Az egészségügyi ellátásokhoz szükséges pénzügyi források megteremtése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényben (a továbbiakban: T.) meghatározott egészségügyi szolgáltatás fedezetének kiegészítésére, illetőleg a T. 118. § (1) bekezdésének a)–r) pontjai szerint kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosultak ellátásának finanszírozására egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.
2. § (1) A T. 11/A. §-ának a) pontjában említett szerv, illetőleg személy, az általa munkavégzésre, közreműködésre, ügyellátásra vagy munkával elérhető eredmény létrehozására irányuló szerződés (megállapodás) alapján foglalkoztatott, valamint a vele tagsági jogviszonyban álló személy után havi 1800 (napi 60) forint összegű egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni, kivéve a T. 11. §-ában említett külföldi állampolgárokat.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a T. 103/D. § (1) bekezdése szerinti egyéni vállalkozó havi 1800 (napi 60) forint összegű egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni, kivéve, ha a fizetési kötelezettség az (1) bekezdés alapján fennáll.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni arra az időtartamra, amely alatt a foglalkoztatott
a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül,
b) gyermekgondozási segélyben, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban részesül, kivéve, ha az ellátás folyósítása alatt munkát végez,
c) három évesnél fiatalabb gyermek gondozása vagy tíz évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása miatt engedélyezett fizetésnélküli szabadságon van,
d) sorkatonai (polgári) szolgálatot teljesít,
e) fogvatartott.
(4) Ha az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem áll fenn a hónap teljes időtartama alatt, a hozzájárulás összege naptári naponként 60 forint.
(5) Az után a személy után, aki egyidejűleg az (1) bekezdés hatálya alá tartozó több jogviszonyban áll, a legalább heti 36 órai munkavégzéssel járó jogviszonyát meghaladó többi foglalkoztatása esetén nem kell hozzájárulást fizetni. A heti 36 órai munkavégzéssel azonosan kell elbírálni azt a jogviszonyt, amelyben a jövedelem eléri a mindenkori minimálbért. A fizetés teljesítésének további részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
3. § A munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülő, valamint az egészségügyi szolgáltatásra jogosító igazolvánnyal rendelkező személy után a támogatást folyósító, illetőleg az igazolványt kiállító települési önkormányzat köteles havi 1800 (napi 60) forint összegű egészségügyi hozzájárulást fizetni.
4. § (1) Az a személy, aki személyi igazolvánnyal rendelkezik, vagy azzal jogszabály alapján rendelkeznie kellene, és aki után a 2. § (1) bekezdése, illetve a 3. § szerint egészségügyi hozzájárulást nem fizetnek és nem minősül egyéni vállalkozónak, havi 1800 (napi 60) forint összegű egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetnie annak, aki
a) öregségi nyugdíjban (ideértve a korengedményes nyugdíjban, az előnyugdíjban, a bányásznyugdíjban, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól nyugdíjban, rendszeres rokkantsági segélyben, valamint a szolgálati nyugdíjban részesülő személyt), rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, ideiglenes vagy állandó özvegyi nyugdíjban, árvaellátásban, szülői nyugdíjban (ideértve a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól özvegyi, árva- vagy szülői ellátásban részesülő személyt is),
b) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben,
c) gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben,
d) öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, egészségkárosodási járadékban, rokkantsági járadékban,
e) nemzeti gondozási díjban (pótlékban),
f) bányászati keresetkiegészítésben,
g) rendszeres szociális segélyben, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban,
h) Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettől nyugdíjban,
i) hadigondozotti ellátásban
részesül,
j) három évesnél fiatalabb vagy tíz évesnél fiatalabb beteg gyermek gondozása céljából fizetésnélküli szabadságon van.
(3) Nem vonatkozik a hozzájárulás fizetési kötelezettség arra sem, aki
a) nevelési-oktatási intézmény és felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató magyar állampolgár,
b) sorkatonai (polgári) szolgálatot teljesít,
c) a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező kiskorú magyar állampolgár,
d) személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (kivéve a külföldi állampolgárt),
e) hajléktalan és szociális rászorultságát a tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere megállapította,
f) fogvatartott (őrizetbe vett, előzetesen letartóztatott, elzárásra utalt, szabadságvesztés büntetést töltő személy).
5. § Az egészségügyi hozzájárulás bevallását és befizetését
a) a 2. § (1)–(2) bekezdésében, továbbá a 3. §-ban említett esetben a társadalombiztosítási járulékokra előírt szabályok,
b) a 4. § (1) bekezdésében említett esetekben pedig a kormányrendeletben előírtak
szerint kell teljesíteni.
6. § Az egészségügyi hozzájárulás behajtásával és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat az Egészségbiztosítási Önkormányzat központi hivatali szerve és annak igazgatási szervei látják el.
7. § (1) Az egészségügyi hozzájárulás ellenőrzésére, bevallására, a bevallás és a befizetés elmulasztására, késedelmes teljesítésére, a követelés érvényesítésére, a felelősségi szabályokra, továbbá a jogorvoslatra a T. járulékra előírt szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az egészségügyi hozzájárulás bevallását és befizetését a társadalombiztosítási szervek a járulék bevallásának és befizetésének vizsgálatával együtt ellenőrzik.
(3) Az egészségügyi hozzájárulás befizetését a 2. § (1) bekezdésében és a 3. §-ban említett esetben a hozzájárulás fizetésére kötelezett, a 2. § (2) bekezdésében és a 4. § (1) bekezdésében említett esetben az illetékes Megyei (Fővárosi) Egészségbiztosítási Pénztár évente egy alkalommal – az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetésével együtt – igazolja.
8. § Az egészségügyi hozzájárulás a kiegyenlítési sorrendben a T. 105/C. § (1) bekezdésének alkalmazásánál a társadalombiztosítási járulékot, a T. 105/C. § (2) bekezdésének alkalmazásánál pedig a biztosítottat terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot előzi meg.
9. § A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A társaság a munkavállalók részére kifizetett munkabérek után ugyanolyan mértékű társadalombiztosítási járulékot és egészségügyi hozzájárulást fizet, mint más belföldi gazdálkodó szervezet.”
10. § A kivándorlásról szóló 1989. évi XXIX. törvény 4. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem vándorolhat ki:)
„c) az, akinek köztartozása van – adó, társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás –, amíg azt nem fizette ki vagy a megfizetését nem biztosította,”
11. § Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A képviselő társadalombiztosítási jogállására a munkaviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy a képviselők tiszteletdíja társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló jövedelem, és a képviselői megbízást heti 36 órát meghaladó foglalkoztatásnak kell tekinteni, ha a képviselőnek máshol ilyen jogviszonya nincs. Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére az 1996. évi LXXXVIII. törvényben foglaltakat kell alkalmazni. A járulék-, illetve hozzájárulás fizetést, illetőleg elszámolást, valamint a nyilvántartást és adatszolgáltatást az Országgyűlés Hivatalának az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött megállapodásában kell rendezni.”
12. § Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az országgyűlési biztos társadalombiztosítási jogállására a munkaviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy illetménye társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem. Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére az 1996. évi LXXXVIII. törvényben foglaltakat kell alkalmazni. A járulék-, illetve hozzájárulás fizetést, továbbá az elszámolást, valamint a nyilvántartást és adatszolgáltatást az Országgyűlési Biztos Hivatalának az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött megállapodásában kell rendezni.”
13. § A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 32. §-a (8) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A Testület tagja társadalombiztosítási jogállására a munkaviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy illetménye társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem. Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére az 1996. évi LXXXVIII. törvényben foglaltakat kell alkalmazni. A járulék-, illetve hozzájárulás fizetést, továbbá az elszámolást, valamint a nyilvántartást és adatszolgáltatást a Testület Irodájának az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral, valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal kötött megállapodásában kell rendezni.”
14. § (1) Ez a törvény 1997. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 26. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.
(2) A hozzájárulási kötelezettség első ízben 1997. január hónapra áll fenn, és első ízben 1997. február hónapban kell befizetni.
(3) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés c) pontjában meghatározott munkaadók – foglalkoztatáspolitikai érdekből, a munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott feltételek szerint – támogatásban részesülhetnek a Munkaerőpiaci Alapból az általuk foglalkoztatott munkavállalók utáni egészségügyi hozzájárulás megfizetéséhez. Felhatalmazást kap a munkaügyi miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a támogatás részletes szabályait.
(4) Ahol jogszabály társadalombiztosítási járulékot említ, azon – a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény kivételével – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, e törvény hatálybalépésétől kezdve, az e törvény szerinti egészségügyi hozzájárulást is érteni kell.
