Az Országgyűlés
– felismerve, hogy a korszerű egészségügy nem valósítható meg a gyógyszerészet átalakulása nélkül, s hogy ennek az átalakulásnak a hazai hagyományokra, a nemzetközi előírásokra és gyakorlatra kell támaszkodnia,
– figyelembe véve, hogy a gyógyszertárak csak akkor képesek a betegek javát szolgáló egészségügyi feladataikat ellátni, ha tevékenységükben egységes szakmai elvek érvényesülnek,
– elismerve, hogy a kereskedelem általános szabályai nem használhatóak a gyógyszertári munka megfelelő szabályozásához
a következő törvényt alkotja:
1. § (1) E törvény a gyógyszertárak létesítésének, működésének és a gyógyszerellátó tevékenység gyakorlásának alapvető szabályait határozza meg.
(2) A gyógyszertár a gyógyszerellátásra irányuló egészségügyi szolgáltató – ideértve a gyógyszer kiskereskedelmet is – tevékenységet végző egészségügyi intézmény. A gyógyszertár közforgalmú, fiók, intézeti és kézigyógyszertárként működhet.
2. § E törvény alkalmazásában
a) közforgalmú gyógyszertár: elsődlegesen a beteg emberek közvetlen és teljes körű gyógyszerellátását biztosító intézmény,
b) fiókgyógyszertár: a közforgalmú gyógyszertár részeként működő, de azzal nem azonos telephelyű, elsődlegesen a betegek közvetlen gyógyszerellátását biztosító intézmény,
c) intézeti gyógyszertár: a fekvőbeteg gyógyintézet, illetve állategészségügyi intézmény részeként létrehozott, annak működéséhez szükséges teljes körű gyógyszerellátást biztosító intézmény,
d) kézigyógyszertár: a háziorvos, házi gyermekorvos (a továbbiakban: háziorvos) és az állatorvos gyógyító munkájához szükséges, a gyógyszerek meghatározott körét szolgáltató ellátási forma,
e) gyógyszer: a gyógyszerként törzskönyvbe bejegyzett készítmények, a hatályos Magyar Gyógyszerkönyvben és a Formulae Normales-ben (szabványos vényminták) meghatározott gyógyszerek, egyedi összetételű gyógyszerkészítmények (magisztrális gyógyszerek), sebészeti kötözőszerek és varróanyagok, immunbiológiai készítmények, drogok, gyógytápszerek, gyógyszeralapanyagok, galenikumok, állatgyógyászati készítmények és jogszabály által gyógyszerhez hasonló elbírálás alá vont készítmények,
f) személyes gyógyszertár működtetési jog: megfelelő szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező gyógyszerész részére közforgalmú gyógyszertár kizárólagos működtetésére, a népjóléti miniszter (a továbbiakban: miniszter) által adott engedély (a továbbiakban: személyi jog),
g) lakos: a települési önkormányzat közigazgatási területén az 1992. évi LXVI. törvény 26. §-a szerint nyilvántartott lakcímmel rendelkező személy,
h) működési körzet: a közforgalmú gyógyszertár létesítése és a személyi jog engedélyezésekor figyelembe veendő település(ek), illetve településrész(ek).
3. § (1) Új gyógyszertár csak akkor működtethető, ha
a) létesítési engedéllyel,
b) működési engedéllyel
rendelkezik.
(2) Új gyógyszertár létesítéséről a miniszter a gyógyszertár létesítésére irányuló kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül dönt.
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a létesítendő gyógyszertár típusát,
b) a gyógyszertár tervezett létesítési helyét,
c) a gyógyszertár megnyitásának tervezett időpontját.
(4) A kérelemhez csatolni kell:
a) a gyógyszertár műszaki tervdokumentációját,
b) a Magyar Gyógyszerész Kamara (a továbbiakban: Kamara) véleményét a gyógyszertár létesítéséről,
c) a gyógyszertár által ellátni tervezett település(ek) önkormányzata(i) képviselő-testületének véleményét, ha a gyógyszertár felállítását nem az önkormányzat kezdeményezte, vagy nem az önkormányzattal közösen kezdeményezik.
(5) A (4) bekezdésben foglaltakon túl a kérelemhez csatolni kell:
a) a közforgalmú gyógyszertár esetén a gyógyszertár által ellátni tervezett település(ek), településrész(ek) (a továbbiakban: település) térképvázlatát, a lakosságszám feltüntetésével;
b) fiókgyógyszertár esetén az a) pontban foglaltakon túl
ba) a közforgalmú gyógyszertár, valamint az ellátni tervezett település közlekedési viszonyait bemutató térképvázlatot,
bb) nyilatkozatot arról, hogy a fiókgyógyszertárat egész évben vagy meghatározott időszakban (idényben) kívánják-e működtetni;
c) intézeti gyógyszertár esetén a fekvőbeteg gyógyintézetnek a kérelem benyújtását megelőző év átlagos betegforgalmi statisztikáját;
d) kézigyógyszertár esetén a kézigyógyszertárból ellátni tervezett település térképvázlatát a legközelebbi gyógyszertár feltüntetésével.
4. § (1) Közforgalmú gyógyszertár felállítását gyógyszertár vezetésére jogosult gyógyszerész, valamint az érintett település(ek) képviselő-testülete kezdeményezheti.
(2) Közforgalmú gyógyszertár felállításának szükségességét az (1) bekezdésben említettek kérelmére, a Kamara véleményének kikérése után a miniszter állapítja meg.
5. § (1) Olyan településen, ahol nem működik közforgalmú gyógyszertár, annak létesítése – ha e törvény másként nem rendelkezik – akkor engedélyezhető, ha a településnek legalább ötezer lakosa van.
(2) Az (1) bekezdésben megjelöltnél kisebb lakosságszámú településen, valamint a (3) bekezdés a) pontjában említettnél kevesebb lakos esetén is – a közlekedési, idegenforgalmi és egyéb helyi viszonyok, valamint a szomszédos települések lakosságszámának figyelembevételével – engedélyezhető közforgalmú gyógyszertár létesítése.
(3) Olyan településen, fővárosi kerületben, ahol már működik közforgalmú gyógyszertár, új közforgalmú gyógyszertár létesítése akkor engedélyezhető, ha
a) a létesítendő közforgalmú gyógyszertárral együtt valamennyi közforgalmú gyógyszertárra átlagosan legalább ötezer lakos jut, és
b) a meglévő közforgalmú gyógyszertárak és az újonnan létesítendő közforgalmú gyógyszertár között százezer lélekszámot meghaladó városokban 250 méter, egyéb településeken legalább háromszáz méter távolság van. A meglévő és az újonnan létesített közforgalmú gyógyszertárak közötti legkisebb távolságon a közúton történő megközelítéshez szükséges legrövidebb utat kell érteni. A meglévő és az újonnan létesítendő közforgalmú gyógyszertár közötti távolságra vonatkozó előírástól a miniszter – a Kamara egyetértésével – eltérhet.
(4) Az új közforgalmú gyógyszertár címét és működési körzetét a létesítésére kiadott engedélyben meg kell határozni.
6. § (1) A közforgalmú gyógyszertárnak a létesítési engedélyben meghatározott működési körzetén belüli áthelyezését kérelemre az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes megyei (fővárosi) intézete (a továbbiakban: ÁNTSZ) engedélyezi.
(2) Közforgalmú gyógyszertárnak az engedélyben meghatározott működési körzeten kívülre történő áthelyezését – a Kamara egyetértésével – a miniszter engedélyezi. Az engedélyezési eljárás során vizsgálni kell az 5. § (3) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feltételek meglétét.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján áthelyezett gyógyszertár megnyitásának feltétele a 10. §-ban előírt működési engedély.
7. § (1) Azon a településen, ahol az 5. §-ban meghatározott feltételek hiánya miatt közforgalmú gyógyszertár létesítésére engedély nem adható, kérelemre fiókgyógyszertár létesítése engedélyezhető.
(2) Fiókgyógyszertár létesítésére – a közlekedési viszonyok figyelembevételével – elsősorban a legközelebb eső fiókgyógyszertár működtetésére jogosult közforgalmú gyógyszertárat működtető gyógyszerész kaphat engedélyt. A közforgalmú gyógyszertárat működtető gyógyszerésznek – a helyi viszonyok és igények figyelembevételével – engedélyezhető fiókgyógyszertár felállítása. A közforgalmú gyógyszertárat működtető gyógyszerésznek kettőnél több fiókgyógyszertár a Kamara egyetértése esetén engedélyezhető.
(3) A fiókgyógyszertár annak a közforgalmú gyógyszertárnak a telephelye, amelyre nézve létesítését engedélyezték. A fiókgyógyszertár önállóan haszonbérbe nem adható.
(4) A fiókgyógyszertár működése meghatározott időszakra (idényre) is engedélyezhető. Erről a létesítést engedélyező határozatban rendelkezni kell.
8. § (1) Intézeti gyógyszertár létesítése a fekvőbeteg gyógyintézet, állategészségügyi intézmény kérelmére engedélyezhető. Az állategészségügyi intézményben intézeti gyógyszertár létesítését a miniszter a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben engedélyezi.
(2) A fekvőbeteg gyógyintézetben működő intézeti gyógyszertár – sürgős szükség esetét kivéve – csak az ott ápolt, kezelt betegek ellátása céljából, valamint a fekvőbeteg gyógyintézetben történő közvetlen felhasználásra szolgáltathat ki gyógyszert, illetőleg gyógyító, megelőző és diagnosztikai célú más anyagokat vagy eszközöket (a továbbiakban a gyógyszereken kívül kiszolgáltatott anyagok és eszközök együtt: diagnosztikum).
(3) Az állategészségügyi intézményben működő intézeti gyógyszertár – sürgős szükség esetét kivéve – csak az ott kezelésben részesülő állatok gyógyítására, helyben való közvetlen felhasználás céljából szolgáltathat ki gyógyszert, diagnosztikumot.
(4) Intézeti gyógyszertárból csak erre a célra rendszeresített megrendelőlapon rendelt gyógyszert, diagnosztikumot lehet kiszolgáltatni.
9. § (1) Kézigyógyszertár létesítése, illetve tartása (a továbbiakban: kézigyógyszertár tartása) a háziorvos, valamint állatorvos kérelmére engedélyezhető. Állatorvos részére az engedély csak a földművelésügyi miniszter egyetértésével adható ki. Az engedély a kérelmező személyéhez és működési körzetéhez kötött. A háziorvosnak, illetve az állatorvosnak csak egy kézigyógyszertár tartása engedélyezhető.
(2) Kézigyógyszertár tartása arra a működési területre engedélyezhető, ahol a háziorvos, illetve az állatorvos a tevékenységét folytatja, feltéve, hogy a településen gyógyszertár – ide nem értve az intézeti gyógyszertárat – nincs, vagy a legközelebbi gyógyszertár távolsága vagy megközelítésének nehézsége miatt a gyógyszerellátás akadályba ütközik.
(3) Ha a kézigyógyszertár tartására adott engedélyben megjelölt településen közforgalmú gyógyszertár vagy fiókgyógyszertár létesítését engedélyezik, ezek megnyitása napjával a kézigyógyszertár tartására adott engedélyt vissza kell vonni.
(4) Jogszabály állapítja meg azoknak a gyógyszereknek, diagnosztikumoknak a körét, amelyeknek tartására a kézigyógyszertár jogosult, illetve köteles.
(5) A kézigyógyszertárban tartható gyógyszereket, diagnosztikumokat csak közforgalmú gyógyszertárból lehet beszerezni.
(6) A háziorvos a kézigyógyszertárból – sürgős szükség esetét kivéve – csak az általa rendelt gyógyszert szolgáltathatja ki a nyilvántartásában szereplő beteg részére.
(7) Állatorvos kézigyógyszertárból gyógyszert – sürgős szükség esetét kivéve – saját vényre, és csak az állatorvosi tevékenységéhez szükséges mértékben szolgáltathat ki.
10. § (1) Gyógyszertár működésének megkezdéséhez működési engedély (a továbbiakban: működési engedély) szükséges. A működési engedélyt legkésőbb
a) közforgalmú gyógyszertár esetén a személyi jog engedélyezését követő egy éven belül, ami indokolt esetben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható,
b) az a) pont alá nem tartozó gyógyszertár esetén a működés tervezett megkezdését 60 nappal megelőzően a gyógyszertár székhelye szerint illetékes ÁNTSZ-től kell kérni.
(2) Az ÁNTSZ az engedély kiadását megtagadja, ha a gyógyszertár berendezése, felszerelése és készlete a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek nem felel meg.
11. § (1) A működési engedélyt vissza kell vonni, ha az ÁNTSZ ellenőrzése során megállapítja, hogy a gyógyszertár működtetője a működés szakmai szabályait ismételten és súlyosan megsérti, így különösen:
a) a gyógyszerek készletben tartására,
b) a szolgálati rendre,
c) a gyógyszer kiadására – ideértve a gyógyszer árára –, valamint gyógyszertár által forgalmazható termékekre vonatkozó előírásokat.
(2) A működési engedélyt az (1) bekezdésben foglaltakon túl a működési engedély visszavonására okot adó körülményekről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül határozattal vissza kell vonni akkor is, ha
a) a fiókgyógyszertár
aa) a működését a létesítési engedély jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül nem kezdi meg,
ab) helye szerinti településen közforgalmú gyógyszertár kezdte meg működését;
b) az intézeti gyógyszertárat
ba) a létesítési engedély jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül nem nyitják meg,
bb) fenntartó fekvőbeteg gyógyintézet megszűnik, vagy a jövőben nem egészségügyi szolgáltató tevékenységet nyújt;
c) a kézigyógyszertár
ca) létesítési engedélyében megjelölt településen közforgalmú vagy fiókgyógyszertár kezdi meg működését,
cb) tartására jogosult személy már nem felel meg az engedély megadásához szükséges feltételeknek;
d) a gyógyszertár hatósági ellenőrzésére jogosult szervek ellenőrzéseik során olyan hiányosságot állapítottak meg, amely miatt a gyógyszertár működését két éven belül ismételten fel kell függeszteni.
(3) A működési engedélyt a (2) bekezdés
a), aa) és ba) pontjában foglalt esetben a határidő elteltével,
b) ab) pontban foglalt esetben a közforgalmú gyógyszertár megnyitása napjával, de legkorábban az engedélyt visszavonó határozat jogerőre emelkedése napjától számított 60. napon,
c) a bb) pontban foglalt esetben a gyógyintézet, illetve a gyógyintézet egészségügyi szolgáltató tevékenysége megszűnése napjával,
d) a ca) pontban foglalt esetben a változás bekövetkezésének napjával,
e) a cb) pontban foglalt esetben a tudomásszerzés napjával
kell visszavonni.
12. § (1) Gyógyszert és diagnosztikumot a betegek, fogyasztók, az egészségügyi intézmények, az orvosok, valamint az állatorvosok részére – a gyógyszerek, diagnosztikumok külön jogszabályban meghatározott körének kivételével – kizárólag gyógyszertárak szolgáltathatnak ki.
(2) A gyógyszertárból kiszolgáltatható gyógyszernek nem minősülő termékek körét külön jogszabály állapítja meg.
13. § (1) A közforgalmú gyógyszertár a gyógyszer fogyasztói árából a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével engedményt nem adhat.
(2) A közforgalmú gyógyszertár a gyógyszer fogyasztói árából – legfeljebb a kiskereskedelmi árréssel azonos mértékű – engedményt csak az intézeti gyógyszertárral nem rendelkező közvetlen betegellátást végző fekvőbeteg gyógyintézet részére adhat.
14. § (1) A gyógyszertárak helyiségeinek, berendezésének, felszerelésének körét, szükséges mértékét, továbbá a gyógyszertárak szolgálati rendjét külön jogszabály állapítja meg.
(2) A gyógyszerek, diagnosztikumok kiszolgáltatásának részletes szakmai szabályait külön jogszabály állapítja meg.
(3) A gyógyszertárak kötelesek készletben tartani a gyógyszereknek külön jogszabályban meghatározott körét és mennyiségét.
15. § (1) Közforgalmú gyógyszertárat létesíteni, illetve működtetni csak a miniszter által engedélyezett személyi jog alapján lehet.
(2) Személyi jog engedélyezhető
a) új közforgalmú gyógyszertár létesítéséhez,
b) megszűnt személyi jog helyébe,
c) a 44. § (1) és (2) bekezdéseiben meghatározott esetekben.
16. § (1) Személyi jog – ha e törvény másként nem rendelkezik – csak országos pályázat alapján a Kamara véleményének beszerzése után engedélyezhető.
(2) A személyi jogra vonatkozó pályázat kiírását a 15. § (2) bekezdés a) pontja szerinti gyógyszertárra, valamint a 15. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben – ha a személyi jog e törvény 23. § (1) bekezdés ab) és b) pontja szerint szűnt meg –
a) a gyógyszertár vezetésére jogosult gyógyszerész,
b) a gyógyszertár székhelye szerinti települési önkormányzat képviselő-testülete
kezdeményezheti.
(3) Ha a személyi jog megszűnt és az arra jogosultak nem kezdeményezik a személyi jogra vonatkozó pályázat kiírását, valamint a 23. § (1) bekezdés aa) és c) pontjában foglalt esetben azt a miniszter hivatalból írja ki.
(4) Ha e törvény másként nem rendelkezik, országos pályázati felhívást, valamint a pályázat tartalmi követelményeit a miniszter
a) a pályázati kiírás kezdeményezésétől, illetve
b) a személyi jog megszűnéséről való tudomásszerzés napjától
számított hatvan napon belül a Népjóléti Közlönyben közzéteszi.
17. § (1) Személyi jog annak a pályázatot benyújtó gyógyszerésznek engedélyezhető, aki a gyógyszerészi diploma megszerzését követően Magyarországon működő közforgalmú, fiók- vagy intézeti gyógyszertárban – a (2) és (3) bekezdésekben foglalt kivételekkel – legalább ötéves szakmai gyakorlatot szerzett (a továbbiakban: szakmai gyakorlat), feltéve, hogy gyógyszertár vezetésére jogosult, és hozzájárul a 34. § (2) bekezdésben szabályozott esetben hatósági vezető kirendeléséhez akkor is, ha a közforgalmú gyógyszertár saját tulajdonában álló ingatlanban működik.
(2) Kétéves szakmai gyakorlat szükséges annak a gyógyszerésznek, aki
a) a gyógyszerészettel összefüggő
aa) tudományos, oktatási,
ab) közigazgatási;
b) gyógyszergyártási, gyógyszerkereskedelmi;
c) külföldön gyógyszertárban gyógyszerészi
tevékenységet legalább három évig folytatott, és e tevékenység megszűnésétől három év még nem telt el [az a)–c) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: szakirányú gyakorlat].
(3) Egy év szakmai gyakorlat szükséges annak a gyógyszerésznek, aki
a) tíz évet meghaladó szakirányú gyakorlattal rendelkezik,
b) az (1) bekezdésben meghatározott szakmai gyakorlattal rendelkezik,
és annak felhagyása óta három év még nem telt el.
(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti három évet a tevékenység felhagyása és a pályázat benyújtásának időpontja között kell vizsgálni.
(5) A miniszter gyógyszerellátási érdekből a Kamara egyetértésével – ha más eredményes pályázat nincs – a szakmai gyakorlat, valamint a szakirányú gyakorlat hiányában is engedélyezheti a személyi jogot.
18. § (1) A pályázatokat a miniszter a pályázati felhívásban megjelölt benyújtási határnaptól számított hatvan napon belül bírálja el, és annak eredményét a Népjóléti Közlönyben közzéteszi.
(2) Ha a pályázati felhívás határnapja eredménytelenül telt el, új pályázatot csak az eredménytelen határnap elteltétől számított hat hónapon túl lehet kiírni, kivéve, ha a pályázat ismételt kiírását közforgalmú gyógyszertár vezetésére jogosult gyógyszerész kezdeményezi.
(3) A pályázat nyertese részére a miniszter a személyi jogot határozatban engedélyezi. A határozat egy-egy példányát a személyi jog jogosultján kívül meg kell küldeni
a) a közforgalmú gyógyszertár létesítési helye szerinti települési önkormányzatnak, valamint
b) a Kamarának.
19. § (1) Nem engedélyezhető személyi jog annak a pályázatot benyújtó gyógyszerésznek,
a) aki személyi joggal rendelkezik, kivéve, ha nyilatkozik arról, hogy az új személyi jog elnyerésekor személyi jogáról lemond,
b) aki közforgalmú gyógyszertár működtetésével összefüggésben csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt áll,
c) akitől a személyi jogot a 21. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján visszavonták,
d) akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre elítéltek, vagy a gyógyszerész foglalkozástól eltiltottak, mindaddig, amíg nem mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól,
e) aki korábban a közforgalmú gyógyszertár megnyitására volt jogosult, de a 10. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt határidőn belül nem kérte a működési engedély kiadását, az elmulasztott határidő utolsó napjától számított öt évig,
f) akinek a 10. § (2) bekezdése alapján a működési engedély kiadását megtagadták, a határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapig.
(2) A 17. §-ban foglalt feltételek fennállása esetén sem engedélyezhető személyi jog annak a külföldi állampolgárságú vagy hontalan gyógyszerésznek, aki
a) más állam területén gyógyszertár működtetésére vonatkozó jogosítvánnyal rendelkezik,
b) gyógyszertár működtetésével összefüggésben külföldi jog szerint csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt áll,
c) új vagy három éven belül felállított közforgalmú gyógyszertárra kéri.
20. § (1) A személyi jogról a miniszterhez tett írásbeli bejelentéssel lehet lemondani. A személyi jog alapján működtetett közforgalmú gyógyszertár működése a lemondás bejelentésétől számított hat hónapon belül nem szüntethető meg.
(2) A személyi jog élők között nem ruházható át, és nem örökölhető.
(3) A személyi jog gyógyszertár vezetésére jogosult személynek a miniszter előzetes engedélyével átengedhető.
21. § (1) A személyi jog gyakorlására vonatkozó engedélyt vissza kell vonni, ha
a) a személyi jog jogosultja a személyi jog elnyerése iránti eljárás során az ügy érdemi elbírálása szempontjából rosszhiszemű volt,
b) a személyi jog jogosultja önkényesen, lemondás nélkül szünteti meg a gyógyszertár működését,
c) a személyi jog jogosultja külföldön a személyi jognak megfelelő jogosítványt kapott,
d) a személyi jog jogosultja a személyi jog elnyeréséhez szükséges feltételekkel már nem rendelkezik,
e) a 19. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkeznek.
(2) Ha az (1) bekezdés c) pontjában említett megfelelőség kérdésében vita van, az igazságügyminiszter állásfoglalása az irányadó.
(3) A bíróság a 19. § (1) bekezdés d) pontjában, a 26. § (1) bekezdésében, valamint a 28. § b) pontjában említett jogerős ítéletéről a minisztert értesíti.
22. § (1) A miniszter a személyi jogot visszavonhatja, ha az ÁNTSZ
a) a közforgalmú gyógyszertárba három éven belül legalább két alkalommal hivatalból hatósági vezetőt rendelt ki,
b) ismételt figyelmeztetése ellenére a személyi jog jogosultja a közforgalmú gyógyszertárat nem személyesen vezeti.
(2) A személyi jog visszavonását az ÁNTSZ, valamint a Kamara kezdeményezheti.
(3) A személyi jog visszavonásáról a miniszter a Kamara véleményének kikérése után határozattal dönt. A határozat egy példányát a miniszter az érintett gyógyszerészen kívül a közforgalmú gyógyszertár székhelye, valamint telephelye szerinti települési önkormányzatnak és a Kamarának is megküldi.
23. § (1) A személyi jog megszűnik, ha
a) a személyi jog jogosultja
aa) arról lemondott,
ab) meghalt;
b) a hozzátartozói személyi jog (24. §) megszűnt;
c) a személyi jogot visszavonó határozat jogerőre emelkedett.
(2) A személyi jog visszavonásának, illetve megszűnésének tényét a Népjóléti Közlönyben közzé kell tenni.
(3) Ha a személyi jog az (1) bekezdés a) pontjában foglalt okból szűnik meg, a személyi jog elnyerésére a 40. § rendelkezését kell alkalmazni, ha a korábbi személyi jog jogosultjának
a) házastársa,
b) házastárs hiányában gyermeke – ideértve örökbe fogadott, mostoha- vagy nevelt gyermekét is – (a továbbiakban: leszármazó)
a személyi jog megszüntetésétől számított negyvenöt napon belül kéri a személyi jognak az engedélyezését, feltéve, hogy megfelel a 17. §-ban foglalt feltételeknek.
24. § (1) A 23. § (1) bekezdés ab) pontjában szabályozott esetben – ha a 23. § (3) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók – a személyi jog korábbi jogosultjának
a) túlélő házastársát,
b) túlélő házastárs hiányában kiskorú leszármazóit egyetemlegesen [az a) és b) pontban foglaltak a továbbiakban: hozzátartozói személyi jog jogosultja] a személyi jog megszűnésétől számított negyvenöt napon belül a miniszterhez előterjesztett kérelmére, illetve kérelmükre hozzátartozói személyi jog illeti meg. A hozzátartozói személyi jog előterjesztése érdekében az ÁNTSZ szükség esetén ügygondnok kirendelését kezdeményezi.
(2) A hozzátartozói személyi jog a 45. § (1) bekezdés bb) pontjában szabályozott nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Erről
a) a hozzátartozói személyi jog jogosultját,
b) a gyógyszertár székhelye és telephelye szerinti illetékes önkormányzatot, valamint
c) a Kamarát
írásban értesíteni kell. Az értesítésben meg kell határozni azt a határnapot, amikortól a közforgalmú gyógyszertár működtetését meg kell kezdeni. A határnap elmulasztása jogvesztő.
(3) A hozzátartozói személyi jog jogosultja a közforgalmú gyógyszertárat a 30. §-ban, illetve a 31. §-ban szabályozott felelős vezető alkalmazásával, illetve haszonbérleti szerződés útján működtetheti.
25. § (1) Ha a hozzátartozói személyi jog jogosultja
a) a túlélő házastárs, a hozzátartozói személyi jognak a 45. § (1) bekezdés bb) pontjában szabályozott nyilvántartásba történő bejegyzésétől számított öt évig,
b) a kiskorú leszármazó, huszonnegyedik életéve betöltéséig,
c) több kiskorú leszármazó, őket egyetemlegesen a legfiatalabb kiskorú huszonnegyedik életéve betöltéséig
illeti meg a hozzátartozói személyi jog.
(2) A 24. életév betöltését követően, de legfeljebb a 35. életév betöltése napjáig megilleti a hozzátartozói személyi jog azt a leszármazót, aki gyógyszerész egyetemi hallgató, vagy gyógyszerész oklevéllel rendelkezik.
26. § (1) A hozzátartozói személyi jogot a miniszter határozattal megvonja, ha a 25. §-ban meghatározott jogosult szándékos bűncselekményt követett el, és ezért jogerősen szabadságvesztés büntetéssel sújtották.
(2) A hozzátartozói személyi jog jogosultját a nyilvántartásból törölni kell, ha a 25. §-ban szabályozott időtartam eltelt, valamint akkor, ha az (1) bekezdés alapján a hozzátartozói személyi jogot meg kell vonni.
27. § (1) A Gyógyszertárat – a kézigyógyszertár kivételével – csak gyógyszertár vezetésére jogosult gyógyszerész vezethet.
(2) Gyógyszertár vezetésére az a gyógyszerész jogosult, aki
a) magyar egyetemen gyógyszerész diplomát szerzett, vagy külföldi egyetemen szerzett gyógyszerészi diplomáját honosították vagy egyenértékűvé nyilvánították,
b) a külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel rendelkezik,
c) a Kamara tagja,
d) a gyógyszerészek országos nyilvántartásába felvételt nyert.
(3) A külföldi állampolgár gyógyszerésznek a (2) bekezdésében felsorolt feltételeken túl külön jogszabályban meghatározottak szerint igazolnia kell a magyar nyelvben való jártasságát is.
28. § Nem lehet gyógyszertár vezetője
a) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll,
b) akit a bíróság jogerős ítéletével a gyógyszerészi foglalkozástól eltiltott, az eltiltás tartama alatt,
c) akit töröltek a Kamara tagjai sorából.
29. § A közforgalmú gyógyszertárat – ha e törvény másként nem rendelkezik – a személyi jog jogosultja vezeti. A személyi jog jogosultja a közforgalmú gyógyszertár vezetését más személynek – a 30–31. §-ban szabályozott kivételekkel – nem adhatja át.
30. § (1) A személyi jog jogosultja, amennyiben a gyógyszertár személyes vezetési kötelezettségének eleget tenni nem tud, a gyógyszertár vezetéséről felelős vezető alkalmazásával gondoskodik.
(2) Felelős vezető az a gyógyszerész lehet, aki megfelel a 27. §-ban foglalt feltételeknek.
(3) Ha a felelős vezető alkalmazására hatvan napot meg nem haladó időtartamra van szükség, a felelős vezető alkalmazását az ÁNTSZ-nek be kell jelenteni.
(4) Ha a felelős vezető alkalmazására előreláthatólag hatvan napot meghaladó időtartamra van szükség, a felelős vezető alkalmazásához az ÁNTSZ engedélye szükséges.
31. § (1) Ha a személyi jog jogosultja az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, a közforgalmú gyógyszertár vezetésére a 27. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő gyógyszerésszel megállapodást (haszonbérleti szerződést) köthet. A megállapodás érvényességéhez az ÁNTSZ jóváhagyása szükséges.
(2) A felelős vezető alkalmazására adott engedélyt, illetve a haszonbérleti szerződés jóváhagyását vissza kell vonni, ha
a) a személyi jog megszűnik, a személyi jog megszűnésének napján,
b) a felelős vezető (haszonbérlő) személyi jogra kap engedélyt, a közforgalmú gyógyszertár megnyitásának napján,
c) a felelős vezető (haszonbérlő) neki felróható okból a gyógyszertár működtetését nem biztosítja, vagy a gyógyszertárba hatósági vezető kirendelése szükséges.
(3) A felelős vezető alkalmazására adott engedély, valamint az (1) bekezdés szerinti jóváhagyás visszavonható, ha a felelős vezetőt (haszonbérlőt) egy éven belül – gyógyszerészi tevékenységével összefüggésben – szabálysértésért jogerősen ismételten pénzbírsággal sújtották.
(4) A felelős vezető alkalmazására adott engedély, valamint az (1) bekezdés szerinti jóváhagyás visszavonásáról – a Kamara meghallgatása után – az ÁNTSZ határozattal dönt.
32. § (1) A gyógyszertár vezetője – az általa vezetett közforgalmú gyógyszertárhoz tartozó fiókgyógyszertár kivételével – csak egy közforgalmú gyógyszertárat vezethet, más gyógyszertárban munkaviszonyt vagy közalkalmazotti jogviszonyt nem létesíthet.
(2) Az a személyi joggal rendelkező gyógyszerész, aki azt a közforgalmú gyógyszertárat, amelyre nézve a személyi jogot megkapta, nem személyesen vezeti, más gyógyszertárat sem vezethet, és más gyógyszertárban munkaviszonyt vagy közalkalmazotti jogviszonyt nem létesíthet.
33. § (1) A gyógyszertárak felügyelete állami feladat.
(2) A gyógyszertárak feletti szakmai felügyeletet a miniszter az ÁNTSZ útján látja el.
(3) Az ÁNTSZ a szakmai felügyelet keretében megtett – külön jogszabályban foglalt – intézkedésekről a Kamarát tájékoztatja.
(4) A Kamara jogosult szakmai ellenőrzést tartani a gyógyszertárban, ha ezt egyébként a Kamara valamely szerve által folytatott eljárás szükségessé teszi.
34. § (1) A személyi jog jogosultja – feltéve, hogy felelős vezetőt nem tud alkalmazni –, a közforgalmú gyógyszertár felelős vezetője, illetőleg haszonbérlője arra az időtartamra, amely alatt a közforgalmú gyógyszertárat elháríthatatlan akadály miatt személyesen vezetni nem tudja, az ÁNTSZ-től hatósági vezető kirendelését kérheti.
(2) Az ÁNTSZ a közforgalmú gyógyszertár vezetésére hatósági vezetőt rendelhet ki, ha
a) a közforgalmú gyógyszertárra kiadott személyi jog megszűnt,
b) a személyi jogról való lemondás írásbeli bejelentése után a közforgalmú gyógyszertár működését a bejelentéstől számított hat hónapon belül a miniszter engedélye nélkül megszüntették,
c) a személyi jog jogosultja lemondás nélkül, neki felróható okból a közforgalmú gyógyszertár működését megszüntette,
d) a személyi jog jogosultja, illetve a 31. § szerinti haszonbérlő elháríthatatlan akadály miatt a gyógyszertárat személyesen vezetni nem tudja, és a gyógyszertár további vezetéséről nem gondoskodik.
35. § (1) Hatósági vezetőnek a 27. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő gyógyszerész rendelhető ki.
(2) A kirendelt hatósági vezető köteles a közforgalmú gyógyszertár fenntartásához és működéséhez szükséges intézkedéseket megtenni. A közforgalmú gyógyszertár rendes árukészletét meghaladó, vagy nem a gyógyszertár folyamatos működtetéséhez szükséges beszerzésekhez a hatósági vezető köteles kikérni a személyi jog, illetőleg a hozzátartozói személyi jog jogosultjának az előzetes hozzájárulását. Ennek hiányában a beszerzés nem végezhető el. A hatósági vezető a gyógyszertár működésével összefüggő bevételekről és kiadásokról a személyi jog jogosultjának, ennek hiányában az ÁNTSZ-nek havonta elszámol.
(3) A hatósági vezető javadalmazását annak a gyógyszertárnak a költségére kell biztosítani, ahová kirendelték.
(4) A hatósági vezető megbízatását a közforgalmú gyógyszertár hatósági kezelésbe vételét elrendelő határozatban meghatározott időtartam letelte előtt vissza kell vonni, ha
a) a hatósági vezető közforgalmú gyógyszertárra személyi jogot kapott,
b) a 28. §-ban szabályozott okok bekövetkeznek,
c) a hatósági vezető az (1) és (2) bekezdésben szabályozott kötelezettségeit figyelmeztetés ellenére ismételten megszegte.
36. § (1) Közforgalmú gyógyszertárat gazdasági társaság és közhasznú társaság nem működtethet, kivéve a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvényben szabályozott betéti társaságot, ha annak beltagjai kizárólag gyógyszerészek, az egyik beltagja pedig a személyi jogot elnyert gyógyszerész. A személyi jog jogosultja más közforgalmú gyógyszertár működtetésére létrehozandó betéti társaságnak nem lehet korlátlanul felelős tagja.
(2) Ha a személyi jog jogosultja a közforgalmú gyógyszertárat betéti társaság formájában kívánja működtetni, a társaságban annak megalakulásakor és működése során a beltagok tulajdoni részesedése meg kell hogy haladja a huszonöt százalékot.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakkal ellentétes megállapodás semmis.
37. § (1) A személyi jog jogosultja a gyógyszertár szaktevékenységének ellátásához gyógyszerészt, gyógyszertári asszisztenst alkalmazhat, a külön jogszabályban szabályozott szakmai gyakorlatra gyógyszertári asszisztens tanulót, valamint gyógyszerész egyetemi hallgatót foglalkoztathat.
(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak közül, aki nem rendelkezik gyógyszerészi oklevéllel, gyógyszer készítésénél csak gyógyszerész felügyelete és irányítása mellett segédkezhet.
(3) A miniszter rendeletben állapítja meg a gyógyszertár szaktevékenységének ellátásában részt vevő gyógyszerészi oklevéllel nem rendelkező dolgozók képesítési feltételeit.
38. § A gyógyszertárból gyógyszert gyógyszerész, kézigyógyszertárból orvos (állatorvos) szolgáltathat ki. A személyi jog jogosultja írásban megbízást adhat meghatározott feladatok ellátására olyan szakasszisztensnek, aki képesítését a törvény hatálybalépése előtt szerezte.
39. § (1) A megszűnt személyi jog helyébe engedélyezett új személyi jog jogosultja köteles a korábbi személyi jog jogosultjának, illetőleg örökösének kezdeményezésére a közforgalmú gyógyszertár működtetéséhez szükséges – külön jogszabályban előírt – berendezését, felszerelését és készletét átvenni, azok forgalmi értékét megtéríteni.
(2) Ha az új személyi jogot olyan településen felállítandó közforgalmú gyógyszertárra tekintettel engedélyezték, amelyben fiókgyógyszertár vagy kézigyógyszertár működik, az új személyi jog jogosultja köteles – a fiókgyógyszertárat, illetőleg a kézigyógyszertárat működtető kezdeményezésére – azok berendezését, felszerelését és készletét átvenni és forgalmi értéküket megtéríteni.
(3) A (2) bekezdés rendelkezései értelemszerűen irányadók akkor is, ha fiókgyógyszertárat olyan településen létesítenek, ahol kézigyógyszertár működik.
40. § Országos pályázat kiírása nélkül engedélyezhető a személyi jog, ha
a) a hozzátartozói személyi jogra jogosult leszármazó vagy házastárs gyógyszerész diplomát szerez és a személyi jog elnyeréséhez előírt feltételek birtokában,
b) a személyi jog megszűnésekor a közforgalmú gyógyszertár felelős vezetője, illetve haszonbérlője a megszűnt személyi jog helyébe,
c) a gyógyszertár vezetésére jogosult gyógyszerész a személyi jog átengedésére tekintettel,
d) új közforgalmú gyógyszertár létesítését kezdeményező gyógyszertár vezetésére jogosult gyógyszerész
kéri a személyi jog engedélyezését.
41. § A személyi joggal rendelkező, a felelős vezető, a haszonbérlő és a hatósági vezető tevékenységét akkor kezdheti meg, ha a tevékenysége során okozott kár megtérítésére felelősségbiztosítással rendelkezik. A biztosítási szerződést a tevékenység megkezdése előtt be kell mutatni az ÁNTSZ-nek.
42. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő hónap első napjától számított harmadik hónap első napján lép hatályba.
(2) Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter, hogy rendeletben szabályozza
a) a gyógyszertárban forgalmazható gyógyszerek, diagnosztikumok és egyéb termékek körét, és kiszolgáltatásuk részletes szabályait,
b) a gyógyszertár létesítéséhez, működtetéséhez szükséges helyiségekre, berendezésekre, felszerelésekre, eszközökre vonatkozó követelményeket,
c) a gyógyszertárak szolgálati rendjét,
d) a gyógyszertárakban kötelezően készletben tartandó gyógyszerek és diagnosztikumok körét,
e) a gyógyszertárak létesítésének engedélyezésével, áthelyezésével, haszonbérbe adásával összefüggő részletes eljárási szabályokat,
f) a személyi jog engedélyezésével, visszavonásával, megszűnésének megállapításával kapcsolatos részletes eljárási szabályokat,
g) a gyógyszertárak nyilvántartási, ügyviteli rendjét,
h) a gyógyszerészek országos nyilvántartásának szabályait.
(3) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy
a) az állategészségügyi intézményben működő intézeti gyógyszertárban és az állatorvos által tartott kézigyógyszertárban forgalmazott állatgyógyászati készítmények készletben tartására vonatkozó szabályokat,
b) a kizárólag állatgyógyászati felhasználású, kiszerelt készítmények forgalmazási feltételeit
rendeletben állapítsa meg.
43. § (1) A miniszter legfeljebb tíz közforgalmú gyógyszertár működtetését engedélyezheti – kérelemre – egyház részére.
(2) Az (1) bekezdésben szabályozott esetben – a személyi joggal összefüggő rendelkezések kivételével – a felelős vezetőre, a gyógyszertárakra, a gyógyszerellátásra vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell.
44. § (1) A törvény hatálybalépésekor engedély alapján magángyakorlatot folytató gyógyszerésznek – ha a magángyakorlat keretében gyógyszertárat működtet – a hatálybalépést követő egy éven belül kérnie kell a személyi jog engedélyezését. A személyi jogot ebben az esetben országos pályázat kiírása nélkül engedélyezi a miniszter. Megszűnik az így engedélyezett személyi jog, ha a személyi jog jogosultja a közforgalmú gyógyszertárakra e törvényben és e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban előírt feltételeket a hatálybalépést követő öt éven belül nem teljesíti.
(2) A törvény hatálybalépésekor működő és az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó közforgalmú gyógyszertárak esetében a személyi jogot pályázat kiírása nélkül annak a gyógyszertár vezetésére jogosult gyógyszerésznek kell engedélyezni, akit az Állami Vagyonügynökség privatizációs eljárása keretében a közforgalmú gyógyszertárra kiírt pályázat nyertesének nyilvánít.
(3) A személyi jog elnyeréséig a gyógyszertár fenntartásáról és működtetéséről a (2) bekezdésben meghatározott pályázat nyertese gondoskodik.
(4) E törvény hatálybalépésekor már működő
a) kézigyógyszertárak a törvény hatálybalépését követő 3. hónap első napjától e törvény előírásai alapján működhetnek,
b) fiókgyógyszertárak az e törvény hatálybalépését követő 12. hónap első napjától e törvény és e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok előírásai alapján működhetnek,
c) közforgalmú gyógyszertárak – az (1) bekezdésben említettek kivételével – a gyógyszertár működtetésére vonatkozó személyi jog elnyerését követő 1 éven túl csak úgy működhetnek, ha megfelelnek a gyógyszertárakra és gyógyszerellátásra vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
45. § (1) E törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül a Népjóléti Minisztérium
a) nyilvántartást hoz létre a gyógyszertárakról, típusonkénti bontásban;
b) előkészíti
ba) a személyi jog, valamint
bb) a hozzátartozói személyi jog
jogosultjainak nyilvántartási rendszerét.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül az országos tisztifőgyógyszerész előkészíti a
a) hatósági vezetők,
b) felelős vezetők,
c) haszonbérlők
nyilvántartási rendszerét.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában, valamint a (2) bekezdésben említett nyilvántartás tartalmazza a nyilvántartott személy
a) alapvető személyazonosító adatait,
b) állampolgárságát,
c) belföldi lakó-, illetve tartózkodási helyét,
d) jogosultsági feltételeire
és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat.
46. § (1) Ahol e törvény a Kamara részére feladatot állapít meg, a Magyar Gyógyszerész Kamaráról szóló törvény hatálybalépését követően a Kamara Alapszabálya rendelkezik arról, hogy a feladatot mely kamarai szerv látja el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti Alapszabály elfogadásáig a kamarai feladatokat a Kamara Elnöksége látja el.
47. § A közforgalmú gyógyszertárat személyi jog alapján működtető gyógyszerész – ide nem értve azt az esetet, amikor a személyi jog jogosultja betéti társaság tagja – a társadalombiztosítási és a pénzügyi jogszabályok alkalmazása során az egyéni vállalkozóval esik egy tekintet alá.
48. § Amennyiben a közforgalmú gyógyszertár nem a személyi joggal rendelkező gyógyszerész tulajdonát képező ingatlanban működik, a személyi jog jogosultját a gyógyszertár helyiségeire elővásárlási jog illeti meg.
49. § A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény 6. § (1) bekezdésének e) pontjából az „és a gyógyszerészi magántevékenységet;” szövegrész a hatályát veszti.
