Időállapot: közlönyállapot (1997.III.28.)

1997. évi XVIII. törvény

az egyes társadalombiztosítási és szociális ellátásokról szóló törvények módosításáról * 

1. § A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 11/A. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásánál)

b) adóköteles jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) szerint összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek, valamint az egyéb jogcímen szerzett bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, továbbá az szja-törvény 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként meghatározott értéke, valamint az szja-törvény 73. § (1) bekezdés a) pontjában említett, kis összegű kifizetésből származó jövedelem, valamint a szakszervezeti tagdíj összege.”

2. § (1) A T. 103/A. §-ának (2) bekezdése a következő 4. ponttal egészül ki:

[(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem képezi a társadalombiztosítási járulék alapját:]

„4. az szja-törvény 39. § (3) bekezdése szerinti, az összevont adóalap adóját csökkentő díj.”

(2) A T. 103/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A 10. § (1) bekezdésének e) pontjában említett tanulók után - ide nem értve a munkabérben részesülőt - a fizetendő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot is magába foglaló társadalombiztosítási járulék összege havi 480 (napi 16) forint.”

3. § (1) A T. 103/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 103. § (2) bekezdésében említett egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapját képező jövedelemként kell figyelembe venni a 10. § (1) bekezdésének a)-b) és e)-f) pontjában, valamint a (3) bekezdésben említett biztosított munkáltatójától a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kapott (elszámolt) és társadalombiztosítási járulékalapot képező adóköteles jövedelmet, kivéve az szja-törvény 69. § szerinti természetbeni juttatás adóalapként meghatározott értékét, valamint az szja-törvény 39. § (3) bekezdése szerinti, az összevont adóalap adóját csökkentő díj, továbbá a közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény 19. §-ának (3) bekezdése alapján a pedagógus munkakörben foglalkoztatottat megillető szakirodalom vásárláshoz nyújtott hozzájárulást.”

(2) A T. 103/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A naptári évi összeghatár megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni annak az időtartamnak a naptári napjait, amely alatt a biztosítottnak az (1) bekezdés szerinti jövedelme nem volt. Ha a biztosítási jogviszony a naptári év teljes időtartama alatt nem állt fenn, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék (2) bekezdés szerinti felső határát a biztosítási jogviszony időtartamával arányosan kell megállapítani.”

4. § A T. 103/D. §-ának (3)-(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg a 10. § (1) bekezdésének a)-b) pontja szerint is biztosított és e jogviszonyában a munkaideje eléri a heti 36 órát, illetve felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, társadalombiztosítási járulékalapjának a meghatározásánál a (2) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a T. 103. § (1) bekezdése szerinti társadalombiztosítási járulékot legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 50 százaléka után kell megfizetni.

(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem képezi a társadalombiztosítási járulék alapját a vállalkozói osztalékalap 10, illetve 20 százalékos személyi jövedelemadó alapot képező része.

(5) Az egyéni vállalkozó - a 118/A. § szerinti kiegészítő tevékenységet folytató és a tevékenységet kezdőnek minősülő kivételével - a (2)-(4) bekezdések szerint meghatározott összeg, de legfeljebb havi 99 000 Ft (napi 3300 Ft) jövedelem után köteles havonta a 103. § (2) bekezdése szerinti egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot megfizetni.

(6) Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg több, a 10. § (1)-(3) bekezdésében említett biztosítással járó jogviszonyban áll, nem kell egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetnie a tárgyév még hátralévő időtartamára, ha igazolja, hogy valamennyi jogviszonyból származó jövedelme együttesen elérte a 103/B. § (4)-(5) bekezdésében említett felső határt. Ha az egyéni vállalkozó a 10. § (1) bekezdésének a)-b) pontja alapján is biztosított és e jogviszonyban munkaideje eléri a heti 36 órát, illetve felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, a további jogviszonyokból származó járulékalapot képező jövedelem után nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetnie.

(7) A tevékenységét kezdő egyéni vállalkozó - a 118/A. § szerinti kiegészítő tevékenységet folytató kivételével - a járulékfizetési kötelezettség kezdetének napjától az év december 31. napjáig havonta a 103. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizet a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összege - a (3) bekezdésben említett esetben ennek 50 százaléka - után.”

5. § A T. 103/E. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (3)-(9) bekezdés számozása (4)-(10) bekezdésre változik:

„(3) Ha a társas vállalkozás tagja egyidejűleg a 10. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerint is biztosított és e jogviszonyában a munkaideje eléri a heti 36 órát, illetve felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, a társadalombiztosítási járulék alapjának a meghatározásánál a (2) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a járulékalap legkisebb összege a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 50 százaléka.”

6. § A T. a következő 103/F. §-sal egészül ki:

„103/F. § (1) Ha a 10. § (1) bekezdés a)-b) pontjában említett biztosított munkaideje eléri a heti 36 órát és egyidejűleg egyéni és társas vállalkozóként is biztosított [10. § (2) bekezdés] a 103/D. § (3) bekezdésében, illetőleg a 103/E. § (3) bekezdésében előírt legkisebb összegű járulékot - évente egyszer történő választása szerint - egyik vállalkozása után kell figyelembe venni.

(2) Az egyéni vállalkozó, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított [10. § (2) bekezdés b)-g) pontjai] egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettsége a 103/D. § (2) és (6) bekezdése szerint áll fenn. Ez esetben a társas vállalkozásnál [103/E. § (1) bekezdés] fennálló járulékfizetési kötelezettség legkisebb összege a 103/E. § (3) bekezdésében meghatározott összeg. Amennyiben az egyéni vállalkozó egyidejűleg több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja, a 103/E. § (3) bekezdésében említett legkisebb összeget - évente egyszer történő választása szerint - az egyik tagsági viszonyában kell figyelembe venni.

(3) Amennyiben a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja, a 103/E. § (2) bekezdésében, illetőleg a 103/E. § (3) bekezdésében előírt legkisebb összegű járulékot - évente egy alkalommal történő választása szerint - egyszer kell figyelembe venni.”

7. § A T. 118/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 103/D. § (1) bekezdés a)-d) pontjában említett vállalkozót, továbbá a társas vállalkozás tagját akkor kell kiegészítő tevékenységet folytatónak tekinteni, ha egyidejűleg e törvény vagy külön jogszabály, illetőleg államközi egyezmény alapján öregségi (ideértve a korengedményes nyugdíjban, az előnyugdíjban, a bányásznyugdíjban, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, ideértve a magyar alkotóművészeti közalapítványtól öregségi nyugdíjban részesülő személyt is, valamint a szolgálati nyugdíjban részesülő személyt és azokat az ezekre jogosult, nyugdíjkorhatárt elért özvegyi nyugdíjban részesülőket), rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban (ideértve a Magyar Alkotóművészek Közalapítványtól rendszeres rokkantsági segélyben részesülő személyt is) vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban, rokkantsági járadékban részesül.”

8. § A T. 124. §-ának (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy)

„g) az alkalmilag foglalkoztatottak egyszerűsített társadalombiztosítási járulék bevallási, bejelentési és befizetési rendszerét szabályozza, és ennek keretében az alkalmilag foglalkoztatottak járulékfizetési kötelezettségének mértékét eltérően állapíthassa meg.”

9. § Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1996. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Eht.) 2. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni arra az időtartamra, amely alatt a foglalkoztatott]

a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül, vagy keresőképtelen, illetőleg 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságon van,”

10. § Az Eht. 4. §-ának (2) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetnie annak, aki]

k) után magasabb összegű családi pótlékot, házastársi pótlékot, házastárs utáni jövedelempótlékot folyósítanak, továbbá, aki után a rendszeres szociális járadékban részesülő növelést kap,

l) munkanélküliek jövedelempótló támogatásában, gyermekgondozási segélyben, rendszeres szociális segélyben, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban részesülő személynek eltartott hozzátartozója [T. 15. § (3) bek.].”

11. § A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben a társadalombiztosítás egészségügyi szolgáltatásainak igénybevételére jogosító igazolványt állít ki annak az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett szociálisan rászorult személynek, aki

a) a T. 119. § (2) bekezdésében előírt járulék megfizetésére nem képes,

b) a T. alapján biztosítottnak minősülő személy eltartott hozzátartozója,

c) a T. 118. § (1) bekezdés l) pontjában említett eltartott hozzátartozó.”

12. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 36. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy az alkalmi munkát végzőkre megállapítsa az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítésének szabályait.”

13. § Az Flt. 42. §-a az alábbi (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy az alkalmi munkavégzéshez kapcsolódóan megállapítsa a munkaadói és munkavállalói járulékfizetés szabályait.”

14. § A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 203. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő b) ponttal egészül ki:

„(2) A Kormány felhatalmazást kap, hogy

a) a bedolgozók foglalkoztatásával kapcsolatos szabályokat, illetve

b) az alkalmi munkavégzéssel összefüggő, e törvény III. Részében foglaltaktól eltérő rendelkezéseket megalkossa.”

Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a törvény - az 1. § és a 15. § (2) bekezdésében „az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak választott tisztségviselőjére” szövegrész kivételével - a kihirdetés napján lép hatályba, de rendelkezéseit 1997. január 1-jétől kell alkalmazni. Az 1. § és a 15. § (2) bekezdésében az „önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak választott tisztségviselőjére” szövegrész az e törvény kihirdetése utáni 45. napot követő hónap első napján lép hatályba.

(2) A törvény hatálybalépésének napjával a T. 10. §-a (3) bekezdésének c) pontjából „a választott bíróság bírájára” szövegrész hatályát veszti, és kiegészül az „önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak választott tisztségviselőjére” szövegrésszel.

(3) A T. 10. §-a (3) bekezdésének bevezető szövegrésze kiegészül „ha a tevékenységéért díjazásban részesül” szövegrésszel, a T. 44. § (1) bekezdésében a „103/B. § (2) bek., 103/D. § (2) és (4)-(5) bek., 103/E. § (2) és (4)-(5) bek.” szövegrész „103/B. § (2) és (5) bek., 103/D. § (2), (5) és (7) bek., 103/E. § (2), (5) és (7) bek.” szövegrészre változik, a T. 103/E. § (8) bekezdésében a (3) bekezdésre hivatkozás „(5)” bekezdésre, a T. 118/A. §-ban a 103/D. § (1) bekezdésének a)-e) pontjaira hivatkozás „a)-d)” pontra változik, a T. 119/A. § (2) bekezdésében a „társadalombiztosítási járulék” szövegrész „baleseti járulék” szövegrészre változik, a T. 119/D. § (1) bekezdésében a „35 százalékos mértékű” szövegrész „30 százalékos mértékű” szövegrészre változik, a T. 124. § (2) bekezdésének az 1996. évi LXXXVII. törvény 26. §-ával kihirdetett „e)” pont megjelölése „f)” pont megjelölésre változik.

(4) Az az egyéni vállalkozó, aki vállalkozói igazolványát 1996. november 16. után visszaadta, vállalkozói tevékenységének újbóli megkezdéséhez 1997. június 1-jéig a vállalkozói igazolványt illetékmentesen válthatja ki.

(5) A T. 103/D. §-ának (2) bekezdése alkalmazásánál az egyéni vállalkozó 1997. évben a társadalombiztosítási járulékot legfeljebb havi 99 000 (napi 3300) forint után köteles megfizetni.

(6) A mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, halászati és vadászati ágazatba tartozó foglalkoztató, amennyiben árbevételének több mint felét e tevékenységekből realizálta 1996. évben, az Eht. 2. §-ának (1) bekezdése szerinti egészségügyi hozzájárulás bevallási és befizetési kötelezettségének 1997. évben az illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál történő bejelentés esetén, a tárgyév november 30-áig tehet eleget.

(7) A T. 119. §-a (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, szja-törvény szerinti mezőgazdasági őstermelő 1997. évben a lakóhelye szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál történő bejelentés esetén a tárgyévi egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettségének, valamint az Eht. 2. §-ának (1) bekezdése szerinti egészségügyi hozzájárulás bevallási és befizetési kötelezettségének a tárgyév november 30-áig tehet eleget.

(8) Az a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, halászati és vadászati tevékenységet (TEÁOR A 011-013, A 0201, B 0501, A 0151) folytató munkaadó, aki (amely) az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1996. évi LXXXVIII. törvény 14. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az egészségügyi hozzájárulás megfizetéséhez 1997-ben támogatásban részesül, az 1997. évi társadalombiztosítási járulék megfizetéséhez e támogatással legalább azonos összegű támogatásban részesülhet az 1996. évi CXXIV. törvény XII. fejezet, 11. címe terhére. Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a támogatás részletes szabályait.

(9) Az a személy, aki a T. 119. §-ának (2) bekezdésében előírt egészségbiztosítási járulék és az Eht. 4. §-ának (1) bekezdése szerint egészségügyi hozzájárulás fizetésére köteles, bevallási és befizetési kötelezettségét a lakóhely szerinti illetékes megyei (fővárosi) Egészségbiztosítási Pénztárhoz 1997. május 31-ig bírság és késedelmi pótlék mentesen teljesítheti.