Időállapot: közlönyállapot (1996.XII.12.)

1996. évi CXI. törvény

az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről * 

ELSŐ RÉSZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A törvény célja és hatálya

1. § (1) Ez a törvény szabályozza az értékpapír forgalomba hozatalát, a befektetési szolgáltatási tevékenység feltételeit, a tőzsde alapítását, szervezetét, működését, megszűnését, az elszámolóház alapítását, működését, továbbá a befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet végző gazdálkodó szervezet, a kibocsátó, a befektető jogait, kötelezettségeit és felelősségét, a Felügyelet – e törvény hatálya alá tartozó szervezet, tevékenység felügyeletével kapcsolatos – feladatát, eszközrendszerét és eljárását.

(2) A törvény célja, hogy minden, a hatálya alá tartozó személy az e törvényben meghatározott jogait és kötelezettségeit jóhiszeműen, az ilyen személytől elvárható gondossággal eljárva, a tőkepiac általános érdekeit szem előtt tartva, a befektetők érdekeinek megóvásával gyakorolja.

2. § (1) Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya alá tartozik

a) a devizabelföldi kibocsátó által sorozatban kibocsátott értékpapír forgalomba hozatala,

b) a devizakülföldi kibocsátó által sorozatban kibocsátott értékpapír belföldön történő forgalomba hozatala, és

c) a Magyar Köztársaság területén folytatott befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, illetve elszámolóházi tevékenység.

(2) Nem tartozik a törvény hatálya alá a szövetkezeti üzletrész, a csekk, a váltó, a kárpótlási jegy, a közraktárjegy forgalomba hozatala és az állampapír zártkörű forgalomba hozatala.

(3) Az MNB és a Kincstár tekintetében a 6. §, a 9–13. §, a 14. § (1) bekezdésének a) pontja, a 17–19. §, a 77–78. §, a 102–113. §, a 125. §, a 128–131. § és a 165. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

II. Fejezet

Értelmező rendelkezések

3. § (1) A törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítését az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) E törvény alkalmazásában

1. allokáció: túljegyzés esetén a jegyzés lezárását követő eljárás, mely során a kibocsátó, illetve a forgalmazó az előre meghirdetett elvek alapján dönt az egyes jegyzések elfogadásának mértékéről,

2. állampapír: a magyar vagy külföldi állam, vagy az MNB által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír,

3. befektetési hitel: az ügyfél értékpapír vásárlásán keresztül megvalósuló befektetéséhez nyújtott kölcsön, ha a hitelt nyújtó részt vesz az értékpapír-ügylet lebonyolításában,

4. befektetési szolgáltató: befektetési szolgáltatási tevékenységet, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet,

5. befektetési tanácsadás: befektetési eszközre (5. §), a tőkepiacra vonatkozó olyan értékelést is tartalmazó elemzés, javaslat ellenszolgáltatás fejében történő átadása, amelynek célja, hogy ezek ismeretében az ügyfél olyan döntést hozzon, amely alapján a saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól teszi függővé, kockáztatja. Nem számít befektetési tanácsadásnak a nyilvánosság számára közölt tény, adat, körülmény, tanulmány, riport, elemzés, hirdetés közzététele,

6. befektető: az a személy, aki a kibocsátóval, befektetési szolgáltatóval vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben az értékpapír-piac, illetve az értékpapír-tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja,

7. bizományosi tevékenység: megbízás alapján a befektetési szolgáltató saját nevében más személy javára (számlájára) folytatott adásvételi tevékenysége,

8. dematerializált értékpapír: az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton rögzített és továbbított, értékpapír-számlán nyilvántartott, az értékpapír – jogszabályban meghatározott – valamennyi tartalmi kellékét azonosítható módon tartalmazó adat,

9. devizabelföldi és devizakülföldi: a Dtv.-ben ilyenként meghatározott személy,

10. elismert értékpapír-piac: a Dtv.-ben ilyenként meghatározott kereskedési hely, rendszer,

11. értékpapír: a kibocsátás helyének joga szerint átruházható értékpapírnak minősülő befektetési eszköz,

12. értékpapír-kibocsátás: a kibocsátó saját kibocsátású értékpapírjának első ízben történő eladására irányuló eljárás,

13. értékpapír kibocsátásának időpontja: ha a kibocsátás jegyzéssel történik, a jegyzés kezdőnapja, folyamatos kibocsátás esetén az értékesítés időpontja, zárt körű forgalomba hozatal esetén a vásárlás időpontja, egyéb esetben az eladás napja vagy a kibocsátó által meghatározott nap,

14. értékpapír-kód: a központi értéktár által kiadott, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok azonosítására szolgáló betű vagy számjelek összessége, illetve ezek kombinációja,

15. értékpapír-letétkezelés: az a tevékenység, amely során a letéteményes a letevővel történt megállapodás alapján a nyomdai úton előállított értékpapírt a megbízás időtartama alatt megőrzi, nyilvántartja, vállalja a kamat, az osztalék, a hozam, illetőleg a törlesztés beszedését,

16. értékpapír letéti őrzés: nyomdai úton előállított értékpapír megőrzésre való átvétele, a tulajdonos megbízásából való nyilvántartása és kiadása,

17. értékpapírról kiállított okirat: külföldön kibocsátott értékpapírról a kibocsátó saját joga vagy a kibocsátás helyének joga szerint arra feljogosított által kiállított okirat,

18. értékpapír-sorozat: az azonos jogokat megtestesítő értékpapír egy meghatározott időpontban kibocsátott teljes mennyisége, illetve a több időpontban forgalomba hozott értékpapírok valamely későbbi időpontban azonos jogokat megtestesítő teljes mennyisége,

19. értékpapír-számla: a dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás,

20. értékpapír-ügylet: értékpapír adásvételére vagy cseréjére vonatkozó szerződés,

21. folyamatos kibocsátás: a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, valamint a nyílt végű befektetési alap befektetési jegyének olyan forgalomba hozatala, amikor az értékesítés hatvan napot meghaladó időszak alatt történik úgy, hogy az egyes értékpapírok futamideje mindig az értékesítés időpontjától kezdődik,

22. forgalmazó: a befektetési vállalkozás (7. §) és a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató hitelintézet,

23. forgalomba hozatal: értékpapír nyilvános vagy zárt körű forgalomba hozatala,

24. forgalomba hozatal időpontja: az értékpapír jegyzésére vagy eladására megjelölt első nap,

25. hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó (az adós) meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát (a továbbiakban együtt: kamat), illetőleg az általa vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti,

26. intézményi befektető:

a) a bank, a szakosított hitelintézet, a befektetési társaság, a biztosító részvénytársaság, a befektetési alap, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság;

b) mindazon devizakülföldi, amely a saját joga alapján ilyennek tekintendő,

27. jegyzés: az értékpapír forgalomba hozatala során az értékpapírt megvásárolni szándékozó befektetőnek az értékpapír megvásárlására irányuló, a jegyzési íven tett feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozata, amellyel az ajánlatot elfogadja és kötelezettséget vállal az ellenszolgáltatás teljesítésére,

28. jegyzési garanciavállalás:

a) az értékpapír saját számlára történő lejegyzésére, illetve megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás vagy

b) a jegyzés vagy eladás meghiúsulásának elkerülése érdekében szerződésben vállalt mennyiségű értékpapír lejegyzésére, illetőleg megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás,

29. jegyzett tőke: az Szmt. 26. §-ának (3) bekezdése szerint meghatározott tőke,

30. kereskedelmi tevékenység: befektetési eszköz saját számlára történő adásvétele, cseréje, ide nem értve a hitelintézet által saját kibocsátású kötvényével végzett adásvételi és csere ügyletet,

31. kibocsátó: az a személy, aki az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja,

32. klíringtag: az a jogi személy, amely részére az elszámolóház szerződés alapján, közvetlenül nyújt elszámolási szolgáltatást,

33. közeli hozzátartozó: a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott személy és az élettárs,

34. központi értékpapír-számla: a központi értéktár által a dematerializált értékpapírról értékpapír-fajtánként, sorozatonként és értékpapír-számlavezetőnként vezetett összesített nyilvántartás,

35. központi értéktár: az az elszámolóház, amelyet a Felügyelet a 209. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységek együttes folytatására kötelezett,

36. közvetett tulajdon: egy vállalkozás tulajdoni hányadának, illetőleg szavazatainak az eredeti vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetőleg szavazatokkal rendelkező más vállalkozás tulajdoni hányadain, illetve szavazatain keresztül történő birtoklása vagy gyakorlása, amelynek számítására a Hpt. 4. számú mellékletét kell alkalmazni,

37. nyilvános ajánlattétel: értékpapír vásárlására vagy jegyzésére, egyedileg előre meg nem határozott lehetséges befektetők részére nyomtatott sajtó útján közzétett felhívás,

38. nyilvános forgalomba hozatal: az értékpapír nyilvános ajánlattétel útján történő kibocsátása, illetve a korábban zártkörűen forgalomba hozott értékpapír eladásra történő felajánlása nyilvános ajánlattétel útján,

39. nyitott pozíció: a befektetési szolgáltatási tevékenység, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység során megkötött, de valamely szerződő fél által nem vagy csak részben teljesített, illetve határidőig helytállási kötelezettséget jelentő ügyletek együttes értéke,

40. portfólió kezelés: az ügyféllel kötött egyedi szerződésben adott általános megbízás alapján értékpapírból, illetőleg más befektetési eszközből befektetés-állomány megvétele vagy átvétele a portfólió egyes elemeinek eladása, vásárlása, az azokhoz kapcsolódó jövedelmek beszedése, újrabefektetése, az átvett eszköz értékének megőrzése és növelése, az ügyfél javára optimálisan biztosítható hozam elérése érdekében,

41. sorozatban kibocsátott értékpapír: az alapjául szolgáló jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket több azonos, egymással egyenértékű részre (névérték) osztva megtestesítő értékpapír,

42. szavatoló tőke: a befektetési vállalkozásnak a számviteli jogszabályok által meghatározott saját tőkéje és azok a források, amelyek a befektetési vállalkozással szemben fennálló követelés kielégítésébe tőkeként bevonhatók,

43. tagsági jogokat megtestesítő értékpapír: minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetve pénzben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonába vételét elismerve arra kötelezi magát, hogy az értékpapír birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít

44. tőzsdére bevezetett értékpapír: az az értékpapír, amely a tőzsdei értékpapírlistán szerepel,

45. tőzsdei termék: tőzsdei szabályzat által meghatározott és tőzsdei kereskedésre alkalmas származék (így különösen devizaárfolyam, betét- és hitelkamatláb, értékpapír részjogosítvány, index),

46. tőzsdeforgalmi számla: az elszámolóház által a klíringtagnak vezetett olyan korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számla, amely kizárólag a tőzsdei ügylettel, a tőzsdén kívüli értékpapír-ügylettel, az értékpapír kibocsátásával (forgalomba hozatalával) kapcsolatos, és az értékpapíron alapuló fizetés, valamint a megbízás alapján végzett elszámolás lebonyolítására szolgál,

47. ügyfélszámla: az ügyfélnek vezetett olyan korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számla, amely kizárólag a befektetési szolgáltatással és az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetéssel kapcsolatos elszámolás lebonyolítására szolgál,

48. ügynöki tevékenység: befektetési eszközre vonatkozó adásvételi és bizományosi szerződések közvetítése a befektetési szolgáltató és az ügyfél között,

49. üzletszerű tevékenység: az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység,

50. vállalkozás: az üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni vállalkozás,

51. vezető állású személy: a vállalkozás vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és minden olyan személy, akit a vállalkozás alapszabálya, alapító okirata, társasági szerződése, szervezeti és működési szabályzata ilyenként határoz meg,

52. zárt körű forgalomba hozatal: az értékpapír legfeljebb harmincöt egyedileg előre meghatározott befektető részére történő kibocsátása, az értékpapír személyre szóló elhelyezése [59. § a) pont] és kizárólag a kibocsátó meglévő tulajdonosai, illetve alkalmazottai által történő lejegyzése.

(3) E törvény alkalmazásában

1. árutőzsde: az Átt. 2. §-a alapján alapított tőzsde;

2. árutőzsde tag: az árutőzsde tagja és a haszonbérlő;

3. elszámolóház: a 209. § alapján alapított gazdasági társaság;

4. Kincstár: a Magyar Államkincstár;

5. MNB: a Magyar Nemzeti Bank;

6. Felügyelet: az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet;

7. tőzsde: a 175. § alapján alapított értékpapír-tőzsde;

8. hitelintézet, bank, szakosított hitelintézet, szövetkezeti hitelintézet: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott gazdálkodó szervezet.

MÁSODIK RÉSZ

A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK ÉS A TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZÉSE

III. Fejezet

A befektetési szolgáltatási tevékenységek és a befektetési szolgáltatók

Befektetési szolgáltatási tevékenységek

4. § (1) Befektetési szolgáltatási tevékenység a következő tevékenységek üzletszerű folytatása az 5. §-ban meghatározott körben:

a) ügynöki tevékenység,

b) bizományosi tevékenység,

c) kereskedelmi tevékenység,

d) portfólió kezelés,

e) jegyzési garanciavállalás.

(2) Kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység a következő tevékenységek üzletszerű folytatása:

a) értékpapír-letétkezelés és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás,

b) értékpapír letéti őrzés,

c) tanácsadás vállalkozásoknak a tőkeszerkezettel kapcsolatban, továbbá tanácsadás és szolgáltatás a vállalkozások egyesülésével, szétválásával és a tulajdonosi szerkezet átalakításával kapcsolatban,

d) értékpapír forgalomba hozatalának szervezése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás,

e) befektetési tanácsadás,

f) befektetési hitel nyújtása,

g) értékpapír-számla vezetés,

h) ügyfélszámla vezetés.

5. § A befektetési szolgáltatás tárgya:

a) átruházható értékpapír,

b) pénzügyi határidős ügylet, ideértve az ezzel egyenértékű készpénzben elszámolt eszközt is,

c) határidős kamatláb szerződés,

d) kamatláb, deviza- és tőke-csereügylet (swap),

e) opció az a)–d) pontban felsorolt eszközök és az opció megszerzésére vagy elidegenítésére, ideértve az ezekkel egyenértékű készpénzben elszámolt eszközt is

(a továbbiakban együtt: befektetési eszköz).

A befektetési szolgáltatási tevékenység engedélyezése

6. § (1) A Felügyelet e törvényben meghatározott engedélye szükséges a 4. §-ban meghatározott tevékenységek folytatásához.

(2) A Felügyelet az engedélyt az egyes tevékenységekre együtt vagy külön adja meg. A tevékenység folytatása fiókhálózat esetén az engedélyben meghatározott fiókokra korlátozható.

A befektetési szolgáltatók

7. § (1) Befektetési vállalkozás az értékpapír-bizományos, az értékpapír-kereskedő és az értékpapír-befektetési társaság (a továbbiakban: befektetési társaság).

(2) A befektetési vállalkozás az e törvényben meghatározott korlátozásokkal befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységen kívül kizárólag

a) önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak részére történő vagyonkezelést [a Hpt. 3. § (1) bekezdésének l) pontja],

b) váltóval bizományosi, illetve kereskedelmi tevékenységet,

c) árutőzsdén tőzsdeügynöki tevékenységet, valamint

d) részvénykönyv vezetést

folytathat.

(3) A befektetési vállalkozás a 4. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott tevékenység folytatására köteles.

(4) Értékpapír-bizományos a 4. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, valamint a 4. § (2) bekezdésének b) és g) pontjában meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet folytathat, továbbá értékpapír forgalomba hozatalánál jegyzési helyként közreműködhet.

(5) Értékpapír-kereskedő a 4. § (1) bekezdésének a)–d) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, valamint a 4. § (2) bekezdésének a)–e), g) és h) pontjában meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet folytathat.

(6) Befektetési társaság az a befektetési vállalkozás, amely engedéllyel rendelkezik a 4. § (1) bekezdésének e) pontjában, illetve (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott tevékenységek folytatására. Kizárólag befektetési társaság kaphat engedélyt a 4. §-ban meghatározott tevékenységek teljes körének folytatására.

8. § (1) A befektetési vállalkozáson kívül más szervezet a (2)–(8) bekezdésben meghatározott körben folytathat befektetési szolgáltatási, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet.

(2) Bank

a) a 4. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában, illetve a 4. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet állampapír, zárt körben forgalomba hozott értékpapír, valamint az 5. § b)–e) pontjában meghatározott befektetési eszköz tekintetében,

b) a 4. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet valamennyi befektetési eszköz tekintetében, és

c) a 4. § (2) bekezdésének a) és b), valamint e)–h) pontjában meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet

folytathat.

(3) Szövetkezeti hitelintézet – ha a szolgáltatás tárgya az 5. §-ban meghatározott befektetési eszköz

a) a 4. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, valamint

b) a 4. § (2) bekezdésének a)–b) és e) pontjában meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet

folytathat.

(4) Szakosított hitelintézet befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet a róla szóló külön törvényben meghatározott körben folytathat azzal, hogy nem kaphat engedélyt a 4. §-ban meghatározott tevékenységek együttes folytatására.

(5) Az árutőzsdetag, ha tőzsdeügynöki tevékenysége mellett más üzleti tevékenységet nem folytat, a 4. § (1) bekezdésének b)–c) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet folytathat, ha a szolgáltatás tárgya kizárólag tőzsdén végrehajtott pénzügyi határidős ügylet.

(6) Az egyéni vállalkozó (a továbbiakban: egyéni kereskedő) a 4. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet folytathat, ha a szolgáltatás tárgya kizárólag tőzsdén végrehajtott pénzügyi határidős ügylet.

(7) Bármely gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont] folytathat a 4. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, valamint (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet.

(8) Az MNB és a Kincstár a 4. §-ban meghatározott befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet a rá vonatkozó külön törvény alapján, az ott meghatározott körben folytathat.

(9) A bankok – külön törvényben meghatározott időponttól kezdődően, az ott előírt feltételek megléte esetén – a befektetési szolgáltatási tevékenységek teljes körének végzésére jogosultak.

Szervezeti szabályok

9. § (1) A befektetési vállalkozásra a Gt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A befektetési vállalkozás kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaságként működhet.

(3) A befektetési vállalkozás jegyzett tőkéjének legkisebb összege:

a) értékpapír-bizományos esetében húszmillió forint,

b) értékpapír-kereskedő esetében százmillió forint,

c) befektetési társaság esetében egymilliárd forint.

(4) A befektetési vállalkozás jegyzett tőkéje kizárólag pénzbeli hozzájárulással szolgáltatható, ideértve a jegyzett tőke felemelésének esetét is.

(5) A jegyzett tőkét kizárólag olyan magyarországi székhelyű hitelintézetnél lehet befizetni, amely nem vesz részt az alapításban, illetve, amely nem rendelkezik tulajdoni részesedéssel a befektetési vállalkozásban.

Tulajdonszerzési korlátozások

10. § (1) A befektetési vállalkozás másik befektetési vállalkozásban közvetlen vagy tíz százalékot meghaladó közvetett tulajdont nem szerezhet.

(2) Természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság egyidejűleg csak egy befektetési vállalkozásban rendelkezhet tíz százalékot meghaladó közvetlen tulajdonnal.

(3) A tőzsdetanács delegált tagja [185. § (3) és (4) bekezdés], a tőzsde és az elszámolóház alkalmazottja, forgalmazóban közvetlen vagy közvetett tulajdont nem szerezhet.

(4) Az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseivel ellentétes tulajdonszerzésre irányuló szerződés semmis.

IV. Fejezet

Engedélyezés

A tevékenység (működés) engedélyezése, az engedély felfüggesztése és visszavonása

11. § (1) A tevékenységi engedély kiadására irányuló kérelemhez mellékelni kell:

a) a folytatni kívánt tevékenységek megjelölését és a kérelmező döntési, irányítási rendszerének bemutatását (továbbiakban: tevékenységi terv);

b) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott tárgyi-technikai feltételek részletes leírását;

c) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott személyi feltételek meglétét igazoló okiratok másolatát;

d) a folytatni kívánt tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételek, az üzletszabályzat, a pénzmosás megelőzését szolgáló szabályzat, a pénz- és értékkezelési szabályzat, továbbá a 217. §-ban előírt szabályzat tervezetét;

e) értékpapír-letétkezelői tevékenység esetén a biztonsági, értékpapír-letétkezelési és értéktári szabályzatok tervezetét, továbbá a 17. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott vagyonbiztosítás megkötésére vonatkozó igazolást;

f) a külön jogszabályban meghatározott igazgatási-szolgáltatási díj megfizetésének igazolását;

g) ügynöki tevékenység esetén a forgalmazó és az ügynök közötti szerződés tervezetét; és

h) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozóan, hogy a befektetési szolgáltató informatikai rendszere a mindenkori pénzügyi helyzetének pontos megállapítására alkalmas.

(2) A befektetési vállalkozásnak az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a kérelemhez mellékelni kell:

a) alapszabályát (alapító okiratát), illetve ennek módosításait;

b) a 9. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű jegyzett tőke befizetésének igazolását;

c) részvénykönyvének másolatát;

d) fiókhálózat esetén azon fiók tárgyi-technikai feltételeinek leírását, ahol a tevékenységet folytatni kívánja;

e) az olyan gazdasági társaság megnevezését, amelyben a befektetési vállalkozásnak részesedése van;

f) a Befektető-védelmi Alaphoz (XXIV. Fejezet) történő csatlakozási kérelem másolatát;

g) számviteli politikájának és számviteli rendjének leírását;

h) üzleti nyilvántartására vonatkozó szabályzattervezetét;

i) ellenőrzési rendjére vonatkozó szabályzattervezetét.

(3) A befektetési vállalkozásnak a 4. § (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott tevékenység folytatására irányuló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a központi hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozási nyilatkozatot [Hpt. 18. § (2) bekezdés l) pont].

(4) Hitelintézet kérelme esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túl mellékelni kell a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott leírást és a (2) bekezdés f) pontjában meghatározott nyilatkozatot, valamint a hitelintézetnek a Hpt.-ben meghatározott alapítási és – már működő hitelintézet esetén – működési engedélyét.

12. § A tevékenységre vonatkozó engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha

a) a jegyzett tőkére, a szervezeti formára e törvényben meghatározott feltételek nem állnak fenn;

b) a kérelmező

1. nem rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges – az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott – személyi, tárgyi és technikai feltételekkel,

2. üzletszabályzata nem tartalmazza az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott kötelező tartalmi elemeket,

3. az engedély iránti kérelemhez szükséges mellékleteket felszólítás ellenére – a Felügyelet által kitűzött határidőben – sem nyújtja be,

4. nem felel meg az egyes tevékenységekre e törvényben előírt feltételeknek,

5. az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,

6. nem igazolta a Befektető-védelmi Alaphoz, illetőleg a központi hitelinformációs rendszerhez való csatlakozás szándékát.

13. § (1) A Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja, ha

a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok megfelelő határidőn belül nem pótolhatók;

b) a hitelintézet Hpt. alapján kiadott működési engedélyét a Felügyelet visszavonta;

c) az árutőzsde tag árutőzsdei tagsága megszűnik;

d) az engedéllyel rendelkező az engedélyezett tevékenységet hat hónapon belül nem kezdi meg, vagy hat hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja;

e) az engedéllyel rendelkező a tevékenység folytatásával felhagy;

f) az engedéllyel rendelkező a tevékenységre vonatkozó, az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megszegi;

g) a Befektető-védelmi Alap igazgatósága a tagot az alapból kizárta.

(2) A befektetési társaság tevékenységi (működési) engedélyét a Felügyelet a pénzügyminiszter és az MNB elnökének jóváhagyásával vonhatja vissza.

(3) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha az engedéllyel rendelkező az ügyfelével szemben fennálló kötelezettségeinek eleget tett, vagy szerződéseinek teljesítését más befektetési szolgáltató átvállalta. A Felügyelet meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a befektetési szolgáltató tevékenységét – az arra vonatkozó szabályok szerint – köteles folytatni.

(4) A befektetési szolgáltató szerződéses kötelezettségei átvállalásához a Felügyelet engedélye szükséges. Az állomány átruházás során a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az állomány átruházáshoz a befektető hozzájárulása nem szükséges.

(5) A Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt határozott időre felfüggeszti, ha az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, de azok megfelelő határidőn belül pótolhatók.

Személyi feltételek

14. § (1) A befektetési szolgáltató

a) a befektetési szolgáltatási részterületek irányítására olyan büntetlen előéletű, külön jogszabályban előírt szakmai vizsgával rendelkező személyt köteles kinevezni, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább két év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, és akivel szemben nem állnak fenn a 20. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok; továbbá

b) üzletkötésre, befektetési tanácsadásra olyan, vele munkaviszonyban álló személyt köteles alkalmazni – kivéve, ha a befektetési tanácsadási tevékenységet olyan személyesen közreműködő tagja látja el –, aki szerepel a Felügyelet által az üzletkötőkről és a befektetési tanácsadókról vezetett névjegyzékben.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott névjegyzékbe a Felügyelet azt a személyt jegyzi be,

a) aki büntetlen előéletű;

b) aki legalább egy éves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik;

c) aki külön jogszabályban előírt szakmai vizsgával rendelkezik; és

d) akivel szemben nem állnak fenn a 20. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok.

15. § (1) Befektetési vállalkozásnál vezető állású személy csak az lehet, aki büntetlen előéletű, és akivel szemben nem állnak fenn a 20. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok.

(2) A befektetési vállalkozás

a) a befektetési szolgáltatási tevékenység irányítására legalább két büntetlen előéletű, külön jogszabályban előírt szakmai vizsgával és öt év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkező személyt, és

b) belső ellenőrt köteles

alkalmazni.

16. § (1) A 14–15. § alkalmazásában szakirányú szakmai gyakorlatként vehető figyelembe

a) befektetési vállalkozásnál,

b) pénzügyi intézménynél,

c) tőzsdén, árutőzsdén,

d) a Felügyeletnél,

e) elszámolóháznál,

f) befektetési alapkezelőnél,

g) az MNB-nél,

h) a Kincstárnál,

i) közigazgatásban

tisztségviselőként, köztisztviselőként vagy alkalmazottként befektetési vagy pénzügyi szakterületen eltöltött idő.

(2) Külföldön szerzett szakmai gyakorlat akkor vehető figyelembe, ha a szakmai gyakorlat megszerzésére az (1) bekezdésben meghatározott szervezeteknek megfelelő intézménynél került sor.

(3) A 14–15. § alkalmazásában szakirányú felsőfokú iskolai végzettség az egyetemen vagy főiskolán szerzett jogi, államigazgatási, közgazdasági vagy pénzügyi diploma, oklevél, illetve könyvvizsgálói vagy felsőfokú bankszakmai képesítés.

Az egyes tevékenységek engedélyezésének egyéb feltételei

17. § (1) Értékpapír-letétkezelési, értékpapír-letéti őrzési tevékenység engedélyezésének további feltétele, hogy a kérelmező

a) eleget tesz a külön jogszabályban meghatározott, a biztonságos őrzéshez szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételeknek;

b) káreseményenként legalább ötvenmillió forint vagyonbiztosítással rendelkezik, és

c) a Felügyelet által jóváhagyott biztonsági, értékpapír-letétkezelési és értéktári szabályzattal rendelkezik.

(2) A Felügyelet a 8. § (6) bekezdésében meghatározott tevékenység folytatását akkor engedélyezi, ha az egyéni kereskedő

a) vonatkozásában a 20. § (1) bekezdésben meghatározott kizáró okok nem állnak fenn, és

b) elszámolása lebonyolítására klíringtaggal szerződést kötött.

(3) Az ügynöki tevékenység engedélyezésének feltétele, hogy az ügynök az ügyfélforgalom számára rendelkezésre álló valamennyi irodájában külön jogszabályban előírt szakmai vizsgával rendelkező alkalmazottat foglalkoztasson.

A befektetési vállalkozásban történő tulajdonszerzés engedélyezése

18. § (1) Befektetési vállalkozásban történő tulajdonszerzésre irányuló olyan szerződés létrejöttéhez, amellyel a tulajdonos tíz százalék, vagy azt meghaladó mértékű tulajdoni részesedést vagy szavazati jogot szerez, a Felügyelet engedélye szükséges. A szerződést annak megkötését követő öt napon belül kell a Felügyelethez benyújtani, ezzel egyidejűleg igazolni kell a (2) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét.

(2) A tulajdonszerzésre irányuló engedélyt a Felügyelet akkor adja meg, ha a kérelmező

a) a tulajdonszerzéshez szükséges pénzügyi források törvényes eredetét igazolta;

b) harminc napnál nem régebbi okirattal bizonyítja, hogy állami adóhatósággal, vámhatósággal és társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nem áll fenn;

c) nem esik az e törvényben meghatározott tulajdonszerzési korlátozás alá;

d) egyéb tulajdonosi érdekeltsége és üzleti tevékenysége nem veszélyezteti a befektetési vállalkozás biztonságos működését;

e) természetes személy büntetlen előéletű és nem állnak fenn vele szemben a 20. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok;

f) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet

1. alapításra jogszabályban meghatározott módon került sor, és nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás alatt,

2. a vezető állású személyével szemben a 20. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok nem állnak fenn.

(3) Aki a befektetési vállalkozásban befolyásoló részesedését úgy kívánja módosítani, hogy a tulajdoni részesedése vagy szavazati joga elérje a tizenöt, harminchárom, ötven vagy a hetvenöt százalékos határértéket köteles – a szerződéskötést megelőzően – a Felügyelettől engedélyt kérni.

(4) A befektetési vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkező személy köteles – a szerződéskötést megelőzően két nappal – bejelenteni a Felügyeletnek, ha befolyásoló részesedését teljes egészében meg kívánja szüntetni, illetőleg a tulajdoni részarányát vagy az előnyt biztosító szerződését úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga a tizenöt, harminchárom, ötven- vagy a hetvenöt százalékos határérték alá csökken.

(5) Ha a tulajdonszerzésre irányuló szerződés engedélyezésének feltételei már nem állnak fenn, a Felügyelet a feltételek meglétének ismételt igazolásáig, illetve a jogellenes állapot megszüntetéséig a tulajdonos szavazati jogának gyakorlását felfüggeszti.

(6) Ha a befektetési vállalkozás tulajdonosa szavazati jogát törvény rendelkezése alapján nem gyakorolhatja, szavazati jogát a határozatképesség megállapításánál számításon kívül kell hagyni.

19. § (1) A befektetési vállalkozás igazgatósága a névre szóló részvényekről olyan részvénykönyvet köteles vezetni, amely tartalmazza:

a) a részvénytulajdonos nevét, természetes személy esetén lakcímét, anyja nevét, állampolgárságát, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetén székhelyét;

b) ha a részvénynek több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok és a közös képviselő a) pontban meghatározott adatait;

c) a részvény kódját és névértékét;

d) a részvény fajtáját;

e) a részvényvásárlás időpontját;

f) a részvényvásárlás részvénykönyvbe történő bejegyzésének időpontját;

g) a felülbélyegzés időpontját;

h) a részvény bevonásának és megsemmisítésének időpontját; és

i) a tulajdonszerzéssel összefüggő felügyeleti határozat ügyszámát és időpontját.

(2) A részvénykönyvet úgy kell vezetni, hogy abból megállapítható legyen minden változtatás, módosítás, törlés vagy javítás, illetőleg az adatot bejegyző személye, valamint a bejegyzés jogalapja és időpontja.

(3) A részvénykönyv mellékleteként nyilván kell tartani a legalább öt százalékot elérő tulajdonos által a befektetési vállalkozásban fennálló közvetett tulajdonának azonosításra alkalmas adatait is.

20. § (1) A 14. § (1) bekezdésének a) pontja, (2) bekezdésének d) pontja, a 15. § (1) bekezdése, a 17. § (2) bekezdésének a) pontja, továbbá a 18. § (2) bekezdésének e) és f) pontja alkalmazásában kizáró ok olyan személlyel szemben áll fenn, aki

a) tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezik, rendelkezett, illetve vezető állású személy volt olyan befektetési vállalkozásban, pénzügyi intézményben, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, vagy fizetésképtelenségét csak felügyeleti intézkedéssel lehetett elkerülni, illetve, amelynek tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonta, és akinek személyes felelősségét e helyzetek kialakulásáért jogerős határozat megállapította,

b) súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény, a Hpt., az Átt., a Bat., a Bit., az Öpt., illetve e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabály előírásait és emiatt vele szemben a Felügyelet, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban szankciót alkalmazott.

(2) A 18. § (2) bekezdésének d) pontja alkalmazása szempontjából a befektetési vállalkozás biztonságos működését veszélyeztetné különösen, ha a leendő tulajdonos

a) tevékenysége, illetve a befektetési vállalkozásra gyakorolt befolyása veszélyeztetheti a befektetési vállalkozás független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását;

b) üzleti tevékenységének, illetőleg kapcsolatainak jellege vagy a más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete olyan, hogy a felügyeleti tevékenységet akadályozza.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezésekkel érintett személy ellen a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezetének III–VII. címében, a XVII. és a XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban, a büntetőeljárás befejezéséig

a) a böntetőeljárás alá vont személy befektetési szolgáltatónál a 14. § (1) bekezdésében, illetve a 15. § (1) bekezdésében meghatározott tisztségéhez, munkaköréhez tartozó feladatokat nem láthat el;

b) a Felügyelet a 14. § (2) bekezdésében meghatározott névjegyzékbe való bejegyzéssel, illetve a 8. § (6) bekezdésében és a 17. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységi engedélyezéssel kapcsolatos eljárását felfüggeszti;

c) a Felügyelet a 18. §-ban meghatározott engedélyt – az egyéb feltételek megléte esetén – a tulajdonos szavazati jogának felfüggesztésével adhatja meg.

HARMADIK RÉSZ

AZ ÉRTÉKPAPÍR FORGALOMBA HOZATALA

V. Fejezet

Az értékpapír előállítása

21. § (1) Az értékpapír – a kibocsátó döntése alapján – előállítható nyomdai úton okiratként vagy dematerializált értékpapírként.

(2) A kibocsátó az azonos jogokat megtestesítő értékpapíroknak csak az azonos jelleggel történő előállításáról rendelkezhet.

(3) A dematerializált értékpapír bármilyen írásos formában történő megjelenítésén feltűnő módon fel kell tüntetni, hogy az nem értékpapír.

(4) Ha a kibocsátó az értékpapír dematerializált értékpapírként történő előállításáról rendelkezett, a kibocsátó egy példányban – értékpapírnak nem minősülő – okiratot állít ki, amely tartalmazza:

a) az értékpapír jogszabályban előírt valamennyi tartalmi kellékét,

b) a kibocsátásról szóló döntést,

c) a kibocsátott teljes sorozat össznévértékét,

d) a kibocsátott értékpapírok számát, és

e) a kibocsátó cégszerű aláírását.

(5) Ha a (4) bekezdés c) és d) pontjában szereplő adatokban bármilyen változás áll be, a korábban kibocsátott okirat érvénytelenítésével egyidejűleg új okiratot kell kiállítani.

(6) A (4) és (5) bekezdés szerinti okiratot a kibocsátó az allokáció lezárását követő napon, illetőleg azon a napon állítja ki, amikor a kibocsátandó értékpapír mennyisége véglegessé vált. Ha a kibocsátó túljegyzést nem fogad el, az okiratot a jegyzés tényleges lezárását követő napon kell kiállítani.

(7) A (4) és (5) bekezdés szerinti okiratot a központi értéktárban kell elhelyezni, annak érdekében, hogy a 81. §-ban meghatározott időpontban és módon az értékpapír értékpapír-számlán történő jóváírására sor kerülhessen.

(8) Folyamatos kibocsátás esetén, ha a kibocsátó a teljes értékpapír-mennyiség kibocsátásáról rendelkezett, a (4) és (5) bekezdésben meghatározott okiratot a jegyzés megkezdésével egyidejűleg kell a központi értéktárban elhelyezni. A jegyzési időszak alatt a jegyzési helyek a jegyzés eredményét naponta jelentik a kibocsátónak.

Az értékpapír átalakítása

22. § (1) Ha a kibocsátó a nyomdai úton előállított értékpapírt dematerializált értékpapírrá alakítja át, egy országos napilapban és a tőzsde lapjában, valamint részvény átalakítása esetén a Cégközlönyben is közzétett hirdetmény útján felszólítja az értékpapír tulajdonosokat az értékpapír benyújtására.

(2) A hirdetményben meg kell jelölni a benyújtásra nyitva álló időtartamot, amely hat hónapnál nem lehet rövidebb. Az értékpapír tulajdonosa a megjelölt határidőben az értékpapírt a kibocsátónak köteles benyújtani. A határidő elmulasztása az átalakított értékpapír követelése iránt jogvesztő.

(3) Az értékpapír tulajdonosa a benyújtással egy időben köteles megjelölni azt az értékpapír-számlavezetőt (83. §), amellyel értékpapír-számlaszerződést kötött. Ennek hiányában úgy kell tekinteni, mint aki a benyújtást elmulasztotta.

(4) A benyújtást követően a kibocsátó haladéktalanul gondoskodik arról, hogy a dematerializált értékpapír a tulajdonos által megjelölt értékpapír-számlán jóváírásra kerüljön. A központi értéktárnál elhelyezett értékpapírok benyújtottnak tekintendők hat hónappal a hirdetmény megjelenése után.

(5) A határidő lejártát követően a kibocsátó a be nem nyújtott értékpapírokat érvénytelenné nyilvánítja. Erről egy országos napilapban, a tőzsde lapjában – részvény esetében a Cégközlönyben is – hirdetményt tesz közzé.

(6) Az érvénytelenné nyilvánított értékpapír helyébe a kibocsátó új dematerializált értékpapírt bocsát ki, és azt értékesíti. A befolyt vételárat a jogosultnak ki kell adni vagy a jogosultság megállapításáig hitelintézetnél letétbe kell helyezni.

(7) Ha a kibocsátó dematerializált értékpapírt bocsátott ki, vagy az értékpapírt dematerializált értékpapírrá alakította át, annak nyomdai úton történő előállításáról utóbb nem rendelkezhet.

VI. Fejezet

A nyilvános forgalomba hozatal feltételei és módja

Állampapír forgalomba hozatala

23. § (1) Állampapír nyilvános forgalomba hozatalának feltétele, hogy a Kincstár vagy az MNB

a) ismertetőt és nyilvános ajánlattételt tegyen közzé, és

b) ha nem saját maga végzi a forgalomba hozatalt, azzal forgalmazót bízzon meg.

(2) Az ismertetőt és a nyilvános ajánlattétel tervezetét a Felügyelethez tájékoztatásul előzetesen be kell nyújtani.

(3) A forgalomba hozatal legfontosabb adatait és az ismertető megtekintésének helyét, idejét és módját a kibocsátó – forgalmazó igénybevétele esetén a forgalmazóval együttesen – hirdetményben nyilvánosságra hozza. A hirdetményt legalább a jegyzést megelőzően öt nappal egy országos napilapban és a tőzsde lapjában kell közzétenni. A kibocsátási árat a hirdetményben vagy legkésőbb a jegyzést megelőző napon a hirdetménnyel megegyező módon kell közzétenni.

(4) Az ismertető megtekintésének lehetőségét a jegyzési helyeken a hirdetmény közzétételének napjától biztosítani kell.

(5) Ha a kibocsátó az értékpapírban foglalt jogok és a nyilvános forgalomba hozatalhoz készített ismertető adatait megváltoztatja, a kibocsátó és a forgalmazó a változtatás tartalmát a változtatás időpontját három nappal megelőzően köteles a Felügyeletnek megküldeni, valamint a (3) bekezdésben meghatározott hirdetményt megjelentető országos napilapban és a tőzsde lapjában megjelentetni.

(6) Az ismertető kötelező tartalmi elemeit a 2. számú melléklet tartalmazza.

(7) Kincstárjegy kibocsátásánál az ismertető készítési kötelezettségre és annak nyilvánosságra hozatalára vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

(8) A VI. fejezet rendelkezéseinek alkalmazása során – az állampapírok nyilvános forgalomba hozatalához kapcsolódóan – a befektetési vállalkozás alatt a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató hitelintézetet is érteni kell.

Egyéb értékpapírok forgalomba hozatala

24. § (1) Az állampapír kivételével értékpapír nyilvánosan akkor hozható forgalomba, ha a kibocsátó

a) tájékoztatót és nyilvános ajánlattételt tesz közzé;

b) a forgalomba hozatallal befektetési vállalkozást bíz meg, kivéve, ha a hitelintézet illetve a befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját hozza forgalomba.

(2) A kötvény nyilvános forgalomba hozatalának további feltétele, hogy a kibocsátó (illetve jogelődje) legalább egy teljes naptári éve működjön.

(3) Részvény nyilvános forgalomba hozatalának további feltétele, hogy a kibocsátó, illetve jogelődje két teljes naptári éve működjön, kivéve, ha

a) a részvénytársaság alapításakor és az alaptőke felemelésekor kibocsátott részvények együttes kibocsátási értéke a két teljes naptári év alatt az ötven millió forintot nem haladja meg;

b) a kibocsátó alaptőkéje legalább ötszázmillió forint, az alaptőke hatvan százalékát elérő részvény-portfólióval rendelkezik, és e részvények több mint ötven százalékát olyan részvénytársaság bocsátotta ki, amely legalább két teljes naptári éve működik (portfólió-társaság).

(4) A kibocsátó a jegyzés (eladás) lezárását követő hatvan napon belül köteles kezdeményezni a kibocsátással érintett értékpapírfajta teljes mennyiségének tőzsdei bevezetését, ha a kibocsátott sorozat névértéke önmagában, vagy korábban nyilvánosan kibocsátott ugyanolyan jogot megtestesítő értékpapírral együtt a kettőszázmillió forintot eléri vagy meghaladja.

A tájékoztató

25. § (1) A tájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot.

(2) A tájékoztatóban, illetőleg az arról és az értékpapírról közzétett hirdetményben közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelőnek, helytállónak, az (1) bekezdésben meghatározott cél elérésére alkalmasnak kell lennie.

(3) A tájékoztató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely az (1) bekezdésben meghatározott cél elérését veszélyeztetheti.

26. § (1) A tájékoztató kötelező tartalmi elemeit az 3. számú melléklet, a helyi önkormányzat kötvénykibocsátásához készített tájékoztató kötelező tartalmi elemeit a 4. számú melléklet tartalmazza.

(2) A tájékoztatónak tartalmaznia kell:

a) a kibocsátást megelőző éves jelentés [48. § (1) bekezdés] óta eltelt időszakra vonatkozó legújabb gazdasági, pénzügyi adatokat is;

b) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetén Felügyelet által elfogadott, független hitel-, illetve értékpapír-minősítő szervezet által a kibocsátóról készített, három hónapnál nem régebbi minősítést, ha az rendelkezésre áll,

c) kibocsátó könyvvizsgálójának nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a tájékoztatóban szereplő, a forgalomba hozatalt megelőző időszakra vonatkozó pénzügyi tényadatok és információk a kibocsátó nyilvántartásaival megegyeznek, illetőleg az ezen adatokból következő állítások helytállóak;

d) a kibocsátó és a befektetési vállalkozás cégszerű aláírását.

27. § (1) A tájékoztatóban figyelemfelkeltésre alkalmas módon ismertetni kell az értékpapírra vonatkozó elővásárlási jogot, ennek allokációs következményét.

(2) A tájékoztatónak feltűnő módon kell tartalmaznia:

a) ha dematerializált értékpapír forgalomba hozatalára kerül sor,

b) ha a részvényt részvénytársaság alapítása céljából hozzák forgalomba, valamint

c) a kibocsátó és a befektetési vállalkozás 38. § (1) bekezdésében meghatározott felelősségét.

Egyszerűsített tájékoztató

28. § (1) A kibocsátó és a befektetési vállalkozás az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához egyszerűsített tájékoztatót készíthet, ha a jegyzési időszak kezdő napját megelőző hat hónapon belül tájékoztatót jelentetett meg.

(2) Az egyszerűsített tájékoztatónak tartalmaznia kell a forgalomba hozatal adatait és a korábbi tájékoztatóban nem szereplő újabb pénzügyi, gazdasági, jogi adatokat. Az egyszerűsített tájékoztatóhoz mellékelni kell a korábbi tájékoztatót.

29. § Az egyszerűsített tájékoztató jóváhagyására, közzétételére, az abban szereplő adatokért történő felelősségvállalásra, a tájékoztatóra vonatkozó törvényi rendelkezéseket kell alkalmazni.

A tájékoztató jóváhagyása

30. § (1) A Felügyelet jóváhagyása szükséges a tájékoztató és a nyilvános ajánlattétel közzétételéhez. A jóváhagyást a befektetési vállalkozásnak és a kibocsátónak együttesen kell kérelmeznie.

(2) A jóváhagyás iránti kérelemhez be kell nyújtani:

a) a tájékoztató tervezetét három példányban,

b) a nyilvános ajánlattétel szövegtervét,

c) a jegyzési ív tervezetét,

d) az értékpapír nyomdai úton történő előállítása esetén annak tervezetét, vagy a dematerializált értékpapír esetén a 21. § (4) bekezdésében meghatározott okirat tervezetét,

e) a felügyeleti díj befizetésének igazolását,

f) gazdasági társasági formában működő kibocsátó esetén a cégkivonatot és az alapszabályt (alapító okiratot) vagy a társasági szerződést,

g) a kibocsátást elhatározó döntést tartalmazó okiratot, és

h) a forgalomba hozatallal megbízott befektetési vállalkozás és a kibocsátó közötti szerződést, illetőleg a forgalomba hozatalban közreműködő befektetési vállalkozások egymás közötti szerződéseit.

(3) A Felügyelet felhívására a kibocsátó és a befektetési vállalkozás köteles a tájékoztatóban foglaltakat igazolni.

(4) A Felügyelet jogosult a befektetési vállalkozás és a kibocsátó birtokában lévő, a tájékoztató alapjául szolgáló dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot kérni, illetve szakértővel megvizsgáltatni.

(5) A tájékoztatóban szereplő adatok igazolása és ellenőrzése érdekében a Felügyelet előírhatja a kibocsátó éves beszámolójáról szóló könyvvizsgálói jelentés benyújtását.

(6) A Felügyelet előírhatja a jóváhagyásra benyújtott tájékoztató egyes adatainak részletezését, a tájékoztató kiegészítését vagy egyes adatok, illetve állítások elhagyását.

(7) Ha az értékpapír kibocsátása a befektetők szempontjából a szokásostól eltérő kockázatú, a Felügyelet kötelezheti a befektetési vállalkozást és a kibocsátót ennek a tájékoztató elején, valamint a hirdetményeiben feltűnő módon történő feltüntetésére.

31. § (1) A tájékoztató elbírálásának határideje hatvan nap. Az eljárás különös méltánylást érdemlő esetben – a kibocsátó és a befektetési vállalkozás együttes kérelmére – egy alkalommal, legfeljebb kilencven napra felfüggeszthető.

(2) A kibocsátó és a befektetési vállalkozás a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenti, ha a jóváhagyási eljárás időtartama alatt olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely a benyújtott tervezet helyesbítését (kiegészítését, módosítását stb.) teszi szükségessé.

32. § (1) A Felügyelet a jóváhagyást megtagadja, ha a tájékoztató nem felel meg e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseinek, joggal való visszaélésre irányul, valamint a befektetési vállalkozás és a kibocsátó nem tesz eleget a 30. § (3)–(7) bekezdése alapján tett felügyeleti intézkedéseknek.

(2) Ha a nyilvános ajánlattétel és a tájékoztató közzétételére annak jóváhagyását követő harminc napon belül nem kerül sor, az csak a Felügyelet általi ismételt jóváhagyást követően tehető közzé.

A tájékoztató módosítása

33. § (1) Ha a tájékoztató jóváhagyása és a jegyzés vagy eladás lezárása között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a Felügyelet tudomására, ami a tájékoztató módosítását teszi szükségessé, a Felügyelet a kibocsátó és a befektetési vállalkozás meghallgatása után elrendeli a tájékoztató módosítását.

(2) A kibocsátó és a befektetési vállalkozás köteles a tájékoztató módosítását kezdeményezni, ha a tájékoztató jóváhagyása és a jegyzés vagy eladás lezárásának határideje között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomására, amely a tájékoztató helyesbítését indokolttá teszi.

(3) A tájékoztatónak a kibocsátó, illetve a befektetési vállalkozás által történő módosításához a Felügyelet engedélye szükséges. A tájékoztató módosításának jóváhagyása a 32. § (2) bekezdésében meghatározott határidőt nem hosszabbítja meg. A módosítás jóváhagyására a tájékoztató jóváhagyásának szabályait kell alkalmazni.

(4) A kibocsátó és a befektetési vállalkozás a tájékoztató Felügyelet által engedélyezett módosítását a tájékoztató közzétételére vonatkozó szabályok szerint köteles haladéktalanul közzétenni.

(5) A (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben a módosítás közzétételéig a Felügyelet a jegyzést (eladást) felfüggesztheti.

(6) Ha a jegyzés vagy az eladás lezárásáig olyan tény vagy körülmény jut a Felügyelet tudomására, amely alapján a tájékoztató jóváhagyását meg kellett volna tagadni, vagy az a befektetői érdekeket súlyosan sérti, a Felügyelet a tájékoztató közzétételéhez adott engedélyét visszavonja, és kötelezi a kibocsátót, valamint a befektetési vállalkozást a folyamatban lévő jegyzés leállítására.

A nyilvános ajánlattétel és a tájékoztató közzététele

34. § (1) A nyilvános ajánlattételt, a tájékoztató jóváhagyásának számát és időpontját, a tájékoztató megtekintésének, illetve megjelentetésének helyét, idejét és módját a kibocsátónak és a befektetési vállalkozásnak együttesen hirdetményben kell nyilvánosságra hoznia.

(2) A nyilvános ajánlattétel tartalmazza a forgalomba hozandó értékpapír és a kibocsátó megnevezését, az értékpapír mennyiségét (darabszámát), névértékét és kibocsátási (eladási) árát (árfolyamát), továbbá a jegyzésre rendelkezésre álló időtartamot.

(3) A hirdetményt legkésőbb a jegyzés (eladás) kezdő napját megelőző hét nappal egy országos napilapban és a tőzsde lapjában kell közzétenni. Ha a hirdetmény a két lapban nem egy napon jelenik meg, az utóbb megjelent hirdetménynek kell a jegyzés (eladás) kezdő napját hét nappal megelőzően megjelennie.

(4) Ha a forgalomba hozandó értékpapírral azonos jogokat megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatalára már sor került, az új forgalomba hozatal esetén a jegyzési (eladási) ár (árfolyam) a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a jegyzés kezdőnapját megelőző napon is közzétehető. Ebben az esetben a nyilvános ajánlattételnek tartalmaznia kell az eladási ár (árfolyam) közzétételének időpontját és helyét.

(5) A tájékoztató teljes szövegét a jegyzés megkezdése előtt

a) abban az országos napilapban kell közölni, amelyben a nyilvános ajánlattételt közzétették, vagy

b) valamennyi jegyzési helyen ingyenesen a nyilvánosság rendelkezésére kell bocsátani.

(6) Ha a tájékoztatót a (5) bekezdés a) pontja szerint tették közzé, valamennyi jegyzési helyen ki kell függeszteni, hogy a tájékoztató mely országos napilapban, mikor jelent meg.

(7) A tájékoztató jóváhagyása és a jegyzés lezárása közötti időben a 3. számú melléklet I. részének f) pontjában, valamint a 4. számú melléklet e) pontjában meghatározott adatok – az értékesítésre felajánlott értékpapír mennyiségének változása kivételével – nem módosíthatók.

35. § Semmis az értékpapír jegyzése és az adásvételére kötött szerződés, ha az értékpapírt a Felügyelet által jóváhagyott tájékoztató és befektetési vállalkozás igénybevétele nélkül hozták forgalomba.

A jegyzés

36. § (1) Ha jogszabály a jegyzési eljárás lefolytatását nem írja elő vagy a nyilvános forgalomba hozatal során összegyűjtendő tőke legkisebb mértékét nem határozza meg, jegyzési eljárás lefolytatásának a kibocsátó döntésétől függően van helye.

(2) A feltételhez kötött jegyzés semmis. A jegyzési nyilatkozat csak írásban érvényes. A jegyzési íven fel kell tüntetni azt, hogy a befektető a jegyzési nyilatkozatát a tájékoztatóban (ismertetőben stb.) foglaltak ismeretében tette meg.

(3) Dematerializált értékpapír nyilvános forgalomba hozatala során jegyzés csak olyan személytől fogadható el, aki értékpapír-számla (83. §) vezetésre szerződést kötött és a jegyzési íven a számlavezető azonosító adatait és értékpapír-számlája számát feltüntette.

37. § (1) A jegyzésre nyitva álló legrövidebb időtartam legalább három nap és a jegyzésre nyitva álló időtartam – a folyamatos kibocsátás kivételével – nem haladhatja meg a hatvan napot.

(2) A kibocsátó, illetve egyetértése esetén a jegyzést lebonyolító befektetési vállalkozás a jegyzést a kitűzött zárónap előtt is lezárhatja, ha a kibocsátás teljes mennyiségét lejegyezték és a tájékoztató a korábbi lezárás lehetőségét tartalmazta. A jegyzési időszak ez esetben sem lehet rövidebb három napnál.

(3) Jegyzés elfogadására kizárólag az ismertetőben vagy tájékoztatóban meghirdetett módon (jegyzési helyeken, a jegyzésre nyitva álló időtartam alatt, üzleti órákban) kerülhet sor.

(4) Értékpapírt jegyezni (vásárolni) személyesen és meghatalmazott útján is lehet. A meghatalmazott, illetve közreműködő (pl. posta) útján történő jegyzés esetén a felelősség a jegyző személyt terheli. Az ismertető vagy a tájékoztató meghatározhatja a meghatalmazott útján történő jegyzés feltételeit.

(5) A jegyző személy által a kibocsátónak vagy a befektetési vállalkozásnak átadott személyes adatok – a jegyző személy kifejezett hozzájárulása hiányában – az adott értékpapír forgalomba hozatalához nem kapcsolódó célra nem használhatók fel.

A tájékoztatóhoz kapcsolódó felelősségi szabályok

38. § (1) Az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó és a befektetési vállalkozás egyetemlegesen felel. Ezt a körülményt a tájékoztatónak tartalmaznia kell.

(2) A tájékoztatót a kibocsátó és a befektetési vállalkozás köteles külön aláírt felelősségvállaló nyilatkozattal ellátni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt, hogy a tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek a kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak.

39. § (1) Ha a tájékoztató a jegyzési időszak alatt módosításra kerül, az a befektető, aki a módosított tájékoztató közzététele előtt jegyzett vagy vásárolt értékpapírt, a szerződéstől a módosítás közzétételét követő tizenöt napon belül elállhat, ha a módosítás az értékpapír piaci megítélését kedvezőtlenül érinti. A befektető elállása esetén a kibocsátó, illetve a befektetési vállalkozás egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy a vásárlással kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni. A közzétételt követő tizenöt napos időtartam alatt az allokáció nem végezhető el.

(2) Folyamatos kibocsátás esetén a befektető a módosítás közzétételét követő tizenöt napig gyakorolhatja elállási jogát, feltéve, hogy a vásárlás a módosítás közzétételét megelőző hatvan napon belül történt.

40. § (1) Ha jogszabály vagy a kibocsátó a jegyzés eredményességének feltételéül a forgalomba hozandó értékpapír legkisebb mennyiségét megjelölte és a megjelölt mennyiség a jegyzés zárónapjáig nem kerül lejegyzésre, a kibocsátó és a befektetési vállalkozás a zárónapot követő tizenöt napon belül köteles a már befizetett összeget – kamatfizetési kötelezettség nélkül – a tájékoztatóban meghirdetett módon visszafizetni.

(2) Ha a jegyzés a tájékoztatóban meghatározott okból nem fogadható el, a kibocsátó és a befektetési vállalkozás a jegyzés (eladás) lezárását követő tizenöt napon belül köteles a nem teljesíthető, de már befizetett jegyzés összegét maradéktalanul visszafizetni.

(3) Ha a Felügyelet a tájékoztató közzétételéhez adott engedélyt visszavonta, a kibocsátó és a befektetési vállalkozás a jegyzéskor befizetett összeget tizenöt napon belül köteles visszafizetni. A kibocsátó és a befektetési vállalkozás egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy a vásárlással kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott visszafizetési kötelezettség teljesítését a kibocsátó és a befektetési vállalkozás három napon belül a Felügyeletnek bejelenti.

41. § A kibocsátót és a befektetési vállalkozást a nyilvános ajánlattétel megjelentetésétől, illetőleg a 48–54. §-ban meghatározott tájékoztatási kötelezettség napjától számított öt évig terheli a 38–40. §-ban meghatározott felelősség. E felelősség érvényesen nem zárható ki, és nem korlátozható.

42. § A kibocsátó és a befektetési vállalkozás a jegyzés során befizetett összeget hitelintézetnél vagy a központi értéktárnál letéti számlán köteles tartani. A letéti számlán elhelyezett összeg a 40. §-ban meghatározott visszafizetési kötelezettség teljesítéséig, illetve a visszafizetési kötelezettség hiányának megállapításáig nem használható fel. A jegyzésben közreműködők haladéktalanul kötelesek gondoskodni az általuk átvett pénz letéti számlára történő befizetéséről.

Az allokáció

43. § (1) A tájékoztatóban közölni kell a jegyzés, aukció lezárását követő allokáció befejezésének időpontját, valamint az allokáció eredményéről való értesítés módját.

(2) Időbeli sorrendiséget allokációs elvként alkalmazni nem lehet abban az esetben, ha a jegyzési időtartam három nap.

Az aukció

44. § (1) Értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala vagy eladása aukció keretében is lebonyolítható. Az aukción a beérkezett vételi ajánlatok az ár (hozam) alapján versenyeznek és az ajánlatok kielégítése a kibocsátó számára legkedvezőbb vételártól (hozamtól) kezdődik. A kibocsátó a vételi ajánlatokat az értékpapír mennyisége alapján is rangsorolhatja.

(2) Az aukció lebonyolításának időpontját, a lebonyolítás rendjét, az aukción való részvétel feltételeit a tájékoztatóban vagy az ismertetőben nyilvánosságra kell hozni.

A folyamatos kibocsátás

45. § (1) A folyamatos kibocsátásra – a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a nyilvános forgalomba hozatal általános szabályait kell alkalmazni.

(2) A kibocsátási időszak tartama alatt a kibocsátó és a befektetési vállalkozás köteles egyszerűsített tájékoztatót is készíteni a tárgyév június 30-ai gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének megfelelően, és azt szeptember 30. napjáig közzétenni.

(3) A kibocsátási időszak tartama alatt megjelentetett éves jelentést (48–49. §) ki kell egészíteni a folyamatos forgalomba hozatal aktuális adataival.

Az értékesítés egyéb szabályai

46. § (1) Jegyzési garanciavállalás esetén a jegyzési garanciavállalások együttes összegének el kell érnie a tájékoztatóban meghirdetett legkisebb kibocsátási összeget.

(2) A forgalomba hozatallal összefüggésbe hozható minden olyan dokumentum, hirdetés, reklámanyag, szórólap, plakát stb. tervezetét, amely a nyilvános forgalomba hozatal előkészítését szolgálja, a Felügyelethez előzetesen be kell nyújtani.

47. § (1) A befektetési vállalkozás vagy a kibocsátó a jegyzés (eladás) tényleges lezárását követő hét napon belül a Felügyeletnek bejelenti annak eredményét, valamint azt egy országos napilapban és a tőzsde lapjában közzéteszi.

(2) Ha a jegyzés eredményét a cégbírósághoz be kell jelenteni, a bejegyzés megtörténtét, illetőleg, ha a cégbíróság a bejegyzést megtagadja, e tényt, illetve ennek indokát a kibocsátó tizenöt napon belül a Felügyeletnek bejelenti.

VII. Fejezet

A kibocsátó tájékoztatási kötelezettsége

Rendszeres tájékoztatás

48. § (1) Az állampapír kivételével a kibocsátó köteles a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatni vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb adatairól. A rendszeres tájékoztatást az éves gyorsjelentés és az éves jelentés formájában kell teljesíteni. A helyi önkormányzat nem köteles éves gyorsjelentést készíteni.

(2) A kibocsátó a gyorsjelentést a tárgyévet követően legkésőbb február hó 15. napjáig egy országos napilapban és a tőzsde lapjában köteles közzétenni, továbbá a Felügyeletnek megküldeni. Fel kell hívni a befektetők figyelmét arra, hogy a gyorsjelentésben közölt adatok nem tekinthetők auditált éves beszámolón alapuló adatoknak.

(3) A kibocsátó köteles biztosítani, hogy a befektetők az éves jelentését megtekinthessék. A kibocsátó legkésőbb a tárgyévet követő április hó 30. napjáig legalább egy országos napilapban és a tőzsde lapjában közleményben köteles nyilvánosságra hozni az éves jelentés megtekintésének helyét és idejét. Az éves jelentés megtekintését a közlemény megjelenésétől számított legkésőbb hét nap elteltével kell lehetővé tenni.

(4) Az éves jelentést legkésőbb a tárgyévet követő április hó 30. napjáig meg kell küldeni a Felügyeletnek és ezzel egyidejűleg be kell jelenteni azt is, hogy a közlemény megjelentetésére mikor és mely napilapban került sor.

(5) A Felügyelet a kibocsátót határidő meghatározásával az éves jelentés kiegészítésére vagy módosítására kötelezheti, ha az éves jelentés e törvény rendelkezéseinek nem felel meg. A kiegészített, módosított éves jelentés nyilvánosságra hozatalára a (2) és (3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A rendszeres tájékoztató kötelező tartalmi elemeit az 5. számú melléklet tartalmazza.

49. § (1) Az éves gyorsjelentést és az éves jelentést a kibocsátó köteles cégszerűen aláírni. Az éves gyorsjelentés és az éves jelentés tartalmáért a kibocsátó felelősséggel tartozik.

(2) Az éves jelentésnek tartalmaznia kell a kibocsátó arra vonatkozó felelősségvállaló nyilatkozatát, hogy az a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz, nem hallgat el olyan tényt, amely a kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bír.

(3) A Hpt. 1. számú mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi intézmény a 48. § (3) bekezdésében meghatározott módon közzéteszi a saját joga szerint elkészített éves jelentését.

(4) Az a kibocsátó, amely a tárgyévet követő év január 1. és április 30. között tájékoztatót tesz közzé, nem köteles a tárgyévről éves jelentést készíteni és közzétenni, feltéve, hogy a tájékoztató az éves beszámoló adatait tartalmazza. A tájékoztatónak és a nyilvános ajánlattételnek tartalmaznia kell azt, hogy a tájékoztató megjelenését követően a kibocsátó éves jelentést nem tesz közzé.

Rendkívüli tájékoztatás

50. § (1) A kibocsátó köteles – az állampapír kivételével – két napon belül a Felügyeletnek megküldeni, valamint egy országos napilapban és a tőzsde lapjában közzétenni a 6. számú mellékletben megjelölt, illetve minden az értékpapír értékét vagy hozamát közvetve vagy közvetlenül érintő egyéb információt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kétnapos határidőt a kibocsátó vagy más szerv döntésének meghozatalától, az esemény, tény bekövetkeztétől, illetve a kibocsátó tudomására jutásától kell számítani.

(3) Ha a kibocsátó valamely értékpapírját külföldön hozták forgalomba a kibocsátó köteles a kibocsátás helyének joga szerint nyilvánosságra hozandó adatokat és információkat azonos időben és azonos tartalommal belföldön is közzétenni.

A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás közös szabályai

51. § A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás elmaradásával, illetve félrevezető tartalmával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó felel. Ezt a körülményt az éves jelentésnek tartalmaznia kell.

52. § Ha kibocsátóról olyan valótlan adat kerül nyilvánosságra, amely az általa kibocsátott értékpapír értékét vagy hozamát érintheti, köteles két napon belül a valóságnak megfelelő adatok közzétételére. A kibocsátó nyilatkozatát az 50. § (1) bekezdésben meghatározott módon és a valótlan adat megjelenésének helyén kell közzétenni.

53. § A felszámolási eljárás, illetve végelszámolás esetén a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség a felszámolót, végelszámolót terheli.

A tájékoztatási kötelezettség megszüntetése

54. § (1) Ha a kibocsátó igazolja, hogy minden nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírja tulajdonosának a száma harmincötre vagy az alá csökkent, és a tőzsdére bevezetett értékpapír esetén az értékpapírt a tőzsdei értékpapírlistáról törölték, a kibocsátó kérelmezheti, hogy a nyilvánosságnak történő adatszolgáltatási kötelezettség alól a Felügyelet mentesítse.

(2) A kérelem benyújtásával egyidejűleg a kibocsátó rendkívüli tájékoztatást köteles közzétenni egy országos napilapban és a tőzsde lapjában, amelyben az értékpapír tulajdonosait a kérelem beadásának tényéről és annak indokairól tájékoztatja.

(3) A Felügyelet a hirdetmény megjelenését követő harminc nap után, de legkésőbb negyvenöt napon belül dönt az engedély megadásáról vagy megtagadásáról. A Felügyelet az engedélyt csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn.

(4) Ha a Felügyelet az engedélyt megadja, a határozatban megjelölt időponttól kezdve

a) a kibocsátót a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség nem terheli, és

b) az értékpapír a 76. §-ban meghatározott módon nem forgalmazható.

(5) A Felügyelet határozatát a kibocsátó egy országos napilapban és a tőzsde lapjában köteles megjelentetni.

VIII. Fejezet

Az értékpapír zártkörű forgalomba hozatala

55. § (1) A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zárt körű forgalomba hozatalára akkor kerülhet sor, ha

a) az értékpapír névértéke legalább ötmillió forint;

b) a kibocsátó az értékpapírról az 57. §-ban meghatározott információs összeállítást készít;

c) a kibocsátó a Felügyeletnek a vásárlás (jegyzés) kezdő napját legalább tizenöt nappal megelőzően bejelenti a kibocsátandó értékpapír fajtáját, típusát, névértékét, darabszámát, értékpapírkódját, és

d) benyújtja az értékpapír szövegtervezetét vagy a 21. § (4) bekezdésében meghatározott okirat tervezetét.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti bejelentéshez mellékelni kell az információs összeállítást is.

(3) A Felügyelet a bejelentéstől számított tizenöt napon belül megtiltja a forgalomba hozatalt, ha az jogszabályt sért. Ha a Felügyelet tizenöt napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a bejelentést tudomásul vette.

(4) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zárt körű forgalomba hozatala esetén forgalmazó igénybevétele kötelező, kivéve, ha hitelintézet vagy befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírt hoz forgalomba.

(5) A zártkörűen kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír egyedileg előre meg nem határozott személyek részére történő átruházására csak nyilvános ajánlattétel útján kerülhet sor. E szabály alkalmazása szempontjából egyedileg meg nem határozott körben történő átruházásra irányuló ajánlatnak minősül az is, ha az átruházó ajánlatát különféle nyilvántartások alapján névre szólóan, de a vele közvetlen személyes vagy üzleti kapcsolatban nem álló személyek részére teszi meg.

(6) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zárt körű forgalomba hozatala folyamatos kibocsátás útján is történhet.

56. § (1) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zárt körű forgalomba hozatala esetén nyilvános ajánlattétel nem tehető közzé. Az információs összeállítást (57. §) a kibocsátó és a forgalmazó a befektetőknek csak közvetlenül küldheti meg.

(2) A kibocsátó és a forgalmazó a vásárlás (jegyzés) lezárását követően hét napon belül annak tényleges eredményét a Felügyeletnek bejelenti.

57. § (1) Az információs összeállításnak oly módon kell tartalmaznia a kibocsátandó értékpapír adatait, továbbá a kibocsátó pénzügyi, gazdasági, jogi adatait, üzleti terveit, hogy a befektető az értékpapír-vásárlás (jegyzés) kockázatát felmérhesse. A befektető jogosult követelni az információs összeállítás átadását, valamint további adatokkal történő kiegészítését.

(2) Az információs összeállítást a kibocsátó köteles cégszerűen aláírni, az abban foglaltak valódiságáért, továbbá a bejelentések megtételéért felelős.

58. § (1) A részvény zárt körű forgalomba hozatala esetében a kibocsátó (az alapító)

a) az alapító okiratot [Gt. 260. § (1) bekezdés],

b) alaptőke-emelés esetén az erről szóló közgyűlési vagy igazgatósági határozatot

a cégbírósághoz történő benyújtásával egyidejűleg köteles a Felügyelethez is benyújtani.

(2) A kibocsátó az alaptőke emelés végrehajtását követő hét napon belül az alaptőke nagyságát köteles a Felügyeletnek bejelenteni.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bejelentés teljesítéséért az alapítók felelőssége egyetemleges.

59. § (1) Értékpapír zárt körű forgalomba hozatalának minősül az is, ha

a) a kibocsátó az értékpapírt kizárólag névre szólóan, intézményi befektetőknek ajánlja fel megvételre, abban az esetben is, ha az adott forgalomba hozatalban több mint harmincöt intézményi befektető jegyezheti le, vásárolhatja meg az értékpapírt (a továbbiakban: személyre szóló elhelyezés), vagy

b) a kibocsátott értékpapírt kizárólag a kibocsátó tulajdonosai, illetve alkalmazottai jegyezhetik le.

(2) Személyre szóló elhelyezés esetén a kibocsátó – az 55. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott időpontban – köteles a Felügyeletnek bejelenteni azon intézményi befektetők nevét, székhelyét, amelyeknek az értékpapírt vételre felajánlotta.

60. § Ha az értékpapír forgalomba hozatala a zárt körű forgalomba hozatal feltételeinek nem felel meg, a nyilvános forgalomba hozatal szabályait kell alkalmazni. Erre a tényre a Felügyelet az 58. § (1) bekezdésében meghatározott okiratok benyújtását követő tizenöt napon belül felhívja a kibocsátó, illetve a kibocsátó alapítói (az érintett befektetők) figyelmét és egyidejűleg értesíti a cégbíróságot.

NEGYEDIK RÉSZ

NEMZETKÖZI ÉRTÉKPAPÍR-FORGALOM

IX. Fejezet

Külföldi értékpapírok belföldi forgalomba hozatala

61. § (1) Devizakülföldi kibocsátó értékpapírjának belföldön történő forgalomba hozatalához, elismert értékpapír-piacra történő bevezetéséhez a Felügyelet engedélye, illetve jóváhagyása szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedélyt a Felügyelet akkor adja meg, ha

a) a befektetési eszköz a kibocsátás helyének joga szerint értékpapírnak minősül;

b) a devizajogszabályok szerint szükséges engedélyt a devizahatóság megadta;

c) a külföldi székhelyű kibocsátó a Felügyeletnek benyújtja a székhelyének joga által meghatározott feltételek teljesítésére vonatkozó igazolást, illetve – ha a külföldön történő forgalomba hozatal a székhely szerinti államban engedélyköteles – az engedélyt és annak hiteles magyar nyelvű fordítását;

d) a befektető kibocsátóval szembeni jogérvényesítése megfelelően biztosított.

(3) Ha a devizakülföldi kibocsátó értékpapírjának belföldön történő forgalomba hozatalához, illetve elismert értékpapír-piacra történő bevezetéséhez devizahatósági engedély nem szükséges, a Felügyelet a (2) bekezdés a), c) és d) pontjában meghatározott feltételek meglétét az ismertető, a tájékoztató, az információs összeállítás jóváhagyására irányuló eljárásban vizsgálja.

62. § Nemzetközi szerződés alapján a Felügyelet elfogadja a 3. számú melléklet d) pontjában meghatározott követelményeknek megfelelő, a külföldi értékpapír-felügyeletet ellátó hatóság által megkövetelt és ott közzétételre jóváhagyott tájékoztatót.

63. § A Hpt. 1. számú mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott értékpapírok belföldön történő forgalomba hozatalának feltétele, hogy a kibocsátó a Felügyelet által jóváhagyott, a 7. számú melléklet szerint összeállított ismertetőt a tájékoztatóra előírt módon közzétegye.

64. § A devizakülföldi kibocsátó értékpapírjának belföldön történő forgalomba hozatalára devizabelföldi forgalmazó igénybevételével kerülhet sor.

65. § A devizakülföldi kibocsátó által belföldön forgalomba hozott értékpapír esetében – az e fejezetben nem szabályozott kérdések tekintetében – a Harmadik Rész rendelkezései az irányadók.

X. Fejezet

Belföldi értékpapírok külföldi forgalomba hozatala

66. § (1) Az állampapír kivételével belföldi székhelyű kibocsátó értékpapírjának külföldön történő forgalomba hozatalához a Felügyelet engedélye szükséges.

(2) A belföldi kibocsátó értékpapírjának külföldön történő forgalomba hozatalát a Felügyelet akkor engedélyezi, ha

a) a kibocsátó az engedély iránti kérelemhez mellékeli:

1. a kibocsátás helyének joga által előírt tájékoztató és információs összeállítás tervezetét,

2. az értékpapír mintáját (szövegét) vagy a 21. § (4) bekezdésben meghatározott okirat tervezetét;

b) a kibocsátó vállalja, hogy a kibocsátás helyének joga szerint meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége alapján külföldön nyilvánosságra hozott, illetve a befektetőknek szolgáltatott információkat a Felügyeletnek benyújtja.

67. § (1) A 66. §-ban meghatározottakon túl belföldi kibocsátó részvényének külföldön történő nyilvános forgalomba hozatalát a Felügyelet akkor engedélyezi, ha a kibocsátó

a) valamely részvényét a belföldi tőzsdére bevezették,

b) eleget tesz a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségének,

c) ellen felügyeleti intézkedés nincs folyamatban, és

d) részvényének forgalomba hozatala olyan államban történik, amelynek értékpapír-felügyeleti hatóságával nemzetközi szerződés alapján a Felügyeletnek kölcsönös információ szolgáltatásra kiterjedő kapcsolata van.

(2) Belföldi kibocsátó részvénye külföldön kizárólag elismert értékpapír-piacon hozható nyilvános forgalomba.

68. § (1) Belföldi kibocsátó külföldön forgalomba hozandó nyomdai úton előállított értékpapírját – az állampapír kivételével – a központi értéktárnál letétbe helyezi. A külföldön forgalomba hozandó dematerializált értékpapírt a központi értéktár a külföldi letéteményes értékpapír-számlájára vezeti át.

(2) A központi értéktárnál letétbe helyezett nyomdai úton előállított értékpapírról a központi értéktár letéti igazolást állít ki a külföldi letéteményes részére. A külföldiek értékpapír-számláján nyilvántartott dematerializált értékpapírt a központi értéktár elektronikus úton továbbítja a külföldi letéteményeshez.

ÖTÖDIK RÉSZ