Időállapot: közlönyállapot (1996.IV.10.)

1996. évi XXII. törvény

az egyes szociális ellátásokkal kapcsolatos törvények módosításáról * 

Az Országgyűlés a szociális ellátó rendszer átalakítása érdekében egyes törvények módosítására a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló
1990. évi XXV. törvény módosítása

1. § (1) A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvénynek (a továbbiakban: Cst.) a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Gst.) 67. §-ával megállapított 13/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az 1. § (1) bekezdésében említett szülőt gyermekgondozási segély illeti meg

a) a gyermeke harmadik életévének betöltéséig, ha a családban a jogosultsági év kezdő napját megelőző naptári évben az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg

aa) egyedülálló esetén a nettó 23 400 forintot,

ab) egyéb esetben a nettó 19 500 forintot;

b) a tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermeke tizedik életévének betöltéséig.”

(2) A Gst. 67. §-ával megállapított Cst. 13/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A gyermekgondozási segély folyósításának időtartama szolgálati időnek minősül.”

2. § A Gst. 67. §-ával megállapított Cst. 13/B. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„13/B. § (1) Nem jár gyermekgondozási segély a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. §-a (1) bekezdésének g) pontjában felsorolt rendszeres pénzellátás folyósításának időtartamára, kivéve a gyermekgondozási segély mellett végzett keresőtevékenység után járó táppénzt.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl nem jár gyermekgondozási segély, illetve a megállapított segély folyósítását meg kell szüntetni, ha a gyermekgondozási segélyre jogosító gyermek ideiglenes hatályú beutalt, állami nevelt, illetve szociális intézményben kerül elhelyezésre. Kormányrendeletben meghatározott kivétellel az e bekezdésben foglaltak az irányadók akkor is, ha a gyermeket gyermekek napközbeni ellátásában részesítik.”

3. § A Gst. 67. §-ával megállapított Cst. 13/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13/D. § A gyermekgondozási segélyt a gyermekkel közös háztartásban élő bármelyik szülő igénybe veheti. Ha az együttélő szülők egyidejűleg több gyermek után lennének jogosultak gyermekgondozási segélyre, a gyermekgondozási segélyt csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.”

4. § A Gst. 67. §-ával megállapított Cst. 13/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13/E. § A gyermekgondozási segély havi összege – függetlenül a gyermekek számától – azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. A gyermekgondozási segélyben részesülő személy az ellátás után 6% nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett.”

5. § A Gst. 67. §-ával megállapított Cst. 13/G. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A gyermekgondozási segélyre való jogosultság megállapítására, folyósítására és megszüntetésére, valamint a felelősségi szabályokra, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségre a családi pótlékra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a gyermekgondozási segély megállapítására, folyósítására és megszüntetésére a nyugdíjfolyósító szervek nem jogosultak.”

6. § A Gst. 67. §-ával megállapított Cst. 13/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13/H. § Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója a gyermekgondozási segély folyósítását

a) engedélyezheti

aa) a gyermeket nevelő közeli hozzátartozónak, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében tartósan akadályoztatva vannak vagy egyedülálló szülő keresőtevékenységének hiányában a család megélhetése nem biztosítható,

ab) az ellátás 50%-ában annak, aki rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rokkantsági járadékban, ápolási díjban, illetve rendszeres szociális segélyben részesül, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a 13/A. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket;

b) meghosszabbíthatja

ba) a gyermek 3 éves koráig, egy alkalommal és legfeljebb 6 hónappal, ha a méltányossági kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően a szülő gyermekgondozási segélyben részesült,

bb) a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek nyolcadik életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt a gyermekek napközbeni ellátása keretében nem gondozható, feltéve, hogy a gyermek után családi pótlékot folyósítanak.

bc) a tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek tizennegyedik életévének betöltéséig.”

7. § A Gst. 67. §-ával megállapított Cst. 13/I. §-ának (6)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az anyasági támogatás összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-ával.

(7) Az anyasági támogatás iránti igényt a szülést, illetve az (5) bekezdésben szabályozott esetben a nyilatkozat visszavonását, valamint az ideiglenes hatályú intézeti elhelyezés megszűnését követő 30 napon belül – a nyugdíjfolyósító szervek kivételével – a családi pótlékot folyósító szervnél lehet előterjeszteni. A családi pótlékot folyósító szerv a gyermek anyakönyvi kivonatának bemutatásakor az anyasági támogatást kifizeti és ennek tényét az anyakönyvi kivonatra rávezeti.”

II. Fejezet

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
1993. évi III. törvény módosítása

8. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének a) pontja utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, az anyasági támogatás, valamint – a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével – a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatása, a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka;”

(2) Az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének g) pontja a következő szövegrésszel egészül ki: „a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék;”

(3) Az Szt. 4. §-ának (2) bekezdésében a „II. Fejezet” szövegrész helyébe „II–III. Fejezet” szövegrész lép.

9. § Az Szt. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A települési önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.”

10. § (1) Az Szt. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Gyermeknevelési támogatásra jogosult az az anya, nevelőanya, – illetve külön kormányrendeletben meghatározott esetben az az apa, nevelőapa – aki saját háztartásában otthon három vagy több kiskorút nevel, feltéve, hogy a családban a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott módon számított egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a gyermekgondozási segélyre való jogosultság szempontjából irányadó értékhatárt.

A gyermeknevelési támogatás a legfiatalabb gyermek harmadik életévének betöltésétől azon év december 31-éig, amelyben az általános iskolai tanulmányait megkezdi, legfeljebb azonban nyolcadik életévének betöltéséig állapítható meg. A támogatásra való jogosultság szempontjából nem vehető figyelembe az a gyermek, aki kereső tevékenységet folytat, kivéve, ha a kereső tevékenységet a tanulói jogviszony mellett vagy annak keretében végzi.”

(2) Az Szt. 27. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem állapítható meg a gyermeknevelési támogatás, illetve a megállapított támogatás folyósítását meg kell szüntetni, ha)

„a) a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az (1) bekezdés szerinti értékhatárt,”

11. § Az Szt. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § A népjóléti miniszter a gyermeknevelési támogatásra való jogosultságot annak a személynek is megállapíthatja

a) akinek jogosultsága megszűnt, legfeljebb 2 évig,

b) akinek nagykorú gyermekei oktatási intézmény nappali tagozatán tanulnak, a tanulmányaik befejezéséig, legfeljebb azonban 25. életévük betöltéséig,

feltéve, hogy a kérelmező legalább három – a b) pontban szabályozott esetben legalább egy – kiskorút nevel, és a legkisebb gyermek megfelel a 27. § (1) bekezdésében szabályozott feltételeknek.”

12. § Az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A jövedelempótló támogatás folyósításának időtartama 24 hónap, amelyet a jogosultság megállapításának napjától kell számolni. A jövedelempótló támogatás folyósításának időtartamába – az e törvényben foglalt kivétellel – nem számítható be

a) a korábbi jogosultság megszüntetését megelőző folyósítás időtartama;

b) a megállapított jogosultság fennállása alatt a folyósítás szüneteltetésének időtartama.”

13. § Az Szt. 34. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„34. § (1) Nem állapítható meg jövedelempótló támogatás annak a munkanélkülinek, aki

a) rendszeres pénzellátásban részesül;

b) előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetését tölti;

c) fegyveres vagy fegyver nélküli katonai, illetve polgári szolgálatot (a továbbiakban: katonai szolgálat) teljesít;

d) az illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központtal (a továbbiakban: munkaügyi központ) az Flt. 25. §-ának (3) bekezdésében, az önkormányzattal pedig az e törvényben szabályozott együttműködést nem vállalja.

(2) Meg kell szüntetni a támogatás folyósítását, ha a munkanélküli

a) határozatlan idejű rendszeres pénzellátásban részesül;

b) a jövedelempótló támogatás folyósításának a 33. § (2) bekezdése szerinti időtartama lejárt;

c) az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott keresőtevékenység időtartamával a munkanélküli járadék megállapítására szerez jogot;

d) jövedelempótló támogatásának folyósítása szünetel és a szünetelés időtartama meghaladja a (4) bekezdés szerinti időtartamot.

(3) Szünetel a munkanélküli jövedelempótló támogatás folyósítása, ha a munkanélküli

a) határozott idejű rendszeres pénzellátásban részesül;

b) katonai szolgálatot teljesít, illetve az (1) bekezdés b) pontja szerinti büntetését tölti;

c) oktatási intézmény nappali tagozatán kezdi meg tanulmányait, illetve olyan képzésben vesz részt, amelyre figyelemmel munkanélküli járadékban nem részesülhetne;

d) keresőtevékenységet folytat, ide nem értve azt a nem rendszeres munkavégzéssel járó kereső tevékenységet, amelynek havi ellenértéke nem éri el a 36. § (1) bekezdés a) pontja szerinti összeghatár 50%-át;

e) családjában az egy főre jutó havi jövedelem a 33. § (1) bekezdése szerinti értékhatárt – figyelemmel a 25. § (4) bekezdésében foglaltakra is – meghaladja;

f) a 34/A. § szerinti együttműködést nem vállalónak minősül.

(4) A jövedelempótló támogatás folyósítása a (3) bekezdésben foglalt időtartamra, de legfeljebb 24 hónapra szüneteltethető. Ha a szünetelés oka megszűnik és a támogatásra való jogosultság feltételei fennállnak, a támogatást – figyelemmel a 33. § (2) bekezdésében foglaltakra is – tovább kell folyósítani.”

14. § Az Szt. 34/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„34/A. § (1) Együttműködést nem vállalónak minősül az a munkanélküli, aki

a) az illetékes munkaügyi központtal nem működik együtt [Flt. 25. § (3) bekezdés];

b) az önkormányzat által felkínált megfelelő közhasznú munkát vagy az önkormányzat közreműködésével felajánlott egyéb megfelelő munkahelyet nem fogadja el, vagy e foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással vagy a rendkívüli felmondásnak az Flt. 58. §-a (6) bekezdésének b) pontjában szabályozott módon szüntette meg;

c) a támogatás feltételeinek évenkénti felülvizsgálatakor az ellátást megállapító önkormányzattal neki felróható módon nem működik együtt.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha a felajánlott munkahely közhasznú munka

a) a munkanélküli szakképzettségének, illetve iskolai végzettségének, vagy annál eggyel alacsonyabb szintű végzettségnek, valamint az Flt. 25. §-a (2) bekezdésének b) és d) pontjában foglaltaknak megfelel;

b) esetén a várható kereset eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(3) Amennyiben a folyósítás szüneteltetésére az (1) bekezdésben foglalt ok miatt kerül sor, a támogatás szüneteltetésének időtartama 6 hónap. Ezen időszak mindaddig meghosszabbodik, amíg a munkanélküli együttműködést nem vállalónak minősül.

(4) A (3) bekezdés szerinti időtartamot a jövedelempótló támogatás folyósításának időtartamába be kell számítani.

(5) Ha a jövedelempótló támogatás folyósítása a 34. § (3) bekezdésének a)–e) pontja alapján szünetel, a munkanélküli nem minősíthető együttműködést nem vállalónak.”

15. § Az Szt. 35. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A támogatás megszüntetéséről, illetve szüneteltetéséről – a szüneteltetés okának feltüntetésével – az önkormányzat dönt, és a döntésről az önkormányzat jegyzője a (2) bekezdés szerinti munkaügyi központot tájékoztatja.”

16. § Az Szt. 37. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A főjegyző által folyósított jövedelempótló támogatás összegét a Munkaerőpiaci Alap a Fővárosi Önkormányzat részére megtéríti.”

17. § Az Szt. 41. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek esetén ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi.”

18. § Az Szt. 42. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha)

„b) rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a külön törvényben meghatározottak szerint megállapított gyermekgondozási segélyt.”

19. § (1) Az Szt. 50. §-ának (2) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1) és (3) bekezdésben” szövegrész lép.

(2) Az Szt. 50. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A települési önkormányzat jegyzője közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg egy év időtartamra – 1996. évben december 31-ig terjedő időre, illetve ha a jogosultságot 1996. július 1-jét követően állapították meg, hat hónap időtartamra – annak a személynek, akinek havi rendszeres gyógyszerköltsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén 150%-át.”

20. § Az Szt. 52. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jegyző által a közgyógyellátottakról vezetett nyilvántartás a 18. § a)–g) pontjaiban foglaltakon túl tartalmazza az igazolvány sorszámát és a közgyógyellátott társadalombiztosítási azonosító jelét. A jegyző és a megyei egészségbiztosítási pénztárak, valamint a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár – kormányrendeletben szabályozott módon – a nyilvántartás adatait évente egyeztetik.”

21. § Az Szt. 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„58. § (1) A helyi önkormányzatok, valamint az önkormányzatokkal szerződéses jogviszony alapján önkormányzati feladatokat ellátó természetes és jogi személyek a személyes gondoskodást az e törvényben, valamint külön jogszabályban a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekre meghatározott feltételek szerint biztosítják.

(2) Ha e törvény másként nem rendelkezik, az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók a személyes gondoskodást nyújtó, normatív állami hozzájárulást igénybe vevő szociális vállalkozásokra és nem állami szervekre is (a továbbiakban: nem állami szervek).”

22. § Az Szt. 94. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)–(4) bekezdés számozása (3)–(5) bekezdésre módosul:

„(2) A személyes gondoskodást nyújtó, normatív állami hozzájárulást igénybe vevő nem állami szervek az (1) bekezdésben, valamint a 93. § (2) bekezdésében foglaltakat nem kötelesek alkalmazni. Ha a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételét nem beutaló határozat alapozza meg, az ellátás igénybevételéről, valamint az intézményi jogviszony megszűnésének feltételeiről a kérelmező és a nem állami szerv megállapodást köt.”

23. § Az Szt. 109. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltak az irányadók akkor is, ha a jogosultat egy intézményen belül másik szakosított ellátási formában kell gondozni.”

24. § Az Szt. 114. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az e törvényben foglalt kivételekkel a fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt a jogosultat, aki)

„b) bentlakásos intézményben él, jövedelemmel nem rendelkezik, és akinek a térítési díj alapjául szolgáló készpénz vagy ingatlan vagyona, valamint tartásra, gondozásra köteles és képes hozzátartozója nincs.”

25. § (1) Az Szt. 115. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díját (a továbbiakban: intézményi térítési díj) az intézményt fenntartó szerv évente kétszer állapíthatja meg.

(2) A kötelezett által a 116. §, valamint a 117. § (1)–(2) bekezdés alapján fizetendő térítési díj összegéről (a továbbiakban: személyi térítési díj) – a 117. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel – az intézmény vezetője az ellátás igénybevétele után, de legkésőbb az igénybevételtől számított 30 napon belül írásban értesíti a térítési díj fizetésére kötelezettet. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.”

(2) Az Szt. 115. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha a kötelezett jövedelme

a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.”

(3) Az Szt. 115. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (6) bekezdés számozása (7) bekezdésre módosul:

„(6) A térítési díj felülvizsgálata során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének időpontjáról a fenntartó rendelkezik, azzal a feltétellel, hogy az új térítési díj megfizetésére a jogosult nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra.”

26. § Az Szt. 115/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő (4)–(5) bekezdés lép:

„(4) Gyermekétkeztetés esetén

a) a diákotthonban, kollégiumban – ideértve a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményeket is – elhelyezett

aa) gyermek,

ab) alapfokú művészetoktatási intézményben tanuló,

ac) általános iskolai tanuló

után az intézményi térítési díj 50%-át;

b) a kollégiumban, diákotthonban, szakmunkásotthonban – ideértve a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményeket is – elhelyezett és externátusi ellátásban részesülő

ba) szakmunkásképző iskolai és szakiskolai tanuló,

bb) gimnáziumi, szakközépiskolai tanuló

után az intézményi térítési díj 30%-át;

c) a három- és többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át;

d) a fogyatékos gyermek és fogyatékos tanuló után az intézményi térítési díj 30%-át kedvezményként [az a)–d) pont alattiak a továbbiakban: normatív kedvezmény] kell biztosítani. A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe.

(5) A normatív kedvezmény összegét a kedvezményre jogosult gyermek, tanuló lakóhelye szerint illetékes önkormányzat a gyermek nevelését, oktatását végző közoktatási intézmény, valamint a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmény részére – az intézmény igénybejelentése alapján – havonta átutalja.”

27. § (1) Az Szt. 117. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátások intézményi térítési díjának alapja)

„b) átmeneti vagy tartós bentlakásos intézmény esetén az egy ellátottra jutó önköltség napi összege.”

(2) Az Szt. 117. §-ának (3)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az intézményi térítési díjat a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott intézményi elhelyezés esetén az ellátásban részesülő a havi jövedelméből nem tudja megfizetni, a fenntartó a személyi térítési díjat határozattal az alábbiak figyelembevételével állapítja meg:

a) az ellátásban részesülő havi jövedelme,

b) az ellátásban részesülő jelentős készpénz vagy ingatlan vagyona, ezek hiányában

c) a tartásra köteles és képes személy havi jövedelme.

(4) Az a készpénz vagy ingatlan vagyon tekinthető jelentősnek, amelynek összege, illetve forgalmi értéke az intézményi térítési díj egy évi összegét a jogosult elhelyezésekor vagy a térítési díj felülvizsgálatakor, illetve a lekötött készpénzvagyon és a jelzálogjog értékének módosításakor meghaladja.”

28. § (1) Az Szt. 117/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bentlakásos intézményekben a jövedelemmel nem rendelkező 16 év fölötti ellátottak részére személyes szükségleteik fedezésére az intézmény költőpénzt biztosít. Költőpénzt kell biztosítani annak az ellátottnak is, aki helyett a térítési díjat jövedelem hiányában kizárólag a tartásra köteles és képes személy fizeti, illetve a térítési díjat ingatlan vagyona terhére állapították meg. Ha az ingatlan vagyonnal rendelkező ellátottnak költőpénzt állapítanak meg, a költőpénz terhelését a térítési díjra vonatkozó szabályok szerint kell elrendelni. A költőpénz havi összege nem lehet kevesebb a tárgyév január 1-jén érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%-ánál. Legalább a költőpénz összegére kell kiegészíteni az ellátottnak ezt az összeget el nem érő jövedelmét.”

(2) Az Szt. 117/A. §-ának (2) bekezdésében a „zsebpénz” szövegrész helyébe a „költőpénz” szövegrész lép.

29. § Az Szt. 118. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A személyi térítési díj fizetésére köteles ingatlan tulajdonjogával rendelkező jogosult esetén a térítési díjat és az intézmény által biztosított költőpénzt jelzálogjog biztosítja.”

30. § Az Szt. 119. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyi térítési díjat)

„b) a gondnokság alatt nem álló, magasabb összegű családi pótlékban részesülő jogosult esetén a családi pótlékra vagy a családi pótlék felvételére jogosult,”

31. § Az Szt. 123. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami költségvetés terhére kell biztosítani a gyermeknevelési támogatásnak, valamint az 50. § (1) és (3) bekezdése alapján kiállított közgyógyellátási igazolvány és az 54–55. § alapján kiállított – a társadalombiztosítás egészségügyi szolgáltatásának igénybevételére jogosító – igazolvány után fizetendő térítésnek a fedezetét.”

32. § (1) Az Szt. 132. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa)

„b) a közgyógyellátásra való jogosultság, valamint az igazolványok kiadásának, visszavonásának, az igazolvány alapján járó kedvezmények igénybevételének részletes szabályait, valamint az igazolvány tartalmát;”

(2) Az Szt. 132. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa)

„f) a nem állami szervek által fenntartott személyes gondoskodást nyújtó intézmények engedélyezésének és működésének részletes szabályait;”

33. § Az Szt. 134. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„134. § Az e törvényben meghatározott személyes gondoskodás keretébe tartozó kötelező ellátási formák feltételeinek megteremtéséről fokozatosan, de legkésőbb 1999. december 31. napjáig kell gondoskodni.”

III. Fejezet

A társadalombiztosításról szóló
1975. évi II. törvény módosítása

34. § A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 25. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A terhességi gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70%-a, ha a szülő nő a szülést megelőző két éven belül legalább 270 napon át biztosított volt. Ennél kevesebb, de legalább 180 napos biztosítási idő esetén a terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 60%-a.”

35. § A T. 103/B. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A gyermekggondozási segélyben részesülő személy az ellátás összege után hatszázalékos mértékű nyugdíjjárulékot köteles fizetni, ha az ellátást az egyes szociális ellátásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 1996. évi XXII. törvénnyel módosított, a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény alapján állapították meg. Az ellátást folyósító szerv a nyugdíjjárulékot köteles az ellátás összegéből levonni, és azt havonta az előírt határidőig az illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervhez átutalni.”

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

36. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel –, valamint a Gst. 66–67. §-a 1996. április 15-én lép hatályba.

(2) E törvény 8–9. §-a, 12–33. §-a, 36. §-a (3) bekezdésének c) pontja, 37–39. §-a a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a T. 15. §-ának (1) bekezdéséből az „és gyermekgondozási díj” szövegrész, 25/A. §-a;

b) a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 4. §-a, 17. §-a (1) bekezdésének második és harmadik mondata;

c) az Szt. 33. §-a (1) bekezdésének c) pontja, 36/A–36/D. §-a, 32. §-ának (1) bekezdéséből és 51. §-ának (1) bekezdéséből az „állandó” szövegrész, 118. §-ának (2) bekezdéséből az „önkormányzat” szövegrész, 132. §-ának (3) bekezdése;

d) a Gst. 67. §-ával megállapított Cst. 13/A. §-ának (4)–(5) bekezdése, 13/G. §-ának (1) bekezdése és 13/I. §-ának (1) bekezdéséből az „és családja megfelel az 1. § (1) és (2) bekezdésében előírt jövedelmi és vagyoni feltételeknek. E bekezdés alkalmazásában a család egy főre jutó havi nettó jövedelmének kiszámításánál az 1/A. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.” szövegrész, a Gst. 73. §-a, 77. §-ából az „és az anyasági támogatás” szövegrész, 79. §-ának (6)–(7) bekezdése és 83. §-a.

(4) Az e törvény hatálybalépését megelőzően

a) született gyermekek után a terhességi gyermekágyi segélyt, és a gyermeknevelési támogatást a törvény hatálybalépését megelőző napon hatályban lévő jogszabályok alapján kell megállapítani és folyósítani, azzal, hogy a népjóléti miniszter a gyermeknevelési támogatásra való jogosultságot annak a személynek is megállapíthatja, akinek gyermeke e törvény hatálybalépését megelőzően született, és jogosultsága az előzetes biztosítási idő hiánya miatt nem állapítható meg;

b) született gyermekek után a gyermekgondozási díjat a törvény hatálybalépését megelőző napon hatályban lévő jogszabályok alapján kell megállapítani és folyósítani, kivéve, ha a szülő gyermekgondozási díjra egyébként jogosult, de az e törvény szerinti gyermekgondozási segély folyósítását kéri;

c) már megállapított várandóssági pótlékot és terhességi gyermekágyi segélyt változatlan feltételekkel tovább kell folyósítani.

(5) Az e törvény hatálybalépését megelőzően született gyermek után a gyermekgondozási segélyt a szülő választása szerint az e törvény vagy az e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályban lévő szabályok szerint lehet megállapítani. Aki az e törvény hatálybalépését megelőző napon gyermekgondozási segélyben részesült, kérheti a Cst. szerinti gyermekgondozási segélynek a megállapítását, ha a Cst. 13/A. §-ának (1) bekezdése szerinti jövedelmi feltételeknek megfelel.

(6) Anyasági támogatásra való jogosultságot nem lehet megállapítani, ha a terhes nő a (4) bekezdés c) pontja alapján várandóssági pótlékban részesül.

37. § Ha a jövedelempótló támogatásra való jogosultság 1995. július 1-je után keletkezett és a jövedelempótló támogatást az e törvénnyel megállapított Szt. 34. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szüntették meg, a megszüntetést a támogatás folyósítása szempontjából szüneteltetésnek kell tekinteni.

38. § (1) A hozzátartozói jogon közgyógyellátásban részesülők közgyógyellátásra való jogosultsága a 19–20. § hatálybalépésétől számított harmadik hónap első napján megszűnik. Ezen időponttól a hozzátartozói jogon kiadott közgyógyellátási igazolványok érvényüket vesztik.

(2) A települési önkormányzat jegyzője az (1) bekezdés szerinti időtartamig hivatalból megvizsgálja, hogy a hozzátartozói jogon közgyógyellátásban részesülők az e törvény 19. §-ával megállapított Szt. 50. § (3) bekezdése szerint jogosultak-e közgyógyellátásra. Ha a hozzátartozói jogon közgyógyellátásban részesülő az Szt. 50. § (3) bekezdése szerinti feltételeknek megfelel, részére saját jogon járó új közgyógyellátási igazolványt kell kiállítani.

(3) Az (1) bekezdés szerinti igazolványok bevonásáról, illetve érvénytelenné nyilvánításáról a települési önkormányzat jegyzője az új közgyógyellátási igazolvány kiállításával egyidejűleg, illetve az (1) bekezdés szerinti időponttól számított 5 napon belül gondoskodik.

39. § A Gst. 79. §-ának (2) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:

„Az e bekezdés szerint 1996. október 1-jétől megállapítható jövedelempótló támogatást 24 hónapra kell megállapítani. Ha 1995. július 1-je és 1996. szeptember 30-a között az (1) bekezdés szerinti személy a 90 nap időtartamú munkaviszonyt gyermekszülés vagy az Szt. 34. §-a (3) bekezdésének b)–c) pontja szerinti ok miatt nem tudta megszerezni, akkor a munkaviszony megszerzésére rendelkezésre álló időszak az Szt. 34. §-a (3) bekezdésének b)–c) pontja szerinti esetben annak időtartamával, legfeljebb azonban 12 hónappal meghosszabbodik.”