A magántulajdonra épülő gazdasági viszonyok erősítése, az állami tulajdon csökkentésének ésszerű gyorsítása, az állami tulajdonban lévő vállalkozói vagyon piaci alapokon magántulajdonba juttatása, az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó vagyon – a 7–8. §-ban foglalt kivételekkel – csak időlegesen tartozik az állam tulajdonába. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Rt.) elsődleges feladata e körben az állam tulajdonában álló részvények és üzletrészek (a továbbiakban: társasági részesedések), illetve egyéb vagyon (a továbbiakban együtt: vagyon) mielőbbi értékesítése magántulajdonosok részére (privatizáció).
(2) A privatizáció megtörténtéig az ÁPV Rt. gondoskodik a vagyon hasznosításáról. Ennek keretében megteszi a privatizáció előkészítéséhez szükséges intézkedéseket és a vagyonnal rendeltetésszerűen gazdálkodik.
(3) Az ÁPV Rt. privatizációs tevékenysége, illetve a vagyon hasznosítása körében – törvényben meghatározott kivételekkel – gyakorolja az állam tulajdonosi jogait.
(4) E törvény alkalmazása szempontjából magántulajdonosnak minősül a természetes személy, az egyéni vállalkozó (1990. évi V. törvény), a polgári jogi társaság, a gazdasági társaság, a szövetkezet, a közhasznú társaság, a befektetési alap, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár (1993. évi XCVI. törvény) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (a továbbiakban: MRP), a vízgazdálkodási és erdőbirtokossági társulat, továbbá az egyesület. Alapítvány csak akkor tekinthető e törvény szempontjából magántulajdonosnak, ha alapítói kizárólag az előzőekben meghatározott magántulajdonosok.
(5) Ha a települési, illetve egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási önkormányzat, továbbá egyéb köztestület, illetve közalapítvány, valamint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár (1993. évi XCVI. törvény) a privatizálandó vagyon értékesítése során vevőként jelentkezik, úgy rá – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a magántulajdonosokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(6) E törvény alkalmazása szempontjából a külföldi természetes személyek mellett – jogi formájára tekintet nélkül – magántulajdonosnak minősül a (4) bekezdésben nem említett külföldi jogi személy is.
2. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó vagyon értékesítése során különösen az alábbi követelmények figyelembevételével kell eljárni:
a) a gazdálkodás hatékonyságának növelése, a gazdaság tőkehiányának enyhítése, a szükséges tőkeemelés biztosítása, nemzetközileg élenjáró technikák, vezetési és marketing tapasztalatok megszerzése, a piacvesztés megállítása, új piacok szerzése;
b) a gazdasági szerkezetváltás ösztönzése, a vállalati szervezetrendszer megújulásának előmozdítása, a versenyt gátló struktúrák ésszerű decentralizálása, a piac szereplői körének szélesítése;
c) a hazai tőkepiac fejlesztése, a hazai és nemzetközi tőke szervezett bevonása befektetési alapok és társaságok révén;
d) a külföldi befektetők privatizációs érdeklődésének fenntartása, illetve megerősítése, különös tekintettel a stratégiai (szakmai) befektetőkre;
e) a hazai vállalkozók, beszállítók, alapanyag-termelők tulajdonszerzésének támogatása, különös tekintettel a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra; a nemzetközi egyezményekkel összhangban álló hazai termelői és iparvédelem biztosítása;
f) munkahely-megőrzés, munkahelyteremtés, a munkavállalói szociális szempontok érvényesítése;
g) a dolgozói tulajdonszerzés, illetve a vezetői kivásárlás előmozdítása;
h) a gazdasági társaságok működőképességének megőrzése, a privatizációs bevételek felhasználása a pénzügyi stabilitás, a gyártmánystruktúra, a technológia fejlesztése, reorganizáció, a környezeti károk és terhek enyhítése és az exportbővítés;
i) a kárpótlási jegyek ellenében megfelelő vagyon juttatása.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt szempontok közül az ÁPV Rt. vagy megbízottja a privatizációs pályázati kiírásban előre köteles megjelölni azokat a konkrét egyedi szempontokat, melyek megvalósulását az adott privatizációs tranzakciótól elvárja, illetőleg ezen szempontok értékelési szempontjait a beérkezett pályázati ajánlatok elbírálásakor.
3. § (1) Az ÁPV Rt. köteles gondoskodni arról, hogy az értékesítésre kerülő vagyonra vonatkozó információk minden a vásárlásban, illetve a befektetésben érdekelt számára egyaránt hozzáférhetők legyenek. Ennek során köteles a befektetők esélyegyenlőségét biztosítani.
(2) Az ÁPV Rt. köteles az értékesítésre kerülő vagyonról hiteles, a legfontosabb információkat tartalmazó – a számviteli előírásokkal összhangban álló – nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a társaságok cégbírósági nyilvántartásának megfelelő cégkivonatait, legutóbbi letétbe helyezett mérlegét, valamint az ÁPV Rt. versenyeztetési szabályzatában [33. § (4) bek.] meghatározott egyéb alapvető adatokat. A nyilvántartást bárki megtekintheti.
(3) Az ÁPV Rt. köteles olyan belső ellenőrzési rendszert kialakítani, amely biztosítja a privatizációs ügyletek lebonyolításának folyamatos figyelemmel kísérését. A belső ellenőrzési rendszer szabályzatát az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) véleményének figyelembevételével a Kormány fogadja el a törvény hatálybalépését követő 30 napon belül.
4. § (1) Az ÁPV Rt. köteles a privatizáció előkészítése és a privatizációs döntéshozatal során az érintett minisztériumokkal együttműködni, és lehetővé tenni, hogy a szakmai szempontok kellő mérlegelésre kerüljenek. Az ÁPV Rt. a hozzá tartozó gazdasági társaságok közgyűlésének (taggyűlésének) Gt. szerint kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésekben – az érintett miniszter véleményét figyelembe véve – köteles eljárni.
(2) A privatizáció során gondoskodni kell arról, hogy a foglalkoztatáspolitikai, versenypolitikai, illetve a környezetvédelmi szempontok – a kötelezettségek pénzügyi teljesíthetőségére is figyelemmel – megfelelően érvényesüljenek.
5. § (1) A (2) bekezdésben meghatározott vagyon a törvény hatálybalépését követően alaptőke-leszállítással az ÁPV Rt.-hez rendelt vagyonná válik.
(2) E törvény hatálya alá tartozik
a) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény, valamint az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény, továbbá a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1992. évi LIII. törvény alapján gazdasági társasággá átalakult állami vállalat valamennyi – külső vállalkozók tulajdonába nem került – társasági részesedése;
b) az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény (a továbbiakban: Vt.) hatálya alá tartozó állami vállalat – kivéve a közüzemi vállalatot (Vt. 45–46. §) –, tröszt, tröszti vállalat és egyéb állami gazdálkodó szerv vagyona;
c) az állami vállalat által – a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 74. §-a alapján – létesített leányvállalat vagyona;
d) az a) pontban nem említett és az e törvény hatálybalépésekor az Állami Vagyonügynökséghez tartozó és az Állami Vagyonkezelő Rt. tulajdonában lévő társasági részesedés, valamint az ezeket a szervezeteket megillető egyéb vagyon, vagyoni értékű jog, illetve azokat terhelő kötelezettség;
e) a Kincstári Vagyonkezelő Szervezettől a 71. § (2) bekezdése alapján az ÁPV Rt.-hez kerülő vállalkozói vagyon;
f) állami tulajdonban lévő vállalat, illetve társaság tulajdonában lévő egyszemélyes társaságok privatizációjánál e törvény 27–34. § szerint kell eljárni;
g) az f) pont alapján történő értékesítésnél az ÁPV Rt. engedélye szükséges.
(3) Nem tartozik e törvény hatálya alá:
a) az Állami Fejlesztési Intézet Rt.,
b) azok a gazdasági társaságok, amelyekben e törvény hatálybalépésekor – az 1992. évi LIII. törvény alapján – az igazságügyminiszter gyakorolja az állami tulajdonosok jogait, az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Rt. kivételével,
c) az e törvény hatálybalépésekor állami tulajdonban lévő erdők,
d) azok a rehabilitációs és munkaterápiás célú gazdasági társaságok, amelyekben a törvény hatálybalépésekor – a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1992. évi LIII. törvény alapján – a népjóléti miniszter gyakorolja részben vagy egészben az állam tulajdonosi jogait.
6. § (1) Ha az 5. § szerinti vagyonba védett természeti terület vagy műemléki védelem alatt álló ingatlan, illetve védett muzeális emlék vagy gyűjtemény is tartozik, e vagyontárgy elidegenítéséhez, kezelésbe adásához, valamint megterheléséhez a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszternek, illetve a művelődési és közoktatási miniszternek – külön jogszabály szerint megadott – egyetértése szükséges. Az egyetértés hiányában kötött szerződés semmis.
(2) Az ÁPV Rt.-hez tartozó termőföld esetében az ÁPV Rt. a tulajdonosi jogokat a földművelésügyi miniszter egyetértésével gyakorolja. Az egyetértés hiányában megkötött szerződés semmis.
7. § (1) Az 5. §-ban meghatározott vagyon, illetve annak meghatározott hányada tartósan állami tulajdonban maradhat, ha a vagyon, illetve az azt működtető társaság
a) országos közüzemi szolgáltató;
b) nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségűnek minősül;
c) honvédelmi vagy más különleges feladatot valósít meg, illetve célt szolgál.
(2) Tartós állami tulajdonba tartozik az a társasági részesedés, amely a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényben meghatározott többségi állami tulajdon biztosításához szükséges.
(3) Az állami tulajdonosi részesedés a tartósan állami tulajdonban maradó társaságok körében nem lehet alacsonyabb 50% + 1 szavazatot biztosító hányadnál. E törvény kivételesen 25% + 1 szavazathoz, illetve szavazatelsőbbséget biztosító részvényhez kötődően is megállapíthatja a legkisebb állami részesedés mértékét.
(4) A tartós állami tulajdonban maradó társaságokat – az állami tulajdonosi részesedés mértékének és az állami tagsági (részvényesi) jogokat gyakorló állami szervezet, illetve miniszter feltüntetésével – e törvény melléklete sorolja fel. A (3) bekezdésben meghatározott állami tulajdonrészen túlmenő állami részesedés privatizációja ütemének és mértékének meghatározása e törvény mellékletében megjelölt miniszter, a privatizáció végrehajtása pedig az ÁPV Rt. feladata, amelyet e miniszterrel egyetértésben lát el.
8. § (1) Az állami tulajdoni részesedéssel működő gazdasági társaságoknak a tartós állami tulajdon körébe való sorolásáról, a tulajdonosi részesedés mértékéről, illetve a tartós állami tulajdon megszüntetéséről a Kormány előterjesztésére az Országgyűlés törvényben rendelkezik. A Kormány részére erre nézve az ÁPV Rt., valamint az adott társaság alapvető tevékenysége szerint érintett miniszter, illetve az érdekelt munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervek tehetnek javaslatot.
(2) A nemzetgazdaság működőképessége szempontjából jelentős társaságok privatizációs koncepciójáról a Kormány dönt, amit jóváhagyásra az Országgyűlés elé terjeszthet. A nemzetgazdaság működőképessége szempontjából jelentős társaságok körét – a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter és a pénzügyminiszter által, a törvény hatálybalépését követő 60 napon belül benyújtott előterjesztés alapján – az Országgyűlés határozza meg.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott társaságok privatizációs koncepciója kérdésében az érintett szakmai és munkavállalói érdekképviseletek – a döntést megelőzően – kifejthetik véleményüket.
9. § (1) E törvény hatálybalépésétől az 1992. évi LIII. törvény rendelkezései alapján létrejött Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság elnevezése Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságra (ÁPV Rt.) változik.
(2) Az ÁPV Rt. egyszemélyes részvénytársaság. Az ÁPV Rt. részvénye névre szóló és forgalomképtelen (Ptk. 172. §).
(3) Az ÁPV Rt. alapító okiratának elfogadása, illetve módosítása a Kormány, mint alapító hatáskörébe tartozik.
(4) Az ÁPV Rt. alapítására és működésére – e törvény eltérő rendelkezései kivételével – a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(5) Az ÁPV Rt.-t az Országgyűlés törvénnyel szüntetheti meg.
10. § Az Állami Vagyonügynökség e törvény hatálybalépésével megszűnik. Jogai és kötelezettségei e törvény erejénél fogva – egyetemes jogutódlás mellett – az ÁPV Rt.-re szállnak át. Az Állami Vagyonügynökség által kezelt vagyon felett a törvény hatálybalépését követően – ha e törvény melléklete másképp nem rendelkezik – a tulajdonosi jogokat az ÁPV Rt. gyakorolja. E vagyon az ÁPV Rt.-hez rendelt vagyonnak [21. § (1) bekezdés] minősül.
11. § (1) Az ÁPV Rt.-ben a részvényesi jogokat a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter (a továbbiakban: részvényesi jogok gyakorlója) gyakorolja azon jogok kivételével, amelyeket e törvény a Kormány, mint testület hatáskörébe utal.
(2) Az ÁPV Rt. működése során a közgyűlés jogai – az alapítónak a 9. § (3) bekezdésében fenntartott jogok kivételével – a részvényesi jogok gyakorlóját illetik meg azzal az eltéréssel, hogy az igazgatóság jogkörét a részvényesi jogokat gyakorló miniszter nem vonhatja el.
12. § (1) Az ÁPV Rt. testületi vezető szerve a tizenegy tagból álló igazgatóság. Az igazgatóság elnökének és tagjainak (a továbbiakban együtt: az igazgatóság tagjai) megbízatása az ÁPV Rt. megszűnéséig, de legfeljebb három évre szól, ugyanakkor tisztségükből bármikor visszahívhatók. Az ÁPV Rt. igazgatóságának elnöke és tagjai kizárólag természetes személyek lehetnek.
(2) Az igazgatóság döntését megelőzően az igazgatóság elnöke a döntéshozatali eljárás egyidejű felfüggesztése mellett kivételesen kérheti, hogy a részvényesi jogok gyakorlója az adott ügyben állásfoglalásért a Kormányhoz forduljon.
(3) Az igazgatóság elnökét és az igazgatóság tagjait a Kormány nevezi ki és menti fel. Az igazgatóság tagjaira a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben tesz javaslatot. Az igazgatóság tagja nem lehet országgyűlési, illetőleg önkormányzati képviselő, valamint egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási önkormányzati képviselő, valamint az, akinek a kinevezését törvény egyébként kizárja.
(4) Az igazgatóság elnökének jelölt személyt az Országgyűlés illetékes bizottsága kinevezése előtt meghallgatja.
(5) Az igazgatóság üléseire az érintett minisztereket meg kell hívni.
(6) Az igazgatóság ülésein állandó meghívottként részt vesz a Gazdasági Versenyhivatal elnöke vagy az általa megbízott képviselője, akinek a piaci verseny érvényesülésére kiható döntésekkel kapcsolatos véleményét az igazgatóság köteles figyelembe venni.
13. § (1) Az igazgatóság tagjai e jogviszonyuk fennállása alatt, illetve annak megszűnésétől számított két évig az 5. §-ban megjelölt gazdálkodó szervezeteknél munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban nem állhatnak. E törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaságoknál ezen időtartam alatt vezető tisztségviselők és felügyelő bizottsági tagok érvényesen nem lehetnek.
(2) Az igazgatóság tagjai és közeli hozzátartozóik [Ptk. 685. § b) pont] e jogviszonyuk fennállása alatt, illetve annak megszűnésétől számított két évig nem szerezhetnek társasági részesedést olyan gazdasági társaságban, amelyben az ÁPV Rt. tagsági (részvényesi) jogokat gyakorol, illetve a hozzátartozók ilyen gazdasági társaságban vezető tisztségviselők, könyvvizsgálók vagy felügyelő bizottsági tagok nem lehetnek.
(3) Az igazgatóság tagjai és közeli hozzátartozóik az igazgatósági tag e jogviszonyának fennállása alatt, továbbá e jogviszonya megszűnésétől számított két évig nem szerezhetnek társasági részesedést olyan gazdasági társaságban, illetve nem lehetnek olyan társaság vezető tisztségviselői és felügyelő bizottsági tagjai, amelyek az ÁPV Rt.-től 25%-nál nagyobb társasági részesedést szereztek az igazgatósági tagi jogviszony fennállása alatt.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom, illetve korlátozás alól – az igazgatósági tagság megszűnését követően – a kinevezést gyakorló indokolt esetben felmentést adhat.
14. § (1) Az ÁPV Rt. működését tizenegy tagból álló felügyelő bizottság ellenőrzi. A felügyelő bizottság elnökének és tagjainak megbízatása az ÁPV Rt. megszűnéséig, de legfeljebb három évre szól, ugyanakkor ezen időtartam alatt is visszahívhatók. Az ÁPV Rt. esetében a Gt. 13. §-a nem alkalmazható.
(2) A felügyelő bizottság elnökét a Kormány az Állami Számvevőszék javaslatára nevezi ki, illetve hívja vissza. A felügyelő bizottság hat tagját az országgyűlési képviselő-csoportok által jelöltek közül – képviselő-csoportonként egy-egy személyt – a Kormány nevez ki. A felügyelő bizottságba az Érdekegyeztető Tanács munkáltatói, illetve munkavállalói oldala is jelöl egy-egy személyt. A Kormány köteles az utóbbi két személyt a felügyelő bizottság tagjaként kinevezni, az összeférhetetlenség esetét kivéve. A felügyelő bizottság tagja országgyűlési képviselő nem lehet.
(3) A felügyelő bizottság elnökét kinevezése előtt meghallgatják az Országgyűlés illetékes bizottságai.
(4) Az Érdekegyeztető Tanács munkáltatói és munkavállalói oldala által jelölt személyek visszahívásáról a Kormány csak a jelölő szervezet javaslatára vagy egyetértésével határozhat.
(5) A felügyelő bizottság tagjaira is – értelemszerűen – alkalmazni kell a 13. §-ban meghatározott szabályokat.
15. § Az ÁPV Rt. könyvvizsgálóját az Állami Számvevőszék elnökének javaslatára a részvényesi jogok gyakorlója bízza meg határozott időtartamra. A könyvvizsgálóra is alkalmazni kell a 13. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat.
16. § (1) Az igazgatóság tagjai, a felügyelő bizottság tagjai és a könyvvizsgáló az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Kötelezettségeik megszegésével az ÁPV Rt.-nek okozott kárért a polgári és büntetőjog szabályai szerint felelősek akkor is, ha a gazdasági társasággal munkaviszonyban állnak.
(2) Az igazgatóság tagját, a felügyelő bizottság tagját és a könyvvizsgálót az e tisztséghez tartozó tevékenysége körében munkáltatója, illetve az őt jelölő szerv nem utasíthatja.
17. § Az igazgatóság tagjai, a felügyelő bizottsági tagok és a könyvvizsgáló az ÁPV Rt. üzleti ügyeiről szerzett értesüléseiket üzleti titokként kötelesek megőrizni (Gt. 33. §).
18. § Az ÁPV Rt. munkaszervezetét a munkaviszonyban álló vezérigazgató vezeti, e törvény, a hatályos jogszabályok, az ÁPV Rt. alapító okirata, a részvényesi jogok gyakorlója határozatai, valamint az igazgatóság döntéseinek keretei között.
19. § (1) Az ÁPV Rt.-nek a szervezeti-működési szabályzatban meghatározott vezető alkalmazottai és a döntés-előkészítési folyamatban részt vevő ügyintézők más kereső foglalkozást – a művészeti, tudományos és oktatási tevékenység kivételével – nem folytathatnak.
(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak az alkalmazásuk megszűnését követő két évig nem létesíthetnek munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló más jogviszonyt, továbbá két évig nem lehetnek vezető tisztségviselők olyan gazdasági társaságnál, amelyben a tagsági (részvényesi) jogokat részben vagy egészben az ÁPV Rt. gyakorolja, illetve amelynek értékesítésében közreműködtek. Ilyen társaságban alkalmazásuk idején, illetve annak megszűnésétől számított két évig nem szerezhetnek tulajdonosi részesedést.
(3) Az (1) bekezdésben felsoroltak nem vehetnek részt olyan gazdálkodó szervezet ügyének elbírálásában, amelyben nekik vagy közeli hozzátartozójuknak [Ptk. 685. § b) pontja] érdekeltségük van. Ezt a rendelkezést az ÁPV Rt. igazgatóságának tagjaira is alkalmazni kell.
(4) Az (1) bekezdésben megjelölt személyekre a 13. § (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott tilalom, illetőleg korlátozás alól – a munkaviszony, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony megszűnését követően – a vezérigazgató és helyettesei vonatkozásában a miniszterelnök, egyéb érintett alkalmazott esetén a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter – indokolt esetben – felmentést adhat.
20. § Az ÁPV Rt. szervezeti-működési szabályzatát – az igazgatóságnak e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül tett előterjesztése alapján – a Kormány hagyja jóvá. A szervezeti-működési szabályzatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
21. § (1) Az ÁPV Rt. saját vagyonával való gazdálkodásától el kell különíteni az ÁPV Rt.-hez rendelt vagyont és az e vagyon értékesítésével és hasznosításával összefüggő bevételeket és kiadásokat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti elkülönített nyilvántartás rendszerét az igazgatóságnak e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül tett előterjesztése alapján – az Állami Számvevőszék véleményének kikérését követően – a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter hagyja jóvá.
(3) Amennyiben a Kormány a privatizációs stratégiát módosítani kívánja, a javaslatot az éves költségvetési törvény mellékleteként terjeszti az Országgyűlés elé.
22. § (1) Az ÁPV Rt. saját bevételei:
a) az ÁPV Rt. tulajdonában lévő vagyon értékesítéséből és hasznosításából származó bevétel;
b) azon társasági részesedések után járó részesedés (osztalék), amelyek az ÁPV Rt. tulajdonában vannak;
c) egyéb, az a) és b) pont alá nem tartozó saját bevétel.
(2) Az ÁPV Rt. a saját bevételeket elsősorban a következő célokra fordíthatja:
a) saját működésének költségeire;
b) a tulajdonában álló vagyon értékesítése előkészítéséhez szükséges intézkedések költségeire;
c) a tulajdonában álló vagyon értékesítésért járó díjra és az értékesítéssel kapcsolatban felmerülő költségeire;
d) a belterületi föld, illetve a korábban általa gyakorolt alapítói jog után az önkormányzatot megillető ellenérték átengedésére;
e) gazdasági társaság, illetve befektetési célú alap létesítésére, vagy abban való részesedés szerzésére;
f) az általa vagyonkezeléssel megbízott személyek vagy szervezetek részére fizetendő díjra, illetve a vagyonkezeléssel összefüggésben felmerülő költségekre;
g) a privatizáció kapcsán az ÁPV Rt.-t terhelő kezesi, szavatossági vagy más igényekből eredő kiadásokra;
h) a privatizáció érdekében elengedhetetlenül szükséges reorganizációra;
i) külön jogszabály szerinti fizetési kötelezettségeire.
23. § (1) Az ÁPV Rt. a hozzárendelt vagyonból befolyó bevételeket a következő célokra fordíthatja:
a) a hozzárendelt vagyon értékesítése előkészítéséhez szükséges intézkedések költségeire;
b) a privatizáció kapcsán az ÁPV Rt.-t terhelő kezességből, szavatossági, hitelvisszafizetési kötelezettségből, vagy más igényekből eredő, a tárgyévet terhelő kiadásokra;
c) a belterületi föld, illetve a korábban általa gyakorolt alapítói jog után az önkormányzatot megillető ellenérték átengedésére;
d) gazdasági társaság, illetve befektetési célú alap létesítésére, vagy abban való részesedés szerzésére;
e) az általa vagyonkezeléssel megbízott személyek vagy szervezetek részére fizetendő díjra, illetve a vagyonkezeléssel összefüggésben felmerülő költségekre;
f) a hozzárendelt vagyon értékesítéséért járó díjra és az értékesítéssel kapcsolatban felmerülő költségeire;
g) a privatizáció érdekében elengedhetetlenül szükséges reorganizációra;
h) az ÁPV Rt. saját működésének költségeire;
i) külön jogszabály szerinti fizetési kötelezettségeire.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt célok szerinti, a tárgyévet követő időszak várható kötelezettségei fedezetére az ÁPV Rt. tartalékot köteles képezni.
(3) Az ÁPV Rt. a kezesség vállalását vagy szavatossági felelősséget eredményező döntését megelőzően [(1) bek. b) pont] köteles a pénzügyminiszter egyetértését megszerezni, értékhatárra tekintet nélkül.
(4) Amennyiben az (1) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségnek sem a tárgyévi bevétel, sem a (2) bekezdés szerint képzett tartalék nem nyújt fedezetet, a kötelezettség teljesítéséért az állam helytállni köteles.
24. § (1) Az ÁPV Rt. a 22. § (1) bekezdésének a) pontjában és a 23. §-ban foglalt bevételeinek terhére a központi költségvetés részére előirányzott befizetés mértékéről az Országgyűlés az éves költségvetési törvényben rendelkezik. Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni továbbá az állam törvényben vállalt kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges vagyonátruházások mértékét, a kedvezményezettek körét, az ÁPV Rt. által történő hitelfelvétel, illetve kötvénykibocsátás felső határát.
(2) Az ÁPV Rt. a privatizációt előmozdító célra gazdasági társaságot, illetve befektetési rendeltetésű alapot létesíthet, illetve ilyen gazdasági társaságban részesedést szerezhet, vagy e társaság részére nem pénzbeli hozzájárulásként a vagyont rendelkezésre bocsáthatja.
25. § (1) Az ÁPV Rt. tevékenységét az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ÁPV Rt. igazgatósága az ÁPV Rt. tulajdonában álló és a hozzárendelt vagyon változásáról, hasznosításáról félévenként köteles tájékoztatni az Állami Számvevőszéket.
(2) A Kormány évente – az előző évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat előterjesztésével egyidejűleg – köteles az Országgyűlésnek beszámolni az ÁPV Rt. tevékenységéről, a tulajdonában álló, valamint a hozzárendelt vagyon alakulásáról, hasznosításának eredményéről. Az Országgyűléshez benyújtott beszámolót az Érdekegyeztető Tanács is megtárgyalja.
(3) Az ÁPV Rt.-hez hozzárendelt vagyon alakulásáról kimutatást kell készíteni, és azt a beszámolóval egyidejűleg kell előterjeszteni.
(4) A beszámolóhoz mellékelni kell az Állami Számvevőszék elnökének jelentését az ÁPV Rt. tevékenységéről.
26. § Az ÁPV Rt. igazgatósága az Országgyűlés illetékes bizottságának felkérésére bármely privatizációs ügyben köteles soron kívül beszámolni e bizottságnak, illetve az országgyűlési képviselők legalább 20%-ának indítványára az Országgyűlésnek.
27. § (1) Az ÁPV Rt. az 1. § (1) bekezdés szerinti vagyont a 2. §-ban meghatározott célkitűzések figyelembevételével köteles értékesíteni.
(2) Az ÁPV Rt. az értékesítést
a) közvetlenül,
b) a tőkepiac intézményrendszerén keresztül,
c) befektetési célú alapokon vagy társaságokon keresztül,
d) a társaságok vezető tisztségviselői útján (egyszerűsített privatizáció)
végzi.
(3) Az 5. § szerinti vagyon az alábbi eljárásokkal értékesíthető:
a) nyilvános vagy zártkörű pályázat,
b) nyilvános árverés,
c) nyilvános ajánlattétel (a továbbiakban az a), b), c) együtt: versenyeztetés),
d) nyilvános forgalomba hozatal,
e) zártkörű elhelyezés,
f) tőzsdei értékesítésre adott megbízás,
g) kivételesen versenyeztetés nélkül [28. § (2) bekezdés].
(4) Az e törvény hatálya alá tartozó vagyon értékesítése során – valamennyi értékelési szempont mérlegelésével – a legkedvezőbb ajánlatot tevővel kell megkötni az adásvételi szerződést.
(5) Az ÁPV Rt. a versenyeztetés útján értékesítésre kerülő vagyonra tett készpénzes, illetve a IV. Fejezetben meghatározott kedvezményes privatizációs technikák alkalmazásával benyújtott ajánlatok értékelésekor a várható bevételeket az elbíráláskori reális piaci értékük (jelenérték) alapján köteles figyelembe venni. Egyenlő értékű ajánlatok esetén a hazai befektető(k) ajánlatát kell előnyben részesíteni.
28. § (1) A nyilvános értékesítésre kerülő vagyon értékesítését és vagyonkezelésbe adását az ÁPV Rt.-nek vagy az általa megbízott vagyonértékesítőnek – ha e törvény kivételt nem tesz – versenyeztetés útján kell megkísérelnie.
(2) Mellőzni lehet a versenyeztetést:
a) a portfóliócsomagok kezelésére létrehozott részvénytársaságok részvényeinek nyilvános eladása esetén;
b) zártkörű elhelyezés és tőzsdei értékesítésre adott megbízás esetén;
c) részvénycserék esetében;
d) társasági részesedéseknek a 24. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint alapított gazdasági társaságok részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátásakor;
e) ha az ÁPV Rt. az 54–57. §-ban meghatározott kedvezményes mértékig a munkavállalók részére értékesíti az állami vagyont;
f) ha az ÁPV Rt. (jogelődje) a külső befektető(k) részére opciót biztosított.
(3) A már értékesített többségi részesedések után fennmaradó kisebbségi részesedéseket árveréssel, illetve nyilvános ajánlattétellel (forgalomba hozatallal) vagy zártkörű elhelyezéssel lehet értékesíteni a 35. §-ban foglalt kivétellel.
29. § (1) A pályázatot az ÁPV Rt., illetőleg a vagyonértékesítő írja ki.
(2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
a) a pályázat célját;
b) az értékesítésre szánt vagyon megjelölését, szükség szerint annak értékét (névértéket, árfolyamot stb.);
c) az értékesítés feltételeit – beleértve az alkalmazható fizetési módot is –, az üzletpolitikára, a foglalkoztatás- és fejlesztéspolitikára, valamint szükség szerint a környezeti károk és terhelések enyhítésére, illetve a társaság jóléti-szociális célokat szolgáló vagyontárgyak hasznosítására vonatkozó esetleges követelményrendszert;
d) a IV. Fejezetben meghatározott kedvezményes privatizációs technikák közül az adott esetben igénybe vehetők megjelölését;
e) a pályázat benyújtásának helyét és határidejét.
(3) A pályázati felhívás mellett elkészítendő részletes tájékoztatónak tartalmaznia kell a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően különösen:
a) a társaság bemutatását, ezen belül a
– a cégnevet,
– székhelyet,
– az alapítás időpontját,
– tevékenységi kört,
– működési időtartamot,
– jegyzett, illetve saját tőkét,
– a társaság kötelezettségeit és követeléseit,
– alkalmazotti létszámot,
– a társaság tulajdonában vagy használatában álló ingatlanok felsorolását, végül
– a vezető tisztségviselők és a magasabb vezető állású dolgozók fontosabb személyi és szakmai adatait;
b) a cég üzleti tevékenységének elemzésekkel alátámasztott, az átfogó értékelést lehetővé tevő leírását, így különösen a termelési, értékesítési, kutatási-fejlesztési, beruházási információkat;
c) a könyvvizsgáló által hitelesített legutolsó pénzügyi adatokat (mérleg, eredménykimutatás stb.);
d) az értékesítés adatait:
– az értékesítés tervezett nagyságát,
– a vagyont megtestesítő jogok (értékpapírok) fajtáját és típusát, az azokhoz kapcsolódó jogokat,
– az alapítókat megillető esetleges előjogokat,
– a névértéket, illetve az árfolyamot;
e) a társaság működésével kapcsolatos környezetvédelmi helyzetet.
(4) A részletes tájékoztató az érdekelt befektetőnek csak titoktartási nyilatkozat aláírása után adható ki.
(5) Az értékpapírok értékesítése során az erre vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott előírásokat is figyelembe kell venni.
(6) E § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, amennyiben az ÁPV Rt. a vagyon kezelésére ír ki pályázatot.
30. § (1) A pályázat nyilvános vagy zártkörű lehet.
(2) Nyilvános a pályázat, ha
a) az ajánlattevők köre előre meg nem határozható;
b) a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert.
(3) Ha a kiíró – megfelelő határidők kitűzésével – az érdekelteket kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre, a pályázat zártkörű pályázatnak minősül. Zártkörű pályázat kiírására csak kivételesen kerülhet sor.
(4) A nyilvános pályázati felhívás esetén [29. § (2) bekezdés] a társaság lényeges adatait tartalmazó hirdetményt két országos napilapban, vagy egy országos napilapban és a társaság székhelye szerinti helyi lapban, továbbá az ÁPV Rt. nyilvános tájékoztatójában a pályázatok benyújtására megállapított kezdő időpontot legalább harminc nappal megelőzően – kell meghirdetni. Zártkörű pályázat esetén csak az ajánlatkérés tényét kell nyilvánosságra hozni, illetve a nyilvános pályázatra előírt szabályok szerint meghirdetni.
(5) A nyilvános árverésre és a pályázatok elbírálására vonatkozó részletes szabályokat az ÁPV Rt. versenyeztetési szabályzata állapítja meg.
31. § (1) Az ÁPV Rt., illetve az általa megbízott vagyonértékesítő, a vagyon értékesítésére vonatkozó pályázati kiírás vagy meghirdetés, továbbá a konkrét döntés előtt legalább 30 nappal megelőzően köteles a gazdasági társaság munkavállalói érdekképviseleti szerveit írásban tájékoztatni mindazon adatokról (körülményekről), amelyek a vagyon értékesítése várható következményeként
a) a munkavállalók foglalkoztatását, kereseti és bérviszonyait, szociális ellátását, munkafeltételeit, képzését érinthetik;
b) a munkavállalói tulajdonszerzés esetleges lehetőségeire vonatkoznak.
(2) A jóléti vagy szociális célokat szolgáló vagyontárgyak hasznosítása tekintetében a munkavállalói érdekképviseleti szervek egyetértése szükséges.
(3) Az ÁPV Rt., illetve a vagyonértékesítő az értékesítésre vonatkozó döntés meghozatala előtt köteles lehetőséget biztosítani arra, hogy a munkavállalói érdekképviseleti szervek véleményüket kifejthessék a meghozandó privatizációs döntéssel kapcsolatban. Ezt a véleményt a 34. §-ban megjelölt emlékeztetőhöz kell csatolni.
(4) Az ÁPV Rt., illetve a vagyonértékesítő a munkavállalói érdekképviseleti szervektől hozzá beérkezett írásos véleményre, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban köteles válaszolni.
(5) Az ÁPV Rt. köteles az érintett társaság munkavállalói érdekképviseleti szerveinek rendelkezésére bocsátani a megkötött értékesítési, illetve vagyonkezelési szerződés és ahhoz kapcsolódó egyéb szerződések azon előírásait, amelyek az (1) bekezdés a)–b) pontjaiban foglaltakra vonatkoznak.
32. § (1) A IV. Fejezetben meghatározott kedvezményes privatizációs technikák alkalmazásával benyújtott pályázatok kizárólag akkor kerülhetnek elbírálásra, ha az ÁPV Rt. által megállapított limitárat elérő, illetve meghaladó, a teljes ellenértéknek a szerződés megkötésétől számított 60 napon belüli készpénzben való kifizetésre irányuló és a (3) bekezdés alapján kiírt pályázati feltételeknek is megfelelő érvényes ajánlat nem érkezett.
(2) Amennyiben a IV. Fejezetben meghatározott privatizációs technikák alkalmazásával ugyanarra a vagyonra több ajánlat is érkezik, az árajánlatokat – az elbírálás során – a választott privatizációs technika (fizetési mód) alapján várható bevétel elbíráláskori reális, piaci értéke (jelenérték) alapján kell összevetni.
(3) A pályázatok, illetőleg az egyes ajánlatok elbírálása során – a 2. §-ban foglaltakon túlmenően – kiemelten figyelembe kell venni a pályázó (ajánlattevő) által a reorganizáció, a tőkeemelés, technikai fejlesztés, a szerkezetváltás és a munkavállalók foglalkoztatása, jövedelme, illetve szociális ellátása, továbbá a környezeti károk és terhelések enyhítése tekintetében vállalt kötelezettségeit.
(4) Az (3) bekezdés szerinti kötelezettségek vállalását az elbírálás során a pályázati kiírás szerint előnyben lehet részesíteni a kedvezőbb árajánlattal szemben. A megkötendő adásvételi szerződésben azonban megfelelően érvényesíthető szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (Ptk. 243–276. §), illetve adott esetben egyéb biztosítékokat – ideértve a szerződésszegés szankcióit is – kell kikötni a kötelezettségvállalás teljesítésének kikényszeríthetősége érdekében. Az esetleges előnyben részesítés indokait a 34. §-ban előírt emlékeztetőben meg kell jelölni.
(5) A megkötendő adásvételi szerződésben az ÁPV Rt., illetve az általa megbízott vagyonértékesítő köteles kikötni a szerződés teljesítésének ellenőrzését. A vevő a szerződésszegésért való felelősséget nem zárhatja ki, az ezzel ellentétes kikötés semmis.
33. § (1) Egyenértékű feltételek vállalása esetében, ha a 32. § (4) bekezdésben foglaltaknak eleget tesznek, a pályázók vagy ajánlattevők közül előnyben kell részesíteni ebben a sorrendben:
a) az érintett gazdasági társaság dolgozói legalább 25%-ának részvételével működő gazdasági társaságot vagy szövetkezetet,
b) az érintett gazdasági társaság Munkavállalói Résztulajdonosi Programjában résztvevőket,
c) az érintett gazdasági társaságnak a dolgozóját mint egyéni vállalkozót.
(2) Az ÁPV Rt. a pályázat eredményét és annak megfelelően a kezelésbe adást, bérbeadást, értékesítést vagy értékesítési megbízást a döntés indokolásával együtt haladéktalanul közzéteszi a pályázati felhívás közlésével azonos helyen. Zárt pályázat esetében ezeket az adatokat a pályázókkal közvetlenül is ismertetni kell.
(3) Az ÁPV Rt. szerződésszegésért való felelősségét a vagyon értékesítésekor – pályázaton kialakult vételár esetében – nem zárhatja ki, kivéve, ha a pályázati kiírásban ezt a Ptk. 314. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kifejezetten kikötötte.
(4) Az ÁPV Rt. versenyeztetési szabályzatát a Kormány hagyja jóvá, és azt a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
34. § Az értékesítési eljárásról a privatizációs döntést hozónak emlékeztetőt kell készíteni. Az emlékeztetőnek – az e törvényben meghatározott egyéb követelmények mellett – az értékesítési folyamat legfontosabb körülményeit tartalmaznia kell, így különösen:
a) az értékesítés választott módjának indokait;
b) a beérkezett ajánlatok összefoglalását;
c) a legkedvezőbb ajánlat elfogadásának indokait;
d) a vételár meghatározásának szempontjait (beleértve a vételárat befolyásoló kötelezettségvállalásokat);
e) a kikötött biztosítékok megfelelőségének szempontjait;
f) a választott fizetési mód indokát;
g) a munkavállalói érdek-képviseleti szervek írásban benyújtott véleménye esetén a véleményt és az arra adott írásos választ;
h) egyéb, az értékesítő által fontosnak tartott körülményeit.
35. § Az ÁPV Rt. – kivételesen indokolt esetben – az alábbiak szerint adhat át állami vagyont pénzbeli térítés nélkül:
a) olyan vevők részére, akik megfelelő biztosítékok nyújtásával vállalják a 32. § (3) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítését;
b) ha az átadás törvény alapján közalapítvány, közcélú alapítvány, köztestület, továbbá olyan más közcélú egyesület részére történik, amely jogszabályban meghatározott közfeladat ellátását veszi át, illetve költségvetési tehervállalást helyettesít; vagy
c) az éves költségvetési törvényben meghatározott egyéb esetekben.
36. § (1) A 25% + 1 szavazatot el nem érő és privatizációs portfólióba be nem vitt állami társasági részesedést az ÁPV Rt.-nek vagyonarányosan a társaság többi tagja, illetve a társaság számára – ebben a sorrendben – vételre fel kell ajánlania.
(2) Amennyiben a (1) bekezdés szerinti eljárás eredménytelen maradt, úgy a részesedést nyilvános árverés útján kell értékesíteni.
37. § (1) A 38–45. §-ban foglalt rendelkezések szerint (a továbbiakban: egyszerűsített privatizáció) kell értékesíteni a közép- és kisméretű gazdasági társaságok állami tulajdonban lévő társasági részesedéseit, ha 1994-ben a gazdasági társaság
a) saját tőkéje 600 millió Ft-ot, és
b) teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozóinak létszáma éves átlagban az 500 főt nem haladta meg.
(2) Az ÁPV Rt. igazgatósága – ha ezt privatizációs érdekek kivételesen indokolttá teszik és az érintett miniszterek véleményének figyelembevételével – az (1) bekezdés alá nem eső társaságoknál is elrendelheti az egyszerűsített privatizációt, illetve a 38. § (1) bekezdésében meghatározott jegyzék közzétételéig az (1) bekezdés alá eső társaságot kivonhat az egyszerűsített privatizáció köréből.
(3) Pénzintézet, illetve biztosító esetében az egyszerűsített privatizáció nem alkalmazható.
38. § (1) Az ÁPV Rt. két ütemben, 1995. szeptember 30-ig, illetve 1995. december 31-ig köteles az egyszerűsített privatizációra kerülő társaságok jegyzékét – készpénzes értékesítésre irányuló felhívással együtt – legalább két országos napilapban és az ÁPV Rt. nyilvános tájékoztatójában közzétenni. A közzététellel egyidejűleg az ÁPV Rt. köteles a jegyzékben szereplő társaságok tekintetében gondoskodni arról, hogy a 29. §-ban előírt adatok a befektetők rendelkezésére álljanak.
(2) A közzétételtől számított 90 napon belül lehet a jegyzékben szereplő társasági részesedésekre az ÁPV Rt.-nél készpénzes ajánlatot benyújtani, legalább a jegyzékben szereplő limitáron.
(3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt határidőn belül nem érkezik a 32. § (1) bekezdés szerinti készpénzes ajánlat, úgy az ÁPV Rt. köteles erről az érintett társaságot az egyszerűsített privatizációs eljárás megindítása érdekében haladéktalanul értesíteni.
(4) Az e § hatálya alá eső készpénzes ajánlatokat az ÁPV Rt. a (2) bekezdésben megjelölt határidő leteltétől számított 60 napon belül köteles – e törvény 27–33. §-ainak értelemszerű figyelembevételével – elbírálni, és erről az érintett társaságot értesíteni.
(5) A 34. § rendelkezéseit az egyszerűsített privatizációra kerülő társaságok esetében is – megfelelően – alkalmazni kell.
39. § (1) A gazdasági társaság egyszerűsített privatizációjáról – e törvény 27–34. §-ainak keretei között – a társaság igazgatósága, illetőleg ügyvezetője jogosult, illetve köteles dönteni, valamint megtenni a privatizáció előkészítéséhez szükséges intézkedéseket. A társaság igazgatósága nem alkalmazhatja a 27. § (3) bekezdés e) és g) pontjait.
(2) A privatizáció előkészítésére a társaság saját költségén szakértő közreműködését veheti igénybe.
(3) Ha az előkészítő munka eredményeként megállapításra kerül, hogy a társaság vezető tisztségviselői, illetve a társaság munkavállalói vagy az előzők többségi tulajdonában álló társaság kívánja a társasági részesedéseket összességében legalább 50%-ban megvásárolni, úgy az igazgatóság (ügyvezető) köteles ezt az ÁPV Rt.-nek bejelenteni, és az ÁPV Rt. további döntését kérni.
40. § (1) A gazdasági társaságnak a privatizációról szóló előzetes döntését be kell jelentenie az ÁPV Rt.-nek. A bejelentésnek tartalmaznia kell a kapott vételi ajánlatot. Több ajánlat esetén meg kell jelölni azt az ajánlatot, amelyet a gazdasági társaság igazgatósága, illetőleg ügyvezetője a 32–33. § alkalmazásával a legkedvezőbbnek ítélt. A bejelentéshez mellékelni kell a 34. §-ban előírt emlékeztetőt.
(2) Az ÁPV Rt. igazgatósága, illetve a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott vezető alkalmazottjai, a bejelentés kézhezvételétől számított 60 napon belül köteles a bejelentésről állást foglalni.
(3) Az elbírálásra alkalmatlan bejelentést az ÁPV Rt. annak beérkezésétől számított 15 napon belül visszautasíthatja, illetve, ha a bejelentés hiánypótlásra szorul, avagy más fontos ok ezt indokolja, az eljárást a (2) bekezdésben foglalt határidő lejárta előtt legalább 15 nappal, az ok megjelölése mellett, kivételesen egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja.
41. § (1) Az ÁPV Rt.-t a társaságtól érkezett bejelentést köteles legalább két külső szakértővel előzetesen véleményeztetni. Az ÁPV Rt. döntését a szakértői vélemények értékelése alapján hozza meg.
(2) Az ÁPV Rt. az ajánlatnak, illetőleg a legkedvezőbb ajánlatnak megfelelő értékesítést megtilthatja, továbbá az értékesítésre feltételeket szabhat, illetőleg a szerződés teljesítésének biztosítékait meghatározhatja. Az ÁPV Rt. e döntését köteles megindokolni, és ezt a társasággal közölni.
(3) Ha az ÁPV Rt. a bejelentés kézhezvételétől számított 60 napon, illetve a 40. § (3) bekezdése esetén 90 napon belül nem él a (2) bekezdés szerinti jogával, akkor az egyszerűsített privatizációt a gazdasági társaság a bejelentésnek megfelelően végrehajthatja.
(4) Az ÁPV Rt. az (1) bekezdés szerinti szakértői véleményeket a privatizáció segítése érdekében akkor is köteles a társaság rendelkezésére bocsátani, ha nem él a (2) bekezdés szerinti jogaival.
42. § (1) Az egyszerűsített privatizációval kapcsolatos társasági részesedésekre vonatkozó adásvételi szerződést eladóként az ÁPV Rt. írja alá. Az ÁPV Rt. az aláírást csak akkor tagadhatja meg, ha az lényeges tartalmában eltér a bejelentésben foglaltaktól, illetve nem felel meg a Gt.-nek vagy más jogszabályoknak.
(2) Ha a 40. § (2) bekezdésben meghatározott döntés közlésétől, illetve a (3) bekezdésben megjelölt határidő leteltétől számított kilencven napon belül a szerződést – neki felróható okból – a társaság aláírás céljából nem mutatja be, az ÁPV Rt. megszüntetheti az egyszerűsített privatizációs eljárást.
43. § Az egyszerűsített privatizáció keretében állami vagyon pénzbeli térítés nélkül nem adható át.
44. § (1) A 37. §-ban megjelölt társaságok vezető tisztségviselői kötelesek az értékesítésben közreműködni. Ha e kötelezettségüknek nekik felróható okból 1996. december 31-ig nem tesznek eleget, velük szemben társasági jogi, illetve munkajogi intézkedéseket kell tenni, végső soron az ÁPV Rt.-nek visszahívásukat kell kezdeményeznie.
(2) Ha az értékesítésre vonatkozó adásvételi szerződés e törvény hatálybalépésétől számított 1 éven belül megkötésre kerül, akkor a készpénzbevétel 10%-a a társaságot illeti meg, amelyet alaptőkén (törzstőkén) felüli vagyonba kell helyezni. E vagyonrészt – egy éven belül – tőkeemelésre kell fordítani, és az így kibocsátásra kerülő társasági részesedéseket 50–50%-ban a társaság vezető tisztségviselői, illetve dolgozói térítés nélküli tulajdonszerzésére kell felhasználni.
45. § Az egyszerűsített privatizáció keretében értékesítendő társaságoktól az ÁPV Rt. 1996. június 30-ig vagyont – kivéve az 1994. és 1995. évre eső osztalékot – tőkeleszállítás vagy más jogcímen nem vonhat el.
46. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó vagyon részletfizetési kedvezménnyel is értékesíthető.
(2) Részletfizetési kedvezmény legfeljebb tizenöt évig terjedő időre nyújtható. A vevő kérésére az első részlet kivételével a törlesztésre türelmi időt lehet megállapítani. A türelmi idő legalább egy év, de nem lehet több három évnél. Ezen időszak alatt csak a kamatokat és a kezelési költséget kell fizetni.
(3) Az első részlet az adásvételi szerződés megkötésétől számított harmincadik napon esedékessé válik.
(4) A kamat mértéke nem lehet kevesebb, mint a jegybanki alapkamat 50%-a.
(5) Részletfizetés esetén a vagyon tulajdonjoga az első részlet fizetésével átszáll a vevőre. Az ezzel ellentétes kikötés semmis.
(6) A vevő teljesítését olyan mellékkötelezettségek kikötésével kell biztosítani, amelyek az ÁPV Rt. részére megfelelő biztosítékot nyújtanak a vevő kötelezettségeinek teljesítésére anélkül, hogy részvényesi (tagsági) jogainak gyakorlását indokolatlanul korlátoznák.
47. § (1) A vevő által teljesített törlesztést először az elszámoláskor esedékessé vált kezelési költségre, azután a kamatra, végül a tőketartozásra lehet fordítani.
(2) A vevő részletfizetési kötelezettségét bármikor jogosult egy összegben készpénzben teljesíteni.
(3) A vevőnek a részletfizetési kedvezmény időtartamának fennállása alatt (a továbbiakban: futamidő) bármikor joga van a törlesztés gyorsítására. A törlesztés gyorsítása esetén a futamidő hátralévő részében a vevő jogosult a törlesztés mérséklésére is, azzal a feltétellel, hogy a futamidő egyetlen időpontjában sem lehet a kifizetett törlesztő részletek összege kisebb – az utolsó részlet kivételével – az egyenletes törlesztés esetén fizetendő törlesztő részlet összegénél.
(4) Bármely részlet késedelmes teljesítése esetén a vevő a részletfizetési kedvezményt elveszti és a teljes hátralékos vételár egy összegben esedékessé válik. Ha a vevő a szerződésben meghatározott fizetési határidőt nem tartja meg, a késedelembe esés napjától a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi kamatot köteles fizetni.
48. § (1) Amennyiben a vevő fizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget – kivéve, ha a 47. § (4) bekezdés alapján a hátralékos vételárat egy összegben az esedékessé válástól számított 15 napon belül kifizeti – az eladó jogosult választása szerint a szerződéstől való elállásra, vagy a szerződés felmondására.
(2) A Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására létrejött szervezettel kötött szerződés elállás útján nem szüntethető meg.
49. § (1) Az eladó a szerződéstől akkor is elállhat, ha a szerződéskötéskori – a számviteli törvény előírásai alapján kimutatott – saját tőke értékében bekövetkezett csökkenés a futamidő során a 30%-ot meghaladja.
(2) Az eladó a társaság által az (1) bekezdésben foglaltak megállapítására a vevővel kötött szerződés szerint készítendő mérleget ellenőrizheti, és szükség esetén független szakértő bevonásával – a társaság költségére – felülvizsgálhatja.
50. § (1) A törvény hatálya alá eső vagyon elidegenítésére jogosult (a továbbiakban: eladó) a tulajdonjog fenntartásával is átruházhatja a társasági részesedést.
(2) Az (1) bekezdés szerinti értékesítés célja a vagyon olyan halasztott elidegenítése, amelynek során a vevő a társaság reorganizációja céljából – külön szerződés alapján – vezetési-szervezési szolgáltatást nyújt. A halasztott elidegenítés időtartama (a továbbiakban: futamidő) legfeljebb 10 év lehet, amelynek konkrét időtartamát a szerződésben kell meghatározni.
(3) A díj teljes összegének kifizetésével külön térítés és külön megállapodás nélkül kerül a társaság tulajdonrésze a vevő tulajdonába.
51. § (1) A vevő csak természetes személy lehet. A futamidő alatt a vevőt – az elidegenítés jogát kivéve – valamennyi tagsági jog megilleti, de e jogok gyakorlását az eladó a szerződésben korlátozhatja, vagy feltételekhez kötheti.
(2) Több vevő esetén egymás közötti jogviszonyukat külön polgári jogi szerződés szabályozza.
(3) A vagyonnak e § szerinti értékesítésére minden esetben nyilvános pályázatot kell kiírni.
(4) A vezetési-szervezési szolgáltatás ellenértéke a társaságnál rendkívüli ráfordításként elszámolható. A vevő a díjat köteles a törlesztésre fordítani. Amennyiben ez az összeg a törlesztő részletekre nem nyújt fedezetet, a vevő azt saját forrásaiból köteles kiegészíteni.
52. § (1) A futamidő alatt a társaság könyvvizsgálója által hitelesített mérleg szerinti saját tőkéje szerződésben meghatározott érték alá nem csökkenhet.
(2) Az eladó kockázatának mérséklésére a vevőnek a díjjal arányos – a pályázatban vagy az eladó által egyéb módon meghatározott mértékű – biztosítékot kell vállalnia.
(3) A törlesztés meghiúsulása vagy az (1) bekezdés szerinti vagyonvesztés, továbbá hitelesített mérleg hiánya esetén az eladó jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani, és a biztosítékkal kapcsolatos rendelkezési jogát érvényesíteni.
(4) Felmondás esetén a vevő az eladóval, illetőleg a társasággal szemben a társasági részesedésre vonatkozó tulajdoni igényt vagy egyéb más követelést nem érvényesíthet, részére a már kifizetett lízingdíj részlet sem jár vissza.
53. § (1) A törvény hatálya alá eső gazdasági társaságok állami tulajdonban lévő részesedéseit e társaságok vezető tisztségviselői, vezető alkalmazottai (a továbbiakban: vezető alkalmazott) és egyéb munkavállalói kivásárlás útján is megszerezhetik.
(2) A kivásárlásra irányuló ajánlatot a vezető alkalmazottak és a munkavállalók által együttesen létrehozott gazdasági, illetve polgári jogi társaság nyújthatja be. A társaságban egy vagy több külső tag is részt vehet, de szavazati joguk az 54. § (2) bekezdése alapján meghatározott átruházás időpontig nem érheti el az 50%-ot.
54. § (1) Vezetői és munkavállalói kivásárlás esetén az ajánlattevőknek az ajánlatukban arra kell kötelezettséget vállalniuk, hogy készpénzért legalább 20% mértékű állami tulajdonrészt vásárolnak a szerződés megkötésétől számított 60 napon belüli készpénzfizetéses teljesítéssel. Ez esetben az ÁPV Rt. a szerződésben legfeljebb öt évre lemond – a szerződésben foglalt feltételek mellett – a teljes állami tulajdonrész feletti szavazati jogáról az ajánlattevő javára.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződésben meghatározott, de legfeljebb öt év alatt a vevő a szerződésben meghatározott módon, áron, illetve kamatfeltételek mellett köteles megvásárolni további társasági részesedéseket. A társasági részesedések megszerzése minden esetben csak készpénzért és egy összegben történhet.
(3) Ha a kivásárló szerződéses kötelezettségeit súlyosan megszegi, így különösen, ha nem tesz eleget (2) bekezdés szerinti vételi kötelezettségének, vagy a társaság vagyoni helyzete tevékenységének eredményeként jelentősen romlik, az ÁPV Rt. a szerződéstől azonnali hatállyal elállhat. Az elállás a már kifizetett társasági részesedések tulajdonjogát nem érinti.
(4) Az ÁPV Rt. a társaság mérlegét évenként ellenőrzi és szükség esetén független szakértő bevonásával – a társaság költségére – felülvizsgálja.
(5) A vezetői és munkavállalói kivásárlás esetén nem lehet alkalmazni az 1989. évi XIII. törvény 21. § (1) bekezdésében és a jelen törvény 55–57. §-ában foglalt rendelkezéseket.
55. § (1) Állami vállalat átalakulása vagy állami vállalat többségi részvételével létrejött gazdasági társaságok – beleértve az állami vállalat által az átalakulást megelőzően vagy annak jogutódja által az átalakulást követően alapított társaságokat is – társasági részesedéseinek értékesítése során a munkavállalók kedvezményesen szerezhetik meg az állami tulajdont.
(2) A munkavállalók állami részesedésekből való kedvezményes részesítése csak akkor mellőzhető, ha a többségi részesedést olyan befektető szerzi meg, aki az értékesítésre irányuló szerződésben a munkavállalók foglalkoztatására, illetve a munkakörülményeik javítására megfelelő biztosítékokkal alátámasztott szerződéses kötelezettséget vállal.
56. § (1) A munkavállalók részére személyenként az éves minimálbér 150%-ának megfelelő kedvezmény adható az 57. § szabályai szerint úgy, hogy az ily módon szerzett társasági részesedéseik összege nem haladhatja meg a társaság jegyzett tőkéjének 15%-át.
(2) Munkavállalók részére egyénileg, illetve az általuk alapított társaságok, szövetkezetek, illetve MRP szervezet részére nyújtott kedvezmények formáit az értékesítésre jogosultak egységesen kezelik, és a különböző módon nyújtott kedvezményeket együttesen veszik figyelembe.
57. § (1) Munkavállalói csoport által kezdeményezett kivásárlás esetén, illetve amennyiben a kedvezményes vásárlási programban nem minden munkavállaló vett részt, a kedvezmény lehetséges mértékét (összegét) az érintett munkavállalók létszámára és a teljes vállalati munkavállalói létszámra tekintettel arányosan kell megállapítani. A kedvezmény azok számára, akik azt nem vették igénybe, későbbi időpontban is nyújtható.
(2) A munkavállalók számára az eladási árnak legfeljebb 50%-a erejéig árkedvezmény és/vagy részletfizetési lehetőség adható. A csökkentett vételár részletekben megvalósuló kiegyenlítése esetén – az MRP keretében történő értékesítést kivéve, amelyre az MRP törvény előírásai vonatkoznak – a csökkentett vételár 15%-ának készpénzben történő befizetése mellett a törlesztési idő legfeljebb három év lehet, s a vételár-hátralékra kamatként az államadósság után fizetendő mindenkori kamat számítható fel.
(3) Dolgozói részvények értékesítésekor a névértéket kell vetítési alapnak tekinteni. Az értékesítés során a névérték legfeljebb 90%-áig adható kedvezmény.
58. § (1) A vagyon értékesítése során felmerülő és az értékesítés előtt meghirdetett, egyébként a vevőt terhelő fizetési kötelezettségek (privatizációs költségek) fedezésére az Egzisztencia hitel nem vehető igénybe.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem alkalmazható abban az esetben, ha az Egzisztencia hitel igénybevételére a külön törvényben meghatározottak szerint alapított MRP szervezet jogosult.
(3) Az Egzisztencia hitel legfeljebb a meghirdetett és a megvásárolni kívánt vagyon szerződés szerinti árának feléig, legfeljebb azonban 50 millió Ft erejéig vehető igénybe, a vevők, illetve ugyanarra a vagyonra több vevővel kötendő szerződések számától függetlenül.
(4) MRP szervezet által történő vásárlás esetén Egzisztencia hitellel legfeljebb a vételár 50%-a törleszthető.
59. § (1) Az Egzisztencia hitelt azok a devizajogszabályok alkalmazása szempontjából belföldinek minősülő magánszemélyek, és kizárólag e személyekből álló, belföldi székhelyű gazdasági és polgári jogi társaságok, szövetkezetek – kivéve a takarékszövetkezeteket, a lakásszövetkezeteket és az iskolaszövetkezeteket –, egyesületek vehetik igénybe, amelyek
a) a hitel folyósításában részt vevő pénzintézetek hitelbírálati követelményeinek megfelelnek,
b) rendelkeznek a vásárláshoz szükséges saját pénzforrással.
(2) A hitel ugyanazon pályázó által három éven belül csak egy alkalommal vehető igénybe.
(3) A hitel igénybevételével megvásárolt vagyont a hiteltartozás fennállása alatt csak a hitelt folyósító pénzintézet hozzájárulásával lehet elidegeníteni, ideértve annak gazdasági társaságba nem pénzbeli betétként történő bevitelét, illetve mellékszolgáltatásként történő rendelkezésre bocsátását is.
(4) Az Egzisztencia hitel és a hozzá kapcsolódó részletfizetési kedvezmény részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
60. § (1) Gazdasági társaságok állami tulajdonban álló részesedéseit a társaság munkavállalói a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) keretében szervezett formában is megszerezhetik.
(2) Az MRP-ben a társaság által, a törvényes munkaidő legalább felében alkalmazott az a munkavállaló jogosult részt venni, akinek munkaviszonya – a társaság jogelődjét is beleértve – legalább 6 hónapja fennáll. A tulajdonszerzés lebonyolítására létrehozandó MRP szervezet alapszabálya a jogosultság feltételeként ennél hosszabb időt is megállapíthat, ez azonban nem haladhatja meg az 5 évet. A munkaviszony megszűnésével a munkavállaló részvételi joga is megszűnik az MRP-ben.
(3) Egy munkavállaló egyidejűleg csak egy MRP szervezetben vehet részt. A társaság vezető tisztségviselője és vezérigazgatója, illetőleg annak helyettese nem lehet az MRP ügyvezető szervének tagja.
61. § (1) Az MRP szervezet a munkavállalók által, az őket foglalkoztató társaságban tulajdonosi részesedés szerzése céljából önkéntesen létrehozott, önkormányzattal és nyilvántartott résztvevőkkel rendelkező jogi személy.
(2) Az MRP szervezet által megszerzett társasági részesedések a szervezet tulajdonába kerülnek, amely ezeket a törvényben és az alapszabályában foglalt feltételeknek megfelelően a résztvevők tulajdonába adja.
62. § (1) Ha a vagyon értékesítése meghiúsult, vagy megállapítható, hogy elidegenítésének feltételei átmenetileg kedvezőtlenek, az ÁPV Rt. jogosult a vagyon hasznosítása érdekében vagyonkezelési szerződéseket kötni.
(2) A vagyonkezelés célja a szerződésben meghatározott vagyonérték megtartása vagy elérése, illetve hozadék (osztalék, részesedés) útján vagyongyarapodás elérése. Az ÁPV Rt. a vagyon kezelésére a 64–66. §-ban meghatározott szerződéseket köt.
(3) A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg, e törvény és más jogszabályok, valamint a kötelezően kiírandó és nyilvánosan közzéteendő pályázati feltételek keretei között.
63. § (1) Az ÁPV Rt. a vagyon kezelésére irányuló szerződésekben az őt megillető tulajdonosi jogosítványok egy részét vagy egészét átruházhatja a vagyonkezelőre.
(2) A vagyon kezelésére kötött szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését – a vagyonkezelő saját vagyonát terhelő – szerződést biztosító mellékkötelezettségekkel (pl. zálogjoggal, óvadékkal, készfizető kezességgel) kell biztosítani. A biztosítékok együttesen is alkalmazhatók.
(3) Vagyonkezelési szerződés nem köthető azzal, aki ellen felszámolási eljárás van folyamatban, illetve akinek adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van.
64. § (1) Az ÁPV Rt. jogosult a vagyon hasznosításáról – értékének, illetve állagának megóvása végett – megbízási szerződés útján gondoskodni.
(2) Az ÁPV Rt. és a megbízott megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelőt – a díjon felül – a vagyon hozadékának meghatározott része is megilleti.
(3) Erre a szerződésre a Ptk.-nak a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
65. § (1) A vagyonkezelésre kötött vállalkozási szerződésben az ÁPV Rt.-vel szerződő fél (a továbbiakban: vállalkozó) a részére fizetett díj ellenében a szerződésben foglaltak szerint gyakorolja – az elidegenítés és megterhelés jogát kivéve – a vagyon felett a tulajdonosi jogokat oly módon, hogy a vagyon után előre meghatározott hozadék (osztalék, részesedés) biztosítását vállalja, valamint kötelezettséget vállal a vagyon értéke szerződésben meghatározott szintjének megtartására vagy elérésére.
(2) Az ÁPV Rt. és a vállalkozó megállapodhatnak abban, hogy az ÁPV Rt. a hozadék egy részét a vállalkozónak átengedi, ennek a lehetőségére azonban a pályázati feltételek között, illetőleg a szerződésben utalni kell.
(3) Erre a szerződésre egyebekben a Ptk.-nak a vállalkozási szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
66. § (1) A portfólió vagyonkezelési szerződésben az ÁPV Rt.-vel szerződő fél vállalja, hogy az ÁPV Rt. által fizetett díj ellenében gyakorolja a vagyon feletti tulajdonosi jogokat – ideértve az elidegenítés jogát is – oly módon, hogy szerződésben meghatározott hozadék, illetőleg vagyongyarapodás elérésére vállal kötelezettséget. Ennek keretében a szerződés irányulhat meghatározott értékű készpénz fizetésére, illetőleg más társaság tagsági jogának megszerzésére is.
(2) Az ÁPV Rt. és a vele szerződő fél a hozadék, illetve a vagyonérték-gyarapodás megosztásában megállapodhatnak; ennek a lehetőségére azonban a pályázati feltételek között, illetőleg a szerződésben utalni kell.
(3) Erre a szerződésre egyebekben a Ptk.-nak a vállalkozási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
67. § (1) A vagyonkezelőtől elvárható fokozott szakszerűséggel és gondossággal köteles a szerződésben foglalt kötelezettségeit teljesíteni és azokért helytállni az ÁPV Rt.-vel szemben.
(2) Az ÁPV Rt. a vagyon feletti tulajdonosi jogosítványok átruházása esetén köteles a vagyonkezelő tevékenységét rendszeresen figyelemmel kísérni. Ennek keretében különösen – az általa meghatározott időközönként – részletes írásbeli jelentést, beszámolót, elszámolást kérhet minden olyan szerződésről, amely a kezelt vagyon értékét a vagyonkezelői szerződésben meghatározott százalékkal meghaladja, vizsgálhatja továbbá a vagyonkezelő hitelképességét, betekintést nyerhet a vagyonkezelő irataiba.
(3) A vagyonkezelő súlyos szerződésszegése esetén, illetve, ha az ÁPV Rt. ellenőrző tevékenységét akadályozza, az ÁPV Rt. a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.
(4) Az állam többségi részesedésével működő társaságoknál az ÁPV Rt.-nek gondoskodni kell megfelelő vagyonvédelmi előírások kialakításáról, alkalmazásáról.
68. § (1) A vagyonkezelő az ÁPV Rt. által fizetett díjat árbevételként, a vagyonkezeléssel kapcsolatban felmerült kiadásait költségként számolhatja el.
(2) A vagyonkezelésre irányuló szerződésben kiköthető, hogy a kezelőt csak a szerződésben meghatározott eredmény elérése esetén illeti meg díjazás, ez azonban nem érinti a vagyonkezeléssel kapcsolatban felmerült költségek megtérítését.
(3) A vagyonkezelő a jogviszony fennállása alatt az általa kezelt társasági részesedésnek az ÁPV Rt.-től történő megvásárlását kezdeményezheti.
69. § (1) A vagyonkezelési szerződésben úgy is meg lehet állapodni, hogy legalább két év eltelte után a vagyonkezelő
a) egyoldalú írásbeli nyilatkozattal az általa kezelt vagyont megveheti, illetve
b) az állami tulajdonosi jogokat gyakorló szerv írásbeli felhívására a vagyont köteles megvenni.
(2) Az állami részesedés ellenértékét (annak megállapítási módját és feltételeit stb.) a felek megállapodásban határozzák meg a III. és IV. Fejezetben foglaltak megfelelő alkalmazásával.
70. § (1) Ahol a jogszabályok az Állami Vagyonügynökséget vagy az Állami Vagyonkezelő Rt.-t említik, ez alatt az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-t kell érteni.
(2) Azoknál a törvény hatálya alá tartozó állami vállalatoknál, amelyek e törvény hatálybalépéséig még nem alakultak át gazdasági társasággá, átalakulásukra és e vállalatoknál lévő állami vagyon védelmére az 1992. évi LIV. törvény 20–29., illetve 32–48. §-ának rendelkezéseit a továbbiakban is alkalmazni kell.
(3) Azok a közüzemi vállalatok [1977. évi VI. törvény 45–46/A. § (a továbbiakban: Vt.)], amelyek e törvény hatálybalépéséig még nem alakultak át gazdasági társasággá, ezután is működhetnek állami vállalati formában azzal, hogy a Vt. szerinti alapítói jogokat e vállalatok tekintetében az alaptevékenység szerint illetékes miniszter vagy az érdekelt önkormányzat gyakorolja.
(4) Azon társaságok esetében, amelyek társasági részesedéseinek értékesítésére a törvény hatálybalépése előtt írtak ki pályázatot, a pályázatokat a kiíráskor hatályos jogszabályok szerint kell elbírálni. A 28. § (1) és (2) bekezdésének alkalmazása során az e törvény hatálybalépése előtt kiírt pályázatokat is figyelembe kell venni.
(5) Az 5. § (3) bekezdésében meghatározott vagyon az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 104. § (3) bekezdésének c) pontja alá tartozó vagyonnak minősül. *
(6) Az 5. § (1) bekezdés szerinti hozzárendelt vagyont megtestesítő, az ÁPV Rt. könyveiben értékkel szereplő eszközöket (részvények, üzletrészek, ingatlanok stb.) az ÁPV Rt. saját tőkéjével (jegyzett tőkéjével, tőketartalékkal) szemben – az alapító okirat egyidejű megfelelő módosításával – kell kivezetni.
(7) E törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül a Kormánynak módosítania kell az 1992. évi LIII. törvény alapján létrejött Állami Vagyonkezelő Rt. alapító okiratát.
(8) A 10. § szerinti megszűnő Állami Vagyonügynökségtől átvett, annak korábbi saját működésével kapcsolatos vagyon tekintetében (annak nyilvántartás szerinti értékével azonos összegben) az ÁPV Rt. saját tőkéjét (jegyzett tőkéjét, tőketartalékát) – az alapító okirat egyidejű megfelelő módosításával – növelni kell.
(9) A pénzintézetek tekintetében a törvény hatálybalépésekor a bankkonszolidációban részt vevő bankok állami tulajdonban lévő részvényei felett a tulajdonosi jogokat a pénzügyminiszter gyakorolja. Az állami tulajdonú pénzintézetek részvényeinek vagyonkezelését és értékesítését az ÁPV Rt. a pénzügyminiszter egyetértésével végzi.
(10) Az ÁPV Rt. alaptőkéjének leszállítása esetén a vele szemben fennálló követeléseket a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 312. §-a szempontjából biztosítékokkal ellátottaknak kell tekinteni.
(11) Az ÁPV Rt. alaptőkéjének leszállítását kimondó közgyűlési határozatot kétszer egymás után, legalább 15 napos időközökkel kell az igazgatóságnak hivatalos lapban közzétenni. Az alaptőke-leszállítás közzétételének igazolását követően a cégbíróság kérelemre bejegyzi a cégjegyzékbe az alaptőke leszállítását.
(12) Az ÁPV Rt. alaptőkéje leszállításának határideje a törvény hatálybalépését követő 18 hónap.
71. § (1) Az ÁPV Rt. az 1989. évi XIII. törvény alapján átalakult vállalatok esetében társaságok számára – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a törvény 21. § (1) bekezdése szerint fizeti ki a 20% vételárrészt. Ugyanígy adja ki ezen törvény 21. § (2) bekezdésének alkalmazásával az érintett önkormányzatoknak a belterületi föld után azokat megillető társasági részesedést, illetőleg az 1992. évi LIV. törvény 42. §-ában megjelölt részesedést.
(2) A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet a törvény hatálybalépését követően köteles átadni az ÁPV Rt.-nek az általa kezelt vállalkozói vagyont, illetve a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló 1994. évi CIV. törvényben, az őt megillető költségvetési támogatás vagyon- és időarányos, az átadandó vállalkozói vagyon őrzésére, védelmére, fenntartására fordított részét. A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet megszüntetéséről és jogutódlásáról a pénzügyminiszter intézkedik. A kincstári vagyonra külön törvény előírásai az irányadók.
72. § (1) Azon társaságok társasági részesedéseit, amelyek e törvény melléklete szerint nem az ÁPV Rt.-hez tartoznak, e törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül kell átadni a mellékletben megjelölt szervezetnek.
(2) Az ÁPV Rt.-t e törvény alapján megillető – de annak hatálybalépésekor a jogelőd szervezeteken kívül más szervezetek által gyakorolt – tulajdonosi jogokat a törvény hatálybalépését követően 30 napon belül e szervezetnek az ÁPV Rt. részére át kell adni.
73. § Az ÁPV Rt.-nek az e törvényen alapuló tulajdonosi joggyakorlása az állami tulajdonban lévő ingatlanok tekintetében magában foglalja a kezelői jogot is.
74. § (1) A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 11. §-a kiegészül a következő új (4) bekezdéssel, és a jelenlegi (4) bekezdés helyébe az alábbi (5) bekezdés lép:
„(4) Az ÁPV Rt. könyvvezetésének és éves beszámoló készítésének sajátosságait kormányrendelet szabályozza.
(5) A kormányrendelet az (1)–(4) bekezdésben jelölt szervek tekintetében sem írhat elő e törvény alapelveitől eltérő vagy párhuzamos információszolgáltatási kötelezettséget.”
(2) A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 71. § (1) bekezdésének utolsó mondata a következőkre módosul:
„A letétbe helyezés határideje az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság számára a tárgyévet követő év augusztus 31-e.”
(3) A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 94. §-a kiegészül a következő új e) ponttal:
„e) az ÁPV Rt. könyvvezetésének éves beszámolója elkészítésének sajátosságait.”
75. § Az államtitkárok jogállásának átmeneti szabályozásáról szóló 1990. évi XXXIII. törvény 11. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)–(3) bekezdések számozása (3)–(4) bekezdésre módosul:
„(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket – a közigazgatási államtitkárok és a helyettes államtitkárok vonatkozásában – az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság igazgatósági tagjaira nem kell alkalmazni.”
76. § (1) Mentes az általános forgalmi adó alól az e törvény rendelkezései alapján az ÁPV Rt. által teljesített termékértékesítés és szolgáltatás nyújtás.
(2) Az ÁPV Rt. mentes a társasági adóról szóló, többször módosított 1991. évi LXXXVI. törvény szerinti adófizetési kötelezettségek alól.
77. § (1) E törvény a kihirdetésétől számított 30. napon lép hatályba.
(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1992. évi LIII. törvény, továbbá – a 71. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény, valamint az ezt módosító 1992. évi LXXIV. törvény 79. §-ának (1) bekezdése, az 1993. évi LIV. törvény 2. §-a, az 1993. évi LXVIII. törvény, az 1993. évi XCII. törvény 41. § (1) bekezdésének g) pontja, az 1993. évi CXI. törvény 67. §-a, az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó törvényekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 1992. évi LV. törvény 5. §-ának (1) bekezdése, 10. §-ának (3) és (5) bekezdése, valamint a társasági adóról szóló, többször módosított 1991. évi LXXXVI. törvény 10. § (1) bekezdésének d) pontja és módosításáról szóló 1994. évi LXXXIII. törvény 6. §-ának „és d)” szövegrésze. *
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti továbbá a részben vagy teljesen tartósan állami tulajdonban maradó gazdálkodó szervezetekről szóló 126/1992. (VIII. 28.) Korm. rendelet és az azt módosító 81/1993. (V. 19.) Korm. rendelet, a 160/1993. (XI. 12.) Korm. rendelet, a 185/1993. (XII. 31.) Korm. rendelet, a 76/1994. (V. 17.) Korm. rendelet, a 103/1994. (VI. 29.) Korm. rendelet.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a mellékletben felsorolt gazdasági társaságok technikai adatait (pl. névváltozás) közleményben módosítsa.
78. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdésének c) pontja az alábbi szövegrésszel egészül ki: *
„c) ...valamint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság”
A tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő gazdasági társaságok – az állami tulajdon arányának és az állami tagsági (részvényesi) jogokat gyakorló szervek megjelölésével – a következők:
| Társaság neve | Tartós állami részesedés legalacsonyabb mértéke |
Tulajdonosi jogokat gyakorló szerv: Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.
| Magyar Villamosművek Rt. | 50% + 1 szavazat | |
| MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. | 25% + 1 szavazat | |
| MAHART Magyar Hajózási Rt. | 50% + 1 szavazat | |
| Magyar Légiközlekedési Rt. (MALÉV) | 25% + 1 szavazat | |
| Magyar Távközlési Rt. | 25% + 1 szavazat | |
| Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Rt. | 25% + 1 szavazat | |
| Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. | 25% + 1 szavazat | |
| CD Hungary Ingatlanforgalmazó és Szolgáltató Rt. | 50% + 1 szavazat | |
| Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. | 25% + 1 szavazat | |
| Országos Villamostávvezeték Rt. | 50% + 1 szavazat | |
| Paksi Atomerőmű Rt. | 50% + 1 szavazat | |
| Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. | 50% + 1 szavazat | |
| ALKALOIDA Vegyészeti Rt. | 25% + 1 szavazat | |
| Balatonfelvidéki Erdő és Fafeldolgozó Rt. | 100% | |
| Délalföldi Erdészeti Rt. | 100% | |
| Észak-Magyarországi Erdőgazdasági Rt. | 100% | |
| Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Rt. | 100% | |
| „Gyulaj” Erdészeti és Vadászati Rt. | 100% | |
| Ipoly Erdő Rt. | 100% | |
| Kisalföldi Erdőgazdaság Rt. | 100% | |
| Kiskunsági Erdészeti és Faipari Rt. | 100% | |
| Mátra-Nyugatbükki Erdő- és Fafeldolgozó Rt. | 100% | |
| Mecseki Erdészeti Rt. | 100% | |
| Nagykunsági Erdészeti és Faipari Rt. | 100% | |
| Nyírségi Erdészeti Rt. | 100% | |
| Pilisi Parkerdőgazdaság Rt. | 100% | |
| Somogyi Erdészeti és Faipari Rt. | 100% | |
| Szombathelyi Erdészeti Rt. | 100% | |
| Tanulmányi Erdőgazdaság Rt. | 100% | |
| VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Rt. | 100% | |
| Vértesi Erdészeti és Faipari Rt. | 100% | |
| Zalai Erdészeti és Faipari Rt. | 100% | |
| Martonseed Martonvásári Mezőgazdasági Kísérleti Gazdaság Rt. | 50% + 1 szavazat | |
| Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Rt. | 75% | |
| Dalmadi Mezőgazdasági Rt. | 75% | |
| Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Rt. | 75% | |
| Enyingi Agrár Rt. | 75% | |
| Hidasháti Mezőgazdasági Rt. | 75% | |
| Hód-Mezőgazda Rt. | 75% | |
| Lajta-Hanság Rt. | 75% | |
| Mezőfalvai Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Rt. | 75% | |
| Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. | 75% | |
| Szombathelyi Tangazdaság Rt. | 75% | |
| Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Rt. | 75% | |
| Bábolna Mezőgazdasági Termelő, Fejlesztő és Kereskedelmi Rt. | 50% + 1 szavazat | |
| Lábod-Mavad Rt. | 50% + 1 szavazat | |
| Hortobágyi Halgazdasági Rt. | 25% + 1 szavazat | |
| Agroprodukt Mezőgazdasági Termelő és Értékesítő Rt. | 75% | |
| Alcsiszigeti Mezőgazdasági Rt. | 75% | |
| Balatoni Halászati Rt. | 75% | |
| Gödöllői Tangazdaság Rt. | 75% | |
| Fertő-tavi Nádgazdaság Rt. | 75% | |
| Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Rt. | 75% | |
| Komáromi Mezőgazdasági Rt. | 75% | |
| Sárvári Mezőgazdasági Rt. | 75% | |
| Szarvasi Mg. Term. és Élelmiszerfeldolgozó Rt. | 75% | |
| Szerencsi Mezőgazdasági Rt. | 75% | |
| Abaúji Charolais Mezőgazdasági Rt. | 75% | |
| Tokaj Kereskedőház Rt. | 100% | |
| Bácsalmási Agráripari Rt. | 25% + 1 szavazat | |
| VOLÁNBUSZ Rt. | 50% + 1 szavazat | |
| Agria Volán Rt. | 50% + 1 szavazat | |
| Ajkai Volán Kft. | 50% + 1 szavazat | |
| Alba Volán Rt. | 50% + 1 szavazat | |
| Bács Volán Rt. | 50% + 1 szavazat | |
| Balaton Volán Rt. | 50% + 1 szavazat | |
| Balatonfüredi Volán Kft. | 50% + 1 szavazat | |
| Borsod Volán Rt. | 50% + 1 szavazat | |
| Dudari Volán Kft. | 50% + 1 szavazat | |
| Gemenc Volán Rt. | 50% + 1 szavazat | |
| Hajdú Volán Rt. | 50% + 1 szavazat | |
| Hatvani Volán Rt. | 50% + 1 szavazat | |
| Jászkun Volán Rt. | 50% + 1 szavazat | |
| Kapos Volán Rt. | 50% + 1 szavazat | |
| Kisalföld Volán Rt. | 50% + 1 szavazat | |
| Körös Volán Rt. | 50% + 1 szavazat | |
| Kunság Volán Rt. | 50% + 1 szavazat | |
| Mátra Volán Rt. | 50% + 1 szavazat | |
| Nógrád Volán Rt. | 50% + 1 szavazat | |
| Pannon Volán Rt. | 50% + 1 szavazat | |
| Pápai Volán Kft. | 50% + 1 szavazat | |
| Sümegi Volán Kft. | 50% + 1 szavazat | |
| Szabolcs Volán Rt. | 50% + 1 szavazat | |
| Tapolcai Volán Kft. | 50% + 1 szavazat | |
| Tisza Volán Rt. | 50% + 1 szavazat | |
| Várpalotai Volán Kft. | 50% + 1 szavazat | |
| Vasi Volán Rt. | 50% + 1 szavazat | |
| Vértes Volán Rt. | 50% + 1 szavazat | |
| Zala Volán Rt. | 50% + 1 szavazat | |
| Hungaropharma Rt. | 50% + 1 szavazat | |
| Gyógyászati Segédeszközöket és Rehabilitációs Termékeket Gyártó Rt. | 50% + 1 szavazat |
Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter
| Magyar Államvasutak Rt. | 100% | |
| Magyar Posta Rt. | 100% | |
| Fertővidéki HÉV Rt. | 25% + 1 szavazat | |
| Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt. | 50% + 1 szavazat |
