Az Országgyűlés a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 6. §-ának e) pontja alapján a területfejlesztési támogatások és a decentralizálás elveiről, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről az 1997-1999. évekre a következő határozatot hozza:
1. A területfejlesztési célkitűzések elérése érdekében a különböző elkülönített állami pénzalapokat, fejezeti célelőirányzatokat és egyéb állami pénzeszközöket, pénzügyi kedvezményeket összehangoltan kell működtetni és felhasználni.
2. A központi támogatások térségenkénti és fejlesztési célonkénti halmozódása a területfejlesztés támogatási elveivel összhangban történjen. Ennek érdekében mind országos, mind térségi szinten biztosítani kell a támogatások összehangolt felhasználását, illetve a felhasználások átláthatóságát.
2.1. A regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési programok állami támogatását alapvetően a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben nevesített pénzügyi eszközökkel - területfejlesztési célelőirányzat, önkormányzati szabályozás keretében működő területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési támogatás - szükséges elősegíteni.
Az Országgyűlés e területfejlesztési eszközrendszer korszerűsítése érdekében
a) szükségesnek tartja a decentralizált döntési rendszerben működő eszközök növelését, és egyidejűleg a központi döntési körben működő eszközöknek a legsúlyosabb helyzetű térségek többlettámogatására való koncentrált felhasználását;
b) egyetért azzal, hogy a decentralizált döntési rendszerben működő pénzeszközök megyék közötti differenciált elosztása az eddiginél fokozottabban segítse a legsúlyosabb helyzetű, hátrányos térségek fejlesztési programjainak megvalósítását;
c) az átfedések kiküszöbölése érdekében indokoltnak tartja, hogy a területi gazdaságfejlesztési, munkahely-teremtési célokat elsődlegesen a területfejlesztési célelőirányzat, az önkormányzatok kommunális jellegű infrastrukturális fejlesztését pedig az önkormányzati szabályozás keretében működő területi kiegyenlítést szolgáló támogatás finanszírozza;
d) egyetért azzal, hogy a decentralizált döntési rendszerben működő pénzeszközök a visszatérítendő támogatásból újraképződő forrásokkal egészítődnek ki, amelyek a megyei területfejlesztési tanácsok decentralizált keretét növelik.
2.2. A területfejlesztési támogatásoknál fokozatosan át kell térni a programfinanszírozásra. A pénzügyi szabályozás ösztönözze a hosszú távú regionális, illetve megyei területfejlesztési koncepciók alapján kidolgozott és jóváhagyott fejlesztési programok megvalósítását. A megyei területfejlesztési koncepciók alapján kidolgozott programok segítsék elő
- a többszörösen kedvezőtlen helyzetű területek komplex fejlesztésének, a térség lakónépesség megtartásának, szolgáltató tevékenység fejlesztésének a feltételei megteremtését,
- az agrárgazdaság fenntartható fejlesztését, a természeti erőforrások megőrzését, a jelenlegi technológiák olyan megváltoztatásának segítségével, amely versenyképessé teszi az agrárgazdaságot.
3. A területfejlesztés kormányzati, regionális és megyei fejlesztési programjait az államháztartás fejlesztési célú eszközeinek összehangolt felhasználásával kell elősegíteni. Ennek érdekében a támogatások odaítélésének folyamatába be kell vonni a megyei területfejlesztési tanácsokat. A koordináció javítása érdekében a fejlesztési célú államháztartási pénzügyi eszközrendszer teljes körű átvilágítása, az indokolatlan átfedések kiküszöbölése, az eljárási és ellenőrzési rendszerek közelítése, a területi kiegyenlítés követelményeinek erősítése, továbbá az Európai Unió (a továbbiakban: EU) állami támogatásokra vonatkozó előírásainak, illetve ajánlásainak figyelembevétele szükséges.
4. Az államháztartás fejlesztési célú eszközeinek a felhasználása során a területfejlesztésben adható támogatások elsősorban az egyes térségek gazdasági fejlődését szolgálják, ugyanakkor biztosítani kell a fejlesztésekhez kapcsolódó oktatási, képzési, marketing- és egyéb kísérő programok társfinanszírozási lehetőségét is.
5. A települések közötti jelentős különbségek mérséklése érdekében - az önkormányzati szabályozás keretében - külön normatív támogatással segíteni szükséges az elmaradott és súlyos foglalkoztatási gondokkal küszködő települések önkormányzatait, település szintű vizsgálatok alapján történt besorolás szerint.
6. A gazdaság strukturális átalakítása során, illetve az ezzel kapcsolatos döntéshozatali folyamatokban a fenntartható fejlődés által megkívánt mértékben integráltan kell érvényesülni a gazdaságfejlesztési és a környezetvédelmi szempontoknak. A speciális mezőgazdasági és vidékfejlesztési célokat összehangoltan indokolt érvényesíteni, ahol a mezőgazdaság, a környezetvédelem és a településfejlesztés elveinek együtt kell megjelennie.
1. Az országos jelentőségű, több megyét érintő fejlesztési célok és programok támogatását a területfejlesztési költségvetési előirányzat központi pénzügyi kerete, a térségi fejlesztési célok támogatását a megyei területfejlesztési tanácsok decentralizált pénzügyi keretei biztosítsák.
2. A területfejlesztési célelőirányzatok decentralizált kereteit (a területfejlesztési célelőirányzat 50%-a és a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások) elsősorban a megyék fejlettségi szintje és lakónépessége, valamint a kedvezményezett térségek lakónépessége alapján kell meghatározni.
3. A decentralizált keretek megyénként differenciáltan kerüljenek megállapításra. A differenciálásnál
a) a területfejlesztési célelőirányzat tekintetében
- a megye lakónépességét, a decentralizálható pénzeszközök 20%-a mértékéig,
- a megye fejlettségét jellemző egy főre jutó bruttó nemzeti termék (GDP) mutatót a népességaránnyal súlyozva, a decentralizálható pénzeszközök 30%-a mértékéig (a 2. számú melléklet szerint),
- a kedvezményezett térségek lakónépességének számát, a decentralizálható pénzeszközök 50%-a mértékéig (a 3. számú melléklet szerint),
b) a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások tekintetében
- a megye fejlettségét mutató egy főre jutó bruttó nemzeti termék (GDP) mutatót, a decentralizálható keret 50%-a mértékéig (a 2. számú melléklet szerint),
- a kedvezményezett térségek lakónépességének számát, a decentralizálható keret 50%-a mértékéig (a 3. számú melléklet szerint),
c) a többszörösen is kedvezményezett térségek lakónépességét a decentralizált keret meghatározásánál a megye szempontjából legkedvezőbb egyetlen térségtípusnál
kell figyelembe venni.
1. A területfejlesztést szolgáló kiemelt pénzügyi előirányzatok felhasználása a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben meghatározott célokkal összhangban segítse elő a gazdaság fejlődését megalapozó, a fenntartható fejlődés követelményeit biztosító területfejlesztési koncepciók és programok megvalósítását.
Ennek érdekében kiemelten támogatni kell:
- az ország társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott területein a gazdaság megerősödését, a foglalkoztatást elősegítő fejlesztéseket és a gazdaságfejlesztéssel összefüggő infrastrukturális fejlesztéseket;
- a legsúlyosabb foglalkoztatási problémákkal küzdő kistérségek, és a szerkezetátalakítás térségeiben gazdasági szerkezetváltást segítő hatékony munkahelyteremtést, illetve annak megtartását;
- a jelentős piaci részesedéssel, a térségben kifejtett termelési tevékenységgel, vagyonnal bíró és térségi kooperációt felmutató szereplők integrációjának kialakulását, ha a gazdasági együttműködés önkéntes felvállalására, a gazdasági erőforrások koordinációjára és gazdaságfejlesztő szakmai programok kimunkálására kötelezettséget vállalnak;
- a gazdasági és infrastrukturális fejlesztéseket azokban a térségekben, amelyekben a társadalmi és gazdasági elmaradottság súlyos munkanélküliséggel társul;
- a mezőgazdasági és vidékfejlesztés térségeiben a biotermékek előállítását, a munkahelyteremtő beruházásokat, különös tekintettel a mezőgazdasági termékek feldolgozását biztosító fejlesztéseket, az agrárintegrációt és az ezek működtetéséhez kapcsolódó termelő infrastrukturális fejlesztéseket. Az agrárágazat támogatása során figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy ezek a támogatások ágazati célokon túl a vidékfejlesztési program végrehajtását is szolgálják;
- azokban a területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségekben, ahol a lakónépességen belül jelentős részarányt képviselnek az átlagosnál rosszabb életkörülmények között élő kisebbségi népcsoportok, a munkahelyteremtő és az életkörülményeket javító fejlesztések;
- az innovációs létesítmények létesítését, illetve előkészítését a megfelelő tudományos és szellemi háttérrel rendelkező központokban;
- vállalkozói övezetek kialakítását;
- nemzetközi egyezmények alapján a határ menti térségek fejlesztését.
2. A támogatások szolgálják a kistérségi és regionális természeti, társadalmi, gazdasági, humán és termelő, infrastrukturális erőforrások jobb hasznosítását és a gazdaság szerkezeti átalakítását. Ezzel az új, értéktermelő tevékenységek meghonosítását, a kisvállalkozások beindulását segítő feltételek javítását.
A támogatások is erősítsék a területi kötődést, a kulturális örökség megőrzését is szolgáló helyi és regionális kezdeményezőkészség kialakulását, a szakmai hagyományok felélesztését, a vidék lakónépesség megtartó képességét.
A támogatás csak olyan fejlesztések megvalósításához adható, amelyekkel együtt a környezet terhelése nem haladja meg az életfenntartó ökoszisztéma terhelhetőségét.
3. A területfejlesztési célelőirányzat felhasználása során elsőbbséget kell biztosítani a kormányzati regionális és válságkezelő programokba illeszkedő fejlesztéseknek.
4. A támogatható célok és területek meghatározásánál ügyelni kell a források és igények összhangjának megteremtésére, a pályázati célokat a források és térségi adottságok, illetve fejlesztési célok függvényében kell meghirdetni.
5. Mindezeket figyelembe véve a következő térségi programok, illetve fejlesztések támogatandók a területfejlesztési célelőirányzatból:
- munkahelyteremtő beruházások, beleértve a mezőgazdasági termékek feldolgozását, manipulálását, állattartó telepek létesítését, halászati termékek feldolgozását, a meglévő foglalkoztatott létszám megőrzését szolgáló piac- és termékváltást elősegítő fejlesztések, köztük az ültetvénytelepítést, tájjellegű, specifikus termékek előállítását szolgáló beruházások;
- vállalkozásokat segítő innovációs központok, inkubátorházak, ipari parkok kiépítése, és munkahelyteremtéssel járó humán infrastruktúra-fejlesztések;
- térségi fejlesztési programok, a helyi társadalom fejlődését, önszerveződését elősegítő programok készítése, és az ökológiai szemléletű kistérségi területfejlesztési programok megvalósításának támogatása;
- biotermékek előállításához kapcsolódó és az agrárintegrációt elősegítő fejlesztések;
- a gazdaságfejlesztéssel összefüggő, vállalkozásokat segítő termelő infrastrukturális beruházások, így elsősorban térségi jelentőségű energia-, közlekedés-, víz- és szennyvízrendszerek kiépítését, a hírközlést, a térségi hulladék elhelyezését és kezelését szolgáló fejlesztések, valamint az integrált vidékfejlesztés keretében a mezőgazdasági termékek feldolgozásához, az állattartó telepekhez és a falusi turizmushoz (lovaglás, horgászat, vadászat, hegyközségek területén a helyi specialitásokra épülő) kapcsolódó infrastrukturális létesítmények kiépítése;
- más jogszabályokban meghatározott vállalkozási övezetekben megvalósuló fejlesztések;
- különleges, a helyi gazdasági fejlődést elősegítő célprogramokhoz, részfoglalkoztatást segítő közmunka-programokhoz, közhasznú munkavégzéshez kapcsolódó fejlesztések;
- a falusi idegenforgalom fejlesztése;
- a gyógyturizmus fejlesztése.
6. A területi kiegyenlítést szolgáló támogatásokat az önkormányzatok a következő fejlesztések érdekében vehetik igénybe:
- a településeken vagy annak egyes területein a termelő infrastruktúra kiépítéséhez;
- a megszűnt mezőgazdasági szervezetektől átvett bel- és külterületi meglévő infrastrukturális hálózatok felújításához, fejlesztéséhez, beleértve a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges bekötő-, összekötő utak kiépítését és felújítását;
- a felszíni vízelvezető rendszerek kiépítéséhez, felújításához és a holtágak rehabilitációjához;
- ipari területek előkészítéséhez;
- infrastrukturális fejlesztési és környezetvédelmi célú közhasznú munkák dologi és felhalmozási költségeihez történő hozzájáruláshoz;
- a turizmushoz, természetvédelemhez és szociális foglalkoztatáshoz kapcsolódó önkormányzati fejlesztésekhez;
- a céltámogatásoknál a saját forrás kiegészítéséhez.
7. A támogatások felhasználásánál elsődlegesen azokat a célokat kell támogatni, amelyek térségi összefogással valósulnak meg.
8. A területfejlesztési célelőirányzat központi kerete a működtetési, a tervezési és a kutatásfejlesztési feladatok finanszírozása mellett biztosítson támogatást:
- az EU által támogatott fejlesztési programokhoz;
- az innovációs programokhoz, vállalkozói övezetek, ipari parkok, inkubátorházak fejlesztési programjához;
- más központi alapokkal közös finanszírozással meghirdetett fejlesztési programokhoz;
- több megyét érintő regionális fejlesztési koncepciók és programok megvalósításához;
- a megyei fejlesztési programok támogatásához, azok minősége, illetve a források függvényében;
- a jelentős, legalább 100 munkahelyet teremtő fejlesztésekhez.
9. Az állami forrásokból a fejlesztésekhez, beruházásokhoz együttesen nyújtható támogatások elérhető felső határát - ha törvény vagy más jogszabály másképp nem intézkedik - a megyénként egy főre jutó bruttó nemzeti termék (GDP) figyelembevételével a következők szerint kell meghatározni:
a) azokban a megyékben, amelyeknél az egy főre jutó bruttó nemzeti termék (GDP) nem éri el az országos átlag 75%-át, az együttesen elérhető támogatások felső határa
- az önkormányzati és nonprofit szervezetek által megvalósított fejlesztéseknél, beruházásoknál a fejlesztési költségek 100%-a,
- a vállalkozásjellegű, profitérdekeltségű szervezetek által megvalósított fejlesztéseknél, beruházásoknál az elismerhető költségek 75%-a;
b) azokban a megyékben, amelyeknél az egy főre jutó bruttó nemzeti termék (GDP) az országos átlag 75-100%-a között van
- az önkormányzati és nonprofit szervezetek által megvalósított fejlesztéseknél, beruházásoknál a költségek 80%-a;
- a vállalkozásjellegű, profitérdekeltségű szervezetek által megvalósított fejlesztéseknél, beruházásoknál az elismerhető költségek 70%-a;
c) azokban a megyékben, amelyeknél az egy főre jutó bruttó nemzeti termék (GDP) az országos átlag 100-125%-a között van
- az önkormányzati és nonprofit szervezetek által megvalósított beruházásoknál a fejlesztési költségek 70%-a;
- a vállalkozásjellegű, profitérdekeltségű szervezetek által megvalósított fejlesztéseknél, beruházásoknál az elismerhető költségek 60%-a;
d) azokban a megyékben, ahol az egy főre jutó bruttó nemzeti termék (GDP) meghaladja az országos átlag 125%-át
- az önkormányzati és nonprofit szervezetek által megvalósított beruházásoknál a fejlesztési költségek 60%-a;
- a vállalkozásjellegű, profitérdekeltségű szervezetek által megvalósított fejlesztéseknél, beruházásoknál az elismerhető költségek 50%-a.
1. Kedvezményezett térségként a következő térségtípusokat kell meghatározni:
- társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek;
- tartósan munkanélküliséggel sújtott térségek;
- az ipari szerkezetátalakítás térségei;
- a mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei.
2. A Kormány a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatát, az egyes térségek meghatározását a vonzáskörzeten alapuló statisztikai körzet vizsgálata alapján végezze el. Azokban a térségekben, amelyekben a központ vagy központok egy állandó lakosra jutó SZJA alapot képező jövedelem több mint 25%-kal meghaladja a térségi központ vagy központok nélkül, egy állandó lakosra jutó SZJA alapot képező jövedelmet, a vizsgálatot a térség egészére és a térség központ vagy központok nélkül is el kell végezni, és a besorolásnál a kétféle számítás átlagát kell figyelembe venni.
3. A térségek besorolásánál figyelembe kell venni a demográfiai, foglalkozási, foglalkoztatási, gazdasági, infrastrukturális ellátottsági és egyéb speciális mutatókból képzett komplex mutatót.
A komplex mutató kiszámításánál használt adatok körét az 1. számú melléklet tartalmazza.
4. Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségnek kell minősíteni azokat a statisztikai vonzáskörzeteket, amelyek az 1. számú mellékletben szereplő, mind a 6 mutatószám csoportból képzett komplex mutatója nem éri el az országos átlagot.
5. Tartós munkanélküliséggel sújtott térségnek kell minősíteni azokat a térségeket, amelyekben 1994., 1995. és 1996. években mért tartós munkanélküliek aránya legalább két évben meghaladta az országos átlagot.
6. Az ipari szerkezetátalakítás térségei közé kell besorolni azokat a térségeket, amelyekben az iparban foglalkoztatottak aránya 1990-ben meghaladta az országos átlag kétszeresét, továbbá az iparban foglalkoztatottak arányának csökkenése 1990-1995. között, valamint a munkanélküliség 1996. június 20-án az országos átlagot meghaladja.
7. A mezőgazdaság vidékfejlesztés térségei közé kell besorolni azokat a térségeket, amelyeknek alacsony az urbanitás/ruralitás indexe (1. számú melléklet 6.1. pont), az 1990. évi népszámláláskor az országos vidéki átlagot meghaladó volt az agrárfoglalkoztatási arány, az országos átlag alatt van az egy főre jutó személyi jövedelemadó alap, és a munkanélküliség az országos átlagot meghaladja.
8. Az önkormányzati szabályozás keretében társadalmi-gazdasági szempontból elmaradottnak, illetve munkanélküliséggel sújtottnak minősített településeket területfejlesztési szempontból kedvezményezettnek kell tekinteni.
9. A kedvezményezett térségek lakónépessége ne haladja meg az ország lakosságának 1/3-át. Amennyiben az 5., 6., 7., 8. pontban meghatározott feltételek szerint a kedvezményezett kistérségek lakónépessége meghaladja az ország lakosságának 1/3-át, az országos átlagtól való eltérés mértékét úgy kell meghatározni, hogy összességében az 1/3-os felső határ teljesíthető legyen.
10. A decentralizálásnál és a kistérségek besorolásánál alkalmazott mutatókról és módszerekről tájékoztató kiadványt kell készíteni, és a megyei területfejlesztési tanácsok, valamint a területfejlesztésben érintett egyéb szervezetek és intézmények rendelkezésére kell bocsátani.
1. Demográfiai mutatók
1.1. népsűrűség 1995. december 31., fő/km2,
1.2. a vándorlások arányának évi átlaga 1990-1995., %-ban,
1.3. vitalitási index (OECD statisztikai szabvány szerint, a 18-39 éves és a 18-59 éves korosztály hányadosa, 1990.).
2. Foglalkozási szerkezeti mutatók
2.1. mezőgazdasági,
2.2. ipari,
2.3. tercier szektor aktív keresők aránya %-ban, az 1990-es népszámlálás adatai alapján.
3. A foglalkoztatás változása és a munkanélküliség mutatói
3.1. ipari foglalkoztatottak számának változása, 1990-1995. (1990 = 100%),
3.2. munkanélküliek aránya %-ban, 1996. június 20., *
3.3. tartósan (180 napon túl) munkanélküliek aránya %-ban, 1994. december 20., *
3.4. tartósan (180 napon túl) munkanélküliek aránya %-ban, 1995. december 20., *
3.5. tartósan (180 napon túl) munkanélküliek aránya %-ban, 1996. december 20. *
4. Gazdasági mutatók
4.1. gazdasági szervezetek 1000 lakosra jutó száma, 1995. december 31.,
4.2. gazdasági szervezetek és egyéni vállalkozások együttes területi sűrűsége, db/km2, 1995. december 31.,
4.3. gazdasági szervezetek változásának dinamikája 1992-1995. (1992 = 100%),
4.4. mezőgazdasági egyéni vállalkozások 1000 lakosra jutó száma, 1994. december 31.,
4.5. egy állandó lakosra jutó SZJA alapot képező jövedelem, Ft, 1995.,
4.6. egy állandó lakosra jutó SZJA Ft, 1995.
5. Infrastrukturális mutatók
5.1. 1000 lakosra jutó telefon-főállomások száma, db, 1995. december 31.,
5.2. 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma, db., 1995. december 31.,
5.3. közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, %, 1995. december 31.,
5.4. 1 km vízvezeték-hálózatra jutó csatornahálózat hossza, 1995. december 31.,
5.5. kiskereskedelmi boltok 1000 lakosra jutó száma, 1995. december 31.,
5.6. a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 1000 lakosra jutó száma, 1995. december 31.,
5.7. a vezetékes gázellátásba bekapcsolt lakások aránya %-ban, 1995. december 31.
6. Egyéb, speciális mutatók
6.1. az urbanitás/ruralitás indexe (az adott kistérség népességének hány %-a él 120 fő/km2-nél nagyobb népsűrűségű településen), 1995. december 31.,
6.2. egyetemi és főiskolai tanulók aránya a lakónépességből, 1990. január 1.,
6.3. a népesség átlagos iskolai végzettsége, 10 évesnél idősebb népesség által elvégzett átlagos osztály (évfolyam) szám, 1990. január 1.,
6.4. az 1990-1995. között épült lakások száma az 1995. december 31-i lakásállomány %-ában.
A megyékhez rendelt, decentralizált pénzeszköz összege adott felosztható alapok mellett, annak egy főre jutó GDP fajlagos mutatója és népességszáma alapján:
ahol:
| D (sum) | a megyék közti szétosztható összeg, illetve annak meghatározott része, Ft | |
| Dj | j megye rendelkezésére álló, decentralizált összeg Ft-ban | |
| nj | j megye népességszáma, 1995. január 1., fő | |
| xj | j megye egy főre jutó GDP-jéből képzett a 0-1 intervallumra arányos vetítéssel képzett mutatója. Az x értéke a legkedvezőtlenebb megyében 1.00000, Budapesten 0.000 | |
| xjnj | j megye népességszámának és súlyszámának szorzata (a továbbiakban: súlyozott népességszám) |
| a 19 megye és súlyozott népességszámának összege |
| j megye súlyozott népességszámának aránya az összes súlyozott népességszámhoz |
ahol:
| Dj | j megye rendelkezésére álló, decentralizált összeg Ft-ban (j = 1-19) |
| a megyék között szétosztható összeg Ft-ban |
| a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek lakónépességének száma az országban |
| a tartós munkanélküliséggel sújtott térségek lakónépességének száma az országban |
| az ipari szerkezetátalakítás térségeinek lakónépessége az országban |
| a mezőgazdasági vidékfejlesztési térségek lakónépessége az orszgában | ||
| NEj | a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek lakónépességének száma j megyében | |
| NFj | a tartós munkanélküliséggel sújtott térségek lakónépességének száma j megyében | |
| NIj | az ipari szerkezetátalakítás térségeinek lakónépessége j megyében | |
| NRj | a mezőgazdasági vidékfejlesztési térségek lakónépessége j megyében |
