1. § (1) A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvénynek (a továbbiakban: Cst.) a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Gst.) 61. §-ával megállapított 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Családi pótlékra – amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik – a Magyar Köztársaság területén tartózkodó magyar állampolgár, az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, vér szerinti, örökbe fogadó és nevelőszülő (a továbbiakban: szülő) jogosult, ha háztartásában gyermeket nevel, és a családnak az e törvényben foglalt kivételekkel a tárgyévet megelőző naptári évben az egy főre jutó havi jövedelme a nettó 19 500, a gyermekét egyedül nevelő esetében a nettó 23 400 forintot nem haladja meg.”
(2) A Gst. 61. §-ával megállapított Cst. 1. §-ának (4) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
„Egyéb esetekben – feltéve, hogy a nevelőszülő megfelel az (1) bekezdés szerinti feltételeknek – a nevelőszülő akkor jogosult a családi pótlékra, ha a gyermek vér szerinti, illetve örökbe fogadó szülei a gyermek neveléséről tartós akadályoztatásuk miatt saját háztartásukban nem tudnak gondoskodni.”
(3) A Gst. 61. §-ával megállapított Cst. 1. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A három- és többgyermekes, a tartósan beteg, illetve testi vagy értelmi fogyatékos gyermeket nevelő családnak, valamint a három és többgyermekes, a tartósan beteg, illetve a testi vagy értelmi fogyatékos gyermeket nevelő egyedülállónak a családi pótlék az (1) bekezdésben meghatározott jövedelmi feltételektől függetlenül jár, ha egyébként megfelel az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek.”
2. § (1) A Gst. 62. §-ával megállapított Cst. 1/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egy főre jutó jövedelem számításánál a család tagjaként – a kérelem benyújtásának időpontjában a családhoz tartozó – a családi pótlékot igénylő szülő és a vele közös háztartásban élő
a) házastársa, élettársa,
b) 20 évesnél fiatalabb, keresőtevékenységet nem folytató vér szerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke,
c) 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali tanulmányokat folytató egyetemi-főiskolai hallgató gyermeke,
d) az a)–c) pontok alatt nem említett, az a rokona, akinek eltartására a szülő a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) alapján köteles, és e tartási kötelezettségének eleget tesz
vehető figyelembe.”
(2) A Gst. 62. §-ával megállapított Cst. 1/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdésben meghatározott nettó jövedelem csökkenthető a család tagjának folyósított gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás összegével, valamint az (1) bekezdésben figyelembe nem vett személy részére a Csjt. alapján nyújtott
a) bíróság által megállapított tartási kötelezettség esetén a bíróság által meghatározott tartás teljes értékével,
b) egyéb tartás esetén a tartásra köteles személy nettó jövedelmének eltartott személyenként 20%-ával, több eltartott esetén legfeljebb 50%-ával.”
3. § A Gst. 64. §-ával megállapított Cst. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A családi pótlék havi összege gyermekenként
a) havi nettó 18 000 forintos egy főre jutó jövedelemhatárig:
| – 1 gyermekes családnak | 2750 Ft, | |
| – 1 gyermekes egyedülállónak | 3250 Ft, | |
| – 2 gyermekes családnak | 3250 Ft, | |
| – 2 gyermekes egyedülállónak | 3750 Ft, |
b) havi nettó 18 001–18 750 forint közötti egy főre jutó jövedelemérték esetén
| – 1 gyermekes családnak | 2000 Ft, | |
| – 1 gyermekes egyedülállónak | 2300 Ft, | |
| – 2 gyermekes családnak | 2300 Ft, | |
| – 2 gyermekes egyedülállónak | 2700 Ft, |
c) havi nettó 18 751–19 500 forint közötti egy főre jutó jövedelemérték esetén
| – 1 gyermekes családnak | 1100 Ft, | |
| – 1 gyermekes egyedülállónak | 1300 Ft, | |
| – 2 gyermekes családnak | 1300 Ft, | |
| – 2 gyermekes egyedülállónak | 1500 Ft. |
(2) A három- és többgyermekes családnak gyermekenként 3750 forint, három- és többgyermekes egyedülállónak gyermekenként 3950 forint, a tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után korhatárra való tekintet nélkül 5100 forint, kétgyermekes családban a további gyermekre 3250 forint, kétgyermekes egyedülálló esetén a további gyermekre 3750 forint összegű családi pótlék jár az 1. § (1) bekezdésében meghatározott jövedelmi korláttól függetlenül.
(3) Az 1. § (6) bekezdésének a)–c) pontjai szerinti
a) tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után 5100 Ft,
b) az a) pont alá nem tartozó gyermek után 3250 Ft
összegű családi pótlék illeti meg az intézet vezetőjét.
(4) A gyermekét egyedül nevelők esetében az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárokat 1,2-es szorzóval növelt összegben kell figyelembe venni.”
4. § (1) A Gst. 65. §-ával megállapított Cst. 7. §-ának (2) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:
„(2) A nyilatkozat a család jövedelmi helyzetére vonatkozó adatok mellett tartalmazza a család tagjainak nevét, születési idejét és helyét, anyja nevét, valamint lakó-, illetve tartózkodási helyét. A nyilatkozatban szereplő, a család
a) tagjaira vonatkozó adatok valódiságát a települési önkormányzat jegyzője,
b) egy főre jutó havi jövedelmére vonatkozó adatok valódiságát az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
a családi pótlékot folyósító szerv megkeresésére ellenőrzi.”
(2) A Gst. 65. §-ával megállapított Cst. 7. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdésben említett esetekben a családi pótlékra való jogosultság annak a hónapnak az első napjával nyílik meg, amelyben a jogosultsághoz előírt valamennyi feltétel bekövetkezik, azonban a családi pótlék legfeljebb az igény előterjesztését megelőző 6 hónapra folyósítható.”
(3) A Cst. 7. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a Gst. 65. §-ával megállapított (5)–(8) bekezdés számozása (6)–(9) bekezdésre módosul:
„(5) Ha a (3) bekezdés b) pontjában szereplő esetben a jövedelemváltozás előre megállapíthatóan meghaladja a 6 hónapot, a jogosultság megállapítására vonatkozó igény a jövedelemváltozás időpontjától benyújtható.”
5. § (1) E törvény, valamint a Gst. 61–65. §-ai e törvény kihirdetését követő 8. napon lépnek hatályba azzal, hogy 1996. március 31-ig a családi pótlékra való jogosultságot az e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályban lévő jogszabályok alapján kell megállapítani.
(2) 1996. április 1-jétől, valamint az 1996. április hónapra járó családi pótlékot a Gst.-vel és az e törvénnyel módosított Cst. szerint kell megállapítani és folyósítani. Ha a családi pótlék folyósításához szükséges nyilatkozatot a jogosult szabályszerűen kitöltve 1996. március 1-jéig benyújtja – feltéve, hogy a jogosultsági feltételeknek megfelel –, a családi pótlék 1996. április hónaptól folyamatosan folyósítható.
(3) Az 1997. április 30-ig tartó, a Cst. 7. §-ának (1) bekezdése szerinti jogosultsági év 1996. április 1-jétől kezdődik.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Gst. 61. §-ával megállapított Cst. 1. § (2)–(3) bekezdései, (4) bekezdéséből a „vagyoni” szó, (5) bekezdéséből a (2) bekezdésre történő utalás, valamint az „és vagyoni” szövegrész, továbbá a Gst. 63. §-ával megállapított Cst. 2. §-ának (2) bekezdése, a Gst. 65. §-ával megállapított Cst. 7. §-ának (1) bekezdéséből, valamint (2) bekezdéséből az „és (2)” szövegrész hatályát veszti.
