Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (1994.XII.28.)

Tartalomjegyzék

1994. évi CII. törvény

a hegyközségekről * 

Az Országgyűlés a hazai szőlőművelés érdekeinek előmozdítása, a bortermelés színvonalának emelése, termékei piacképességének javítása, valamint a korszerű származás- és minőségvédelem meghonosítása célját szolgáló, s az ebben érdekeltek önigazgatásán alapuló szervezetek létrehozása érdekében a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A törvény tárgya és hatálya

1. § Ez a törvény szabályozza a hegyközségek, a hegyközségi tanácsok és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban együtt: hegyközségi szervezetek) megalakítását, önkormányzatuk szervezetét, működését, közcélú feladataikat, valamint az azok ellátásához szükséges jogosítványaikat.

2. § (1) A törvény területi hatálya kiterjed a borvidéki és a bortermőhelyi településekre, amelyek megnevezését a törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A törvény személyi hatálya

a) a szőlő- és bortermeléssel, illetve az ezekből származó termékek felvásárlásával foglalkozó természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, továbbá

b) az e törvényben meghatározott feltételekkel a házikertiszőlő-birtokosokra terjed ki.

A hegyközség

3. § (1) A hegyközség az azonos település termelői és felvásárlói által e tevékenységükhöz fűződő közös érdekeik előmozdítására, valamint az általuk előállított termékek származás- és minőségvédelmére létrehozott köztestület.

(2) A törvény hatálya alá tartozó településen szőlészeti és borászati árutermelő tevékenység csak hegyközség tagjaként folytatható.

Értelmező rendelkezések

4. § E törvény alkalmazásában

a) termelő: aki árutermő szőlőt művel;

b) felvásárló: aki borászati feldolgozás céljára szőlőt, vagy nem palackozott bort vásárol;

c) házikertiszőlő-birtokos: aki a tulajdonában, haszonélvezetében, haszonbérletében vagy bármely más jogcímen a használatában lévő, ezerötszáz négyzetméternél nem nagyobb területű szőlőültetvényt művel;

d) árutermő szőlő: az ezerötszáz négyzetméternél nagyobb területű szőlőültetvény;

e) jogszabály: a törvény, a kormányrendelet és a miniszteri rendelet.

II. FEJEZET

A HEGYKÖZSÉG MEGALAKÍTÁSA
A megalakítás feltételei

5. § (1) E törvény rendelkezései szerint hegyközséget kell alakítani a törvény hatálya alá tartozó településen, ha annak közigazgatási területén legalább ötven hektár árutermő szőlőültetvény van és ezek az ingatlanok legkevesebb tíz termelő használatában vannak.

(2) Azonos településen több hegyközség akkor alakítható, ha azok mindegyikéhez legkevesebb ötszáz hektár árutermő szőlőültetvény tartozik és területileg összefüggő egységet alkot.

(3) Ha egy vagy több településen a hegyközség megalakításának az (1) bekezdés szerinti feltételei nincsenek meg, az egymáshoz földrajzilag legközelebb fekvő szőlőterületekkel rendelkező települések termelőinek közös hegyközséget kell alakítaniuk. Ez a kötelezettség kiterjed azon település termelőire is, akik egyébként önálló hegyközséget alakíthatnának, feltéve, hogy részvételük szükséges a közös hegyközség megalakításához.

(4) Közös hegyközséget csak ugyanazon borvidék települései, illetve azonos szőlőtermő tájba tartozó bortermőhelyi települések között lehet létrehozni. A szőlőtermő tájak megnevezését a törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

(5) Ha vitás, hogy mely településeken kell közös hegyközséget alakítani, azt az érdekeltek kérelmére a földművelésügyi miniszter határozza meg.

Az alakuló közgyűlés előkészítése

6. § (1) A törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül minden érdekelt (termelő, házikertiszőlő-birtokos, felvásárló) köteles magát az ültetvénye fekvése, illetve a 26. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti tevékenysége szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél (a továbbiakban: jegyző) bejelenteni.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell az érdekelt nevét (cégét), lakóhelyét (telephelyét, székhelyét), ültetvénye helyrajzi számát, területmértékét és használatának jogcímét. A házikertiszőlő-birtokos a más településen lévő ültetvénye adatait is köteles bejelenteni.

(3) A jegyző az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő tizenöt napon belül összeállítja a bejelentkezettek nevét és lakcímét termelők és házikerti szőlőbirtokosok szerint csoportosítva tartalmazó jegyzéket, s azt harminc nap időtartamra az önkormányzat hirdetőtábláján közzéteszi. A hirdetményben tájékoztatni kell az érdekelteket az alakuló közgyűlést előkészítő bizottság létrehozásának időpontjáról és helyéről.

(4) Az érdekeltek maguk közül előkészítő bizottságot választanak, s ezt a jegyzőnek bejelentik. A jegyző a bejelentkezettek adatait átadja az előkészítő bizottságnak.

7. § (1) Az előkészítő bizottság gondoskodik a hegyközségi tagok névjegyzéke és az alapszabály tervezetének elkészítéséről.

(2) Az előkészítő bizottság az alakuló közgyűlésre határnapot tűz ki, s arról valamennyi, tagként számításba vehető érdekeltet írásban, valamint hirdetményi úton, illetve a helyben szokásos más alkalmas módon is értesíti úgy, hogy azok az alakuló közgyűlésről legalább nyolc nappal korábban tudomást szerezhessenek.

Az alakuló közgyűlés

8. § (1) A hegyközség megalakítása céljából alakuló közgyűlést kell tartani. Ennek feladata a tagok névjegyzékének megállapítása, az alapszabály megalkotása, valamint a tisztségviselők megválasztása.

(2) Az alakuló közgyűlés határozatképes, ha azon a névjegyzék-tervezetbe felvetteknek több mint a fele megjelent.

(3) Ha az alakuló közgyűlés nem határozatképes, nyolc nap elteltével, de legkésőbb az eredménytelen közgyűlést követő tizenöt napon belül új alakuló közgyűlést kell összehívni, amely határozatképes, ha azon a névjegyzék-tervezetbe felvettek közül legkevesebb tíz fő megjelent.

(4) Az alakuló közgyűlés a határozatait - az alapszabály elfogadásáról hozott határozat kivételével - egyszerű szótöbbséggel hozza. A határozathozatalra egyebekben e törvény és - elfogadása után - az alapszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

9. § (1) Az alakuló közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a közgyűlés által választott elnök és jegyzőkönyvvezető ír alá, s két tag hitelesít.

(2) Az alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabályt közjegyzői okiratba, vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.

Nyilvántartásba vétel

10. § (1) Az alapszabály elfogadását követően a hegyközség székhelye szerint illetékes megyei bíróságnál kérni kell a hegyközség nyilvántartásba vételét. A hegyközség a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, az alapszabály elfogadásának napjára visszaható hatállyal.

(2) A bíróság a hegyközség nyilvántartásba vételéről szóló határozatát a földművelésügyi miniszterrel is közli.

(3) A hegyközség nyilvántartásba vételére egyebekben a társadalmi szervezetekre irányadó szabályokat kell alkalmazni.

Az alapszabály

11. § (1) A hegyközség szervezetének és működésének rendjét az alapszabályban kell meghatározni.

(2) Az alapszabálynak tartalmaznia kell

a) a hegyközség elnevezését és székhelyét,

b) célját és feladatait,

c) a hegyközség képviseletére jogosultak megnevezését,

d) a hegyközség szervezetére és szerveinek működésére vonatkozó szabályokat,

e) a testületi szervek, a tisztségviselők feladat- és hatáskörét, választásuk módját, megbízatásuk időtartamát és megszűnésének eseteit,

f) a tagsági viszonnyal kapcsolatos, e törvényben nem szabályozott kérdéseket,

g) a hegyközség gazdálkodására vonatkozó alapvető szabályokat (költségvetés, járulékkivetés stb.).

(3) Az alapszabály elfogadásához és módosításához a közgyűlésen részt vevő tagok kétharmadának szavazata szükséges.

(4) A hegyközség az alapszabályon felül ügyviteli szabályzatot is alkot. Az alapszabály más szabályzat megalkotásáról is rendelkezhet.

A tagok névjegyzéke

12. § (1) A hegyközség tagjairól névjegyzéket kell készíteni, s az abban bekövetkezett változásokat folyamatosan vezetni kell.

(2) A névjegyzéket - a hegyközség megalakulását követően - ki kell egészíteni a tag szőlejének fajtaösszetételére és korára, előző évi termésére, illetve a tag által a hegyközség működési területéről előző évben felvásárolt szőlő és bor mennyiségére vonatkozó adatokkal.

III. FEJEZET

A HEGYKÖZSÉG SZERVEZETE
A közgyűlés

13. § (1) A hegyközség legfelsőbb önkormányzati testülete a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.

(2) A közgyűlés hatáskörét az alapszabályban kell meghatározni úgy, hogy annak kizárólagos hatáskörébe tartozzék

a) az alapszabály és más szabályzat, valamint a hegyközségi rendtartás (40. §) megalkotása és módosítása,

b) a hegyközség éves költségvetésének megállapítása és a zárszámadás elfogadása,

c) a választmány tagjainak, az elnöknek, a hegybírónak, a hegyközségi tanácsi küldöttnek, továbbá az ellenőrző bizottság, valamint az alapszabály által létesített más bizottság tagjainak megválasztása,

d) az egyesülés és a szétválás kérdésében való döntés,

e) a hegyközségi járulék mértékének meghatározása,

f) a 42. § (2) bekezdése szerinti ár meghatározása.

(3) A közgyűlést az alapszabályban meghatározott időközönként, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Ha a hegyközségnek nem kell választmányt létrehoznia [15. § (2) bekezdés], legalább kéthavonta kell közgyűlést tartani.

(4) Közös hegyközség esetében vagy egyébként, ha azt a taglétszám indokolja, az alapszabály lehetővé teheti a közgyűlésnek részközgyűlések formájában történő megtartását.

14. § A közgyűlésen minden tagot egy szavazat illet meg. Egyebekben a közgyűlés összehívásának, lefolytatásának határozatképességének szabályait, valamint a határozathozatal és a választás rendjét az alapszabályban kell meghatározni.

A választmány

15. § (1) A közgyűlés a tagok közül az alapszabályban meghatározott létszámú választmányt, s ennek tagjai közül elnököt és hegybírót választ. A hegyközség elnöke egyben a választmány elnöke is.

(2) Harminc főt meg nem haladó taglétszám esetén csak elnököt és hegybírót kell választani. A választmány jogkörét ez esetben az elnök, a hegybíró és - ha az alapszabály ilyen tisztséget létesít - az alelnök vagy a közgyűlés által megbízott tag együttesen gyakorolja.

(3) A hegyközséget harmadik személyekkel szemben és a hatóságok előtt az elnök képviseli. Az alapszabály a képviseletre az elnökön kívül más tagot is feljogosíthat.

16. § (1) A választmány a közgyűlés határozatai szerint irányítja a hegyközség működését, dönt minden olyan ügyben, amelyet a törvény vagy az alapszabály nem utal a hegyközség más testületének vagy tisztségviselőjének hatáskörébe.

(2) A választmány jár el a névjegyzékbe való felvétellel, illetve a törléssel kapcsolatos, valamint a 41. § szerinti rendtartási ügyekben.

(3) A választmány az alapszabályban meghatározott gyakorisággal, de legalább kéthavonta ülésezik. Tevékenységéről évente beszámol a közgyűlésnek.

A hegybíró

17. § (1) A hegyközségnek a közgyűlés és a választmány határozatai végrehajtásáért felelős tisztségviselője a hegybíró.

(2) A hegybíró

a) előkészíti a közgyűlés és a választmány üléseit,

b) vezeti a hegyközségi névjegyzéket,

c) gyakorolja a munkáltatói jogot a hegyközség alkalmazottai felett,

d) eljár a hegyközség részére átadott közigazgatási ügyekben,

e) ellátja a számára törvényben, valamint az alapszabályban meghatározott feladatokat.

(3) A hegybíró a tevékenységéről minden választmányi ülésen beszámol.

(4) Hegybíróvá csak olyan büntetlen előéletű, magyar állampolgárságú személy választható, aki a szőlészet és borászat területén szakmai felkészültséggel és gyakorlati jártassággal rendelkezik.

Az ellenőrző bizottság

18. § (1) A közgyűlés a tagok közül legalább három tagú ellenőrző bizottságot, vagy ha a taglétszám a harminc főt nem haladja meg, ilyen feladatkörrel megbízott tisztségviselőt választ, akire az ellenőrző bizottságra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az ellenőrző bizottság tagjai e tevékenységükért kizárólag a közgyűlésnek felelnek és feladataik ellátása körében részükre utasítás nem adható.

19. § (1) Az ellenőrző bizottság feladata a hegyközség működése törvényességének, valamint a gazdálkodásnak az ellenőrzése. Ennek érdekében az ellenőrző bizottság a hegyközség bármely testületétől, tisztségviselőjétől vagy tagjától tájékoztatást kérhet és a hegyközségi iratokba betekinthet.

(2) Az ellenőrző bizottság az eljárása során tett megállapításait javaslatával együtt írásban közli az érdekelt testülettel vagy tisztségviselővel; szükség esetén - az alapszabályban meghatározott módon - összehívhatja a közgyűlést.

(3) Az ellenőrző bizottság legalább ötévenként független könyvvizsgálóval köteles megvizsgáltatni a hegyközség gazdálkodását.

(4) A közgyűlés a hegyközség éves költségvetéséről és a zárszámadásról csak az ellenőrző bizottság véleményének ismeretében dönthet.

(5) Az ellenőrző bizottság egyeztetést végez és állást foglal a hegyközség valamely testületének határozata ellen tett bejelentés ügyében.

Egyéb testületi szervek

20. § Az alapszabály további testületi szerveket (bizottságokat) létesíthet. Ez esetben az alapszabálynak meg kell határoznia e testületek feladatkörét, valamint a hegyközség más testületeihez és a tisztségviselőkhöz való viszonyát.

A tisztségviselőkre irányadó rendelkezések

21. § (1) A hegyközség tisztségviselői: az elnök, a hegybíró, az ellenőrző bizottság elnöke, valamint az alapszabály által létesített más tisztséget (pl. alelnök) betöltő személy.

(2) Nem lehet tisztségviselő,

a) aki nem tagja a hegyközségnek;

b) akit a bíróság cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezett;

c) akit szándékos bűncselekmény miatt elítéltek, a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól való mentesüléséig.

(3) Egyidejűleg nem viselhetnek tisztséget a hegyközségben a közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont], valamint az élettársak. Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is meghatározhatja.

A hegyközség megszűnése

22. § A hegyközség megszűnik, ha feloszlatják [57. § (3) bekezdés c) pont], ha más hegyközséggel egyesül, vagy több hegyközségre szétválik.

23. § (1) Több hegyközség akkor egyesülhet, ha

a) a települések, amelyek területén hegyközség működik, egyesülnek,

b) a település más településtől olyan területrészt vesz át, amelyen hegyközség működik, vagy

c) a településen az önálló hegyközség alakításának feltételei utóbb megszűnnek.

(2) Az egyesülésről a hegyközségek közgyűlései külön-külön, a jelen lévő tagok több mint felének szavazatával határoznak.

(3) Az egyesülésre a közös hegyközség alakításának szabályait [5. § (3)-(5) bekezdések] megfelelően alkalmazni kell.

24. § A hegyközség több hegyközségre szétválhat, ha

a) működési területén új községet alakítanak,

b) a korábbi községegyesítést megszüntetik, vagy

c) a települési önkormányzat által más település részére területrész átadására kerül sor,

és az új települések mindegyikén megvannak az önálló hegyközség alakításának feltételei vagy - e feltételek hiányában - az új települések, illetve az átadott területrész és az azt átvevő település hegyközségei egyesülnek.

25. § (1) Az egyesüléssel létrejövő hegyközség az egyesülő hegyközségek általános jogutódja.

(2) A szétválásról hozott közgyűlési határozatban rendelkezni kell a vagyon megosztásáról. A hegyközség jogai és kötelezettségei a vagyonmegosztás arányában a szétválással létrejövő jogutód hegyközségekre szállnak át.

(3) A hegyközségek egyesülése, illetve szétválása nem érinti tagjaik jogait és kötelességeit.

IV. FEJEZET

HEGYKÖZSÉGI TAGSÁG
A hegyközség tagjai

26. § (1) A hegyközség tagja - lakóhelyétől (telephelyétől), székhelyétől függetlenül -

a) az a termelő, aki tevékenységét a hegyközség működési területén végzi, valamint

b) az a felvásárló, aki egy naptári éven belül a hegyközség működési területén legalább két tonna szőlőt, illetve tizenöt hektoliter bort vásárol.

(2) Az a házikertiszőlő-birtokos, akinek

a) több településen lévő ültetvényei együttes területe az ezerötszáz négyzetmétert meghaladja, vagy

b) házikerti szőleje mellett másik településen árutermő szőleje is van,

mindegyik település hegyközségének tagja.

(3) Aki egy településen rendelkezik házikerti szőlővel, vagy több településen lévő házikerti szőleje a (2) bekezdés a) pontja szerinti mértéket nem haladja meg, a hegyközség tagja lehet; a névjegyzékbe való felvételét a hegyközség nem tagadhatja meg.

(4) A felvásárló minden olyan hegyközségnek tagja, amelynek területéről olyan mennyiségben vásárol fel, hogy az együttesen eléri az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéket.

A tagsági viszony keletkezése és megszűnése

27. § (1) A termelő hegyközségi tagsági viszonya annak a hónapnak az első napjával keletkezik, amelyben a tevékenységét megkezdi. A felvásárló hegyközségi tagsági viszonya annak a hónapnak az első napjával keletkezik, amelyben tevékenysége az e törvényben meghatározott mértéket eléri.

(2) Új telepítésű szőlő esetén a termelő hegyközségi tagsági viszonya a telepítés megkezdésével keletkezik.

(3) A hónap utolsó napjával megszűnik a hegyközségi tagsági viszonya annak, aki a termelőtevékenységgel felhagy, illetve a szőlőültetvény használatát másnak engedi át. A felvásárló hegyközségi tagsági viszonya az év végével megszűnik, ha tevékenysége az adott évben a hegyközség területén nem éri el az e törvényben meghatározott mértéket.

(4) Az a házikertiszőlő-birtokos, aki a hegyközségnek önként tagja, bármikor kérheti írásban a névjegyzékből való törlését; a tagsági viszony ez esetben a bejelentés napjával szűnik meg.

28. § (1) A hegyközségi tagsági viszonyt keletkeztető vagy megszüntető tényt az érdekeltnek - a névjegyzékbe való felvétel, illetve a törlés végett - a hegyközségnél be kell jelentenie. A hegyközség bejelentés híján is köteles eljárni, ha tagsági viszony keletkezéséről vagy megszűnéséről egyéb módon tudomást szerez.

(2) A hegyközségnek a bejegyzésről vagy törlésről szóló határozatát - a jogorvoslatra való figyelmeztetéssel - írásban közölni kell a taggal.

A tag jogai és kötelezettségei

29. § (1) A tag joga, hogy

a) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen;

b) tisztséget viseljen a hegyközségben;

c) igénybe vegye a hegyközség által nyújtott szolgáltatásokat.

(2) A tagsági viszonyból eredő jogok képviselő útján is gyakorolhatók, a képviselő azonban csak egy tag nevében járhat el. Természetes személy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogot csak személyesen gyakorolhatja.

(3) Aki több hegyközségnek is tagja, tisztséget csak egy hegyközségben viselhet.

30. § (1) Kizárólag hegyközségi tag termelő jogosult arra, hogy a törvény hatálya alá tartozó településen előállított termékére származási bizonyítvány kiadását kezdeményezze, illetve, hogy a terméket első alkalommal a hegyközségre utaló megjelöléssel hozza forgalomba.

(2) A hegyközség tagját elővásárlási, valamint előhaszonbérleti jog illeti meg a szomszédos, a szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott földrészletre.

31. § A tag kötelezettsége, hogy

a) megfizesse a hegyközségi járulékot;

b) megtartsa a hegyközség alapszabályában és más szabályzataiban foglaltakat;

c) a termelőtevékenységet a hegyközségi rendtartás szerint végezze;

d) szőlőterületéről, a bor tárolására alkalmas eszközeiről, tárolóteréről nyilvántartást, továbbá szüretelési, feldolgozási, értékesítési (felhasználási) és vásárlási naplót vezessen, s a hegyközségnek adatot szolgáltasson;

e) szőlő vagy bor értékesítése esetén a termékhez származási bizonyítványt mellékeljen;

f) a 42. § (2) bekezdése szerinti ár alatt történő értékesítés esetén a különbözetet a hegyközségnek befizesse.

V. FEJEZET

A HEGYKÖZSÉGEK TERÜLETI ÉS ORSZÁGOS SZERVEI
A hegyközségi tanács

32. § (1) A hegyközségek borvidékenként hegyközségi tanácsot alakítanak. A bortermőhelyi hegyközség - azonos szőlőtermő tájon belül - a működési területéhez földrajzilag legközelebb fekvő hegyközségi tanácshoz tartozik.

(2) A hegyközségi tanács tagjai a hegyközségek elnökei, valamint egy-egy küldöttjük.

(3) A hegyközségi tanács az általa elfogadott alapszabály szerint működik.

33. § (1) A hegyközségi tanács a tagjai közül igazgatóválasztmányt, s ennek tagjai közül elnököt (alelnököt) és titkárt választ.

(2) Annál a hegyközségi tanácsnál, amelynek létszáma a tizenöt főt nem haladja meg, nem kell igazgatóválasztmányt létrehozni. Ez esetben az igazgatóválasztmány feladatkörét az elnök, az alelnök és a titkár együttesen gyakorolja.

34. § A hegyközségi tanács ülésén tanácskozási joggal részt vesznek: az illetékes földművelésügyi hivatal és állami természetvédelmi hatóság, valamint az Országos Borminősítő Intézet képviselője, továbbá a tanács működési területén lévő szőlészeti, borászati és kertészeti szakoktatási és kutatási intézmények, valamint szakmai érdekképviseleti szervezetek képviselői.

Hegyközségek Nemzeti Tanácsa

35. § (1) A hegyközségek országos szervezete a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban: nemzeti tanács), amely a hegyközségi tanácsok elnökeiből és egy-egy küldöttjükből áll, s a nemzeti tanács által választott főtitkárral egészül ki.

(2) A nemzeti tanács az általa elfogadott alapszabály szerint működik.

(3) A nemzeti tanács a tagjai sorából elnökséget, ennek tagjai közül elnököt (alelnököt) és főtitkárt választ.

36. § A nemzeti tanács ülésén tanácskozási joggal részt vesznek: a földművelésügyi miniszter, az Országos Borminősítő Intézet, az Országos Borszakértő Bizottság, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem képviselője, továbbá az országos szőlészeti-borászati kutatási intézmények, valamint szakmai érdekképviseleti szervezetek képviselői. A tanács ülésére meg kell hívni a napirend szerint érdekelt minisztérium képviselőjét.

Közös szabályok

37. § (1) A hegyközségi tanács és a nemzeti tanács egyaránt köztestület.

(2) Mindkét szervezet nyilvántartásba vételére, létrejöttére, alapszabályára, szervezetére és működésére e törvénynek a hegyközségre irányadó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(3) A hegyközségi tanács, valamint a nemzeti tanács ügyintéző szervezetet hoz létre, s arra vonatkozóan szervezeti és működési szabályzatot készít, amelyet az igazgatóválasztmány, illetve az elnökség fogad el. Az ügyintéző szervezet vezetője hegyközségi tanácsnál a titkár, a nemzeti tanácsnál a főtitkár.

(4) A hegyközségi tanács, valamint a nemzeti tanács közigazgatási ügyben eljáró tisztségviselője, illetve ügyintézője csak büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet.

VI. FEJEZET

A HEGYKÖZSÉGI SZERVEZETEK FELADATAI
A hegyközség feladatai

38. § A hegyközség

a) a minőségvédelem érdekében összehangolja tagjai szőlészeti és borászati szakmai tevékenységét;

b) gondoskodik a működési területéhez tartozó szőlők őrzéséről, valamint a tulajdonos által műveletlenül hagyott ültetvény műveléséről és növényvédelméről;

c) a névjegyzékben foglalt adatokat rendszerezi és összegezi, s azokat - egyénileg nem azonosítható módon - a hegyközségi tanácshoz továbbítja;

d) szolgáltatásokkal és szaktanácsadással segíti tagjai gazdálkodását;

e) ellenőrzi tagjainál a szőlő- és borgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok betartását;

f) védi a település termelőinek érdekeit;

g) feltárja a település termékeinek származásvédelmét sértő cselekményeket.

A hegyközség jogosítványai

39. § A hegyközség - feladatainak ellátása körében -

a) a szőlő- és bortermelésre vonatkozó jogszabályban meghatározott keretek között a működési területén kötelező érvényű szakmai szabályokat állapít meg, s ellenőrzi azok betartását;

b) eljár a törvény által hatáskörébe utalt közigazgatási ügyekben;

c) javaslattételi és véleményezési jogkörrel részt vesz a szőlő- és borgazdálkodással kapcsolatos közigazgatási ügyekben.

Hegyközségi rendtartási ügyek

40. § (1) A hegyközség a hegyközségi rendtartás (hegyszabályok) keretében meghatározza a szőlő biológiai kártevői ellen való egységes, hatékony védelem, a célszerű telepítés és művelés, a szüretelés, a feldolgozás, valamint a bor helyes kezelése szabályait, továbbá más, a minőségvédelem szempontjából fontosnak ítélt szakmai követelményeket. A hegyszabályok meghatározása során figyelembe kell venni a természet- és tájvédelemre vonatkozó jogszabály előírásait is.

(2) A hegyközségi rendtartásban meg kell határozni a hegyszabályokat sértő cselekmények e törvény szerinti jogkövetkezményeit.

(3) A rendtartást a hegyközség valamennyi tagjának és a földművelésügyi miniszternek is meg kell küldeni, azon kívül a települési önkormányzat hirdetőtábláján, valamint a helyben szokásos más alkalmas módon is közzé kell tenni.

41. § (1) A hegyközség ellenőrzi a hegyszabályok betartását. Az ellenőrzés eredményeként határozattal megállapítja a szabályszegés tényét, a tagot a jogellenes állapot megszüntetésére, meghatározott cselekvés teljesítésére, valamitől való tartózkodásra kötelezheti vagy - a rendtartásban meghatározott esetekben és mértékig - bírsággal sújthatja.

(2) A hegyközség a bort hamisító vagy hamis termékjelölést alkalmazó tagját határozattal eltilthatja a településre vagy termőhelyre utaló származásmegnevezés, illetve a „különleges minőségű bor”, a „minőségi bor”, valamint a „tájbor” minőségmegjelölés alkalmazásától.

42. § (1) A hegyközség - a jogszabályok keretein belül - jogosult működési területén a telepíthető fajtakörnek, valamint fajtánként az egységnyi területen a termelhető szőlő (must) és bor mennyiségének meghatározására.

(2) A hegyközség a tagjai részére megállapíthatja azt a minőség, fajta és feldolgozottsági fok szerinti legalacsonyabb értékesítési árat, amelyet a termőhely védelme szempontjából szükségesnek ítél (termőhelyi védőár).

(3) A mennyiségi korlátozásra, illetve a (2) bekezdés szerinti ármeghatározásra a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény hatálya nem terjed ki.

Közigazgatási ügyek

43. § A szőlő telepítésének és kivágásának engedélyezésével kapcsolatos ügyekben első fokon a hegyközség jár el.

44. § (1) A hegyközség a műveletlenül hagyott ültetvény tulajdonosát megfelelő határidő biztosításával felszólítja, hogy a szükséges talaj- és növényvédelmi munkákat végezze el, illetve a szőlőt művelje meg.

(2) Ha a felszólítás eredménytelen, a hegyközség - választása szerint -

a) a tulajdonos költségére elvégezteti a többi ültetvény károsodástól való megóvása érdekében szükséges munkálatokat, vagy

b) gondoskodik az ültetvény műveléséről, a termés szüreteléséről és értékesítéséről, s az abból befolyt összeget - a költségek levonását követően - a tulajdonosnak kifizeti, illetve ha a költségek a bevételt meghaladják, a tulajdonost határozattal a különbözet megtérítésére kötelezheti.

(3) A hegyközség a (2) bekezdésben foglaltakon kívül a műveletlenül hagyott ültetvény tulajdonosával szemben államigazgatási eljárást kezdeményezhet, emellett a hegyközségi rendtartásban meghatározott mértékű bírságot szabhat ki.

(4) Ha az ültetvény tulajdonosa nem lelhető fel, vagy a felszólítást követő két éven keresztül nem gondoskodik a szőlő műveléséről a többi ültetvény károsodásának, illetve a műveltetésből eredő, a tagokat terhelő további költségek felmerülésének megelőzése érdekében a hegyközség elrendelheti az ültetvénynek a tulajdonos költségére történő kivágását.

(5) A hegyközség kivágathatja az olyan műveletlenül hagyott ültetvényt, amelynek termőképessége nem állítható helyre, és amelynek tulajdonosa ismeretlen vagy nem érhető el.

45. § (1) A borászati üzem létesítésének és működtetésének engedélyezése ügyében eljáró hatóság köteles beszerezni az üzem helye szerint illetékes hegyközség véleményét.

(2) Szőlő művelési ágban nyilvántartott termőföld esetében a művelési ág megváltoztatásához a hegyközség engedélye szükséges. A művelési ág változására egyebekben a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 42. §-ában foglaltakat kell azzal az eltéréssel alkalmazni, hogy a földhivatal a művelési ág visszaállításáról a hegyközség megkeresése alapján határoz.

(3) A hegyközség jogosult kezdeményezni a szőlő termőhelyi kataszterének kiegészítését és módosítását.

A területi és az országos szervezet feladatai

46. § (1) A hegyközségi tanács

a) összehangolja a borvidék hegyközségeinek tevékenységét;

b) meghatározza a borvidéki rendtartást;

c) rendszerezi és összegzi a hegyközségeknek a termelésre és az értékesítésre vonatkozó adatszolgáltatását, s az adatokat a nemzeti tanácshoz továbbítja;

d) tájékoztatja tagjait a gazdasági együttműködési és a piaci lehetőségekről;

e) intézi a borvidéki származás- és minőségvédelem ügyeit;

f) képviseli a borvidék termelőit az őket érintő, védjegyoltalommal kapcsolatos ügyekben;

g) elbírálja a hegyközség közigazgatási ügyben hozott határozata ellen benyújtott fellebbezést;

h) külön jogszabályban meghatározott módon részt vesz a szőlő- és borgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok betartásának ellenőrzésében.

(2) A szőlő, illetve a bor származási bizonyítványának kiadásával kapcsolatos ügyekben első fokon a hegyközségi tanács jár el.

47. § A nemzeti tanács

a) segíti a hegyközségek és a hegyközségi tanácsok tevékenységét;

b) összegzi és elemzi a hegyközségi tanácsok adatszolgáltatását, s ennek alapján javaslatokat dolgoz ki az esetleges agrárpiaci beavatkozásra;

c) a termékek piacra jutását elősegítő szolgáltatásokat szervez;

d) képviselheti a hegyközséget a származás- és minőségvédelemmel kapcsolatos ügyekben;

e) elbírálja a hegyközségi tanács közigazgatási ügyben hozott elsőfokú határozata ellen benyújtott fellebbezést;

f) együttműködik a szőlő- és bortermeléssel kapcsolatban feladatokat ellátó hatóságokkal és intézményekkel;

g) kapcsolatot tart a nemzetközi eredetvédelmi szervezetekkel;

h) kiállításokat, borversenyeket, konferenciákat szervez.

48. § A hegyközségi szervezetek részére további feladatot csak törvény állapíthat meg, annak ellátásával kapcsolatos szabályokat azonban kormányrendelet vagy miniszteri rendelet is meghatározhat.

Közigazgatási ügyekkel kapcsolatos szabályok

49. § (1) A hegyközségi szervezetek közigazgatási ügyekben való eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A hegyközségi szervezetek határozata ellen, ha az eljárás első fokon

a) hegyközségnél indult, a hegyközségi tanácshoz;

b) hegyközségi tanácsnál indult, a nemzeti tanácshoz lehet fellebbezni.

(3) Közigazgatási ügyekben

a) hegyközségnél a hegybíró,

b) hegyközségi tanácsnál, illetve a nemzeti tanácsnál a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyintéző

jár el.

A b) pont szerint eljáró személy csak büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet.

(4) Alapszabályban, illetve szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni a közigazgatási ügyben eljáró személy kizárás (Áe. 19. §) miatt vagy bármely más okból való akadályoztatása esetére a feltételeknek megfelelő másik személy kijelölésére vonatkozó szabályokat.

VII. FEJEZET

A HEGYKÖZSÉGI SZERVEZETEK MŰKÖDÉSE
Kapcsolatrendszer

50. § (1) A hegyközségek a hegyközségi tanácsokat, ez utóbbi pedig a nemzeti tanácsot rendszeresen tájékoztatják tevékenységükről. A nemzeti tanács évente egy alkalommal értékeli a hegyközségi szervezetek tevékenységét és arról tájékoztatja a földművelésügyi minisztert.

(2) A hegyközségi szervezetek együttműködnek az agrárkamara területi és országos szervezeteivel, valamint a gazdasági és szakmai érdekképviseleti szervezetekkel.

(3) A hegyközség a területét érintő településrendezési és -fejlesztési feladatokban együttműködik az illetékes önkormányzat képviselő-testületével.

(4) A hegyközségi, valamint a szőlő- és borgazdálkodás területén ellenőrzésre jogosult más szervezetek kötelesek együttműködni, ellenőrzéseik tapasztalatairól egymást kölcsönösen tájékoztatni.

51. § (1) A települési önkormányzatok és a központi közigazgatási szervek kötelesek együttműködni a hegyközségi szervezetekkel. Ennek során részükre a tevékenységükhöz szükséges tájékoztatást kötelesek megadni.

(2) A hegyközségeket érintő jogi szabályozást, illetve más kormányzati döntést vagy települési önkormányzati rendelet meghozatalát megelőzően kellő időben ki kell kérni az illetékes hegyközségi szervezet véleményét és észrevételeire érdemi választ kell adni.

(3) A bortermeléssel kapcsolatos agrárpiaci beavatkozás előtt ki kell kérni a nemzeti tanács véleményét.

Gazdasági tevékenység

52. § (1) Hegyközségi szervezet gazdasági tevékenységet nem folytathat, gazdasági társaságnak nem lehet tagja és ilyen társaságban részesedést nem szerezhet.

(2) A hegyközségi szervezet - tagjainak szolgáltatásokkal való ellátása céljából vagy más, gazdasági tevékenységet is igénylő feladata ellátása érdekében - közhasznú társaságot alapíthat.

Pénzügyi források

53. § (1) A hegyközség a működéséhez szükséges költségeket a bevételeiből fedezi. A hegyközség bevételei:

a) a hegyközségi járulék,

b) az általa nyújtott szolgáltatásért fizetendő díjak,

c) a részére törvény által átadott, korábban állami vagy önkormányzati szerv által ellátott feladatokhoz rendelt költségvetési pénzeszközök,

d) a tagok 31. § f) pontja szerinti befizetései,

e) a tagokra kiszabott pénzbírságokból származó bevételek,

f) az adományok,

g) egyéb, az alapszabályban meghatározott bevételek.

(2) A hegyközségi járulékot évente a közgyűlés határozza meg a tag szőlőterületének, illetve - felvásárló esetében - tevékenysége mértékének figyelembevételével. A kivetett járulékról és annak esedékességéről a tagot írásban kell értesíteni.

(3) Az újonnan telepített szőlőterület után a telepítéstől számított négy évig nem kell járulékot fizetni.

(4) A hegyközségi járulékot a tag az adózás szempontjából költségként számolhatja el. Meg nem fizetés esetén a járulékot - a hegyközség javára - közadók módjára kell behajtani.

(5) Adományt, valamint más vagyoni előnyt csak olyan személytől lehet elfogadni, aki a hegyközség tevékenységében érdektelen.

54. § (1) A hegyközségi tanács működésének költségeit a hegyközségek által befizetett hegyközségi tanácsi járulékból és a tanács egyéb bevételeiből kell fedezni.

(2) A hegyközségi tanácsi járulék számításának módját a tanács alapszabályában kell meghatározni.

55. § (1) A nemzeti tanács fenntartásának költségeit

a) a hegyközségek és a hegyközségi tanácsok hozzájárulásaiból,

b) adományokból,

c) a rendezvények bevételeiből, és

d) egyéb, az alapszabályban meghatározott bevételekből

kell fedezni.

(2) A hegyközség a járulékbevétele két százalékát, a hegyközségi tanács pedig járulékbevételének öt százalékát fizeti a nemzeti tanácsnak fenntartási hozzájárulásként.

A hegyközségi szervezetek megalakításával járó költségek

56. § (1) A hegyközségi szervezetek megalakításával járó költségek fedezésére a központi költségvetésből támogatás igényelhető.

(2) A támogatást a jegyzőnek a 6. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott feladataival járó költségek fedezésére az önkormányzat, a hegyközség megalakításával összefüggésben felmerülő költségekre az előkészítő bizottság képviselője igényelheti.

(3) Az előkészítő bizottságok tagjai a támogatás felhasználása során az ilyen ügyben általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni; a felhasználással kapcsolatos kötelezettségeik megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felelnek. A támogatás felhasználásáról az előkészítő bizottság elszámolást készít, amit az alakuló közgyűlés hagy jóvá.

VIII. FEJEZET

A HEGYKÖZSÉGEKKEL KAPCSOLATOS ÁLLAMI TEVÉKENYSÉG
Törvényességi felügyelet

57. § (1) A hegyközségi szervezetek működése felett a földművelésügyi miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol.

(2) A földművelésügyi miniszter ellenőrzi, hogy az alapszabály és más szabályzat megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá, hogy a hegyközségi szervezetek határozatai nem ütköznek-e ezek valamelyikébe.

(3) Ha a hegyközség működésének törvényessége másképp nem állítható helyre, a földművelésügyi miniszter keresettel fordulhat a bírósághoz. A bíróság

a) megsemmisíti a hegyközségi szervezet jogsértő határozatát és - szükség szerint - új határozat hozatalát rendeli el;

b) a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a hegyközségi szervezet legfőbb önkormányzati szervét;

c) a hegyközségi szervezet tevékenységét felfüggesztheti, vagy ha a törvényes működés nem állítható helyre, a hegyközségi szervezetet feloszlathatja.

58. § (1) Az 57. § (3) bekezdés c) pontja szerinti esetekben a hegyközség feladatait - a felfüggesztés időtartama alatt, illetve az új hegyközség megalakulásáig - a földművelésügyi miniszter által kijelölt más hegyközség látja el.

(2) Ha a hegyközséget feloszlatták, azt az ítélet jogerőre emelkedését követő hatvan napon belül újból meg kell alakítani.

(3) Ha a felfüggesztést vagy feloszlatást követő öt éven belül a bíróság a hegyközséget ismételten feloszlatja vagy tevékenységét felfüggeszti, a település borvidéki vagy bortermőhelyi besorolása - e törvény erejénél fogva - az ítélet jogerőre emelkedésének napjával megszűnik.

A testületi határozatok felülvizsgálata

59. § (1) A jogsértő testületi határozat felülvizsgálatát a hegyközségi szervezet bármely tagja kérheti a bíróságtól.

(2) A hegyközségi választmánynak a névjegyzékkel kapcsolatos, valamint rendtartási ügyben hozott határozatának felülvizsgálatát az a tag kérheti, akinek jogát vagy jogos érdekét a határozat sérti.

(3) Perindítás előtt a sérelmet szenvedett tag köteles a jogsértést bejelenteni a határozat meghozatalától számított tizenöt napon belül az ellenőrző bizottságnak, amely további tizenöt napon belül állást foglalt, s erről a tagot, valamint a határozatot hozó testületet írásban értesíti.

(4) A keresetet az ellenőrző bizottság állásfoglalása kézhezvételétől számított harminc napon belül a sérelmes döntést hozó hegyközségi szervezet ellen kell megindítani. A keresetindításra nyitva álló határidő jogvesztő. A keresetindításnak halasztó hatálya nincs, a bíróság azonban a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

(5) A bíróság eljárására egyebekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény általános szabályait kell alkalmazni.

IX. FEJEZET

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A hegyközségi szervezetek megalakulásának határideje

60. § (1) E törvény hatálybalépését követő négy hónapon belül meg kell alakítani településenként az előkészítő bizottságokat, és a hegyközségek alakuló közgyűléseit 1995. szeptember 30-ig meg kell tartani.

(2) A települési önkormányzat képviselő-testülete az előkészítő bizottság megalakítása, valamint az alakuló közgyűlés megtartása céljára az érdekelteknek helyiséget biztosít.

61. § (1) A hegyközségi tanácsok alakuló üléseit 1995. november 30-ig kell megtartani.

(2) A hegyközségi tanács az alakuló ülésén megválasztja a nemzeti tanácsi küldöttet.

(3) Az utolsó hegyközségi tanácsi alakuló ülését követő harminc napon belül, de legkésőbb 1995. december 31. napjáig meg kell tartani a nemzeti tanács alakuló ülését.

62. § Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrejött, „hegyközség” elnevezést viselő társadalmi szervezet a jegyzőnél tett bejelentéssel vállalhatja az e törvény rendelkezéseinek megfelelő alakuló közgyűlés előkészítését. Ilyen esetben a jegyzőnek, illetve az előkészítő bizottságnak e törvényben meghatározott jogait az előkészítést végző társadalmi szervezet gyakorolja.

Névhasználat

63. § (1) A hegyközség elnevezés használatára csak az e törvény rendelkezései szerint megalakult szervezet jogosult.

(2) Az a társadalmi szervezet, amely a törvény hatálya alá nem tartozó településen működik és elnevezése a „hegyközség” szót tartalmazza, a törvény hatálybalépését követő kilencven napon belül köteles alapszabályának az egyesület nevére vonatkozó rendelkezését - az (1) bekezdésre figyelemmel - módosítani.

Átmeneti rendelkezések

64. § (1) A 12. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettséget a megalakulás évében december 31-ig kell teljesíteni.

(2) A 44. § (5) bekezdése a törvény hatálybalépésétől számított két év eltelte után alkalmazható.

Felhatalmazás

65. § Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy

a) a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben a hegyközségek megalakulásához nyújtott költségvetési támogatás igénybevétele feltételei és elszámolása,

b) a hegyközségi tagok, a hegyközségek és a hegyközségi tanácsok adatszolgáltatása,

c) a származási bizonyítvány kiadása, valamint

d) a belügyminiszterrel együttes rendeletben a törvény által meghatározott közigazgatási feladatoknak a hegyközségek részére történő átadása

rendjét szabályozza.

Hatálybalépés

66. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseinek kivételével - az 1995. évi március hó 1. napján lép hatályba.

(2) A törvény 3. §-ának (2) bekezdése, 40-45. §-ai, 46. §-a (1) bekezdésének g) és h) pontja, valamint (2) bekezdése, 47. §-ának c) pontja az 1996. év első napjával lép hatályba.

(3) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 1. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A törvény hatálya nem terjed ki)

c) A hegyközség által megállapított termőhelyi védőárra.”

b) a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 36. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § (4) bekezdéssel egészül ki:

„A használó - ha e törvény másként nem rendelkezik, választása szerint - köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy termelés folytatás nélkül a talajvédelmi előírásokat betartani (hasznosítási kötelezettség).

(4) Szőlőt és gyümölcsöst a művelési ágnak megfelelő termeléssel kell hasznosítani.”

(4) Az 1996. évi első napjával

a) a szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról szóló 1970. évi 36. törvényerejű rendelet 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Szőlő és gyümölcs telepítését, szőlő kivágását a telepítés helye szerint illetékes jegyző, hegyközségi településen a szőlőtelepítést és a kivágást a hegybíró engedélyezi.”

b) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 41. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.

1. melléklet az 1994. évi CII. törvényhez

Borvidéki és bortermőhelyi települések

I. BORVIDÉKI TELEPÜLÉSEK

1. Csongrádi borvidék:

a) Csongrádi körzet: Csongrád;

b) Kisteleki körzet: Balástya, Csengele, Kistelek, Pusztaszer;

c) Pusztamérgesi körzet: Forráskút, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Üllés;

d) Mórahalmi körzet: Ásotthalom, Bordány, Domaszék, Mórahalom, Zákányszék;

2. Hajós-Vaskúti borvidék

Baja, Bátmonostor, Császártöltés, Csátalja, Csávoly, Érsekcsanád, Érsekhalma, Hajós, Nemesnádudvar, Rém, Sükösd, Vaskút.

3. Kiskunsági borvidék

Akasztó, Ágasegyháza, Ballószög, Balotaszállás, Bácsalmás, Bácsszőlős, Bócsa, Borota, Csengőd, Csikéria, Csólyospálos, Felsőlajos, Fülöpháza, Fülöpjakab, Fülöpszállás, Harkakötöny, Harta, Helvécia, Hercegszántó, Imrehegy, Izsák, Jakabszállás, Jánoshalma, Jászszentlászló, Kaskantyú, Kecel, Kecskemét, Kerekegyháza, Kéleshalom, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kunbaja, Kunbaracs, Kunfehértó, Kunszentmiklós, Ladánybenye, Lajosmizse, Lakitelek, Móricgát, Nyárlőrinc, Orgovány, Páhi, Pirtó, Solt, Soltszentimre, Soltvadkert, Szabadszállás, Szentkirály (Lászlófalva), Tabdi, Tázlár, Tiszaalpár, Tiszakécske, Tompa, Városföld, Zsana.

4. Ászár-Neszmélyi borvidék

a) Bársonyos-Császári körzet: Bársonyos, Császár, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Vérteskethely;

b) Tatai körzet: Dunaalmás, Neszmély, Baj, Dunaszentmiklós, Mocsa, Szomód, Tata, Vértesszőlős.

5. Badacsonyi borvidék

Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonrendes, Balatonszepezd, Gyulakeszi, Hegymagas, Káptalantóti, Kisapáti, Kővágóörs, Nemesgulács, Raposka, Révfülöp, Salföld, Szigliget, Tapolca.

6. Balatonfüred-Csopaki borvidék

Alsóörs, Aszófő, Balatonakali, Balatonalmádi, Balatoncsicsó, Balatonfüred, Balatonszőlős, Balatonudvari, Csopak, Dörgicse, Felsőörs, Lovas, Mencshely, Monoszló, Óbudavár, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon, Vászoly, Zánka.

7. Balatonmelléki borvidék

Balatonederics, Balatonhenye, Hegyesd, Köveskál, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Mindszentkálla, Monostorapáti, Nemesvita, Szentbékálla, valamint Balatongyörök, Cserszegtomaj, Gyenesdiás, Rezi, Várvölgy, Vonyarcvashegy.

8. Etyeki borvidék

Bicske, Etyek, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Vál.

9. Móri borvidék

Csákberény, Csókakő, Mór, Pusztavám, Söréd, Zámoly.

10. Pannonhalma-Sokoróaljai borvidék

Écs, Felpéc, Győrság, Győrszemere, Győrújbarát, Kajárpéc, Nyalka, Nyúl, Pannonhalma, Pázmándfalu, Tényő.

11. Somlói borvidék

Doba, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely.

12. Soproni borvidék

Fertőboz, Fertőendréd, Fertőrákos, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Harka, Hidegség, Kópháza, Sopron.

13. Dél-Balatoni borvidék

Andocs, Balatonberény, Balatonkeresztúr, Balatonendréd, Balatonszemes, Balatonboglár, Balatonlelle, Karád, Kéthely, Kőröshegy, Kötcse, Látrány, Lengyeltóti, Marcali, Ordacsehi, Somogysámson, Somogytúr, Szólád, Szőlősgyörök, Visz, Zamárdi.

14. Mecsekaljai borvidék

a) Pécsi körzet: Cserkút, Hosszúhetény, Kővágószőlős, Pécs, Pécsvárad;

b) Versendi körzet: Babarc, Bár, Dunaszekcső, Hásságy, Lánycsók, Mohács, Monyoród, Olasz, Szajk, Szederkény, Versend.

15. Szekszárdi borvidék

a) Szekszárdi körzet: Alsónyék, Báta, Bátaszék, Bonyhád, Decs, Mőcsény, Őcsény, Sióagárd, Szálka, Szekszárd, Várdomb, Zomba;

b) Völgységi körzet: Aparhant, Bonyhádvarasd, Dúzs, Györe, Izmény, Lengyel, Mucsfa, Mucsi.

16. Villány-Siklósi borvidék

Diósviszló, Harkány, Hegyszentmárton, Kisharsány, Márfa, Nagyharsány, Nagytótfalu, Siklós, Villány, Villánykövesd.

17. Bükkaljai borvidék

Bogács, Borsodgeszt, Bükkaranyos, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Emőd, Harsány, Kács, Kisgyőr, Kistokaj, Mályi, Mezőkövesd, Miskolc, Nyékládháza, Sály, Szomolya, Tard, Tibolddaróc, Vatta.

18. Egri borvidék

Andornaktálya, Aldebrő, Demjén, Eger, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Feldebrő, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Verpelét.

19. Mátraaljai borvidék

Abasár, Apc, Atkár, Detk, Domoszló, Ecséd, Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Halmajugra, Hatvan, Karácsond, Kisnána, Markaz, Nagyréde, Rózsaszentmárton, Szücsi, Vécs, Visonta.

20. Tokajhegyaljai borvidék

Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Mád, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong, Szerencs, Tarcal, Tállya, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu.

II. BORTERMŐHELYI TELEPÜLÉSEK

Csongrád megyében: Hódmezővásárhely, Szeged;

Hajdú-Bihar megyében: Monostorpályi;

Jász-Nagykun-Szolnok megyében: Cibakháza, Cserkeszőlő, Csépa, Jászberény, Jászszentandrás, Nagyrév, Tiszakürt, Tiszasas, Tiszaug;

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében: Barabás;

Pest megyének

- az Alföldi szőlőtermő tájhoz tartozó területén: Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Hernád, Inárcs, Kakucs, Nyársapát, Örkény, Újlengyel,

- az Észak-Dunántúli szőlőtermő tájhoz tartozó területén: Budajenő, Budakeszi, Pilisborosjenő, Telki, Tök, Üröm,

- az Észak-Magyarországi szőlőtermő tájhoz tartozó területén: Bénye, Gomba, Monor, Pilis, Kisnémedi, Mogyoród, Őrbottyán, Szada, Vác, Vácegres, Vácrátót, Veresegyház;

Fejér megyében: Igar, Szabadhidvég, Székesfehérvár, Velence;

Komárom-Esztergom megyében: Esztergom, Kesztölc;

Vas megyében: Bérbaltavár, Borgáta, Celldömölk, Kemeneskápolna, Kissomlyó, Kőszeg, Mesteri, Sitke, Vaskeresztes;

Veszprém megyében: Balatonfőkajár, Balatonkenese, Csabrendek, Sümeg, Tihany;

Baranya megyében: Helesfa, Szigetvár;

Somogy megyében: Böhönye, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kercseliget, Mosdós, Nagyberki, Szabadi;

Tolna megyében: Dunaföldvár, Dunaszentgyörgy, Felsőnyék, Györköny, Kölesd, Magyarkeszi, Nagyszokoly, Ozora, Paks, Pincehely, Simontornya, Tamási, Tengelic;

Zala megyében: Dióskál, Egeraracsa, Galambok, Kallósd, Nagyrada, Orosztony, Pakod, Szentgyörgyvár, Zalabér, Zalakaros, Zalaszabar, Zalaszentgrót;

Nógrád megyében: Pásztó;

Heves megyében: Kompolt.

2. melléklet az 1994. évi CII. törvényhez

Szőlőtermő tájak

1. Alföldi szőlőtermő táj

Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék közigazgatási területe, valamint Pest megyének és Budapest fővárosnak az Alföldhöz tartozó területe.

2. Észak-Dunántúli szőlőtermő táj

Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém megyék közigazgatási területe, valamint Pest megyének és Budapest fővárosnak a Dunántúlhoz tartozó területe.

3. Dél-Dunántúli szőlőtermő táj

Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék közigazgatási területe.

4. Észak-Magyarországi szőlőtermő táj

Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyék közigazgatási területe, valamint Pest megyének Észak-Magyarországhoz tartozó területe.



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2017. Minden jog fenntartva!