A kulturális örökséghez tartozó javak múltunk és jelenünk megismerésének pótolhatatlan forrásai, a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevői; szellemi birtokbavételük minden ember alapvető joga. Az e fogalomkörbe tartozó értékek különös védelme, megőrzése és fenntartása, valamint a nyilvánosság számára történő széleskörű és egyenlő hozzáférhetővé tétele a mindenkori társadalom kötelezettsége.
Az információs társadalom és a demokratikus jogállam működésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, amelyen keresztül az információk szabadon, bárki számára hozzáférhetők. A könyvtári ellátás fenntartása és fejlesztése az állampolgárok és a társadalom egésze szempontjából szükséges, a könyvtári és információs szolgáltatás állami fenntartása stratégiai jelentőségű. A könyvtári rendszernek az állampolgárok érdekeit kell szolgálnia.
A nemzeti, nemzetiségi és etnikai kisebbségi kulturális hagyományok megőrzése, méltó folytatása, a közösségi és egyéni művelődés személyi, szellemi, gazdasági feltételeinek javítása, a polgárok életminőségét javító, értékhordozó tevékenységek, valamint az ezek megvalósulására létrejött intézmények és szervezetek működésének elősegítése a társadalom közös érdeke.
E célok megvalósítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § E törvény célja:
a) rendelkezni a nemzeti és az egyetemes történelem során felhalmozott és megőrzött kulturális javak feltárásáról, megóvásáról, védelméről és közkinccsé tételéről,
b) a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség megőrzése érdekében szabályozni az e javakkal kapcsolatos feladatokat és az intézmények tevékenységét,
c) mindenki számára biztosítani a könyvtárhasználat jogát, szabályozni a nyilvános könyvtári ellátás működését és fejlesztését,
d) szabályozni a közművelődési tevékenységek feltételrendszerét,
e) meghatározni az állam, az önkormányzatok és egyéb fenntartók feladatait, a szakmai és finanszírozási alapelveket.
2. § Az e törvényben meghatározott jogok érvényesítése során tilos bármilyen hátrányos megkülönböztetés; e jogok minden személyt megilletnek nem, kor, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
3. § Az állami és a helyi önkormányzati fenntartású muzeális intézmény, könyvtár és közművelődési intézmény nem lehet elkötelezett egyetlen vallás, világnézet vagy politikai irányzat mellett sem.
4. § Mindenkinek joga, hogy
a) megismerhesse a kulturális örökség javait és ezek jelentőségét a történelem alakulásában, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai kisebbségi önismeret formálásában, valamint az ezek védelmével kapcsolatos ismereteket a muzeális intézmények tevékenysége, a könyvtári szolgáltatások, az oktatás, a közművelődés, az ismeretterjesztés, a sajtó és a tömegtájékoztatás útján,
b) igénybe vegye a nyilvános könyvtári ellátás rendszerét, a muzeális és közművelődési intézmények szolgáltatásait,
c) műveltségét, készségeit életének minden szakaszában gyarapítsa, közművelődési jogai érvényesítése céljából közösséget hozzon létre, s külön jogszabályban meghatározottak szerint szervezetet alapítson, működtessen,
d) e törvény szerint művelődési céljai megvalósításához közművelődési közösségi színteret (a továbbiakban: közösségi színtér), szervező, szervezeti és tartalmi segítséget kapjon.
5. § (1) E törvény hatálya kiterjed:
a) a kulturális örökség fogalomkörébe tartozó javakra, ideértve a régészeti jelentőségű földterületeket és a műemlékek ingó tartozékait, valamint az ezekkel kapcsolatos minden tevékenységre, személyre és szervezetre,
b) a könyvtári dokumentumokra, a könyvtárhasználókra, a nyilvános könyvtárakra, azok fenntartóira, alkalmazottaira és a sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatóira,
c) a közművelődési tevékenység megvalósulásában résztvevőkre, a közösségi színterek, közművelődési intézmények fenntartóira, működtetőire és alkalmazottaira.
(2) A könyvtári dokumentumok védelmével és nyilvántartásával kapcsolatosan e törvény hatálya kiterjed azokra a nem nyilvános könyvtárakra is, amelyeknek állománya a nemzeti és egyetemes kulturális örökség része.
(3) A könyvtári tevékenységről és a könyvtári alkalmazottakról szóló szabályok vonatkoznak a nem nyilvános könyvtárakra is.
(4) A 92–96. és 99. §-okban foglaltak kivételével e törvény hatálya nem terjed ki a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) hatálya alá tartozó iratokra, szervekre és személyekre. Nem terjed ki továbbá – viszonosság esetén – a diplomáciai mentességet élvező külföldi állampolgárok tulajdonában levő, külföldről behozott kulturális javakra.
(5) E törvény hatálya nem terjed ki a műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvényben, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben szabályozott kérdésekre.
(6) A kulturális javak e törvény szerinti védelme nem érinti az e javakon más jogszabályok alapján fennálló védettséget.
6. § Az e törvény alkalmazásában szereplő fogalmakat a törvény 1. számú melléklete tartalmazza.
7. § (1) A kulturális javak megóvása mindenkinek kötelessége. Tilos a védett kulturális javak veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése, meghamisítása, hamisítása.
(2) A kulturális javakat tudományos módszerekkel kell felkutatni, számba venni és értékelni. Az így számba vett értékek történeti adatait, leírását, illetőleg a rájuk vonatkozó forrásértékű dokumentumokat a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.
(3) A kulturális javak a nemzet egészének közös szellemi értékei. A közgyűjteményben őrzött javak felhasználásának és a közgyűjteményben őrzött, illetőleg védetté nyilvánított ilyen javak bármilyen technikával történő sokszorosításának, valamint adatrögzítésének és adatfelhasználásának jogát három évet meghaladó kizárólagos felhasználásra nem lehet átruházni.
(4) Annak érdekében, hogy a kulturális javak egyedileg és összességükben, lehetőség szerint eredeti helyükön vagy az e célra alapított gyűjteményekben, intézményekben illetőleg bárhol másutt megfelelő védelemben részesüljenek, megőrződjenek és fennmaradjanak, egyben lehetővé váljon tudományos feldolgozásuk, korszerű dokumentálásuk, valamint oktatási és közművelődési célú bemutatásuk és közreadásuk, az állami és önkormányzati szerveknek, az egyházaknak, a társadalmi és gazdasági szervezeteknek, valamint az állampolgároknak együtt kell működniük.
(5) Az állam a kulturális javak védelme érdekében együttműködik más államokkal és nemzetközi szervezetekkel, figyelembe veszi más államoknak a kulturális javak védelméhez fűződő érdekeit, egyben törekszik arra, hogy a területéről törvénytelen módon elszármazott javak jogos tulajdonosukhoz visszakerüljenek.
(6) A kulturális javak védelmének összehangolását és irányítását, ágazati szakmai felügyeletét a művelődési és közoktatási miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el. E feladatának ellátására Kulturális Örökség Igazgatóságot (a továbbiakban: Igazgatóság) létesít, szakfelügyelői és más szakmai testületeket működtet.
(7) A kulturális javakat rendkívüli, illetőleg szükségállapot, természeti katasztrófa vagy fegyveres összeütközés esetén is megkülönböztetett védelemben kell részesíteni.
8. § (1) A kulturális örökséghez tartozó – nem közgyűjteményben, illetőleg muzeális intézményben őrzött – pótolhatatlan és kiemelkedő jelentőségű javakat, gyűjteményeket, azok megőrzése érdekében az Igazgatóság védetté nyilvánítja.
(2) Nem lehet védetté nyilvánítani azokat a kulturális javakat, amelyek alkotójuk tulajdonában vannak, valamint azokat, amelyeket visszaviteli kötelezettséggel (kiállítás, tudományos vizsgálat stb. céljából) hoztak be az országba.
9. § (1) A védetté nyilvánítási eljárás (a továbbiakban: eljárás) hivatalból indul. A kulturális javak védetté nyilvánítására a javak tulajdonosa és bárki más tehet javaslatot.
(2) Az eljárás alá vont kulturális javak elidegenítésére, illetőleg őrzési helyének megváltoztatására, állapotában bekövetkezett változások bejelentésére a védetté nyilvánított kulturális javakra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
(3) Ha az eljárás alá vont kulturális javak épségét veszély fenyegeti, vagy tartani lehet annak az országból való jogellenes kivitelétől, az Igazgatóság a kulturális javakat azonnal végrehajtható határozattal ideiglenesen védetté nyilvánítja. Az ideiglenes védettség az eljárás végéig áll fenn.
(4) Az Igazgatóság a védetté nyilvánításról szakértői vélemény és az érintett szakhatóságok állásfoglalása alapján dönt. A védetté nyilvánító határozat előírja a tárgy őrzésével és kezelésével kapcsolatos feltételeket is.
(5) Amennyiben az eljárás során a tulajdonosnak kára származik, az ezzel kapcsolatban felmerült kárt a kártalanítás polgári jogi szabályai szerint az állam köteles megtéríteni. A kártalanítási kérelmet az Igazgatósághoz kell benyújtani.
10. § Az Igazgatóság a kulturális javak védettségét megszünteti, ha
a) a védetté nyilvánítás indokai nem állnak fenn,
b) a védett gyűjteményből vagy tárgyegyüttesből kikerült tárgy esetében akkor, ha annak egyedi jelentősége a védettség fenntartását nem indokolja,
c) a tárgy megsemmisült.
11. § (1) Az eljárás időtartama legfeljebb 90 nap, egyebekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A védetté nyilvánítás részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
12. § (1) A védetté nyilvánított kulturális javakat (a továbbiakban: védett kulturális javak) az Igazgatóságnál vezetett közhitelű nyilvántartásba kell felvenni.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a tárgy részletes leírását, valamint az azonosítását lehetővé tevő egyéb adatokat, ideértve a tárgyról készült fotót is,
b) a tárgy tulajdonosának (birtokosának) nevét, lakcímét,
c) a tulajdonszerzés idejét és módját,
d) a tárgy – állandó, illetve ideiglenes – őrzési helyét,
e) a 13. § (4) bekezdésében foglalt adatokat.
(3) A védett kulturális javak nyilvántartása alapján – a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok figyelembevételével – bárki kaphat felvilágosítást arról, hogy egy adott tárgy szerepel-e a nyilvántartásban.
13. § (1) Védett kulturális javak tulajdonjogát átruházni csak írásbeli szerződés alapján lehet.
(2) Ellenérték mellett történő tulajdonátruházás esetén az államot elővásárlási jog illeti meg. Az állam elővásárlási jogát az Igazgatóságon keresztül gyakorolja.
(3) Védett gyűjteményhez tartozó tárgy vagy védett tárgyegyüttes bármelyik darabja csak az Igazgatóság előzetes hozzájárulásával idegeníthető el.
(4) Védett kulturális javak bírósági vagy államigazgatási eljárás során történt zár alá vételéről (foglalás, bűnügyi zárlat stb.), valamint a tárgy tulajdonjogát érintő egyéb körülményekről (zálogszerződés, öröklési szerződés stb.) az Igazgatóságot értesíteni kell.
14. § (1) A védett kulturális javak tulajdonosa (birtokosa) köteles a javakat épségben fenntartani, őrzéséről, szakszerű kezeléséről és megóvásáról gondoskodni.
(2) Megóvási (konzerválási), restaurálási vagy átalakítási munkálatokat a tulajdonos csak az Igazgatóság engedélyével végezhet, illetőleg végeztethet.
(3) A védett kulturális javakat, illetőleg a védési határozatban foglaltak betartását az Igazgatóság a tárgy őrzési helyén jogosult ellenőrizni.
(4) A védett kulturális javakkal kapcsolatos – a védetté nyilvánító határozatban szereplő – adatokban bekövetkezett változásokat a tulajdonos (birtokos) haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított 8 napon belül köteles bejelenteni az Igazgatóságnak.
(5) A védett kulturális javakat hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság és a kutatás számára. Ennek feltételeiről az Igazgatóság a tulajdonossal a védetté nyilvánításkor megállapodást köt, és ösztönzi arra, hogy a védett javakat vagy gyűjteményt kiállítás vagy tudományos kutatás céljára bocsássa rendelkezésre.
15. § Ha a védett kulturális javak állagának megőrzése a tulajdonosnál, birtokosnál nincs biztosítva, valamint ha e védett javakat lefoglalták, az Igazgatóság határozatával elrendeli azok közgyűjteményben való ideiglenes elhelyezését.
16. § A védetté nyilvánított kulturális javak tulajdonosait a 14. §-ban meghatározott kötelezettségeikre tekintettel külön jogszabályban meghatározott támogatások és kedvezmények illetik meg.
17. § A kulturális javakat csak az e törvényben meghatározottak szerint lehet az ország területéről kivinni.
18. § Engedély nélkül vihetők ki az országból
a) azok a kulturális javak, amelyeket visszaviteli kötelezettséggel (kiállítás, tudományos vizsgálat stb. céljából) hoztak be az országba,
b) élő alkotók művei, kivéve a muzeális intézmény gyűjteményében nyilvántartásba vett, illetőleg védetté nyilvánított alkotásokat,
c) az 50 évnél nem régebbi kulturális javak, kivéve azokat, amelyeket a miniszter az engedélyköteles tárgyak közé sorol.
19. § A 18. §-ban foglaltakon túl, kulturális javak – véglegesen vagy ideiglenesen – csak az Igazgatóság engedélyével vihetők ki az országból.
20. § (1) A kiviteli engedély iránti kérelmet a tulajdonosnak vagy annak hozzájárulásával a tárgy jogos birtokosának a kijelölt közgyűjteménynél kell benyújtania, amely a kérelmet szakvéleményével együtt megküldi az Igazgatóságnak. A kérelemmel egyidejűleg a kivinni szándékozott tárgyat be kell mutatni.
(2) A kiviteli engedély közokirat, amely igazolja, hogy a kiviteli engedélyen feltüntetett kulturális tárgy az ország területéről kivihető.
(3) A kiviteli engedély tartalmazza a külföldre történő kivitelre engedélyezett tárgy azonosításra alkalmas adatait, ideértve a tárgyról készült fotót is.
(4) A kiviteli engedélyt a kiállítástól számított egy éven belül lehet felhasználni, az engedélyt meghosszabbítani nem lehet.
(5) A kiviteli engedély nem helyettesíti a kulturális javak külföldre történő kiviteléhez szükséges egyéb engedélyeket, illetőleg a vámeljárást.
21. § (1) Nem adható végleges kiviteli engedély a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel:
a) a közgyűjtemények, muzeális intézmények leltárában szereplő tárgyakra,
b) az e törvény alapján védetté nyilvánított tárgyakra,
c) a miniszter által kiviteli tilalom alá sorolt tárgyakra,
d) régészeti leletekre,
e) műemlék részét alkotó, a műemlékek jegyzékében szereplő berendezési, felszerelési tárgyakra, tartozékokra, egyéb ingó javakra, védett műemlékhez tartozó töredékekre,
f) a kulturális javak töredékeire, ha azok eredete nem igazolható,
g) a hamisítványokra, valamint a megtévesztésre lehetőséget adó másolatokra, vagy más módon megváltoztatott javakra,
h) kiemelkedő múzeumi értéket képviselő ásványtani és őslénytani leletekre.
(2) Végleges kiviteli engedély akkor adható, ha az (1) bekezdés a), c) és d) pontjában megjelölt tárgy külföldi cseréje a nemzeti kulturális érdeket, illetőleg muzeális intézmények, közgyűjtemények, egyházak gyűjteményi érdekét szolgálja.
22. § A kulturális javak végleges kivitelére vonatkozó eljárást az Igazgatóság felfüggeszti, ha a kiviteli engedélyezésben szereplő tárgy védetté nyilvánítását kezdeményezték.
23. § (1) Ideiglenes kiviteli engedély akkor adható, ha a tárgy kivitele nem veszélyezteti a kulturális érdekeket és a tárgy biztonságát.
(2) Védett kulturális javak ideiglenesen akkor vihetők ki az országból, ha a kivitel kulturális vagy tudományos célt szolgál.
(3) Az ideiglenes kiviteli engedély csak meghatározott időtartamra adható.
(4) Az ideiglenes kiviteli engedély kiadásakor az Igazgatóság a tárgy visszahozatalának biztosítása érdekében biztosíték adására is kötelezheti az engedélyest.
(5) A 21. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott tárgyakra az ideiglenes kiviteli engedély megadásához a műemlékvédelmi szakhatóság előzetes hozzájárulása szükséges.
24. § A kiviteli engedélyezési eljárás részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
25. § (1) Nem hozhatók be az országba
a) azok a kulturális a javak, amelyek kivitelét az az ország, ahonnan származik, vagy ahonnan azt Magyarországra behoznák, megtiltotta,
b) a származási ország engedélye nélkül azok a kulturális javak, amelyek kivitelét a származási ország engedélyhez köti,
c) azok a hamisítványok, amelyek behozatala a nemzeti kulturális érdeket sérti,
d) a lopott kulturális javak.
(2) A behozatali tilalom ellenére az országba került kulturális javakkal kapcsolatban az Igazgatóság jár el.
26. § (1) A föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő, illetőleg onnan előkerülő régészeti lelet állami tulajdon.
(2) A régészeti leletek tulajdonjogáról az állam lemondhat régészeti gyűjtőkörrel rendelkező, nem állami fenntartású múzeumok tulajdonosai javára.
27. § (1) A régészeti örökség elemeit lehetőség szerint eredeti helyükön és állapotukban, eredeti összefüggéseikkel kell megőrizni.
(2) A régészeti örökség elemei eredeti összefüggéseikből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el.
(3) Aki a régészeti örökség elemeit régészeti feltáráson kívül felfedezi, megtalálja, köteles azokat haladéktalanul bejelenteni, illetőleg átadni a területileg illetékes jegyzőnek, aki azt továbbítja a területileg illetékes múzeumnak.
(4) A régészeti feltárások költségeit annak kell fedezni, akinek az érdeke megkívánja, hogy a régészeti örökség elemeit eredeti helyükről és összefüggéseikből elmozdítsák.
(5) A régészeti lelőhelyek kulturális, történeti környezetünk részei, ezért a köz- és magáncélú fejlesztések, beruházások tervezését, illetőleg a település- és tájtervezést a régészeti örökség védelmével összhangban kell végezni.
28. § (1) Az ismertté vált, de védetté nem nyilvánított régészeti lelőhelyeket egységes nyilvántartásba kell venni.
(2) A nyilvántartást illetékességi területükön a megyei múzeumok és a Budapesti Történeti Múzeum vezetik, adataikat az Igazgatóság rendelkezésére bocsátják.
29. § (1) Az ország kiemelt jelentőségű és veszélyeztetett régészeti lelőhelyeit, továbbá azok környezetét az e törvény által meghatározott módon védelemben kell részesíteni.
(2) A kiemelt jelentőségű és a veszélyeztetett régészeti lelőhelyet az Igazgatóság javaslatára a miniszter rendeletben nyilvánítja védetté (a továbbiakban: védett régészeti terület).
(3) A védetté nyilvánítást kimondó jogszabály tartalmazza:
a) a védetté nyilvánítás tényét,
b) a régészeti értékek megnevezését,
c) a védetté nyilvánítás indokát,
d) a földrészlet helyrajzi számát,
e) a védettség időtartamát,
f) az Igazgatóság engedélyéhez kötött tevékenységek körét.
(4) A védett régészeti területen a védetté nyilvánítást követően nem szabad olyan munkálatokat végezni, amelyek a terület jellegzetes állapotát megváltoztatják. Építkezéshez, telekalakításhoz, művelési ág változtatáshoz, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető (befolyásoló) más változtatáshoz, munkálatokhoz, valamint fémkereső műszer használatához az Igazgatóság engedélye szükséges.
(5) Védetté nyilvánításhoz műemléki jelentőségű területen, védett természeti területen és a Világörökség jegyzékben nyilvántartott területen a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, mezőgazdasági rendeltetésű területen a földművelésügyi miniszter egyetértése szükséges.
(6) Fel kell oldani a terület védettségét, ha annak fenntartását régészeti szempontok a továbbiakban nem indokolják.
(7) A védetté nyilvánítást és a védettség megszüntetését az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyzésről az Igazgatóság intézkedik.
(8) A védett régészeti területekről az Igazgatóság nyilvántartást vezet.
30. § Régészeti lelőhelyek és környezetük hatékonyabb megőrzése, feltárása céljából az érintett földterületeket ki lehet sajátítani.
31. § (1) Amennyiben valamely nem védett régészeti lelőhely jelentős károsodásának veszélye áll fenn, az Igazgatóság – védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye, egyéb esetekben az érdekelt szakhatóságok állásfoglalása alapján – a területet azonnal végrehajtható határozattal, egy alkalommal, legfeljebb 3 hónapos időtartamra ideiglenesen védetté nyilvánítja. A határozatban korlátozhatja vagy felfüggesztheti, illetőleg megtilthatja a régészeti lelőhelyet veszélyeztető tevékenység folytatását.
(2) Az (1) bekezdés alapján a régészeti lelőhely megőrzése érdekében jogszerűen előírt korlátozás vagy tilalom kártalanítási igényt nem keletkeztet.
32. § A régészeti lelőhelyek védettségi eljárására vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg.
33. § (1) Régészeti feltárást az Igazgatóság által – az Ásatási Bizottság javaslatára – kiadott engedély alapján lehet végezni.
(2) Az Ásatási Bizottság 7 tagú szakmai tanácsadó testület, amelynek elnökét, titkárát és egy tagját a miniszter, két tagját a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, két tagját a Magyar Tudományos Akadémia elnöke bízza meg.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott engedély megadásához természetvédelem alatt álló területen az illetékes természetvédelmi hatóság, műemléki jellegű területen a műemlékvédelmi hatóság mint szakhatóság engedélye is szükséges.
(4) Régészeti feltárást elsősorban a területileg illetékes régészeti gyűjtőkörrel rendelkező múzeumok, valamint a régészeti tanszékkel rendelkező egyetemek, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete és az Országos Műemlékvédelmi Hivatal végezhetnek.
(5) Régészeti feltárás vezetője csak olyan felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező régész lehet, aki a feltárásra feljogosított intézménnyel munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati vagy megbízási jogviszonyban áll.
(6) Az ország területén lévő régészeti lelőhely tudományos terv szerinti komplex feltárására a Magyar Nemzeti Múzeumnak elsőbbsége van.
(7) A régészeti feltárásokat az Igazgatóság az Ásatási Bizottság szakértőinek bevonásával ellenőrzi.
(8) Az Igazgatóság a régészeti feltárásra vonatkozó engedélyét visszavonja, ha a feltárás vezetője az előírásokat megszegi.
(9) A feltárási engedélyezési eljárást, valamint a feltárások részletes szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.
34. § (1) Régészeti feltáráshoz és annak megközelítéséhez szükséges ingatlan használatát elsősorban az ingatlan tulajdonosa és az ásató intézmény közötti megállapodás útján kell biztosítani.
(2) Az ingatlan tulajdonosa, használója a régészeti feltárást a feltárási engedélyben meghatározott határidőig tűrni köteles.
(3) A régészeti feltárás során keletkezett tényleges kára után kártalanítás illeti meg a tulajdonost. A kártalanítási kérelmet a régészeti feltárást végző intézményhez kell benyújtani.
35. § (1) A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni.
(2) Ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, illetőleg más, kivételesen indokolt esetben, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni (a továbbiakban: megelőző feltárás).
(3) A szakmailag szükséges mértékű megelőző feltárás, dokumentálás, elsődleges leletkonzerválás teljes, és a leletelhelyezés rendkívüli költségeit a fejlesztések, beruházások költségeiből kell fedezni oly módon, hogy a tervezés során a teljes bekerülési költség legalább 9 ezrelékét kell erre a célra biztosítani. A leletmentés tényleges költségeiről a múzeum köteles elszámolni.
(4) A megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerült vitás szakmai kérdések eldöntésére az Igazgatóság az Ásatási Bizottság szakértőinek bevonásával jogosult.
36. § (1) Leletmentés a régészeti lelőhely vagy lelet váratlan előkerülésekor végzett, a lelőhely és a leletek mentését, illetőleg a terület felszabadítását célzó azonnali régészeti feltárás. A leletmentés megkezdésével egyidejűleg feltárási engedélyt kell kérni.
(2) Ha régészeti feltárás esetén kívüli munka (építkezés, földmunka, bányászati tevékenység, vízi munka stb.) során vagy egyéb ok következtében régészeti lelőhely, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles
a) a lelőhelyen folyó munkát azonnal abbahagyni,
b) a lelőhely és a lelet(ek) őrzéséről – a felelős őrzés szabályai szerint – a jegyző vagy a területileg illetékes múzeum intézkedéséig gondoskodni.
(3) A lelőhelyet vagy leletet a lelőhely szerint illetékes önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni, e kötelezettség az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt, felfedezőt egyetemlegesen terheli.
(4) A jegyző a bejelentés alapján köteles a területileg illetékes múzeumot és a tevékenység jellege szerint illetékes építési hatóságot haladéktalanul értesíteni.
(5) A múzeum köteles a lelőhelyet, illetőleg a leleteket haladéktalanul megvizsgálni és a munka folytatásának feltételeiről – a hozzá érkezett bejelentéstől számított – 24 órán belül írásban nyilatkozni.
(6) Amennyiben az illetékes múzeum szakvéleménye alapján a további munkavégzés a lelőhelyet, illetőleg az előkerült régészeti leleteket nem veszélyezteti, az nyomban folytatható.
(7) Ha a múzeum szakvéleménye alapján a lelőhely vagy a leletek veszélyeztetése nélkül a tevékenység még részlegesen sem folytatható, a tevékenység jellege szerint illetékes első fokú hatóság köteles azt legfeljebb 30 napra felfüggeszteni. A tevékenység csak a múzeum egyetértésével kiadott engedély alapján folytatható.
(8) A múzeum köteles a leletmentést haladéktalanul megkezdeni, és folyamatosan – az elvárható ütemben – végezni, az előkerült régészeti leletet ideiglenesen gyűjteményébe venni, és szükség szerint kezdeményezni az Igazgatóságnál a lelőhely védetté nyilvánítását.
(9) Ha a lelőhely jellegéből adódóan a leletmentést nem lehet 30 nap alatt elvégezni, az Igazgatóság – a múzeum javaslatára – a 31. § alapján ideiglenesen védetté nyilváníthatja a földterületet.
(10) Amennyiben az Igazgatóság nem nyilvánítja ideiglenesen védetté a területet, a munka folytatható.
(11) A régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti leletet, illetve lelőhelyet a területileg illetékes múzeum köteles az Igazgatóságnak 72 órán belül bejelenteni.
(12) A leletmentést végző múzeum indokolatlan késedelmével okozott kárt a múzeum köteles megtéríteni.
37. § (1) A leletmentést végző múzeum fenntartója jogosult a leletmentésre fordított költségeinek megtérítésére, amennyiben az állam nem mond le javára a régészeti leletek tulajdonjogáról.
(2) A megelőző feltárások és leletmentések költségeihez állami támogatás adható.
(3) A régészeti lelőhely, illetve lelet felfedezőjét anyagi elismerésben kell részesíteni.
38. § (1) A kulturális javak védelmével összefüggő, e törvényben meghatározott célok megvalósításának legfontosabb letéteményesei a muzeális intézmények.
(2) A muzeális intézmények a feladatellátás veszélyeztetésével nem vonhatók össze más intézménnyel.
(3) E törvény erejénél fogva védelem alatt állnak a muzeális intézményben elhelyezett kulturális javak.
(4) A muzeális intézmények leltárában szereplő kulturális javak korlátozottan forgalomképesek; elidegenítésükhöz a miniszter engedélye szükséges.
39. § (1) Muzeális intézményt – az e törvényben meghatározott kivétellel – bármely jogi és természetes személy alapíthat.
(2) Muzeális intézmény alapításához, már létező intézmény muzeális intézménnyé nyilvánításához a miniszter engedélye szükséges (a továbbiakban: működési engedély). Amennyiben a muzeális intézményhez műemlék tartozik, úgy az alapításhoz a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter engedélyét is meg kell kérni.
(3) A működési engedély tartalmazza az intézmény elnevezését, tulajdonosát, fenntartóját, szakmai besorolását, gyűjtőkörét és gyűjtőterületét, valamint elhelyezését.
(4) A működési engedélyben foglaltak megváltoztatása csak a működési engedély módosításával lehetséges.
(5) Működési engedély csak akkor adható, ha a muzeális intézmény tulajdonosa (fenntartója) biztosítani tudja – a miniszter által kiadott szakmai normatíváknak megfelelő – folyamatos és rendeltetésszerű működéshez szükséges feltételeket.
(6) A muzeális intézmény szakmai besorolásától, minősítésétől függően a miniszter a működési engedély kiadását pénzügyi biztosíték adásához kötheti.
(7) A működési engedélyeket az Igazgatóság tartja nyilván. A működési engedélyeket, illetőleg azok változásait a Művelődési és Közoktatási Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.
(8) A működési engedélyben foglaltak betartását az Igazgatóság, illetőleg a miniszter által megbízott szakfelügyelő ellenőrzi.
(9) Állami költségvetési támogatás az Igazgatóság nyilvántartásában szereplő muzeális intézmény számára adható.
40. § A muzeális intézmény működési engedélyét a miniszter
a) visszavonhatja, ha az intézmény eltér
– a működési engedélyben meghatározottaktól, illetve
– a rá vonatkozó szakmai előírásoktól;
b) visszavonja, ha az intézmény megszűnik.
41. § (1) Muzeális intézmény megszüntetéséhez a miniszter engedélye szükséges. Amennyiben a muzeális intézmény egyben műemlék is, úgy a megszüntetéshez a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter engedélyét is meg kell kérni.
(2) A muzeális intézmény megszüntetésével egyidejűleg a tulajdonos (fenntartó) köteles gondoskodni az ott őrzött, kulturális örökségünkhöz tartozó értékek biztonságos elhelyezéséről.
(3) Amennyiben a tulajdonos (fenntartó) a muzeális intézmény megszüntetésekor nem a (2) bekezdésben meghatározott módon jár el, az értékek elhelyezéséről – a pénzügyi biztosíték felhasználásával, annak hiányában a tulajdonos költségére – az Igazgatóság gondoskodik.
(4) A muzeális intézmények alapításánál és a megszüntetésnél az ezekre az intézményekre vonatkozó egyéb jogszabályok előírásait is alkalmazni kell.
42. § (1) Múzeum a kulturális javak tudományosan rendszerezett gyűjteményeiből álló muzeális intézmény.
(2) A múzeum feladata a kulturális javak meghatározott anyagának folyamatos gyűjtése, nyilvántartása, megőrzése és restaurálása, tudományos feldolgozása és publikálása, valamint kiállításokon és más módon történő bemutatása.
(3) A múzeum rendelkezik az e feladatok ellátásához a szakmai normatívák szerint szükséges tárgyi és anyagi feltételekkel, megfelelő épülettel, szakirányú felsőfokú végzettségű alkalmazottakkal.
(4) A múzeum elnevezést hivatalosan csak az e törvény alapján működési engedéllyel rendelkező múzeumok használhatják.
43. § (1) Az országos múzeum átfogó, egy vagy több alaptudományra támaszkodó, szakterületén kiemelkedő jelentőségű, művelődéstörténeti, tudományos teljességre törekvő gyűjteményt gondoz; gyűjtőterülete – a Budapesti Történeti Múzeum kivételével – az egész országra kiterjed.
(2) Az országos múzeumok és felügyeleti szerveik felsorolását e törvény 2. számú melléklete tartalmazza, alapító okirataikat felügyeleti szervük adja ki.
(3) Az országos múzeum ellátja a miniszter által jogszabályban ráruházott szakmai feladatokat.
(4) Az országos múzeum vezetője főigazgató, akit a felügyeletet ellátó szerv – a miniszter véleményének kikérésével – pályázat útján nevez ki, illetőleg ment fel.
44. § (1) Az országos gyűjtőkörű szakmúzeum szakterületén tudományos teljességre törekvő, jelentős gyűjteményt gondoz; gyűjtőterülete az egész országra kiterjed.
(2) Az országos gyűjtőkörű szakmúzeum ellátja a miniszter által jogszabályban ráruházott szakmai feladatokat.
(3) Az országos gyűjtőkörű szakmúzeum vezetője igazgató, akit a tulajdonos (fenntartó) – állami múzeum esetében a felügyeleti jogokat gyakorló miniszter – a miniszter véleményének kikérésével, pályázat útján nevez ki, illetőleg ment fel.
45. § (1) A megye önkormányzata a kulturális javak gyűjtéséről, őrzéséről, tudományos feldolgozásáról és bemutatásáról, a régészeti örökség védelméről múzeumi szervezet fenntartásával gondoskodik.
(2) A megyei múzeum a megyei múzeumi szervezet irányító intézménye. Gyűjteményi anyagában több muzeológiai szakág magas színvonalon képviselt. Gyűjtőterülete az adott megye és a megyei jogú város egész területére kiterjed.
(3) A megyei múzeum:
a) elősegíti a megyei múzeumi szervezet, illetőleg a területen tevékenykedő más muzeális intézmények szakmai együttműködését, munkájuk összehangolását, valamint az illetékességi területén lévő egyéb kulturális javak védelmét,
b) ellátja a régészeti lelőhelyek nyilvántartását, mentését,
c) rendszeresen ellenőrzi a régészeti jelentőségű földterületeket; azokkal kapcsolatban szakhatósági intézkedésre jogosult,
d) segíti az Igazgatóság területi feladatainak ellátását.
(4) Megyei múzeumot az illetékes önkormányzat közgyűlése – a 39. § (2) bekezdése szerint – alapíthat, illetőleg jelölhet ki a fenntartásában levő múzeumok közül. Vezetője igazgató, akit – a miniszter véleményének kikérésével – az önkormányzat pályázat útján nevez ki, illetőleg ment fel.
(5) Amennyiben a megyei önkormányzat az általa fenntartott múzeumi szervezetet nem egy megyei múzeum irányításával kívánja működtetni, a feladatot területileg megoszthatja a regionális múzeumok között.
46. § (1) A regionális múzeum több múzeumi szakágat felölelő gyűjtőkörrel, egy (városi, települési múzeum), esetleges több (tájmúzeum) önkormányzat területére kiterjedő gyűjtőterülettel rendelkezik.
(2) Regionális múzeum működhet a megyei múzeumi szervezet részeként, vagy önálló jogi személyként.
(3) A regionális múzeum vezetője igazgató, akit – a miniszter véleményének kikérésével – önálló jogi személyként működő regionális múzeum esetében a fenntartó (tulajdonos), megyei múzeumi szervezet részeként működő regionális múzeum esetében a megyei múzeum igazgatója nevez ki, illetőleg ment fel.
(4) Ha a regionális múzeum átveszi a megyei múzeum területileg megosztott feladatait, működésére a 45. § (2)–(3) bekezdésében foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.
47. § (1) A tematikus múzeum egy tudományos témát (muzeológiai szakágat) felölelő gyűjtőkörrel, korlátozott gyűjtőterülettel rendelkezik.
(2) Vezetője igazgató, akit – a miniszter véleményének kikérésével – a fenntartó (tulajdonos) nevez ki, illetőleg ment fel.
48. § (1) Közérdekű muzeális gyűjtemény a kulturális javak meghatározott értékeinek egységes gyűjtési szempontok szerint létrejött, egységesen kezelt és őrzött, szabályozott módon nyilvántartott és dokumentált együttese, mely a múzeumi követelményeknek nem felel meg, de tudományos, illetőleg művészi értéke alapján a miniszter közérdekű muzeális gyűjteménynek minősíti.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott gyűjtemények lehetnek: helytörténeti, intézménytörténeti, személyhez kötődő gyűjtemények, tematikus szakgyűjtemények, vallási és egyháztörténeti gyűjtemények.
(3) Közérdekű muzeális kiállítóhely az a jelentősebb önálló gyűjteménnyel nem rendelkező intézmény (pl. személyhez, eseményhez, szervezethez vagy földrajzi ponthoz kötődő emlékház, emlékpark, kastély, tájház, galéria stb.), amely a miniszter engedélyével jogosult a kulturális javak, illetőleg épületek vagy épületegyüttesek tartozékaikkal és berendezéseikkel együtt történő bemutatására.
(4) A közérdekű muzeális gyűjtemény, illetőleg kiállítóhely vezetőjét a tulajdonos nevezi ki.
(5) A közérdekű muzeális gyűjteményekre és kiállítóhelyekre egyebekben a múzeumokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
49. § (1) A múzeum a gyűjtőkörébe tartozó, más tulajdonában levő kulturális javakat határozott időre szóló, írásbeli szerződés alapján megőrzésre átveheti.
(2) A múzeum a letétért a szerződésben meghatározott mértékű, de legalább a felmerülő költségeket magában foglaló díjat köthet ki.
(3) A szerződésben – külön feltétel hiányában – kikötött őrzési idő letelte előtt a letevő a letét visszavételét csak akkor követelheti, ha az nem sérti a múzeum közművelődési, illetőleg tudományos tevékenységét. Az ezzel kapcsolatos vitás kérdésekben az Igazgatóság állásfoglalása az irányadó.
(4) A múzeum a szerződésben meghatározott őrzés ideje alatt a rábízott kulturális javakat tudományos szempontból feldolgozhatja, kiállíthatja és publikálhatja.
50. § Az Igazgatóság a miniszter felügyelete alatt áll.
51. § (1) Az Igazgatóság első fokú közigazgatási hatóságként – szakértők és szakmai testületek véleménye alapján – dönt
a) a kulturális javak védetté nyilvánításáról, illetőleg védettségének megszüntetéséről,
b) a kulturális javak kiviteli engedélyezésével kapcsolatos ügyekben,
c) a védett kulturális javak és a megszűnő muzeális intézmények anyagának közgyűjteményben történő elhelyezéséről,
d) a kiemelt jelentőségű régészeti terület ideiglenes védetté nyilvánításáról,
e) a régészeti feltárási engedélyezési ügyekben,
f) vita esetén arról, hogy valamely tárgy vagy jelenség a kulturális javak körébe tartozik-e,
g) a megelőző régészeti feltárásokkal kapcsolatban felmerült vitás szakmai kérdésekben,
h) a védetté nyilvánítással kapcsolatos kártalanítási ügyekben.
(2) Az Igazgatóság az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései szerint jár el. Az (1) bekezdésben meghatározott kérdésekben hozott közigazgatási határozatot a bíróság megváltoztathatja.
(3) Az Igazgatóság nyilvántartást vezet:
a) a védetté nyilvánított kulturális javakról,
b) a régészeti jelentőségű védett földterületekről, valamint a nem védett, de ismert régészeti lelőhelyekről,
c) a jogtalanul eltulajdonított, eltűnt kulturális javakról,
d) a kiviteli engedélyekről,
e) a muzeális intézmények működési engedélyeiről.
(4) Az Igazgatóság kezdeményezi a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnál:
a) az állam e törvényben meghatározott elővásárlási jogának gyakorlását,
b) az e törvényben meghatározott körben és módon az állami tulajdonról való lemondást.
(5) Az Igazgatóság:
a) javaslatot tesz a kiemelt jelentőségű régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítására, és ellátja az ezzel kapcsolatos előkészítő feladatokat,
b) intézkedik a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeknek az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről,
c) működteti az Ásatási Bizottságot,
d) az Igazgatóság jogosult kezdeményezni a régészeti lelőhelyek kisajátítását,
e) dönt a leletmentések állami támogatásáról,
f) ötévenként felülvizsgálja a muzeális intézmények szakmai besorolását,
g) ellátja a Magyarországról jogtalanul kivitt, vagy ilyen módon behozott kulturális javak visszakövetelésével, illetőleg visszaadásával kapcsolatos teendőket,
h) részt vesz a jogtalanul eltulajdonított kulturális javak nemzetközi információcseréjében, és ellátja az ezzel kapcsolatos feladatokat,
i) gyűjti, nyilvántartja, feldolgozza és közzéteszi a magyarországi muzeális intézmények működésével kapcsolatos adatokat, dokumentációkat.
52. § A kulturális javak védelméből, valamint a muzeális intézmények fenntartásából és működéséből adódó feladatok ellátásához a központi költségvetés az alábbiak szerint járul hozzá:
a) az állami tulajdonú muzeális intézményeket fenntartó minisztérium költségvetési fejezetében,
b) a helyi önkormányzatok esetében – közművelődési és közgyűjteményi normatív hozzájárulás keretében – a Belügyminisztérium költségvetési fejezetében,
c) a Művelődési és Közoktatási Minisztérium költségvetési fejezetében biztosítja az Igazgatóság működéséhez és az alábbi feladatok támogatásához szükséges pénzeszközöket:
– a kulturális javak védelmével összefüggő hatósági és szakmai teendők ellátását (védett műtárgyak és régészeti területek nyilvántartása, régészeti leletmentés, állami elővásárlás, kártalanítás stb.),
– az egyházi muzeális intézmények támogatását,
– alapítványi, magán és egyéb tulajdonú muzeális intézmények támogatását pályázati úton.
d) A Kormány a kulturális örökség védelmének támogatására közalapítványt hoz létre. A Kulturális Örökség Igazgatósága jogosult a működéséből származó bevételeket a közalapítványba befizetni.
53. § (1) A könyvtárhasználati jog gyakorlását a könyvtári ellátás rendszere biztosítja.
(2) A nyilvános könyvtári ellátás rendszerének működtetése az állam és a helyi önkormányzatok feladata.
(3) Az állami és a helyi önkormányzati fenntartású könyvtárak gyűjteményeit és szolgáltatásait úgy kell kialakítani, hogy azok biztosítsák az ismeretek tárgyilagos, sokoldalú közvetítését.
54. § (1) A nyilvános könyvtár alapkövetelményei:
a) mindenki által használható és megközelíthető,
b) könyvtári szakembert alkalmaz,
c) rendelkezik kizárólagosan könyvtári szolgáltatások céljaira alkalmas helyiséggel,
d) rendszeresen, a felhasználók többsége számára megfelelő időpontban tart nyitva,
e) helyben nyújtott alapszolgáltatásai ingyenesek,
f) statisztikai adatokat szolgáltat,
g) ellátja az 55. § (1) bekezdésében felsorolt alapfeladatokat.
(2) A nyilvános könyvtárakról a Művelődési és Közoktatási Minisztérium jegyzéket vezet. Az állami költségvetési támogatás csak a jegyzékben szereplő nyilvános könyvtárakat, illetőleg fenntartóikat illeti meg a 71. § (1) bekezdésében felsoroltak figyelembevételével.
(3) A fenntartónak az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére vonatkozó nyilatkozata és kérelme nélkül bekerülnek a nyilvános könyvtárak jegyzékébe: a nemzeti könyvtár, a helyi önkormányzatok által fenntartott települési könyvtárak, a megyei könyvtárak, a 3. számú melléklet szerinti országos szakkönyvtárak, illetőleg az állami egyetemek könyvtárai.
(4) Az egyházak és más könyvtárfenntartók az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésével és az erről szóló nyilatkozat csatolásával kérhetik a minisztertől könyvtáruk felvételét a nyilvános könyvtárak jegyzékébe.
(5) Az (1) bekezdésben felsorolt követelmények betartását a miniszter ellenőrzi. Ha a könyvtár nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt követelmények valamelyikének, a miniszter elrendeli a hiány pótlását, aminek elmaradása esetén a könyvtárat törli a nyilvános könyvtárak jegyzékéből.
(6) A települési könyvtár megszüntetése esetén a fenntartó a döntés előkészítése során beszerzi és a döntést hozó testülettel ismerteti a miniszter véleményét.
(7) Nyilvános könyvtár megszüntetése esetén a fenntartó köteles gondoskodni a gyűjtemény további könyvtári hasznosításáról.
55. § (1) A nyilvános könyvtár alapfeladatai:
a) a fenntartó által kiadott alapító okiratban és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott fő céljait nyilatkozatban közzé teszi,
b) gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja,
c) tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól,
d) biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését,
e) részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.
(2) A fenntartó kiegészítő feladatokat is meghatározhat.
56. § (1) A könyvtárhasználó jogosult bármely nyilvános könyvtár szolgáltatásainak igénybevételére.
(2) A könyvtárhasználót ingyenesen illetik meg a következő alapszolgáltatások:
a) a könyvtárlátogatás,
b) a könyvtár által kijelölt gyűjteményrészek helybenhasználata,
c) az állományfeltáró eszközök használata,
d) információ a könyvtár és a könyvtári rendszer szolgáltatásairól.
(3) A könyvtár az ingyenes szolgáltatásokat igénybe vevő könyvtárhasználónak az 57. § (1) bekezdésében meghatározott adatait beiratkozási díj nélkül regisztrálhatja.
(4) A (2) bekezdésben felsoroltakon kívüli szolgáltatások a könyvtárba való beiratkozással vehetők igénybe. A beiratkozásért a fenntartó döntése alapján beiratkozási díj szedhető.
(5) A beiratkozott olvasó ingyenesen kölcsönözheti a nyomtatott könyvtári dokumentumokat.
(6) A 16 éven aluliak és a 70 éven felüliek mentesülnek a beiratkozási díj megfizetése alól. A pedagógusok és a diákok más jogszabályban megállapítottak szerinti kedvezményekben részesülnek.
57. § (1) A könyvtárhasználónak a beiratkozáskor a következő személyes adatait kell közölnie és igazolnia: név, anyja neve, születési helye és ideje, lakcíme, személyi igazolványának vagy útlevelének száma. A könyvtár a személyes adatok védelméről az erre vonatkozó jogszabályok szerint köteles gondoskodni.
(2) A személyes adataiban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni a könyvtárnak.
(3) A könyvtárhasználó által igénybe vehető szolgáltatások körét, az igénybevétel módját és a díjak mértékét a könyvtárhasználati szabályzat tartalmazza, melyet a könyvtárhasználó köteles betartani.
(4) A könyvtárhasználó kezdeményezheti a könyvtárhasználati szabályzat módosítását.
58. § (1) A könyvtárhasználati szabályzatot nyilvánosságra kell hozni.
(2) A dokumentumok, illetőleg mások könyvtárhasználati jogának védelme érdekében a könyvtárhasználat részletes feltételeit a használati szabályzat állapítja meg.
(3) A fenntartó további könyvtárhasználati feltételeket és kedvezményeket is meghatározhat.
59. § (1) A miniszter a nyilvános könyvtári ellátás érdekében országos dokumentumellátási rendszert alakít ki, amely magában foglalja:
a) a könyvtárközi dokumentumellátást,
b) a könyvtári dokumentumok lelőhelynyilvántartását,
c) a könyvtárak gyűjteményéből kivont dokumentumok hasznosítását a könyvtári rendszer számára.
(2) A sajtótermékekből országosan 6 kötelespéldányt kell biztosítani a könyvtári rendszer számára, kormányrendeletben meghatározott módon.
(3) Az országos dokumentumellátási rendszerről szóló jogszabályban meghatározott könyvtár vezetőjének kinevezése előtt a művelődési és közoktatási miniszter véleményét kell kérni.
(4) A miniszter kialakítja a nemzeti kulturális örökség részét képező kép- és hangrögzítés országos nyilvántartási rendszerét a Magyar Filmintézet, a Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt., a Duna Televízió Rt. és más, a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény szerint műsorszolgáltatási jogosítványt szerzett szervezetek archívumaiban őrzött, továbbá az egyéb szervezetek által gyűjtött és őrzött dokumentumokról.
(5) A miniszter működteti a Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtárt, amely az audiovizuális, multimédia és elektronikus dokumentumok nemzeti szolgáltató központja.
60. § (1) A nyilvános könyvtári ellátás rendszerének működtetését és fejlesztését segítő központi szolgáltatások:
a) az országos könyvtári informatikai hálózat fejlesztése és tartalmi feltöltése,
b) a Magyarországon keletkezett sajtótermékek kötelespéldány-szolgáltatáson alapuló teljes körű gyűjtése, egyéb, Magyarországon keletkezett dokumentumok, valamint a külföldi hungarikumok gyűjtése, továbbá mindezek megőrzése, bibliográfiai számbavétele és rendelkezésre bocsátása, továbbá a kötelespéldányok elosztása,
c) az országos dokumentumellátási rendszer működtetése,
d) a határon túli magyarok könyvtári ellátásának segítése,
e) a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek könyvtári ellátásának segítése,
f) a nemzetközi szabványos dokumentumazonosító számok kiadása és nyilvántartása.
(2) Az 59. § (1) és (4) bekezdésében és az e § (1) bekezdésében felsorolt, valamint további, a könyvtári rendszer működése és fejlesztése érdekében a miniszter által meghatározott szolgáltatásokat mindazokban az esetekben, amelyekben a jelen törvény erről nem rendelkezik, az a nyilvános könyvtár vagy intézmény teljesíti, amellyel a miniszter a feladat ellátására megállapodást köt.
(3) Könyvtáraknak, illetve a könyvtári rendszernek nyújtott szakmai szolgáltatások:
a) könyvtári szakemberek továbbképzése és iskolarendszeren kívüli képzése,
b) könyvtári és információs szolgáltatás fenntartása a könyvtári és információszolgáltatási tevékenység szakterületén,
c) a könyvtárak állománygyarapítását segítő, a hazai dokumentumokról adott rendszeres tájékoztatás támogatása,
d) az országos könyvtári rendszer működésével, a könyvtárhasználattal kapcsolatos kutatás, fejlesztés,
e) a könyvtári és rokon területi módszerekre vonatkozó szabványok, szabályzatok elkészítésének kezdeményezése és kidolgozása,
f) a könyvtári tevékenységre vonatkozó irányelvek, normatívák kidolgozása, módszertani tevékenység,
g) a könyvtárak és a társadalom közötti kapcsolat fejlesztése,
h) az országos könyvtári statisztikai adatok összesítése, elemzése és szolgáltatása,
i) a miniszter által meghatározott egyéb feladatok.
(4) A (3) bekezdésben felsorolt feladatokat a Könyvtári Intézet látja el. Az Intézet jogállását és gazdálkodását a miniszter rendeletben szabályozza.
61. § (1) A nemzeti könyvtár az Országos Széchényi Könyvtár. A fenntartói jogokat és kötelezettségeket a miniszter gyakorolja.
(2) A nemzeti könyvtár önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv.
(3) A nemzeti könyvtár gyűjteménye a kulturális örökség része, ezért használatára a miniszter a nyilvános könyvtárakra vonatkozó szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.
(4) Az 55. §-ban foglaltakon túl a nemzeti könyvtár alapfeladatai:
a) a Magyarországon keletkezett sajtótermékek kötelespéldány-szolgáltatásra alapozott gyűjtése, megőrzése, szétosztása,
b) a külföldön megjelent hungarikumok teljességre törekvő gyűjtése, feltárása, megőrzése,
c) a sajtóterméknek nem minősülő hungarikumok gyűjtése, feltárása, megőrzése,
d) a nemzeti bibliográfia készítése,
e) gyűjteményének archiválása és védelme,
f) gyűjteményének elsősorban helyben használat útján történő rendelkezésre bocsátása,
g) tevékenységi körébe tartozó kutatások végzése,
h) részvétel a 60. § (1)–(3) bekezdésében felsorolt központi szolgáltatások megvalósításában,
i) a kulturális örökség részét képező könyvtári dokumentumok és könyvtárak védetté nyilvánításával, nyilvántartásával és külföldre vitelének engedélyezésével kapcsolatos feladatok e törvény erre vonatkozó szabályai szerint,
j) könyvtári dokumentumokról hitelesített másolatok készítése,
k) a miniszter által megállapított további feladatok végzése.
(5) A nemzeti könyvtárt nyilvános könyvárveréseken elővásárlási jog illeti meg.
62. § Az Országos Széchényi Könyvtár és a Könyvtári Intézet irányításában közreműködik az Országos Könyvtári Kuratórium.
63. § (1) A tudományos és szakkönyvtári ellátás az Országos Széchényi Könyvtár, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Központi Könyvtára, az országos szakkönyvtárak (3. számú melléklet), az állami egyetemek könyvtárai, valamint a nyilvános könyvtári ellátást vállaló egyéb szak- és felsőoktatási könyvtárak feladata.
(2) Nemzeti gyűjtőkörű könyvtár a Kossuth Lajos Tudományegyetem Központi Könyvtára.
(3) A tudományos és szakkönyvtári ellátás az (1) bekezdésben felsorolt könyvtárak, valamint a könyvtári rendszer minden egyéb tagjának együttműködésével valósul meg. Az egyes szakterületeken működő könyvtárak együttműködését a szakterület szerint illetékes minisztériumok támogatják.
(4) Az országos szakkönyvtárak és az állami egyetemek könyvtárainak alapfeladatai az 55. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl
a) szakterületükön szakirodalmi és információs szolgáltatásokat végeznek, és közvetítenek,
b) szakterületükre vonatkozóan részt vesznek a 60. §-ban felsorolt szolgáltatások megvalósításában.
64. § (1) A települési és a megyei könyvtári ellátás biztosítása a helyi önkormányzatok kötelező feladata.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatot a községi, városi, megyei jogú városi önkormányzat nyilvános könyvtár fenntartásával, vagy önkormányzatok közötti társulásban nyilvános könyvtár fenntartásával, vagy nyilvános könyvtár szolgáltatásának megrendelésével teljesítheti.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatot a megyei és a fővárosi önkormányzat nyilvános könyvtár fenntartásával teljesíti.
(4) Amennyiben megállapodás alapján a megyei könyvtár székhelyén a települési könyvtári feladatokat is a megyei könyvtár látja el, a székhely szerinti és a megyei önkormányzat köteles a könyvtár működtetéséhez szükséges támogatást együttesen biztosítani.
65. § (1) A települési könyvtár a községi, városi, fővárosi könyvtár.
(2) A települési könyvtár az 55. § (1) bekezdésében foglaltakon túl
a) gyűjteményét és szolgáltatásait a helyi igényeknek megfelelően alakítja,
b) közhasznú információs szolgáltatást nyújt,
c) helyismereti információkat és dokumentumokat gyűjt,
d) szabadpolcos állományrésszel rendelkezik.
(3) A fővárosi könyvtár a főváros területére vonatkozóan ellátja a 66. §-ban felsorolt feladatokat is.
66. § A megyei könyvtár a megye egész területére vonatkozóan az 55. § (1) bekezdésében és a 65. § (2) bekezdésében foglaltakon túl
a) ellátja a kötelespéldányokkal és a könyvtárközi dokumentumellátással kapcsolatos feladatokat,
b) szervezi a területén működő könyvtárak együttműködését,
c) végzi, illetőleg szervezi a megye nemzeti és etnikai kisebbségéhez tartozó lakosainak könyvtári ellátását,
d) a települési könyvtárak tevékenységét segítő szolgáltatásokat nyújt,
e) szervezi a megyében működő nyilvános könyvtárak statisztikai adatszolgáltatását,
f) végzi az iskolán kívüli könyvtári továbbképzést és szakképzést.
67. § (1) Városokban elsődlegesen önálló intézményben kell a nyilvános könyvtári ellátást biztosítani.
(2) Más intézménnyel való közös működtetésre csak szakmai, illetve jelentős gazdálkodási előnyök esetén kerülhet sor a miniszter véleményének figyelembevételével.
68. § A fenntartó az e törvényben foglaltak alapján
a) meghatározza a könyvtár feladatait és használati szabályzatát,
b) kiadja alapító okiratát, jóváhagyja szervezeti és működési szabályzatát,
c) biztosítja a feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ennek során figyelembe veszi a miniszter által meghatározott szakmai követelményeket és normatívákat,
d) jóváhagyja a könyvtár fejlesztésére vonatkozó terv(ek)et,
e) az országos könyvtári szakértői névjegyzékben szereplő szakértők közreműködésével értékeli a könyvtár szakmai tevékenységét,
f) biztosítja a könyvtár szakmai önállóságát,
g) ellátja a könyvtár fenntartásával, irányításával kapcsolatos más jogszabályokban meghatározott feladatokat.
69. § A miniszter ellátja a könyvtári tevékenység és a nyilvános könyvtárak ágazati irányítását. Ennek keretében
a) szabályozza:
– a könyvtárak szakmai működését, így különösen a dokumentumok védelmét és nyilvántartását, a muzeális dokumentumok védetté nyilvánítását, külföldre vitelének engedélyezését, a könyvtári dokumentumok bejelentési kötelezettségét,
– a szakfelügyeletet,
– a könyvtári alkalmazottak képesítési feltételeit, illetőleg kedvezményeit,
– a különböző típusú könyvtárak szakmai követelményeit és normatíváit,
– az országos könyvtári szakértői névjegyzéket és a szakértői működéssel kapcsolatos kérdéseket,
b) kidolgozza az országos könyvtári informatikai hálózat és a nyilvános könyvtári ellátás rendszerének fejlesztési tervét,
c) ösztönzi a könyvtári szolgáltatások összehangolását,
d) véleményezési jogot gyakorol a települési és megyei könyvtár átszervezése vagy megszüntetése esetén,
e) a szakfelügyelet keretében ellenőrzi e törvény, a könyvtári tevékenységre vonatkozó jogszabályok, a szakmai követelmények és normatívák betartását és a központi támogatások felhasználását.
70. § (1) A könyvtárnak rendelkeznie kell a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel. A könyvtár az alapító, illetőleg a fenntartó által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. A könyvtár fenntartási és működési költségeit az évente összeállított és a fenntartó által megállapított költségvetésben kell előirányozni.
(2) A nyilvános könyvtári ellátásból adódó feladatok finanszírozásához a központi költségvetés az alábbiak szerint járul hozzá:
a) a nemzeti könyvtár és az országos szakkönyvtárak esetében a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben,
b) a helyi önkormányzatok támogatása – a közművelődési és közgyűjteményi normatív hozzájárulás keretében – a Belügyminisztérium költségvetési fejezetében,
c) a Belügyminisztérium költségvetési fejezete központosított előirányzatként a helyi önkormányzatok számára a települési és a megyei (fővárosi) könyvtárak állománygyarapítási kereteinek érdekeltségnövelő támogatását tartalmazza.
(3) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott érdekeltségnövelő támogatás elosztásának szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.
(4) Az érdekeltségnövelő támogatásra a nyilvános könyvtárak jegyzékében szereplő könyvtárak fenntartói adhatják be pályázataikat.
71. § (1) A Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezetéből kell támogatni a nyilvános könyvtári ellátási rendszer működtetésének alábbi feladatait:
a) a 60. §-ban felsorolt szolgáltatásokban való részvétel,
b) a könyvtári dokumentumok vásárlása,
c) a kulturális örökség részét képező könyvtári dokumentumok állományvédelme,
d) a könyvtárközi dokumentumellátás postaköltsége,
e) a könyvtári rendszer működtetése céljából a könyvtár alapfeladatain túl végzett tevékenységek,
f) a miniszter által meghatározott egyéb feladatok,
g) a szakfelügyelet működtetése,
h) a könyvtári informatikai hálózat fenntartása és fejlesztése, valamint a dokumentumok elektronikus tartalmi feltárása és digitalizálása.
(2) Az (1) bekezdés a)–b) pontjaiban felsorolt feladatokra csak a nyilvános könyvtárak jegyzékében szereplő könyvtárak adhatják be pályázatukat.
(3) A fejezeti kezelésű címen elkülönített összeg felhasználásának részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
72. § A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben a Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezetében kell gondoskodni az országos dokumentumellátási rendszer létrehozásának és fenntartásának feltételeiről.
73. § (1) A közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési tevékenységek támogatása közcél.
(2) A közművelődés feltételeinek biztosítása alapvetően az állam és a helyi önkormányzatok feladata.
74. § A közművelődési intézmény szerepét – az 1. számú melléklet o) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén – betöltheti:
a) művelődési otthon, ház, központ, szabadidő központ, közösségi ház, ifjúsági, illetve gyermekház, faluház,
b) az oktatási és közművelődési, illetőleg egyéb feladatokat ellátó általános művelődési központ,
c) az alaptevékenységéhez kapcsolódóan közművelődési feladatokat is ellátó önálló vagy többfunkciós, közös igazgatású kulturális és sportlétesítmény,
d) minden olyan egyéb közművelődési szolgáltatást ellátó intézmény, amely a polgárok közösségi művelődését szolgálja, fenntartójától, működtetőjétől függetlenül.
75. § Közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény működtetője települési önkormányzat, önkormányzati társulás, valamint közművelődési megállapodás keretében egyéb szervezet (egyesület, alapítvány stb.), illetőleg magánszemély lehet.
76. § (1) A települési önkormányzat kötelező feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása.
(2) Ennek formái különösen:
a) az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolák megteremtése,
b) a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása,
c) az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása,
d) az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása,
e) a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése,
f) a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése,
g) a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása,
h) egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása.
77. § A települési önkormányzat a helyi társadalom művelődési érdekeinek és kulturális szükségleteinek figyelembevételével, e törvény és a helyi lehetőségek, sajátosságok alapján rendeletben határozza meg, hogy a 76. §-ban felsoroltakból mit, milyen konkrét formában, módon és mértékben lát el.
78. § (1) A települési önkormányzat a közművelődési tevékenységek folyamatos megvalósíthatósága érdekében közösségi színteret, illetve közművelődési intézményt biztosít.
(2) Megyei jogú városban, városban, fővárosi kerületben az önkormányzat az (1) bekezdésben foglalt feladat ellátása során közművelődési intézményt biztosít. Községekben az önkormányzat közösségi színteret, illetve közművelődési intézményt biztosít.
(3) Az önkormányzat a közösségi színtér vagy közművelődési intézmény fenntartójaként, illetve a közösségi színtér vagy közművelődési intézmény működtetésére irányuló közművelődési megállapodásban biztosítja, hogy a településen a lakosság önszerveződő közösségei megfelelő rendszerességgel és időtartamban vehessék igénybe a színtér vagy intézmény szolgáltatásait, és az igénybevétel idejére a minimális működési feltételek rendelkezésre álljanak.
(4) A települési önkormányzat indokolt esetben engedélyezi az általa fenntartott közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény más célra történő átmeneti igénybevételét, tevékenységének évente legfeljebb 2 hónap időtartamú szüneteltetését. Ha a települési önkormányzat közművelődési megállapodás alapján biztosítja a közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény működését, akkor évente 2 hónapon túli szüneteltetés esetén új közművelődési megállapodással biztosítja a településen a közművelődési szolgáltatásokat.
(5) Az az önkormányzat, amely közösségi színteret, illetve közművelődési intézményt tart fenn az e törvényben foglaltak alapján:
a) meghatározza a közösségi színtér, illetve a közművelődési intézmény használati szabályait, működésének módját, valamint a közművelődési intézmény feladatait,
