Az Országgyűlés - a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvényre figyelemmel - a Társadalombiztosítási Azonosító Jel, az adóazonosító jel és a személyi azonosító használatára feljogosított adatkezelőkre, az adatkezelésekre és adattovábbításokra vonatkozó részletes szabályok meghatározása érdekében a következő törvényt alkotja:
1. § Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 11. §-a (6) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(6) Az állami és - a h) és j) pont kivételével - az önkormányzati adóhatósághoz az adózó bejelenti:]
„k) a vállalkozási tevékenységet vagy általános forgalmiadó-köteles értékesítést folytató magánszemély levelezési címét és adóazonosító jelét is. Ha a magánszemély adóazonosító jellel még nem rendelkezik, akkor a bejelentkezéssel egyidejűleg teljesíti a 12. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségét is.”
2. § Az Art. 12. §-ának - az 1995. évi CX. törvény 1. §-ával megállapított - (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg az Art. 12. §-a a következő (2)-(5) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
„(1) A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély, ha nem végez általános forgalmiadó-köteles tevékenységet és nem rendelkezik adóazonosító számmal
a) jövedelemadó-köteles bevételének megszerzése,
b) költségvetési támogatás igénylése
előtt adóazonosító jelének közlése végett az állami adóhatóságnál az e célra szolgáló nyomtatványon írásban bejelenti nevét, születési helyét, idejét, anyja leánykori nevét és lakóhelyét (a továbbiakban: természetes azonosító adatok), a nem magyar állampolgárságú magánszemély útlevélszámát és állampolgárságát is. Az állami adóhatóság jogosult a bejelentett természetes azonosító adatokat a magánszemély személyazonosító igazolványának adataival egybevetni. A bejelentés alapján az adóhatóság a magánszemély adóazonosító jelét megállapítja és arról 15 napon belül hatósági igazolványt (a továbbiakban: adóigazolvány) állít ki.
(2) Az állami adóhatóság az adózó által bejelentett természetes azonosító adatokat egyezteti a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervével.
(3) Az állami adóhatóság az adóazonosító jelről első ízben 60 napra érvényes ideiglenes adóigazolványt állít ki, ha a magánszemély által az (1) bekezdés szerint bejelentett és a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervétől igényelt adatok között eltérés van.
(4) Az állami adóhatóság a (3) bekezdésben meghatározott esetben - az adateltérés okának tisztázása érdekében - a magánszemélyt a bejelentett adatok igazolására szólítja fel. Ha a magánszemély által igazolt és az állami adóhatóság nyilvántartásában javított adatok nem egyeznek a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adataival, az adóhatóság az adateltérés rendezése érdekében haladéktalanul megkeresi a magánszemély lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét. Az állami adóhatóság az ideiglenes adóigazolvány érvényességét 60 nappal meghosszabbítja, ha az adateltérés annak érvényességi idején belül nem javítható.
(5) Az ideiglenes adóigazolványra a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvénynek a hatósági igazolványra és az adóigazolványra vonatkozó rendelkezései az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy az ideiglenes adóigazolvány annak érvényességi idejét is tartalmazza.”
3. § Az Art. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adózónak az adókötelezettségét érintő változást - a megváltozott természetes azonosító adatok és a 14. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon az adóhatóságnak be kell jelentenie.”
4. § Az Art. 16. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Az adózónak az adóazonosító számát az adózással összefüggő minden iraton fel kell tüntetnie. A magánszemélynek az adóazonosító jelét közölni kell a munkáltatóval, a kifizetővel és az adókedvezmény (adómentesség) igénybevételére jogosító igazolást (bizonylatot) kiállító, adatszolgáltatásra kötelezett szervvel, továbbá a biztosítóintézettel, pénzintézettel, ha az olyan kifizetést teljesít, amelynek alapján a magánszemélynek adófizetési kötelezettsége keletkezik.
(6) Az adózó költségvetési támogatást csak akkor igényelhet, ha rendelkezik adóazonosító számmal. Ha az adóazonosító számot az adóhatóság a bejelentést követő 30 napon belül nem közli, a költségvetési támogatás igényléséhez való jog a 30. nap elteltét követő legközelebbi esedékességkor megnyílik.”
5. § (1) Az Art. 45. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartások különösen a személyek azonosítására alkalmas nyilvántartások közül a személyi adat- és lakcímnyilvántartás és a cégnyilvántartás, az adóalap megállapítására és ellenőrzésére alkalmas vagyonnyilvántartások közül az ingatlan-nyilvántartás és a gépjármű-nyilvántartás. Az adóhatóság a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból adatot természetes azonosító adattal, illetőleg kapcsolati kódon igényelhet.”
(2) Az Art. 45. §-ának (4) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
[(4) A 3. mellékletben megállapított feltételek szerint az adóhatósághoz adatot szolgáltat:]
„m) az adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylatot (nyomtatványt) forgalmazó, illetve alforgalmazó.”
6. § A vámjogról, a vámeljárásról és a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 157. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A vámhatóság a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervétől természetes személyazonosító adatokkal vagy a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerve által képzett kapcsolati kóddal vehet át adatokat.”
7. § A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: Tbtv.) 98. §-ának (2)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor a jogosult bemutatja a Társadalombiztosítási Azonosító Jelet (a továbbiakban: TAJ szám) igazoló hatósági igazolványt vagy hatósági bizonyítványt, illetőleg Társadalombiztosítási Igazolványt, és a jogosultság fennállásáról nyilatkozik.
(3) A külföldi állampolgárnak az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság fennállását - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - igazolnia kell.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak bejelentését és a (3) bekezdésben említett igazolás módját rendeletben szabályozza.”
8. § A Tbtv. 99. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„99. § (1) A nyugellátást, a baleseti nyugellátást, továbbá a társadalombiztosítási szervek hatáskörébe utalt nem társadalombiztosítási ellátást a nyugdíjfolyósító szervek nyugdíjfolyósítási törzsszámmal folyósítják.
(2) A nyugdíjfolyósítási törzsszám olyan, személyes és különleges adatra nem utaló kilenc számjegyből álló számjegysor, amely a nyugdíjfolyósító szervek által folyósított ellátások azonosítására szolgál. A nyugdíjfolyósítási törzsszámot a nyugdíjfolyósító szervek képezik, és arról az érintettet írásban értesítik.”
9. § A Tbtv. 119/E. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„119/E. § (1) A társadalombiztosítási igazgatási szervek - ideértve a társadalombiztosítási feladatokat külön jogszabály vagy megállapodás alapján ellátó munkáltatókat és egyéb szerveket - természetes személyről adatokat - 1996. december 31-ét követően:
a) a társadalombiztosítási ellátások, illetőleg a társadalombiztosítás szerveinek hatáskörébe utalt más ellátások megállapítása, folyósítása és ellenőrzése céljából TAJ számon vagy nyugdíjfolyósítási törzsszámon, továbbá
b) a társadalombiztosítási alapokat illető befizetések teljesítése érdekében társadalombiztosítási folyószámla-számon
tarthatnak nyilván.
(2) Társadalombiztosítási igazgatási szervek az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott célra az általuk folyósított ellátások elszámolása, továbbá a járulékbevallás, -befizetés és egyéb követelés nyilvántartása, elszámolása, illetve a kintlévőségek behajtása céljából a kötelezettek társadalombiztosítási folyószámlájának azonosítására társadalombiztosítási folyószámlaszámot használhatnak. A társadalombiztosítási folyószámlaszámot az illetékes egészségbiztosítási szervek képezik, és arról az érintettet írásban értesítik.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott célra az alábbi személyes adatok tarthatók nyilván:
a) személyi adatok (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap),
b) családi állapot, állampolgárság,
c) lakóhely (tartózkodási hely),
d) foglalkozás, munkahely, munkakör, tevékenység,
e) a társadalombiztosítási ellátás megállapításához azon, egészségi állapotra vonatkozó adatok, amelyek a társadalombiztosítási ellátás megállapításához szükségesek,
f) jövedelemre vonatkozó adatok.
(4) A társadalombiztosítási igazgatási szervek a jogszabályban előírt járulékelszámolással kapcsolatos bizonylatot, nyilvántartást - ideértve a mágneses adathordozón rögzített adatokat is - úgy állítják ki, illetve vezetik, hogy az a járulékok alapjának, a járulékok, a késedelmi pótlék, a járulék- és mulasztási bírság összegének, továbbá ezek megfizetésének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen.
(5) A társadalombiztosítási igazgatási szervek nem társadalombiztosítási szerv és természetes személy részére adatot csak törvény, illetve törvény felhatalmazása alapján - a felhasználás céljának és jogalapjának egyidejű megjelölésével - jogszabályban meghatározott módon szolgáltathatnak.
(6) A bíróság, az ügyészség, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén, e törvény felhatalmazása alapján - a TAJ szám kivételével - a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére jogosultak. A rendőrség és a büntetés-végrehajtás szervei a fogvatartottak tekintetében jogosultak a TAJ szám igénylésére is.
(7) A (3) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból
a) az adóigazgatás szervei az adókötelezettég ellenőrzése érdekében az adóazonosító jel alkalmazásával az a), c), d) és f) pontjai,
b) a munkaügyi és szociális igazgatás szervei az ellátás megállapítása, folyósítása, ellenőrzése céljából a TAJ szám alkalmazásával az a)-d) és f) pontjai,
c) az egészségügyi ellátást nyújtó szervek (személyek) az egészségügyi szolgáltatói feladataik ellátása érdekében a TAJ szám alkalmazásával az a)-e) pontjai
szerinti adatok igénylésére jogosultak.
(8) A (3) bekezdés szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók.
(9) A (5)-(7) bekezdésben nem szabályozott esetben adatok továbbításának csak akkor van helye, ha ahhoz az érintett írásban hozzájárult.
(10) A társadalombiztosítási nyilvántartásba az érintett betekinthet, a róla nyilvántartott adatairól felvilágosítást kérhet.
(11) A társadalombiztosítási igazgatási szerv, továbbá a társadalombiztosítási feladatokat ellátó egyéb szerv vezetője a polgárok személyes adatai védelméért való felelősségének körében olyan technikai és szervezési intézkedéseket tesz, ellenőrzési rendszert alakít ki és adatvédelmi szabályzatot ad ki, amely biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését.”
10. § A Tbtv. 120/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„120/A. § (1) A munkáltatók és egyéb szervek kötelesek 1996. július 1-je és december 31-e között a nyugellátás, baleseti nyugellátás megállapítása érdekében a külön jogszabályban rendszeresített, a biztosítottak 1988. január 1-je és 1992. február 29-e közötti kereseti (jövedelmi) adatait tartalmazó munkabér-jövedelemigazolást a székhelyük, telephelyük szerint illetékes Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnak (kirendeltségnek), a vasutaknál a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóságának megküldeni. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság külön engedélye alapján az adatszolgáltatás legkésőbb 1997. június 30-ig teljesíthető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.”
11. § Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 90/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„90/A. § (1) Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ), valamint az egészségügyi szolgáltatást nyújtó szervek és személyek (a továbbiakban: egészségügyi ellátóhálózat) - jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából - az érintett alábbi adatait kezelik:
a) személyi adatok [név, leánykori név, anyja neve, születési hely és idő, nem, Társadalombiztosítási Azonosító Jel (a továbbiakban: TAJ szám), állampolgárság],
b) lakóhely, tartózkodási hely,
c) foglalkozás, munkahely, munkakör,
d) az egészségi állapotra, az egészségi kórelőzményekre, a szükséges, illetve javasolt, továbbá elvégzett gyógykezelésre vonatkozó adatok (a továbbiakban: egészségügyi adat),
e) a közegészségügyi intézkedések megtételéhez és a járványügyi megelőzéshez szükséges valamennyi adat.
(2) Az egészségügyi ellátóhálózat a születéssel, illetőleg halálozással kapcsolatos események anyakönyvezése céljából teljesítendő bejelentési kötelezettsége során megismerheti és továbbíthatja:
a) élveszületés esetén a gyermek szülei,
b) halálozás esetén az elhunyt személy és életben lévő házastársa
személyi azonosítóját.
(3) A Népjóléti Minisztérium irányítása alá tartozó országos szervek és intézetek - saját szakterületükön - az érintett TAJ számát és egészségügyi adatait az alábbi célból kezelhetik:
a) orvos-szakmai és epidemiológiai vizsgálatok, elemzések végzése, ellenőrzése,
b) statisztikai vizsgálatok,
c) az egészségügyi ellátás tervezése, szervezése, költségek tervezése.
(4) Az (1) bekezdésben megjelölt adatok az ott meghatározott célból az egészségügyi ellátóhálózaton és az ÁNTSZ-n belül, illetve egymás között továbbíthatók.
(5) A (3) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott célból az egészségügyi ellátóhálózat, illetve az ÁNTSZ intézetei az érintett egészségügyi adatait és TAJ számát továbbítják a (3) bekezdés szerinti szervek részére.”
12. § Az Eütv. a következő 90/B. §-sal egészül ki:
„90/B. § (1) A 90/A. § (1) bekezdése szerinti adatok - a TAJ szám kivételével - személyazonosításra alkalmatlan módon statisztikai célra felhasználhatók és átadhatók.
(2) A 90/A. § (1) bekezdése szerinti adatok statisztikai célú felhasználásra személyazonosításra alkalmas módon
a) az érintett személy hozzájárulásával,
b) az élveszületésekről és halálozásokról a születés, illetve halálozás helye szerint illetékes anyakönyvvezető útján a Központi Statisztikai Hivatalnak
átadhatók.”
13. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 18. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza:)
„a) a jogosult természetes személyazonosító adatait;”
14. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Inyt.) 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ingatlan-nyilvántartás nyilvános, ha törvény kivételt nem tesz, és hitelesen tanúsítja a feltüntetett adatokat, továbbá a bejegyzett jogok és tények fennállását”
15. § (1) Az Inyt. 5/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ingatlan-nyilvántartás megtekintése során a személyi azonosító - az érintett kivételével - nem juthat a betekintő tudomására. Az ingatlan-nyilvántartás egyes részeiről kiadott másolaton - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a személyi azonosító nem tüntethető fel.”
(2) Az Inyt. 5/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az ingatlan-tulajdonos, illetőleg az ingatlannal kapcsolatos bármely joggal vagy kötelezettséggel összefüggésben a nyilvántartásba bejegyzett vagy bejegyzendő természetes személy köteles megadni a személyi azonosítóját az ingatlan-nyilvántartást vezető földhivatalnak.”
16. § Az Inyt. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ingatlan-nyilvántartást bárki megtekintheti és tartalmáról - az 5/A. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - feljegyzést készíthet, illetve másolatot kérhet.”
17. § Az Inyt. 53. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bejegyzések, törlések, valamint a lekérdezések időpontjának, jogalapjának, az adatigénylő nevének és a műveletet végző személy jogosultsági kódjának - amely nem lehet azonos az adóazonosító jellel, a Társadalombiztosítási Azonosító Jellel és a személyi azonosítóval - feltüntetésével nyilvántartást kell vezetni.”
18. § Az Inyt. a következő 60/A. §-sal egészül ki:
„60/A. § Az ingatlan-nyilvántartásból történő - természetes személyazonosító adatokat is tartalmazó - adatszolgáltatást mágneses adathordozón az 56-59. §-okban megjelölt szervek és személyek részére lehet teljesíteni.”
19. § Az Inyt. a következő 63. §-sal egészül ki:
„63. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásból adatigénylés - a hagyatéki eljárás lefolytatása, valamint törvény eltérő rendelkezése alapján - csak az ingatlan címe vagy helyrajzi száma alapján történhet.
(2) A bíróságok, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a nyomozó hatóságok - törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából - természetes személyazonosító adatok, illetőleg személyi azonosító alapján is igényelhetnek adatokat az ingatlan-nyilvántartásból.
(3) Az ügyészség a magánjogi és közigazgatási jogi ügyészi tevékenység ellátásához természetes személyazonosító adatok alapján is igényelhet adatokat az ingatlan-nyilvántartásból.”
20. § Az Inyt. a következő 64. §-sal egészül ki:
„64. § Az ingatlan-nyilvántartást vezető földhivatal a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerveitől személyi azonosító vagy természetes személyazonosító adatok alapján igényelhet adatot.”
21. § Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: At.) 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Adatszolgáltatás
41. § (1) Az anyakönyvvezető az alap- és utólagos bejegyzésről az e törvényerejű rendeletben meghatározott feladatok ellátása céljából más anyakönyvvezetőnek, a felettes szervnek és a gyámhatóságnak szolgáltat adatot.
(2) Az anyakönyvvezető a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét személyi azonosítóval teljesíti.
(3) Az anyakönyvvezető az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyv első példányába bejegyzett utólagos bejegyzés teljes szövegéről az illetékes levéltárat értesíti.
(4) Az anyakönyvvezető a külföldi állampolgárként anyakönyvezett újszülött és szülei adatairól az anya vagy az apa lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságot értesíti, ha a gyermek anyja vagy az apja, illetőleg mindkettő bevándorlási engedéllyel rendelkezik.
(5) Az anyakönyvvezető a külföldi állampolgár anyakönyvi eseményéről - nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján - az érintett állampolgársága szerint illetékes idegen állam magyarországi külképviseleti hatóságát értesíti.”
22. § (1) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Övjt.) 4/A. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő szövegrész lép:
„(1) A nyilvántartás összeállítása céljából az a)-c) pontokban megjelölt szervek a választójoggal nem rendelkező személyek (2) bekezdés szerinti adatait folyamatosan közlik a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervével (a továbbiakban: kezelő szerv) az alábbiak szerint:”
(2) Az Övjt. 4/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti jelentés adattartalma:
a) családi és utónév (nők esetében leánykori családi és utónév is);
b) személyazonosító jel;
c) a választójog gyakorlásából való kizárás oka, kezdete és megszűnésének várható időpontja;
d) a kizáró okot elrendelő bíróság megnevezése, a határozat ügyiratszáma, kelte és jogerőre emelkedésének időpontja.”
(3) Az Övjt. 4/A. §-a a következő (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdésben megjelölt szervek az 1994. december 11-i választáshoz teljesített utolsó adatszolgáltatás óta bekövetkezett változásokat 1996. október 28-ig, az azt követő változásokat pedig heti rendszerességgel jelentik a kezelő szervnek.
(4) A kezelő szerv a választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartását a (3) bekezdés szerint rendelkezésre bocsátott adatokkal karbantartja. A karbantartást a személyazonosító és lakcím adatok tekintetében a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból való rendeszeres adatátvétellel biztosítja.”
23. § (1) Az Övjt. 4/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kezelő szerv a választójogosultság megállapítása céljából - a nyilvántartás összeállításához - a 4/A. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat és az érintett személy lakcímadatait kezeli. A kezelő szerv a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartását egyéb nyilvántartásaitól elkülönítetten kezeli. Annak a polgárnak az adatait, aki választójogosultságát visszanyerte vagy elhalálozott, az esemény bekövetkezését követő hat hónap elteltével a nyilvántartásból törölni kell.”
(2) Az Övjt. 4/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A kezelő szerv a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartásából a választások, népszavazások lebonyolításához, valamint a népi kezdeményezést és a népszavazás-kezdeményezést aláírók adatai hitelesítéséhez, a választási szerv, a munkacsoport és a bíróság, továbbá a népiülnök-választási eljárásban a polgármester (főpolgármester) részére teljesíthet adatszolgáltatást.”
24. § Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 37/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„37/A. § A választók nyilvántartásának összeállításánál és a választás lebonyolításánál a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok adatainak kezelésére és továbbítására a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 4/A-4/B. §-aiban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.”
25. § A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 71. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 17. életéve betöltését követően honosított, visszahonosított hadköteles (1) bekezdésben meghatározott adatait a jegyző - az utólagos katonai nyilvántartásba vétel céljából - az állampolgársági eskü (fogadalom) letételét követő nyolc napon belül küldi meg a hadkiegészítő parancsnokságnak.”
26. § (1) A Hvt. 72. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hadkiegészítő parancsnokság az illetékességi területén bejelentett lakóhellyel rendelkező hadkötelest abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti, valamint a honosított, visszahonosított hadkötelest az állampolgársági eskü (fogadalom) letételét követően - utólagosan - katonai nyilvántartásba veszi.”
(2) A Hvt. 72. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A fegyveres erők hivatásos és szerződéses, valamint a rendvédelmi szervek hivatásos állományában szolgálatot teljesítő hadkötelest a Hvt. 73. §-a (1) bekezdésének A), B) és S) pontjaiban meghatározott adatokra vonatkozóan tájékoztatási (adatszolgáltatási) kötelezettség terheli.”
27. § (1) A Hvt. 73. §-a (1) bekezdésének E) pontja a következő m) alponttal egészül ki:
(a katonai és polgári szolgálat tervezését és teljesítését befolyásoló adatai:)
„m) a hadköteles katonai szolgálata teljesítésének időtartama alatt a kiértesíthető hozzátartozó neve és lakcíme.”
(2) A Hvt. 73. § (1) bekezdés S) pontjának a) és d) alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(a szolgálat adatai:)
„a) a szolgálat formája (fegyveres, fegyver nélküli katonai és polgári), típusa (sorkatona, tartalékos, póttartalékos, hivatásos, szerződéses), kezdete, befejezése;
d) a szolgálat teljesítésének helye (a katonai, határőr vagy rendvédelmi szervezet);”
(3) A Hvt. 73. §-a (1) bekezdésének T) pontja zárójelbe tett szövege helyébe a következő zárójeles szöveg lép:
„(a honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggő baleset, betegség vagy haláleset miatt jogosult esetében)”
(4) A Hvt. 73. §-a (1) bekezdésének T) pontja a következő l) és m) alponttal egészül ki:
(a társadalombiztosítási és szociális ellátáshoz szükséges adatai:)
„l) adóazonosító jele (az adóköteles jövedelemmel összefüggő adóhatósági adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése céljából);
m) az igényjogosult hozzátartozó személyi adatai (név, születési hely és idő, lakcím), vagyoni helyzete, valamint az ellátások juttatásáról történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése céljából adóazonosító jele és nyugdíjfolyósítási törzsszáma.”
(5) A Hvt. 73. §-ának (1) bekezdése a következő U) ponttal egészül ki:
„U) a biztosítási jogviszonyban nem álló sorkatonák és hozzátartozóik Társadalombiztosítási Azonosító Jele az ellátásokról történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése céljából.”
(6) A Hvt. 73. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hadkötelesre vonatkozó adatokat a hadköteles kor felső határáig a hadkiegészítő parancsnokság és a Honvéd Vezérkar illetékes központi adatfeldolgozó szerve, azt követően a Magyar Honvédség Központi Irattára kezeli. A hadkiegészítő parancsnokság az (1) bekezdés A) pontjában meghatározott személyazonosító, valamint az S) pontjában szereplő szolgálati adatokat - a katonai szolgálattal kapcsolatos igazolások biztosítása céljából - a hadköteles kor felső határát követő öt évig, az A), B), S) és a T) pontban meghatározott adatokat az érdekvédelmi jogosultság megszűnését követően három évig őrzi meg.”
28. § A Hvt. 74. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervei a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVl. törvény 17. §-a (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott adatokat a hadköteles korba lépőkről a katonai nyilvántartásba vételt megelőző év december 1-jéig, a katonai nyilvántartásban lévőkről pedig adataik megváltozása után folyamatosan - a személyi azonosító alkalmazásával - szolgáltatják az illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak, illetőleg a Honvéd Vezérkar illetékes központi adatfeldolgozó szervének.”
29. § A Hvt. 75. §-a a következő h) és i) ponttal egészül ki:
(A hadkiegészítő parancsnokság számára a hadköteles)
„h) hivatásos vagy szerződéses állományába felvett, elbocsátott vagy nyugállományba helyezett hadkötelesekről a fegyveres erők, valamint a rendvédelmi szervek állományilletékes szerve;
i) tanulmányainak - honvédségi ösztöndíjasként, illetve katonai szakképzésben részt vevő szolgálati viszonyban álló hallgatóként való - megkezdéséről, befejezéséről és a tanulmányok szüneteltetéséről az illetékes katonai oktatási intézmény”
(szolgáltat adatot.)
30. § A Hvt. 76. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve a hadköteles korba lépőkről és a hadkötelesek adatváltozásairól - a személyi azonosító alkalmazásával -, a Belügyminisztérium illetékes szerve a hadkötelesre kiszabott fő- és mellékbüntetésről, a hadköteles büntetett előéletéhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesüléséről, valamint az állampolgárságról való lemondásáról a hadkiegészítő parancsnokságnak a Honvéd Vezérkar illetékes központi adatfeldolgozó szerve útján - természetes személyazonosító adatokkal - szolgáltatja az adatokat.”
31. § A Hvt. 100. §-a (5) bekezdésének E) pontja a következő g) alponttal egészül ki, és az azt követő szövegrész helyébe a következő rendelkezés lép:
(aki azért nem teljesített sorkatonai szolgálatot, mert)
„g) utólagos nyilvántartásba vételének időpontja miatt nem volt behívható,
ha a behívás akadályának megszűnésekor a (4) bekezdésben említett időpontig még legalább két év áll rendelkezésre, akkor a sorköteles koron belül, egyébként az akadály megszűnésétől számított két éven belül hívható be sorkatonai szolgálatra (vagy annak folytatására) azzal, hogy nincs helye a behívásnak annak az évnek december 31-e után, amikor a hadköteles a 30. életévét betölti.”
32. § (1) A külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Idtv.) 53. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Az adatkezelő szerv, valamint a nemzetbiztonsági szervek a beutazási és tartózkodási tilalom alatt álló külföldiek alábbi adatait kezelik:]
„a) természetes személyazonosító adatok,”
(2) Az Idtv. 57. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
„(1) Az adatkezelő szerv, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatal a bevándorlást kérő, illetve a bevándorlási engedéllyel Magyarországon tartózkodó külföldinek az 55. § (1) és az 56. § (1) bekezdésében meghatározott adatairól - kiegészítve az érintett személy anyja neve adatával - nyilvántartást vezet. Az adatokat
a) az engedélykérelem elutasítása esetén annak időpontjától,
b) a nyilvántartásba vételtől,
c) egyéb esetben a jogállás megszűnésétől számított húsz évig
kell nyilvántartani.
(2) Az adatkezelő szerv és az idegenrendészeti hatóság a bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldi személyi azonosítóját a személyi adat- és lakcímnyilvántartással történő kapcsolattartás, valamint a nyomozó hatóság részére történő adatszolgáltatás céljából kezelheti.”
(3) Az Idtv. 58. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adatkezelő szerv a nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése céljából ... érintett külföldiek alábbi adatait kezeli:)
„a) természetes személyazonosító adatok, az „anyja neve” adat kivételével,”
33. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § (1) A Rendőrség a rendőri intézkedéssel összefüggésben az intézkedéssel érintett személyről, a környezetről, illetőleg a rendőri intézkedés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról kép- és hangfelvételt készíthet. A Rendőrség által készített kép- és hangfelvétel csak az esemény helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt kezdeményezett eljárás során használható fel.
(2) Ha az esemény helyszínén kép- és hangfelvételen rögzített cselekmény miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás nem indult, továbbá, ha az abban levő adatok nem képeznek maradandó értéket, a kép- és hangfelvételt legkésőbb az esemény időpontjától számított hat hónap elteltével meg kell semmisíteni.”
34. § Az Rtv. 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„79. § (1) A rendőrségi adatot kezelő szerv az érintett természetes személyazonosító adatait - külföldi állampolgár esetében annak állampolgárságát is -, lakcímét, továbbá a bűnüldözési célú adatkezelésekben a bűncselekményhez kapcsolódó kriminalisztikai jellegű adatait kezeli. Törvény rendelkezése alapján azonosító kódokat használhat.
(2) A Rendőrség nyomozó hatósági feladatai ellátása során:
a) e törvény 84. § b)-n), valamint p)-r) pontjában meghatározott bűnüldözési adatkezeléseihez a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 17. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott adatokat személyi azonosító alkalmazásával is igényelheti, e célból az érintettől azt kérheti, illetőleg az érintettel kapcsolatos iratból átveheti, valamint más nyomozó hatóságnak továbbíthatja, ha az adatkezelés jogszabályban előírt feltételei e hatóságnál is fennállnak,
b) az adóazonosító jelet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivataltól, más nyomozó hatóságtól - az ügyész jóváhagyása alapján -, illetőleg az érintettől megkérheti, ha annak segítségével az adózással kapcsolatos adatok megismerése az adózással összefüggő büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása céljából szükséges.”
35. § Az Rtv. 84. §-ának o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Rendőrség a törvényben meghatározott bűnüldözési feladatainak ellátása érdekében kezelheti, illetve adatkezelésre feljogosított más szervek nyilvántartásából átveheti)
„o) bűnmegelőzési célból külön jogszabály alapján rendőrhatósági ellenőrzés során felderített hamis, hamisított vagy bűncselekmény elkövetésére utaló kábítószer tartalmú gyógyszerek orvosi vényeit és azon szereplő adatokat (a beteg neve, kora, lakcíme, Társadalombiztosítási Azonosító Jele, a vényt kiállító orvos, egészségügyi intézmény azonosítója, a gyógyszerrel kapcsolatos adatok, a gyógyszertár azonosítója, a kiváltó személy aláírása és személyazonosító igazolványának száma) - ha büntetőeljárás nem indul - a beváltástól számított 5 évig,”
36. § (1) Az Rtv. 90. §-a szövegének számozása (1) bekezdésre módosul és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Rendőrség az államigazgatási és rendészeti, illetve a szabálysértési eljárással kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében kezelheti:)
„c) a járművezetésre, illetőleg a közúti jármű forgalomban való részvételére jogosító engedélyekben (okmányokban) megjelölt természetes személyazonosító és lakcím-, valamint a vezetési jogosultságra vonatkozó adatokat - ideértve az egészségi alkalmasságra és a pályaalkalmasságra vonatkozó adatokat is -, az engedélyek (okmányok) érvényességi idejének lejártától vagy visszavonásától számított 10 évig,”
(2) Az Rtv. 90. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A Rendőrség az (1) bekezdés a)-b) pontja alapján vezetett nyilvántartásaiban szereplő személyek személyazonosító és lakcímadatainak megállapításához, illetőleg egyeztetéséhez a személyi azonosító használatával igényelheti az Nytv. 17. §-a (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott adatokat a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervétől, valamint a személyi azonosítót e nyilvántartásaiban belső azonosítóként használhatja.
(3) A rendőrségi adatot kezelő szerv adatot szolgáltathat a gépjármű forgalmi rendszáma vagy más azonosító adata, valamint a járművezetői és a közúti jármű forgalomban való részvételére jogosító engedélyekben (okmányokban) megjelölt adatok alapján a gépjármű adatairól, ellopása, megkerülése tényéről, illetőleg az engedély (okmány) érvényességi idejéről, elvesztéséről, megsemmisüléséről, találásáról, továbbá az abban szereplő természetes személyazonosító adatok egyezőségéről. A természetes személyazonosító adatokra vonatkozó adatszolgáltatással kapcsolatos eljárásra az Nytv. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
37. § (1) A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Stt.) 6. §-a szövegének számozása (1) bekezdésre módosul, és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A KSH feladata:)
„f) az Országos Statisztikai Tanács bevonásával a statisztikai módszerek, fogalmak, osztályozások kialakítása, a számjelek meghatározása, készítése, nyilvánosságra hozatala, valamint használatuk kötelezővé tétele, statisztikai regiszter működtetése és ennek alapján névjegyzék készítése,”
(2) Az Stt. 6. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A statisztikai regiszter az adatszolgáltatók nyilvántartása érdekében a jogi személyiségű gazdasági szervezet, a gazdasági tevékenységet (vállalkozást) folytató természetes személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét, statisztikai azonosítóját, statisztikai csoportképző ismérveinek kódját, valamint az annak meghatározásához szükséges alapadatokat, székhelyét és levelezési címét, telefon-, telex- és telefax-számát tartalmazza.
(3) A statisztikai regiszter (2) bekezdés szerinti tartalma - a csoportképzés alapjául szolgáló alapadatok kivételével - nyilvános.”
(3) Az Stt. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A népmozgalmi események statisztikai felmérése céljából a KSH a következő személyes adatokat gyűjti: név, lakcím, állampolgárság, születési hely és idő, nem, családi állapot, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozás, munkahely, gyermekek száma, a népmozgalmi eseménnyel összefüggő egészségi állapot, az anyakönyvezés helye, az anyakönyvi bejegyzés folyószáma, a népmozgalmi esemény és a kapcsolódó népmozgalmi események helye és ideje.”
38. § A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nyilvántartás kiterjed
a) a fogvatartott személyazonosító adataira, Társadalombiztosítási Azonosító Jelére és fényképére;
b) lakcímére;
c) a választójoggal nem rendelkező fogvatartott személyi azonosítójára;
d) a végrehajtás során a büntetés-végrehajtás e törvényben meghatározott feladatai ellátásához és a fogvatartott jogainak a gyakorlásához szükséges adatokra, iratokra;
e) a büntetőeljárásban, illetve a fogvatartottal kapcsolatos egyéb - bírósági, ügyészségi, közjegyzői, államigazgatási - eljárásban keletkezett azon iratokra, amelyeket jogszabály rendelkezése alapján a bv. szervezet részére meg kell küldeni.”
39. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 40. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervétől történő adatkérés, az érintettel és más adatkezelővel való kapcsolattartás során, és nyilvántartásaikban az e törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából - jogszabályban meghatározott módon - személyi azonosítót, természetes személyazonosító adatokat, valamint adóazonosító jelet, illetve egyéb azonosítókat használhatnak.”
40. § (1) A Belügyminisztérium a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervekkel hivatásos szolgálati, közszolgálati vagy közalkalmazotti, valamint egyéb foglalkoztatási jogviszonyban álló dolgozók adatairól a szolgálati és munkáltatói igazolványok előállítása és nyilvántartása céljából központi nyilvántartást és okmánytárat vezet.
(2) A Belügyminisztérium az e törvény hatálybalépése előtt az (1) bekezdésben meghatározott szervekkel és a Belügyminisztérium jogelőd szervezeteivel, illetőleg a Belügyminisztériumhoz tartozott szervekkel hivatásos szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti vagy munkajogi jogviszonyban állt személyek személyzeti és munkaügyi adatait (beleértve a személyazonosító jelet is) tartalmazó iratait központi archív okmánytárként kezeli; az érintettnek, illetőleg az adatok igénylésére törvény alapján jogosultnak történő adatok szolgáltatása, igazolás kiállítása céljából.
41. § (1) Ahol adót, vámot, költségvetési támogatást megállapító törvény vagy ilyen törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály a magánszemély azonosító adataként személyi számot vagy személyazonosító jelet említ, azon a magánszemély adóazonosító jelét, ahol az adózó adóigazgatási azonosító számát említi, azon az adóazonosító számot kell érteni.
(2) A Tbtv. 103/D. §-a (8) bekezdésében a társadalombiztosítási törzsszámon társadalombiztosítási folyószámlaszámot kell érteni.
(3) Az Inyt. 5/A. §-ának (1) bekezdésében, valamint 60. §-ának (1) bekezdésében a személyazonosító jelen személyi azonosítót kell érteni.
(4) Az At. 12. § (2) bekezdésében, a 32. § (1) bekezdés c) és d) pontjában, a 35. § (1) bekezdés b) pontjában, a 35. § (2) bekezdés a) pontjában és a 36. § (1) bekezdés b) és d) pontjában személyi számon személyi azonosítót kell érteni.
(5) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 45. §-a (3) bekezdésének b) pontjában a „személyazonosító jel” helyébe a „személyi azonosító” lép.
(6) Ahol az Övjt. és a Vjt. személyazonosító jelet említ, azon személyi azonosítót kell érteni.
(7) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 2. számú melléklet I/1. pontjának a) alpontjában a személyazonosító jelen személyi azonosítót kell érteni.
42. § (1) Az állami adóhatóság az önkormányzati adóhatóság igénylése alapján a korábban nála személyazonosító jelen nyilvántartott magánszemélyek adóazonosító jelét - külön megállapodás alapján - 1996. október 1. és december 31. között mágneses adathordozón adja át az önkormányzati adóhatóság részére.
(2) A társadalombiztosítási feladatokat ellátó munkáltató, illetve egyéb szerv a személyazonosító jelet a Tbtv. 120/A. §-ában előírt adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítése érdekében a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveknek - a vasutaknál a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóságának - továbbíthatja.
43. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 1996. szeptember 1. napján lép hatályba.
(2) A törvény 1. §-a, a 2. §-ának az 1995. évi CX. törvény 1. §-ával megállapított Art. 12. § (1) bekezdését módosító rendelkezése, illetőleg a 4. §-a, továbbá a 41. § (3)-(7) bekezdése 1997. január 1-jén lép hatályba. *
(3) Ahol e törvény adóazonosító jelről vagy személyi azonosítóról rendelkezik, azon 1996. december 31-ig személyazonosító jelet kell érteni.
(4) Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 3. számú melléklete e törvény 1. számú mellékletének megfelelően módosul, valamint a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény e törvény 2. számú mellékletével egészül ki.
(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 98. §-ának (5) bekezdése,
b) az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 37/B. §-a,
c) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 54/A. §-ának r) pontja,
d) az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 15. §-ának (3) bekezdése, továbbá a pénzforgalomról és bankhitelről szóló 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 2/A. §-ának (3) bekezdéséből az „...az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal és...” szövegrész, valamint a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 1. §-a (3) bekezdésének első mondatából az „...és az adóhatóság részére vevőnkénti összesítésben a (2) bekezdés szerint adatot szolgáltatni...” szövegrész és a (3) bekezdés második mondata, továbbá a 11. § (2) bekezdése,
e) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 3. számú melléklete I. pontjából „a személyazonosító jel” szövegrész,
f) a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 74. §-ának (1) bekezdése és 76. §-ának (3) bekezdése,
g) az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 2. számú melléklet II/1. pontjának a) alpontjából a „személyazonosító jele” szövegrész.
Az Art. 3. számú mellékletének D/5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. A pénzforgalmi jellegű bankszámlát vezető pénzintézet a bankszámla megnyitásától számított 15 napon belül a pénzforgalmi jelzőszámot az állami adóhatósággal közli.”
Az Art. 3. számú melléklete a következő M) ponttal egészül ki:
„M) A nyomtatványt forgalmazó (alforgalmazó) adatszolgáltatása
1. A nyomtatvány forgalmazó (alforgalmazó) az általa értékesített adóigazgatási azonosításra alkalmas számla-nyugtatömbökről - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - vevőnkénti részletezésben adatot szolgáltat.
2. Az adatszolgáltatás tartalmazza:
a) az értékesített nyomtatványok (számlatömbök, nyugtatömbök) megnevezését,
b) a nyomtatvány sorszámát (tól-ig),
c) a vevő nevét és címét (székhelyét, telephelyét),
d) a vevő adószámát.
A nyomtatványt forgalmazó (alforgalmazó) az adatszolgáltatást negyedévenként a negyedévet követő hónap 20. napjáig teljesíti az első fokú állami adóhatóságához.”
„Melléklet a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényhez
A nyugdíjfolyósítási törzsszám első három számjegye az ellátás jellegére utal, a következő öt számjegy egy folyamatosan kiadott sorszám, a kilencedik számjegy az 1-8. számjegyek felhasználásával matematikai módszerrel képzett ellenőrző szám.
A társadalombiztosítási folyószámlaszám a folyószámla egyedi azonosítására szolgáló, tizennégyjegyű számsor. A társadalombiztosítási folyószámlaszám első három pozíciója az ügyviteli kód, amely a területi illetékességet határozza meg, a 4-11. pozíció folyamatosan generált sorszám, amely a régi és az új azonosítók megfeleltetését és átkódolását is biztosítja, értéke a 4. pozíción kötelezően 1 vagy ennél nagyobb szám. A 12-13. pozíció folyószámla csoportosító kód, amely belső paraméterállományból vezérelve szakmai csoportosítást vezérel, a 14. pozíció matematikai módszerrel képzett ellenőrző szám.”
