1. Az Országgyűlés a Házszabály 34. §-a alapján a privatizációs folyamatok és az állami vagyonkezelés hatékonyságát és jogszerűségét veszélyeztető fogyatékosságok és visszaélések feltárása, valamint a korrupcióellenes eredményes fellépés érdekében országgyűlési eseti bizottságot (rövidített neve: privatizációs eseti bizottság, a továbbiakban: bizottság) hoz létre.
2. A bizottság 23 tagból áll. A bizottság tagjaira a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást az alábbiak szerint:
| MSZP | 10 fő | ||
| SZDSZ | 4 fő | ||
| MDF | 3 fő | ||
| FKGP | 2 fő | ||
| KDNP | 2 fő | ||
| FIDESZ | 2 fő |
A bizottság elnökének, alelnökeinek és tagjainak megválasztására a Házbizottság terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek.
3. A bizottság:
a) az állami kormányzati szervektől tájékoztatást, felvilágosítást kér a privatizációs folyamatokról, ideértve a bevételek alakulását és a kitűzött célok elérése érdekében követett eljárást is,
b) megvizsgálja, hogy a privatizációs folyamatok során a gazdaságossági és célszerűségi szempontok mellett más megfontolások, döntési szempontok milyen szerepet játszottak,
c) megvizsgálja, hogy a privatizációs folyamat során hogyan alakult a foglalkoztatás, a privatizációval érintett vállalatok termelése, exportja, beruházásai, a termékek és a gyártás korszerűsége, a termékek piacképessége,
d) figyelemmel kíséri az 1086/1994. (IX. 15.) Korm. határozattal (a továbbiakban: határozat) létrehozott Közpénzek Felhasználását és Privatizációt Ellenőrző Bizottság által, valamint a Kormányzati Ellenőrzési Iroda által a határozat 3. pontja alapján, valamint a pénzügyminiszter által a határozat 4. pontja alapján végzett ellenőrzések lefolytatását,
e) értékeli a d) pontban megjelölteknek az általuk lefolytatott vizsgálatokról készített összefoglaló jelentéseit, és indokolt esetben javaslatot tesz - szükség esetén új vizsgálati irány megjelölésével - további vizsgálat lefolytatására,
f) az arra hivatott szervek előtt konkrét ügyekben vizsgálat lefolytatását kezdeményezheti,
g) megvizsgálja, hogy az állami vagyon alapítványoknak és vállalkozásoknak történő juttatásánál a jogszabályok, előírások maradéktalan betartásán túl kellő gondossággal jártak-e el,
h) amennyiben a bizottság tevékenysége során korrupcióra utaló adat merül fel, az erre hivatott szervek előtt vizsgálatot kezdeményez,
i) áttekinti a hatályos jogszabályokat, és kezdeményezi azon jogszabályok módosítását, amelyek lehetővé tették, hogy az egyes privatizációs döntések során vagyonvesztés következzen be,
j) figyelemmel kíséri az állam tulajdonában álló vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény gyakorlati végrehajtását.
4. A bizottság 3. pontban részletezett hatás- és feladatköre nem terjed ki folyamatban lévő egyedi privatizációs ügyekre.
5. A bizottság működésének rendjét maga állapítja meg.
6. A bizottság működése során szakértők vagy szakértői szervezetek igénybevételére jogosult. Működésének költségeit az Országgyűlés költségvetéséből kell fedezni.
7. A bizottság megállapításairól jelentést készít, amelyet az Országgyűlés elé terjeszt.
8. A bizottság az Országgyűlés jelen határozata alapján 1997. július 1-jéig működik. A bizottság ezen időpontig köteles működésének összegzett tapasztalatait, megállapításait összefoglaló jelentés formájában az Országgyűlés elé terjeszteni. Az Országgyűlés a bizottság összefoglaló jelentését megtárgyalja, és e tárgyban hozott határozatában dönt a bizottság tevékenységének megszűnéséről vagy megbízatásának meghosszabbításáról.
