Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 54. §-a alapján, a gyermek- és ifjúsági korosztályok öntevékenységének támogatása, valamint az erre a célra rendelkezésre álló központi költségvetési és egyéb pénzeszközök kiegészítése érdekében az alábbi törvényt alkotja:
1. § A Gyermek- és Ifjúsági Alap (a továbbiakban: Alap) a gyermekek és a fiatalok programjait, szervezeteit, kezdeményezéseit és az ezeket segítő szolgáltatásokat támogató elkülönített állami pénzalap.
2. § (1) Az Alap bevételi forrásai:
a) a központi költségvetésből nyújtott, az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű támogatás;
b) a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 30. § (4) bekezdésében meghatározott, a szerencsejáték-szervező által teljesített befizetés;
c) az Alap javára teljesített önkéntes befizetések;
d) az Alap által elszámolt betéti kamat, valamint az időlegesen szabad pénzeszközökből vásárolt államilag garantált értékpapírok hozadéka;
e) a Központi Ifjúsági Alap pénzmaradványai, ezek korábbi tőkekihelyezéséből származó összegei, valamint a javára teljesített visszafizetések;
f) egyéb bevételi források.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott követelés adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
(3) Az Alap bevétele és év végi pénzmaradványa nem vonható el.
3. § (1) Az Alappal a kormányzati ifjúságpolitikai feladatok végrehajtását irányító miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendelkezik.
(2) Az Alapot a miniszter által önálló költségvetési szervként alapított Ifjúsági Alap Titkársága kezeli. A Titkárság működéséhez szükséges forrásokat az Alapból kell biztosítani.
(3) Az Alap éves felhasználásának irányairól és arányairól, a pályázatok elbírálásáról, a támogatás odaítéléséről az Alap Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) dönt. A Tanács tagja a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, a Külügyminisztérium, a Munkaügyi Minisztérium, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Népjóléti Minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal egy-egy képviselője, valamint az országos gyermek-, diák- és ifjúsági, illetve e korosztályokat segítő társadalmi szervezetek által delegált 6 és a helyi önkormányzatok szövetségei által delegált 2 képviselő.
(4) A Tanács elnöke a miniszter által a Tanács kormányzati tagjai közül megbízott személy.
(5) A Tanács hatáskörét ülésein gyakorolja. A Tanács tagjai személyesen vesznek részt az ülésen, amelyet legalább negyedévente össze kell hívni. Az ülés akkor határozatképes, ha azon legalább öt kormányzati és öt nem-kormányzati képviselő jelen van. A Tanács szervezeti és működési szabályzatát, valamint ügyrendjét maga határozza meg.
(6) A Tanács egyszerű szótöbbséggel hozza meg döntéseit. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt, kivéve azt az esetet, amikor azonos számú kormányzati és nem-kormányzati delegált ellentétes szavazatából alakult ki a szavazategyenlőség. Ekkor a szavazás eredményét nyilvánosságra kell hozni, és a Tanács következő ülésén az előterjesztést újra kell tárgyalni. Ugyanilyen jellegű ismételt szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata véglegesen dönt.
4. § (1) Az Alap bevételi forrásaiból a következő célokat lehet támogatni:
a) a gyermekek és a fiatalok egészséges testi, lelki, szellemi fejlődését segítő programok,
azon belül különösen:
- a honismereti, helyismereti tevékenység,
- a hazaszeretetre nevelő programok,
- egészségmegőrző programok,
- környezeti nevelési programok,
- a demokrácia tanulását és gyakorlását segítő programok;
b) az országos gyermek- és ifjúsági szervezetek, valamint az e korosztályok érdekében szerepet vállaló szervezetek működése és tevékenysége;
c) a települési, megyei és fővárosi önkormányzatok jogszabályban meghatározott gyermek- és ifjúsági feladatai;
d) a gyermekek és a fiatalok helyzetéről és jogairól szóló tudományos kutatás és információszolgáltatás, ismeretterjesztés;
e) a gyermek-, diák- és ifjúsági csoportok, szervezetek nemzetközi cserekapcsolatai és a külföldi tanulmányok;
f) az ifjúsági munkanélküliség megelőzését és kezelését segítő programok.
(2) Az Alapból nyújtható támogatások és kedvezményezettek körét, a Tanács által meghirdetett pályázatokat, valamint a támogatásban részesültek névsorát és támogatásuk célját, mértékét az országos sajtó útján közzé kell tenni.
(3) Az Alap működését, így különösen a Tanácsba való delegálás rendjét, a támogatás módját és az ehhez kapcsolódó pályázati feltételeket a miniszter az országos gyermek-, diák- és ifjúsági, valamint e korosztályokat segítő társadalmi szervezetek képviselői, illetve a Tanács egyetértésével rendeletben állapítja meg.
5. § (1) A Magyar Köztársaságban élő gyermekek és fiatalok egyéni és közösségi aktivitásának támogatása, az érdekükben és értük cselekvők együttműködésének szolgálata, a cselekvési lehetőségek feltételeinek bővítése, a felnőtt felelős állampolgárokhoz méltó készségek elsajátítása céljából Közalapítványt kell létesíteni.
(2) Az (1) bekezdésnek megfelelő Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványt (a továbbiakban: Közalapítvány) a Magyar Köztársaság Kormánya létesíti oly módon, hogy módosítja a többször módosított 81/1990. (IV. 27.) MT rendelettel alapított Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány alapító okiratát.
6. § A Közalapítvány vagyona a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány jelenlegi vagyonából, a mindenkori éves költségvetési törvényben megállapított pénzügyi támogatásból és egyéb adományokból áll.
7. § (1) A Közalapítvány legfőbb döntéshozó szerve a Kuratórium, amely 11 főből áll. Tagjai:
a) az országos gyermek, diák és ifjúsági társadalmi szervezetek képviselői által választott 3 személy;
b) a gyermek- és ifjúsági korosztályokat segítő országos társadalmi szervezetek képviselői által választott 3 személy;
c) az alapító által kiválasztott 5 személy.
(2) A Kuratórium elnökét - aki nem lehet az alapító képviselője vagy alkalmazottja - a Kuratórium maga választja meg.
(3) A Közalapítvány ellenőrzésre jogosult szervének (Felügyelő Bizottságának) tagjai a következők:
a) a művelődési és közoktatási miniszter által megbízott személy;
b) a népjóléti miniszter által megbízott személy;
c) a pénzügyminiszter által megbízott személy;
d) az Országos Testnevelési és Sporthivatal vezetője által megbízott személy.
(4) A Felügyelő Bizottság elnöke a Gyermek és Ifjúsági Koordinációs Tanács elnöke által megbízott személy.
(5) A Kuratóriumot és a Felügyelő Bizottságot az (1)-(4) bekezdésben meghatározott személyekből az alapító jelöli ki.
(6) A Közalapítvány szervezetét és működésének szabályait a Kuratórium állapítja meg.
(7) A Közalapítvány köteles évente egyszer jelentésben nyilvánosságra hozni, és bárki számára hozzáférhetővé tenni tevékenységének, gazdálkodásának legfontosabb adatait, vagyonának alakulását.
8. § E törvény alkalmazásában:
gyermek: a 0-18 éves korosztályhoz tartozó személy;
fiatal: a 19-26 éves korosztályhoz tartozó személy;
diák: a közoktatási, szakoktatási, felsőoktatási intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló személy.
9. § (1) Ez a törvény - a 7. § (1)-(5) bekezdés kivételével - a kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Központi Ifjúsági Alapról szóló 1993. évi XXV. törvény, valamint a Központi Ifjúsági Alap pályázati rendjéről szóló 22/1993. (XI. 23.) NM rendelet. A törvény 7. §-ának (1)-(5) bekezdése 1995. november 1-jén lép hatályba.
(2) Ahol jogszabályban „Központi Ifjúsági Alap” szerepel, azon a továbbiakban „Gyermek- és Ifjúsági Alap”-ot kell érteni.
(3) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 30. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok és a totalizatőri fogadások szervezői a sorsolást (fogadást) követő nyolc napon belül, a folyamatosan szervezett sorsolásos játékok és a totalizatőri fogadások szervezői - kivétel a totó- és lóversenyfogadások szervezőit - havonta, a sorsolást (fogadást) követő hó 20. napjáig kötelesek befizetni a (3) bekezdés alapján megállapított nyereményekre fordítható összeg
- 4%-át a külön törvénnyel létrehozott Országos Játék Alapba,
- 3%-át a külön törvénnyel létrehozott Nemzeti Sport Alapba,
- 3%-át a külön törvénnyel létrehozott Gyermek- és Ifjúsági Alapba.”
(4) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Sztv. 30. §-a (5) bekezdésének első mondatában a „vagy ifjúsági” szövegrész.
(5) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Országos Játék Alapról szóló 1993. évi XXVIII. törvény 1. §-ának (1) bekezdésében az „ifjúsági”, 2. §-ának (2) bekezdésében „valamint a Kormány ifjúságpolitikájáért felelős miniszterrel”, továbbá 3. §-ának (5) bekezdésében a „valamint a Kormány ifjúságpolitikájáért felelős” szövegrész.
(6) A törvény hatálybalépésének napjáig a Központi Ifjúsági Alaphoz érkezett és még el nem bírált pályázatokról és támogatási igényekről - a meghirdetett feltételek alapján - az e törvény 3. §-a (3) bekezdésében meghatározott összetételű bizottság dönt.
10. § A Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványra vonatkozó törvényi rendelkezések végrehajtása érdekében a Kormány a törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül
- intézkedjen annak érdekében, hogy elkészüljön a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyonról szóló elszámolás, illetve az alapítvány vagyoni helyzetéről szóló jelentés;
- gondoskodjon a Közalapítvány alapító okiratának módosításáról, a Közalapítvány Kuratóriuma és Felügyelő Bizottsága kijelöléséről.
