1. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„54. § (1) A települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben a társadalombiztosítás egészségügyi szolgáltatásainak igénybevételére jogosító igazolványt állít ki annak a szociálisan rászorult személynek, aki a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény alapján nem biztosított, nem minősül a biztosított eltartott hozzátartozójának, továbbá a T. 118. § (1) bekezdés a)-p) pontjai alapján sem jogosult egészségügyi ellátásra, és aki a T. 119. § (2) bekezdésében előírt járulékot megfizetni nem képes.
(2) Az igazolvány kiállítása szempontjából szociálisan rászorultnak és a járulék megfizetésére képtelennek kell tekinteni azt a személyt, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. A rászorultság elbírálásánál az önkormányzat rendelete a vagyoni helyzet figyelembevételét is előírhatja.
(3) Az igazolvány mentesít az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1996. évi LXXXVIII. törvény 4. § (1) bekezdésében előírt egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól is.
(4) Az igazolvány érvényességi időtartama legalább egy hónap, legfeljebb egy év.”
2. § Az Szt. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„55. § (1) Az igazolvány másolatát meg kell küldeni az illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárnak. Az igazolványban fel kell tüntetni a jogosult társadalombiztosítási azonosító jelét (a továbbiakban: TAJ).
(2) A kiállított igazolványokról a települési önkormányzat jegyzője nyilvántartást vezet.”
3. § Az Szt. 123. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A központi költségvetés terhére kell biztosítani a gyermeknevelési támogatásnak, valamint az 50. § (1) és (3) bekezdése alapján kiállított közgyógyellátási igazolvány után fizetendő térítésnek a fedezetét.”
4. § Az Szt. 124. §-a helyébe a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az Szt. 54. §-a alapján kiállított igazolvánnyal rendelkező személy után a települési önkormányzat által külön törvény szerint fizetendő egészségügyi hozzájárulás összegéből havi 1200 (napi 40) forint összeget a központi költségvetés megtéríti.”
5. § A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 57. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felszámolási költségek a következők:)
„a) az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások - ideértve a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést is, ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat a felszámolás kezdő időpontja után fizették ki, az ezeket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség is (ideértve az egészségügyi hozzájárulást is),”
6. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 39. §-a (3) bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[(3) A Munkaerőpiaci Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint - a következő alaprészeket kell elkülöníteni:]
„a) szolidaritási alaprészt, a munkanélkülieket e törvény alapján megillető ellátások [munkanélküli járadék, pályakezdők munkanélküli segélye, előnyugdíj, nyugdíj előtti munkanélküli segély, költségtérítés (31. §)], valamint ezek és a képzésben részt vevők keresetpótló juttatásával kapcsolatos postaköltség, a 27. § (6) bekezdésében meghatározott időtartamra fizetett társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék, továbbá a kifizetett ellátásokat terhelő társadalombiztosítási szabályokban meghatározott járulék és a külön törvényben meghatározott egészségügyi hozzájárulás finanszírozására;
b) jövedelempótló támogatás alaprészt
1. a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, valamint azt külön törvény szerint terhelő egészségügyi hozzájárulás hetvenöt százalékának, hajléktalan munkanélküli esetében teljes összegének, továbbá
2. a munkanélküliek jövedelempótló támogatására jogosult személy közhasznú munkavégzés keretében történő foglalkoztatása esetén a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 36. §-ában meghatározott összeg hetvenöt százalékának finanszírozására;”
7. § Az Flt. 40. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkaadó munkaadói járulékként a munkavállaló részére, munkaviszonya alapján teljesített - a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 103/A. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint - társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség alá eső kifizetés 4,2 százalékát köteles fizetni.”
8. § E törvény 1997. január 1-jén lép hatályba.
