1. § A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 12. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fizetési haladék)
„a) a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló és kezdő időpontja után keletkezett követeléseken alapuló munkabér és a bérjellegű egyéb juttatások, az ezeket terhelő személyi jövedelemadó előleg, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, társadalombiztosítási járulék, baleseti járulék, a foglalkoztatás elősegítésére és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján fizetendő járulék, végkielégítés, tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék és bányászati keresetkiegészítés, szakképzési hozzájárulási kötelezettség, szakképzésben részt vevő tanulóknak járó juttatások és kedvezmények, továbbá a külön jogszabályban meghatározott szolgáltatási kötelezettség alapján járó víz- és csatornadíj, illetve a vagyonfelügyelőnek a 17. § (2) bekezdése alapján felszámított költségei; továbbá”
(kifizetése alól nem mentesít.)
2. § (1) A Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:)
„b) zálogjoggal, óvadékkal biztosított követelések - ideértve az önálló zálogjogot is - a zálogtárgy (óvadék) értékének erejéig, feltéve, hogy a biztosítékot a felszámolási eljárás megindítása előtt legalább hat hónappal kikötötték, ha a zálogtárgyat több zálogjog terheli, akkor a kielégítés sorrendjére a Polgári Törvénykönyv 263. §-ának (2) bekezdése az irányadó. A zálogjoggal és az óvadékkal biztosított követelésekkel azonos elbírálás alá esik az a követelés, amelynek végrehajtására a végrehajtási jogot a felszámolás kezdő időpontjáig [28. § (2) bekezdés e) pont] bejegyezték;”
(2) A Cstv. 57. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felszámolási költségek a következők:)
„a) az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások, ideértve a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést is, ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat a felszámolás kezdő időpontja után fizetik ki, az ezeket terhelő adó és járulékfizetési kötelezettség is;”
(3) A Cstv. 57. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A felszámoló által nyilvántartásba vett követelés engedményezése nem érinti a követelésnek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyét.”
3. § A Cstv. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„80. § Az e törvényben szabályozott eljárásokban a központi költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat, a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot, illetve a helyi önkormányzatot megillető követelésről a követelés behajtására jogosult szervezet lemondhat, ideértve annak engedményezését is.”
4. § (1) A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 104/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A társadalombiztosítási szerv jogerős határozata, fizetési meghagyása, a járulék fizetésére kötelezett munkáltató, egyéb szerv és személy által tett járulékbevallás és az annak alapján kiállított végrehajtási értesítő, továbbá a járuléktartozás rendezésére irányuló megállapodás végrehajtható közigazgatási okirat. Az okirat végrehajthatóságához külön intézkedésre nincs szükség.”
(2) A T. 104/A. §-ának (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) Ha a (4) és (5) bekezdésben foglalt eljárás nem, vagy előreláthatóan nem vezetne eredményre, a fizetésre kötelezettel szemben ingó- és ingatlan-végrehajtásnak is helye van.
(7) A tartozást nyilvántartó MEP elrendeli az ingó- és ingatlan-végrehajtást a (6) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén.”
(3) A T. 104/A. §-a (10) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A földhivatal a megkeresés alapján a végrehajtási jogot soron kívül bejegyzi.”
(4) A T. 104/A. §-a a következő (12)-(13) bekezdésekkel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (12) bekezdés számozása (14) bekezdésre módosul:
„(12) Ingó- és ingatlanárverés esetén - ha az árverés sikertelen volt, vagy ha a becsérték megállapítása és az árverés között a végrehajtási eljárás szüneteltetése vagy felfüggesztése folytán legalább 3 hónap eltelt - a végrehajtó a becsértéket módosíthatja.
(13) Sikertelen árverés után a végrehajtó a becsértéken az ingóságot kereskedelmi úton közvetlenül vagy bizományos útján is értékesítheti.”
5. § A T. 104/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A társadalombiztosítási tartozás végrehajtási joga az esedékesség naptári évének utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el.”
6. § A T. 104/D. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A jogerős határozat felülvizsgálatát a fizetésre kötelezett a kézhezvételtől számított 15 napon belül keresettel kérheti a bíróságtól. A határidő elmulasztása miatt - különösen indokolt esetben - igazolásnak van helye. A bírósági felülvizsgálat a határozat végrehajthatóságát nem érinti. A végrehajtás felfüggesztéséről a bíróság a fizetésre kötelezett kérelmére végzéssel határoz. Nincs helye keresetnek fizetési halasztás, részletfizetés, mérséklés és végrehajtási kifogás tárgyában hozott határozat ellen.”
7. § A T. 105/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A társadalombiztosítási tartozás megfizetéséért a Polgári Törvénykönyv szerint kezességet lehet vállalni, illetve a társadalombiztosítási tartozást más átvállalhatja, amelynek során a társadalombiztosítási szerv követelésének jogcíme nem változik meg.”
8. § A T. a következő 114/A. §-sal egészül ki:
„114/A. § (1) A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény hatálya alá tartozó eljárások keretében a gazdálkodó szervezetek járuléktartozásáról - az Egészségbiztosítási Önkormányzat és a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat közgyűléseinek közös határozatában meghatározott feltételek mellett - a követelés behajtására jogosult szervezet lemondhat, ideértve annak engedményezését is.
(2) A megszűnt gazdálkodó szervezet esetében az ötezer forintot meg nem haladó társadalombiztosítási követelést törölni lehet.”
9. § Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adó megfizetéséért a Polgári Törvénykönyv szerint kezességet lehet vállalni, illetve az adótartozást más átvállalhatja, amelynek során az adóhatóság követelésének jogcíme nem változik meg.”
10. § Az Art. 49. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A csődeljárásban, a felszámolási eljárásban és a végelszámolásban a központi költségvetést megillető vám- és jövedéki követelések, valamint a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot megillető követelések tekintetében a hitelező képviselőjeként - az illetékes szervek külön megállapodása alapján - az állami adóhatóság is jogosult eljárni. Az állami adóhatóság az őt megillető követelések tekintetében képviselőként a társadalombiztosítási követelések behajtására jogosult szervet megbízhatja.”
11. § Az Art. 88. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
„(3) Ingó- és ingatlanárverés esetén - ha az árverés sikertelen volt, vagy ha a becsérték megállapítása és az árverés között a végrehajtási eljárás szüneteltetése vagy felfüggesztése folytán legalább 3 hónap eltelt - a végrehajtó a becsértéket módosíthatja.”
12. § Az Art. 89. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A földhivatal a megkeresés alapján a végrehajtási jogot soron kívül bejegyzi.”
13. § Az Art. 91. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ha az adózó fizetési könnyítésre vagy adótartozás mérséklésre irányuló kérelmét az adóhatóság jogerős határozattal elbírálta, az újabb fizetési könnyítési vagy adótartozás mérséklése iránti kérelmére a végrehajtás nem szünetel. Amennyiben az adóhatóság az árverést már kitűzte, az adózó által benyújtott fizetési könnyítési vagy adótartozás mérséklése iránti méltányossági kérelem a végrehajtást nem szünetelteti.”
14. § (1) Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény (a továbbiakban: Etv.) 5. §-ának (1) bekezdése a következő új g) ponttal egészül ki:
(Nem kaphat vállalkozói igazolványt:)
„g) akinek adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van.”
(2) Az Etv. 14. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egyéni vállalkozótól vissza kell vonni az igazolványt, ha)
„d) 12 hónapi járulékfizetési kötelezettségét meghaladó járuléktartozása megfizetésének, illetőleg a bejelentési, járulékbevallási adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeinek a társadalombiztosítási igazgatási szervek felhívása ellenére a felhívásban megjelölt határidőig sem tett eleget.”
15. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről szóló 1996. évi XIV. törvény (a továbbiakban: Tktv.) 3. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A (4) bekezdés b) pontja alatti előirányzat a járulékellenőrzés során ténylegesen feltárt, illetve kirótt járulékmérték arányában túlléphető.”
(2) A Tktv. 8. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
„(15) A (12) bekezdés b) pontja alatti kiadási előirányzat a tényleges bevételek mértéke arányában túlléphető.”
16. § (1) E törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) A Cstv.-nek az e törvény 1. §-ával és a 2. § (2) bekezdésével megállapított rendelkezéseit az 1992. január 1. után indult és folyamatban levő ügyekben az a) és b) pontban foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni:
a) a Cstv. 12. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti fizetési kötelezettségekre vonatkozó rendelkezést az e törvény hatálybalépése után esedékessé váló kifizetésekre kell alkalmazni;
b) a Cstv. 57. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezést csak az e törvény hatálybalépését követően esedékessé vált kifizetésekre kell alkalmazni.
(3) Az Art.-nak az e törvény 9-13. §-ával megállapított rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell azzal, hogy az Art. 91. §-a (2) bekezdésének második mondatában foglaltakat az e törvény hatálybalépését követően benyújtott kérelmek elbírálására kell alkalmazni.
(4) A T.-nek az e törvény 4-8. §-ával megállapított rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell azzal, hogy a T. 104/D. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat az e törvény hatálybalépését követően benyújtott keresetek elbírálására kell alkalmazni.
