1. § E törvény hatálybalépésének napján megszűnnek a tankerületi oktatásügyi központok. A tankerületi oktatásügyi központok jogutódja - e törvény 3-4. §-ában foglalt feladatok kivételével - az Országos Közoktatási Intézet.
2. § A Nemzeti alaptantervet a Kormány rendeletben adja ki. A Nemzeti alaptanterv Kormány részére történő benyújtásához be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács egyetértését, továbbá a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét.
3. § A pedagógiai-szakmai szolgáltatásban részt vevő intézmények feladata - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: a közoktatási törvény) 36. §-ában meghatározottak mellett - megbízás alapján mérni és értékelni a nevelési-oktatási intézményekben végzett nevelő- és oktatómunka eredményességét, és segíteni az országos, a helyi és térségi közoktatási feladatellátás szervezését. A pedagógiai-szakmai szolgáltatásban részt vevő intézmények közreműködnek továbbá a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezésében és összehangolásában.
4. § (1) A főjegyző, továbbá a megyei jogú város jegyzője közreműködik - az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - az érettségi vizsgák előkészítésében, továbbá a közoktatási információs rendszer működtetésében.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásában - jogszabályban meghatározottak szerint, ennek hiányában megbízás alapján - részt vesz a pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény.
5. § (1) A nyolc évfolyammal működő általános iskola, továbbá a négy évfolyammal működő gimnázium évfolyamainak a száma csak abban az esetben növelhető, illetve nyolc évfolyamnál több évfolyammal működő általános iskola, négy évfolyamnál több évfolyammal működő gimnázium abban az esetben létesíthető, ha a fővárosban, illetve a megyében működő helyi önkormányzatok a közoktatási törvény 89. §-ában meghatározottak alapján e kérdésben egymással együttműködési megállapodást kötöttek.
(2) A nyolc évfolyammal működő általános iskola évfolyamainak a száma akkor csökkenthető, ha a helyi önkormányzat az általános iskolai ellátásról az (1) bekezdésben meghatározott megállapodás keretében továbbra is megfelelő színvonalon gondoskodik, oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak és a szülőnek ne jelentsen aránytalan terhet.
(3) E törvény és a közoktatási törvény alkalmazásában
a) aránytalan teher, ha a gyermek, tanuló az óvodai nevelést, iskolai nevelést és oktatást lényegesen nehezebb körülmények között vagy jelentős költségnövekedés mellett tudja igénybe venni, figyelembe véve a gyermek, tanuló életkorát, fogyatékosságát (pl. a változás miatt a nevelési-oktatási intézmény eléréséhez szükséges időtartam jelentősen megnövekszik; a rosszabb útviszonyok, veszélyes átkelők igénybevétele miatt szülői kíséretre is szükség van; a nevelési-oktatási intézményt gyalog már nem, csak tömegközlekedési eszközzel, többszöri átszállással lehet megközelíteni),
b) megfelelő színvonalon való további gondoskodás, ha az új feltételek között folyó óvodai nevelés, iskolai oktatás személyi és tárgyi feltételei megfelelnek a szabványoknak, a közoktatási törvény 1. és 3. számú mellékletében meghatározott előírásoknak, s továbbra is biztosított a meglévő pedagógiai szolgáltatások (pl. a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása a nyelvi környezetben; nem szűnik meg tagozatos oktatás, fogyatékos gyermekek, tanulók sajátos nevelése és oktatása, tanulási nehézséggel küzdők nevelése, oktatása) igénybevétele.
6. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 7. napon lép hatályba; egyidejűleg hatályát veszti
a) az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény, valamint a módosítására kiadott 1990. évi XXIII. törvény és az 1990. évi LXVIII. törvény 3. §-a,
b) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény
- 9. §-a (1) bekezdésének második és harmadik mondata, (2)-(4) bekezdése, valamint (5) bekezdéséből az „a kerettantervre épülő” szövegrész,
- 22. §-ának (3) bekezdése és (4) bekezdéséből az „- a tankerületi oktatásügyi központok kivételével -” szövegrész,
- 37. §-a (6) bekezdésének második mondata,
- 45. §-ának (2) bekezdéséből a „kerettanterv alapján” szövegrész, valamint „a kerettanterv alapján” szövegrész, továbbá (3) bekezdéséből a „keret” szövegrész,
- 79. §-a (3) bekezdésének második mondata,
- 93. §-a (1) bekezdésének a) pontjából az „és - a Tantervi alapelvek kivételével - a Nemzeti alaptantervet, továbbá iskolatípusonként a kerettanterveket, és ellátja azok felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat” szövegrész,
- 94. §-a (1) bekezdésének a) pontja, valamint c) pontja,
- 96. §-a (3) bekezdésének a) pontjából az „a tantervi követelményrendszer,” szövegrész és az „és a kerettantervek” szövegrész,
- 97. §-a (1) bekezdésének a) pontja,
- 99. §-t megelőző alcím, valamint 99-100. §,
- 104. §-a (4) bekezdésének a) pontjából az „a tankerületi oktatásügyi központ útján felkért” szövegrész,
- 107. §-a (9) bekezdéséből az „és a tankerületi oktatásügyi központnak” szövegrész,
- 124. §-a (4) bekezdésének b)-c) pontja.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a tankerületi oktatásügyi központok működéséhez rendelkezésre álló költségvetési előirányzatot a feladatelosztással arányosan a fejezetek között átcsoportosítsa.
