1. § Az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) a következő 5. §-sal egészül ki:
„5. § (1) Állami feladat az élet- és vagyonbiztonság védelme céljából az állatok védelmének és kímélésének érdekében az állatviadalok megakadályozása, valamint a veszélyesnek minősülő ebekkel szembeni védekezés.
(2) A törvény erejénél fogva veszélyes eb a pit bull terrier és e fajta egyedeinek egymással való pároztatásából, továbbá bármely más egyeddel való keresztezéséből származó keveréke. Kormányrendelet más fajtákat is veszélyesnek nyilváníthat (a továbbiakban együtt: veszélyes eb).
(3) Tilos a pit bull terrier és keverékeinek bármely módon való szaporítása, tenyésztése – ideértve a vétlen szaporulatot is –, az országba való behozatala, kivitele, elidegenítése, reklámozása, hirdetése, bármely formában történő versenyeztetése, őrző-védő feladatokra való tartása, képzése és alkalmazása.
(4) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl veszélyes ebnek kell tekinteni azt az ebet is, amelyet állategészség-ügyi szakhatósági közreműködés alapján a települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) embernek vagy állatnak – ingerlése nélkül – okozott súlyos sérülés miatt veszélyesnek minősít (a továbbiakban: veszélyesnek minősített eb).
(5) A veszélyes és veszélyesnek minősített eb kizárólag a jegyző által kiadott engedéllyel, kormányrendeletben meghatározott feltételek esetén és módon, az állategészség-ügyi szakhatóság által egyedi azonosítóval ellátva – a pit bull terrier vagy keveréke kizárólag ivartalanítva, háztartásonként csak egy egyede – tartható.
(6) A veszélyes és veszélyesnek minősített ebet polgári jogi szempontból vadállatnak kell tekinteni.”
2. § A Tvr. a következő 6. §-sal egészül ki:
„6. § (1) Tilos az állatok között olyan viadal, az állatok egymás elleni uszításával olyan küzdelem (a továbbiakban együtt: állatviadal) szervezése, tartása, amely az állatok sérülését vagy elpusztulását okozhatja. Tilos továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közreműködés, részvétel, fogadáskötés.
(2) Tilos állatviadal céljára
a) állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, valamint más személynek átadni, vagy forgalmazni;
b) épületet vagy egyéb helyet, anyagi eszközt más személy rendelkezésére bocsátani.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a külön jogszabályok alapján az állatoknak vadászaton való alkalmazására.”
3. § A Tvr. a következő 7. §-sal egészül ki:
„7. § (1) A pit bull terrier és keverékei tulajdonosa e törvény veszélyes ebekre vonatkozó rendelkezésének hatálybalépését követő tizenöt napon belül köteles a jegyzőnél az eb ivartalanítását és tartós egyedi azonosítóval történt ellátását igazolni.
(2) A veszélyesnek minősített eb tulajdonosa a veszélyessé minősítő határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles az eb tartós egyedi azonosítóval történő ellátásáról szóló igazolást a jegyzőnek bemutatni.
(3) Ha az (1)–(2) bekezdésben megjelölt igazolást az eb tulajdonosa nem mutatja be, a jegyző a hatósági beavatkozás végrehajtására a külön rendeletben meghatározottak szerint intézkedik.
(4) A jegyző a veszélyes vagy veszélyessé minősített ebről nyilvántartást vezet, amely az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a tulajdonos természetes személyazonosító adatait és lakcímét;
b) az eb tartós egyedi azonosító adatait;
c) az eb egyedi jellemzőit;
d) ivartalanított eb esetén az ivartalanítás időpontját.
(5) Ha a veszélyes ebre vonatkozó ebtartás szabályait megszegik és emiatt az eb embernek vagy állatnak sérülést okoz, el kell rendelni az eb kiirtását.
(6) Ha a veszélyesnek minősített ebre vonatkozó ebtartás szabályait megszegik és emiatt az eb
a) embernek 8 napon belül gyógyuló sérülést vagy állatnak kisebb sérülést okoz, az eb ivartalanítását,
b) embernek vagy állatnak ismételten az a) pont szerinti sérülést okoz, vagy embernek 8 napon túl gyógyuló sérülést, illetve állatnak súlyos sérülést okoz,
az eb kiirtását kell elrendelni.
(7) A veszélyes vagy veszélyessé minősített eb tulajdonosa ellen indított büntető- vagy szabálysértési eljárás során jogerős határozattal elkobzott eb kiirtását kell elrendelni.
(8) A jogerős határozattal elrendelt hatósági beavatkozások (ivartalanítás, tartós egyedi azonosítás), továbbá a lefoglalás, az elkobzás és a kiirtás költségei az eb tulajdonosát terhelik.”
4. § A Tvr. a következő 8. §-sal egészül ki:
„8. § (1) E törvénynek a veszélyes ebekre vonatkozó rendelkezései tekintetében az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit – az e törvényben foglalt eltérésekkel – kell alkalmazni.
(2) A veszélyes ebbé minősítési eljárás során a szakhatóság a megkeresést öt napon belül köteles teljesíteni, amely egy esetben további három nappal meghosszabbítható. A szakhatóság nyilatkozata hiányában a jegyző az ügy érdemében döntést nem hozhat.
(3) A jegyző első fokú határozata ellen nyolc napon belül lehet fellebbezéssel élni. A fellebbezést az illetékes közigazgatási hivatal nyolc napon belül bírálja el.
(4) A közigazgatási hivatal másodfokon meghozott határozatát a jogerőre tekintet nélkül azonnal végrehajtandóvá kell nyilvánítani.
(5) A 7. § (4) bekezdésében megjelölt adatokat az eb elpusztulásától, elvesztésétől, tulajdonosváltozásától számított három évig kell nyilvántartani.
(6) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) az 5. § (2) bekezdés szerinti fajtákat és azok ismérveit,
b) a veszélyessé minősítés feltételeit és a rendjét,
c) a veszélyes és a veszélyessé minősített eb tartása engedélyezésének és tartásának részletes feltételeit és módját, valamint ezek ellenőrzésének rendjét
rendeletben szabályozza.
(7) Felhatalmazást kap
a) a belügyminiszter, hogy a veszélyes eb tartása engedélyezésének díját,
b) a földművelésügyi miniszter, hogy az eb veszélyessé minősítési eljárással kapcsolatos szakhatósági közreműködés szabályait és az eb egyedi azonosításának díját
rendeletben szabályozza.”
5. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) a következő 266. §-sal egészül ki:
266. § (1) Aki
a) veszélyes ebet tenyészt, az ország területére behoz, onnan kivisz, versenyeztet, vagy engedély nélkül tart,
b) veszélyes ebet jogszabály megszegésével elidegenít, vagy megszerez,
c) a veszélyes eb ivartalanítására vonatkozó jogszabályban előírt kötelezettségét megszegi,
d) a veszélyes eb tartására vonatkozó jogszabályban előírt biztonsági előírást megszegi,
vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki veszélyes ebet őrző-védő feladat végzésére tart, kiképez, illetve veszélyes ebbel ilyen feladatot végeztet, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában veszélyes eb a törvényben, törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben, valamint hatósági határozatban veszélyes ebbé nyilvánított eb.”
(2) A Btk. a következő 266/A. §-sal egészül ki:
266/A. § (1) Aki eb részvételével állatviadalt szervez, tart, valamint ilyen állatviadalra fogadást szervez, vagy köt, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki állatviadal céljára ebet tenyészt, kiképez, tart, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
(3) A Btk. 286. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (263. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (263/A. §), fegyvercsempészet (263/B. §), radioaktív anyaggal (264. §), nukleáris létesítmény üzemeltetésével (264/A. §), méreggel való visszaélés (265. §), veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése (266. §), tiltott állatviadal szervezése (266/A. §), ártalmas közfogyasztási cikkel (279. §) vagy kábítószerrel való visszaélés (282. §) esetén el kell kobozni azt a dolgot, amelyre a bűncselekményt elkövették, ha az elkövető tulajdona, vagy egyébként is, ha annak birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti; a 77. § (4) bekezdése azonban nem alkalmazható.”
6. § E törvény 1. §-ában szereplő [1974. évi 17. törvényerejű rendelet 5. § (5) bekezdés], a veszélyes eb ivartalanítására vonatkozó szabály a törvény kihirdetését követő 8. napon, egyéb rendelkezései a kihirdetését követő 90. napon lépnek hatálya.
