Az Országgyűlés az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvényt (a továbbiakban: Etv.) a következők szerint módosítja:
1. § Az Etv. címe a következőképp változik meg:
„1994. évi XXIII. törvény egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról”
2. § Az Etv. 1. §-ának a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) hivatásos – nyílt vagy „szigorúan titkos” – állományú tisztként teljesítettek-e szolgálatot a volt BM III/III-as Csoportfőnökségnél, a budapesti vagy a megyei rendőr-főkapitányságok III/III-as osztályainál, illetve elődeiknél (a Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztálya, a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályának, a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságának, az Államvédelmi Hatóságnak a „Belső reakció” elhárításával foglalkozó szervezeti egységei, a Belügyminisztérium IV. Belső reakció elhárítási osztálya, a Belügyminisztérium Politikai Nyomozó Főosztály V. Belső reakció elleni harc osztálya); vagy
b) végeztek-e az a) pontban felsorolt szervek részére érdemi tevékenységet, azaz
– aláírták-e a hálózati feladatok vállalására vonatkozó nyilatkozatot, és adtak-e jelentést, illetve
– kaptak-e e szervezetektől illetményt, prémiumot, kedvezményt, és aláírtak-e hálózati feladatok vállalására vonatkozó nyilatkozatot, vagy adtak-e jelentést, illetve
– szerepelnek-e az a) pontban felsorolt szervek hálózati nyilvántartásában, és kaptak-e e szervezetektől illetményt, prémiumot, kedvezményt, vagy adtak-e jelentést, vagy”
3. § Az Etv. a következő új 1/A. §-sal egészül ki:
„1/A. § E törvény alkalmazása szempontjából:
1. iraton és nyilvántartáson (a továbbiakban együtt: irat) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 3. §-ának c) pontjában meghatározott iratot kell érteni;
2. érintett: minden olyan személy, akinek személyes adata a törvény hatálya alá tartozó iratokban bármilyen jogcímen szerepel.”
4. § Az Etv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) Az 1. §-ban meghatározott ellenőrzés – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – az Országgyűlés vagy a köztársasági elnök előtt eskütételre kötelezett, illetve az Országgyűlés által megválasztott személyekre terjed ki.
(2) Az ellenőrzés nem terjed ki azokra az (1), (3) és (4) bekezdésben meghatározott tisztséget betöltő személyekre, akik 1972. február 14. napja után születtek.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek ellenőrzését az alábbi sorrend szerint kell elvégezni:
1. az országgyűlési képviselők,
2. a köztársasági elnök,
3. a Kormány tagjai,
4. az Állami Számvevőszék elnöke, alelnökei,
5. az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és helyettese, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, az adatvédelmi biztos,
6. az Alkotmánybíróság tagjai,
7. a Legfelsőbb Bíróság elnöke,
8. a legfőbb ügyész,
9. az államtitkárok,
10. a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese,
11. a legfőbb ügyész helyettesei,
12. a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnökei, a Jegybank Tanács tagjai,
13. a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, alelnökei,
14. a Magyar Rádió és Magyar Televízió elnöke, alelnökei, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója,
15. az 1–14. pontokban fel nem sorolt (1) bekezdés szerinti személyek.
(4) A Történeti Hivatal elnökének és helyettesének ellenőrzését a kinevezésüket megelőzően kell elvégezni. A Történeti Hivatal alkalmazottainak ellenőrzését az elnök írásos kérésére soron kívül kell elvégezni.”
5. § Az Etv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § Az ellenőrzést a 2. § (3) bekezdése azonos pontjában meghatározott tisztségek vonatkozásában az ellenőrzés alá vont személyek nevének alfabetikus sorrendje szerint az 5. §-ban meghatározott bizottság által összeállított, személyazonosításra alkalmas névsor alapján kell lefolytatni.”
6. § (1) Az Etv. 5. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyeket ellenőrző bizottság a központi költségvetés Országgyűlés fejezetének „Országgyűlés hivatali szervei” alcímén belül szerepel. A bizottság tagjának munkavégzési jogviszonyára a díjazás kivételével a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt (a továbbiakban: Ktv.) kell alkalmazni. A bizottság tagjának díjazásáról az Országgyűlés rendelkezik. A bizottság tagjaival kapcsolatos munkáltatói jogokat az Országgyűlés elnöke gyakorolja.”
(2) Az Etv. 5. §-a (6) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A bizottság tagja bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre az e megbízatása gyakorlása során közölt tény vagy vélemény miatt, ez azonban nem mentesít a titokvédelemre és a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásának kötelezettsége alól.”
7. § Az Etv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § A bizottság tagjává jelölt bíró ellenőrzését az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága hajtja végre.”
8. § Az Etv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Az e törvény szerinti ellenőrzést az 1. §-ban meghatározottakra vonatkozó adatokat tartalmazó iratok alapján kell lefolytatni.
(2) A bizottság, valamint a 7. §-ban foglalt ellenőrzés során az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága a titokvédelemre és a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával, minden egyéb korlátozástól mentesen vizsgálhatja az ellenőrzött személyek tekintetében a Történeti Hivatalban kezelt, valamint a Történeti Hivatalnak történő átadásáig az 1990. február 14-én lezárt és a Belügyminisztériumban őrzött iratokat, illetőleg azokból adatszolgáltatás teljesítését kérheti.
(3) A belügyminiszter, a honvédelmi miniszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter a hatáskörébe, illetőleg a felügyelete vagy irányítása alá tartozó szervek által kezelt iratokból adatszolgáltatást, betekintést köteles biztosítani a bizottság, valamint az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága részére az ellenőrzés lefolytatásának céljára az ellenőrzés alá vont személyek 1. §-ban meghatározott adatainak és iratainak tekintetében.
(4) A bizottság, illetőleg az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága az ellenőrzés alá vont vagy tanúként meghallgatni kívánt személy személyazonosságának és lakcímének megállapítása céljából név- és lakcím adatokat igényelhet a (3) bekezdésben meghatározott iratokból, illetőleg a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából.
(5) A bizottság és az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága az ellenőrzés alá vont személy tekintetében az ellenőrzés lefolytatása céljából bármely, az 1. §-ban meghatározottakra vonatkozó iratot is vizsgálhat.
(6) A bizottság tagjai jogosultak megismerni mindazokat a minősített adatokat, amelyek a 2. §-ban felsorolt személyek 1. §-ban meghatározott tevékenységére vonatkoznak és az ilyen adatokat tartalmazó iratokba – a minősített adat jogszabályok szerinti megőrzésének és védelmének kötelezettségével – betekinthetnek. A bizottság által tanúként meghallgatott személy számára – az ellenőrzéshez szükséges adatokra vonatkozóan – az államtitok megőrzésének kötelezettsége alóli felmentést a minősítő nem tagadhatja meg.”
9. § Az Etv. 10. §-a a következő új (1) bekezdéssel egészül ki, és az (1)–(3) bekezdések számozása (2)–(4) bekezdésre változik:
„(1) A bizottság eljárása során – ha e törvény másként nem rendelkezik – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
10. § Az Etv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § A bizottság ülése zárt, azon a bizottság tagjain kívül csak az ellenőrzés alá vont személy, valamint írásban meghatalmazott képviselője, illetőleg a bizottság által a 10. § (2)–(3) bekezdése szerint megállapított időpontra beidézett személy vehet részt.”
11. § Az Etv. 18. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) Ha a bizottság döntése szerint az ellenőrzött személy végzett az 1. §-ban meghatározott tevékenységet, a bizottság felszólítja tisztségéről 30 napon belül való lemondásra, illetőleg felmentése kezdeményezésére, egyben tájékoztatja arról, hogy ellenkező esetben döntését a 30. napot követő 15. nap elteltével nyilvánosságra hozza. A bizottság felhívja továbbá az ellenőrzött személy figyelmét arra, hogy a döntés ellen bírósághoz fordulhat, és a döntés hatályon kívül helyezését kérheti. Ha az ellenőrzött személy a bizottság döntése ellen bírósághoz fordult, akkor a perben a bíróság soron kívül jár el. A tárgyalást – ha egyéb intézkedésre nincs szükség – legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított 30. napra kell kitűzni. A döntésben foglaltak tekintetében a személyhez fűződő jogok megsértése miatt nincs helye bírósági eljárásnak.
(2) Ha az ellenőrzött személy az (1) bekezdés szerinti felszólítást tartalmazó döntés, illetőleg a döntés ellen benyújtott keresetet elutasító jogerős ítélet közlésétől számított 30 napon belül tisztségéről nem mond le, vagy felmentését nem kezdeményezi, a bizottság a 30. napot követő 15. nap elteltével döntését nyilvánosságra hozatal céljából a Magyar Közlöny személyi részében és a Magyar Távirati Iroda útján közzéteszi.”
12. § Az Etv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § (1) A bizottság az eljárása során keletkezett iratokat, a döntés, valamint a jogerős bírósági ítélet egy-egy példányát, továbbá az ellenőrzött személy tisztségéről való lemondásának, illetőleg felmentése kezdeményezésének megtörténtét tanúsító iratokat a döntés, illetőleg az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül átadja a Történeti Hivatalnak, amely azt az e törvényben foglalt szabályok szerint őrzi és kezeli.
(2) A bizottság eljárásának alapjául szolgáló iratokat – az (1) bekezdésben meghatározott időpont után – vissza kell adni az iratokat szolgáltató szervnek, amely azt a továbbiakban a rá vonatkozó szabályok szerint kezeli.
(3) Az e törvény 1. §-ában meghatározottakra vonatkozó iratok nem selejtezhetők.”
13. § Az Etv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § A bizottság működése, továbbá ezzel összefüggésben az iratok vizsgálata, illetőleg az adatszolgáltatás teljesítése során a 8. §-ban meghatározott szerveknél felmerülő költségekhez szükséges pénzügyi fedezetről a központi költségvetésben kell gondoskodni.”
14. § Az Etv. a következő új 25/A–25/H. §-sal egészül ki:
„25/A. § (1) A Történeti Hivatal őrzi és kezeli:
a) a törvény 1. § a) pontjában meghatározott szervezetek, valamint a volt BM Külügyi Osztály, Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya, Belbiztonsági Osztály és a volt BM Határőrség Felderítő Osztály iratait, valamint a volt Állambiztonsági Operatív Nyilvántartó Osztály saját keletkeztetésű iratait, ha azok az e törvény hatálybalépésekor a Belügyminisztérium, Honvédelmi Minisztérium és szerveik, vagy a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából nem szükségesek,
b) a volt BM III. Főcsoportfőnökség és elődei egyéb olyan iratait, valamint a volt HM MNVK Felderítő Csoportfőnökség és elődei azon iratait, amelyek az e törvény hatálybalépésekor a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából – adattartalmuk miatt – nem kezelhetők, valamint
c) a törvény 5. §-a szerinti bizottság eljárása során keletkezett iratokat.
(2) A Történeti Hivatal önálló központi költségvetési szerv, amely a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezet.
25/B. § (1) A Történeti Hivatal élén elnök áll.
(2) A Történeti Hivatal elnökét és elnökhelyettesét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, illetőleg menti fel. A kinevezés előtt a miniszterelnök által jelölt személyeket meghallgatja az Országgyűlés Nemzetbiztonsági, az Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi, valamint a Kulturális és sajtó bizottsága. A megbízás 7 évre szól és csak egyszer hosszabbítható meg.
(3) A Történeti Hivatal elnökének és elnökhelyettesének megbízatása megszűnik, ha
a) a megbízatási ideje lejár,
b) lemond,
c) meghal,
d) a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök felmenti.
(4) Felmentésnek van helye, ha az elnök (elnökhelyettes)
a) tisztségére méltatlanná vagy alkalmatlanná vált,
b) az összeférhetetlenségi okot nem jelentette be, vagy nem szüntette meg.
(5) Tisztségére méltatlannak kell tekinteni az elnököt (elnökhelyettest), ha a bíróság jogerős ítéletével szándékos bűncselekmény elkövetésében bűnösségét megállapította.
(6) Tisztségére alkalmatlannak lehet tekinteni az elnököt (elnökhelyettest), ha
a) munkaköri feladatait egészségi okból 90 napon túl folyamatosan nem tudja ellátni,
b) feladatainak neki felróható okból nem tesz eleget.
25/C. § (1) Nem lehet a Történeti Hivatal elnöke (elnökhelyettese) az, aki a kinevezés időpontját megelőző tíz évben a Kormány tagja, államtitkár, párt országos szervének tisztségviselője vagy alkalmazottja volt. Nem lehet a Történeti Hivatal elnöke (elnökhelyettese) az sem, aki a volt BM III. Főcsoportfőnökség és elődei alkalmazásában állt, vagy azok jelentéseit megkapta, illetve e szervek hálózati személye volt, valamint tagja volt az 1956–57-es karhatalmi alakulatoknak, illetve a Nyilaskeresztes Pártnak.
(2) A Történeti Hivatal elnöke (elnökhelyettese) a tudományos, az oktatói, a művészeti, a szerzői és szabadalmi jogi védelem alá eső, továbbá lektori, szerkesztői tevékenységre irányuló megbízási jogviszony kivételével más megbízást nem fogadhat el, kereső foglalkozást nem folytathat, nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottság tagja.
(3) Az összeférhetetlenségi ok keletkezését haladéktalanul be kell jelenteni a miniszterelnöknek. Az összeférhetetlenségi okot a kinevezéstől, illetőleg a keletkezésétől számított 30 napon belül meg kell szüntetni.
25/D. § (1) A Történeti Hivatal elnöke saját, valamint az elnökhelyettes munkaidő-beosztását, illetőleg szabadságát maga állapítja meg.
(2) A Történeti Hivatal elnökére egyebekben a közigazgatási államtitkárokra, elnökhelyettesére a helyettes államtitkárokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a munkáltatói jogokat az e törvényben meghatározott eltérésekkel a miniszterelnök gyakorolja.
(3) A Történeti Hivatal munkatársaira a Ktv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
25/E. § A Történeti Hivatal elnöke a Hivatal tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.
25/F. § (1) A Történeti Hivatal feladata:
a) biztosítja – az e törvényben foglalt korlátokkal – az érintettek számára a róluk nyilvántartott adatok megismeréséhez való joguk gyakorlását;
b) gondoskodik az 5. §-ban meghatározott bizottságnak, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának (7. §), illetőleg a bíróságnak az e törvényben meghatározott eljárás lefolytatásához szükséges adatok és iratok szolgáltatásáról;
c) az e törvényben foglalt feltételekkel biztosítja a kutatási tevékenység folytatását;
d) az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) alapján minősített adatok vonatkozásában gondoskodik a titokvédelmi szabályok betartásáról,
e) irattári anyagára vonatkozóan ellátja az Ltv. 13. §-ának b)–d) pontjában meghatározott feladatokat;
f) gondoskodik megrongált vagy pusztulásnak indult irattári anyagának konzerválásáról és restaurálásáról, ezekről, illetőleg különösen jelentős irattári anyagáról biztonsági másolatot készít vagy készíttet;
g) a tudományos munkamegosztás keretében részt vállal az általa őrzött iratanyag publikálásában.
(2) A Történeti Hivatalban tárolt irattári anyagra az Ltv. szabályait az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a Történeti Hivatalban tárolt iratokra nem terjednek ki az Ltv. 6. §-ának, 12. §-ának, 22. §-a (1) bekezdésének, 23. §-ának, valamint a 28. §-ának rendelkezései, míg a 24. §-át az e törvényben meghatározott módon kell alkalmazni;
b) a 25/A. § (1) bekezdésében meghatározott iratok csak a Történeti Hivatalba való kerülésük után – az illetékes levéltár jóváhagyásával – selejtezhetők. Az iratokban adat csak akkor törölhető, ha azt bíróság az adatvédelmi eljárás során elrendelte, illetve a törlést az érintett e törvény 25/G. §-ának (3) bekezdése szerint kéri.
(3) Bármely természetes személy, a személyes adatok tanulmányozását és megismerését kivéve, korlátozás nélkül kutathat – szükség szerint az azokról készült másolatok segítségével – a Történeti Hivatalban őrzött iratokban, beleértve ebbe a belső használatra készült, valamint döntés-előkészítést tartalmazó irattári anyagot is, amennyiben az abban szereplő adatokat a Ttv. alapján nem minősítették, vagy az adatok nyilvánosságra hozatalát törvény nem korlátozza.
25/G. § (1) A Történeti Hivatalban kezelt iratokban szereplő érintett személy a rá vonatkozó adatokat megismerheti. A bemutatott iratokon a más személy azonosítására alkalmas adatokat felismerhetetlenné kell tenni.
(2) Az érintett az iratokban szereplő adatai tekintetében helyesbítési jogát az eredeti adat változatlanul hagyása mellett a helyes adatot tartalmazó feljegyzésnek az irathoz csatolásával hajthatja végre.
(3) A Történeti Hivatal által kezelt iratokban bármilyen jogcímen szereplő személy 2000. június 30-át követően kérheti személyes adatának törlését. Nem törölhető az Ltv. szerinti maradandó értékű iratokban lévő személyes adat, azonban az érintett – legfeljebb az adat keletkezésétől számított 90 évre – írásos nyilatkozatban megtilthatja annak a személyes adatának a (4) bekezdés szerinti kutatását, amelyet titkos információgyűjtő eszközök, illetve módszerek felhasználásával rögzítettek, és nem valamely nyilvános szereplésére, közéleti, politikai tevékenységére vonatkozik, vagy – ha az érintett valamely állami szerv hatáskörében eljáró személy volt – nem a feladatkörével összefüggő személyes adata.
(4) A Történeti Hivatalban őrzött iratokban található személyes adatok kutatására az Ltv. 24. §-át az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) az a személyes adat, amelyet titkos információgyűjtő eszközök, illetve módszerek felhasználásával rögzítettek, akkor sem kutatható, ha az adatot a Ttv. alapján egyébként nem minősítették, vagy nyilvánosságra hozatalát törvény nem korlátozza, kivéve
– ha a kutatás – a kutató költségére – anonimizált másolattal is megvalósítható,
– ha az érintett által a (3) bekezdés szerint meghatározott kutatási tilalom határideje letelt, illetve tilalom híján az Ltv. 24. §-ának (1) bekezdése szerinti feltételek teljesültek,
– ha az érintett, illetőleg annak halálát követően bármely örököse vagy hozzátartozója a kutatáshoz hozzájárult,
– ha az adat az érintett nyilvános szereplésére, illetve közéleti, politikai tevékenységére vonatkozik vagy valamely állami szerv hatáskörében eljáró személynek a feladatkörével összefüggő személyes adata, és az adat keletkezésétől már 15 év eltelt, feltéve, hogy a kutatásra tudományos cél megvalósításához van szükség, és az Ltv. 24. §-ának (3)–(4) bekezdésében foglaltak megvalósultak;
b) a törvény hatálybalépését követő 90 évig csak az érintett, illetőleg annak halála után bármely örököse vagy hozzátartozója engedélyével kutathatók az Avtv. 2. §-ának (2) pontjában meghatározott adatok, kivéve a büntetett előéletre vonatkozó adatokat;
c) nem minősített adat esetén is, illetve ha az adat nyilvánosságra hozatalát törvény nem is korlátozza, csak az Ltv. 24. §-ának (1) bekezdése szerinti határidők letelte után kutathatók és hozhatók nyilvánosságra azok a személyes adatok, amelyek a volt állambiztonsági szervek és elődeik „szigorúan titkos” állományú tisztjeinek, illetve hálózati személyeinek nevét, természetes személyazonosító adatait tartalmazzák.
(5) Az iratokban a (4) bekezdésben és a 25/F. § (3) bekezdésében foglalt kutatáson kívül – a törvény hatálybalépésétől számított 30 évig – kutatás nem engedélyezhető. Az iratokba a 25/G. § (1) bekezdése szerinti betekintésen és a 25/F. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti adatszolgáltatás teljesítésén túl csak az érintettek törvényes jogainak érvényesítésével kapcsolatos bírósági eljárások, valamint az öt évnél hosszabb idejű szabadságvesztéssel büntethető el nem évült bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőeljárások esetén a bíróság, illetve a nyomozó hatóság számára engedélyezhető betekintés, illetve azokból adatszolgáltatás. A fenti eseteket kivéve a Történeti Hivatal irattári anyagából sem adat, sem irat nem továbbítható, nem hozható nyilvánosságra, és az ország területéről nem vihető ki.
(6) A nemzetbiztonsági szolgálatok, a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium és szerveik munkatársai a Történeti Hivatalban elhelyezett iratokban lévő személyes adatokba az Országgyűlés illetékes bizottságának előzetes jóváhagyása után, illetve különösen gyors intézkedést követelő esetekben utólagos tájékoztatásával tekinthetnek be, ha az a nemzetbiztonság, a honvédelem vagy a bűnmegelőzés érdekében törvényben előírt feladataik ellátása céljából szükséges.
25/H. § (1) Az 1980. előtt keletkezett és a 25/A. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó iratokat a Ttv. 28. §-ának (2) bekezdésében előírt titokvédelmi felülvizsgálat befejezése után elkülönítetten kell tárolni, és a Történeti Hivatal működésének megkezdésétől számított 60 napon belül részére át kell adni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időpont után keletkezett, a 25/A. § (1) bekezdésében meghatározott iratokat a titokvédelmi felülvizsgálat elvégzését követő 60 napon belül, de legkésőbb 2000. február 28-ig kell átadni a Történeti Hivatalnak.
(3) A Történeti Hivatalnak való iratátadás során az 5. § szerinti bizottság működésének feltételeit biztosítani kell.
(4) Nem adhatók át a Történeti Hivatal részére azok az iratok, amelyek együttesen tartalmazzák a 25/A. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat, valamint az átadó szervek jogszabályban meghatározott feladatai folyamatos és zavartalan teljesítéséhez szükséges kezelhető adatokat, amennyiben ezek technikai szétválasztása csak az irat eredeti állapotban történő helyreállításának lehetetlenné válásával lenne megvalósítható.
(5) A bizottság tevékenysége során keletkezett iratokat – beleértve a 19. § szerinti eljárás során a Fővárosi Bíróságnál keletkezett iratokat is – az eljárás jogerős befejezése után folyamatosan, de legkésőbb 2000. december 31-ig kell a Történeti Hivatalnak átadni.”
15. § Az Etv. 27. § (4) bekezdése utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) ...A bizottság a döntés nyilvánosságra hozatalára a 18. § és a 20. § értelemszerű alkalmazásával a felszólítás közlésétől számított határidővel intézkedik.”
16. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvény 9. §-a, 11. §-ának (2) bekezdése, 12. §-a, 19. §-ának (3) és (5) bekezdése, 21. §-a, 22. §-a és 25. §-a, valamint a 27. § (1) bekezdéséből az „...és – a 23., 25. és 26. § kivételével – 2000. június 30-án hatályát veszti” szövegrész.
(2) Az Etv. 27. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A törvény – a 24–26. §-ok kivételével – 2000. június 30-án hatályát veszti.”
(3) Az Etv. 27. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 2. §-ban foglalt tisztségeket az 1996. évi LXVII. törvény hatálybalépésekor betöltők ellenőrzését a hatálybalépést követő egy éven belül, az azt később betöltők esetében a hivatalba lépést követően kell lefolytatni.”
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 21. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
„h) az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvény 5. §-ában meghatározott bizottság, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága, valamint a bíróság a törvényben meghatározott ellenőrzés lefolytatásához.”
