A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló - a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvénnyel (Pnyt.), valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvénnyel (Nek. tv.) módosított - 1990. évi LXIV. törvény (Övjt.) módosítására az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § (1) Az Övjt. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Minden nagykorú magyar állampolgár, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye Magyarországon van, az önkormányzati választásokon választó és választható. A választójog megilleti a Magyarországra bevándorolt - a magyar jog szerint nagykorú - nem magyar állampolgárt is (a továbbiakban együtt: választópolgár).”
(2) Az Övjt. 2. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az a választópolgár, aki lakóhelye mellett legkésőbb a választás kitűzését megelőző napig tartózkodási helyet létesített, igazolással választójogát tartózkodási helyén gyakorolhatja.”
2. § (1) Az Övjt. 4., 4/A. és 4/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A jegyző - az országgyűlési képviselő-választásra összeállított választási névjegyzék, továbbá a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai, valamint a választójoggal nem rendelkezők jegyzéke alapján - településenként, egyéni választókerületenként, azon belül szavazókörönként - összeállítja a választók nyilvántartását (a továbbiakban: nyilvántartás). A nyilvántartáson a választást megelőző nap 16.00 óráig bekövetkezett változásokat folyamatosan át kell vezetni. A nyilvántartást a jegyző hitelesíti.
(2) A jegyző a szavazás napja előtt 37 nappal elkészítteti a nyilvántartásba való felvételről szóló értesítőt, továbbá összeállíttatja azoknak a nagykorú személyeknek a jegyzékét, akiknek nincs választójoguk.
4/A. § (1) A nyilvántartás összeállítása céljából az a)-c) pontban megjelölt szervek a választójoggal nem rendelkező személyek (2) bekezdés szerinti adatait folyamatosan kötelesek közölni a belügyminiszter által erre rendeletben kijelölt szervvel, az alábbiak szerint:
a) a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezettről, illetve a gondnokság alá helyezés megszüntetéséről a gyámhatósági feladatokat ellátó jegyző;
b) a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt álló személyekről a bűntetteseket nyilvántartó szerv;
c) szabadságvesztés büntetését töltő, valamint a büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt álló polgárokról az illetékes büntetés-végrehajtási intézet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jelentés adattartalma:
a) családi és utónév (nők esetében leánykori családi és utónév is);
b) lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely címe;
c) személyazonosító jel, illetőleg az (1) bekezdés a) pontja esetén a természetes személyazonosító adatok (név, nem, születési hely, idő, anyja neve);
d) a választójog gyakorlásából való kizárás oka, kezdete és megszűnésének várható időpontja;
e) a kizáró okot elrendelő bíróság megnevezése, az ítélet ügyiratszáma, kelte és jogerőre emelkedésének időpontja.
4/B. § (1) A választójoggal nem rendelkező személyek adatait (NESZA) kezelő szervnek a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok jegyzékét egyéb nyilvántartásaitól - a választói nyilvántartás kivételével - elkülönítetten kell kezelnie. Az csak törvény által meghatározott célra használható fel.
(2) A választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok jegyzéke és a helyi, területi és központi személyiadat- és lakcímnyilvántartás - a választással, népszavazással és népi kezdeményezéssel érintett választókerület lakosságát érintően - a szavazás napját megelőző 60. naptól a választás eredményének közzétételéig a választásra jogosultak megállapítása érdekében összekapcsolható. Az összekapcsolást a választással összefüggő jogorvoslati határidők letelte után meg kell szüntetni. Az időközi választásra az összekapcsolás ismét végrehajtható, és abból a jegyző részére adat szolgáltatható.”
3. § (1) Az Övjt. 5. §-ának (1)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A nyilvántartásba fel kell venni:
a) azokat a magyar állampolgárokat, akiknek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a településen, illetőleg az egyéni választókerületben van, és legkésőbb a választás napján betöltik 18. életévüket, vagy házasságkötés folytán nagykorúvá váltak;
b) a Magyarországra bevándorolt és 18. életévüket betöltött vagy házasságkötés folytán nagykorúvá vált nem magyar állampolgárokat, akik a külföldiek személyi igazolványával rendelkeznek, és lakóhelyük, ennek hiányában tartózkodási helyük a településen, illetőleg az egyéni választókerületben van.
(2) A nyilvántartást és a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok jegyzékét a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai, valamint a NESZA kezelő által átadott adatok alapján kell összeállítani.
A bevándorolt nem magyar állampolgárokról, továbbá a 2. § (2) bekezdés a)-d) pontja szerint választójoggal nem rendelkező személyekről az Országos Személyiadat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal (a továbbiakban: OSZH) vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás területi feladatokat ellátó szerve adatokat szolgáltat.
(3) A nyilvántartást úgy kell összeállítani, hogy az alkalmas legyen, a főváros, a megye, a település, illetőleg a települési egyéni választókerület, a szavazókör és a választópolgár azonosítására. A nyilvántartás az előző adatokon túl tartalmazza a választópolgár
a) nevét,
b) személyazonosító jelét,
c) lakcímét,
d) nyilvántartásbeli sorszámát.
(4) A nyilvántartást a szavazás napja előtt 35 nappal - 10 napra - közszemlére kell tenni, és ennek időpontját a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. A választópolgárokat a nyilvántartásba való felvételükről legkésőbb a közszemlére tételt követő harmadik napig írásban értesíteni kell.”
(2) Az Övjt. 5. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (7)-(10) bekezdésekkel egészül ki:
„(6) A közszemlére tett, továbbá a szavazatszámláló bizottság által használt nyilvántartás, valamint az értesítő a személyazonosító jelet nem tartalmazhatja; az azonos nevű és lakcímű választópolgárokat születési idejük vagy egyéb természetes személyazonosító adatuk feltüntetésével kell megkülönböztetni.
(7) A jegyző a nyilvántartás és az értesítők technikai elkészítésével megbízhatja másik települési önkormányzat jegyzőjét, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás területi vagy központi szervét, illetőleg azt elkészíttetheti a hivatal dolgozóival. Az értesítő kiküldéséről a jegyző gondoskodik. Az értesítő kiküldésével párt, társadalmi szervezet vagy kisebbségi szervezet vezetője vagy tagja nem bízható meg.
(8) Az OSZH a nyilvántartásban szereplő választópolgárok családi és utónevét, valamint lakcímét a jelölő szervezeteknek - a választást megelőző 30. napig bejelentett igényük alapján -, kérésükre, díjfizetés ellenében, azonos feltételek mellett a választás napja előtt 16 nappal átadja. Az átadott jegyzék a választópolgárok személyazonosító jelét nem tartalmazhatja. A jelölő szervezetek a szolgáltatást nem, korcsoport vagy lakcím szerinti csoportosításban is igényelhetik.
(9) A közszemlére tett nyilvántartás másolatát a jegyző a választást megelőző 30. napig a jelölt által bejelentett igény alapján, díjfizetés ellenében, azonos feltételek mellett a választás napja előtt 16 nappal - legfeljebb szavazóköri bontásban - a jelölt számára átadja.
(10) A (8) és (9) bekezdés alapján teljesített adatszolgáltatás adatait kizárólag a választási kampány céljaira lehet felhasználni. Egyéb célú felhasználása, jogosulatlan személynek, szervezetnek, más jelöltnek vagy jelölő szervezetnek történő átadása tilos. Az adatszolgáltatás adatait a választás napján meg kell semmisíteni, és az erről készült jegyzőkönyvet 3 napon belül át kell adni az adatszolgáltatónak.”
4. § (1) Az Övjt. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyilvántartásból való kihagyás vagy a nyilvántartásba való felvétel miatt - a nyilvántartás közszemlére tételének időtartama alatt - a jegyzőnél emelhető kifogás. A jegyző a kifogásról három napon belül dönt. A kifogás elutasítását a választópolgár annak közlésétől számított három napon belül megtámadhatja a helyi bíróságnál, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál.”
(2) Az Övjt. 6. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A jegyző törli a nyilvántartásból azt, aki időközben meghalt, aki elvesztette választójogát, illetőleg, aki más választókerület nyilvántartásában már szerepel, lakóhelyének megváltozása miatt felvételt nyert más választókerület nyilvántartásába, vagy igazolással más választókerületben szavaz.”
5. § Az Övjt. 7-9. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„7. § (1) Ha a választópolgár a nyilvántartás elkészítése után lakóhelyét megváltoztatja, az új lakóhely szerint illetékes jegyző - a bejelentkezéssel egyidejűleg, a korábbi lakóhely szerint illetékes jegyzőtől kapott értesítő alapján - felveszi a nyilvántartásba, és hivatalból értesíti a korábbi lakóhely szerint illetékes jegyzőt a nyilvántartásból való törlés érdekében.
(2) Ha a választópolgár a nyilvántartásba történő felvételét a korábbi lakóhelye szerinti értesítő bemutatása nélkül kéri, és a jegyző a nyilvántartásba felveszi, a jegyző hivatalból értesíti a korábbi lakóhely szerint illetékes jegyzőt a nyilvántartásból való törlés érdekében. A korábbi lakóhely szerint illetékes jegyző hivatalból tájékoztatja az új lakóhely szerint illetékes jegyzőt, hogy a választópolgár a nyilvántartásban szerepelt, és onnan törölték, illetve, hogy a nyilvántartásban nem szerepelt, vagy a választójoggal nem rendelkezők jegyzékében szerepel.
(3) Ha a választópolgár tartózkodási hellyel rendelkezik, a lakóhelye szerint illetékes jegyzőtől kért igazolással a tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőtől - vagy a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságtól - kérheti a nyilvántartásba való felvételét. Az igazolás alapján tartózkodási helyén szavazhat. Az igazolás mintáját a 6. melléklet tartalmazza.
(4) Az igazolás kiadásakor a lakóhely szerint illetékes jegyző a választópolgárt egyidejűleg törli a nyilvántartásból. Az igazolásban - a választópolgár nyilatkozata alapján - meg kell jelölni a tartózkodási helyet, ahol a választópolgár szavazni kíván, és azt a nyilvántartásban fel kell tüntetni. Az igazolás átvételét a választópolgár, illetőleg e célra szóló meghatalmazás alapján az általa megbízott személy aláírásával elismeri.
(5) Az igazolás és a személyi igazolvány alapján a tartózkodási hely szerint illetékes jegyző vagy a szavazatszámláló bizottság a választópolgárt külön nyilvántartásba veszi. Az igazolást és a külön nyilvántartást a választási iratok között meg kell őrizni.
(6) Igazolást a szavazást megelőző napon 16.00 óráig lehet kiadni. Azt személyesen vagy meghatalmazott útján lehet kérni. Az igazolás ajánlott levélben is kérhető, feltéve, hogy az az illetékes hivatalhoz legkésőbb a szavazást megelőző 5. napon megérkezik. A levélben meg kell jelölni a tartózkodási helyet, ahol a választópolgár szavazni kíván. A levélben kért igazolást a választópolgár számára az általa megjelölt címre tértivevénnyel kell megküldeni.
(7) Az Országos Választási Bizottság az igazolás alapján külön nyilvántartásba vett választópolgárok adatait - a kétszer vagy többször szavazás megállapítása érdekében - utólag ellenőrizteti.
(8) Az igazolás kiadásához az igazolást kérő személyazonosító jelét köteles átadni.”
8. § A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú település - kislistás választási rendszerben (42. §) - egy választókerületet alkot, amelyben a képviselők száma
a) 100 lakosig 3,
b) 600 lakosig 5,
c) 1 300 lakosig 7,
d) 3 000 lakosig 9,
e) 5 000 lakosig 11,
f) 10 000 lakosig 13.
9. § (1) A 10 000-nél több lakosú településen és fővárosi kerületben a képviselőket vegyes választási rendszerben (43-45. §) választják.
(2) Az egyéni választókerületek és a kompenzációs listás mandátumok száma:
a) 25 000 lakosig 10 egyéni választókerület és 7 listás mandátum;
b) 50 000 lakosig 14 egyéni választókerület és 9 listás mandátum;
c) 60 000 lakosig 15 egyéni választókerület és 10 listás mandátum;
d) 70 000 lakosig 16 egyéni választókerület és 11 listás mandátum.
(3) Minden további 10 000 lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben, és minden további 15 000 lakos után eggyel nő a kompenzációs listán választott képviselők száma.”
6. § (1) Az Övjt. 10. §-ának (3) bekezdésében a „45 nappal” szövegrész helyébe az „50 nappal” szövegrész lép.
(2) Az Övjt. 10. §-a (4) bekezdésének első mondatában a „köztársasági megbízottól” szövegrész helyébe „a főjegyzőtől”, a második mondatában a „köztársasági megbízott” szövegrész helyébe a „főjegyző” szövegrész lép.
7. § Az Övjt. 11. és 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A választópolgárok Budapest főváros közgyűlésének 66 tagját közvetlenül, listán választják meg. Ez esetben Budapest főváros egy választókerületet alkot.
(2) A megyei közgyűlési választás tekintetében minden megyében két választókerület van, külön a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú, és külön a 10 000-nél több lakosú települések számára.
12. § (1) A szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását a jegyző legkésőbb a választás napja előtt 50 nappal állapítja meg úgy, hogy egy szavazókörre mintegy 600-1200 választópolgár jusson, de minden községben legyen legalább egy szavazókör.
(2) A szavazókörök azonosak az országgyűlési képviselő-választásra kialakított szavazókörökkel. Ettől eltérni csak a választókerület területének változása esetén (54. §), továbbá akkor lehet, ha az (1) bekezdésben meghatározott lakosságszám a szavazókör területén megváltozik.
(3) Minden településen ki kell jelölni azt az egy szavazókört, ahol azok a választópolgárok szavazhatnak, akiknek lakcíme a lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabály értelmében csak az adott település megnevezését tartalmazza.”
8. § Az Övjt. 13. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Választási szervek:
a) az országgyűlési képviselő-választásra létrehozott szavazatszámláló bizottságok, területi választási bizottságok és Országos Választási Bizottság, továbbá
b) a községi, városi és fővárosi kerületi választási bizottság (a továbbiakban: helyi választási bizottság).
(3) Ha a szavazatszámláló bizottságok, a területi választási bizottságok és az Országos Választási Bizottság tagjainak száma a törvényben meghatározott létszám alá csökken, a kiegészítésről az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Vjt.) előírásai szerint gondoskodni kell.”
9. § (1) Az Övjt. 14. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szavazatszámláló és a helyi választási bizottságnak - a 20. § (1) bekezdés h) pontja kivételével - csak a településen lakóhellyel rendelkező választópolgár lehet a tagja. A választási szerv elnöke és titkára nem lehet a jelölő szervezet tagja, megbízottja, illetőleg a független jelölt megbízottja. A jelölő szervezet megbízottja köztisztviselő nem lehet.
(2) A választási szervnek nem lehet tagja jelölt, jelölt hozzátartozója, megyei közgyűlés elnöke, polgármester, jegyző, főjegyző, illetve választási szerv mellett működő munkacsoport tagja. Az olyan választási szerveknek, amelyek a jogorvoslati eljárásban egymással döntési, döntést felülvizsgáló kapcsolatba kerülhetnek, nem lehetnek tagjai egymással hozzátartozói kapcsolatban álló személyek.”
(2) Az Övjt. 14. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A választási szervek működése és tevékenysége nyilvános. A sajtó képviselői a választási szervek munkájánál külön engedély nélkül jelen lehetnek, de tevékenységük gyakorlását nem zavarhatják. A választási szervek rendelkezésére álló adatok és tények - az e törvényben megállapított kivételekkel - nem titkosíthatók. A választási eljárás nyilvánossága nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyhez fűződő jogokat.”
10. § Az Övjt. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) A helyi választási bizottság titkárát és két tagját a helyi képviselő-testület választja meg. Személyükre - a pártok és társadalmi szervezetek javaslataira is figyelemmel - a jegyző tesz indítványt. Az egy szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottság létrehozásához az országgyűlési képviselő-választásra megválasztott szavazatszámláló bizottságot két taggal ki kell egészíteni. Ha a képviselő-testület nem ülésezik, hatáskörét az általa kijelölt bizottság látja el. A szavazatszámláló bizottságba a képviselő-testület póttagot is választhat.
(2) A választási szervbe a kisebbségi jelölt által delegált tag anyanyelvén tehet esküt vagy fogadalmat.
(3) A szavazatszámláló bizottság, valamint a helyi és a területi választási bizottság további egy-egy tagját a jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt bízza meg. A jelöltek, illetőleg a jelölő szervezetek közös megbízottat is állíthatnak.
(4) A szavazatszámláló bizottságba, valamint a helyi és a területi választási bizottságba a jelölő szervezet - jelöltjei számától függetlenül - egy-egy tagot bízhat meg.
(5) A helyi választási bizottság választott tagjait a választás napja előtt legalább 50 nappal, a szavazatszámláló bizottságok póttagjait a szavazás előtt legalább 20 nappal kell megválasztani. A választási szervek megbízott tagjait a jelölés benyújtásával egyidejűleg, de legkésőbb a választást megelőző második nap 16.00 órájáig kell bejelenteni.”
11. § (1) Az Övjt. 16. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a szavazatszámláló bizottság tagjainak száma már legalább 3, illetve a helyi választási bizottság tagjainak száma legalább 5, saját tagjai sorából elnököt választ.
(2) A választási szerv elnöke, titkára és tagjai az illetékes polgármester, illetőleg a közgyűlés elnöke előtt - tevékenységük megkezdését megelőzően - esküt vagy fogadalmat tesznek.”
(2) Az Övjt. 16. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A helyi választási bizottság választott tagjainak a megbízatása az önkormányzati képviselők következő általános választására létrejövő helyi választási bizottság alakuló üléséig tart.”
12. § (1) Az Övjt. 17. §-a (1) bekezdésének bevezető része helyébe a következő szövegrész lép:
„(1) A helyi választási bizottság elnökének, titkárának és tagjának megbízatása megszűnik.”
(2) Az Övjt. 17. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A megbízatás megszűnéséről az (1) bekezdés a) és c) pontjának fennállta esetén a jegyző írásban tájékoztatja az érintettet.”
13. § (1) Az Övjt. 19. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A helyi választási bizottság:)
„a) hirdetményt tesz közzé - legkésőbb a szavazást megelőző 35 nappal - a választás napjáról, a választással és a jelöléssel kapcsolatos tudnivalókról, továbbá az érvényes jelöléshez szükséges ajánlások számáról;”
(2) Az Övjt. 19. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a „14. napon” szövegrész helyébe a „17. napon” szövegrész lép.
(3) Az Övjt. 19. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A helyi választási bizottság:)
„d) közzéteszi - legkésőbb a szavazás napját megelőző 16 nappal - a jelöltek nevét, a jelölő szervezet nevét, illetőleg a független jelölés tényét; kisorsolja a listák sorszámát, valamint elvégzi a 28. § (4) bekezdésében előírt sorsolást;”
(4) Az Övjt. 19. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A helyi választási bizottság:)
„f) megállapítja és közzéteszi a kislistás, a vegyes, a polgármesteri, valamint a helyi kisebbségi önkormányzati választás előzetes és végleges eredményét;”
(5) Az Övjt. 19. §-ának (2) bekezdése a következő l)-o) ponttal egészül ki:
(A helyi választási bizottság:)
„l) a törvényben megjelölt határidőn belül benyújtott kezdeményezés alapján kitűzi a helyi kisebbségi önkormányzati választást a helyi önkormányzati választással megegyező napra;
m) megállapítja, és közlemény útján közzéteszi a helyi kisebbségi önkormányzati választás eljárási határidőit és határnapjait;
n) ellátja - a Nek. tv. alapján - a helyi elektor választásával kapcsolatos feladatokat;
o) az egy szavazókörrel rendelkező településen ellátja a szavazatszámláló bizottság feladatait.”
14. § (1) Az Övjt. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A megyei választási bizottság:
a) felhívást bocsát ki - legkésőbb a szavazást megelőző 35 nappal - a jelölésre; közzéteszi az érvényes jelölés feltételeit;
b) nyilvántartásba veszi - legkésőbb a szavazást megelőző 17. napon - a listákat és az azokon szereplő jelölteket, illetőleg visszautasítja azt a listát, illetőleg jelöltet, amely, illetőleg aki a törvényes feltételeknek nem felel meg; elbírálja az ezzel kapcsolatos kifogásokat;
c) közzéteszi - legkésőbb a szavazás napját megelőző 16 nappal - a jelöltek és a listák nevét, kisorsolja a listák sorszámát;
d) megállapítja és közzéteszi a megyei közgyűlés tagjai választásának előzetes és végleges eredményét, erről jegyzőkönyvet állít ki;
e) dönt a szavazatszámláló bizottságnak a megyei közgyűlés tagjainak választásával kapcsolatos intézkedése, döntése elleni kifogásról;
f) elbírálja a helyi választási bizottság döntése ellen benyújtott kifogást;
g) kiadja a megyei közgyűlés tagjainak a megbízólevelet;
h) ha a szavazatszámláló, illetőleg a helyi választási bizottsági tagok megválasztására - az alacsony lakosságszám, vagy az összeférhetetlenségi szabályok miatt, illetőleg ha a képviselő-testület működésében akadályozott - a törvényben előírt határidőig nem került sor, a hiányzó tagokat a megyei választási bizottság - a jegyző kezdeményezésére és indítványának figyelembevételével - hivatalból haladéktalanul megbízza. Ebben az esetben a választási szerv tagja más településen lakóhellyel rendelkező választópolgár is lehet.”
(2) Az Övjt. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fővárosi választási bizottság:
a) nyilvántartásba veszi - legkésőbb a szavazást megelőző 17. napon - a listákat és az azokon szereplő jelölteket, továbbá a főpolgármester-jelölteket, visszautasítja azt a listát, illetőleg jelöltet, amely, illetőleg aki a törvényes feltételeknek nem felel meg; elbírálja az ezzel kapcsolatos kifogásokat;
b) megállapítja a fővárosi közgyűlés tagjai és a főpolgármester választásának előzetes és végleges eredményét, erről jegyzőkönyvet állít ki, továbbá kiadja a képviselők megbízólevelét;
c) dönt a szavazatszámláló bizottságnak a fővárosi közgyűlés tagjainak és a főpolgármester választásával kapcsolatos intézkedése, döntése elleni kifogásról;
d) értelemszerűen ellátja az (1) bekezdés a), c), f) és h) pontjában meghatározott feladatokat;
e) ellátja a fővárosi kisebbségi önkormányzat választásával kapcsolatos feladatokat.”
15. § Az Övjt. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § Az Országos Választási Bizottság
a) gondoskodik a választási szervek működésének törvényes feltételeiről, elvi állásfoglalást ad ki a törvény egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében; az elvi állásfoglalás ellen jogorvoslatnak helye nincs;
b) megállapítja a törvénysértést, ha e törvényen kívül más törvény megsértése a választások tisztaságát [13. § (1) bek.] veszélyezteti; hivatalosan tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező választási szerv döntését;
c) közzéteszi a képviselők és polgármesterek, valamint az országos kisebbségi önkormányzat választásának országosan összesített végleges adatait;
d) elbírálja a területi választási bizottságnak a fővárosi, megyei közgyűlés és a főpolgármester választásával kapcsolatos döntése elleni kifogást;
e) beszámol az Országgyűlésnek a képviselők és polgármesterek választásáról;
f) összehívja - a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjától számított 120 napon belüli időpontra - az országos kisebbségi önkormányzatot választó elektorok gyűlését.”
16. § Az Övjt. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § kiegészül a következő (3) és (4) bekezdéssel:
„(2) A helyi választási bizottság mellett működő munkacsoport tagjait az illetékes jegyző, a területi választási bizottság mellett működő munkacsoport tagjait a főjegyző, az Országos Választási Bizottság mellett működő munkacsoport vezetőjét és tagjait a belügyminiszter nevezi ki. A helyi választási bizottság mellett működő munkacsoport vezetője az illetékes jegyző, a területi választási bizottság mellett működő munkacsoport vezetője a főjegyző.
(3) A munkacsoport tagjai kinevezésükkor a kinevező előtt esküt vagy fogadalmat tesznek. A helyi választási munkacsoport vezetője a főjegyző előtt, a területi választási munkacsoport vezetője az országos választási munkacsoport vezetője előtt tesz esküt vagy fogadalmat.
(4) A választókerületben a munkacsoportnak nem lehet tagja a jelölt, a jelölt hozzátartozója, megyei közgyűlés elnöke, polgármester, jelölő szervezet tagja, továbbá választási szerv tagja.”
17. § (1) Az Övjt. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Választási kampányt - a szavazást megelőző 35. naptól - bármely választópolgár folytathat.”
(2) Az Övjt. 23. §-ának (3)-(6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § kiegészül a következő (7) bekezdéssel:
„(3) A szavazást megelőző 35. naptól a szavazást megelőző nap 00.00 órájáig a hirdetést közlő szerveknek a jelöltet, a jelölő szervezetet népszerűsítő hirdetése csak azonos feltételek mellett, „Fizetett választási hirdetés” jelzéssel közölhető. A helyi közszolgálati hírközlő szervek a szavazást megelőző 15. naptól a választást megelőző nap 00.00 órájáig a jelölés, illetve a listaállítás arányában és legalább egyszer ingyenesen közlik a jelölő szervezetek, továbbá a polgármesterjelöltek választási felhívását. Ez a jogosultság valamennyi független jelöltet együttesen, a jelölésük arányában illeti meg.
(4) A választási kampány utolsó napján az országos közszolgálati hírközlő szervek - azonos műsorfeltételekkel, azonos időtartamban, kommentár nélkül - közreadják annak a nyolc jelölő szervezetnek a választási összefoglalóját, amely országos összesítésben a legtöbb képviselő- és polgármesterjelöltet, valamint listát állította.
(5) A szavazást megelőző nap 00.00 órájától választási kampányt folytatni tilos. Nem minősül a kampánycsend megsértésének a választási munkacsoportnak ez idő alatt, kizárólag a választási tudnivalókról adott tájékoztatása, továbbá a választási részvételre vonatkozó pártsemleges felhívása.
(6) A szavazást megelőző 8. naptól a szavazás befejezéséig a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatás eredményét nem szabad nyilvánosságra hozni.
(7) A választás napján közvélemény-kutatás az alábbi feltételekkel végezhető:
a) a közvélemény-kutatás csak névtelen lehet, és az önkéntességen alapulhat;
b) a közvélemény-kutatók abba az épületbe, amelyben a szavazóhelyiség van, nem léphetnek be, a választópolgárokat semmilyen módon nem zaklathatják, nyilatkozatra nem kényszeríthetik, csak a szavazóhelyiségből kilépőket kérdezhetik meg;
c) részadatokat a szavazás befejezése előtt nyilvánosságra hozni, és a szavazatszámláló bizottságtól adatot igényelni tilos.”
18. § (1) Az Övjt. 24. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő mondat lép:
„A választás napját megelőző 60. naptól a választási kampány végéig a jelölő szervezetek, a jelöltek plakátot engedély nélkül készíthetnek.”
(2) Az Övjt. 24. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen, vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos.”
(3) Az Övjt. 24. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot vagy a közlekedés rendjét veszélyeztető plakátot a rendőrség köteles eltávolíttatni. Az ennek során felmerülő költséget az viseli, aki a plakátot elhelyezte vagy elhelyeztette.”
19. § Az Övjt. VI. fejezete helyébe a következő fejezet lép:
25. § (1) Jelöltet ajánlani ajánlóíven [26. § (2) bek.] vagy titkos ajánlással [26. § (3) bek.] lehet. Jelöltet ajánlhat az a választópolgár, aki a választókerületben választójogát gyakorolhatja. Jelöltet ajánlani a szavazást megelőző 35. naptól a szavazást megelőző 20. napig lehet. Az ajánlás nem vonható vissza. A jelöltajánlásért vagy az ajánlás gyűjtéséért ellenértéket felajánlani, kérni, adni, vagy elfogadni tilos.
(2) A választópolgár az ajánlóíven aláírásával két vagy több jelöltet, illetve listát is támogathat, egy ajánlóívet azonban - mely ugyanazon jelöltre, illetve listára vonatkozik - csak egyszer írhat alá. Ha a választópolgár ugyanazon ajánlóívet többször is aláírta, az ajánlását csak egyszer kell figyelembe venni. A jelöltajánlás ellenőrzése során a választópolgár személyazonosságát, választójogát, lakóhelyét, valamint azt kell ellenőrizni, hogy egy listát vagy jelöltet nem ajánlott-e többször.
(3) A választópolgár csak egy választókerületben fogadhat el egy települési kislistás vagy egy egyéni választókerületi és egy kompenzációs listás, egy polgármesteri, továbbá egy megyei közgyűlési és egy helyi kisebbségi önkormányzati jelölést; Budapesten a választópolgár egy egyéni választókerületi, egy fővárosi kerületi kompenzációs listás, egy polgármesteri, egy fővárosi listás, egy főpolgármesteri, valamint egy helyi kisebbségi önkormányzati jelölést fogadhat el.
(4) Ha a választópolgárt több helyen is jelöltnek ajánlották, akkor legkésőbb a választást megelőző 19. napig nyilatkoznia kell arról, hogy melyik jelölést fogadja el.
26. § (1) Közös jelöltet, listát állító szervezetek egy jelölő szervezetnek minősülnek. Ha több párt, társadalmi vagy kisebbségi szervezet közösen állít jelöltet vagy listát, a továbbiakban - a választás szempontjából - egy jelölő szervezetnek számítanak. Kisebbségi szervezet párttal, társadalmi szervezettel közös - kedvezményes mandátumra jogosult - jelöltet, listát nem állíthat. Közös jelöltet állítani csak olyan ajánlóív, illetve ajánlólapok alapján lehet, amelyeken az adott közös jelöltet állító valamennyi jelölő szervezet neve vagy annak rövidítése fel van tüntetve.
(2) Jelöltet ajánlani ajánlóíven lehet. Az ajánlóív tartalmazza az ajánlott személy és a jelölő szervezet nevét, illetve a független jelölés tényét, az ajánló személy nevét, lakcímét, személyazonosító jelét és a saját kezű aláírását. Ajánlóívet a jelölő szervezetek, illetve a független jelöltként indulni kívánó választópolgárok vagy megbízottaik a hivataltól igényelhetnek. Az ajánlóív megnyitásáról, továbbá átvételéről nyilvántartást kell vezetni. Az ajánlóívet a hivatalban a jelöltnek ajánlott választópolgár vagy megbízottja személyesen nyitja meg, és közli a jelölt személyazonosító jelét és lakcímét, valamint a jelölő szervezet nevét, vagy a független jelölés tényét. A benyújtásra kerülő ajánlóívet a jelölő szervezet megbízottja vagy a független jelölt aláírásával hitelesíti. Az ajánlóívre nem gyűjthető aláírás a Vjt. 10. § (3) bekezdésében meghatározott helyen.
(3) Jelöltet ajánlani a hivatalban titkosan, jelölési fajtánként egy alkalommal lehet. A titkos jelölésre szolgáló ajánlólap a támogatott személy vagy személyek nevét, a jelölő szervezet vagy szervezetek megjelölését vagy a független jelölés tényét, a település nevét, az egyéni választókerület sorszámát tartalmazza. Az ilyen módon ajánló választópolgárt - személyazonossága igazolása után - jelölési fajtánként nyilvántartásba kell venni, amely tartalmazza az ajánló személy nevét, lakcímét, személyazonosító jelét, saját kezű aláírását és nyilatkozatát arról, hogy választójoggal rendelkezik. Az ajánló személy választójogosultságát a munkacsoport tagja igazolja. Az ajánlólapot a helyi munkacsoport tagjának jelenlétében személyesen kell az e célra szolgáló, lepecsételt urnába bedobni. Ha az ajánló személy az ajánlólapon ugyanazt a jelöltet többször ajánlotta, az ajánlást csak egyszer kell figyelembe venni.
(4) Az ajánlólapot tartalmazó urnát háromnaponként fel kell nyitni, a benne levő ajánlólapokat ajánlott személyenként külön-külön meg kell számolni, és ezt a számot - kiegészítve az ajánlóíven gyűjtött ajánlások számával - az erről vezetett nyilvántartásra rá kell írni. Az urnából kivett ajánlólapokat - jelöltenként kötegelve - zárt helyen kell őrizni. A jelöltnek ajánlott személyt, ha még ajánlóívet nem nyitott, a jegyző a jelölés tényéről köteles értesíteni. A reá vonatkozó ajánlások számáról a jelölő szervezet és a független jelölt, illetőleg megbízottja tájékozódhat.
(5) A megyei lista ajánlóíven történő, valamint titkos jelölésére a (2)-(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. Az ajánlóíveket megnyitni és benyújtani a megyei választási munkacsoportnál kell. A megyei listáról a megyei választási munkacsoport vezetője tájékoztatja a helyi választási munkacsoportok vezetőit. A helyi munkacsoport vezetője a jelölés időszaka alatt háromnaponként, valamint a jelölés utolsó napját követő napon közvetlenül - zárt borítékban, külön kísérő jegyzékkel - továbbítja a jelölő személyek adatait és a titkos ajánlólapokat a területi választási munkacsoport részére.
27. § (1) Kislistás, illetve egyéni választókerületi képviselőjelölt az, akit az adott választókerület nyilvántartásában - a kifüggesztés időpontjában - szereplő választópolgárok legalább 3%-a jelöltnek ajánlott. A megyei választókerületben listát állíthat az a jelölő szervezet, amely a választókerületben lévő települések nyilvántartásában - a kifüggesztés időpontjában - szereplő választópolgárok legalább 0,5%-ának ajánlását összegyűjtötte.
(2) Polgármesterjelölt az, akit
a) a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú település nyilvántartásában - a kifüggesztés időpontjában - szereplő választópolgárok legalább 5%-a,
b) a 100 000 vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak 3%-a,
c) a 100 000-nél több lakosú település esetén a választópolgárok 2%-a,
d) főpolgármester-jelölt az, akit a főváros választópolgárainak 1%-a
jelöltnek ajánlott.
(3) A jelöltet az illetékes választási szervhez legkésőbb a szavazást megelőző 19. napon, 16.00 óráig kell bejelenteni. A jelöltet bejelentő választópolgár bejelentési jogosultságát a választási szerv nem vizsgálja. Az illetékes választási bizottság minden, a törvényes jelölésnek megfelelő jelöltet - a jelölés benyújtását követő három napon belül - nyilvántartásba vesz, a törvényes feltételeknek nem megfelelő jelölést visszautasítja. A bejelentéssel egyidejűleg a jelölt köteles az illetékes választási bizottságnak személyi adatait: nevét, lakcímét, személyazonosító jelét átadni. A jelöléshez csatolni kell a jelölt nyilatkozatát arról, hogy
a) választójoga van,
b) a jelölést elfogadja,
c) nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen képviselői, polgármesteri megbízatásával, illetve megválasztása esetén arról lemond. A 3000-nél kevesebb lakosú település polgármesterjelöltje arról is nyilatkozik, hogy főállásban vagy társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.
(4) Ha a szavazás megkezdése előtt a jelölt a jelölésről írásban lemond, választójogát elveszti vagy elhalálozik, nevét a jelöltek nyilvántartásából, illetőleg a szavazólapokról törölni kell.
28. § (1) A jelölésnek a jelölő személyre vonatkozó adatai titkosak. A jelölés elleni kifogás esetén az ajánlólapon jelölő személyekről készült nyilvántartás és az ajánlóív adatait kizárólag az illetékes választási szerv, a munkacsoport tagjai és a bíróság ellenőrizheti.
(2) Az ajánlóívről és az ajánlólapokról másolatot készíteni tilos. Nem tekinthető másolatnak a jelölés érvényességének megállapítása céljából vezetett technikai nyilvántartás. Az ajánlólapokat, az ajánlóíveket, valamint a technikai nyilvántartást az illetékes választási bizottság - ha döntése ellen kifogást nem nyújtottak be - a választás napján megsemmisíti. Ha a választási bizottság döntése ellen kifogást vagy jogorvoslatot nyújtanak be, az ajánlólapokat, ajánlóíveket és a technikai nyilvántartást kizárólag a kifogás elbírálása érdekében lehet átadni az illetékes választási szervnek, bíróságnak.
(3) A 25-28. §-t a polgármester, a főpolgármester, továbbá a kislistás, az egyéni választókerületi, a megyei lista, valamint - az 50/B. §-ban foglalt eltérésekkel - a helyi kisebbségi önkormányzati képviselők jelölésére is alkalmazni kell.
(4) A jelölés lezárása után az illetékes választási bizottság a kislistás és a helyi kisebbségi önkormányzati választás esetében kisorsolja, hogy szavazategyenlőség esetén az azonos szavazatszámot elért jelöltek milyen sorrendben jutnak mandátumhoz a kislistán, illetve a helyi kisebbségi önkormányzati képviselők választásán. A sorsolás eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni.
29. § (1) A 10 000-nél több lakosú településen kompenzációs listát az a jelölő szervezet indíthat, amely az egyéni választókerületek legalább egynegyedében (3. melléklet) jelöltet állított. A jelöltek számába beszámítanak:
a) az adott jelölő szervezet által önállóan állított jelöltek;
b) a közös jelöltek közül az adott jelölő szervezetre eső jelölthányad, melyet közös jelöltenként, a jelöltet állító jelölő szervezetek arányában kell megállapítani. Nem keletkezik jelölthányad a közös lista állítását megalapozó közös jelöltek után.
(2) A fővárosi közgyűlés tagjainak megválasztásánál Budapesten listát az a jelölő szervezet indíthat, amely legalább hat fővárosi kerületben kompenzációs listát állított.
30. § (1) Azok a jelölő szervezetek, amelyek
a) az egyéni választókerületek legalább egynegyedében közös egyéni jelöltet állítottak, közös kompenzációs listát,
b) a fővárosban legalább hat fővárosi kerületben közös kompenzációs listát indítottak, fővárosi közös listát,
c) a megyei választókerületben legalább a 27. § (1) bekezdésében meghatározott közös ajánlást gyűjtöttek, megyei közös listát
indíthatnak.
(2) A kompenzációs, a fővárosi és a megyei listát az illetékes választási bizottságnál - legkésőbb a szavazást megelőző 18. napon - írásban kell bejelenteni. A bejelentéshez jelöltenként külön-külön csatolni kell a 27. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatokat.
(3) A kompenzációs, a fővárosi és a megyei listán legfeljebb kétszer annyi jelölt állítható, mint a megszerezhető mandátumok száma. A listán a jelöltek sorrendjét a bejelentő határozza meg. Sorrendet módosítani nem lehet. Ha valamelyik jelölt a listáról kiesik vagy visszalép, helyére a listán soron következő jelölt lép.
(4) A listaindítás jogát nem érinti, ha a bejelentett egyéni választókerületi jelölt visszalépett.
(5) Ha a választókerületben két vagy több azonos család- és utónevű személy indult, a jelöltként később jelentkező személy - legkésőbb a választást megelőző 19. napon - gondoskodik arról, hogy az előző jelölttől - betűjelzés, második utónév vagy foglalkozás feltüntetésével - megkülönböztethető legyen.”
20. § Az Övjt. 31. §-ának (2)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A mozgásában gátolt választópolgárt szavazásának lehetővé tétele érdekében - kérésére, lakásán - a szavazatszámláló bizottság legalább két tagja felkeresi.
(3) Szavazni a szavazás napján 6.00 órától lehet. Ha a helyi körülmények indokolják, a helyi választási bizottság elrendelheti, hogy a szavazás 5.00 órakor kezdődjék. A szavazás munkaszüneti napon 19.00 óráig, munkanapon 20.00 óráig tart.
(4) A szavazóhelyiséget a szavazás ideje alatt nem lehet bezárni, és a szavazást nem lehet szüneteltetni, vagy meghosszabbítani. Ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság tagjainak a száma három alá csökken, akkor a szavazást a jelenlévők kötelesek azonnal felfüggeszteni, az urnát, továbbá az iratokat zárolni, és a felfüggesztés tényéről a helyi választási bizottságot a szavazás törvényes folytatásának biztosítása érdekében haladéktalanul értesíteni.”
21. § (1) Az Övjt. 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szavazóhelyiség nem lehet olyan épületben, amely a településen jelöltet állító jelölő szervezet használatában van.”
(2) Az Övjt. 32. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Minden szavazóhelyiségben a szavazás céljára két vagy több urnát kell felállítani. Az urnákat az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében úgy kell lezárni, hogy azokból a zár felnyitása, a pecsét feltörése vagy az urna szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani.”
22. § Az Övjt. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„35. § (1) Szavazni csak a hivatalos szavazólapokkal lehet. Külön-külön szavazólap szolgál
a) a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú településen a kislistás, a polgármester-, a helyi kisebbségi önkormányzati és a megyei listás választásra;
b) 10 000-nél több lakosú településen az egyéni választókerületi, a polgármesteri, a helyi kisebbségi önkormányzati és - a megyei jogú város kivételével - a megyei listás szavazáshoz;
c) a fővárosban az egyéni választókerületi, a polgármesteri, a fővárosi listás, a főpolgármesteri, valamint a helyi kisebbségi önkormányzati választásra.
(2) A települési kislistás, az egyéni választókerületi, a kisebbségi önkormányzati és a (fő)polgármester-választás szavazólapja ábécé sorrendben tartalmazza a jelöltek nevét és az őket jelölő szervezetek nevét vagy annak - az illetékes választási bizottsághoz a jelöléssel egyidejűleg bejelentett - rövidítését, illetőleg a független jelölés tényét.
(3) A listás szavazólapok és a (fő)polgármester szavazólapja tartalmazza a jelölő szervezet jelvényének lenyomatát fekete-fehér színben.
(4) A listás és a kisebbségi önkormányzati szavazólap az illetékes választási bizottság által kisorsolt sorrendben tartalmazza a listák vagy a jelölő szervezetek nevét vagy annak - a választási bizottsághoz a jelöléssel egyidejűleg bejelentett - rövidítését. A listás szavazólapon - a jelölő szervezet által bejelentett sorrendben - fel kell tüntetni a listán induló jelöltek közül az első öt jelölt nevét.”
23. § (1) Az Övjt. 36. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A jelöltre, illetőleg listára szavazni a jelölt neve melletti, illetőleg a jelölő szervezet neve feletti körben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet.”
(2) Az Övjt. 36. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Érvénytelen a szavazat:
a) ha nem hivatalos szavazólapon adták le, vagy
b) ha nem lehet kétséget kizáró módon megállapítani, hogy a választópolgár kire, illetőleg melyik listára szavazott, vagy
c) ha bélyegzőlenyomat nélküli szavazólapon adták le, vagy
d) ha ceruzával töltötték ki a szavazólapot.”
24. § (1) Az Övjt. 37. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság tagja átadja a szavazónak a szavazólapokat, amelyeket a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzővel lát el. Szükség esetén megmagyarázza a szavazás módját; a magyarázat nem tartalmazhat agitációt valamely jelölt, illetőleg lista ellen, vagy mellett. Ha egy jelölt vagy lista kiesik a szavazólapok elkészítése után, e tényről a szavazatszámláló bizottság köteles a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetményen, valamint szükség esetén szóban tájékoztatni a választópolgárokat.”
(2) Az Övjt. 37. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a választópolgár a borítéknak az urnába történő helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, az elrontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, helyébe új lapot ad ki, s ezt a tényt a jegyzőkönyvben rögzíti. A bizottság az elrontott szavazólap helyett újat - személyenként és szavazólapfajtánként - csak egyszer adhat ki.”
25. § Az Övjt. 39. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő mondat lép:
„A szavazatszámláló bizottság elnöke a 31. § (3) bekezdésében meghatározott időpontban a szavazóhelyiséget bezárja.”
26. § (1) Az Övjt. 40. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő mondat lép:
„A választás eredményének megállapításához az urnában lévő szavazólapokat szavazólapfajtánként számba veszi, az urnába üresen dobott borítékokat figyelmen kívül hagyja.”
(2) Az Övjt. 40. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő mondat lép:
„Az érvényes szavazatokat szavazólapfajtánként, ezen belül jelöltenként és listánként külön-külön meg kell számolni, majd - kivéve a települési kislistás szavazólapokat, amelyeket érvényes és érvénytelen csoportosításban kell csomagolni - a (3) bekezdés szerint kell elvégezni a kötegelést.”
27. § (1) Az Övjt. 41. §-ának (1)-(6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A szavazatszámláló bizottság a szavazatok összeszámlálásáról - szavazólapfajtánként - külön-külön jegyzőkönyvet készít, a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője adatlapot állít ki.
(2) A jegyzőkönyv három példányban készül. A jegyzőkönyvek valamennyi példányát a szavazatszámláló bizottság jelenlevő tagjai aláírják. A jegyzőkönyvek további példányai sokszorosíthatók. Sokszorosítás után a szavazatszámláló bizottság elnöke a másolatot lepecsételi és aláírásával hitelesíti.
(3) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője az adatlapokat soron kívül továbbítja a hivatalhoz. A szavazatszámláló bizottság a jegyzőkönyveket, választási iratokat, nyomtatványokat és szavazólapokat - az urnával együtt - a hivatalhoz szállítja. A jegyzőkönyv egy-egy fénymásolt példányát a szavazatszámláló vagy a helyi választási bizottság átadja a jelöltek jelenlévő képviselőinek.
(4) A helyi, illetőleg a területi választási munkacsoport vezetője a választás nem hitelesített eredményéről a választást követően haladéktalanul adatlapot állít ki, melyet az Országos Választási Munkacsoporthoz kell továbbítani.
(5) A helyi, illetőleg a területi választási bizottság a szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei alapján összesíti a szavazatokat, és megállapítja a választás eredményét. A települési kislistás és a kisebbségi önkormányzati választás eredményéről összesítő jegyzőkönyv, a vegyes választási rendszer egyéni választókerületi eredményéről választókerületenként külön-külön jegyzőkönyv, listás eredményéről, valamint a fővárosi listás választás eredményéről és a polgármester választásáról külön jegyzőkönyv készül. A megyei közgyűlési tagok választási eredményéről választókerületenként összesítő jegyzőkönyvet kell készíteni. Az e bekezdés szerinti jegyzőkönyveket három példányban kell kiállítani, melyeket a választási bizottság jelenlevő tagjai aláírnak. A jegyzőkönyv első három példányának saját kezű aláírása után a további példányok sokszorosíthatók. Sokszorosítás után a választási bizottság elnöke a másolatot lepecsételi és aláírásával hitelesíti. Az összesítő jegyzőkönyv egy-egy fénymásolt példányát az illetékes választási bizottság átadja a jelöltek jelenlévő képviselőinek. A jegyzőkönyv első példányát - a szavazóköri jegyzőkönyvek első példányaival együtt - 90 nap elteltével az illetékes levéltárnak át kell adni.
(6) Az illetékes választási bizottság a jogorvoslati eljárás befejezését követően megállapítja a választás végleges eredményét, melyet hivatalos közleményben közzétesz.”
(2) Az Övjt. 41. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A szavazólapokat a hivatalban az illetékes választási szerv tagjainak jelenlétében kell elhelyezni, és 90 napig meg kell őrizni úgy, hogy illetéktelen személyek részére ne váljék hozzáférhetővé. A választás eredményével összefüggő kifogás esetén az érintett szavazólapokat az ügy jogerős lezárásáig kell megőrizni. 90 nap után a választási iratokat - a jegyzőkönyvek kivételével - meg kell semmisíteni.”
(3) Az Övjt. 41. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A jegyzőkönyveknek és az adatlapoknak a (2)-(5) bekezdésen túli kötelező példányszámát, valamint az adatlapok és jegyzőkönyvek továbbításának rendjét a belügyminiszter rendeletben szabályozza.”
28. § (1) Az Övjt. 42. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településeken a képviselőket kislistán választják. Ha kevesebb jelölt indul, mint a 8. § alapján megválasztható képviselők száma, a választás nem tartható meg, és időközi választást kell kitűzni.
(2) A szavazólap valamennyi jelölt nevét tartalmazza. A jelöltek nevét ábécé sorrendben kell a szavazólapon feltüntetni. A szavazólapon a választópolgár legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány tagja a képviselő-testületnek lehet.”
(2) Az Övjt. 42. §-ának (4)-(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma (8. §) szerint a legtöbb szavazatot kapták.
(5) Szavazategyenlőség esetén az azonos szavazatot kapott jelöltek a 28. §-ban előírt sorsolás sorrendjében jutnak mandátumhoz.
(6) Ha a választáson az e törvényben meghatározottnál kevesebb képviselőt választanak meg, a be nem töltött képviselői helyekre időközi választást kell kiírni.
(7) Ha a kislista jelöltjét polgármesternek is megválasztották, a kislistáról törölni kell, és helyébe a legtöbb szavazatot elért jelölt lép.”
29. § Az Övjt. 43. §-át megelőző cím „Vegyes választási rendszer”-re változik, 43. és 44. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. § (1) A fővárosi kerületekben és a 10 000-nél több lakosú településen a képviselők egy részét egyéni választókerületekben választják, másik része kompenzációs listáról jut mandátumhoz.
(2) A választópolgárok az egyéni szavazólappal az egyéni választókerületi jelöltekre szavaznak.
44. § (1) Az egyéni választókerületekben az a jelölt lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.
(2) Ha az egyéni választókerületben a választást azért nem lehetett megtartani, mert nem volt jelölt, továbbá, ha a legtöbb szavazatot két vagy több jelölt egyenlő számú szavazattal érte el, időközi választást kell kitűzni.
(3) Egy-egy kompenzációs lista a település egyéni választókerületeiből összesített töredékszavazatok arányában kap mandátumot. Töredékszavazatnak minősül az egyéni választókerületben a jelölő szervezet jelöltjére leadott olyan szavazat, amellyel nem szereztek mandátumot. Ha a közös jelöltek jelölő szervezeteinek nincs közös kompenzációs listája és a közös jelölt nem lett képviselő, akkor a töredékszavazatok a közös jelöltet állító jelölő szervezetek száma szerinti arányban oszlanak meg a jelölő szervezetek önálló listái között. A töredékszavazatok felosztásánál a kiszámított szavazathányad egész része kerül fel az önálló kompenzációs listára. Ha valamely érintett jelölő szervezetnek nincs önálló kompenzációs listája, akkor a töredékszavazat reá eső része elvész.”
30. § (1) Az Övjt. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kompenzációs listáról a jelöltek a bejelentés sorrendjében kapnak mandátumot. A kieső jelölt helyébe a sorrendben utána következő jelölt lép. Ha a lista jelöltjét polgármesternek vagy az egyéni választókerületben képviselőnek választották, a listáról törölni kell.”
(2) Az Övjt. 45. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A számítás módja:)
„a) Össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop első száma az adott lista szavazatainak száma elosztva 1,5-del, a következő számok a harmada, ötöde, hetede stb.”
(3) Az Övjt. 45. §-a (4) bekezdése b) pontjának hatodik mondata helyébe a következő mondat lép:
„Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresésekor egyenlő legnagyobb számok vannak, akkor az a lista kap mandátumot, amelyik még addig nem szerzett mandátumot, illetőleg, amelyik kevesebb mandátumot kapott, végezetül, amelyik a listasorsolásnál kisebb sorszámot kapott.”
(4) Az Övjt. 45. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha egy kompenzációs lista több mandátumot kap, mint a listán szereplő személyek száma, a mandátum betöltetlen marad.”
31. § (1) Az Övjt. 46. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Budapest főváros közgyűlésének 66 tagját (11. §) a választópolgárok közvetlenül, listákon választják.
(2) A fővárosi listák a 45. § (4) bekezdésében levő számítási mód alapján - a szavazatok arányában - kapnak mandátumot.”
(2) Az Övjt. 46. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha egy lista több mandátumot kap, mint a listán szereplő jelöltek száma, a mandátum betöltetlen marad.”
(3) Az Övjt. 46. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Nem kap mandátumot az a lista, amelyre a leadott érvényes szavazatok száma nem haladta meg a fővárosi listákra leadott összes érvényes szavazatok számának 4%-át.”
32. § Az Övjt. a 46. §-át követően a következő IX/A. fejezettel egészül ki:
46/A. § (1) A megyei közgyűlés tagjait a választópolgárok - kivéve a megyei jogú város választópolgárait - közvetlenül, listán választják. A jelölő szervezet a 27. § (1) bekezdés alapján egy megyében két listát állíthat a megyei közgyűlési tagok választására: egyet a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú települések számára, egyet a 10 000-nél több lakosú települések számára. Külön-külön szavazólap szolgál a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településeken, valamint a 10 000-nél több lakosú településeken a megyei közgyűlés tagjainak választására. A megyei közgyűlés tagjainak számát a 4. melléklet tartalmazza.
(2) A listák - a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településeken, illetőleg a 10 000-nél több lakosú településeken külön-külön számítva - a leadott szavazatok arányában, a 45. § (4) bekezdése szerint jutnak mandátumhoz.
(3) Nem jut mandátumhoz az a lista, amelyre leadott szavazatok száma nem haladta meg a választókerületben leadott összes érvényes szavazat több mint 4%-át. Ezt a határt külön-külön kell elérni az egyes választókerületek tekintetében.”
33. § (1) Az Övjt. X. fejezetének címe „A polgármester, főpolgármester választása” címre változik, 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A polgármestert, a főpolgármestert a települések választópolgárai közvetlenül választják.”
(2) Az Övjt. 47. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Polgármester, főpolgármester az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.
(5) Ha a választást azért nem lehetett megtartani, mert nem volt jelölt, továbbá, ha a legtöbb szavazatot elért két vagy több jelölt egyenlő számú szavazatot kapott, időközi választást kell kitűzni.”
34. § Az Övjt. XI. fejezetének címe „A nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzati képviselők választása” címre változik, 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„48. § (1) A nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzati képviselők jelölésére és választására a Nek. tv.-t és e törvény rendelkezéseit az ebben a fejezetben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel megfelelően alkalmazni kell.
(2) Ha a nemzeti vagy etnikai kisebbségi jelöltnek ajánlott személy e minőségét - az adott kisebbség megjelölésével - az ajánlóív megnyitásakor bejelenti, akkor azt az ajánlóíveken, az ajánlólapokon, valamint a szavazólapon fel kell tüntetni. A jelölt kívánságára a nevét a szavazólapnak a nemzeti vagy etnikai kisebbség anyanyelvén is tartalmaznia kell.
(3) A választási kampány utolsó napján az országos és helyi közszolgálati hírközlő szervek külön műsoridőt biztosítanak - kisebbségenként, a jelölés arányait figyelembe véve - a jelöltet állító nemzeti és etnikai kisebbségek választási összefoglalójának.”
35. § Az Övjt. 49. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a települési kislistás választáson a szavazás eredménye alapján az ugyanazon kisebbséghez tartozó jelöltek egyike sem szerezne mandátumot, meg kell állapítani azt a szavazatszámot, amely azonos a kislistán legkevesebb szavazattal mandátumhoz jutó jelöltre leadott érvényes szavazatok felével. Mandátumhoz jut minden, mandátumot nem szerzett kisebbségből egy-egy jelölt, aki az így megállapított szavazatszámnál többet ér el; ha egy kisebbségen belül több ilyen jelölt is van, akkor a legtöbb szavazatot elért jelölt. Ha két vagy több jelölt éri el - azonos szavazatszámmal -, akkor a 28. § (4) bekezdés szerinti sorsolás dönt a mandátumról.”
36. § Az Övjt. 50. §-ának (1)-(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A helyi választási bizottság a vegyes választási rendszerben kisebbségenként külön-külön kisebbségi kompenzációs listára veszi valamennyi, az egyéni választókerületben akár független kisebbségi jelöltként, akár kisebbségi jelölő szervezet jelöltjeként indult jelölteket. A kisebbségi jelölő szervezetek, illetve a kisebbségi jelöltek közös kompenzációs listát is indíthatnak, melyet a választást megelőző 19. napig jelenthetnek be a helyi választási bizottságnál.
(2) Kisebbségi kompenzációs lista indításához nem szükséges a 29. §-ban megjelölt egynegyedes határ elérése, de kisebbségi kompenzációs lista alapján fővárosi lista nem indítható.
(3) Az egyéni választókerületi kisebbségi jelölt a választás előtt legkésőbb 19 nappal írásban közölheti a helyi választási bizottsággal, hogy nem kíván a kisebbségi kompenzációs listán indulni.
(4) A kisebbségi kompenzációs listára a jelöltek ábécé sorrendben kerülnek fel.
(5) A kisebbségi kompenzációs lista 45. § (4) bekezdése szerint kap mandátumot. A listán induló jelöltek közül az lesz a képviselő, aki az egyéni választókerületben a legtöbb szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén a jelöltek a 28. § (4) bekezdés alapján kapnak mandátumot.
(6) Ha a szavazás eredményeként a kisebbségi kompenzációs lista nem szerezne mandátumot,
a) meg kell keresni azt a legkisebb számot, amellyel még mandátumot lehet kapni [45. § (4) bekezdés] és meg kell állapítani e szám egynegyedét;
b) az a kisebbségi kompenzációs lista, amely az a) pontban megállapított számnál több szavazatot kapott, egy mandátumot kap.
(7) Ha a kisebbségi kompenzációs lista jelöltjét az egyéni választókerületben képviselőnek választották, a listáról törölni kell, helyére a sorrendben következő legtöbb szavazatot kapott jelölt lép.”
37. § Az Övjt. - a Nek. tv. 64. §-ának (2) bekezdésével beiktatott - 51-54. §-ainak számozása 50/A-50/D. §-ra változik.
38. § (1) Az Övjt. - e törvény 37. §-a szerinti - 50/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyi kisebbségi önkormányzati választást a helyi választási bizottság tűzi ki, és állapítja meg az eredményét. A választást 45 nappal a települési önkormányzati választást megelőzően, azzal azonos napra kell kitűzni.”
(2) Az Övjt. - e törvény 37. §-a szerinti - 50/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A helyi kisebbségi önkormányzati választás kitűzését írásban lehet kezdeményezni a települési önkormányzati választás kitűzését követő tíz napon belül. A kezdeményezés iratmintáját a Nek. tv. 1. melléklete tartalmazza.”
39. § (1) Az Övjt. - e törvény 37. §-a szerinti - 50/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Helyi kisebbségi önkormányzati képviselőjelölt az, akit a választókerület választópolgárai közül legalább öten - a jelölés általános szabályai szerint - kisebbségi jelöltnek ajánlottak.
(2) A helyi kisebbségi önkormányzati testületbe jelölhető bármely választópolgár, aki a Nek. tv.-ben meghatározott kisebbség képviseletét vállalja.”
40. § (1) Az Övjt. - e törvény 37. §-a szerinti - 50/C. §-a (1) bekezdésének második mondatában a „2. melléklet” szövegrész helyébe az „1. melléklet” szövegrész lép.
(2) Az Övjt. - e törvény 37. §-a szerinti - 50/C. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A helyi kisebbségi önkormányzati választás egyfordulós. A választás azon helyi kisebbségi önkormányzat vonatkozásában érvényes, melyre a választói nyilvántartásban szereplők közül 10 000 vagy annál kevesebb lakosú településen legalább 50, 10 000-nél több lakosú településen és fővárosi kerületben legalább 100 választópolgár érvényesen szavazott.”
(3) Az Övjt. - e törvény 37. §-a szerinti - 50/C. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az azonos szavazatszámot elért jelöltek a 28. § (4) bekezdés szerinti sorsolás alapján kapnak mandátumot.”
(4) Az Övjt. - e törvény 37. §-a szerinti - 50/C. §-a (6) bekezdésének második mondata helyébe a következő mondat lép:
„A tagok száma háromnál kevesebb nem lehet.”
(5) Az Övjt. - e törvény 37. §-a szerinti - 50/C. §-ának (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § kiegészül a következő (9) bekezdéssel:
„(7) Ha a kisebbségi önkormányzat nem jön létre, öt, magát azonos kisebbséghez tartozónak valló, és a településen állandó lakóhellyel rendelkező választópolgár kezdeményezésére a helyi kisebbségi önkormányzat választására csak az általános önkormányzati választásokat követő év november havának harmadik vasárnapján kerülhet sor. A választást kezdeményezni a szavazás napját megelőző 60. napig lehet.
(8) Ha a közvetlen módon létrejött helyi kisebbségi önkormányzat képviselőjének megbízatása megszűnik, helyére a szavazatszám szerinti sorrendben következő lép. Ha nincs ilyen jelölt, a mandátum a következő választásig betöltetlen marad.
(9) Ha a közvetett módon létrejött helyi kisebbségi önkormányzat tagjainak száma az 5. mellékletben megállapított létszám alá csökken, az ilyen módon létrejött helyi kisebbségi önkormányzat megszűnik.”
41. § Az Övjt. XII. fejezete helyébe a következő fejezet lép:
51. § (1) A választási törvény megsértése, a választási szervek tevékenysége, intézkedése, döntése és mulasztása, továbbá a választás eredménye ellen bármely választópolgár, a jelölt és a jelölő szervezetek az illetékes választási szervhez panaszt, illetőleg a panaszt elbíráló döntés ellen a bírósághoz jogorvoslati kérelmet (a továbbiakban együtt: kifogás) nyújthatnak be. A kifogás benyújtásával egyidejűleg bizonyítási indítványt kell előterjeszteni. A bizonyítási indítvány nélkül benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Kifogást legkésőbb a sérelmezett tevékenységtől, illetőleg döntéstől számított 3 napon belül lehet az illetékes választási bizottságnál benyújtani. A kifogást elbíráló választási bizottság, illetve bíróság a benyújtott kifogásról a beérkezéstől számított 3 napon belül dönt.
(2) A szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogást a helyi választási bizottság bírálja el. A választási bizottság döntése ellen három napon belül a megyei, fővárosi bíróságtól lehet jogorvoslatot kérni. A bíróság döntése ellen további jogorvoslati kérelemnek helye nincs.
(3) A helyi választási bizottságnak a (2) bekezdés körébe nem tartozó döntése, intézkedése ellen, továbbá a 19. § (2) bekezdés o) pontja, valamint a 20. § (1) bekezdés e) pontja vagy a 20. § (3) bekezdés c) pontja alapján benyújtott kifogást a területi választási bizottság bírálja el. Döntése ellen 3 napon belül a megyei, fővárosi bíróságtól lehet jogorvoslatot kérni. A bíróság döntése ellen további jogorvoslati kérelemnek helye nincs.
(4) A területi választási bizottságnak a fővárosi, megyei közgyűlés, továbbá a főpolgármester választásával kapcsolatos, a (3) bekezdés körébe nem tartozó döntése ellen kifogást az Országos Választási Bizottsághoz lehet benyújtani. Az Országos Választási Bizottság döntése ellen
3 napon belül a Legfelsőbb Bíróságtól lehet jogorvoslatot kérni. További kifogásnak helye nincs.
(5) A bíróság a kifogásról nemperes eljárásban, tanácsban - a Legfelsőbb Bíróság kivételével -, népi ülnökök közreműködésével határoz. A bíróság a kifogást előterjesztő választópolgárt - kérésére - személyesen meghallgatja.
52. § (1) Ha a választási szerv és a bíróság a kifogásban foglaltak vizsgálatának eredményeként a kifogásnak helyt ad, megállapítja a törvénysértés tényét és
a) ezt az érintett felek, valamint a sajtó tudomására hozza, vagy
b) megváltoztatja a törvénysértő döntést, illetve
c) megsemmisíti a törvénysértő döntést, és a választási eljárást vagy annak egy részét megismételteti.
(2) A megalapozatlan kifogást el kell utasítani.”
42. § (1) Az Övjt. 53. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ha az egyéni választókerület képviselőjének, illetőleg a polgármester megbízatása megszűnik, továbbá a 42. § (1) és (6) bekezdésében, a 44. § (2), a 53. § (4) és (5), valamint a 54. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott esetben időközi választást kell kitűzni.
(2) Az időközi választást az ok felmerülésétől számított két hónapon belül az illetékes választási bizottság tűzi ki. A választást a kitűzéstől számított 60 napon belül meg kell tartani. Időközi választást az önkormányzati általános választást megelőző, valamint az azt követő hat hónapon belüli időpontra nem lehet kitűzni. Az időközi választásra az általános választás szabályait kell alkalmazni.
(3) Ha a települési kislistáról vagy a kisebbségi kislistáról megválasztott képviselő helye üresedik meg, helyére a legtöbb szavazatot elért jelölt lép. Ha a megyei, a kompenzációs vagy a fővárosi listáról megválasztott képviselő kiesik, helyére az eredetileg bejelentett listáról a jelölő szervezet által - a megüresedéstől számított 30 napon belül az illetékes választási bizottsághoz - bejelentett jelölt lép. Ha a jelölő szervezet a fenti határidőig nem jelenti be a jelöltet, a megüresedett helyre a listán soron következő jelölt lép. Ha a kislistán, illetőleg a listán nincs több jelölt, akkor időközi választást nem kell kiírni, a mandátum a következő általános választásig betöltetlen marad.”
(2) Az Övjt. 53. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha az önkormányzati képviselő-testületet feloszlatták vagy feloszlott, időközi választást kell tartani.”
43. § Az Övjt. XIV. fejezete helyébe a következő fejezet lép:
54. § (1) A települési képviselők új község alakítása esetén a lakóhelyük szerinti képviselő-testület tagjaiként megtartják a megbízatásukat, ha így működőképes - legalább öttagú - testület jön létre. Ebben az esetben a megbízatás időtartamára a képviselők száma eltérhet az e törvényben meghatározott számtól.
(2) Új község alakítása esetén időközi választást kell tartani, ha az (1) bekezdés szerint nem jöhet létre működőképes testület.
(3) Ha az új község 10 000-nél több lakosú településből vagy fővárosi kerületből válik ki, és a településen, fővárosi kerületben működőképes testület marad, akkor a települési, fővárosi kerületi polgármester megbízatását megtartja.
(4) Ha az új község 10 000 vagy annál kevesebb lakosú településből válik ki, illetőleg községegyesítés szűnik meg, az új községben polgármestert kell választani; a megmaradó településen akkor, ha annak lakosságszáma a korábbi település lakosságszámának kétharmadánál kevesebb.”
44. § Az Övjt. XV. fejezetének címe „Értelmező és záró rendelkezések” címre változik, a fejezet kiegészül a következő 54/A. §-sal:
„54/A. § E törvény alkalmazásában
a) a képviselő-testület működéséhez szükséges létszám: az e törvény szerint megválasztható képviselő-testületi tagok számának több mint ötven százaléka;
b) bevándorolt: a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény alapján bevándorlási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár;
c) főjegyző: a fővárosi főjegyző, a megyei főjegyző;
d) független jelölt: az a jelölt, akit nem jelölő szervezet, hanem meghatározott számú választópolgár állít;
e) helyi közszolgálati hírközlési szervek: a helyi, a körzeti sugárzó vagy kábeltelevízió és rádió, a tulajdoni formától (állami, önkormányzati, magán) függetlenül;
f) helyi választási bizottság: a településen működő választási bizottság;
g) hirdetést közlő szervek: az országos és a helyi közszolgálati hírközlő szervek, továbbá a hirdetést üzletszerűen végző szervezetek;
h) hivatal: a települési, fővárosi és megyei önkormányzat polgármesteri hivatala;
i) hozzátartozó: az egyenes ágbeli rokon és ennek házastársa, az örökbe fogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs, a házastárs egyenes ágbeli rokona, testvére, valamint a testvér házastársa (Áe. 26. §);
j) jegyző: a települési jegyző, a körjegyző;
k) jelölő szervezet: a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény szerint bejegyzett párt, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint bejegyzett társadalmi szervezet és kisebbségi szervezet;
l) képviselő: a települési önkormányzat képviselő-testületének tagja, a megyei közgyűlés tagja, a fővárosi közgyűlés tagja, a helyi kisebbségi önkormányzat tagja;
m) kisebbségi jelölt: valamely nemzeti vagy etnikai kisebbség képviseletét felvállaló független jelölt, illetve a kisebbségi szervezet jelöltje;
n) kisebbségi szervezet: olyan társadalmi szervezet, amely - a bírósági bejegyzés szerint - nemzeti és etnikai kisebbséget képvisel;
o) lakóhely, tartózkodási hely: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. §-ában meghatározott lakóhely, illetve tartózkodási hely;
p) nemzeti és etnikai kisebbség: a Nek. tv. 61. § (1) bekezdésében felsorolt kisebbségek;
r) NESZA kezelő: az a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat, melyet a belügyminiszter a választójoggal nem rendelkező nagykorú személyek jegyzékének vezetésével megbízott;
s) országos közszolgálati hírközlési szervek: a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, a Magyar Távirati Iroda, a Duna Televízió;
t) plakát: választási falragasz, hirdetés, felirat, szórólap, vetített kép, zászló, embléma;
u) polgármester: a település polgármestere, Budapest főpolgármestere;
v) település: a község, a város, a megyei jogú város, a fővárosi kerület;
w) területi választási bizottság: a megyei választási bizottság és a fővárosi választási bizottság;
z) választási kampány: választási program ismertetése, jelölt, lista, jelölő szervezet népszerűsítése, választási gyűlés szervezése, plakát elhelyezése;
x) választókerület: a megyei közgyűlés tagjai választásának tekintetében a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú települések együttesen, illetve a 10 000-nél több lakosú települések együttesen, a megyei jogú városok nélkül; a főpolgármester és a fővárosi közgyűlés tagjai választásának tekintetében a főváros; a polgármester választása, a 10 000-nél kevesebb lakosú település települési önkormányzati képviselőinek választása, valamint a helyi kisebbségi önkormányzati képviselők választása tekintetében a település; a 10 000-nél több lakosú település települési önkormányzati képviselőinek egyéni választókerületi választása tekintetében az e célra kialakított választókerület.”
45. § Az Övjt. 55-62. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„55. § (1) Az önkormányzati képviselők választását a szavazás napját megelőzően legalább 60 nappal korábban kell kitűzni.
(2) A választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásának költségeit - az Országgyűlés által megállapított mértékben - az állami költségvetésből kell biztosítani. E pénzeszközök felhasználásáról az Állami Számvevőszék tájékoztatja az Országgyűlést.
(3) A választási szervek tagjai a választást követő napon mentesülnek a jogszabályban előírt munkavégzési kötelezettség alól, és erre az időre átlagbér illeti meg őket, amelyet a munkáltató fizet. A munkáltató a kifizetett bér megtérítését öt napon belül igényelheti.
56. § (1) A polgármester köteles a jelöltek számára azonos feltételekkel tájékoztatást adni a településfejlesztéssel, költségvetéssel összefüggő tényekről, adatokról.
(2) A választási kampány céljára az állami költségvetési szervek azonos feltételekkel bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges berendezéseket. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási kampányt folytatni, választási gyűlést tartani tilos, kivéve az ötszáznál kevesebb lakosú községben, feltéve, hogy más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre.
57. § E törvény mellékletei állapítják meg:
a) a szavazólapok mintáit;
b) a választási szervek és munkacsoportok tagjai által tett eskü vagy fogadalom szövegét;
c) a listaindításhoz szükséges egyéni választókerületi jelöltek számát;
d) a megyei közgyűlésbe választható képviselők számát;
e) a közvetett módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzat megalakításához szükséges települési önkormányzati kisebbségi képviselők számát;
f) a lakóhelytől eltérő tartózkodási helyen történő szavazáshoz kiadott igazolás mintáját.
58. § A választással és a választójogosultsággal kapcsolatos választási, államigazgatási és bírósági eljárás illetékmentes.
59. § (1) Ha a helyi, illetve a területi választási bizottság tagjainak a száma - a jelölés lezárását követően - nem éri el az 5 főt, a települési képviselő-testület, illetőleg a megyei, fővárosi közgyűlés felhatalmazása alapján az általa kijelölt bizottság a választási bizottságot kiegészíti.
(2) A települési és a helyi kisebbségi képviselő-testület tagjai számának meghatározásához, továbbá az egyéni választókerületek, valamint a szavazókörök kialakításánál a lakosság számát a választás napját megelőző 60. napon a helyi személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján kell megállapítani.
60. § Ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság tagjainak száma kevesebb mint három, akkor a helyi választási bizottság más szavazatszámláló bizottság esküt tett tagjai vagy a póttagok közül a bizottságot kiegészíti.
61. § (1) Az e törvényben meghatározott határidők teljesítésén - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - a teljesítési határnap 16.00 óráját kell érteni.
(2) Az e törvényben megállapított jelölt- és listabejelentési, valamint a jogorvoslati határidők, továbbá a helyi kisebbségi önkormányzati választás kitűzésének, valamint a választási szervek tagjai részére kifizetett és a munkáltató által visszaigényelhető átlagbér megtérítésének kezdeményezésére vonatkozó határidők jogvesztőek.
62. § (1) E törvény alapján a belügyminiszter rendeletben állapítja meg:
a) az önkormányzati választás előtt a választók és választójoggal nem rendelkezők nyilvántartása, valamint a választókerületek és a szavazókörök kialakítása előkészítésének rendjét;
b) a választási eljárás határidőit és határnapjait;
c) a választási szervek mellett működő munkacsoportok feladatait és tagjainak képzését; az országos, területi, helyi választási munkacsoport közötti hatáskör megosztást;
d) a választások állami feladatainak számítástechnikai, szavazatösszesítési rendjének megszervezését, technikai lebonyolítását;
e) a választók nyilvántartásának, értesítésének, az ajánlólapok, az ajánlóívek és a jelöltek nyilvántartásának mintáját, a választási jegyzőkönyvek, adatlapok és nyomtatványok mintáit, példányszámát és továbbításának rendjét;
f) a választás előzetes országos eredményének és végleges országosan összesített adatainak a tartalmát, valamint az országos kisebbségi önkormányzat megválasztásának eredményére vonatkozó adatok tartalmát;
g) a választási költségek normatíváit, tételeit, elszámolási rendjét;
h) az országos kisebbségi önkormányzati választások eljárási rendjét.
(2) A belügyminiszter az (1) bekezdés b) pontja alapján kiadott rendeletében a határidőt, határnapot a közvetlenül megelőző vagy követő munkanapra állapíthatja meg, ha a határidő vagy határnap egyébként heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esne.
(3) A választási szervek mellett működő munkacsoportok szakmai tevékenységét a belügyminiszter az országos, illetőleg a területi választási munkacsoport vezetője útján irányítja. A területi munkacsoport vezetője a helyi munkacsoport vezetőjét a választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok végrehajtásának szakmai szabályai tekintetében közvetlenül utasíthatja.
(4) A polgármester, illetőleg a képviselő-testület a választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok végrehajtására a munkacsoportnak vagy annak vezetőjének utasítást nem adhat.
(5) Az országos választási munkacsoport vezetője tájékoztatást ad az országos hírközlő szerveknek és sajtónak az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának országosan összesített előzetes eredményéről.
(6) Az országos, a területi és helyi választási munkacsoport közszolgálati kiadványt vagy hirdetményt adhat ki, amely a területi illetékesség szerint tartalmazza - pártsemleges módon - a jelöltek, a jelölő szervezetek nevét, illetőleg a megválasztott képviselők és polgármesterek rövid életrajzát, valamint fényképét.”
46. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) Övjt. 42. §-ának (8) bekezdése, 46. §-ának (5) bekezdése, 47. §-ának (2) bekezdése;
b) a Pnyt. 45. §-a;
c) a Nek. tv. 64. §-ának (2) és (6) bekezdése, 65. §-a, valamint a 2. és 3. melléklete.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Övjt. 1-4. mellékletei helyébe e törvény 1-4. mellékletei lépnek, továbbá 5-6. mellékletként kiegészül e törvény 5-6. mellékleteivel.
47. § (1) A Nek. tv. 21. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A fővárosban közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzat alakítható.”
(2) A Nek. tv. 23. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzati testület tagjainak létszáma 1300 vagy annál kevesebb lakosú településen 3 fő, 1300 lakos feletti településen - beleértve a fővárosi kerületet is - 5 fő, a fővárosban 9 fő.”
(3) A Nek. tv. 32. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A választói gyűlést a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának napjától számított 60 napon belül kell megtartani. A helyi választási bizottság a választói gyűlést kezdeményező választópolgárok [31. § (3) bek.] egy közös megbízottjával kiegészül az elektori választás időtartamára. A közös megbízott kizárólag az adott kisebbség választói gyűlésével kapcsolatos ügyekben jogosult részt venni a helyi választási bizottság tevékenységében.”
(4) A Nek. tv. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Országos Választási Bizottság a 32. § (2) bekezdésben meghatározott határnaptól számított 60 napon belüli időpontra összehívja az elektorok gyűlését, feltéve, hogy az elektorok száma eléri a 14 főt. A megválasztható képviselők száma [63. § (3) bek.] nem érheti el a jelenlévő elektorok számát.”
(5) A Nek. tv. 61. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) a) A fővárosi kisebbségi önkormányzatot a kisebbségi elektorok választják meg. Kisebbségi elektor minden kerületi önkormányzati képviselő, akit kisebbségi képviselőként választottak meg, továbbá a kerületi kisebbségi önkormányzati képviselő, valamint a külön erre a célra választott elektorok.
b) Amennyiben valamely kisebbségnek egyetlen kerületben sem jön létre kisebbségi önkormányzata, úgy a magát az adott kisebbséghez tartozónak valló és a fővárosban lakóhellyel rendelkező 10 választópolgár kezdeményezésére választói gyűlést kell összehívni. A választói gyűlésen - a Nek. tv. 31-34. §-aiban foglaltak szerint - kislistán 9 képviselőt választanak. A választás érvényes, ha a választói gyűlés fővárosi lakóhellyel rendelkező résztvevői közül a kislistára legalább 100 választópolgár érvényesen szavazott. A megválasztott kisebbségi képviselők egyben ellátják az adott kisebbség országos önkormányzatának választásán az elektorok feladatait.”
| A (név) | (jelölő szervezet neve | ||
| vagy annak rövidítése) | |||
| B (név) | (jelölő szervezet neve | ||
| vagy annak rövidítése) | |||
| [ß (név kisebbségi | kisebbségi jelölt | ||
| nyelven)] | |||
| C (név) | (független jelölt) | ||
| Z (név) | független kisebbségi jelölt |
A jelöltekre szavazni a nevük melletti körben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet, például: ;
(Ha a választási bizottság a jelöltet nemzeti vagy etnikai kisebbségi jelöltként veszi nyilvántartásba, akkor a kisebbség nevét a szavazólapon fel kell tüntetni.
A jelölt, illetve a jelöltet állító kisebbségi szervezet kívánságára a jelölt, illetve a kisebbségi szervezet, valamint a nemzeti vagy etnikai kisebbség nevét a szavazólapon a kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni.)
| A (név) | (jelölő szervezet neve | ||
| vagy annak rövidítése) | |||
| B (név) | (jelölő szervezet neve | ||
| vagy annak rövidítése) | |||
| [ß (név kisebbségi | kisebbségi jelölt | ||
| nyelven)] | |||
| C (név) | (független jelölt) | ||
| Z (név) | független kisebbségi jelölt |
A jelöltekre szavazni a nevük melletti körben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet, például: ;
(Ha a választási bizottság a jelöltet nemzeti vagy etnikai kisebbségi jelöltként veszi nyilvántartásba, akkor a kisebbség nevét a szavazólapon fel kell tüntetni.
A jelölt kívánságára a nevét a nemzeti vagy etnikai kisebbség anyanyelvén is tartalmaznia kell a szavazólapnak.)
| A (név) | B (név) | ||||
| Z (név) | |||||
| (jelölő szervezet neve vagy annak rövidítése, vagy független jelölt) | (jelölő szervezet neve vagy annak rövidítése, vagy független jelölt) | (jelölő szervezet neve vagy annak rövidítése, vagy független jelölt) | |||
(A szavazólap tartalmazza a jelölő szervezet jelvényének lenyomatát fekete-fehér színben.
Ha a jelöltek száma indokolja, a jelöltek nevét az egyéni választókerületi választás szavazólapjának mintája szerint kell a szavazólapon feltüntetni.)
A jelöltre szavazni a neve melletti körben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet, például: ;
19........ év ........................... hónap ........ nap
| (jelölő szervezet neve vagy annak rövidítése) | (jelölő szervezet neve vagy annak rövidítése) | (jelölő szervezet neve vagy annak rövidítése) | (jelölő szervezet neve vagy annak rövidítése) | |
| 1. (jelölt neve) | 1. (jelölt neve) | 1. (jelölt neve) | 1. (jelölt neve) | |
| 2. (jelölt neve) | 2. (jelölt neve) | 2. (jelölt neve) | 2. (jelölt neve) | |
| 3. (jelölt neve) | 3. (jelölt neve) | 3. (jelölt neve) | 3. (jelölt neve) |
