jelölt állítására nyílt ajánlással a területi szervezet valamennyi tagja jogosult.
(2) A kamarai tag valamennyi, az (1) bekezdés szerinti képviseleti szervbe legfeljebb annyi jelöltet állíthat, ahány oda megválasztható.
(3) Amennyiben a tag a (2) bekezdésben meghatározottnál több jelöltet állít, valamennyi jelölése érvénytelen az adott képviseleti szerv vonatkozásában.
(4) Jelölt a területi szervezet azon tagja lesz, akit a tagok legalább 1%-a az adott képviseleti szervbe küldöttként jelöl, és a tag a jelölést elfogadja. Abban az esetben, ha az így ajánlott jelöltek száma nem haladja meg a képviseleti szervbe megválasztható küldöttek számát, jelöltnek kell tekinteni azt is, akit legalább egy tag jelöltnek állított, és a kapott jelölések száma szerint sorrendbe állítva jelöltségével a jelöltek száma legalább 10 fővel nem haladja meg a megválasztható küldöttek számát. Az azonos jelölésszámmal rendelkezők sorrendjét a jelöltre leadott összes jelölések száma, illetőleg betűrend alapján kell megállapítani.
(5) A jelöltek állítása ajánlási jegyzékben történik, amelyet az alakuló közgyűlés által megválasztott jelölőbizottság vezet. A jelölőbizottság a jelöltek ajánlásának törvényességét folyamatosan ellenőrzi, a törvénysértő ajánlás nyilvántartásba vételét megtagadja, illetőleg az ilyen ajánlást és - ha további ajánlást nem kapott - az ajánlott jelölt nevét a nyilvántartásból törli.
(6) A jelölés lezártát követően a jelölőbizottság a jelölteket képviseleti szervenként összeállított jelöltlistákba veszi.
(7) A választás titkosan a (6) bekezdésben meghatározott listákon, az azokban szereplő jelöltekre leadott szavazatokkal történik. Egyazon jogosult egy listára annyi szavazatot adhat le, ahány tagot a képviseleti szervbe a területi szervezet tagjai megválaszthatnak.
31. § (1) A területi szervezet valamennyi tagja jogosult választásra és megválasztható.
(2) Megválasztott küldött az a jelölt lesz, aki a választás során a legtöbb szavazatot kapta, feltéve, hogy az érvényes szavazatoknak legalább 10%-át megszerezte.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak számításakor csak az adott képviseleti szervbe történő küldöttválasztás kapcsán a jelöltre leadott szavazatokat lehet figyelembe venni.
32. § (1) Eredménytelen a választás, ha az érvényes szavazatok legalább 10%-át nem kapta meg annyi jelölt, mint ahányat a képviseleti szervbe küldöttként meg kell választani.
(2) Érvénytelen a választás, ha azon a területi szervezet tagjainak több mint a fele szavazatot nem adott le.
33. § (1) A 32. §-ban meghatározott esetekben a választást 8 napon belül meg kell ismételni. Ismételt választást csak azon képviseleti szervbe történő küldöttválasztással kapcsolatban kell tartani, amely során az eredménytelenség, illetőleg az érvénytelenség oka fennáll.
(2) A 32. § (1) bekezdésében meghatározott okból történő ismételt választás során annyi küldöttet kell választani, ahány küldötti hely betöltésére nem került sor a megelőző választás eredményeként.
(3) Az ismételt választást követően azokat a jelölteket kell megválasztottnak tekinteni, akik a legtöbb szavazatot szerezték meg.
(4) Az ismételt választás során a 32. §-ban foglalt rendelkezéseket nem lehet alkalmazni.
34. § (1) A területi szervezet ugyanazon tagja egyidejűleg több - a 30. § (1) bekezdése szerinti - képviseleti szervbe is megválasztható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a megválasztott tag nyilatkozik arról, hogy valamennyi megbízatást elfogadja-e. A visszautasítással megüresedő küldötti helyet a választás vagy a megismételt választás során a soron következő legtöbb szavazatszámot elérő jelölttel kell betölteni - a 31. § (2) bekezdésére is figyelemmel -, illetőleg - szükség esetén - ismételt választást kell tartani.
35. § (1) A tisztségviselőket a választásukra jogosult kamarai szerv jelöli, a szerv tagjainak ajánlásai alapján. Jelölt az lesz, akit a jelenlévő tagok legalább 10%-a jelöltként elfogad.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kamarai szerv tagja ugyanarra a tisztségre csak egy jelöltet ajánlhat vagy fogadhat el, ugyanazt a jelöltet - a 13. § (2) bekezdésére is figyelemmel - egyidejűleg több tisztségre is ajánlhatja.
(3) Ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának jelölésére az (1)-(2) bekezdésekben foglalt rendelkezések megfelelően irányadóak azzal, hogy az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának annyi jelölt állítható vagy fogadható el, ahány oda megválasztható. Ugyanazon személy - a 13. § (2) bekezdésére is figyelemmel - egyidejűleg több ügyintéző szervbe is jelölhető.
36. § (1) Megválasztottnak azt a jelöltet kell tekinteni, aki a jelenlévő szavazásra jogosultaktól a legtöbb szavazatot kapta, és a leadott szavazatoknak legalább 20%-át megszerezte.
(2) Szavazategyenlőség esetén ismételt választást kell tartani, melyen a legtöbb szavazatot megszerző jelöltek indulhatnak.
(3) Abban az esetben, ha a választás során egyetlen jelölt sem éri el a megválasztásához szükséges minimális szavazati hányadot, a választást meg kell ismételni. A megismételt választásban valamennyi jelölt indulhat, aki a megelőző választás során a szavazatoknak legalább 10%-át megszerezte. Amennyiben a szavazatok 10%-át egyetlen jelölt sem érte el, a négy legtöbb szavazatot megszerző jelölt indulhat a megismételt választásban.
(4) A (2)-(3) bekezdésekben meghatározott esetekben a legtöbb szavazatot megszerző jelöltet kell megválasztottnak tekinteni.
(5) Ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának választására az (1)-(4) bekezdésekben foglalt rendelkezések megfelelően irányadóak azzal, hogy a választást eredménytelennek tekinteni abban az esetben kell, ha a megválasztáshoz szükséges minimális szavazati hányadot nem éri el annyi jelölt, mint ahány tagot az ügyintéző szervbe a választásra jogosult szerv választ. Amennyiben az első választási fordulóban a szavazatok 10%-át nem érte el legalább eggyel több jelölt, mint ahány - nem tisztségviselőként - az adott ügyintéző szervbe még megválasztható, a megismételt választásban induló jelöltek számát erre a számra ki kell egészíteni az első választási fordulóban legtöbb szavazatot megszerző jelöltek közül.
(6) Ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjaként területi szervezet ügyintéző szerve esetén 5 tagot, országos ügyintéző szerv esetén 7 tagot kell megválasztani.
37. § (1) A Kamara feladataira, szervezetére és működésére, a küldöttek, tisztségviselők és az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjainak jelölésére és választására vonatkozó részletes szabályokat az Alapszabály állapítja meg.
(2) A kamarai választás titkos.
38. § (1) A Kamara a működésének költségeit a tagjai által fizetett tagdíjból, egyéb díjbevételekből, alapítványi támogatásból és egyes - a Kamara célkitűzéseitől nem eltérő - gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevételekből fedezi.
(2) A fegyelmi büntetésként kiszabott pénzbírság felhasználásának rendjét az Alapszabály állapítja meg.
39. § (1) Az egészségügyről szóló - többször módosított - 1972. évi II. törvény (a továbbiakban: Tv.) 69. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3)-(5) bekezdések számozása (4)-(6) bekezdésekre változik:
„(3) Gyógyszerészi diplomához kötött tevékenységet - törvény eltérő rendelkezéseinek hiányában - az folytathat, aki az (1) bekezdésben foglalt feltételeken túl tagja a Magyar Gyógyszerész Kamarának.”
(2) A Tv. 85. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Egészségügyi állásfoglalások kialakításában a Magyar Gyógyszerész Kamara és Magyar Orvosi Kamara, valamint szakmai tanácsadó, véleményező szervek is közreműködnek.”
40. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) A törvény hatálybalépésekor a 16. § (1) bekezdése szerinti gyógyszerészi diplomához kötött tevékenységet folytató gyógyszerésznek - a 16. § (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a hatálybalépéstől számított 30 napon belül kérik a Kamarába történő felvételüket a törvény hatálybalépésekor működő Magyar Gyógyszerész Kamarának a tagfelvételre a 17. § (1)-(2) bekezdései szerint illetékes területi szervnek megfelelő szervénél, amennyiben - a 16. § (2)-(3) bekezdéseire is figyelemmel - kamarai tagsághoz kötött tevékenységüket folytatni kívánják. A felvételi kérelemben nyilatkozni kell a 15. § (1) bekezdés a)-b) pontjaiban foglalt feltételek meglétéről. A 15. § (1) bekezdés d) pontban foglalt feltételt az Alapszabály elfogadását követő 30 napon belül kell teljesíteni.
(3) A területi kamarai szerveket a törvény hatálybalépésétől számított 120 napon belül létre kell hozni, a Kamara küldöttközgyűlését pedig további 60 napon belüli időpontra össze kell hívni.
(4) A törvény hatálybalépésekor működő Magyar Gyógyszerész Kamara, illetve területi szervei vagyonukat vagy annak egy részét adó- és illetékmentesen ruházhatják át ingyenesen a Kamarára.
(5) Az Alapszabály hatálybalépése napján a 29-36. §-ok a hatályukat vesztik.
(6) A Kamara országos szervei jogosultak a Magyar Köztársaság címerének használatára.
