Az Országgyűlés
a biztosítottak érdekeinek védelme,
az öngondoskodás ösztönzése, a biztosítás és a biztosítóintézetek iránti bizalom növelése,
a biztosítás és a biztosítóintézetek nemzetgazdaságban betöltött szerepének erősítése,
a magánbiztosítási rendszer működőképességének, megbízhatóságának, a biztosítási szolgáltatások garanciáinak fokozása,
a biztosítási tevékenység egységes, a vállalkozás szabadságát, a piaci szereplők versenyképességét és versenyegyenlőségét garantáló szabályozása,
a befektethető alapok bővítése,
a biztosítási rendszer megbízható működését szolgáló egységes állami biztosításfelügyeleti rendszer továbbfejlesztése,
a biztosítók kármegelőzésében vállalt szerepének elősegítése
érdekében a következő törvényt alkotja:
1. § (1) E törvény hatálya - a 2. §-ban foglaltak kivételével - kiterjed:
a) a belföldön folytatott biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő,
b) a biztosításközvetítői és a biztosítási szaktanácsadói,
c) a külföldi székhelyű biztosítóintézet magyarországi képviselete által folytatott
tevékenységre, valamint
d) a belföldi által külföldi biztosítóval kötött biztosítási szerződésekre.
(2) E törvény rendelkezései a belföldi biztosítóintézet (a továbbiakban: biztosító) külföldön végzett biztosítási, illetve biztosítói képviseleti tevékenységére csak abban az esetben terjednek ki, ha a tevékenység helye szerinti ország jogszabálya vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.
2. § (1) E törvény hatálya nem terjed ki:
a) a társadalombiztosítási tevékenységre,
b) azon ellátási, támogatási és segélyezési célokat szolgáló intézmény tevékenységére, amely a rendelkezésre álló eszközök mértékétől függően nyújt szolgáltatást, és amelynél a tagsági díjat átalányként határozzák meg,
c) a biztosítás azon módszerére, amelyben a veszélyközösség tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy ha a veszélyközösség tagjának meghatározott káresemény folytán anyagi szükséglete keletkezik, azt egymás közt utólag felosztják, és a tagokra kiróják a rájuk eső részt (felosztó-kirovó rendszer),
d) az állami megbízásból vagy állami garanciával végzett exporthitel-biztosítási tevékenységre,
e) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak tevékenységére,
f) a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítási rendszeréhez kapcsolódó Gépjármű Felelősség-biztosítási Kárrendezési Alap kezelésére, valamint a nemzetközi Zöld Kártya Egyezményből eredő feladatok ellátására.
(2) Az (1) bekezdés a) és e) pontjában foglaltak nem érintik a biztosító arra vonatkozó jogosultságát, hogy külön törvényben meghatározott szolgáltatásokat teljesítsen a társadalombiztosítás és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak számára.
(3) Nem terjed ki e törvény hatálya az egyébként biztosítási tevékenységnek minősülő és az 1. számú melléklet A. részének, 18. ágazatába sorolandó segítségnyújtási tevékenységre, ha azt valamely nem biztosítónak minősülő intézmény - a nemzetközi egyezmények által meghatározott feltételek alapján már e törvény hatálybalépése előtt is - végezte.
3. § E törvény alkalmazásában
1. befolyásoló részesedés:
a) az olyan közvetlen vagy közvetett tulajdon egy vállalkozásban, amely összességében a szavazati jogok legalább tíz százalékát biztosítja, vagy
b) olyan helyzet, mely a vállalkozásban jelentős befolyást tesz lehetővé, különösen, ha a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető és felügyelő szervei és testületei tagjainak többségét a tulajdonos kinevezheti, vagy elmozdíthatja, vagy szerződés alapján döntő üzleti befolyást gyakorolhat arra a vállalkozásra, amelynek részvényese vagy tagja. A befolyásoló részesedés nagyságának megállapításakor a közvetlen és a közvetett tulajdont (összeadással) egybe kell számítani;
2. belföldi, külföldi: akit/amit a devizajogszabályok devizabelföldinek, illetve devizakülföldinek minősítenek;
3. biztosítási ág: a biztosítások kockázati ismérvek alapján elhatárolt két fő csoportja: nem-élet- (1. számú melléklet) vagy az élet- (2. számú melléklet) biztosítási ágak;
4. biztosítási ágazat: a biztosítások biztosítási ágon belüli azonos, illetve egymáshoz hasonló kockázatok alapján elhatárolt alcsoportja;
5. biztosítási módozat: meghatározott biztosítási kockázatokra kidolgozott feltétel- és teljesítési rendszer;
6. biztosítói ügymenet kihelyezése: a biztosítási ügykezelés valamely részének, így különösen az üzletszerzési, állománykezelési, a kárrendezési, a számviteli vagy a vagyonkezelési tevékenységnek a biztosító megbízásából más jogalany által történő végzése;
7. biztosítottak érdekének védelme: a biztosítási szolgáltatások anyagi biztonságának védelme, valamint a biztosítottak jogi biztonságának megóvása;
8. bruttó biztosítási díj: a biztosítási szerződésben (egyesületi alapszabályban) megjelölt és pénzben kifejezett azon ellenérték, amely a kockázati díjon túlmenően a biztosító működéséhez szükséges költségek, ráfordítások és a nyereség fedezetét is tartalmazza;
9. együttbiztosítás: díj ellenében szerződésben előre meghatározott biztosítási kockázatokkal összefüggő kár bekövetkezése vagy megadott feltétel elérése esetére több biztosító által közösen, írásban előre rögzített arányok mellett teljesítendő szolgáltatások nyújtása és a kötelezettségvállalás mértékének megfelelő tartalékok biztosítónként elkülönített képzése és kezelése;
10. értékkövetés: a biztosítás díjának és a biztosítási összegnek - a kárgyakoriságtól függetlenül - az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történő hozzáigazítása;
11. feltőkésítési szerződés: amelyben az előre meghatározott egyszeri vagy rendszeres befizetések ellenében a kötelezett olyan kötelezettségeket vállal, amelyek időbeli tartama és összege egyértelműen meghatározott;
12. induló tőke:
a) a törvény hatálybalépése után alakuló biztosító egyesületek induló tőkéje a tagok által belépéskor befizetett - az alapszabályban rögzített mértékű - egyszeri hozzájárulások összege, amelyből a tagok csak az egyesület feloszlatásakor, illetve megszűnésekor részesedhetnek, az alapszabály szerinti mértékben,
b) a törvény hatálybalépése előtt alakult, biztosítási tevékenységet folytató egyesületek 1996. január 1-jei induló tőkéje,
1. ha az egyesület éves beszámolóját a 157/1992. (XII. 4.) Korm. rendelet alapján készítette el, akkor az 1995. december 31-i mérlegében szereplő induló tőke,
2. ha az egyesület éves beszámolóját a 182/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján készítette el, akkor az 1995. december 31-i mérlegében szereplő jegyzett tőke
összege;
13. jegyzett tőke, saját tőke: a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 26. §-ának (1)-(3) bekezdésében foglalt meghatározás szerint;
14. kockázati díj: a szerződés szerinti biztosítási díj azon része, amely az átvállalt kockázat ellenértéke;
15. kötvénykölcsön: az életbiztosítási jogviszony alapján a biztosító által a visszavásárlási összeg (Ptk. 565. §) erejéig kamatozó kölcsön formájában nyújtható - pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő - szolgáltatás, amelyet a felek legkésőbb a biztosítási esemény bekövetkeztekor vagy a szerződés megszűntekor számolnak el;
16. közvetett tulajdon: egy vállalkozás (a továbbiakban: eredeti vállalkozás) tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetve szavazatokkal rendelkező más vállalkozás(ok) (a továbbiakban: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadain, illetve szavazatain keresztül történő - a 8. számú melléklet szerint figyelembe vett - birtoklása vagy gyakorlása;
17. maradékjogok: az életbiztosítási szerződés feltételeiben meghatározott azon jogok, amelyek a díjfizetés elmaradása, illetőleg a szerződésnek a biztosítási összeg kifizetése nélküli megszűnése esetében fennmaradnak;
18. minimális biztonsági tőke: a tevékenység megkezdésekor és folytatásakor felvállalt kockázatokból adódó kötelezettségek teljesítésére szolgáló tőkerész;
19. mintafeltétel: az Állami Biztosításfelügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) vagy a biztosítók szakmai érdekképviselete által kidolgozott és a biztosítók által külön engedélyeztetés nélkül is terjeszthető biztosítási szerződési feltétel;
20. módozatterv: egy meghatározott veszélyközösségre kialakított, a biztosító által terjeszteni kívánt szolgáltatási rendszer alkalmazhatóságáról kidolgozott terv, amely tartalmazza a szerződési feltételeket, a díjkalkulációt és az eredménytervet;
21. organizációs tőke: a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására szolgáló tőkerész;
22. szavatoló tőke: a biztosító, a 78. § (1) bekezdése szerint korrigált saját tőkéje, amely arra szolgál, hogy a biztosító akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a beszedett díjak, illetve a biztosítástechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet;
23. technikai kamatláb: az a kamatláb, amellyel a biztosító az élet- és járadékbiztosítási díj, illetve a baleset- és felelősségbiztosítási járadék megállapításakor kalkulál;
24. többlethozam: a matematikai tartalékok befektetése hozamának és a technikai kamatláb felhasználásával számított, a biztosítottnak odaígért hozamnak a különbsége;
25. vagyoni biztosíték: pénzintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzösszeg (pénzbeli letét, illetve az állam vagy a pénzintézet által kibocsátott vagy garantált, a letétbe helyezéstől számított hat hónapnál hosszabb lejáratú, azonnal beváltható vagy értékesíthető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírletét) vagy bankgarancia;
26. veszélyközösség: az azonos vagy hasonló kockázatnak kitett személyek csoportja;
27. viszontbiztosítási tevékenység: a biztosítási tevékenységet folytató által vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerződésben előre meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében más biztosító által történő átvállalása.
4. § A biztosítási tevékenység biztosítási szerződésen, jogszabályon vagy tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás, mely során a biztosító megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja a kockázatvállalás ellenértékét (díját), meghatározott tartalékokat képez, a létrejött jogviszony alapján a kockázatot átvállalja, és teljesíti a szolgáltatásokat.
5. § (1) Biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói tevékenységet Magyarországon csak a Felügyelet engedélyével rendelkező, belföldi székhelyű biztosító, biztosítási alkusz és biztosítási szaktanácsadó végezhet.
(2) Viszontbiztosítási tevékenységet külföldi székhelyű biztosító is végezhet.
(3) Biztosítási tevékenységet csak biztosító végezhet.
(4) Biztosító a 4. § szerinti biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet nem folytathat, kivéve:
a) a matematikai eljáráson alapuló feltőkésítési szerződés kötését, és az ezzel összefüggő szolgáltatások teljesítését,
b) a feltőkésítési szerződés viszontbiztosítását, a feltőkésítési szerződésből származó vagyonnak a biztosító általi kezelését, ha az a tőke megőrzésére vonatkozó biztosítási garanciával vagy egy minimális hozadékra vonatkozó kötelezettségvállalással kapcsolódik össze,
c) a biztosító pénzeszközeinek a biztosító általi kezelését és befektetését, ideértve a határidős, opciós és más értékpapír-piaci ügyleteket, illetve hasonló pénzügyi műveleteket is, ha a biztosító már meglévő vagyontárgyainak értékmegőrzését vagy a későbbiekben megszerzendő értékpapírjai árfolyam- és kamatkockázata csökkentését szolgálja és az ebből adódó teljesítési kötelezettség nem veszélyezteti a biztosító biztonsági tőkéjét.
(5) Belföldi biztosításközvetítő és biztosítási szaktanácsadó külföldi biztosítóval a (6) bekezdésben meghatározottakon túl
a) külföldivel a belföldön lévő ingó és ingatlan vagyonára kötött vagyonbiztosítási,
b) a belföldön tartózkodó külföldi természetes személy betegség-, baleset- és kockázati haláleseti biztosítási
szerződések tekintetében köthet közvetítői és szaktanácsadói szerződést.
(6) Belföldi külföldi biztosítóval nem köthet biztosítási szerződést, kivéve
a) a devizajogszabályokban meghatározott külföldön munkát vállaló betegségi, baleseti és kockázati halálesetre szóló életbiztosítási, külföldön lévő ingó vagyonára, bérelt lakására vagyon-, illetőleg felelősségbiztosítási szerződést,
b) az a) pont alá nem eső, 90 napot meghaladó külföldi tartózkodása idejére betegségi, baleseti és kockázati halálesetre szóló életbiztosítási szerződést,
c) a devizajogszabályok szerint megengedett módon megszerzett, külföldön lévő ingatlanára, ajándékba kapott vagy örökölt ingó vagyontárgyaira vagyon-, illetőleg felelősségbiztosítási szerződést,
d) a devizajogszabályokban meghatározott nemzetközi gazdasági tevékenységet folytató vállalkozó e tevékenység keretei között a külföldön bekövetkező biztosítási eseményre vonatkozó biztosítási szerződést, és
e) a belföldi biztosítónak külföldi biztosítóval kötött viszontbiztosítási, külföldi kockázatra együttbiztosítási, valamint kockázatmegosztási és segítségnyújtási,
f) a belföldi biztosítónak a biztosítási szolgáltatások lebonyolítására kötött megállapodását, valamint
g) ha a Magyarországon bejegyzett biztosítók a kötelező felelősségbiztosítási módozatokra nem vállalnak kötelezettséget, és ezt a tényt a Felügyelet írásban igazolja.
(7) A belföldi és külföldi között létrejött biztosítási szerződések alapján teljesítendő devizaátutalásokra (fizetésekre) a devizajogszabályok rendelkezései az irányadóak.
(8) Abban a kérdésben, hogy valamely tevékenység e törvény értelmében biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül-e, vitás esetben - az érintett más államigazgatási szervek véleményét kikérve - a Felügyelet határoz. Az e tárgyban hozott jogerős határozat ellen bírósági felülvizsgálatnak nincs helye.
6. § (1) Biztosító részvénytársaságként, szövetkezetként vagy egyesületként működhet.
(2) Az egyes szervezeti formákra
a) biztosító részvénytársaság esetén a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.),
b) biztosító szövetkezet esetén a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény (a továbbiakban: Szvt.),
c) biztosító egyesület esetén az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Et.)
előírásait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
7. § (1) A biztosító részvénytársaság az engedélyezett biztosítási ágon belül a biztosítási tevékenységet teljes körűen végezheti.
(2) A biztosító részvénytársaság
a) csak névre szóló részvényt bocsáthat ki,
b) 46. § szerinti jegyzett tőkéjén belül, a pénzbeli hozzájárulás legkisebb mértéke hetven százalék,
c) 46. § szerinti jegyzett tőkéjén belül a nem pénzbeli hozzájárulásban nem szerepelhetnek a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti immateriális javak,
d) cégjegyzékbe történő bejegyzésére csak akkor kerülhet sor, ha a pénzbeli hozzájárulás teljes egészében befizetésre került.
(3) A Felügyelet 71. § szerinti engedélye szükséges a biztosító részvényeinek megszerzéséhez, ha az által - a korábban megszerzett részvények figyelembevételével - a megszerzett részesedés eléri, vagy túlhaladja a jegyzett tőke tíz százalékát (befolyásoló részesedés) vagy annak egész számú többszörösét. A befolyásoló részesedés vagy annak az egész számú többszörösét el nem érő részesedés megszerzését - ha az meghaladja az öt százalékot - harminc napon belül a Felügyelethez be kell jelenteni.
8. § (1) Biztosító szövetkezetet legalább ötven tag alapíthat.
(2) A biztosító szövetkezet cégnevében, hirdetésében vagy bármely más módon használt elnevezésében köteles egyértelműen utalni arra, hogy szövetkezeti formában tevékenykedik.
9. § (1) A biztosító szövetkezet tagjai által jegyzett, az alapításhoz minimálisan szükséges, 46. § szerinti részjegytőkén belül a pénzbeli hozzájárulásnak legalább hetven százalékot kell elérnie.
(2) A 46. § szerinti részjegytőkén belüli nem pénzbeli hozzájárulásban nem szerepelhetnek az Szt. szerinti immateriális javak.
10. § (1) Egy részjegy névértéke legalább tízezer forint.
(2) A biztosító szövetkezetnek a cégjegyzékbe történő bejegyzésére csak akkor kerülhet sor, ha a részjegyek pénzbeli hányadát teljes egészében befizették.
11. § (1) A biztosító szövetkezet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az alapszabályában meghatározott biztosítási ágban és ágazatban a 44-45. §-ban meghatározott tevékenységi engedély birtokában folytathat tevékenységet.
(2) A biztosító szövetkezet hitel- és kezesi biztosítást, valamint viszontbiztosításba vételi tevékenységet nem művelhet.
(3) A Felügyelet a biztosító szövetkezet biztonságos működése érdekében részleges viszontbiztosításba adási kötelezettséget írhat elő.
12. § (1) Az Szvt. 17. §-ában foglaltakon felül meg kell határozni az alapszabályban
a) a biztosító szövetkezet tevékenységi körét biztosítási ág, ágazat szerint,
b) a biztosító szövetkezet adózott eredményének felhasználási elveit.
(2) Az alapszabály rendelkezhet úgy, hogy a szövetkezet tagja - az alapszabályban megjelölt esetekben, módon és mértékig - a közgyűlés döntése alapján pótbefizetésre kötelezhető.
13. § Igazgatósági tagnak választható az is, aki nem tagja a biztosító szövetkezetnek, illetve nem áll azzal munkaviszonyban.
14. § A felügyelő bizottság tagja a biztosító szövetkezettel munkaviszonyban nem állhat. Tagja lehet a felügyelő bizottságnak az is, aki nem tagja a biztosító szövetkezetnek.
15. § (1) A volt tag (vagy örököse) részére az elszámolás alapján kifizetést nem lehet teljesíteni, ha ennek következtében a szövetkezet nem felelne meg a minimális szavatoló tőkére vonatkozó előírásoknak (77-78. §), vagy a 143. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott szükséghelyzet következne be.
(2) Az (1) bekezdés alapján a kifizetés legfeljebb 4 évig halasztható.
(3) A volt tag (örököse) a vele való elszámolásig részesedik a szövetkezet eredményéből.
16. § Nem lehet tisztségviselő és a biztosító szövetkezettel nem létesíthet munkaviszonyt az a személy, aki a biztosító szövetkezet működési területén lévő települési önkormányzat polgármestere, helyettese vagy jegyzője.
17. § A biztosító egyesület olyan önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi alapon működő szervezet, amely kizárólag tagjai részére, nyereségérdekeltség nélkül, a tagsági hozzájárulás ellenében, a biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetében, biztosítástechnikai elvek alapján, előre meghatározott szolgáltatást nyújt.
18. § (1) Biztosító egyesületet természetes személyek, jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei hozhatnak létre és működtethetnek.
(2) A 46. § szerinti induló tőkén belül a pénzbeli hozzájárulásnak legalább hetven százalékot kell elérnie.
(3) Biztosító egyesület bírósági nyilvántartásba vételére csak akkor kerülhet sor, ha az induló tőke pénzbeli hozzájárulási részét teljes egészében befizették.
(4) A biztosító egyesület nevében, hirdetésében vagy bármely más módon használt elnevezésében köteles egyértelműen utalni arra, hogy egyesületi formában tevékenykedik.
19. § (1) A biztosító egyesület - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az alapszabályában meghatározott biztosítási ágban és ágazatban a 44-45. §-ban meghatározott tevékenységi engedély birtokában folytathat biztosítási tevékenységet.
(2) A biztosító egyesület hitel- és kezesi biztosítási, valamint viszontbiztosításba vételi tevékenységet nem művelhet.
(3) A biztosító egyesület szolgáltatásait üzleti tervben és előre meghatározott szerződési feltételekben kell rögzíteni.
(4) A biztosító egyesület által nyújtható nyugdíjbiztosítás mintafeltételeit a 7. számú melléklet tartalmazza.
20. § A biztosító egyesület alapszabályában rendelkezni kell:
a) az egyesület nevéről és székhelyéről,
b) céljáról és tevékenységi köréről,
c) a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének módjáról,
d) az egyesület szervezetéről,
e) induló tőkéjéről és annak befizetési módjáról,
f) a tagsági hozzájárulás kialakítási elveiről, biztosítási ágazatonként meghatározott mértékéről, fizetésének módjáról,
g) az eredmény felhasználási elveiről,
h) a veszteség rendezésének módjáról,
i) a szükségessé váló pótlólagos befizetési kötelezettség előírásáról, illetve a szolgáltatás csökkentésének lehetőségéről,
j) megszűnés esetén az egyesületi vagyon felhasználásáról, a fennálló kötelezettségek, ezen belül a biztosítási kötelezettségek elkülönített rendezéséről.
21. § A tárgyévi nyereségnek az alapszabályban meghatározott részét az alapszabályban meghatározott formában és mértékben kell visszajuttatni a biztosítottaknak.
22. § (1) Pótlólagos befizetési kötelezettséget az egyesület legfelsőbb szerve írhat elő, ha más források nem elégségesek a tárgyévi kötelezettségek teljesítésére.
(2) A tagdíjakat és pótlólagos befizetéseket, valamint az egyesületnek a tagsági hozzájárulás alapján nyújtott biztosítói szolgáltatásait azonos feltételek esetén azonos alapelvek szerint az alapszabályban kell megállapítani.
(3) Az év közben belépő vagy kiváló tag részére időarányos tagdíjat, illetőleg pótlólagos befizetést lehet előírni. Pótlólagos befizetést csak olyan mértékben lehet előírni, amilyen mértékben az év folyamán a tagdíjak növelésére vagy a szolgáltatások leszállítására került sor.
23. § A Felügyelet a biztosító egyesület biztonságos működése érdekében részleges viszontbiztosításba adási kötelezettséget írhat elő.
24. § A biztosító egyesület - Et.-ben meghatározott eseteken túlmenően - megszűnik, ha
a) az alapszabályban a működésére meghatározott időszak eltelt,
b) tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonja.
25. § (1) A biztosító egyesület tagjai legalább háromnegyedének hozzájárulása szükséges az egyesület feloszlásához, egyesüléséhez (beolvadásához vagy összeolvadásához).
(2) Biztosító egyesület feloszlása esetén a tagok biztosítási jogviszonya a feloszlás kimondását követő harmincadik napon szűnik meg.
26. § (1) Biztosító egyesületek egyesüléséhez a Felügyelet engedélye szükséges.
(2) Az egyesülésre vonatkozó engedély megtagadása előtt a Felügyeletnek ki kell kérni a Biztosításfelügyeleti Bizottság véleményét.
27. § Egyesület szakosított biztosító egyesületként is alapítható, ha
a) rendelkezik az engedélyezéshez szükséges induló tőkével,
b) tevékenysége során csak a Felügyelet által kidolgozott vagy elfogadott mintafeltételeket alkalmazza.
28. § A szakosított biztosító egyesület az általa vállalt kockázatot nem adhatja teljes egészében viszontbiztosításba.
29. § (1) Külföldi székhelyű biztosító Magyarországon tartós képviseletet (a továbbiakban: képviselet) létesíthet. A képviselet jogi személy.
(2) A képviselet a képviselt biztosító nevében annak tevékenységét ismerteti.
(3) A képviselet biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói tevékenységet nem végezhet.
(4) A képviselet megnevezésében szerepelnie kell a képviselt biztosító nevének és a képviseleti jellegre történő utalásnak.
(5) A képviselet akkor minősül tartósnak, ha
a) a képviseletet ellátó kiküldöttnek, illetve az egymást időköz nélkül váltó kiküldötteknek az ország területén való tartózkodása egy naptári évben a hat hónapot meghaladja, vagy
b) a kiküldött a tevékenységét annak időtartamától függetlenül tartós jellegre utaló körülmények között (pl. helységet bérelve) végzi.
(6) A tartós képviselet az ingatlanszerzésre vonatkozó jogszabályok alkalmazása szempontjából külföldinek minősül.
30. § (1) A képviselet létesítését 30 napon belül a Felügyeletnek be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a képviselt biztosító nevét, szervezeti formáját, székhelyét, bejegyzésének helyét és időpontját, tevékenységi körét, vagyonára és gazdálkodására vonatkozó főbb adatait,
b) a képviselet által végezni kívánt tevékenység megjelölését és az alkalmazni kívánt vezető(k) adatait,
c) a képviselet címét,
d) a működés tervezet időtartamát.
(2) A képviselet vezetője csak büntetlen előéletű személy lehet.
(3) A képviselet harminc napon belül köteles bejelenteni a Felügyeletnek
a) megszűnését,
b) címének, fontosabb adatainak megváltozását,
c) a képviseletet vezető(k) személyének és adatainak megváltozását.
31. § (1) A biztosításközvetítői tevékenység a biztosítási szerződés létrehozására közvetlenül irányuló rendszeres üzletszerű tevékenység.
(2) Biztosításközvetítői tevékenységet biztosítási alkusz, valamint biztosítási ügynök végezhet.
(3) Az alkusz ügynöki tevékenységet nem végezhet.
32. § (1) A biztosítási alkusz a biztosítási, illetve viszontbiztosítási szerződést annak a félnek az írásbeli megbízása alapján közvetíti, aki a biztosítás (viszontbiztosítás) létrejötte esetén a biztosított (viszontbiztosított) vagy a biztosítóval szerződő fél pozíciójába kerül. Az alkusz biztosítóval állandó megbízást nem létesíthet. Nem minősül állandó megbízásnak ugyanakkor az a megállapodás, amelyben a biztosító és az alkusz a közvetített szerződések jutalékáról rendelkezik.
(2) Az alkusz e tevékenységéért attól a biztosítótól jogosult díjazásra (jutalék, költségtérítés), amely az alkusz közvetítésével létrejött szerződésben a biztosítási (viszontbiztosítási) kockázatot elvállalja.
(3) A biztosítási alkusz előkészíti a biztosítási szerződés megkötését. Tevékenysége kiterjedhet a megbízó képviseletében a szerződés megkötésére, a megbízó igényeinek érvényesítésében történő közreműködésre. A biztosító ez irányú meghatalmazása esetén jogosult a biztosítási díj átvételére, valamint a szerződés teljesítésében és lebonyolításában való közreműködésre.
(4) A biztosítási alkusz a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni. A biztosítási alkusz e kötelezettsége elmulasztásáért (alkuszi műhiba), így különösen a téves tanácsadásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyilatkozatok késedelmes továbbításáért, felelős.
(5) Ha az alkuszi megbízást, a megbízó a - megbízási szerződésnek megfelelő - biztosítási ajánlat közvetítése után felmondta, az alkusznak a megbízás teljesítésével felmerült költségei megtérítésére a megbízó köteles.
(6) A biztosítási alkusz - az 5. § (2), (5), valamint (6) bekezdésében foglaltak kivételével - csak belföldi biztosító szerződését közvetítheti.
33. § (1) Biztosítási alkuszi tevékenységet a Felügyelet engedélye alapján - csak olyan részvénytársaság vagy legalább ötmillió forint törzstőkével folyamatosan rendelkező korlátolt felelősségű társaság végezhet, amely e tevékenységét kizárólagosan végzi. A Felügyelet külön engedélye alapján - indokolt esetben - a biztosítással vagy a biztosítási alkuszi tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységet is folytathat.
(2) A biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnak a 32. § (4) bekezdése szerinti felelőssége biztosítására mindenkor legalább káreseményenkénti huszonötmillió forint összegű felelősségbiztosítással vagy huszonötmillió forint vagyoni biztosítékkal kell rendelkeznie. A Felügyelet az engedélyt azzal a feltétellel adja meg, hogy az alkuszi gazdasági társaság a tevékenységét csak akkor kezdheti el, ha kilencven napon belül igazolja a Felügyeletnek a felelősségbiztosítási szerződés megkötését vagy a vagyoni biztosíték meglétét.
(3) Az (1) bekezdés szerinti gazdasági társaságnál az alkuszi tevékenység irányítója csak az a személy lehet, aki
a) büntetlen előéletű,
b) felsőfokú végzettséggel rendelkezik, továbbá
c) korábban biztosítónál, biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnál, a Felügyeletnél, illetve központi közigazgatási szervnél vagy a megfelelő szakmai érdekképviseleti szervnél legalább három évig biztosítás-szakmai vezető beosztást töltött be, vagy biztosítási szaktanácsadóként működött, vagy e szerveknél összesen nyolcéves szakmai munkaviszonnyal rendelkezik,
d) kizárólag az adott gazdasági társaságnál folytatja az alkuszi tevékenységet,
e) biztosítóval nem áll munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.
(4) Biztosítási alkusz csak a Felügyelet erre vonatkozó engedélye alapján alapíthat más biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságot, szerezhet ilyen tevékenységet folytató társaságban befolyásoló részesedést, létesíthet fiókot, illetve külföldön képviseletet.
34. § A biztosítási alkuszi tevékenység megkezdéséhez szükséges engedély kiadását a Felügyelet megtagadja, ha az alkusz nem rendelkezik a 33. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételekkel, illetve a társaságnak nincs olyan, a 33. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő tagja vagy alkalmazottja, aki alkalmas a biztosítási alkuszi tevékenység irányítására.
35. § (1) A biztosítási alkusz köteles a lebonyolított biztosítási ügyletekről a 96-99. § szabályainak betartásával egyedi azonosításra alkalmas nyilvántartást vezetni.
(2) A nyilvántartás egyedi azonosításra nem alkalmas főbb adatait tartalmazó éves jelentést - amelyről külön jogszabály rendelkezik - a tárgyévet követő év március 31-ig a Felügyeletnek be kell küldeni.
36. § (1) A biztosítási alkusz engedélyét a Felügyelet akkor vonhatja vissza, ha
a) az e törvényben előírt engedélyezési és működési feltételek bármelyikének nem felel meg,
b) a biztosításközvetítés során olyan módszert alkalmaz, amellyel más személyek terhére ígér különleges előnyöket arra az esetre, ha a biztosított vagy a szerződő fél más személyt azonos vagy hasonló biztosítási szerződés megkötésére bír rá,
c) az alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaság a biztosításközvetítés során a megbízótól olyan befektetést igényel, amelyet részben vagy egészben olyan más személyekre hárít át, akiket hasonló vagy azonos biztosítási szerződésre kell rábírnia,
d) nyilvántartása, illetve az éves beszámolója nem felel meg a valóságnak,
e) működése súlyosan vagy ismétlődően sérti a biztosítottak érdekeit,
f) a folyamatos és a rendkívüli ellenőrzés során bebizonyosodik, hogy a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat ismételten és súlyosan megsértette.
(2) Biztosítási alkusz engedélyének visszavonása előtt ki kell kérni az alkuszok és a biztosítók érdekképviseleti szervének véleményét.
37. § (1) A biztosítási ügynök a biztosítóval kötött megbízási szerződés alapján, vagy a biztosítóval létesített munkaviszony keretében végzi a biztosításközvetítői tevékenységet.
(2) Az ügynöknek megbízási díj (jutalék) csak a megkötött, illetve fenntartott biztosítási szerződés után jár.
(3) A biztosítási ügynök megbízotti minőségében való károkozásáért a biztosító felelős.
(4) A biztosítási ügynök a biztosításközvetítői tevékenységet a biztosító által kiállított igazolvány alapján folytathatja.
38. § (1) A vezérügynök a biztosító azon ügynöke, akinek a biztosító teljes körű felhatalmazást adott mindannak a jogkörnek az ellátására, amely a biztosító üzletviteléhez szükséges, így a szerződés megkötésére, a kötvény kiállítására és a biztosítási díj átvételére is.
(2) A biztosító a vezérügynöki megbízást köteles a Felügyeletnek bejelenteni.
39. § (1) A biztosítási szaktanácsadó a megbízási szerződés alapján, díj ellenében nyújt a biztosítási tevékenységgel összefüggő szaktanácsot; biztosítási (viszontbiztosítási) szerződést nem közvetíthet.
(2) A biztosítási szaktanácsadó tevékenységét csak a Felügyelet engedélyével kezdheti el, illetőleg folytathatja.
(3) A biztosítási szaktanácsadó köteles az engedély kézhezvételét követő kilencven napon belül e tevékenységére, káreseményenként legalább tizenötmillió forint összegű felelősségbiztosítást kötni, vagy tizenötmillió forint összegű vagyoni biztosítékkal rendelkezni.
(4) Biztosítási szaktanácsadóként, illetve biztosítási szaktanácsadói tevékenységet folytató gazdasági társaságnál a biztosítási szaktanácsadói tevékenység irányítójaként csak az a személy járhat el, aki
a) büntetlen előéletű,
b) felsőfokú végzettséggel, továbbá
c) a külön jogszabályban előírt tanácsadói szintű biztosítási szakképesítéssel rendelkezik.
(5) A biztosítási szaktanácsadói tevékenység megkezdéséhez szükséges engedélyt a Felügyelet akkor tagadhatja meg, ha a szaktanácsadó nem rendelkezik a (4) bekezdésben meghatározott feltételekkel.
40. § (1) A biztosítási szaktanácsadó engedélyét a Felügyelet akkor vonhatja vissza, ha a szaktanácsadó
a) nem rendelkezik a 39. § (3) vagy (4) bekezdésében meghatározott feltételekkel,
b) biztosítási vagy biztosításközvetítői tevékenységet folytat,
c) működése súlyosan vagy ismétlődően sértette a biztosítottak érdekeit,
d) a folyamatos ellenőrzése során bebizonyosodik, hogy a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsértette.
(2) A biztosítási szaktanácsadó engedélyének visszavonása előtt ki kell kérni a szaktanácsadók érdekképviseleti szervének véleményét.
41. § Anyabiztosító, illetve leánybiztosító az a Magyarországon bejegyzett biztosító, amely az Szt. 8/A. §-a értelmében anyavállalatnak, illetve leányvállalatnak minősül.
42. § (1) Cégnevében, hirdetésében vagy bármely más módon a „biztosító”, „biztosításközvetítő”, „biztosítási ügynök”, „biztosítási alkusz” vagy „biztosítási szaktanácsadó” elnevezést, annak bármely szóösszetételben történő használatát csak az e törvényben előírtaknak megfelelően alapított és működtetett biztosító, biztosításközvetítő vagy biztosítási szaktanácsadó szerepeltetheti.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak
a) a Felügyeletre, a biztosítók és a biztosításközvetítők, valamint a biztosítási szaktanácsadók szakmai érdekképviseleti szervezeteire,
b) oktatási és tudományos szervezetekre, továbbá
c) a jogszabály által létrehozott szervezetekre, alapokra.
(3) Abban a kérdésben, hogy egy vállalkozás az (1) bekezdés alapján jogosult-e az ott megjelölt elnevezés használatára, a Felügyelet határoz.
43. § (1) A Felügyelet engedélye szükséges:
a) a biztosítási tevékenység megkezdéséhez (44-48. §) és megszüntetéséhez,
b) a biztosítási tevékenység módosításához (57. §),
c) a 60. § (2) bekezdésében meghatározott biztosítási módozatok műveléséhez,
d) a biztosítási állomány átruházáshoz (58. §),
e) a biztosító átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához,
f) a biztosítási alkuszi és biztosítási szaktanácsadói tevékenység megkezdéséhez (32-33. §, 39. §),
g) a biztosító biztosítástechnikai tartalékainak és minimális biztonsági tőkéjének meghatározott mértéket meghaladó befektetéséhez,
h) a belföldi székhelyű biztosító által külföldön működő biztosító, biztosítási alkusz vagy biztosítási szaktanácsadó alapításához, vagy külföldi biztosítóban, biztosítási alkuszi vagy biztosítási szaktanácsadói tevékenységet folytató gazdasági társaságban részesedés megszerzéséhez, külföldi képviselet, fiók létesítéséhez,
i) a belföldi székhelyű biztosítási alkusz által külföldön működő biztosítási alkuszi vagy biztosítási szaktanácsadói tevékenységet folytató gazdasági társaság alapításához, továbbá abban vagy biztosítóban befolyásoló részesedés szerzéséhez, illetve külföldi tartós képviselet, fiók létesítéséhez,
j) a 71. § (1) bekezdése szerinti részesedés megszerzéséhez,
k) a biztosítók szakmai érdekképviselete által kidolgozott mintafeltételhez.
(2) A Felügyelet az engedélyezés tárgyában e törvény rendelkezései, a biztosításra vonatkozó egyéb jogszabályok alapján, továbbá a biztosítottak (szerződő felek, kedvezményezettek) érdekeire és a biztosító kötelezettségei teljesítésére tekintettel dönt.
(3) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetekben a Felügyelet mindazon feltételek meglétét vizsgálja, amelyeket a tevékenység megkezdésének engedélyezése során.
(4) Az (1) bekezdés h) és i) pontjában, valamint - ha a biztosítási állományt külföldön bejegyzett biztosítótól veszik át - d) pontjában foglaltak engedélyezése során a Felügyelet vizsgálja azt is, hogy a devizajogszabályok rendelkezéseit megtartották-e. A kiadott felügyeleti engedély nem mentesíti azonban a kérelmezőt a tevékenység helye szerinti ország előírásai által megkívánt egyéb engedélyek megszerzése alól.
44. § (1) A biztosítási tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az alapszabályt (alapító okiratot),
b) a biztosítási tevékenység megkezdéséhez szükséges tőke meglétének igazolását,
c) az üzleti tervet,
d) a személyi és tárgyi feltételek meglétének igazolását.
(2) Az engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha
a) a kérelmező nem rendelkezik a tevékenység megkezdéséhez szükséges, 46. § szerinti tőkével,
b) a befolyásoló részesedést szerezni kívánóval szemben a 71. § (3) bekezdésében foglalt kizáró okok valamelyike fennáll,
c) üzleti terve nem felel meg a 47. § rendelkezéseinek, továbbá nem nyújt elegendő alapot a biztosítottak számára e biztosítási szolgáltatások teljesítésére,
d) nem rendelkezik az e törvény által előírt személyi és tárgyi feltételekkel.
45. § (1) A Felügyelet a tevékenységi engedélyt - kérelemre - biztosítási áganként és azon belül a biztosító által művelhető ágazatonként adja ki.
(2) Biztosító élet- és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére nem alapítható, kivéve a kizárólag viszontbiztosítási tevékenységet folytató biztosítót, valamint az életbiztosítási ágat művelő biztosítónak az 1. számú melléklet A. részének 1. és 2. pontjában meghatározott kockázatok életbiztosítási kockázatokkal együtt, egy szerződésben történő együttes vállalását.
(3) A nem-életbiztosítási ágra vonatkozó engedély többféle ágazatnak a 1. számú melléklet C. részében meghatározott módon történő együttes művelésére is kiterjedhet.
46. § (1) A biztosító tevékenységének megkezdésekor a részvénytársaságnak legalább olyan nagyságú jegyzett tőkével, a szövetkezetnek részjegytőkével, az egyesületnek induló tőkével kell rendelkeznie, amely elegendő
a) a működés megkezdéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására (organizációs tőkerész), valamint
b) a tevékenység megkezdésekor és folytatásakor felvállalt kockázatokból adódó kötelezettségek teljesítésére (minimális biztonsági tőkerész).
(2) A minimális organizációs tőkerész értéke
a) részvénytársaságnál százmillió forint,
b) biztosító szövetkezetnél ötvenmillió forint,
c) általános biztosító egyesületnél egymillió forint,
d) szakosított biztosító egyesületnél egyszázezer forint.
(3) A minimális biztonsági tőkerész értékét biztosítási ágazatonként és szervezettípusonként kell megállapítani a 77-78. § előírásai szerint.
47. § (1) Az üzleti terv tartalmazza a biztosítási tevékenység terjedelmét, továbbá a biztosítási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentőséggel bíró tényeket és adatokat, így különösen
a) a művelni kívánt biztosítási ág és ágazat vagy kockázati csoport megnevezését,
b) a működési terület meghatározását,
c) az engedélyköteles módozat esetén a 61. §-ban előírt és a 3. számú mellékletben meghatározott módozattervet,
d) a tevékenység megkezdéséhez szükséges tőke nagyságát és összetételét,
e) az igazgatási, értékesítési és kárrendezési hálózat kiépítésének igényét, becsült költségeit és az ezek finanszírozására szolgáló pénzügyi eszközöket,
f) előzetes mérlegtervet.
(2) Az üzleti tervnek tartalmaznia kell az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a biztosító első hároméves tevékenységére vonatkozó becslést
a) a működési költségekre, különös tekintettel az általános költségekre és a jutalékráfordításokra,
b) a tervezett állomány darabszámára és állománydíjára módozatonként,
c) a díjbevétel és a kárkifizetés módozatonkénti várható alakulására,
d) a likviditási helyzet várható alakulására,
e) a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségek és a minimális szavatoló tőke fedezetéhez szükséges pénzügyi eszközökre.
(3) Az üzleti tervnek a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell a viszontbiztosításra vonatkozó elképzeléseket.
(4) Az (1)-(3) bekezdésekben foglaltakon kívül az üzleti tervnek tartalmaznia kell a devizajogszabály alapján külföldi pénznemben köthető, illetve kifizethető módozat ismertetését is.
48. § A biztosítási szerződés feltételeként minimálisan a következőket kell rögzíteni:
a) a biztosítási esemény meghatározását,
b) a biztosítási esemény bejelentésének módját, határidejét,
c) a díjfizetésre, illetve a biztosítottnak, szerződő félnek, kedvezményezettnek a szerződésből eredő jogaira és kötelezettségeire, azok teljesítésének módjára, idejére, teljesítésük elmaradásának következményeire vonatkozó rendelkezéseket,
d) a biztosító szolgáltatásának megjelölését, a teljesítés módját, idejét, külön feltételeit, a biztosító mentesülésének vagy szolgáltatása korlátozásának feltételeit,
e) értékkövetés esetén annak részletes szabályait,
f) a szerződés megszűnése esetére a biztosított, szerződő fél, kedvezményezett jogainak és a biztosító kötelezettségeinek ismertetését,
g) életbiztosítási ág befektetési hozamának visszajuttatása esetén a felosztás szabályait,
h) betegség-, baleset- és felelősségbiztosítás esetén - amennyiben járadékfizetéssel jár - a járadék tőkésítésére vonatkozó szabályokat,
i) az egyes igények elévülési idejét,
j) életbiztosításnál, amennyiben maradékjog, illetve életbiztosítási kötvénykölcsön nyújtásra lehetőség van, azok részletes szabályait.
49. § (1) A biztosító a biztosítási tevékenység folytatásához a (7) bekezdésben foglalt kivétellel
a) első számú vezetőt,
b) vezető biztosításmatematikust (aktuáriust),
c) vezető jogtanácsost,
d) számviteli rendért felelős vezetőt,
e) belső ellenőrt
köteles alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vezetők alkalmazásuk (választásuk) előtt kötelesek kérelmezni a Felügyelettől jó üzleti hírnevük (55. §) megállapítását.
(3) Amennyiben a biztosító a 2. számú mellékletben meghatározott élettípusú biztosítási ágba, vagy az 1. számú melléklet nem-életbiztosítási ág A. részének 1. és 2. számú ágazatába tartozó tevékenységet folytat, vezető orvost is köteles alkalmazni.
(4) Szakosított biztosítási egyesület legalább az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott első számú vezetőt köteles alkalmazni.
(5) A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott vezetőinek megválasztását vagy alkalmazását, illetve a személyükben történt változást harminc napon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni.
(6) A Felügyelet kezdeményezheti az (1) bekezdésben meghatározott vezetők felmentését, amennyiben a 126. §-ban vagy a 147. § (2) bekezdésében foglalt intézkedéseket elrendelte.
(7) A százmillió forint éves díjbevételt el nem érő biztosítási egyesület az (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott vezetőket megbízási jogviszony keretében is alkalmazhatja, vagy e tevékenység ellátásával más szervezetet bízhat meg, belső ellenőrt pedig nem köteles alkalmazni.
(8) Az (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti vezetők munkaviszonyának megszüntetéséhez a felügyelő bizottság előzetes tájékoztatása szükséges.
(9) Az (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti vezetőket - tanácskozási joggal - a biztosító közgyűlésének felelősségi területüket érintő napirendi pontjai tárgyalására meg kell hívni.
50. § Biztosító első számú vezetőjeként - a biztosító munkaszervezetének irányítójaként - az választható, illetve alkalmazható, aki
a) büntetlen előélettel,
b) felsőfokú végzettséggel,
c) biztosítónál, biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnál, a biztosítók szakmai érdekképviseleti szervénél, központi közigazgatási szervnél vagy egyéb gazdálkodó szervezetnél,
1. vezetőként, vezető tisztségviselőként vagy első számú vezető alkalmazottként vagy biztosítási szaktanácsadóként legalább hároméves, megszakítás nélküli munka-, tagsági, illetve közszolgálati jogviszonnyal, vagy
2. vezető tisztségviselőként vagy első számú vezető alkalmazottként vagy biztosítási szaktanácsadóként legalább kétéves, megszakítás nélküli munka-, tagsági, illetve közszolgálati, illetve nyolcéves egyéb beosztásban eltöltött jogviszonnyal, vagy
3. kétéves munka-, tagsági, illetve közszolgálati jogviszonnyal vagy biztosítási szaktanácsadói tevékenységi gyakorlattal, illetve a külön jogszabályban előírt legmagasabb szintű biztosítási szakképesítéssel;
d) jó üzleti hírnévvel
rendelkezik.
51. § (1) A biztosító vezető biztosításmatematikusaként (aktuáriusaként) az alkalmazható, aki
a) szakirányú felsőfokú végzettséggel és külön jogszabályban meghatározott tanácsadói szintű biztosításmatematikusi (aktuáriusi) szakképesítéssel rendelkezik;
b) legalább ötéves, biztosítónál, a Felügyeletnél, a biztosításmatematikusok (aktuáriusok) szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnál szerzett vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal rendelkezik;
c) büntetlen előéletű;
d) a biztosítóval munkaviszonyban áll;
e) jó üzleti hírnévvel rendelkezik.
(2) A biztosító vezető biztosításmatematikusa (aktuáriusa) aláírásával igazolja:
a) az éves beszámolóban szereplő tartalékok képzésének és mértékének helyességét,
b) a szavatoló tőke szükséglet számításának helyességét,
c) az életbiztosítási ág befektetési hozamának felosztását,
d) a díjkalkulációk szakmai helyességét,
e) az a)-d) pontra vonatkozó adatok, valamint a tartalékok helytállóságát.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a biztosító vezető biztosításmatematikusa igazolja, hogy a rendelkezésre álló adatok elégségesek, teljesek és konzisztensek voltak, az alkalmazott módszerek a kockázatok természetének megfeleltek.
52. § (1) A biztosító vezető jogtanácsosa az lehet, aki
a) állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel rendelkezik,
b) jogi szakvizsgát és biztosítási-szakjogászi vizsgát tett,
c) legalább hároméves - biztosítónál, központi közigazgatási szervnél, a Felügyeleten, a biztosítók vagy biztosításközvetítők szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnál szerzett, vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal rendelkezik,
d) büntetlen előéletű,
e) a biztosítóval munkaviszonyban áll,
f) jó üzleti hírnévvel rendelkezik.
(2) A biztosító vezető jogtanácsosa ellenőrzi és aláírásával igazolja, hogy a Felügyelethez engedélyezésre benyújtott vagy a bejelentési kötelezettség alapján megküldött biztosítási szerződési feltételek a jogszabályoknak megfelelnek.
53. § (1) A biztosító számviteli rendjéért felelős vezetője kizárólag az lehet, aki
a) szakirányú felsőfokú végzettséggel vagy külön jogszabályban meghatározott tanácsadói szintű szakképesítéssel,
b) mérlegképes könyvelői szakképesítéssel,
c) legalább ötéves - biztosítónál, központi közigazgatási szervnél, a Felügyeleten vagy a biztosítók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnál szerzett vagy biztosítási szaktanácsadói - szakmai gyakorlattal rendelkezik,
d) büntetlen előéletű,
e) a biztosítóval munkaviszonyban áll,
f) jó üzleti hírnévvel rendelkezik.
(2) A biztosító számviteli rendjéért felelős vezetője ellenőrzi és a biztosító első számú vezetője mellett aláírásával igazolja a Felügyeletnek beküldött, a 109. §-ban meghatározott éves jelentés és negyedéves gyorsjelentés helytállóságát.
54. § (1) A biztosító részvénytársaság köteles a felügyelő bizottság szakmai irányítása alá tartozó belső ellenőrzési szervezetet működtetni.
(2) A biztosító és a százmillió forint éves díjbevételt elérő vagy meghaladó biztosító egyesület köteles legalább egy belső ellenőrt foglalkoztatni. Az ilyen biztosítók - ha ugyanazon személyt foglalkoztatják belső ellenőrként - kötelesek írásban megállapodni a tekintetben, hogy a belső ellenőr kölcsönös foglalkoztatása ellen nem emelnek kifogást.
(3) A biztosítónál működő belső ellenőrzési szervezet (belső ellenőr) feladata kizárólag
a) a biztosító belső szabályzatoknak megfelelő működésének, valamint
b) a biztosítási tevékenységnek a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség és a célszerűség szempontjából történő
vizsgálatára terjed ki.
(4) A belső ellenőrzésnek - a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a biztosító által a Felügyelet részére adott jelentések és adatszolgáltatások tartalmi helyességét és teljességét is - legalább negyedévente - ellenőrizni kell.
(5) A belső ellenőrzés jelentéseit mind a felügyelő bizottság, mind az igazgatóság részére köteles megküldeni.
55. § (1) A jó üzleti hírnevet a kérelmezőnek kell bizonyítania.
(2) A jó üzleti hírnév igazolásának módját a kérelmező megválaszthatja, azonban a Felügyelet egyéb, pontosan meghatározott iratok (okmányok) beszerzését írhatja elő.
(3) A jó üzleti hírnév bizonyításának sikertelenségét a Felügyeletnek indokolt írásbeli határozattal kell megállapítania.
(4) A Felügyelet a jó üzleti hírnév fennállásának megállapítása érdekében az illetékes külföldi hatóságot közvetlenül megkeresheti.
(5) A biztosító vezetőinek szakképzettségével, illetve biztosításügyben való foglalkoztatásával összefüggésben az 50. § c) pontjában, az 51. § (1) bekezdésének b) pontjában, az 52. § (1) bekezdésének c) pontjában és az 53. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételek hiánya esetén azok teljesítésére, a törvény hatálybalépésétől számítva, legfeljebb három évre a Felügyelet felmentést adhat.
56. § (1) A biztosítási tevékenység folytatásának feltétele:
a) az üzleti tervben meghatározott biztosítási tevékenységhez igazodó, megfelelő színvonalú ügyfélszolgálati, kárrendezési tevékenység ellátására szolgáló helyiség(ek) tulajdoni, használati vagy bérleti joga, és
b) a folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer kiépítése, vagy
c) a biztosítói ügymenet kihelyezésére vonatkozó megállapodás megkötése.
(2) Biztosítási alkuszi, illetve biztosítási szaktanácsadói tevékenység folytatásának feltétele:
a) a tevékenység folytatásához megfelelő üzlethelyiség tulajdoni, használati vagy bérleti joga,
b) a végzett tevékenység egyedi azonosítására alkalmas folyamatos nyilvántartás.
57. § (1) Ha a biztosító a már engedélyezett biztosítási ágazaton túl tevékenységét más ágazatra kívánja kiterjeszteni, vagy működési területét kívánja módosítani, köteles ehhez a Felügyelet engedélyét kérni. Az engedélyezésre irányuló kérelemnek indokolt esetben tartalmaznia kell
a) a módosított alapszabályt,
b) a módosított üzleti tervet, kivéve a 47. § (1) bekezdésének d) pontjában foglaltakat,
c) a módosított tevékenységhez szükséges személyi és tárgyi feltételek igazolását,
d) annak igazolását, hogy a tevékenység módosítása után szükséges megfelelő minimális szavatoló tőkével rendelkezik.
(2) A tevékenység módosítására vonatkozó engedély kiadását a Felügyelet megtagadhatja, ha a biztosító a tevékenység módosítása után nem felelne meg a szerződésből eredő kötelezettségei teljesítésének.
58. § (1) A biztosítási állomány - az átadó és az átvevő biztosító közötti megállapodás alapján - a Felügyelet engedélyével, a biztosítási szerződések feltételeinek változatlanul hagyása mellett - részben vagy egészben - átruházható. Az állományátruházás során a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az állományátruházáshoz nem szükséges a biztosítottak, szerződő felek hozzájárulása. Az állományátruházással - a Felügyelet engedélyének időpontjától - a biztosítási állományt átvevő biztosító válik a szerződés alanyává.
(2) Magyarországon bejegyzett biztosító a devizajogszabályok előírásainak betartásával és a Felügyelet engedélyével átvehet biztosítási szerződésállományt külföldön bejegyzett biztosítótól is. Ez nem érinti a devizajogszabályok megtartásának kötelezettségét.
(3) Az állományátruházás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) az átruházandó állomány pontos meghatározását, az átruházásra kerülő állomány szerződési feltételeit,
b) az átruházó és az átvevő állományátadásra és -átvételre irányuló jognyilatkozatát,
c) az átruházandó állományhoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok és azok fedezetének megjelölését,
d) az állományátruházás időpontját, ellenértékét,
e) annak igazolását, hogy az átvevő biztosító rendelkezik a saját állományához tartozó minimális szavatoló tőkén túl az átvett állományhoz szükséges minimális szavatoló tőkével.
(4) A szerződésállományt átvevő biztosító - az engedélyező határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül - írásban köteles az átadásról minden érintett szerződő felet és biztosítottat értesíteni. A szerződő fél és a biztosított az értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül az átvevő biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződését - harminc napra - felmondhatja.
(5) Biztosítók egyesülése, beolvadása, szétválása esetén az értesítési kötelezettség és a felmondási jog szempontjából az állományátruházásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
59. § A Felügyelet az állományátruházás engedélyezését köteles megtagadni, ha az veszélyezteti az átvevő, illetve az átadó biztosító által megkötött biztosítási szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítését.
60. § (1) A biztosítási módozatok terjesztése - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - nem engedélyköteles.
(2) 1998. december 31-ig a Felügyelet engedélye szükséges a 2. számú mellékletben, az 1. számú melléklet A. részének 1. és 2. pontjában meghatározott kockázatot tartalmazó, továbbá jogszabály által a természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok számára kötelezően előírt módozat terjesztésének megkezdéséhez vagy annak módosításához.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott engedélyköteles módozat esetén a Felügyelet a 74. §-ban meghatározott, a minimális díj elvének megfelelő díjkalkulációt engedélyezi.
(4) Amennyiben a terjeszteni kívánt módozat olyan szerződési elemet is tartalmaz, amely engedélyhez kötött, a módozat e szerződési elemeit engedélyeztetni kell.
(5) A (2) bekezdésben említett engedély iránti kérelemhez csatolni kell a 3. számú mellékletben meghatározottakat.
(6) Nem engedélyköteles módozatnál a terjesztés megkezdéséig a 4. számú melléklet szerinti jellemzőket a Felügyelethez be kell nyújtani.
61. § (1) A biztosítónak valamennyi terjeszteni kívánt módozat esetében a 3. számú mellékletben foglaltak szerint módozattervet kell készíteni.
(2) A módozattervnek tartalmaznia kell az első számú vezető, a vezető jogtanácsos, a vezető biztosításmatematikus (aktuárius) és az érintett biztosítási ágazat vezetőjének aláírását.
62. § (1) Az életbiztosítási módozat díjkalkulációjában és a járadékszámításoknál alkalmazható technikai kamatláb maximális mértékét a Felügyelet javaslatára - a biztosítók érdekképviseleti szerveinek véleményét kikérve - a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.
(2) Életbiztosítási ág matematikai tartalékai befektetési többlethozamának legalább nyolcvan százalékát a biztosítottaknak vissza kell juttatni. A visszajuttatás mértéke nem lehet alacsonyabb a biztosítási szerződésben foglaltaknál.
(3) A többlethozam visszajuttatásának konkrét módjáról a biztosító köteles a Felügyelet részére az éves beszámoló megküldésével egyidejűleg tájékoztatást adni.
63. § A pénzügyminiszter a Felügyelet előterjesztésére rendeletben szabályozza az értékkövetésnél alkalmazható módszereket.
64. § A módozatterv engedélyezését a Felügyelet megtagadhatja, ha
a) a szerződési feltételek jogszabályba ütköző rendelkezést tartalmaznak, vagy nyilvánvalóan sértik a biztosítottak (illetve szerződő felek) érdekeit,
b) a díjkalkuláció nem felel meg a minimális díj elvének, a 3. számú melléklet 2. pontjában foglalt követelményeknek, valamint életbiztosítási kockázatot tartalmazó módozat esetén a biztosításmatematikai elveknek,
c) a biztosító a 3. számú mellékletben felsoroltakat a Felügyelet által meghatározott módon nem csatolja, és e kötelezettségének a hiánypótlásra való felszólítás ellenére sem tesz eleget.
65. § (1) Ha a Felügyelet a módozat terjesztésének megkezdését követően a módozatban vagy a terjesztés körülményeiben jogszabálysértést észlel, a jogszabálysértés azonnali megszüntetésére szólítja fel a biztosítót.
(2) Ha a biztosító a felszólításnak a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem tesz eleget, a Felügyelet a módozat terjesztését felfüggesztheti, és ezt két országos napilapban köteles közzétenni.
(3) Ha a Felügyelet azt észleli, hogy a biztosító az engedélyezettől eltérően terjeszti a módozatot,
a) felszólítja a biztosítót a jóváhagyott módozatnak megfelelő tevékenységre,
b) felfüggesztheti a módozat terjesztését,
c) a módozat engedélyezése tárgyában kiadott határozatot visszavonhatja.
66. § (1) A Magyar Köztársaságban a Felügyelet engedélye szükséges a részben vagy teljesen külföldi tulajdonban álló biztosító részvénytársaság és szövetkezet tevékenységének megkezdéséhez, illetve a Magyarországon bejegyzett biztosító részvénytársaságban külföldi által történő befolyásoló részesedés megszerzéséhez.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott részesedésszerzés feltétele, hogy a külföldi befektető
a) a jegyzett tőke, illetve részjegyek értékének befizetéséhez megfelelő nagyságú tőkével,
b) jó üzleti hírnévvel,
c) a kérelem benyújtását megelőző három év során megfelelő gazdasági eredménnyel rendelkezzen, továbbá
d) a biztosítási tevékenység megkezdéséhez szükséges tőkéjének pénzbeli hozzájárulási részét a Magyar Köztársaságban bejegyzett pénzintézetnél helyezze el.
(3) A befolyásoló külföldi részesedés szerzésére irányuló kérelmet a Felügyeletnél kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a (2) bekezdésben foglaltak eldöntéséhez szükséges adatokat. A biztosító tevékenységének megkezdésére vonatkozó kérelemhez mellékelni kell a 44. § (1) bekezdésében foglaltakat is.
(4) A Felügyelet a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feltételek igazolása vagy ellenőrzése céljából a befolyásoló részesedésű alapítók székhelye vagy lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes hatósághoz fordulhat.
67. § (1) Ha a biztosító jogvédelmi biztosítási tevékenységet kíván folytatni, akkor a tevékenységi engedély megadása iránti kérelemben [44. § (1) bekezdés] vagy a biztosítási tevékenység módosításának engedélyezése iránt benyújtott kérelemben [57. § (1) bekezdés] nyilatkoznia kell, hogy a jogvédelmi biztosítási tevékenység végzése során
a) a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet nem folytatnak a biztosító által művelt másik ágazat részére, vagy más, az 1. számú melléklet A. részében meghatározott bármely ágazatot művelő más biztosító számára, vagy
b) a biztosító a jogvédelmi biztosítási szerződésben név és székhely szerint megjelölt, jogilag elkülönült más szervezetet bíz meg a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással. Amennyiben ez a jogilag elkülönült szervezet más biztosítóval pénzügyi, kereskedelmi vagy adminisztratív kapcsolatban áll, akkor e szervezetnek a vezető tisztségviselői és a károk rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet más, az 1. számú melléklet A. részében meghatározott bármely ágazatot művelő biztosító részére nem végezhetnek, vagy
c) a biztosítási szerződés tartalmazza a biztosított azon jogát, hogy a biztosító szolgáltatásának esedékessé válásakor egy általa választott jogi képviselőt bízhat meg érdekei védelmével.
(2) Jogvédelmi biztosítás esetén a biztosítási szerződési feltételeknek a 48. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmazniuk kell
a) a biztosított azon jogának elismerését, hogy szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét, amennyiben a biztosítási szerződés jogi képviselő igénybevételét írja elő,
b) egy olyan egyeztető eljárás meghatározását, amelyet a biztosító és a biztosított között a biztosító szolgáltatásával kapcsolatban keletkezett véleményeltérés esetén a feleknek követniük kell,
c) a biztosított azon jogának elismerését, hogy amennyiben a b) pontban jelzett eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét,
d) a biztosított tájékoztatását arról, hogy a biztosítóval keletkezett véleményeltérés esetén megilletik a b) és c) pontokban meghatározott jogok,
e) azon eljárás szabályait, amelyet abban az esetben követnek a felek, ha a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beálltának alapjául szolgáló esemény során két vagy több ellenérdekű fél ugyanannál a biztosítónál rendelkezik jogvédelmi vagy felelősségbiztosítási szerződéssel,
f) az arról való tájékoztatást, hogy a (1) bekezdés a)-c) pontjai közül a jogvédelmi biztosítási tevékenység során mely feltétel áll fenn.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandók
a) a felelősségbiztosítást művelő biztosító azon tevékenységére, amelyet biztosítottja védelme vagy képviselete érdekében a felelősségbiztosítási szerződés alapján folytat, amennyiben ezt a tevékenységet a biztosító egyidejűleg saját érdekében is végzi,
b) a segítségnyújtási biztosítást művelő biztosító által kifejtett jogvédelmi tevékenységre, amennyiben ezt a tevékenységet nem a biztosított lakóhelyén vagy szokásos tartózkodási helyén, hanem más országban gyakorolják, és ez egy olyan szerződés részét képezi, amely csak az utazás, vagy a lakóhelyétől, vagy szokásos tartózkodási helyétől való távollét során bajba jutott személyeknek nyújtott segítségre vonatkozik. Ebben az esetben a szerződésben fel kell tüntetni, hogy a jogvédelmi szolgáltatás csak az előzőekben meghatározott körre korlátozódik és a segítségnyújtási szolgáltatáshoz kapcsolódik.
68. § Ha a jogvédelmi biztosítás más kockázatokat is fedező biztosítási szerződés részét képezi, akkor a jogvédelmi biztosításnak külön, az ügyfelek számára felismerhetően elkülönülő részt kell képeznie a biztosítási szerződésen belül.
69. § (1) Biztosítási szerződéskötési kötelezettséget 1998. január 1. után csak törvény állapíthat meg. Az 1997. december 31. előtt törvénynél alacsonyabb szintű jogszabályban előírt biztosítási kötelezettségek 1998. január 1. napján megszűnnek.
(2) A biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ágazat költségeit és biztosítástechnikai tartalékait más biztosítási ágazattól számvitelileg elkülöníteni. Ugyanez érvényes minden törvényben előírt szerződéskötési kötelezettségre.
70. § Az egyedi szerződés olyan biztosítási jogviszonyt hoz létre, amely a módozatoktól és a biztosítási szerződési feltételektől eltérően egyetlen biztosított sajátos biztosítási igényeinek megfelelően jön létre.
71. § (1) Aki biztosítóban olyan mértékű részesedést kíván szerezni, amellyel a befolyásoló részesedés minimális szintjét, vagy annak a korábbi részesedéshez képest magasabb egész számú többszörösét eléri, köteles ehhez a Felügyelet előzetes engedélyét beszerezni.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosító megnevezését, a megszerezni kívánt részesedés arányát, továbbá az arra vonatkozó nyilatkozatot vagy igazolást, hogy a jövendő tulajdonos személye miatt nincs helye a részesedésszerzés (3) bekezdés szerinti megtiltásának.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott részesedés megszerzésére irányuló szerződés megkötését a Felügyelet megtilthatja, ha a kérelmező
a) büntetett előéletű, vagy jogi helyzete nem tisztázott,
b) tulajdonosi háttere nem tisztázott, vagy nem állapítható meg,
c) vagyoni, üzleti helyzete nem szilárd,
d) súlyosan és ismételten megsértette e törvény vagy más, a biztosítókra vonatkozó jogszabály előírásait, vagy
e) nem rendelkezik jó üzleti hírnévvel.
