Időállapot: közlönyállapot (1995.VII.6.)

1995. évi LXVII. törvény

az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével aláírt „Békepartnerség” program Keretdokumentumának törvénybe iktatásáról, és annak a Magyar Köztársaság által történő végrehajtásáról * 

1. § Az Országgyűlés az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével (NATO) aláírt - és az Országgyűlés 66/1994. (XII. 15.) OGY határozatával megerősített - „Békepartnerség” program Keretdokumentumát (a továbbiakban: Keretdokumentum) e törvénnyel kihirdeti.  * 

2. § A Keretdokumentum hivatalos magyar nyelvű szövege a következő:  * 

„BÉKEPARTNERSÉG: KERETDOKUMENTUM

1. A NATO állam- és kormányfői által, az 1994. január 10-11-én tartott találkozón kibocsátott felhíváson túlmenően az Észak-atlanti Szövetség tagállamai, valamint a jelen dokumentumot aláíró más államok, elhatározva, hogy elmélyítik politikai és katonai kapcsolataikat, és hozzájárulnak az euro-atlanti térség biztonságának megerősítéséhez, az Észak-atlanti Együttműködési Tanács keretében ezennel létrehozzák a Békepartnerséget.

2. Ez a partnerség azt a közös meggyőződést juttatja kifejezésre, hogy az euro-atlanti térségben stabilitás és biztonság csakis az együttműködés és a közös cselekvés alapján jöhet létre. Az alapvető szabadságjogok és emberi jogok védelme és előmozdítása, a szabadság, igazságosság és a béke szavatolása a demokrácia által, olyan közös értékek, amelyek meghatározó jelentőségűek a partnerség szempontjából. Az Észak-atlanti Szövetség tagállamai és a jelen dokumentumot aláíró más államok, csatlakozva a partnerséghez, emlékeztetnek arra, hogy elkötelezték magukat a demokratikus társadalmak, az erőszaktól és megfélemlítéstől mentes szabadság megőrzése és a nemzetközi jog elveinek fenntartása mellett. Újólag megerősítik, hogy elkötelezték magukat az ENSZ Alapokmányában, valamint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elveiben foglalt kötelezettségeik jóhiszemű teljesítése mellett, különösképpen tartózkodnak attól, hogy erővel vagy annak alkalmazásával fenyegessék bármely állam területi integritását vagy politikai függetlenségét, tiszteletben tartják a meglévő határokat, és békés eszközökkel rendezik a vitás kérdéseket. Ugyancsak megerősítik elkötelezettségüket a Helsinki Záróokmány, valamint minden azt követő EBEÉ *  dokumentum iránt, továbbá a leszerelés és a fegyverzetellenőrzés terén vállalt minden kötelezettségük és feladatuk teljesítésére.

3. Más, e dokumentumhoz csatlakozó államok együttműködnek az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével a következő célok elérése érdekében:

a) az átláthatóság előmozdítása a nemzeti védelmi tervezésben és a költségvetési folyamatban;

b) a véderők demokratikus ellenőrzésének biztosítása;

c) olyan (hadi) képesség és harckészültség fenntartása, hogy az alkotmányos előírásoknak megfelelően hozzájárulhassanak az ENSZ fennhatósága alá tartozó vagy/és az EBEÉ hatáskörében megvalósuló műveletekhez;

d) a NATO-val fenntartott katonai együttműködési kapcsolatok fejlesztése a közös tervezés, kiképzés és hadgyakorlatok terén abból a célból, hogy növeljék képességüket a békefenntartásban, kutató és mentő, humanitárius és minden más, a későbbiekben esetleg megállapodás tárgyát képező műveletben való részvételre;

e) azon erők hosszabb távon történő fejlesztése, amelyek alkalmasabbak az Észak-atlanti Szövetség tagállamai erőivel való közös tevékenységre.

4. A csatlakozó államok Felajánlási Dokumentumot bocsátanak a NATO hatóságainak rendelkezésére, amelyben megjelölik a partnerség politikai céljai elérése érdekében megteendő lépéseiket, és feltüntetik azokat a katonai és más képességeket és eszközöket, amelyek a partnerség keretei között folyó tevékenység során felhasználhatók. A NATO javaslatot tesz hadgyakorlatok programjára a partnerség keretei között, és más, a partnerség céljaival összhangban álló tevékenységekre. Ezen program, valamint az általa beterjesztett Felajánlási Dokumentum alapján minden aláíró állam egyéni partnerségi programot dolgoz ki a NATO-val.

5. Az egyéni partnerségi programok elkészítése és végrehajtása során a csatlakozó államok - saját költségükre és a Szövetséggel, valamint szükség szerint az illetékes belga hatóságokkal egyetértésben - létrehozzák saját összekötő irodájukat a brüsszeli NATO-központ mellett. Mindez megkönnyíti részvételüket az ÉAET/Békepartnerség keretében zajló - valamint bizonyos más meghívásos - találkozókon és tevékenységekben. Biztosítják továbbá az elfogadott partnerségi programok végrehajtásához szükséges és megfelelő személyi, tárgyi és egyéb feltételeket. A NATO megfelelő segítséget nyújt az egyéni partnerségi programok kialakításához és végrehajtásához.

6. A csatlakozó államok egyetértőleg elfogadják a következőket:

- azok, akik tervezik részvételüket a 3. d) pontban előirányzott tevékenységekben, a megfelelő esetekben részt vesznek a vonatkozó NATO gyakorlatokban;

- ezek az országok saját maguk fedezik a partnerségi tevékenységben való részvételük költségeit, és más módon is törekednek arra, hogy osztozzanak másokkal mindama gyakorlatok terheiben, amelyekben részt vesznek;

- ezek az országok, megfelelő megállapodás után, állandó összekötő tisztet küldhetnek egy különálló partnerségi Koordinációs Sejtbe, a belgiumi Monsba, amely az Észak-atlanti Tanács fennhatósága alatt végzi a partnerségi programok végrehajtásához szükséges katonai tervezést;

- a katonai gyakorlatokon és az azok tervezésében részt vevő országok számára hozzáférhetővé tesznek bizonyos, az együttes tevékenységhez szükséges NATO technikai adatokat;

- az EBEÉ védelmi tervezéssel kapcsolatos intézkedéseire alapozva a csatlakozó államok és a NATO tagállamok információcserét folytatnak azokról a lépésekről, amelyeket a védelmi tervezés és költségvetés átláthatóvá tételére, valamint a fegyveres erők demokratikus ellenőrzésének biztosítása érdekében tettek vagy tesznek;

- a csatlakozó országok részt vehetnek a védelmi tervezéssel és költségvetéssel kapcsolatos - az ÉAET/Békepartnerség keretében kialakítandó - kölcsönös információcserében.

7. Az Észak-atlanti Szövetség tagállamai a Békepartnerség céljaival kapcsolatos kötelezettségeiknek megfelelően vállalják, hogy

- a csatlakozó államokkal együtt kifejlesztenek egy olyan tervezési és értékelési eljárást, amely alapjául szolgálhat a csatlakozó országok mindama erőinek és azon képességeinek azonosításához, értékeléséhez, amelyeket a csatlakozó országok a Szövetséggel közösen folytatandó többnemzetiségű kiképzéshez, hadgyakorlatokhoz és hadműveletekhez rendelkezésre bocsáthatnak;

- a NATO központjában előmozdítják a katonai és politikai koordinációt annak érdekében, hogy biztosítsák a csatlakozó államokkal együtt folytatandó partnerségi tevékenység számára mértékadó iránymutatást és vezérfonalat, beleértve a tervezést, a kiképzést, a hadgyakorlatokat és a doktrína kialakítását.

8. A NATO a partnerség bármely aktív résztvevőjével konzultálni fog, amennyiben a partnerország a területi integritását, politikai függetlenségét vagy biztonságát fenyegető közvetlen veszélyt érzékel.”

3. § Az Országgyűlés a Keretdokumentumban megfogalmazott célokat, együttműködési tevékenységeket összhangban állónak tekinti a biztonságpolitikai, illetve a honvédelmi alapelvekről elfogadott 11/1993. (III. 12.) OGY és 27/1993. (IV. 23.) OGY határozatokkal, a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvénnyel, valamint a Magyar Köztársaság euro-atlanti integrációs törekvéseivel.

4. § (1) A Keretdokumentum végrehajtásáért a Kormány felelős.

(2) A Keretdokumentum végrehajtásával kapcsolatos tervező és koordinációs feladatokat az ügykör szerint érintett miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel (a továbbiakban: miniszterek) együttműködve a külügyminiszter, a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter - Tárcaközi Bizottság útján - végzi.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a (2) bekezdésben megjelölt Tárcaközi Bizottság összetételét, feladat- és hatáskörét - a bizottság eddigi tevékenységének figyelembevételével - rendeletben szabályozza.

5. § (1) A Keretdokumentum 4. pontjában megjelölt évenkénti egyéni partnerségi programba javasolt következő évi tevékenységek jegyzékét a külügyminiszter és a honvédelmi miniszter minden év július 31-ig az Országgyűlés külügyekkel és honvédelemmel foglalkozó bizottságainak előzetes véleményezésre megküldi.

(2) A miniszterek a következő évi program várható költségeit költségvetési fejezetük előirányzatainak keretében elkülönítetten tervezik.

(3) Az ismertté vált vagy véglegesített együttműködési tevékenységekről - az (1) bekezdés szerinti jegyzék és a később készülő egyéni partnerségi programtervezet alapján - a külügyminiszter és a honvédelmi miniszter kiegészítő jegyzéket készít. A Kormány a kiegészítő jegyzéket a tárgyév november 15-ig - jóváhagyás céljából - az Országgyűlés elé terjeszti.

(4) Az Országgyűlés a kiegészítő jegyzék jóváhagyásáról határozatban dönt, amely minisztériumok szerint elkülönítve tartalmazza a következő évre tervezett tevékenységek - költségfedezetük meghatározására alkalmas mennyiségi és más főbb adataikat feltüntető - listáját. Ezek végrehajtására felhasználható összeget az Országgyűlés minisztériumonként, elkülönítetten a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben biztosítja. A költségvetési fejezeteken belül az elkülönített keretösszegeket más fejezeti alcímre átcsoportosítani nem lehet. A rendelkezésre álló forrásokhoz igazodva a tervezett tevékenységeket folyamatosan pontosítani szükséges.

6. § (1) A Keretdokumentum 3. d) pontjában meghatározott - és az 5. § (4) bekezdése szerinti kereten belüli költségű - tevékenységek végrehajtására, a magyar fegyveres erőkhöz tartozó, esetenként legfeljebb 1200 fő meghatározott időtartamra történő külföldre küldését, illetve külföldi fegyveres erőkhöz tartozó, esetenként legfeljebb 1200 fő Magyarország területén tartózkodását a Kormány engedélyezi. Ezen kontingensek küldése, illetve fogadása saját rendszeresített fegyverzetükkel, lőszer és robbanóanyag ellátmányukkal, valamint felszerelésükkel történhet.

(2) A Kormány az (1) bekezdés szerinti engedélyekről az Országgyűlés külügyekkel és honvédelemmel foglalkozó bizottságainak véleményét előzetesen kikéri.

7. § A Kormány a Keretdokumentum végrehajtása körében nemzetközi szerződéseket köt a Magyar Köztársaságban tartózkodó külföldi és a külföldön tartózkodó magyar fegyveres erők és tagjaik jogállásának, valamint a minősített katonai információk védelmének szabályozására.

8. § A Keretdokumentum végrehajtásáról a Kormány minden év október 1-jéig jelentést tesz az Országgyűlés külügyekkel és honvédelemmel foglalkozó bizottságainak.

9. § Ez a törvény a kihirdetését követő hónap 15. napján lép hatályba.