Időállapot: közlönyállapot (1996.III.5.)

1996. évi X. törvény

a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról * 

A közúti közlekedésről szóló, többször módosított 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) módosítására az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. § A Kkt. 9/A. §-ának (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(15) Azok a gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pont], amelyek e törvény hatálybalépését megelőzően tömegközlekedést szolgáló járműveket hatósági engedély alapján üzemeltettek, e tevékenységüket 1996. november 30-ig folytathatják. Ez idő alatt a szolgáltatás nyújtásához használt autóbuszaik számát nem növelhetik, tevékenységüket a járatok gyakoriságának sűrítésével vagy a járati útvonal hosszának növelésével nem bővíthetik, és működésük során kötelesek megfelelni a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény koncessziós társaságra vonatkozó rendelkezéseinek.”

2. § A Kkt. 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § az alábbi (4) és (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés (6) bekezdésre változik: * 

„(3) A közút területén, a közút felett és mellett tilos elhelyezni olyan jelet, jelzést, egyéb tárgyat és berendezést, amely a közúti jelzésekkel - azok alakjával, színével - összetéveszthető, láthatóságukat akadályozza, a közlekedők figyelmét eltereli, vagy a közlekedés biztonságát egyéb módon veszélyezteti.

(4) A járdát, a gyalogutat és a kerékpárutat kivéve a közút területén és a közút felett, továbbá külterületen - a 42/A. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott távolságon belül - a közút mellett reklámtáblát, reklámhordozót és egyéb reklámcélú berendezést elhelyezni tilos. Ez a tilalom nem vonatkozik azokra a berendezésekre, amelyek a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást tartalmaznak.

(5) A közlekedési hatóság - a közút kezelőjének kérelmére - a (3) és (4) bekezdésben megállapított tilalom megszegőjét a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolítására kötelezi.”

3. § A Kkt. 18. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Utánképzésen köteles részt venni az a járművezető, akit bíróság közlekedéssel összefüggő bűncselekmény vagy szabálysértési hatóság közlekedési szabálysértés elkövetése miatt arra kötelezett. Vezetői engedélyét csak az utánképzés befejezését követően kaphatja vissza.

(5) Nem kötelezhető utánképzésre az a járművezető, akit bíróság a járművezetéstől végleg eltiltott.”

4. § A Kkt. a következő 24/A. §-sal egészül ki:

„24/A. § A Kkt. 23. §-ának (3) bekezdésében említett és a közlekedési hatóság által feljogosított belföldi gyártót, kereskedelmi forgalmazót, illetőleg a Kkt. 24. §-ának (2) bekezdésében szereplő, a járművek időszakos vizsgálatára feljogosított más szervet a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter által rendeletben meghatározott hatósági eljárások díjának a jogszabályban foglalt hányada illeti meg.”

5. § A Kkt. 29. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § az alábbi (5)-(7) bekezdéssel egészül ki: * 

„(4) A helyi (kivéve a fővárosi önkormányzat tulajdonában levő) közutak részét képező járdák és gyalogutak építésének, korszerűsítésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése a települési - a fővárosban a kerületi - önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozik.

(5) A fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában levő közutak építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése a fővárosi önkormányzat főjegyzőjének hatáskörébe tartozik.

(6) A fővárosi önkormányzat tulajdonában levő közutak építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése a Fővárosi Közlekedési Felügyelet hatáskörébe tartozik.

(7) Ha a közút építésével, korszerűsítésével a járda építése, korszerűsítése összefügg, ez utóbbi engedélyezését a helyi közút építésének, korszerűsítésének engedélyezésére hatáskörrel rendelkező közlekedési hatóság végzi.”

6. § A Kkt. 32. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. § (1) A közúthálózat országos közutakból és helyi közutakból áll. Az országos közutak az állam tulajdonában, a helyi közutak - beleértve a kerékpárutakat is - a települési önkormányzatok tulajdonában vannak. Az egyéb jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, valamint a magánszemélyek tulajdonában álló területen levő utak: magánutak. Magánútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen levő, közforgalom elől elzárt utat is.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt utak forgalmi jellege (az út jelentősége, forgalmi terhelése és a forgalom összetétele) megváltozik, az e törvény 29. §-a, illetve 46. §-a szerint hatáskörrel rendelkező közlekedési hatóság a közút kezelőjének - magánút esetében tulajdonosának - kérelmére az országos közutat helyi közúttá, a helyi közutat országos közúttá vagy magánúttá, a magánutat helyi közúttá nyilváníthatja. Az utak tulajdonosai ezt követően az utak tulajdonjogának egymás javára, térítés nélkül történő átadásáról a változások ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésére alkalmas megállapodást kötnek.”

7. § A Kkt. 33. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § (1) A közút kezelői:

a) a koncessziós szerződés alapján működtetett országos közút tekintetében a koncessziós társaság;

b) az a) pontban nem említett országos közút vonatkozásában a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter által a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított közhasznú társaság (a továbbiakban: közútkezelő közhasznú társaság), költségvetési szerv vagy az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet;

c) a helyi közutak tekintetében a helyi önkormányzat; a koncessziós szerződés alapján működtetett helyi közutak és műtárgyaik tekintetében a koncessziós társaság, illetőleg a 9/B. § (3) bekezdése szerint szerződés alapján azzal megbízott gazdálkodó szervezet;

d) a magánutak tekintetében annak a területnek a tulajdonosa, amelyen a magánút van; állami tulajdonban levő ingatlanon fekvő magánút esetében tulajdonosnak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelő (használó) tekintendő. * 

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt kezelő szervek az autópályák használatáért úthasználati díjat szedhetnek, amelyet az autópályák építésére, fenntartására és üzemeltetésére kell fordítani. A díj mértékét, a fizetés módját és feltételeit - a Kormány által jóváhagyott elvek alapján - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt országos közutak kezelőinek tevékenységét a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium által alapított gazdálkodó szervezet hangolja össze.”

8. § A Kkt. 34. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A közlekedési hatóság - a közlekedés biztonságát sértő vagy veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében - a közút kezelőjét a forgalmi rend felülvizsgálatára kötelezheti.”

9. § A Kkt. 37. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Ha a közutat nem közlekedési célból a kezelő hozzájárulása nélkül, vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérően vették igénybe, a közlekedési hatóság az igénybevevőt az eredeti állapot helyreállítására, a hozzájárulásban foglalt előírások megtartására, illetve a közút állagának védelme és a forgalom biztonsága érdekében szükséges intézkedések megtételére és pótdíj fizetésére kötelezi.

(3) Ha a közutat közmű építése vagy fenntartása céljából a kezelő hozzájárulása nélkül vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérően vették igénybe, az (1) bekezdésben meghatározott díjat meg kell fizetni, és a (2) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni.”

10. § A Kkt. 44. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„44. § (1) A közúti közlekedés ellenőrzésének ki kell terjednie

a) a közúti közlekedés rendjére,

b) a közúti forgalom szabályozására,

c) a közúti közlekedési szolgáltatások és a közúti járművek üzemeltetésének szabályszerűségére, illetve a jármű üzemeltetésére vonatkozó előírások megtartására, ideértve az adott tevékenységhez előírt okmányok, engedélyek, jelzések, felszerelések ellenőrzését is,

d) a járművek műszaki állapotára, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségére,

e) a járművek összeépítésére és átalakítására vonatkozó előírások megtartására, valamint a külön jogszabályban meghatározott alkatrészek minősége tanúsításának meglétére,

f) a járműfenntartó tevékenység folytatása feltételeinek megtartására,

g) a közutak állapotára, tisztaságára, nem közlekedési célú igénybevételére,

h) a közút kezelőjének hozzájárulásához vagy a közlekedési hatóság engedélyéhez kötött járművek közlekedésére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzési feladatokat a közlekedési hatóság és a külön jogszabályban meghatározottak szerint a rendőrhatóság (a továbbiakban együtt: ellenőrző hatóság), külföldi járművek esetében a rendőrhatóság végzi. A közlekedési hatóság közúti közlekedést érintő ellenőrző tevékenységét, annak feltételeit és módját a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter - a belügyminiszterrel egyetértésben - rendeletben szabályozza.

(3) Az ellenőrző hatóság jelzésére a jármű vezetője a járművet köteles megállítani, személyazonosságát igazolni, az ellenőrzéssel kapcsolatos felhívásnak eleget tenni.

(4) A közlekedési hatóság a külön engedély alapján üzemeltetett járművek esetében az (1) bekezdés c)-e) pontjaiban megjelölt ellenőrzéseket a jármű telephelyén is végezheti, az f) pontban meghatározott járműfenntartó tevékenységet csak telephelyen ellenőrizheti.”

11. § A Kkt. 46. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„46. § (1) E törvény 29. §-ának (4) és (5) bekezdésében meghatározott kivételekkel a közlekedési hatósági feladatokat az országos hatáskörrel rendelkező Közlekedési Főfelügyelet és annak helyi szervei, a területi (megyei, fővárosi) közlekedési felügyeletek látják el.

(2) Azokban a közlekedési hatósági ügyekben, amelyekben első fokon a települési önkormányzat jegyzője - a fővárosi kerületek esetében a kerület jegyzője [29. § (4) bekezdés] - jár el, a másodfokú hatóság a területileg illetékes közlekedési felügyelet.

(3) Azokban az ügyekben, amelyekben első fokon a főváros főjegyzője [29. § (5) bekezdés] jár el, a másodfokú hatóság a Fővárosi Közlekedési Felügyelet.”

12. § A Kkt. 47. §-a a következő r) és s) ponttal egészül ki:

r) Kerékpárút: jelzőtáblával kerékpárútként megjelölt helyi közút.

s) Gyalogút: jelzőtáblával gyalogútként megjelölt, illetőleg olyan helyi közút, amely kizárólag a gyalogosok közlekedésére szolgál, és az úttesttől tartós fizikai akadály (árok, korlát, kerítés, sövény stb.) vagy két méternél nagyobb távolság választja el.”

13. § A Kkt. 48. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Felhatalmazást kap

a) a Kormány, hogy

aa) az utánképzés részletes szabályait,

ab) a kombinált fuvarozási tevékenység szabályait,

ac) a közúti személyszállítási és árutovábbítási szerződések szabályait,

ad) a közúti közlekedésbiztonság állami feladatainak teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrásokat és azok felhasználásának módját,

ae) a közúti közlekedési szolgáltatások és a közúti járművek üzemben tartásának részletes szabályait,

b) a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, hogy

ba) a közúti személyszállítás és árutovábbítás szakmai szabályait,

bb) az utak építésének és a forgalom részére való átadásának hatósági engedélyezéséről szóló szabályokat,

bc) az utak forgalomszabályozásának és a közúti jelzések elhelyezésének eljárási szabályait

rendeletben állapítsa meg.”

14. § (1) Ez a törvény 1996. március 15-én lép hatályba, a Kkt. 18. §-ának e törvény 3. §-ával megállapított (4) és (5) bekezdése kivételével, amelyek 1997. január 1-jén lépnek hatályba.

(2) A Kkt. 12. §-ának (3) és (4) bekezdésében meghatározott, a törvény hatálybalépésekor már kihelyezett reklámtáblákat, reklámhordozókat és egyéb reklámcélú berendezéseket e törvény hatálybalépése napjától számított egy éven belül el kell távolítani. E határidő eredménytelen eltelte után a reklámtáblák, a reklámhordozók és berendezések eltávolítására a közlekedési hatóság azok tulajdonosát kötelezi.

(3) A Kkt. 17-18. §-ai előtt levő alcím helyébe „A közúti közlekedés résztvevőinek nevelése, oktatása, szakképzése és utánképzése” szövegrész lép.