Időállapot: közlönyállapot (1996.XI.16.)

1996. évi LXXXV. törvény

az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról * 

ELSŐ RÉSZ

AZ ILLETÉKEKRŐL SZÓLÓ 1990. ÉVI XCIII. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

1. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. §-ának (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Teljes személyes illetékmentességben részesül:)

i) a Magyar Nemzeti Bank.”

2. § Az Itv. 21. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete. Ha a vevő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, illetve értékesít, akkor az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakásvásárlással szemben a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő – a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező – egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni. Amennyiben a vevő a további lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok [21. § (1)–(2) bek.] szerint alakul.” * 

3. § Az Itv. 23/A. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„23/A. § (1) Ingatlan tulajdonjogának ingatlanalap vagy az illetékkötelezettség keletkezése napján a főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó, továbbá ingatlanok pénzügyi lízingjét főtevékenységként végző vállalkozó által történő megszerzésekor az illeték mértéke az ingatlan – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének 2%-a.

(2) Az ingatlanalap-kezelői tevékenységre jogosultságot az alapkezelő az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet által kiadott működési engedéllyel, a főtevékenységként folytatott ingatlanforgalmazást a vállalkozó a tevékenység statisztikai jelzőszámával és a főtevékenység szerint illetékes kamarától beszerzett nyilatkozattal igazolja.

(3) A vállalkozó azt a tényt, hogy az ingatlanok pénzügyi lízingjét főtevékenységként végzi, a tevékenység statisztikai jelzőszámával, az Állami Bankfelügyelet nyilvántartásba vételt tanúsító nyilatkozatával és a Magyar Lízingszövetségnek a vállalkozó nettó árbevételéről kiállított nyilatkozatával igazolja.”

4. § Az Itv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § (1) Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke a hajtómotor hengerűrtartalmának minden cm3-e után 8 forint, kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű esetén a hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1 kW-ja után 300 forint.

(2) Pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséért, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 2500 kg-ot nem haladja meg 4000 forint, minden más esetben 10 000 forint illetéket kell fizetni.

(3) Gépjármű és pótkocsi haszonélvezeti jogának megszerzésekor az (1) és (2) bekezdésben meghatározott illetékeknek a 72. § alkalmazásával számított összegét kell fizetni.

(4) Gépjármű és pótkocsi tulajdonjoga meghatározott hányadának megszerzése esetén – ideértve a haszonélvezeti jog szerzését is – a megszerzett hányadra arányosan eső illetéket kell fizetni.”

5. § (1) Az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)

l) gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának a statisztikai jelzőszám szerint főtevékenységként gépjármű, pótkocsi forgalmazására jogosult vállalkozó, továbbá a gépjárműlízinget főtevékenységként folytató vállalkozó általi megszerzése;”

(2) Az Itv. 26. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (1) bekezdés l) pontjában meghatározott mentesség feltételeit a gépjárműlízinget főtevékenységként végző vállalkozó az erre vonatkozó statisztikai jelzőszámmal, az Állami Bankfelügyeletnek a nyilvántartásba vételről szóló nyilatkozatával és a Magyar Lízingszövetség által kiállított nyilatkozattal igazolja.”

6. § Az Itv. 29. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az elsőfokú államigazgatási eljárásért – ha e törvény melléklete másként nem rendelkezik – 1000 forint illetéket kell fizetni (általános tételű eljárási illeték).

(2) Az első fokú államigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke – ha e törvény melléklete másként nem rendelkezik, és a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható – a fellebbezéssel érintett vagy a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 100 forint, de legalább 2000 forint, legfeljebb 200 000 forint. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 2000 forint.”

7. § Az Itv. 31. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha egy beadványban terjesztenek elő olyan kérelmeket, amelyek elbírálása más-más szerv hatáskörébe tartozik, vagy a kérelmek ugyanazon szerv különböző hatásköreit érintik, az eljárási illetéket úgy kell megfizetni, mintha külön-külön kérelmet terjesztettek volna elő.”

8. § Az Itv. 33. §-ának (2) bekezdése a következő 2. ponttal egészül ki, egyidejűleg a 23. és 26. pontok helyébe a következő rendelkezés lép:

(... illetékmentes eljárások:)

„2. az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárása;”

„23. az adóhatóságnál, továbbá vámigazgatási ügyben a vámhatóságnál kezdeményezett első fokú eljárás – ideértve más hatóság adó, adójellegű kötelezettség megállapításával kapcsolatos ilyen eljárását is – kivéve a méltányossági eljárást, továbbá az adó-, a vám- és az illetékigazolás kiadása, valamint az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránt kezdeményezett eljárást;”

„26. államigazgatási szervnél nyilvántartott adatokban bekövetkezett változások jogszabályi előíráson alapuló, kötelező bejelentése.”

9. § Az Itv. 42. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 39–41. §-ban meghatározott illetékalap után – ha e törvény másként nem rendelkezik – az illeték mértéke:

a) peres eljárásban 6%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 750 000 forint;

b) bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén 3%, de legalább 3000 forint, legfeljebb 300 000 forint;

c) egyezségi kísérletre történő idézés iránti kérelem és szóbeli kereset azonnali tárgyalása iránti kérelem esetén 1%, de legalább 2000 forint, legfeljebb 10 000 forint;

d) fizetési meghagyásos eljárásban 3%, de legalább 2000 forint, legfeljebb 300 000 forint;

e) a végrehajtási eljárásban 1%, de legalább 2000 forint, legfeljebb 100 000 forint; ha a végrehajtás foganatosítása a fővárosi bírósági, illetőleg a megyei bírósági végrehajtó feladatkörébe tartozik 3%, de legalább 6000 forint, legfeljebb 300 000 forint;

f) a határozat jogerőre emelkedése után a részletekben való teljesítés vagy ennek módosítása, vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 2000 forint, legfeljebb 10 000 forint;

g) a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 2000 forint, legfeljebb 10 000 forint; * 

h) egyéb nemperes eljárásokban az eljárás tárgya értékének 3%-a, de legalább 2000 forint, legfeljebb 100 000 forint.”

10. § Az Itv. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„44. § A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 3. §-ának a) pontjában meghatározott és jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásának illetéke 40 000 forint, csődeljárásának illetéke 20 000 forint, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetében pedig a felszámolási eljárás illetéke 15 000 forint, a csődeljárás illetéke 10 000 forint.”

11. § Az Itv. 45. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A cégkivonat elkészítésének illetéke 3000 forint, a cégbizonyítvány kiállításának illetéke 2000 forint, a cégmásolat elkészítéséért pedig 5000 forint illetéket kell fizetni.”

12. § (1) Az Itv. 46. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 39–41. § szerint megállapított illetékalap után az illeték mértéke ítélet elleni fellebbezés esetében 6%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 750 000 forint.

(2) Ha a fellebbezés házassági bontóperben hozott ítélet ellen irányul, az illeték 5000 forint. Az ítélet vagyonjogi rendelkezése elleni fellebbezés esetén – kivéve a lakáshasználatra vonatkozó vagyonjogi rendelkezést – az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók.”

(2) Az Itv. 46. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A csatlakozó fellebbezés illetéke az (1) bekezdés szerint járó illeték fele, de legalább 3000 forint, legfeljebb 500 000 forint.”

13. § Az Itv. 47. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 39–41. § szerint megállapított illetékalap után, végzés elleni fellebbezés esetén az illeték mértéke 3%, de legalább 3000 forint, legfeljebb 125 000 forint.

(2) A közjegyzőnek a hagyatéki és egyéb közjegyzői eljárásban hozott határozata elleni fellebbezés illetéke 5000 forint.”

14. § Az Itv. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„48. § Ha a fellebbezés kizárólag a határozat indokolása ellen irányul vagy a teljesítési határidő megváltoztatására, illetve az engedélyezett részletfizetési kedvezmény módosítására vagy mellőzésére vonatkozik, az illeték 3000 forint.”

15. § Az Itv. 50. §-ának (1)–(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 39–41. § szerint meghatározott illetékalap után az illeték mértéke: ítélet elleni felülvizsgálat esetén 6%, de legalább 8000 forint, legfeljebb 2 000 000 forint.

(2) A végzés elleni felülvizsgálat illetéke az (1) bekezdés szerint számított illeték fele, de legalább 5000 forint, legfeljebb 1 000 000 forint.

(3) A csatlakozó felülvizsgálati kérelem illetéke az (1) bekezdésben meghatározott illeték fele, de legalább 5000 forint, legfeljebb 1 000 000 forint.”

16. § Az Itv. 52. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kizárólag magánvád alapján folyó eljárásban a feljelentés illetéke 3000 forint, a fellebbezés illetéke 4000 forint, a perújítási kérelem és a felülvizsgálati indítvány illetéke 5000 forint.”

17. § (1) Az Itv. 53. §-a előtti cím helyébe a következő cím lép, egyidejűleg a § jelenlegi szövege (1) bekezdésre módosul:

„A polgári jogi igény és az állammal szembeni kártalanítási igény érvényesítésének illetéke”

(2) Az Itv. 53. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A büntetőeljárással összefüggésben az állammal szemben felmerült kártalanítási igény érvényesítése iránti eljárás illetékére a polgári peres eljárás illetékére vonatkozó szabályok az irányadók.”

18. § Az Itv. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„55. § Választottbírósági eljárásban az illeték az eljárás tárgya értékének 1%-a, de legalább 2000 forint, legfeljebb 100 000 forint. Ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg, az illeték 5000 forint.”

19. § Az Itv. 57. §-ának (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(Illetékmentes a polgári ügyekben:)

m) az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárása.”

20. § (1) Az Itv. 62. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő l) ponttal egészül ki:

(A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg:)

k) a lakásszövetkezetet a tagjával, valamint a társasház közösségét a tulajdonostárssal szemben üzemeltetési, illetve közös költség megtérítése iránt indított eljárásban;

l) a büntetőeljárással összefüggésben az állammal szemben felmerült kártalanítási igény érvényesítése iránt indított perben.”

(2) Az Itv. 62. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés a)–c) és g)–h), továbbá l) pontjaiban említett perek esetén, ha az összegszerűség megállapítása a bíróság mérlegelésétől függ és a kereset nem volt nyilvánvalóan eltúlzott, részleges pervesztesség esetén a bíróság a fél illetékfizetésre való kötelezését mellőzheti.”

21. § (1) Az Itv. 67. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A fizetendő díj mértéke nem haladhatja meg az adott eljárással (szolgáltatással) felmerülő költségeket. Változó költségigényű eljárások (szolgáltatások) esetében a díj összegét átalány jelleggel kell meghatározni. A díjköteles eljárásért (szolgáltatásért) megállapított díjon felül az ügyfél terhére illeték vagy egyéb költség – kivéve a díjat külön jogszabály alapján terhelő adót – nem számítható fel.”

(2) Az Itv. 67. §-a (4) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Pénzfizetés esetén a díjjogszabályban meg kell jelölni a díj beszedésére jogosultat, valamint a bankszámla megnevezését és számát.”

(3) Az Itv. 67. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A díjat megállapító jogszabályban rendelkezni kell a díj – ideértve a jogorvoslati díjat is – beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével stb. kapcsolatos részletes szabályokról. A díjjogszabályban nem szabályozott kérdésekre – ideértve a személyes és tárgyi mentességet is – az illetéktörvénynek csak azok a rendelkezései alkalmazhatók, melyekre a díjat megállapító jogszabály konkrétan utal.”

22. § Az Itv. 71. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az idegen állam pénznemében megjelölt értéket a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámolni.”

23. § Az Itv. 72. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értéke az egyévi érték és a kikötött évek szorzata. A jog így számított értéke azonban nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát, illetve természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat joga esetén az egyévi értéknek a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott életkor szerinti többszörösét.”

24. § Az Itv. 101. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„101. § Az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által kiállított adó- és értékbizonyítvány tartalmazza az ingatlan és az ingatlanszerzők (tulajdonosok) adatait, az érték megállapításánál figyelembe vett tényezőket, továbbá az ingatlannak az adott időpontban fennálló forgalmi értékét.”

25. § (1) Az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

i) gépjármű: az olyan közúti szállító- vagy vontatóeszköz – a mezőgazdasági vontató, az önjáró vagy vontatott munkagép, a lassú jármű és a segédmotoros kerékpár kivételével –, amelyet beépített erőgép hajt és rendőrhatósági nyilvántartásba vételét jogszabály írja elő;”

(2) Az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének l) pontja a következő mondattal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

[l) lakóház építésére alkalmas telektulajdon:]

„A lakás kialakítására szolgáló, az ingatlan-nyilvántartásban tetőtér, padlás elnevezéssel feltüntetett önálló ingatlan a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnal egy tekintet alá esik.”

(3) Az Itv. 102. §-ának (1) bekezdése a következő n) és o) pontokkal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

n) ingatlanlízinget főtevékenységként folytató vállalkozó: a kizárólag pénzügyi lízingtevékenységet folytató vállalkozók közül azok, amelyeknél a Magyar Lízingszövetség igazolja, hogy éves nettó árbevételük legalább 50%-a ingatlanlízingből származik;

o) gépjárműlízinget főtevékenységként folytató vállalkozó: a kizárólag pénzügyi lízingtevékenységet folytató vállalkozók közül azok, amelyeknél a Magyar Lízingszövetség igazolja, hogy éves nettó árbevételük legalább 50%-a gépjárműlízingből származik.”

26. § Az Itv. melléklete e törvény mellékletének megfelelően módosul.

MÁSODIK RÉSZ

A HITELES TULAJDONILAP-MÁSOLAT IGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSI DÍJA

27. § A tulajdoni lapról kiállított hiteles másolatért igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni.

28. § (1) A hiteles másolatért, valamint a már kiadott hiteles másolatra rávezetett változásért 1000 forint összegű díjat kell fizetni, mely összeg az általános forgalmi adót tartalmazza.

(2) Annak feltüntetéséért, hogy a hiteles másolat adataiban változás nem következett be, az (1) bekezdés szerint járó díj felét kell fizetni, a hiteles másolat kiadását elutasító határozat elleni fellebbezés díja pedig az (1) bekezdésben megállapított díj kétszerese.

29. § (1) A díjat annak kell megfizetnie, aki a hiteles másolat kiadását kéri.

(2) A díjfizetési kötelezettség – ideértve a fellebbezés díját is – kizárólag az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatal pénztárába történő készpénzbefizetéssel vagy a megyei földhivatal előirányzat-felhasználási keret számlája javára történő átutalási megbízással teljesíthető.

(3) A díj átutalási megbízással történő megfizetése esetén a hiteles másolat iránti kérelem előterjesztésekor mellékelni kell a díj megfizetését igazoló okiratot vagy annak másolatát.

(4) A díj megfizetésének, illetve a megfizetés igazolásának elmulasztása esetén – ha az ügyfél a hiányt felszólítás ellenére nyolc napon belül nem pótolja – a földhivatal a hiteles másolat iránti kérelmet elutasítja. A hiánypótlásra történő felszólításban az ügyfelet figyelmeztetni kell a mulasztás jogkövetkezményeire.

30. § Teljes személyes díjmentességben részesül:

a) a Magyar Állam,

b) a helyi önkormányzat,

c) a költségvetési szerv, valamint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság,

d) a társadalmi szervezet, a köztestület és a közhasznú társaság,

e) az egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény,

f) az alapítvány, ideértve a közalapítványt is,

g) a vízgazdálkodási társulat,

h) a nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási önkormányzat.

31. § (1) Tárgyánál fogva díjmentes a hiteles másolat kiadása, ha az

a) hagyatéki eljáráshoz,

b) gyámügyi, szociális vagy kisajátítási eljáráshoz,

c) birtokösszevonási célú önkéntes földcsere megszervezése iránt indított eljáráshoz,

d) részarány-földtulajdonnal kapcsolatos eljáráshoz

szükséges, illetve ha azt

e) az önálló bírósági végrehajtó az általa folytatott bírósági végrehajtási eljárásban történő felhasználás céljából, vagy

f) az eljáró szerv hivatalból indult közigazgatási eljáráshoz, közérdekű bejelentés, javaslat és panasz elbírálására irányuló eljáráshoz vagy bírósági eljáráshoz

kéri.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárásokhoz szükséges hiteles másolat kiadását kezdeményezők – a személyes díjmentességben részesülőket kivéve – a felhasználás célját hitelt érdemlően igazolják.

32. § (1) A díjat vissza kell téríteni, ha a kérelem visszavonásáról – az ügyfél szóbeli vagy írásbeli bejelentésének a földhivatalhoz történő beérkezése alapján – a földhivatal az érdemi intézkedést megelőzően tudomást szerzett. A jogorvoslati eljárásban megfizetett díjat az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha az államigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált államigazgatási határozat vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult.

(2) Ha a kérelem és a befizetést igazoló okiratok alapján megállapítható, hogy az ügyfél a törvényes mértéket meghaladó összegű díjat fizetett, a többletet vissza kell téríteni.

(3) A visszatérítést hivatalból kell elrendelni, és annak teljesítéséről harminc napon belül intézkedni kell.

HARMADIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

33. § (1) E törvény 1997. január 1. napján lép hatályba.

(2) Az 1–20. és 22–26. §-ok rendelkezéseit – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a hatálybalépését követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az illetékhivatal tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, valamint az ezt követően kezdeményezett elsőfokú, illetve jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni. A 21. § rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően igazgatási és bírósági szolgáltatási díjkötelezettséget megállapító vagy módosító jogszabályokra kell alkalmazni.

(3) Ha az illetékkötelezettség 1997. január 1. napja előtt keletkezett, akkor az öröklési illeték megállapítására az 1996. december 31-én hatályos illetékrendelkezéseket kell alkalmazni, feltéve, hogy ezek a rendelkezések az örökös számára kedvezőbb fizetési kötelezettséget eredményeznek. * 

(4) A 27–32. §-ok rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően kezdeményezett földhivatali eljárások esetében kell alkalmazni.

(5) Ha az e törvény kihirdetése előtt kiadott jogszabály a tulajdoni lap hiteles másolatára is kiterjedő illetékmentességről rendelkezik, azon az e törvényben meghatározott díjfizetési kötelezettség alóli mentességet is érteni kell.

(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) az Itv. 33. §-a (2) bekezdésének 28. pontja, 67. §-ának (6) bekezdése, az Itv. Melléklete VI. címe 1. pontjának d) alpontja, XVI. címének 7–8. pontja, továbbá XVIII. címének 1. és 4. pontja, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 76. §-a hatályát veszti;

b) az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr. (a továbbiakban: Inytvr.) 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„46. § A földhivatal e törvényerejű rendeletben szabályozott eljárása – a 33. § (2) bekezdésében, valamint a VIII. fejezetben foglalt kivétellel – illetékköteles.”;

c) az Inytvr. 54. §-ának (4) bekezdésében az „illetékmentes” kifejezés helyébe a „díjmentes” kifejezés lép.

(7) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy a díj kezelésére és nyilvántartására vonatkozó szabályokat – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg.

Melléklet az 1996. évi LXXXV. törvényhez

1. Az Itv. Melléklete IX. címének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Az útlevél kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke 4000 forint, ha azonban az útlevél érvényességének időtartama az öt évet meghaladja, 6000 forint. A kérelem benyújtásának időpontjában a 18. életévét be nem töltött, illetve a 70. életévét betöltött személy esetében az útlevél illetéke – függetlenül annak érvényességi idejétől – 1000 forint. A megsemmisült, elveszett vagy utazásra más módon alkalmatlanná vált útlevél helyett kiállított új okmányért az alapeljárás illetékének kétszeresét kell megfizetni.”

2. Az Itv. Melléklete XI. címének 1. és 3. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„1. A 2. pontban említett kivétellel gépjármű (pótkocsi) forgalmi engedélyének – ideértve az ideiglenes forgalmi engedélyt is – kiállításával, pótlásával, a betelt forgalmi engedély cseréjével, másodlat kiadásával, illetőleg tulajdonjogot érintő korlátozásnak a forgalmi engedélybe történő bejegyzésével és nyilvántartásba vételével, valamint törlésével kapcsolatos eljárás illetéke 1500 forint.”

„3. A gépjármű (pótkocsi) tulajdonjogában, haszonélvezeti jogában bekövetkezett változás forgalmi engedélybe történő bejegyzése iránti eljárás illetékmentes.” * 

3. Az Itv. Melléklete XV. címének 1. pontja e/1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az építésügyi hatóságnál indított eljárásért:)

e/1. lakóépület melléképületének, valamint kerítésnek az építése (felújítása, helyreállítása, átalakítása, bővítése, elmozdítása és lebontása stb.), továbbá elvi építési engedély esetében 2000 forint;”

4. Az Itv. Melléklete XVII. címe és rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:

„XVII. Az egyéni vállalkozói engedély és az üzlet működési engedélyének illetéke

1. Az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása iránt kezdeményezett eljárás illetéke 5000 forint. A vállalkozói igazolványban feltüntetett adatok változásának bejelentéséért – a változással érintett adatok számától függetlenül – 2000 forint illetéket kell fizetni.

2. A megrongálódott, megsemmisült, elveszett vállalkozói igazolványról kiállított – az eredetivel pontosan egyező és egyenlő értékű – másodlat illetéke 2000 forint.

3. Üzlet működési engedélye iránti eljárás illetéke 5000 forint. A működési engedélyben feltüntetett adatok módosításáért – a változtatások számára tekintet nélkül – 2000 forint illetéket kell fizetni.

4. Ha a működési engedélyt külön jogszabályban megállapított határidőn belül az üzlet fekvése szerint illetékes jegyző által záradékolt bejelentés alapján már működő üzletre kérik, az eljárás 2000 forint illeték alá esik.

5. A megrongálódott, megsemmisült, elveszett működési engedélyről kiállított – az eredetivel pontosan egyező és egyenlő értékű – másodlat illetéke 2000 forint.”

5. Az Itv. Melléklete XVIII. címének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. A kereskedelmi forgalomban áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok behozatalának engedélyezését kezdeményező eljárás illetéke 3000 forint, a kiadott engedély módosítása iránti eljárás illetéke 2000 forint. Az engedélyező hatóság előtt indított minden további eljárásért 1500 forint illetéket kell fizetni. A fellebbezési eljárás illetéke az első fokú eljárás illetékének kétszerese. Az engedélyezési eljárás illetékét az eljárás kezdeményezésekor illetékbélyegben kell leróni.”